Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-06 / 18. szám

1957. március 6. NÓGRÁDI Népújság MEGYÉNK SZÖVETKEZETI MOZGALMA TÚLJUTOTT AZ ELLENFORRADALOM OKOZTA VÁLSÁGOS NEL YZETEN _ TÖBB TÁMOGATÁST a szakcsoportoknak — Az októberi események után megyénk termelőszövetkezetei­nek 61 százaléka folytatja to­vább a társas, nagyüzemi me­zőgazdálkodást Hivatalos adatok szerint 2127 szövetkezeti paraszt­család 23 337 katasztráliS holdon gazdálkodik. A szövetkezetek hozzáláttak a házi alapszabályok elkészítésé­hez, és saját erőből nagyobb talajművelő gépeket vásárol­nak. Eddig nyolc darab G— 35-ös traktort és 8 darab Ze- tort vásároltak, saját erőből. A szövetkezetek újabb 5 darab Zetor vásárlására nyújtották be igényüket. Valamennyi termelőszövet­kezetben elkészült a zárszá­madás. A hivatalos statisztika szerint 26 termelőszövetkezet zárt passzívan. Az idei zárszá­madási eredmények általában jobbak az előző évinél. Például az egy kh-ra eső tiszta vagyon a múlt évben 1070 forint volt, még ez évben 1024 forint. A fel nem osztható szövet­kezeti alap egy kh-ra eső része 644 forint volt, míg ez évben 904 forint lett. Az egy kh-ra eső beruházott vagyon a múlt évi 2206 forint­ról 2210 forintra emelkedett. Az egy munkaegységre eső részesedés megyei szinten a következőképpen alakult: a múlt évben elért összes része­sedés 30,81 forint volt, mely ebben az évben 31,03 forintra emelkedett. Ezen belül a pénzbeni részesedés 9,80 forintról 10,46 forintra emelkedett. Az elmúlt évben a legmaga­sabb részesedés 86 forint volt, míg ezévben a legmaga­sabb részesedés 60,68 forint. Ezévben négy termelőszövet­kezet osztott 50 forinton fe­lül, míg tavaly csak egy ter­melőszövetkezet. . Megyénkben egyre nagyobb tért hódítanak a különböző szakcsoportok. Jelenleg 55 szakcsoport 816 taggal 553 hold föl­dön gazdálkodik. Sajnos, a szakcsoportokkal va­ló foglalkozás nagyon hiányos. Legjobban a szakmai segítség- adás hiányzik. A szakcsopor­tok közül a legszervezettebbek a méhész szakcsoportok. Pél­dául a tél folyamán szakokta­tásokat szerveztek gyakorlot­tabb méhészek bevonásával. A többi szakcsoport nagyon ke­vés gazdasági támogatást ka­pott. Például kölesöngépek, különböző növényvédőszerek nem álltak eddig rendelkezé­sükre. Több földművesszövet­kezet szívesen segítene a szak­csoportokon, de mivel nincs anyagi fedezetük, nem tudnak vásárolni kisgépeket, s külön­böző fontos vegyszereket. He­lyes lenne, ha a MÉSZÖV a járási földművesszövetkezete­ken keresztül nagyobb támo­gatásban részesítené a külön­böző szakcsoportokat. A baromfitenyésztőket érdekli Less-e elegendő naposcsibe? A napokban ellátogattunk a Balassagyarmati Baromfikel­tető Állomásra, hogy megtud­juk, lesz-e elegendő naposcsi­be a baromfitenyésztők ré­szére. O-------------------­K észül ta gyümölcsfajta körzeti beosztása Gyümölcstermesztésünk terv­szerű fejlesztéséhez, új gyü­mölcsösök minél jobb területi elhelyezéséhez szükség van a gyümölcsfajta körzetek kijelö­lésére, s a fajtakörzeteken be­lül a telepíthető gyümölesne- mek és gyümölcsfajták jegyzé­kére. Ez a mezőgazdaság fejleszté­sének egyilk igen számottevő részletfeladata, mert az elkö­vetkezendő 40—50 évre meg­határozza gyümölcstermeszté­sünk fejlődési irányát. A munkát már megkezdtük és sürgősen be is fejezzük, s így az ország egész területét felölelő fajtakörzeti hálózat, valamint az egyes körzetek­ben telepíthető gyümölcsfaj­ták jegyzéke az őszi gyümölcs- telepítések előkészítésének idejére már készen lesznek. A feladat természetesen nem könnyű. A telepítendő fajták meghatározásának alap­ja az 1951. évben megtartott pomológiai értekezlet javasla­tai alapján a Földművelésügyi Minisztérium által az 1955. év­ben kiadott árugyümölcsfajta- jegyzékben (15/1955. VIII. 13. FM számú rendelet) szereplő gyümölcsfajták, amelyek töme­ges szaporítása az országban az állami gazdaságok, a terme­lőszövetkezetek, a kertészeti vállalatok és az egyéni terme­lők faiskoláiban folyamatban van. Az 1955. évben minden me­gyében a megye legkiválóbb szakembereiből faj takörzeti bizottságokat alakítottunk az­zal. hogy a megye területére á fajtaíkörzetefcre és a telepíten­dő fajták jegyzékére javasla­tot dolgozzanak ki. Nem volna teljes a fajtakör­zeti feldolgozás, ha a termesz­tésben levő fajták további megfigyelését és vizsgálatát nem biztosítanánk. E tárgy­ban az érdekelt minisztériu­mok. hatóságok a fajtameg- figvelésekkel kapcsolatos fel­adatokról részletes programot tartalmazó együttes utasítás­ban rendelkeztél?. Ennek értel­mében az állami gazdaságok Vállalták a fajtamegfigyelések céljaira kijelölt fák termésé­nek elkülönített szedését, ősz tályozását. mérését, fánként 1 kg gyümölcsnek, vagy fajtán­ként a hűtőházi vizsgálatok­hoz szükséges mennyiségnek vizsgálati célokra való átadá­sát, a szükséges szemzőhajtá­sok, oltóvessző, a kivágásra kerülő fákról minták rendel­kezésre bocsátását, a kon­zervipar pedig 25—30 mázsa gyümölcs tároláshoz szükséges tárolóteret biztosított a gyü­mölcsminták megfigyelésére a tárolóüzemben, továbbá részt vesz a gyümölcsfeldolgozással és tárolással kapcsolatos la­boratóriumi vizsgálatokban. Az Országos- Növényfajta Kí­sérleti Intézet gyümölcsfajták­kal foglalkozó részlegének fel­adata a fajtamegfigyelések rendszerének kiépítése, a meg­figyelőhálózatból származó adatok rendezése, értékelése és a kapott eredmények alap­ján javaslat kidolgozása az országos fajtakörzeti hálózat és fajtajegyzék esetleges ki­egészítésére. vagy módosításá ­ra. Helyes, ha a gyümölcster­mesztéssel foglalkozók termé­szetesen minden tekintetben támogatják a hazai gyümölcs- termelés fejlesztési irányvona­lának meghatározásához szük­séges adatok megszerzését és feldolgozását. — Jelenleg az állomás kor­szerűsítésével vagyunk elfog­lalva — válaszolt kérdésünkre a vezető. — A villanyszerelési munkák léhúzódása miatt csak egy het-i késéssel foghatunk hozzá a keltetéshez. Ennek el­lenére március 29-én már ér­tékesítésre kerülnek az első keltetésű naposcsibék. Egy­szerre 20 ezer darab tojást keltetünk, s ez évben 229 ezer darab, többnyire vegyesfajta naposcsibét kívánunk értéke­síteni a földművesszövetkeze­tek segítségével. Tehát aki naposcsibét akar vásárolni, az: jelentse be igényét a helybeli földműves-szövetkezetnél. Meglepetésünkre a Magyar- nándori Állami Gazdaság Ke- Lecsényi baromíitenyás&étébeíi többszáz virgonc naposcsibe csipogott a keltetőszekrény- ben. Valamennyi magyar ken­dermagos fajta. — Jelenleg ezer darab a na­poscsibék száma — világosít fel bennünket a vezető. — Eladásra kelteti? — Nem — feleli, — Egyelő­re saját tenyészetünk pótlásá­ra és a létszám növelése cél­jából keltetünk. De amint a saját szükséglet biztosítva lesz, lehetőség nyílik arra is, hogy fajtiszta naposcsibékkel lás­suk el a termelőszövetkezete­ket és a parasztokat. A naposcsibe ára a tavalyi­nál magasabb lesz. Rimóci mozaikok j ♦ A február közepi tava- | : szdas idő alkalmassá tette a í talajt a mezei munkák $ megkezdésére. A szorgal-f más rimóci gazdák egy per- J ; cig sem tétlenkedtek. Hoz-! • zó'kezdtek a tavaszi szán­táshoz, a tavaszi kalászp-, ; sok vetéséhez. Pár nap alatt i • több mint 6 hold földbe ve-' ; tették el a tavaszi búzát és: j árpát. Cele Lajos, Mócsányj ; János dolgozó parasztok 1 : Például fél-fél hold kaid- 3 : szost vetettek. A községben 3 ; a napokban osztották ki a; ; *avaszi árpa vetőmagot. < : Amint az idő engedi, ez is 3 ; a föleibe kerül. A község- 3 ; bel1 *Kég mindig gondot ké- 3 : pez az árpa vetőmag be-J í szerzése. A községi tanács 5 ; véleménye szerint még to-3 í vábbi 15—20 mázsa árpa- \ i vetőmagra lenne ssüfcsé- 3 : gük. ; i * 3 ► 4 t A község gazdái eddig 35 j ; l:h cukorrépatermelésre 3 t kötöttek szerződést. Mivel J ; az érdeklődés igen nagy, j ! előreláthatólag még továb- 3 ’ bi szerződéskötések várha-! | tők. i * j l A vancsói pusztarészen az j i újonnan alakúit termelő- 3 I szövetkezet birtokán mint- 3 t egy 2 kilométeres szaka-j | szón vízlevezető árkot ás- J | sak a szövetkezet tagjai, 3 | hogy ezáltal a feltörő belvi- 3 í- zet levezethessék. 3 | . * 3 í A község dolgozó paraszt- 3 | iáinak nagyrésze becsület- j | tel teljesíti adófizetési kö-3 | telességét. A jó adófizetők 3 t M>zül dicséret illeti Balázs j | Jánost és özv. Kiss Ferenc- j • nét. Kiss Ferencné már a 3 1 félévi adóját is rendezte. A 3 2 kötelességtudó gazdáknak 3 I köszönhető, hogy március j j 23-ig közel 40—45 ezer £o- 3 | t int lett befizetve adóba. 3 J Ka a kétlafciak sem fel .to-3 j keznének meg kötelességük j teljesítéséről, március közé- | P-ére teljesítve lenn;; a ne- I gyedévi adóbévúMi few, A nyugodt, biztonságos gazdálkodásért A borsosberényi tanács munkájáról | Az októberi események ■ J hatására több szövetkezeti 1 í tag az egyéni gazdálkodás 3 | útját választotta. A föld- j 2 visszaigénylési kérelmet a 3 ♦ tanács végrehajtó bizoítsá- 3 2 ga megnyugtatóan rendezi, i (Sz. S.) 3 ♦ »«•*«•».„*•*•***• Értesítjük az utazóközönséget, hogy a 33. sz. Autóközlekedési Vál­lalat, Salgótarján város területén mindennap egy taxi gépkocsit üzemeltet reggel 6 órától este 22 óráig. A gépkocsi a Fő téren tar­tózkodik. megrendelés 10—22 sz. telefonon. A borsosberényi dolgozó pa­rasztok megelégedéssel fogad­ták a mezőgazdasági ingatla­nok tulajdoni és használati vi­szonyainak rendezéséről szóló törvényerejű rendeletet. Tud­ják, hogy a rendelet módot ad a korábbi években elkövetett hibák, törvénysértések kijaví­tására. Borsosberényben súlyos tör­vénysértéseket követtek el a tagosítások során. 1951 őszén a tagosítás alkalmával több száz dolgozó parasztot forgat­tak ki saját földjéből. A cse­reingatlant sokan nem fogad­ták el és akik el is fogadták, nem művelték, mert féltek at tói, hogy a következő évben a község más dűlőjében jelö­lik ki a földjüket. Az elha­gyott parcellákat a tanács kényszerhasznosításba vette. A bajt még csak betetőzte a múlt év őszén végrehajtott földren­dezés. Ez alkalommal minden termelőnek megváltoztatták korábbi földterületét. A gazdák nagyobb része igazságtalannak tartotta a földrendezést, annál is inkább, mert közülük többen erősza­kos sürgetés hatására léptek be a Haladás Termelőszövet­kezetbe. Mivel a termelőszö­vetkezet az ellenforradalmi erők nyomására feloszlott, a község dolgozóinak többsége kártalanítási kérelemmel for­dult a községi tanácshoz. A községi tanács a felsőbb szervekhez fordult tanácsért és kérte, hogy a helyszínen | nyújtsanak segítséget a jogos sérelmek orvoslásához. A fel­sőbb szervek nem sokat várat­tak magukra. Mérlegelve a község hangulatát és a tagosí­tások során elkövetett tör- vénysértésaket. hatálytalaní­tották az őszi földrendezést. A földrendezés hatálytalaní­tása módot ad arra, hogy a ta­nácshoz eljuttatott kártalaní­tási kérelmek ’ 60 százalékát megnyugtatóan rendezzék- így a dolgozó parasztok egy része ugyanazt a földet kapja visz- sza, amit 1952-ben használt Azokat a termelőket, akik kár­talanítást kértek a felajánlott, vagy a le nem mondott földek után a rendelkezésre álló, szétszórt tartalékterületekből tudják kártalanítani. Ha a ré­gi tulajdonuk tartalékként szerepei s ha nincs betagosít- va, akkor e régi tulajdonokat visszakaphatják a termelők. Azok " a termelőszövetkezet) tagok, akiknek 1952-ben lett tagosítva a földjük, úgy hatá­roztak, hogy ez évben közösen fognak gazdálkodni a betago- sított földterületen. Azok a termelők pedig, akik a múlt évben léptek a szövetkezetbe, visszakapják eredeti földterü­letüket. A községi tanács orvosolni tudja a jogos sérelmeket. Ar­ra törekszik, hogy mindenki az általa bevitt földdel lehető- leg azonos művelési ágú és azonos értékű földet kapjon vissza. A tanács a rendelet helyes végrehajtása érdekében min­den kártalanítást kérő dolgozó paraszt véleményét meghall­gatja. Ahol lehet, figyelembe veszi az érdekeltek kívánsá­gát és úgy intézkedik, hogy a kártalanításra szorulók ne ke­rüljenek hátrányosabb hely­zetbe, mint azelőtt voltak. A Borsosberényi Községi Tanács jól munkálkodik a tört vényerejű rendelet végrehaj­tásán. Tudatában van annak, hogy a rendelet helyes végre- hajtása megteremti a nyugodt, biztonságos gazdálkodás lég­körét, az állami gazdaság, a szövetkezet és az egyéni gaz-: dák számára. Elősegíti a ter­melési kedv növekedését, nö­veli a földhöz való ragaszko­dást és a paraszti munka be­csületét. hogyan lehet meghosszabbítani az egerek életét „Sikerült 20 százalékkal meghosszabbítani az egereik életének átlagos időtarta­mát" — jelentette ki Den­ham Harman doktor, á kali­forniai egyetem tanára —> és eljárásom valószínűleg az emberekre is alkalmazható lesz”. Harmannak meggyőződé­se, hogy valóban megtalál­ta a szervezet megöregedé- sének egyik okát: „Az ösZ- szezúzott molekulák szer­vezetünkben keringő töre­dékei mérgező hatást fejte­nék ki. E töredékek meny- nyisége persze az évek szá­mának arányában növek­szik”. ■ ■■ - ■ Hamvan doktor felfedezte- az ellenmérget: a kénké­szítményeket. Az általa készített kén- preparátumot belekeverte kísérleti egerek ételébe és ezek átlagban 10 hónapig élték. Köztudomású, hogy az egerek életkora normá­lis körülmények közt nem haladja meg a 8 hónapot» Harman doktornak most az a szándéka, hogy mód­szerét embereken is kipró­bálja és mivel az emlősök­nél az öregedés olca azonos, bízik benne, hogy a kén a hosszúé letű amerikaiak átlagos életkorát 70-ről 82 vagy 84 évre növeli. Állattenyésztésünk problémáiról Az októberi események ká­ros kihatással voltak állatte­nyésztésünk fejlesztésére. Va­lamennyi állatfaj számszerű fejlődésében komoly visszaesés tapasztalható. A pásztói járás termelőszövetkezetei juhállo­mányaikat átadták az állami gazdaságoknak, A salgótarjáni, balassagyarmati és a szécsényi járások termelőszövetkezetei teljesen felszámolták a barom­fitenyésztést. A termelőszövet­kezetekben még a mai napig sem szilárdult meg az állatte­nyésztés helyzete, s egyes ter­melőszövetkezetek még mindig az állatlétszám csökkentésének gondolatával foglalkoznak. Ezzel szemben az egyénileg dolgozó parasztságnál az állat- tenyésztés iránt megnövekedett kedv és jó hangulat tapasztal­ható. Persze ehhez hozzájárult az is, hogy februárban a szabadpiaci állatforgalomban minden állatfajnál emelkedő irány­zatúak voltak az árak. A mutatkozó korai kitavaszo­dással a téli átteleltetési idő rövidül, a takarmányozási gon­dok kisebbek lesznek, s így az egyénileg dolgozó parasztság­nál tenyésztési és nevelési kedv további fokozódására le­het számítani. Nem valami biztató a takarmánygazdálkodás helyzete. Termelőszövetkeze­teinknél — eltekintve egy pár szövetkezettől — mint például az érsekvadkerti Tartós béke, az egyházasdengelegi Uj Élet. a szurdokpüspöki Béke, a nóg- rádsápi Vörös Csillag stb. még 960 mázsa szálastakar­mány, mely mennyiséget előre­láthatólag a szövetkezetek nem fogják mind igényelni. Az ab,vaktakarmány hiány enyhítésére februárban szétosztottak 200 mázsa kompakt és 100 mázsa kor­pa abraktakarmányt a leg­jobban rászoruló termelő­szövetkezetek részére. ^ ^ A meglevő takarmánykészle­szálastakarmány ellátottság *eke* lehetőségeket figye kielégítőnek mondható. Nem lembe véve a termelőszöveike­lehet ezt elmondani azonban állatállományának vesz­az abraktakarmány ellátott­ságról, mert ez minden szövet­kezetnél hiányos, sőt vannak tsz-ek, ahol alig van, vagy egyáltalán nincs abraktakarmány. Ezeken a helyeken nem is tud­nak az állatok részére, terme- léstfokozó takarmányozást biz­tosítani. Egyes termelőszövetkezetek­nél meglevő szálastakarmány - hiány pótlására a földműves- szövetkezeti telephelyeken tá­rolt FM tulajdonát képező 24 vagon szálastakarmány kész­letből 15 vagon takarmányt kapott a megye. Ebből eddig 540 mázsát utaltak ki a rászo­ruló szövetkezeteknek, s a fel­oszlott szövetkezetektől átvett állatok takarmányozása céljára. teségmentes átteleltetése — ha szűkösén is — biztosítottnál látszik. A dolgozó parasztok állatál­lományának takarmányellá­tottsága töbhé-kevésbé bizto­sítva van. Ahol hiány mutat­kozik, ott az egyéni gazda igyekszik a hiányt — ha drága pénzen is — pótolni. Az el­múlt évek gyakorlati megfi­gyelései azt bizonyítják, hogy az egyénileg dolgozó paraszt­ság a szükséges takarmányo­kat minden körülmények kö­zött megteremti állatai részé­re. Amióta a legeltetési bizottságok munkálkodnak a legelőgazdál­kodás megjavításán, határozott javulás állapítható meg. De ez A megye rendelkezésére álla munka még mindig nem ki­elégítő. A megye legelőterüle­teinek nagyobb része ma js el­hanyagolt és gondozatlan álla­potban van. Ez a tény azt bi­zonyítja, hogy a legeltetési bi­zottságok munkájában még sok a hiba. Ez elsősorban on­nan adódik, hogy sok helyen a bizottságok átszervezése ide­jén a vezetőségek megválasz­tása nem a legdemokratiku­sabb módon történt. A vezető­ségekbe nem a legrátermet­tebb, legalkalmasabb, a legelő- gazdálkodáshoz és az állatte­nyésztéshez jól értő gazdákat választottak be. Ebből követ­kezik. hogy az ilyen helyeken az állat­tartó és tenyésztő gazdák nem érezték és még ma sem érzik magukénak a le­geltetési bizottságokat, mert azok munkájába nem kapcsolódhattak be, gyakorla­ti tudásukat, tapasztalataikat nem érvényesíthették a köz ja­vára. Sok helyen nem is en­gedték őket beleszólni a bizott­ságok munkájába. A községi tanácsok sem adnak kellő segítséget a le­geltetési bizottságok mun­kájához. A legelőgazdálkodás megja­vítása. a legeltetési bizottságok vezetőségeinek megválasztása és működése terén fennálló rendellenességek megszünte­tése. a hibák kijavítása érdekében a mezőgazdasági igazgatóság a következő intézkedést tette: Elrendelte, hogy február" 28-ig a járások tartsanak a le­geltetési bizottságok elnökei­nek és a községi körzeti gaz­dasági felügyelők részére érte­kezleteket és dolgozzák ki a: legelőgazdálkodás legfontosabb munkáit. Azokon a helyeken, ahol a bizottságok vezetőségei nem a legdemokratikusafoban lettek megválasztva, az állat-. tartó gazdák széleskörű bevo­násával demokratikus úton vá­lasszák meg a vezetőségeket. El kell érni, hogy a bizott­ságok önállóan gazdálkod­janak, hogy minél előbb hatékony* életerős, saját erejükből meg- , élni tudó, önállóan és eredmé­nyesen gazdálkodó szervekké fejlődjenek. A községi taná­csok annyi földet juttassanak a bizottságok részére, hogy azon az apaállatok részére szükséges szálas-, abrak- és egyéb takarmányokat megtud­ják termelni. Helyes, ha a bi­zottságok megszervezik az „egy szekér trágya” mozgalmat, mert így az állattartóktól ösz- szegyűlt trágyát a legelők, ré­tek. s egyéb takarmánytermő területek trágyázására hasz­nálják föl. Az állattenyésztés terén fennálló problémák igen súlyo­sak, de minden feltétel meg van ahhoz, hogy á községi ta­nácsok a falu népének segítsék gével sikeresen megoldják eze­ket a problémákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom