Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-20 / 14. szám

4 NÓGRÁDI Népújság 1957. február 20. Hétfőn történt az alábbi eset a Hat­van—Salgótarján vonalon. A vonatfül­kében velem szemben két fiatal fiú ült. Az egyik jobban öltözött, teltarcú fia­talember, 18—20 éves lehetett. A má­sikon egy olcsóbb öltöny volt és lila sál. Fejére sötétkék sapkát húzott, a sap­kán forintnyi lyuk. A gyerek alig lehet 15 éves. Azt mondja a társának: — Másfél napja egy falatot sem ettem. Tegnap­előtt az anyámnak szánt narancsot is megkezdtem, annyira éhes voltam. Most már nincs semmim. Nincs egy almád, vagy egy kis kenyered? i— Bírd ki már — szól a másik — a negyedik állomás Salgótarján. A fiatalabb hallgat egy kicsit. Gondolkozik s fekete szembogarai csak­úgy vibrálnak. Valóban nagyon éhes le­het. Megint csak megszólal: — Vajon hogyan fogad az öreg?;: > Jaj, ha megint székiroz. vagy megver, újra csak elmegyek otthonról. — Hát azért mentél el? — csodálko­zik a másik. — Tudod, mindig iszik az öreg. Ilyen­kor aztán nyolcunk közül szorul valaki; Három hete én voltam a soros, nem bírtam elviselni a dolgot. Fogtam egy pár forintot, és vonatra ültem. Simán ment az egész, csak a határnál iz­gultam nagyon. Megbántam a dol­got. Késő volt. Egy fa mögül léptem elő éppen óvatosan, amikor a fülem mel­Miért szökött külföldre ? Egy apának — ajánlva lett süvített el egy golyó. Egy másik a sapkámat érte. Ekkor futásnak eredtem. Odaát már autóbusszal vártak. Egyene­sen Becsbe vittek. Azt ne hidd ám, hogy úgy van minden, ahogy mondják. Fenét — köp egyet. — A fiatal lányok még csak ka­pósak, egymással versenyben viszik őket az urak szolgálni. De mi? Éhez­tem az öt nap alatt. Nem ettem any- nyit, mint itthon egy nap. Mert az igaz ugyan, hogy finomságokat adtak, na­rancsot. csokoládét, nápolyit, de any- nyi ez csak náluk hidd el. mintha itt­hon. ősz idején szilvával tömnék az em­bert. Adják hát a menekülteknek, mint csemegét. De kenyeret már alig láttunk. Tejről még csak nem is hallottam. A lágerélet meg? — legyint egyet. — Olyan mint a pokol. — Aztán mi volt még? Mesélj. — un­szolja felélénkülve a másik. — Mi lett volna? Nem bírtam ki ott­hon nélkül, haza jöttem. — Töpreng egy keveset. — Csak azt nem tudom, mit szól az öreg. Anyám, az tudom, tele sírta minden zsebkendőjét utánam, jó­zanságában az öreg is szeret bennün­ket;.. de ha részeg! Jaj Istenem, csak megváltozott volna azóta. Hirtelen elhallgat és kissé megrázkó­dik. Fél a gyerek. Fél. fél. féL Félel­mében vágott neki a világnak is. Sa­ját, tulajdon édesapja tette őt földön­futóvá. De kinn a szívét mindennél erő­sebben kerítette hatalmába a hazavá­gyás. Most minél közelebb kerül a szü­lői házhoz, annál inkább fél. retteg a részeges apától. Makacsul hajtogatja: — Ha mégegyszer megver igazságta­lanul, újra csak elszökök. De nem ám külföldre, nem jobb ott sem. hidd el. Elcsavarogtam én már egyszer B-re egy tanyára. Csuda jó dolgom volt ott. Sze­rettek. Oda megyek újra. Talán ha hazaér, újra összeveri az apja. Még ha józan, akkor is. Mert ha csak a tényt nézzük, hogy egy 15 éves gyerek elszökik a pénzzel otthonról — megérdemli. Veri őt az apa, és a ve­résnek csak a külső nyoma marad meg. Nevelő hatása nem lesz. csak a gyerek lelkén marad egy újabb, megalázó seb. Mert a gyerek nem tiszteli az apját, az apa méltatlan a gyerek becsülésére. Kocsmát ülő, könnyelmű szülő. Milyen tragikus dolgokat is szül szenvedélye. Hány és hány gyerekünk bolyong a nagyvilágban. Lehet, hogy többségüket a kalandvágy vitte messzi földre. De sokakat a szülői ház melegtelen. otthon­talan levegője késztetett szerencsét pró­bálni. Címeztem e néhány sort egy felelőt­len apának. Ajánlva küldöm, olvassa el. — Yné — Szervezkednek a méhészek A „Méhészet’ című szaklap ez év januári számában megjelent Faluba Zoltán cikke „Szervezke­dünk ’ címmel. E cikkre vidék­ről számos csoportelnök és ön­álló méhész; szövetkezeti elnök mozdult meg és kérte közpon­tunkra vonatkozó álláspontját. Tisztázatlannak látják a kérdést és főleg azzal érvelnek, hogy a cikk hangjában és irányelveiben alkalmas arra, hogy a méhész szakcsoportok, valamint a méhé­szek körében nyugtalanságot és tájékozatlanságot keltsen. Valamennyi felmerülő kérdésre, aggályra válaszolni nem lehet, de szükségesnek látszik, hogy a legfontosabbakra és leggyakorib­bakra központunk is véleményt nyilvánítson. Van-e a méhész szakcsoportok­nak összefogó országos szervük? A SZÖVOSZ, mint minden szö­vetkezet érdekképviselete, je­lenleg természetszerűen ellátja a méhészcsoportok érdekképvisele­tét is. A SZÖVOSZ Igazgatósága 1956. október 19-én kelt határo­zata azonban gondoskodik a mé­hészek önálló érdekképviseleti szervezetének kiépítéséről. Esze­rint létre kell hozni a földmü- vesszövetkezeti rendszeren belül az alulról felépülő demokratikus választás útján megalakuló, a szö­vetkezetek, szakcsoportok meg­választott képviselőiből (kizárólag méhészekből) ezek középfokú megyei szervét, a megyei választ­mányokat és a megyei intéző bi­zottságokat. A megyei Intéző bi­zottságok a MESZöV-ök mellett működnek, az OMSZK által fize­tett szaktitkárokkal, akik nem­csak a terület méhészeti ügyei­vel foglalkoznak. hanem az OMSZK megbízásából szakirányí­tást is végeznek és szervezik, segítik a földművesszövetkezetek mí£- és méhészeti eszközökkel kapcsolatos áruforgalmát. Ugyanilyen választás útján kell létrehozni az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központot. A közpon­tot küldöttei (országos küldöttek) a megyei választmányok — ki­zárólag méhészekből — küldött- gyűlés útján választják. Ki fedezi a megyei Intézőbi­zottságok működésével kapcsola­tos költségeket? JÉGGYÁRAK, hűtőházak, hűtő-, jégszekré­nyek, fagylaltgépeik és min­dennemű hűtőberendezések karbantartását, javítását, átalakítását garanciával vál­lalom. Cím; Horváth Gyula hűtő- gépjavító kisiparos. Pásztó, Telefon: 95. Az OMSZK. a méhészeknek sa­ját maguk által választott orszá­gos irányító és összefogó szerve. Mint ilyen, egyben gazdasági működést is kifejtő szerv, mely gazdasági eredménnyel, tiszta jö­vedelemmel rendelkezik. E tiszta jövedelem hasznából fedezi a központ a megyei intéző bizott­ságok fenntartási költségeit. Ez tehát nem igényel a méhészek, szakcsoportok, szakszövetkezetek részéről költséghozzájárulást és Így a csoportok, Illetve méhész szövetkezetek működésük során elért jövedelmüket teljes egészé­ben saját közös alapjai további fejlesztésére, tagjaik anyagi jó­létének további közvetlen eme­lésére fordíthatják. Ezen felül az OMSZK fennmaradó tiszta jöve­delméből a méhészet fejlesztésére jelentős összegeket fordít (például 1957. évben 400 000 forintot.) Faluba Zoltán cikke szerint a méhész szakcsoportok nem lehet­nek az egyesületek országos szer­vének, a Méhész Szövetségnek tagjai. Hogy áll ez a kérdés? Ez az álláspont enyhén szól- \«i elvtelen. Vajon Faluba Zoltán olyan szövetség létrehozására gondol, amelyből kirekeszti a szövetkezeteket? Úgy gondoljuk, Magyarországon ilyen szervet nem lehet létrehozni. Mindamel­lett a csoportok saját maguk ala­kítják ki megyei országos átfo­gó. irányító és egyben érdekvé­delmi szerveiket a földmüvesszö- vetkezetl rendszeren belül. A szakcsoport tagoknak nincs te­hát szükségük arra; hogy külön tagdíj fizetése mellett, olyan — a szövetkezeti rendszeren kívül­álló szövetség tagjai legyenek — amely az említetteken kívül szá­mukra további segítséget nyújtani úgy sem igen tud. (Folytatjuk.) Nem élhetek muzsikaszó nélkül címmel előadást rendeznek Ipoly- szögön március harmadikén. • Molnár János zabari lakos ellen megindították a büntető eljárást. Birtokán 13 köbmé­ter gerendát és egyéb faanya­got találtak. Molnár a faanya­gokkal feketézni akart. A Salgótarjáni Acélárugyár felvenne érvényes jogosítvánnyal rendelkező traktorvezetőt. Je­lentkezni lehet a Salgótarjáni Acélárugyár garázsvezetőjénél, Kuloványi Ferencnél. Eladó 50 mázsa I. osztályú réti széna a napi piaci áron. vagy a megegyezés alapján. Cím: Farkas Károly. Karancsság, Hunyadi út Zonqora hangolás, börözés, ja­vítás. Budai Kálmán. Zongorá­ban go ló javító, Zagyvapálfalva. Rákóczi út 26. nógrádi népújság Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Laukő György Szerkesztőség: Salgótarján. Bajcsy-Zslllnszky a. 11. Budapesti Lapnyomda, Bnesf VIII Rökk Szilárd útra 6 Felelős vezető: Kulcsár Mihály. Állami vállalatok! Szövetkezetek! Intézmények! A KIOSZ Nógrád megyei Titkársága munkaszervezési bizottságot alakított, mely mindennemű munkálatokat vállal a kisiparosok részére. Bizalommal forduljanak a munkaszervezési bizottságihoz; Cím: KIOSZ Nógrád megyei Titkárság. Salgótarján, Arany János utca 2. 30 éves gyakorlattal ren­delkező, SZAKSZERŰEN JAVÍT RÁDIÓT és egyéb elektrotechnikai be­rendezéseket. Cím: Bornai István rádió és orvosi műsze­rész. Salgótarján, Felszaba­dulás utca 57. Tessék, bő a választék Jól sikerült árubemutatót rendezett a salgótarjáni Cseme­gebolt. A bő választék nagyon megnyerte a vásárlók tetszését. A bemutató alatt több ezren megfordultak az áruházban. A minap az alábbi levelet kaptuk. Arra kért a levél írója, hogy tegyék lehetővé neki, hogy a lapon keresztül szóljon az illetéke-, selchez. Kérését teljesítettük. Nógrádi Népújság Szerkesztősége! Furcsa, és azt hiszem nem egészen 1957-ben ülő epizód- j sorozatnak voltam sajnálatos szereplője. Talán azzal kéz- j dem, hogy január közepén végre elértem vágyamat, nőj. fodrász í szakmunkás lettem. Telve voltam ambícióval, munkavággyal. örültem, mikor januárban a Kisterenyei Vegyes Ktsz alkal- ; mázott női fodrász üzletébe. Ám örömöm nem tartott soká. Február 3-án. de január j 31-i dátummal kaptam egy „felmondólevelet”. Ezt azért teszem S idézőjelbe, mert azon sem iktatószám. sem megfelelő parag­rafusra való hivatkozás nem volt. Az állt csupán a felmondó­levélben, hogy „próbaidős alkalmazotti” munkaviszonyomat a ktsz, január 31-én megszüntette. Ezt természetesen megfelleb­beztem, annál is vnikább, mert munkaikönyvembe a ktsz nem jegyezte be sem az alkalmazás tényét, sem az elbocsátását, de az elbocsátólevéllel még az esedékes, ledolgozott munkámért járó munkabért sem kaptam meg. A fellebbezésben megindokoltam, hogy nem lehettem „pró­baidős alkalmazotti’, mert a Munka Törvénykönyve szerint próbaidőt csak az alkalmazás napján és csák írásban lehet ki­kötni. Ez azonban -nem történt meg. így tehát úgy éreztem, hogy a felmondási illetmény is jár -nekem, annál is inkább, mert a felmondólevélben kitűnik, hogy szociális helyzetem miatt mondanak fel, mert a létszámot csökkentik. A fellebbezés kézhezvételekor a ktsz azonnal elutasította a fellebbezésemet, hivatkozva 19—1957. számú levélben arra. hogy a ktsz tagjaira a Munka Törvénykönyve nem vonatko­zik. Jól figyeljenek kérem, engem mint alkalmazottat, nem mint tagot vettek fel, s most ezzel akarnak megrövidíteni, hi szén az MT. V. 4. §. szerint a Munka Törvénykönyve csak a letsz alkalmazottaira vonatkozik, tagjaira nem. Azt hitték, hogy ezzel elintézték. Úgy érzem. nem. Ezért három kérdéssel for­dulok a szerkesztőséghez: 1. Ha írásban elismerték, hogy a ktsz alkalmazottja vol­tam, mért kellett a fellebbezésre azt válaszolni, hogy tag vol­tam? Mért voltam az előző felmondólevélben „próbaidős alkal­mazott”, mikor azt a vonatkozó szabályok értelmében nem kö­zölték velem a munkábalépéskor írásban, de még szóban sem? 2. Mire való egyáltalán a Kisterenyei Vegyes Ktsz szerint a munkakönyy, ha egyetlen tollvonást sem jegyeztek bele? 3. Azt még -megértem, hogy nem akarnak felmondási já­randóságot fizetni Kisterenyén. De hol az emberség a Kistere­nyei Vegyes Ktsz vezetői részéről, ha még a tényleges ledol­gozott munkámért sem fizetik ki a béremet? Sajnos, így állok, kedves szerkesztőség. Dolgoztam nyolc napot. Most itt állok, két, egymásnál ellentmondó felmondó- levéllel, üres, kitöltetlen munkakönyvé nmei. és türelmetlenül várom, hogy ha már a véleményem szerint joaos felmondási illetményemet nem is kapom meg. -mikor lesz hajlandó a Kis­terenyei Vegyes Ktsz legalább a ledolgozott időm után járó munkabért kifizetni? őszintén szólva, kicsit félve fordultam a szerkesztőséghez. Mikor a fellebbezésemet elutasították, azt a választ kaptam, hogy „ne nagyon ugráljál;, -m >.rt könnyen megüthetem a boká­mat’. Aztán mégis -megírtam < z> a levelet. Arra gondoltam ugyanis, hogy aki világos, egyenes; úton jár. az vem ütheti meq a bokáját. Szíves üdvözlettel: Szakács Mária Salgótarján. Pályaudvar 5. Barátságos labdarúgó-mérkőzések Debreceni Lokomotív— Salgótarjáni BTC 0:0 Debrecenben igen nagy ér­deklődés nyilvánult meg a salgótarjáni NB I-esek vendég­játéka iránt. A mérkőzésen a két csapat igen nagy küzdel­met vívott. A tarjániak többet támadtak, mint a hazaiak, de gólt lőni még­sem tudtak, mert csatáraik minden helyzetet túlkombi­náltak. Mindkét csapatban a védel­mek remekeltek. A tarjául védelem tartalékos volt, mivel az elmúlt héten sérülést szen­vedett Jedlicska még nem he­verte ki a sérülését, így a he­lyén Oláh II, míg a szintén sérült Szojka helyén pedig. Neusel játszott. Mindkét fiú igen jól megállta a helyét. A nagy küzdelem, helyen­ként jó iram is mutatta, hogy mindkét együttes a felkészü­lésben már jó előre van. Ózdi VTK—Salgótarjáni SE 3:1 A Salgótarjáni SE vasárnap Úzdra látogatott el, ahol a testvéregyüttes a régi rivális Ózdi VTK ellen lépett pályá­ra. A két NB II. csapat küz­delmére szép számú szurkoló­gárda gyűlt össze, akik seré­nyen buzdították a hazai Vasas fiúkat. Ennék azután meg is lett az eredménye, mert jó küzdelem alakult ki a játéktéren, s végezetül is a hazai csatárok jól is használ­ták Iki a tarjáni kapu előtt adódó helyzeteiket, s három­szor találtak az SSE hálójába. Míg a salgótarjáni csatárok csak egy góllal tudtak vála­szolni. A tarjáni csapatból a három gól ellenére is a védelem já­téka emelkedett ki. A csatár­sor játéka igen körülményes volt. Lapunk múlt hét szerdáján megjelent számában írtunk a Salgótarjáni BTC —Diós­győri VTK barátságos labdarúgó­mérkőzésen szerzett „kellemes, ... kellemetlen” tapasztalatunk­ról. A Salgótarjáni NB l es csapat vezetősége magáévá tette a felé­jük elhangzott kritikát, s megkér­tek bennünket, hogy lapunk ha­sábjain Is tudassuk a sportszere­tő szurkolók táborával, hogy ez a hiba a következőkben már nem fog előfordulni. A további mér­kőzéseken már több pénztár, s több bejárati kapu lesz üzembe helyezve, ahol majd több rendező is segítségére lesz a szurkolók zavartalan és kényelmes elhe­lyezésére. Az előzőleg elhangzott hiányosság kizárólag abból adó­dott, mint ahogy Kálmán Lajos, a sportkör elnöke mondotta — hogy nem számítottak arra, hogy az első mérkőzésen olyan hatal­mas szurkolótábor látogatja a sportrendezvényt, s úgy gondol­ták, hogy egy pénztár, s egy bejárati kapu elegendő lesz. Sajnos, ez nem vált be. A jövő­ben mindent megteszünk, hogy nagylétszámú szurkolóinknak minden kényelmet megadjunk a mérkőzéseinken. HÍREK AZ NB lll-RÓL Az ősszel induló NB III. küz­delmeibe 10 csapat az északi és 6 csapat az északnyugati alszü- vetségből indul. Az elmúlt héten ülést tartott az MLSZ, ahol az alszövetségek kérelmeinek meghallgatása után döntést hoztak, hogy játsszanak-e a csapatok a tavasz folyamán körmérkőzést az NB III-ba ju­tásért, vagy pedig az elmúlt baj­nokságba szerzett helyezésük ré­vén nyerjenek beosztást. Az MLSZ ülésén ismertették a meg­jelentekkel, hogy az alszövet­ségek többsége amellett szava­zott, hogy a szóba jöhető csapa­tok a tavasz folyamán körmérkő­zéseken döntsék el a bejutást, így az MLSZ döntése sem lehe­tett más. Végeredményben tehát ez év tavaszán körmérkőzést vív­nak majd a csapatok az NB Hi­ba jutásért, melynek végén a mi területünkről így alakul majd az NB III: 10 csapat az északi al- szövetségből és 6 csapat az észak­nyugat! alszövetségből. Hogy me­lyek . lesznek ezek a csapatok* azt majd a körmérkőzéseken el­ért helyezések fogják eldönteni. Termelj több ! napraforgót Érdemes napraforgót termelni, mert jól jövedelmez! Az átadott napraforgómagért a termelő — választása szerint — vagy az állami szabadfelvásárlási készpénzt kapja, vagy a napraforgót étkezési olajra és darára el­cserélheti; Csere esetében 17 liter étkezési olajat és 20 kilogramm olajpogácsadarát kap egy mázsa napraforgómagért A termelő kívánságára az olaj szappanra vagy mosó­porra cserélhető. A termelő a részére járó természet­beni juttatásokat két egyenlő részletben veheti át. A nagy és biztos napraforgótermés alapja a nemesített vetőmag! Fajtiszta, nemesített vetőmag kedvezményes áron vásá­rolható a Földművesszövetkezeteknél. A nemesített napraforgó egyenletesen fejlődik, nagy tányérokat hoz, korán és egyidőben érik. A nagyobb jövedelem elérése céljából a vetőmagfelújí­tás minden termelőnek érdeke. magyar növényolajgyárak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom