Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)
1957-02-16 / 13. szám
1957. február 16. NÓGRÁDI Népújság 1 Két új kiállítás bemutatására készül a Balassagyarmati Palóc Múzeum A Balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársai most dolgozzák fel az elmúlt évi kutatásaik eredményét, amelyből két kiállítást rendeznek. Az egyik kiállításon a Nógrádszakál határában talált ősállatok és ősnövények kövületeit mutatja be. A másik kiállítás a szlovák anyanyelvű Vanyarc község történetével ismerteti majd meg a látogatókat. Az egykori község az 1500-as években, a tatárjárás idején pusztult el és az 1700-as években települt újjá, leginkább az Észak Nógrádból ideköltözött szlovákokkal. A csaknem egy évig tartó kutatómunka eredményeként most gazdag anyag áll a múzeum munkatársai rendelkezésére. Az egykori tárgyi leleteken kívül sok fénykép, színesfilm és magnetofon felvétel is gazdagítja majd a kiállítás anyagát. Ez utóbbi anyagát úgy tervezik, hogy megfelelő épület esetén, egy későbbi időpontban Vanyarcra viszik és ott falumúzeumot rendeznek be: ^(XJOOOOOCXJCXXXXJOOOOOOOOfXOOCXXnOOOOOOOOOClOOOCXXXXXíOOOCXXíOOCXXXlOOOűO TAVASZ A TÉLBEN Csak miheztartás végett... — Furcsa udvarlási mód dívik Hollókőn — Holloko. Régi kis falu. Annyira a hegyek tetejére építették, mintha lakói a víz- özöntől félnének. A község szélén a híres hollókői vár áll feszesen tetszelegve .;. Már messziről magára vonja a figyelmet. Büszkék is rá a község lakói. Bent a faluban, keskeny utcák, ősszel és tavasszal térdig- érő sár. Nyáron meg éppen por várja a vendégeket. Bizonyára akadnak olyanok is olvasóim közül, akik ezekután arra gondolnak, hogy ezért bizony nem érdemes oda menni. Ezeket mindjárt meg is nyugtatom: érdemes. Hogy miért?..-. Azért, mert Hollókő olyan hely, ahol igen sok szép népi hagyomány van, amely még ma is él. nem is akarnak tőle megválni. Aki például a rövídszoknyás vizeletet nem követeli, legalább olyan rossz szemmel néznek rá, mint egy kiközösítettre. Nagyon kedveltek itt télen a fonóházak, nyáron meg — amint ők mondjak — a „karéba se tálások.“. A fiúk és a lányok is külön- kiilön sétálgatnak, azért úgy, hogy minél többször elhaladjanak egymás mellett. Amikor beesteledik, aztán mindannyian haza menne k. Az összes szokások közül mégis csak az udvarlás a legérdekesebb. Eltérően a más helyektől, legtöbbször nem a fiatalok ismerkedésével kezdődik az udvarlás, a szerelem, hanem a szülők megállapodásával, vagy mások közbejárásával. Főleg a szülők választják ki, hogy ki jöjjön a lányaikhoz, vagy kihez menjenek a fiaik, Az udvarlás éjjel lámpa, oltás után kezdődik. A legények megvárják a lámpaoltást, utána a lányosház ablakán, vagy ajtaján kopognak és kérik a lányt: engedje be őket. Ha a partnert megfelelőnek találják, akkor beengedik, ha nem, elküldik. Az utóbbi azonban a legkevesebb esetben fordul elő, mert ebben a faluban a házasságnál is a vagyoni helyzet a mérvadó és ezért leginkább csak egyenlő felekkel kezdenek a fiúk. Ha a lány be akarja engedni a fiút, egy karszéket az ágya mellé helyez, nyitja az ajtót és ő vissza fekszik az ágyába és ezután beszólítja a legényt. Az udvarlás sötétben történik. Ha van a családban egy kis gyerek, olyan 3—i év körüli, esetleg azt a lány mellé teszik. A legtöbb esetben azonban csák ketten vannak, amíg meg nem unják. Lámpát már csak akkor szokás gyújtani, amik r eljegyezték a fiatalok egymást. Nagyon érdekes, hogyi a házasságkötések — kévést kivétellel — csak a községben| bonyolódnak le. Az udvarlás | főként ősszel kezdődik. Ez egyl udvarlási „kampány’’, amelyi tavaszig tart. Az esküvő na-t gyobbrészt tavasszal történikI és ősszel legtöbb helyen márt megvan a gyermek. Úgy szokták mondani, ha a menyecske« a télen itt eszik, a nyáron < már itt kell dolgoznia. Ebbőll az elvből indulnak ki. A há-í zasságkötések főleg 16 évest, lányok és 18 éves fiúk között | történnek. Aki ezt a korti meghaladja Hollókőn, az már öreg. A 20 éves lányok már „vénlányok“. Éppen ezért igyekeznek is mielőbb férjhez menni. Még az esküvőt is másképpen készítik elő, mint azt legtöbb helyen szokták. Választanak egy hívogatót, aki a faluban sorra járja a házakat. Mindenkit meghív az esküvőre és aki akar, az elmegy. Az új házasok rendszerint a fiú szüleinél laknak. S ha több fiú is van a családban, akkor sem engedik vőül. Inkább legyen több menyecske — mondják. Annak ellenére, hogy a házasságkötések nem a fiatalok egyéni elhatározásai szerint, hanem főképpen a szülök véleménye alapján és az anyagiakat szem előtt tartva történnek, mégis kevés a válás, összetörődenek — mondják és az a legnagyobb erkölcstelenség, ha házasság után valaki hűtlen, megcsalja párját. Mással még csak olyan kedvesen sem beszélgethet, hogy abból hűtlenségre lehessen következtetni. Ezeket főleg azért írtam le olvasóimnak, ha netalán közülünk bárki is ide vetődne, tudja magát mihez tartani. Kökényesi Béla T?ste van, enyhe téli este. A J-j déli szellő halk sóhajtással csókolja a park -fáinak csupasz ágait, s szinte tavaszt varázsol az odvas fa árnyékában álldogáló fiatal szerelmes pár szívébe. Kik ők? Ketten a sok száz közül... A nyájasan mosolygó hold szór rájuk. A nő középtermetű, karcsú, finomarcú. Mosolyog. Elővillannak hófehér fogai. Okos, tiszta tekintete a barna, hullámoshajú fiú tűzben égő arcán nyugszik. A fiú szeme csábítóan csillog. Köny- nyedén átöleli a nőt s lázas ajka szerelemről suttog. — Szeretsz? — Csacsi... még kérded? — Ügy, mint régen? Egymás szemébe néznek,:; Egy pillanatra felvillan a szemükben az ártatlan, tiszta, szép ifjúkor emléke. Az első szerelmi vallomás. . iDégen? — ismétli a nő s JA arcáról eltűnik a mosoly, majd elhalványodik... Lassan a fiú mellére hajtja a fejét ... Elrontott élete jut eszébe ... A másik csinosabb fiú volt... Neki adta kezét, szívét ... Egész életét... Hivatalból jövet, kedves csók'kal, virággal hízelgett.., Közben világra hozta Pistikét... Lassan elmaradtak a sze~elmes csókok, a virágaik... Férje hideg, durva leit hozzá... Későre maradozott... Egy másik nőhöz járt.. ; Átsiratott éjszakáik ... Igen, az a másik nő az oka, a tiszta békés családi élet • felbomlásának -------- «tplélsssik vi ssza elfásuli arccal, : majd agyába hasít egy rémes gondolat ... — Ma este utaznak Pistike és Ö. Talán soha nem látja őket visztont... Szíve vadul kalapál, !könny szökik szeNéhány pesti kulturális hír A Madách Színiház Goldoni „Hazug“ című komédiájának bemutatójára készül. Címszerepét Darvas Iván. szolgáját Soós Imire, Pantalonét Kőműves Sándor játssza. Colombi- na alakítására a Madách Színház kölcsönkérte Debrecenből Andaházy Margitot. • A Debreceni Színház március 15-re tervezi idei évada legnagyobb produkcióját: „Az F olt egyszer, hol nem volt, .volt égyszer egy király. A király palotájának a kertjében egy óriási jegenyefa állott. Olyan nagy volt ez a fa, hogy emberi szemmel nem is lehetett látni a tetejét. Hogyan nőtt meg ilyen magasra? Azt senki sem tudta. Az ország legöregebb emberének ükapja is csak annyit tudott róla, hogy egy kanász- gyerek ültette valamikor abban az időben, mikor még a kő is lágy volt. Egy szép nyári délelőt- tön ez alatt a fa alatt labdázgatott az öreg király egyetlen leánykája... Egyszeresük, honnan, honnan nem, olyan forgószél kerekedett, hogy felkapta a labdázgató kis királylányt. Emelte, vitte könnyedén, mint egy pelyhet, mind magasabbra. Az emberek ijedten nézték, nézték, míg csak el nem tűnt a szemük elől. Az öreg király sírva fakadt, mikor megtudta a hírt. Hát még akikor, mikor hasztalan várta haza napokon, heteken keresztül kedves kislányát! Gyászba borult az egész ország, a palotát feledte posztóval vonták be, s úgy sírtak mindannyian, mint a záporeső. Az öreg király kiember tragédiája“ bemutatóját. Madách Imre művét Be- rényi Gábor rendezi. Ádám: Téri Árpád, Eva: Hotty Éva, Lucifer: Bángyörgyi Károly. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat még ebben a hónapban nagyszabású munkába fog: felveszi Kodály Zoltán „Psalmus Hungaricus“-át, a szerző vezényletével. mébe . -. . Vad vágyat érez férje és gyermeke után ... Szereti őket... Igen, Öt, jobban szereti, mint aki most öleli s tiszta szerelemről, örök boldogságról suttog neki. Bár a szégyenpírja égeti arcát, hogy pillanatnyi kétségbeesésében a réginél keresett vigasztalást... — Mindig szeretni fogsz? — riasztja fel a fiú hangja. jp ánéz, hideg mosoly rajzo- -fí lódik arcára. Kételkedik a fiú nyíltságában. — Mindig szeresselek? A fiú vadul átöleli, s forró csőkot lehel homlokára. — Édesem., i sírsz?.-.-. Miért? — Még kérded? — Drágám... — Most jó lenne meghalni. -. t — Miért? — Ilyet kérdezni..» — Együtt maradunk?.-.-, örökké?! — Igen, együtt — mondja kényszeredetten. A vasútállomáson vesztegelő gőzős éleset füttyent. A nő felrezzen... — Mennem kell! — Még ne... Marad,j ... hiszen eltaszított magától... — Engedj! — bontja ki magát a fiú öleléséből. — Maradj... A nő hátrafordul, arca meg- Vonagíik, s a szeméből mély bánat, s keserűség áramlik. — Még egyszer látnom kell őket. Fut a vasútállomásig. Kutatja, keresi őket. Egyik kocsitól, a másikhoz rohan. — Anyucikat Anyvcika! A úő megtorpan. Hátrafordul, s szembe találja magát kisfiával. — Pistikém,, édesem! — kiállja s karjába kapja a kis csöppséget. Csókltal halmozza arcát, s könnyével öntözi a gyermek szőke haját ...A férje leugrik a kocsi lépcsőjárók s megáll előttük. Könnyes lesz a szeme, s a megbánás árnyéka önti el arcát. — Tudtam, Hogy eljössz — szól halkan. az asszony ránéz, lesüti a zx szemét. így állnak szótlanul néhány percig egymás előtt, s talán mindkettőjük agyában a kiengesztelődés gondolata kavarog. — A nődet hol hagytad ...? — kérdi ércesen az asszony. AZ IE hirdette or szag-világszerte. hogy annak adja feleségül a kiskirálylányt, aki megtalálja, s az egész ország lesz a hozomány. Jöttek mindenünnen a palotába: urak, királyfik, hercegek, válogatott cigánylegények. Ügy gondolták, hogy a királylányt az égigérő fa tetejére vitte fel a forgószél, hát fel akartak mászni a fa tetejére. Igen ám, de a fa olyan magas volt, hogy egyik vitéznek sem sikerült megmásznia. Stíkan visszafordultak, sokan lezuhantak a magasból, de a királykisasz- szonyt egyik sem tudta megkeresni. Volt az udvarban egy bátor kis kanászfiú. Naphosz- szat legeltette a király disznóit a selyemréten, s közben furulyázott, meg ábrándozott. M iről ábrándozott? Hát bizony semmi másról, mint arról, hogyan kereshetné ő meg az elveszett királylányt. Ejh, de takaros kis feleség lenne pádig abból ... De hol !keresse? Sokat gondolkodott, csak nem tudta kisütni. — Hanem volt neki egy kedves kis malaca, egy kis koszos, sáros malac, amelyet mindig bántottak a társai. Ezt a kis malacot vakargatta éppen, s egyszercsak — halljatok csodát — megszólal a kis malac, emberi hangon. — Ugyan miért búsulsz, kedves gazdám? Meglepődött a kis kanász szörnyen: — Hogyan van az, hogy te emberi hangon tudsz beszélni? — kérdezte. — Majd álmondom azt is, de most halljuk a te panaszodat — mondta a kis malac. A kis kanász elpanaszolta, ami a szívét nyomta. — Na, azon könnyű segíteni, szólt a malacka. Tudd meg, hogy a királylányt elrabolta a hétfejű sárkány. Annak a palotája a kacsalábon forgó vár, az égigérő fa tetején van. Fel kell hát másznod, de az nem lesz egyszerű dolog. Vágy magadhoz két tarisznyát. Az egyikbe élelmet, a másikba 100 darab vasszeget tegyél, meg egy kis baltát, aztán indulhatsz. Mikor már nagyon magasra másztál, s elfogynak majd az ágak. A férfi lesüti a szemét. — Meg tudnál bocsátani nekem? — kérdi a férfi elcsukló hangon, s talán sosem várta oly epedve felesége válaszát, mint iHost. — Oly nehéz hinni neked. ■. — Igen, megértelek. A forgalmista fölemeli a kezét, éles füttyök hangzanak, s lassan megindul a szerelvény ... Ök észre sem veszik. — Mondd, ha megbocsátanák, csak engem szeretnél? — — 'kérdezi óvatosan az asszony. A férfi mosolyog. — Megengeded, hogy még másvalakit is szeressek? Az asszony arca halottsá- padtá válik, szeme tágra nyílik, s mielőtt szólna, férje megelőzi. — Pistikét fogom szeretni. Az asszony arcába visszaköltözik az élet, kellemes melegség árad egész testében. A férfi egészen magához szorítja a karcsú, asszonyi testet, s oly boldogan csókolja, mintha az egész elrontott életért fizetne ebben az egyetlen véget nem érő csókban. Mire kibontalcoz- nak egymás karjaiból, a vonat már eltűnt a kanyarban. Az asszony boldogan csimpaszkodik férje karjára s lassan elindulnák a kijárat felé. Az örömteli némaságot Pistike hangja zavarja meg. — Anyucika, hol veszel cukrot? Az asszony gyengéden megsimogatja a gyermek arcát, majd a férjére néz, s úgy válaszol. — Megkérjük apucit, hogy ő vegyen nekünk cukrot. a barna, hullámoshajú fiú zL távolról nézte végig a jelenetet. Bánatosan lehorgaszt- ja fejét, s lassan a kijárat felé indul s megy egyenesen a sarki kocsmába. Bort rendel.. ? Tölt, s iszik. Megint tölt és isméi iszik... Megborzong, majd melegség önti el. Utána szomjúság kínozza. Tölt és iszik, ki tudja már hányadszor. Lassan érzi, hogy édes mámor keríti hatalmába, s a szőlő nemes nedve lassan eltünteti szeme elől, mindazt, ami kínzó és rossz tízszeres nagyításban tünteti fel előtte, ami szép, jó és kellemes. Igen, az illúzió rózsaszín fátylát semmi és senki nem tudja oly mesteri tapintattal szemére borítani, mint az alkohol piciny kis ördögei. — Elment -. Azt mondta szeret... Becsapott... — dadogj a maga elé bánatosan, s kínzó vágyat érez az asszony után, kinek oly szívesen elsír- dogálná minden bánatát. Szeretné újra csókolni a hűvösen tiszta asszonyajkat, amely már-már új értelmet adott volna életének. / gy viaskodik gondolataival, s közben mozdulatlanul maga elé könyökölve nézi a mulató társaságot. Elnehezedik szíve, nedves lesz a szeme ... Nagyon sajnálja magát ebben a pillanatban.s ekkor eszébe villan, hogy tulajdonképpen nincs is boldogtalan szerelem. A szerelem még akkor is öröm, ha azt nem viszonozzák, meg aztán sosem késő elkezdeni az életet. Lantos László GOMBAMERGEZES N éhány évvel ezelőtt történt, egy mátra- vidéki falucskában. N-éknél kis családi ünnepségre készültek. Évi- ke születésnapját ünnepelték. Elég népes vendégsereg verődött ösz- sze, lehettek huszonöt-harmincam A bőséges ebéd egyik fogása rántott gomba volt. A gazdasz- szony ízlésesen tálalta fel, a vendégek örömmel fogadták, -.int az illett is. Egy kis kétkedés és egy k;s félelem mégis ott bujkált az arcokon. Az egyik Vendég végül kibökte: aztán.; s nem kapunk-e gombamérgezést? — Óh, dehogy — mondta a gaz- dasszony — az uram is ért hozzá, én is. ö maga szedte, én meg átvizsgáltam kétszer is. Aztán meg, óvatosságból ki is próbáltam: megkóstoltattam a kutyával. — Es a kutyának semmi baja sincs? — vág közbe e"v vendég. — Semmi, semmi. — Akkor hát lássunk hozzá —. mondta ki a végszót a gazda, s mindjárt példát is mutatott. Púr perc alatt kiürült a tál, aztán előkerültek a poharak. Iddo- gáltak, s közben gomba-históriákról folyt a szó. Egyik itt hallott mérgezésről, a másik ott. A z ilyeneket el lehet kerülni — ixiondja megint egy hang — csak ki kel] próbálni ügy. mint mi. Fő az óvatosság!..-. — Ekkor azonban váratlan esemény történt. Az egyik gyerek sírva szaladt be, s elfúló hangon mondja: a kutya .;; a kutya .;: megdöglött . : : Lett erre riadalom, lótás-futás orvosért. Aztán megjött az orvos, s nekilátott a nagy munkának’ harminc gyomormosás :;: Csak akkor nyugodtak meg, mikor mindany- nyian „elkészültek". Most vették csak észre azt is, hogy a hírhozó gyerek még mindig ott szepeg s siratja kedvenc kutyáját. Vallatóra fogták: hogy történt? S zegény, szegény kutyus- kám — kezdte a gyér..: — át akart, szaladni;: j az úton..: és elvágta..: egy teherautó. — y — előveszel egy-egy szeget, beütöd a fába a kisbaltával, s arra lépsz. Mikor felértél, majd meglátod mit tehetsz. a kis kanász megköti. szönte a jótanácsot, s úgy tétt, ahogy a kis malac mondta. Mikor elkészült, bekopogott a királyhoz: Felséges királyom, éle- tem-halálom kezébe ajánlom, engedelmét akarom kérni, hogy én is a kis királylány keresésére induljak. Elmondta, hogy mi a terve, de a kis malac tanácsáról hallgatott. Nem bánom no, szólt hosszas könyörgésére az öreg király, de ha nélküle térsz vissza, karóba huzatlak! — Életem-halálom kezébe ajánlom, hallom a parancsát, mégis megpróbálom — mondta a kis kanász, azzal útnak indult, hogy megmássza az égigérő fát. Jobb vállán lógott az egyik tarisznya, tele hamuba sült pogácsával, bal vállán a másik tarisznya, benne 100 hosszú vasszeg, az övében pedig ott fityegett a kis baltája, jpgyik ágról a másikra J-1 lépett, így haladt égy- re feljebb, feljebb, míg el nem tűnt a bámészkodó emberek szeme elől, s közben vidárpan fütyürészett. (Folytatjuk) Hol vannak a régi filmek? Eddiq csak a „Hyppolit a la« káj” és az „Emberek a havason című réqi maqvar filmekről tud tak úi kópiákat készíteni. Tehát csak ezeket látsszák az eqész or- száaban. Tudni kell uqyams. hoqy a háború és az azóta eltelt idő alatt tönkrementek a felszabadulás előtti filmek neqativiai amelyekről játszható kópiákat készíthetnénk. Mindezek ellenére a filmszakemberek szeretnék a közönséq óhaját kieléqíteni, és minél több művészi értékű réqi filmet bemutatni az eqész orszáqban. Hiszen készült a felszabadulás előtt több olyan örök értékű művészi színvonalú film, amelyet szívesen meqnézne most is aa eqész orszáq népe, mint például Móricz Zsiqmond Légy jó mind- haláliq című művének filmváltozata. A réqi filmek forqalmazására szerte a viláqon, számos orszáqban működnek már ilyen filmklubok. A Szovjetunióban, több népi demokratikus orszáqban, s nem eqy nyuqati orszáqban Is. Hazánkban ott van lehetőséq ilyen filmklubok alakítására, ahol a szakszervezeti kultúrházak vaqy iskolák rendelkeznek film- vetitőqéppel. Ezekben a filmklubokban a taqok bizonyos taqsáqt dílat fizetnek maid és nemcsak a felszabaduás előtt készült jobb magyar és külföldi filmeket nézhetik meq hanem azóta készült, de már régen, régebben látott filmeket is. És nemcsak bemutat❖ iák itt a filmeket, hanem előadá♦ sokat, vitákat rendeznek, anké- l tokát szerveznek a film művészi Í értékéről, hibáiról, előnyeiről, a színészi alakításokról stb. A klub taaiai robban megismerkednek a filmművészet ku- ~ lisszatitkaival. !
