Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-06 / 18. szám

1957. máídtts I.

NOGkÄÖI Népújság

1

Egy nógrádi falukutatás tanulságai

Az utóbbi evben gyakran esett szó a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról. Sokat beszéltünk arról, hogy a tudomány sem lehet öncélú, mert annak akár közvetlenül, akár közvetve, a társadalmi fejlődést, végső soron a népet kell szolgálnia. Ebben egyet is értettünk. És a technikai tudományok terén, azok értékelésében item is volt hiba. Itt általában mindenki megértette, világosan látta, hogy tulajdonképpen miről is van szó, hogy a kutató* intézetekben folyó kísértétek eredményei milyen mértékben segítik elő a termelés fejlődését, az emberi munka megkönnyítését, a többtermelést.

A tudomány és a gyakorlat egymáshoz való viszonya azonban nem mindig ilyen világos a társadalomtudományok egyes ágai terén. Az elmúlt évben a Népművészeti Intézet és a Vas megyei Tanács népművelési osztálya által rendezett tanfolyamon a népművelés és a nép- rajz kapcsolatáról tartottam előadást. Az előadás után több felszólaló panaszkodott, hogy például a népszokások gyűjtését az egyes szervek vezetői rossz szemmel nézik, mert minden réginek a kutatásában, a múltnak a vizsgálatában, a régi hagyományok összegyűjtésében a múlthoz váló visszatérés jelét látják. Egyesek nem tudták elképzelni, hogy a múlt ismerete milyen gazdag tapasztalati anyagot tartogathat a jelen, a mindennapi élet gyakorlata számára.

A következőkben éppen ezért egy Nógrád megyei példával szeretnék az ilyen nézetekkel szembeszállni,

A. szlovák szövetség támogatásával a Palóc Múzeum munkatársai egy év óta rendszeres kutatásokat végeznek Vanyarc községben. A kutatás tulajdonképpeni célja egy kis terjedelmű, népszerű formájú ‘képes monográfia megírása, amely a szövegben és a képek- ben a következő fejezetcímeket követi• bevezetés, gazdálkodás és állattartás, a család és a ház. a viselet és a díszítőművészet, a hiedelmek és szokások, továbbá a zenei élet. Ezeknek a szűkre szabott témakörűiének a kutatása rendkívül sok olyan kérdést hozott felszínre, amelyek nagyon tanulságosak mindazok számára, akik a falu gazdasági és kulturális életével foglalkoznak.

Az Oktatási és népművelési tevékenység elsőrendű feladata az egészséges lokálpatriotizmus kialakítása. Megismertetni és megszerettetni azt a falut, amelyet az ősök több mint kétszáz év óta építettek, amelynek határát verejtékkel műűelték. Az Árpád-kori településű Vanyarc község, amelynek 1286-ból okleveles nyomai is vannak, az 1500-as évék közepén a török háborúk következtében teljesen elpusztult. Az 1548. évi adóösszeírásban már nem szerepel. Az egykori község emlékét kétszáz éven keresztül csak a templom romjai őrizték. Ezek a romok az akkori canonica visitafio (egyházlátogatási jegyzőkönyv) szerint 1746- ban még láthatók voltak,

A törökök elvonulása utún a földesurak. nak elsőrendű érdeke volt, hogy a pusztán álló birtokaikat jobbágyokkal telepítsék be. Az egykorú feljegyzések szerint az országos pestisjárvány (1709—1710) előtt már állt néhány pásztorkunyhó a falu helyén. Az ezt követő években azonban megindult a rendszeres betelepülés. Bagyon, Ordas, Bruszno, Nyegyelis- tye, Tiszovec, Lehota, Cerov, Bagyin, Ponyice nevű szlovák falvakból jöttek az új honfoglalók. Az 1724. évi összeírás szerint már 33 ■jobbágycsalád lakott a faluban» 1750-ben a jobbágycsaládok száma 67-re emelkedett, ezeken kívül pedig már öt mesterember is volt a faluban. Alig 30 esztendő alatt az újratelepített falu lélekszámban, gazdasági életének fejlődésében felülmúlta a török háborúkat átélt környékbeli magyar falvakat.

Azonban ennek a fejlődésnek az egyes állomásai rendkívül tanulságosak, különösen azok számára, akik a múltra vonatkoztatva, gyakran szokták mondogatni, hogy „akkor volt jó világ". Lássunk néhány példát. 1750-ben Le- hoczky Márton bíró 1 házhelyen (36 kh) job- bágytefken gazdállcodott, Két igája volt. 1 fejőstehene, 2 birkája, de az összeírás alkalmával egy zsák búzája sem volt. Jó termésnek számított, amikor a vetőmag megnégyszereződött. A hetedik rész mindenből az uraságé volt, ezenkívül igen jelentős teher volt a robot.

A lakosság fő tápláléka a leves volt, A délre megfőzött leves volt az ebéd, a vacsora és másnap a reggeli. Húsétel csak vasárnapra jutott, ahol jutott.

Az első hazak fából róttak. Pajtának átalakítva még ma is megtaláljuk azt a faházat, amelyet az első telepesek építettek az 1700-as évek első felében. A ház mindössze egy szobából állt, öklömnyi ablakokkal. A családi élet központja télen-nyáron ez az egy szoba volt, amelyben nyitott tűzhelyen főztek. Csaik később alakult ki az a háztípus, amely már szobából, pitvarból és kamrából állt. Ezekből átalakított formában még ma is van néhány a faluban.

Feltűnő a szőlőtermelés gyors fejlődése. Az új telepesek valószínűleg csak itt ismerkedtek meg közelebbről a szőlőtermeléssel és ennek ellenére az 1750. évi összeírásban egy-egy jobbágy neve után gyakran szerepel a 30—40 akó, vagy hordó bor. Igen jelentős volt ebben az időben és még jóval később is a szőlőtermelés mellett a gyümölcstermelés. A vanyarci bor és gymölcs az egész környéken híres volt. A gyarmati számadáskönyvekben gyakran találkozunk vanyarci bor vételéről szóló bejegyzésekkel' Messzi vidékek, e hordták a vanyarci messet is. A falu zsellérségének jó része mész- égetéssel foglalkozott.

A ruházat: még a múlt század derekán is nyomorúságos volt. A legfontosabb ruhaanyag a kendervászon. A férfiak jó része télen-nyáron gatyában járt. Csizmája csak a jobbmódúakvak volt, a lábbeli általában bocikor, még a múlt század végén is. A gazdasági élet fejlődése, az emberibb élet csak a. jobbágyvilág után, az 1870-es, 80-as években kezdődik, amikor a mesterséges takarmány termesztése következtében szaporodik az állatállomány. Az ugar fe Ihasználásával és a vidacséke bevezetésével pedig a szemes- és kapásnövények terméshozama is szaporodik. Mindez lehetővé teszi, hogy az önellátó termelés mellett egyre nagyobb szerepet kap az árutermelés. így lassan átalakul a falu képe is. És ebben a változásban szilárdan élnek tovább azok a régi hagyományok, amelyeket az egykori telepesek hoztak magukkal előbbi lakóhelyükről.

Nemcsak az idősebb, hanem a középkorú emberek, sőt a fiatal lányok is emlékeznek még azokra a népdalokra, balladákra, amelyek a törökvilág emlékeit őrzik. Ott élnek az emlékezetben a munkaalkalmaik, a családi élet és a naptári év szokásai, de senki sincs a faluban, aki ezeket a formákat igyekezne felhasználni a mai igényeket és követelményeket kielégítő kulturális tömegmozgalom céljaira.

Az előbb elmondott néhány példa, amely a többivel együtt Vanyarc község történetére jellemző, világosan rámutat egy-egy falu múltjának vizsgálatában, kutatásában is a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatára. Lássunk erre a kapcsolatra is néhány példát.

A hazaszeretetre, az egészséges lokálpatriotizmusra nevelés fontosságáról már szóltunk. De szólnunk kell az ideológiai nevelésről is. Eddig alig vagy egyáltalán nem sikerült az oktatásnak azt a módját megtalálni, amely az éktaiásban részvevők éleiéhez közel álló példákat használna fel bizonyos törvényszerűségek igazolására. A társadalmi fejlődésnek egy- egy falu életében, történetében is megvannak a legmeggyőzőbb példák, amelyek az elmélet és a gyakorlat közötti összefüggéseket világosan szemléltetik.

Ma már nem vitás az sem, hogy az öntevékeny művészeti tömegmozgalom egy-egy falu életében akkor ereszthet mély gyökereket, ha az a helyi hagyományokra, a helyben kialakult alkalmakhoz, lehetőségekhez és formákhoz igazodik. Tehát a gyakorlatot ebben az esetben is meg kell előzni a tudományos mód- szerű kutatásnak, vizsgálódásnak. Valószínűleg — többek között — ez lesz a célja a Népművelési Intézet módszertani osztályának is.

Egy-egy falu történetének, múltjának feltárása közben a kutató a gazdasági és kulturális életet különböző oldalairól vizsgálja, miközben szükségszerűen tényeket állapít meg, azokból következtetéseket von le. Esek a következtetéseik a legtöbb esetben ma is hasznos tanácsadások lehetnek akár a társadalmi termelés formáira, akár például a növénytermesztés, a gyümölcstermelés vagy éppen az állattartás módjaira stb. Hangsúlyoznunk kell: szó sincs itt arról, hogy feleslegesen a múltba nézzünk, a fejlődés irányát megváltoztassuk. A tudományos előrelátás titka abban rejlik, hogy a múlt tapasztalataiból leszűrt tanulságok alapján, azok figyelembevételével tervezzük, építsük a jövőt. Használjuk fel, fejlesszük, ami jó volt és küszöböljük ki, vessük el a rosszat.

A. tudományos k u ta I ások e dményeinek,

még egy-egy falu története tanulságainak fel- használása is, sok tévedéstől, felesleges kísérletezéstől és ezzel együtt anyagi kártól óvhatja meg községi, járási, vagy éppen megyei tanácsainkat,

DR. MANGA JÁNOS

KULTURÁLIS HÍREK

Franciaországban új filmdí- I jat alapítottak Méloés-re való I megemlékezésül. Az ez évi első díjkiosztásnál két film osztozott a díjon: A Csend világa és Nagy hadgyakorlat.

*

Luchino Visconti, híres olasz rendező filmre akarja vinni Dosztojevszkij Fehér éjszakák című művét. A főszerepre Marla Schell német művésznőt hívta meg.

*

A hollandi filmcenzura betiltotta a Till Eulenspiegelt, mert antiklerikális és pápa- ellenes.

Egy játék- és egy dokumentumfilm készül Nowa Hutáról. A filmek célja nem a „kendőzés’*, hanem a munkásélet nehézségeinek, a kedvezőtlen lakásviszonyoknak és más problémáknak megmutatása. A játékfilm rendezője Zarzycki, ideiglenes címe: Elveszett érzések. A film egy család züllését állítja elénk.

*

Londoni könyvkereskedésekben forgalomba kerül dr. Homoki- Nagy István Gyöngyvlrágtól- lombhullásig című könyve.

•

Ziga Miktrovic jugoszláv rendező, a Szerb Filmszakmai

Dolgozók Egyesületének elnöke közös szerb—lengyel film gyártására vonatkozó egyezményt írt alá Varsóban. A film témáját az 1948. év eseményeiből merítenék, a forgatókönyvet Ziga Miktrovic írná.

*

Jordánia fővárosában, Bei- rutban nagy sikerrel mutatták be az Othello című szovjet filmet. Nagy sikerrel játsszák itt a szovjet dokumentumfilme- ket is. Ammanban rövidesen bemutatják A Sipka-szoros hő- sei-t, valamint a Halhatatlan garnizon és a Szkander bég című szovjet filmeket,

Gyerekhumor — gyerekszájjal

Vita

Az ikrek, Zolttika és Attika szeretteik beszélgetni a világ nagy dolgairól. A hat éves gyerekek a minap furcsa dologról tárgyaltak.'

Zoltika szólalt meg elsőnek.

—, Azt tudod testvérkém, hogy már nincsenek királyok?

Az elevenebb Attika kikacag - ta testvérét, majd lenézően legyintett. — Dehogy nincsenek! Magyarországon még egy híres királynő is van. Vagy te még nem hallottál a Csárdáskirálynőről?

Tibiké őszintesége

Tibiké nagy örömmel vette tudomásul, hogy édesanyja őt is felviszi magával Budapestre. Az úton vette észre édesanyja, hogy ha mindkettőjüknek jegyet vált, nem marad elég pénze a vásárlásra. A gyerek pedig már elmúlt négy éves. Elhatározta, hogy beszél a kisfiával.

— Kisfiam, ha jön a kalauz bácsi, viselkedjél csendesen, rendesen. Ha véletlenül megkérdezne, hogy hány éves vagy, mondd azt, hogy négy leszel.

A kicsi mindent megígért, jött is a kalauz, kezelni a jegyet. Dolga végeztével távozott. Erre a gyerek, nem tudván elviselni, hogy őt figyelemre sem méltatja, utána szólt:

— Tessék csak vissza jönni! Súgok valamit. — A kalauz meglepődve vissza fordul. A gyerek tölcsért formál kezeiből és úgy suttogja: — Csak azt akarom mondani, én már elmúltam négy éves.

Sanyika okoskodása

Az első osztályos Sanytika az egyik nap nyakig sárosán jött haza az islcolából. Édesanyja feddőleg rászólt:

— Mit csináltál? Merre jártál kisfiam? Csupa sár vagy. Nézd apu cipőjét, egy szemernyi sár sincs rajta, hiszen fölszáradt már az út.

A kisfiú hallgat egy keveset, töpreng a válaszon, majd így szól:

— Nem igaz az édesanyám, van még kint sár, csak meg kell keresni.

A tükör

Marika négy éves korában igen hiú-kislány volt. Szerette nézegetni magát a tükörben. Egyik vasárnap délután is, amikor egyedül volt a szobában, kicsente édesanyja retiküljéből a szív alakú tükröcs- két. Gyönyörködött magában, különböző fintorokat vágott és jókat nevetett. A játék szórakoztatta, észre sem vette, hogy valaki belépett a szobába. Amikor édesanyja rászólt, megijedt és leejtette kezéből a tükröt. Édesanyja még szólni sem tudott, a gyerek elpitye- regte magát.

— Most már hét évig fuccs a férjhezmenésnek.

Számtanórán

Az egyik tanártól hallottam a következő édes esetet. Számtanóráján látogató volt az oktatási osztályról, A gye retkek nagyon izgatottak voltak és izgalmukban rosszul feleltek. A

félés átragadt az osztály eszére, az okos, villámgyors észjárású Tóth Zsuzsira is.

A tanár feltette neki a kérdést. — Zsuzsa, mondd meg, mennyi húsz, meg tíz?

A kislány szokásához híven szinte gondolkodás nélkül felelt: — Húsz meg tíz az hu- szontíz.

Ujlaky Mária (Kiss Béla rajzai.)

Február első hetében mutatták be Moszkvában a Hivatás című, új, színes, szovjet játékfilmet, február 9-én a Költő című filmet.

*

Asszonyok férfi nélkül címen új nyugatnémet film jelent meg Arthur Maria Rabe- nalt rendezésében. A lap szerint a film vádirat egy „jelenkori betegség" ellen.

*

Walt Disney új filmet alkotott Hölgy és csavargó címen,

FÉRJHEZ MENJEN ÉRDI SÁRI?

ári osztálytársam volt. Szép aranyszőke copfok keretezték keskeny márvány arcát. Égszínkék szemeiből szelídség sugárzott és valami rejtelmes, fiúkat bolondító erő. Sárit körülrajongták a fiúk. Mindig valóságos kis udvara volt. Mi lányok is vetekedtünk a barátságáért. Szellemes, kedves modora vonzóvá tette mindenki előtt.

Azóta Sári megváltozott. A minap találkoztam vele, hosszú évek után először. Engem az egyetem Pesthez kötött, őt apróbb-na- gyobb manőverei ide láncolták. Hát meglepően sokat változott volt barátnőm. Először is levágatta azt a gyönyörű szép copfját. Kérdésemre így válaszol.

— Nézd fiacskám, falun mégcsak hódít a copf, de itt városban mit kezdjek vele.

Csináltatott egy divatos frizurát. Most az olaszlka tincsei árnyékolják be arcát. Még mindig nagyon szép, de idegen, furcsa már ez a szépség. Nem tehetek róla, de az a benyomásom, Sári megöregedett. Szemének szelíd sugarai helyére most valami furcsa, meg- törtség telepedett.

— Hogy élsz, mi újság? Mesélj — unszolom.

Lebiggyeszii a száját. — Férjhez megyek rövidesen. Ez most a legfőbb újság.

Persze nem érzek meglepetést. Hiszen mi már a gimibe is úgy könyveltük el, ő lesz az első asszony közülünk. Azóta elszálltak az évek, már a csúnyácska hamupipőkék is férjhez mentek. Ő nagyon, válogatott. Kereste a jó partit.

— Ki a szerencsés kiválasztott? — kérdezem félig udvariasságból, félig kíváncsiságból.

Szeme egy titokzatosat villan, haragos vonás telepszik egy pillanatra a szája köré és ráncokba kényszeríti márvány homlokát. Gúnyosan felnevet.

— Te is úgy teszel, mintha nem tudnád, hiszen a fél város erről pletykál. Mindenki örül a szenzá- ciónaíli.

— Kíváncsivá teszel Sárikám és hidd el. fogalmam sincs az egészről.

— Hát tudd meg, ha a föld s az ég összedől a csodálkozástól, akkor is Szegedi Béla felesége leszek.

Majd hányát estem. Történetesen ismerem a Béla bácsit. Testvérek között is van 48 éves. Persze jól tartja magát, elegánsan öltözködik, tán még a kozmetikushoz is eljár — férfi létére.

Sári toppant egyet karcsú bokás kis lábával. — No tessék, lehet csodálkozni, pletykázni. Szeretem és a felesége leszek, punktum. A témát lezárom, beszéljünk másról, punktum.

Hidegen, rosszkedvűen váltunk el egymástól. Utánanéztem a karcsú szépségnek. Könnyedén lépkedett a sáros havon. Köny- nyed járása egész magatartását jelképezi. Könnyedén fogja fel az életet, nem tud komolyan gondolkodni. 21 éves fejében nincs egy szik- rányi megfontoltság sem. Nincs fogalma arról, hogy milyen lehetetlenségét, őrültséget csinál. Béla bácsi elég jól keres, megvan a havi 2500 forintja. A számító, az élet örömeit habzsoló Sári mindig is szerette a pénzt. Havi 2500-ért tönkreteszi egy csomó ember életét. Béla bácsinak van egy 18 éves lánya és egy 16 éves fia. Micsoda fogalmuk lehet ezeknek a gyerekeknek az erkölcsről, ha az apjuktól ilyen dolgot látnak. 21 éves mamájuk hogyan készíti őket az életre. Hogyan segít a 16 éves diáknak a pálya- választásban? Vagy tud-e segíteni majd 18 éves lányának az élettárs kiválasztásában? Béla bácsi öt év múlva öreg ember lesz. Ütban a

hatodik évtized felé: Felesége életerős, viruló szép asszony: Lehet, hogy a számító gondolatok egy kis szerelmet is oda- hazudnak a fiatal lány szívébe. Lehet, hogy meggyőződéssel hisz abban: az egész világ összeesküdött ellene és csak egyedül Béla bácsi jelenti a sokat ígérő boldog- ságot. Az élet furcsa és bonyolult. Lehet, hogy így igaz, ez is lehetséges.

Fiatal szép élete úgy látszik szerinte csak havi 2500-at és kétszobás kertes csa- ládi házat ér. Három- négy évi képzelt bol- dogságért feláldozza fiatalságát. Ügy látszik elfelejtette mindazt a szépet és jött amit tanáraink fejünkbe, szívünkbe véstek. És milyen lehetetlen helyzetbe hozza jövendőbeli gyermekeit. Gyermekeit, akik iskolatársai lehettek volna. Az tény, hogy van valami bravúros és nagyszerű abban, ha egy 21 éves hajadon a fél világgal szembeszáll. De a késői bánatban van valami keserű, ami szívbemar, torkot éget, könnyet sajtol. És mind hiába. Most úgy hiszi, tud asszonya lenni, koros, de vezetőállásban levő férjének. De vajon tud-e hűséges élettárs maradni havi pár száz forint nyugdíjjal is?

—j—s—