Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-13 / 12. szám

Ara jO ▼hlág proletárjai egyesüljetek: NÓ0DÍ^ A termelőszövetkezeti mozgalomról V. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM. 1957. FEBRUAR 13. A kép az énekegyüttest mutatja be népszerű | dirigensével . Az ellenforradalom erői kí­méletlen harcot folytattak a termelőszövetkezeti mozgalom eilen. Meg akartak semmisíteni minden olyan termelési társu­lást, vagy értékesítési szövet­kezést. amelyet a dolgozó pa­rasztok hoztak létre a népi ál ­lam keretein beiül. Az ellenforradalom tégy ve. ree erőit megsemmisítettük. Helyre állt a rend. a közbiz­tonság, s kezd szilárdulni az állampolgári fegyelem. Ilyen szabad nyugodt légkörben fa­lun a szövetkezeti mozgalom jövője áll a vitatkozás közép­pontjában. A kormány kinyi­latkoztatta, hogy a szocialista társadalmi rend megteremtése érdekében egyik fő feladatá­nak tartja a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Min­den támogatást megad a dolgo­zó parasztoknak ahhoz, hogy saját elhatározásuk, a teljes önkéntesség alapján jól gaz­dálkodó, virágzó szövetkezete­kéi hozzanak létre. Ennek ellenére mégis sokan -kérdezik ma falun, miért támogatja a kormány a ter­melőszövetkezeteket és a kü­lönböző társulásokat. Minde­nekelőtt azért, mert m jól gazdálkodó, valóban önkéntes társulással lét­rejött szövetkezetek az el­múlt években bebizonyí­tották, hogy többet és ol­csóbban tudnak termelni, mint a kisparaszti gazda­ságok. Például a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet tagjai őszi és tavaszi árpából több mint 17 mázsás átlagtermést értek el. Ugyanakkor az egyénileg dolgozó parasztok termésátla­ga alig haladta mc-s a Irt má­zsái. A Szabadság szövetkezet holdanként 303 mázsa cukor, répát takarított be. Ez az eredmény országos viszonylat­ban is egyedülálló volt. De így lehetne felsorolni a valóban jól gazdálkodó, a legújabb ag­rotechnikai eljárásokat siker­rel alkalmazó termelőszövet­kezeitek kimagasló termésered­ményeit, Nyilván ilyen formán a nagyüzem kis parcellák fe­letti fölényéről már aligha le­hel vitatkozni. A szövetkeze­tek többet termelnek, ez pe­dig az egész nép számára hasznos, s erre most és a jö­vőben talán sokkal nagyobb szükség van, mint bármikor azelőtt. A kisüzemi gazdálkodás ma már az egész világon kimegy a divatból. A gazdálkodás a kisüzemtől a nagyüzem felé halad. Ez érthető is, hiszen a mezőgazdaság magasfokú gé­pesítése, amelynek segítségé­vel a munka könnyebbé, a termelés jobbá és olcsóbbá vá­lik, csak a nagyüzemben le­hetséges. A gépesítés pedig je­lenleg hazánkban a mezőgaz­dasági termelés emelésének egyik legfőbb feltétele. A szö­vetkezetben sikerrel alkalmazható a mezőgazdasági szakembe­rek tudása, valamint olyan munkamódszerek, mint a korszerű vetésforgó és a nagyüzemi állattartás. Ez a lehetőség a jövőben je­lentősen emelkedni fog, mert nem a felsőbb szervek bürok­ratikus előírásait kell végué- hajtaniok. hanem saját és a termelőszövetkezeti tagság el­képzeléseit valósíthatják meg. A szövetkezeti gazdaságok nagyobb jövedelmet, jobb élet­módot biztosíthatóak a pa­rasztságnak, mint az egyéni gazdaság. Ez ma már tény. Igaz, ma még kevés azon szö­vetkezetek száma, amelyek ezt a gyakorlatban a számok ele­jével bizonyítani tudják. Per­sze ez nem jelenti azt, hogy a jövőben erzen szövetkezetek száma nem fog növekedni. A parasztság jólétének alakulása pedig a kormány számára -em közömbös.- Súlyos hiba lenne, ha a kormány éppen ezt a termelési módot nem támo­gatná, mely a parasztság szá­mára nagyobb jólétet, jobb életmódot biztosít. Hiba lenne azt állítani, licgy az elmúlt években valameny- nyi szövetkezetünk jól gaz­dálkodott, hogy a tsz-tagok minden faluban jobban éltek, mint az egyéni léig gazdálkodó parasztok. Például nem volt jobb az életszínvonaluk a va- nyarci tsz tagjainak sem. Leg­inkább azon szövetkezetekre lehet ilyent állítani, amelye­ket a szervezési verseny ke­retén belül hoztak létre. A ver. senymunka nemhogy előre vit­te volna, hanem inkább gátol­ta a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Legsúlyosabb hiba az önkéntes belépés elvének megsértése volt. Erre alapoí adott többek között az első ötéves terv, amely 1954. vé­gére előirányozta, a paraszt­ság nagyobb részének szövet­kezetekbe való tömörítését. Ebben a hajszában egészen háttérbe szorult az az elv, hogy a szövetkezeteket csak olyan ütemben szabad fejlesz­teni, hogy azzal egyidőben nö­vekedjék qz egész mezőgazda­ság hozama. Ugyanilyen súlyos hiba volt a szövetkezetek belügyeibe va­ló túlzott beavatkozás. Például a Nemzeti Bank a szövetkeze­tek pénzgazdálkodását majd­nem teljesen a kezében tartot­ta és a szövetkezetek vezetői­nek alig volt joguk a legkisebb kiadások fölött is szabadon rendelkezni. Ismeretes az is, hogy sokszor a tagság vélemé­nyét seinmihevcve idegen embereket ültettek az el­nöki székbe. A gépállo­mások a szövetkezeti ter­melés irányítói voltak, a kihelyezett agrcuóuui-.-i hálózat pedig az állam akaratát juttatta érvény­re, figyelmen kívül hagy­va a szövetkezeti tagság kívánságát, akaratát, így aztán nem lehetett cso­dálkozni azon, ha a termelő­szövetkezeti tagok egy része nem vallotta magáénak, saját­jának a szövetkezetei. Szóvá kell tenni azt is, hogy Báko- siék ideje alatt nem volt lehe­tőség a magyar viszonyoknak megfelelő paraszti szövetkezé­sek és társulások kibontako­zására. A kormány nem támo­gatta eléggé az alacsonyabb típusú termelőcsoportokat, ter­melési társulásokat, szakcso­portokat, s a különböző érté­kesítési s beszerzési szövetke­zéseket. Ezek helyett olyan szövetkezeteknek nyújtottak támogatást, amelyeknek ter­melési eredményei, jövedelme­zőségei alacsonyabb volt, mint az egyéni parasztoké. Egyszó­val: voltak olyan szövetkeze­tek. amelyekbe a „lelket” az állami hitelek tartották. Ilyes­mi ellen a jövőben küzdeni kell. A jövőben a szövetkezeti mozgalom terén más utakon kell járni. Hogy milyen úton, azt eddigi szövetkezeti tapasz­talataink és parasztságunk vé­leménye alapján kell kialakí­tanunk. Legfontosabbnak tart­juk azt. hogy a szövetkezeti mozgalmat a jövőben százalékos elő­irányzat nélkül úgy fej­lesszük, ahogyan azt a dolgozó parasztságunk tá­mogatja, s ezáltal a mező- gazdasági termelés színvo­nala a szövetkezeti mozga­lom fejlődésével párliuza mosan ne csökkenjen. E tek érdekében döntő a i önkéntesség érvénye­sülése. illetve az. hogy a szö­vetkezést a parasztság saját ügyének tekintse A párt és a kormány elősegíti az új szö­vetkezetek alakulásé a meg­lévők fejlődését, de fel lép minden kényszer ellen. Ugyan­akkor védi a szövetkezeteket attól is. hogy bárki szövetke- zetelienes propagandával, uszí­tással bomlassza őket. Köztu­domású már, hogy a kormány máris számos olyan intézke dést hajtott végre, amelyek a múlttal való határozott szakí­A Szovjet Hadsereg ének­es táncegyüttese Salgótar­jánban. A megyei szaktanács ülésé­ről. Riport a balassagyarmati kórházból. Nagy élményben volt része Salgótarján dolgozóinak február 10-én és 11-én. A Szovjet Hadsereg Ének- és Táncegyüttese látogatott el városunk­ba. A kitűnő művészgárda ugyanazt a műsorát mutatta be, amellyel már Bu­dapesten is nagy sikert aratott. A salgótarjáni közönség melegen üdvözölte az együttest, amely legközelebb Debrecenben, majd Egerben lép fel. Megoldódott a létszám, elégedettek az új dolgozókkal a bányákban Nagy hiány mutatkozik 8— 10 kg-oe sínekből, melynek pótlására az illetékesek már in­tézkedtek. A Tatabányai Bá- nyagépggyár a 15-re ígért 400 csillét csak a hó végére tudja A szolgáltató vállalat fuva­rozási részlege előreláthatólag 25 darab lóval fog gazdagod­ni. A napjában 4 új kocsit kapnak. Továbbá 2 úi Zisz-íí- púsú terepjáró gépkocsival. 3 honvédségi sebesültszállítóval. 1 darab Dodge-weapponnal, 1 Szorospatakon és Ménkesen van még szükség munkaerőre, de csak kimondottan vájárok­ra. A többi üzemeknél a lét­számhiány már megoldódott. Sőt mi több. akad már nem egy olyan üzem. ahol már fe­lesleges létszám is akad. Eny- nyit hallottunk a központi munkásfelvételi irodán és te­lefonon érdeklődtünk 1—2 üzemtől. Szorospatakon Bozó elvtárs­sal beszéltünk telefonon. El­mondotta, hogy körülbelül 15 fő elhagyta az üzemet, de a meglevő új munkások nagyon jól dolgoznak. Nem egy van már belőlük csapaton a szén- fal mellett. Jelenleg még 20 I vájárt tudnának az üzemnél j elhelyezni. Tiribesen Pintér elvtárssal beszéltünk. Elmondta, hogy | 60 fő hiányzott, de január eipöt telében mar a hiányzó létszám« betelt. Sokan jöttek az Acél- < Orosházi Gyula, a megyei árugyárból és a Tűzhelygyár- j munkaközvetítő keda egyik ból. Árra a kérdésre, hogyan . előadójával beszélgettünk ár­vámnak megelégedve az új dől. j ról, hogyan sikerül megoldani gozókkal. azt válaszolta, hogy I a munkát keresők problémáit, már mind szénmunkahelyen j Elmondotta, hogy állandó és dolgozik. szoros kapcsolatuk van a vál­Kányáson. Seíier igazgatótól latotokkal és hivatalokkal, érdeklődtünk, aki elmondta. Munkaerőül annyaiL mllanat- hogy meg vannak elégedve az nyila* csak a MAVAUT küzd. új dolgozókkal. Sokkal jobbak, j Cepkocswezetőket teheneP­mirrf eddig bármilyen tofoor - ■ kocsi es taxisofőröket keres- záskor. Jelentős rész még ! nek. A Zagyvapalvali Banya- ugyan a szállításnál dolgozik, j aepgyár szakképzett de egyre több azoknak a szá- I könyvelőket venne 1 el. ma. akik már munkahelyekre mennek. leszállítani és hasonló késés mutatkozik a villamosmoz­dony motoroknál is. mert 3 darabot január 31-e helyett csak február 13-ra szállítják le. Új gépkocsikat kap a szolgáltató vállalat darab Gaz-típusú gépkocsival gyarapodik az. állomány. A mentőállomás most kapott egy korszerűen berendezett men- tőkocsit és valószínűleg már­cius végére az SBTC labdarú­gó-csapat is kap egy új Ika- rus-típusú gépkocsit. Gépkocsivezetőt, férfi könyvelőket keresnek Heszélgetés o munkaközvetítő íródó álóacfo'iával férti­Javul a bányászellátás Az adminisztratív munkakö­rökben elhelyezkedni vágyók problémája sokkal súlyosabb. Általános a panasz, hogy a vállalatok, üzemek névszerint J kérik munkaerő igényüket. Ez törvénybiztosította joguk. Helytelen viszont a mostani rendkívüli nehéz helyzetben mereven ehhez a törvényhez ragaszkodni. Ugyanis a mun­kaközvetítő iroda köteles a vállalat igényét kielégíteni, viszont ennek hátránya, hogy nem a legjobban rászorulók jutnak munkához. Ez a tör­vény tág teret enged a protek­ciónak. a jó ismerősök elhe­lyezésének. Tanácsos lenne e törvényt átmenetileg vissza­vonni. vagy legalábbis úgy módosítani, hogy rendkívül súlyos esetben a munkaközve­títő iroda szava döntsön egy- egy munkakör betöltéséről, hi­szen a legfőbb cél: igazságo­san. emberségesen segíteni a munkanélküliek nehéz helyze­tén. EGYRE TÖBBET TERMELNEK j tervüket. Most közöljük az 1. dekád termelését február l-től valamint azt, hogy ez hány százalékos teljesítés. Tovább javul a bányászellá- tási akció. A közeli napokban bányászaink részére újabb szállítmány érkezik. Többek között szappan. 250 köbcenti­méteres motorkerékpár, ke­rékpár. rádió, hűtőgép, mosó­gép és varrógép. Március végé- I re várják a porcelán árut. A j Bányászaink tovább fokozzák eddigi jó eredményeiket. most érkezett csőbútor iránt j januárhoz hasonlóan februárban is, naponta túlteljesítik előírt nagy az érdeklődés. Előrelát­hatólag egy hét múlva újabb ( szállítmány érkezik. Különö- február 9-ig, sen nagy népszerűségnek ör- j vend bányászaink körében az j akció során kapható 200 fo-1 ríntos NDK-gyártmányú kar- ; óra. Az anyag-frontról Mintegy 40 darab szénszál- í Utó kocsi (talbó) javítása feje- { ződött be Kisterenyén. ami j azáltal vált lehetővé, hogy a ! tröszt rugóacélt kapott. Érke-, zeit kisebb mennyiségű TH- gyűrű is. azonban a szükséges j mennyiséget előreláthatólag j csak Pár hét múlva kapják i meg. tonna százalék Róna 4952,1 95.2 Zagyva 6350,9 98.— Mátranovák 10450,9 105,4 Mioserfa 13994,9 110,1 Kazár 7929,5 106,5 Kisterenye 4953,9 103,2 Ménkes 5413.7 104.1 Kányás 2758,4 137,9 Tiribts 1851,5 105,2 Nagybátony 6162.3 107 Szorospat ak 9872,8 107.3 Tröszt 75192,2 106,8 12 000 falusi lakóház építésére 215 millió forint kölcsön A falusi lakóházépitési kol- csönakció keretében 1950—56 között közel 12 000 falusi dol­gozó: tsz-tagok. állami gazda­sági, gépállomási dolgozók és egyéni gazdálkodást folytató parasztok kaptak hosszúlejá­ratú házépítési kölcsönt az ál­lamtól. A kölcsön összege meg­haladja a 215 millió forintot. Az építtetőknek 10—12 év alatt kell törleszteniök a köl­csönt. évi 3 százalékos kama­taival együtt. Az állam abban az esetben, ha valaki öt év alatt vissaa.fi- zeti a kölcsön három negyed ré­szét, lemond a fennmaradó összegről. Ezt a kedvezményt az timúl í- evei (.bén már hatszái» ri­vet tók igénybe, s ezáltal mint­egy két és félmillió forintot ta­karítottak meg az építkezésen: A kölcsönigtnylöl-; látva a gyors törlesztés előnyeit, lehe­tőségeikhez képest igyekeznek meggyorsítani a visszafizetést: Ezzel magyarázható, hogy 1956-ban már 1 400 000 forint­ra rúgott a kölcsön 25 százalé­ka fejében elengedett összeg. A parasztság visszafizetési készségét bizonyít ja az is, hogy az év első hónapjában már 105 falusi építtetetö fizette vissza — öt év leforgása előtt — a kölcsönkapott összeg 75 száza­lékát. Ennek fejében 421 517 forint kedvezményben része* sültek, megközelítőleg annyi­ban, mint atz elmúlt év utolsó három hónapjában összesen. Ha számbavesszük, hogy a* elengedett összegen kívül a hátralevő időre jelentős ka­matmegtakarítás is növeli az előnyeit, akik öt év alatt tör­lesztik le kölcsönök 75 száza­lékát, kitűnik a megtakarítás jóval meghaladja a 25 százalé­kot. A határidő előtti visszafi­zetés az egyéni előnyökön kí­vül módot nyújt arra is, hogy a visszatérített összeget az ál­lam újabb falusi lakóházak építéséhez adja kölcsön, ezért nemcsak az egyénnek, de egy nagyobb közösségnek is előnye származik belőle. tást jelentik. Eltörölte a be­gyűjtési rendszert, megszünte­ti a tagosítások során elköve­tett törvénysértéseket, s meg­engedi, hogy az 1956. évi zár­számadásoknál a szövetkezeti tagok szabadon dönthessenek további szándékaikról. A meg­valósult intézkedések garan­tálják a valódi önkéntesség érvényesülését. Ezért minden párt- és állami szervnek ébe­ren kell ügyelni arra, hogy a jövőben már csirájában fel­fedezze és megakadályozza az önkéntesség megsértését. A jö­vőben biztosítani kell a szö­vetkezetek legnagyobb fokú önállóságát. A tagoknak kell eldönteniük, hogy mit termei­nek, kit választanaik meg ve­zetőjüknek, hogyan szervezik meg a munkát, hogyan oszt­ják fel a jövedelmet, milyen gépeket vásárolnak stb. Vég­eredményben a szövetkezeti tagok foglyák meghatározni, milyen legyen belső életük szabálj-a, hogyan rendezzék be gazdálkodásukat. Az állam jelentős anyagi eszközökkel támogatja a to­vábbiakban is. a paraszti szö­vetkezést. Indulási segítséget ad, istállók, magtárak, s egyéb épületek létesítésére. A kormány eltökélt szán­déka, hogy mindenfajta paraszt i szövet kezest támo­gat. nemcsak a termelési, hanem a beszerzési, érté­kesítési és feldolgozó szö­vetkezeteket és társuláso­kat is, amennyiben azok a mezőgazdaság felemel­kedését. a parasztság s az egész dolgozó nép jobb éle­tét biztosítják. Biztosak vagyunk abban, hogy a szövetkezeti parasztok többsége, akik a legvadabb fe­hérterror idején is kitartottak a szövetkezés mellett, az új lehetőségekkel élve az eddigi­nél nagyobb sikereket fognak elérni, s valóban virágzóvá te­szik szövetkezetüket, g jó­módúvá, saját életüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom