Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-23 / 15. szám

1987. február 23. NÓGRÁDI Népújság A DOLGOZÓ PARASZTOK FIGYELMÉBE! Kik kaphatnak kártalanítást? A mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszo­nyainak rendezéséről szóló Elnöki Tanácsi rendelet ki­mondja: 3. § (1) Kártalanítást kap­hatnak azok a dolgozó parasz­tok és dolgozó kisemberek, akiknek földjét 1949. szeptem­ber 1. után tagosítás, földren­dezés, közérdekű igénybevétel útján vagy más módon kár­talanítás nélkül igénybe­vették, (2) A sérelmet szenvedett földtulajdonosakat — a (3) be­kezdésben megjelölt területi korlátok között és a helyi le­hetőségekhez képest — az igénybevett földdel lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű csereingatlannal kell kártalanítani. (3) Kártalanítás címén a dolgozó parasztok, továbbá a dolgozó kisemberek közül a mezőgazdasági szakemberek legfeljebb 10, más dolgozó kis­emberek legfeljebb 1 kát. hold csereingatlant kaphat­nak, azonban a kártalanítandó személyek, valamint a velük közös háztartásban élő család­tagok tulajdonában, haszon­bérletében vagy bármely cí­men használatában lévő összes földterület a kártalanítás be­számításával a 25, illetőleg az 1 kát, holdat nem haladhatja meg (4) Ha a kártalanítás céljára a községben elegendő állami tartalékföld nincsen, az igény­lők gazdálkodási körülményei­re figyelemmel a kártalanítás mértékét csökkenteni lehet. Elsősorban a kevesebb földdel rendelkező, nagycsaládú igény­lőket kell Kielégíteni. Csere- ingatlan hiányában pénácár- talanítást megállapítani nem lehet; 4 §. Azok részére, akik föld­jüket az államnak 1951. augusztus 1. után felajánlották vagy elhagyták, csak abban az esetben lehet földet vissza­adni, ha a kártalanítások ren­dezése után még marad 25 kát. holdnál kisebb, szétszór­tan fekvő állami tartalék- terület. Nem adható vissza föld a termelőszövetkezet fel­oszlása folytán a nagyüzemi épületek Körül kialakított összefüggő területből (2. § c. pontja) sem. A visszaadható föld mértéke a 3. § (3 és 4) bekezdésében meghatározott keretben a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyeknél legfeljebb 10, más személyeknél legfeljebb 1 kát. hold lehet. 5. §. (1) Az állami tartalék­földek használatára kötött kis- haszonbérleti szerződéseket a szerződésben megállapított ha­táridő előtt kártalanítás vagy a föld visszaadása céljából megszüntetni nem szabad. (2) Ha a kártalanítást, vagy visszajuttatást kérő személy igényét kishaszonbérbe adott tartalékfölddel elégítették ki, a földet a kártalanítást vagy visszaadást igénylő személy telekkönyvi tulajdonába kell adni, a haszonbérleti jog­viszonyba haszonbérbeadóként az eredeti feltételek mellett a telekkönyvi tulajdonos lép. 6. § (1) A dolgozó parasztok­tól és dolgozó kisemberektől 1949. szeptember 1. után tago­sítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján vagy más módon kártalanítás nélKül igénybevett, bel- és külterü­leten lévő nem nagyüzemű gazdasági épületek használatát az alábbiak szerint kell ren­dezni: a) Ha az épület nincs terme­lőszövetkezet, állami gazda­ság, állami szerv, intézet, in­tézmény vagy vállalat tényle­ges használatában, azt eredeti tulajdonosának kell vissza­adni. Nem adható az épület vissza, ha az igénybevételt követően harmadik személy azit megvásárolta. b) A termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság, állami szerv, intézet, intézmény vagy válla­lat a tényleges használatában lévő ilyen épületeket meg­tarthatja, köteles azonban az épületet megvásárolni, vagy használatáért bért fizetni. Megegyezés hiányában a bért az épület fekvése szerint ille­tékes járásbíróság állapítja meg. (2) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kártalanítás nélkül igénybe­vett és lebontott, vagy egyéb­ként megsemmisült épülete­kért kártalanítást igényelni nem lehet. 7. § (1) A 3. és 0. §-ban megállapított kártalanításokon kívül a tagosítással, földren­dezéssel, közérdekű igénybe­vétellel vagy más intézkedés­sel kapcsolatban kártalanítás nem jár. (2) Kártalanítási, illetőleg földvisszaigénylési kérelmet csak az ingatlan volt tulajdo­nosa, vagy özvegye terjeszthet elő. A kérelmet 1957. február 28-ig a föld fekvése szerint illetékes községi (városi, váro­si kerületi) tanács végrehajtó bizottságához (továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) lehet benyújtani. Ez időpont után a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogvitákra vonat­kozó igényt sem államigazga­tási, sem bírói úton érvényesí­teni nem lehet. 8. § (1) A földtulajdon és földhasználat vitás kérdéseit, valamint a kártalanításokat a községi végrehajtó bizottság a jelen törvényerejű rendelet alapján határozattal rendezi. A határozat ellen az érdekel­tek 15 napon belül fellebbe­zéssel élhetnek a járási (vá­rosi) tanács végrehajtó bizott­ságához (továbbiban: járási végrehajtó bizottság). A végre­hajtó bizottság a döntés előtt a panasz megvizsgálására és a határozati javaslat elkészíté­sére bizottságot alakít, amely­nek elnöke a végrehajtó bi­zottság elnöke, vagy az általa kijelölt helyettese, tagjai: a járási mezőgazdasági osztály vezetője és az illetékes járás- bíróság vezetője által kijelölt bíró. (2) A földtulajdon és. föld- használat rendezése folytán bekövetkezett változásokat a határozat jogerőre emelkedé­sétől számított 90 napon belül a telekkönyvben és az állami földnyilvántartásokban át kell vezetni. (3) A földtulajdon és föld- használat rendezésével és a kártalanítással kapcsolatos el­járás költségeit az állam viseli* Dejtáron már csíráztatják a korai vetőburgonyát A dejtári gazdák megkezd­ték a korai ültetésű burgo­nyavetőgumók előcsiráztatá- sát. E munkának két fontos célja van. Egyrészt szelektál­ják a vetőgumókat — tehát eltávolítják a beteg, gyenge csiraképességű gumókat — másrészt a csiráztatással meg­gyorsítják a növény fejlődését acélból, hogy a lehető legko­rábban bő termést hozzon. Ha az időjárás lehetővé te­szi, április 15-én már szabad földbe ültetik a kicsirázott gu­mókat, s így május végén, jú­nius elején újburgonyát tud­nak szállítani a piacokra. A József Attila Termelőszö­vetkezet 5 kh korai burgonyát ültet. JEGGYARAK, hűtőházak, hűtő-, Jégszekré­nyek, fagylaltgépek és min­dennemű hűtőberendezések karbantartását, javítását, átalakítását garanciával vál­lalóim. Cím: Horváth Gyula hűtő­gépjavító kisiparos. Pásztó. Telefon: 95. Salgótarjáni Lakáskarban­tartó és Építő KTSZ szö­vetkezeti tagként önként jelentkezőket felvesz villanyszereid, vízvezeték szerelő, kőműves, lakatos segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Salgótar­ján, Rákóczi út 2—4. szám < alatt levő szövetkezet iro- ) dójában. A borbarátokat érdekli A sziráki bor jövőjéről Kétszáz magyartarka és dánvörös keresztezésé' utódot nevelnek már Nógrád megyében Nógrád megye állattenyész­tési szakemberei dr. Márkus József egyetemi docens veze­tésével több mint két éve fog­tak hozzá, hogy a magyar­tarka és a dánvörös kereszte­zésből egy megyei sajátossá­goknak kiválóan megfelelő nógrádi vörös-tarka szarvas- marha fajtát tenyésszenek ki. A keresztezésből származó te­henek egyesítenék magukba a dánvörös magas tejhozamú és zsírtartalmú termelését. A ke­resztezésből eddig körül­belül kétszáz (F: 1) utó­dot nevelnek. Az első üszők már elérték a tenyésztésbe­vételi kort és szépen fejlőd­nek a külső testalkatukban Mik a szövetkezeti rend­szeren belül élvezett ked­vezmények, előnyök? Mindenekelőtt a méztermel­tetési szerződés nyújtotta kéz­zel fogható anyagi előnyök. A szerződéseket változatlanul a földművesszövetkezetek kötik; Csoporttagok, méhész szövetke­zeti tagok, több műlépet, ol­csóbb áron több előleget kap­nak és élvezik a leszerződött mennyiségen felül is az általuk értékesített méz után a 3 szá­zalék felárat. Azok a méhé­szek, akik a csoportból kilép­nek, e lépésükkel egyben le­mondanak a közvetlen anyagi előnyök élvezetéről. Ezen felül földművesszövetkezetek külön is támogatják szakcsoportju­kat, mert részesítik őket a szerződéskötésből, mézforga­lomból elért anyagi jövedel­mük tiszta hasznából. Segítik a csoportot helyiséggel, világí­tás, fűtés, közlekedés terén, nem beszélve arról az erkölcsi támogatásról, amit a földmű­vesszövetkezetek falun, tagjaik részére biztosítanak. A föld­művesszövetkezeti rendszer tehát a csoportoknak csupán adni akar olyasmit, amire a tagságnak szüksége van abból a célból, hogy a méhészek ter­melési kedve, az egyéni mé­hészkedés belterjessége minél nagyobb mértékben kibonta­kozhasson. így a földműves- szövetkezeti rendszer segíteni akart és tudott a különböző anyagigények (deszka, stb.) ki­elégítésében, hiánycikkek meg­szerzésében, kedvezményes be­szerzésében és értékesítésében. Megoldotta a méhészek szerve­zett és kedvezményes biztosi­Szervezkednek a méhészek II. folytatás tását is (egyelőre költségrotha­dás ellen) és segítséget nyújt a vándorlások szervezésének technikai bonyolításában. A cikk szerint a néhány csa­ládos kis méhész nem élvezi a szövetkezet előnyeit. Mi az OMSZK álláspontja ezzel kap­csolatban? A földművesszövetkezeti rendszeren belül több mint 20 ezer egyéni méhész él szer­vezett életet és ezek jól érzik magukat a szervezeten belül. Számuk napról napra egyre nő. Egyre több új méhészeti szakcsoport alakul és egyre többen lépnek be a méhészeti szövetkezetbe. Egyre nő a szakcsoportok taglétszáma is. Gazdaságilag erős, úgyneve­zett nagyméhész egyedül is megáll a saját lábán és szük­ség esetén egyedül is meg tud­ja oldani problémáit. Éppen ezért van szükség a szövetke­zésre, hogy ezáltal az anyagi­lag gyenge, támogatásra szo­ruló és a saját kis erejéből fej­lődni nem tudó gazdasági egye- dek a szövetkezet erejét fel­használva gazdaságilag erő­sekké váljanak. A szövetkezés célja a méhész szakcsoportok­nál, méhész szövetkezeteknél az egyéni méhészkedés fenn­tartása mellett a méhészek összefogásával, kölcsönös tá­mogatásával, a közösségi for­mában rejlő hatalmas erő fel- használásával az egyéni ter­melési módszer belterjességé­nek növelése, A szövetkezét gazdasági működést fejt ki, be­szerzési értékesítési tevékeny­séget folytat, javító üzemeket létesít. Kár tehát egy méhé­szeti szaklapban olyat leírni, hogy a kisméhész a szövetke­zet előnyeit nem élvezi és nem értékeli, így tehát a szö­vetkezetbe belépni nem haj­landó, de egyesületbe igen. Ez ellen a kijelentés ellen a kis méhészek ezrei tiltakoznak. A kis méhészek nem mondanak le a szövetkezet nyújtotta elő­nyökről, mert erre éppen nekik van a legnagyobb szükségük. Mi lesz az egyesületté ala­kuló csoportok vagyoná­val? Furcsa kérdés, de a cikk megjelenése után erre is vá­laszolni kell. Illetéktelennek kell minősítenünk a cikk azon mondatát, amely a szövetkezeti vagyon sorsáról „intézkedik” akkor, amikor ajánlja, hogy a feloszlott csoport vagyona az egyesületre szálljon át, hogy ezzel a méhészek munkájából, vagy filléreiből gyűjtött va­gyont továbbra is a méhészek érdekeit szolgálhassa. Ehhez felesleges a méhész szakcsopor­tok felbomlasztása, mert az OMSZK és a méhészek több­sége szilárdan megvan győződ­ve — s ezt tanúsítja a SZÖ- VOSZ Igazgatóságának határo­zata is —, hogy a földműves­szövetkezeti rendszeren belül a méhészek fillérei, a méhész szakcsoportok minden közös rpgy-két évtizeddel ezelőtt J-j országszerte híres volt a zamatos, tüzes, palackozott sziráki bor. Az idősebb gaz­dák visszaemlékezése szerint kiváló minőségű asztali és pe­csenye borok teremtek a he­gyek lejtőin. S mi a helyzet manapság! A sziráki bor hódolóinak örömére újra csillogni kezd a megkopott hírnév. Az állami gazdaság tehetséges szőlőszei, szakszerű és áldozatos munka árán újra híressé tették a sziráki bort. A központi ma­jor melletti hatalmas borpin­cében 1000 hektoliter 14 Mai- Ugandas bor vár elszállításra a külföldi fogyasztók részére. No de azért jut a hazai bor­kedvelőknek is vagy két-há- romszáz hektó. Igaz, jutha­tott volna több is, csak hát a fehérlovagok a „nép nevében'1 több mint 250 hektót etkós- tolgattak. A múlt évben a kedvező időjárás, valamint az ápolási és a károkozók elleni védeke­zés eredményeként a tervezett­nél 390 forinttal olcsóbban ál­lították elő a bor hektoliterét, túlszárnyalva a mennyiségi és minőségi előirányzatokat is, 4 sziráki bornak nagy jö- zí vője van. A község ég­hajlati és domborzati viszonyai kiválóan alkalmasak szőlőter­mesztésre. A talaj kötött és meszes, a lejtőket napi 10—11 órán át éri napsütés, főként a szőlőbogyók érési idején. Így a gazdaság 67 kh szőleje a korszerű ápolási munkák md­lett magas termést ad. A tő­kék között találni Leánykát Saszla, Olaszrizling, Furmint, Ezerjó, Mézesfehér, Szürkeba­rát, valamint Burgundi és Ka­darka szőlőfajtákat is. A tő­kék 35 százaléka csemegesző­lő. Ezek a fajták kiválóan díszlenek a sziráki határban s bő termést hoznak. Helyes lenne, ha az egyéni szőlőter­melők is gyümölcsöztetnék a nagyszerű természeti adottsá­gokat■ A gazdaság él ezzel a lehetőséggel. A jövőben to­vábbi 30 kh földet telepít be szőlővel. T ehát minden remény meg van ahhoz, hogy Szívói­kon virágzóvá váljon a szőlő­termesztés és hogy a mainál jobb minőségű, olcsóbb bort szállítsanak a dolgozók asz- tálára. Mert hiszen mérsékel, ten fogyasztva, a bor is érté­kes táplálék, kiváló étrendi hatású és fertőtlenítő tulaj­donságainál fogva betegségek megelőzésében, sőt gyógyítá­sában is fontos szerepet ját­szik. Az életszínvonal emelke- désével az embernek mind­inkább szükségletévé válik és így nem tekinthető csupán él­vezeti cikknek, A finom aromájú, zamatos, pecsenye- és édesborok nem hiányozhatnak egyetlen ün­nepség alkalmával sem az asz­talról, mivel a kiváló ízűt üdítő asztali borok tisztán, vagy szódavízzel keverve kedvelt, mindennapi fogyasz­tási cikkeink. (lantos) „Ragaszkodunk a közös gazdálkodáshoz" legtöbbnyire a dánvörös jel­leget viselő bikaborjak is, A tenyésztési kísérletek si­kere érdekében az érdekeltek bevonásával most megbeszé­lést tartottak. Ezen. a megbe­szélésen Márkus József veze­tésével a legjobb megyei szak­emberekből egy tíztagú bizott­ságot választottak, akik időn­ként megbeszélik a tenyész­téssel kapcsolatos legfontosabb kéidéseket. A megbeszélésen határozatot is hoztak több olyan fontos kérdésben, mint az utódellenőrzés, a teihozam és zsírkövetelmények megha­tározása és egy (F: 1) tehené­szet létrehozása. (Tudósítónktól.) „Mink bizony ragaszko­dunk a közös gazdálkodás­hoz, és ki is tartunk mel­lette, zrt csak azóta élünk nagi gondok nélkül, mi­osztottak ki. Meg is érdem­lik, mert már most is seré­nyen dolgoznak a melegágy készítésén. Ilyenek például Lengyel Istvánné, Kövi Já­nosáé, Bazsó Ferencné, de nem is tudnánk itt nagyobb kivételt tenni a szorgalom terén. Készítik már ez évre is a termelési tervüket. Eb­ben az évben még belterje­sebbé kívánják tenni a gazdálkodásukat. Például az újonnan épített 50 férő­helyes tehénistállóban min­ta tehenészetet akarnak megvalósítani. Ehhez nagy segítséget nyújt Egyed Ár­pád állatgondozó, aki a jövedelme teljes egészében, az OMSZK gazdasági működésé­nek anyagi haszna pedig tete­mes részben a méhészet fej­lesztését, a méhészek érdekeit szolgálja anélkül, hogy e szer­vezetek fenntartására a kisem­berektől külön tagdíjat szed­ne. Bár a csoportok alapsza­bálya intézkedik megszűnés esetére a vagyon sorsáról, még nemleges esetben is a földmű­vesszövetkezet igazgatósága hozzájárulása nélkül a szövet­kezeti vagyonról másirányű, tehát a szövetkezeti rendszeren kívülálló felhasználásról szó sem lehet. A vagyon további gyarapítására egyébként a földművesszövetkezeti rend­szerben minden lehetőség megvan, az egyesületben vi­szont erre semmilyen mód nincs; Hogyan alakul az egyesü­let és a földművesszövet­kezet viszonya? A cikk úgy tünteti fel, hogy azok a budapesti méhészek, (többek között a cikkíró is), akik az egyesülés szervezésének útjára léptek már, meg is kezd­ték ezzel párhuzamosan a bu­dapesti Méhész Szövetkezet szervezését. Meg kell jegyez­nünk, hogy ezt a szervezke­dést nem a földművesszövetke­zeti rendszerből kilépett mé­hészek kezdeményezték, mert hiszen a szövetkezet szervezé­se, megalakulása még 1956. őszén történt, tehát jóval az egyesületi szervezkedés előtt és a szövetkezet azóta is egy­re nagyobb sikerrel működik. Országos Méhészeti Szövet­kezeti Központ, Budapest. Bazsó Ferencné óta szövetkezetben dolgo­zunk.” így vélekednek o kisterenyei Vörös Október Tsz tagjai, mondhatnánk kivétel nélkül. De nem akármilyen vélekedés ez! Mert tettel is bebizonyítot­ták ragaszkodásukat a szö­vetkezetük mellett, amikor az ellenforradalom nehéz napjaiban is hűen kiálltak és megvédték a szövetkeze­tei, illetve vagyonukat. A legzajosabb napokban szedték és szállították a cukorrépát és végezték a silózást. Nem is maradt betakarítatlanul semmi ter­ményük. Az őszi vetés ter­Lengyel Istvánné vüket is idejében jól elvé­gezték, amiről jól tanús­kodnak a határjainkban a zöldellő búza és őszi árpa táblák. De meg is van az ered­ménye a jó munkájuknak, mert az elmúlt gazdasági évet is jól zárták. 1 mun­kaegység értéke közel 50 forintot ért és már az idén megszerzett munkaegysé­gekre is 30 forint előleget Egyed Árpád gondozására bízott 11 te­héntől jelenleg is 9 liter fejési átlagot ér el. Igaz, hogy jelenleg kevés a te­hénállománya, de a jövő­ben növelni kívánják, még­pedig saját nevelésű üszők­ből. Jelenleg is szép 7 da­rab üszőjük van. Nem kevésbé járult hoz­zá a tagság jövedelmének növeléséhez Frajk Aladár- né sertésgondozónő, aki múlt évben is 28 darab szerződéses sertést hizlalt eredményesen. Ennek meg is lett az eredménye, mert 1 szép süldőt kapott aján­dékba a tagságtól a jó mun­kájáért. Meg is van eléged­ve, mert már ebben az év­ben is 44 munkaegységet szerzett, melyre 1320 fo­rintot kapott előlegként. Ha mérlegeljük a kiste- renyei Vörös Október gaz­dálkodási viszonyait, nyu­godt lélekkel elmondhat­juk, hogy a szövetkezet tagsága vidáman tekint a jövőbe, mert tudatában vannak, hogy a jó közös­gazdálkodás eredményében nem csalódtak. Kántor János mezőgazdász

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom