Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-09 / 11. szám

1957. február 9. NÓGRÁDI Népújság 3 Itüvidesen megnyílik a knlliírliáz Aemlibrn tíl napig.. a ménkesi bányászok egy része Nemű Ifcöz- aTI ségben lakik. Utunk során ezt a községet is felkerestük. Jelenleg a legérdekesebb, a falu közvéleményét foglalkoztató kérdés a kultúrház építésének befejezése, majd meg­nyitása. Az építkezés már több éve tart, s ed­dig mintegy 824 ezer forintot költött az állam rá. Ha ehhez hozzávesszük még a berendezés költségeit — az eaymillió forintot is eléri a kultúrházra történt ráfordítás. A megnyitásig azonban még több kisebb- magyobb feladatot kell elvégezni. A tatarozó vállalatra vár a fűtés megoldása. Le kell bon­tani egy istállót is, amely akadályozza a kul­túrház közművesítését. Nem kis probléma a világítás megoldása. A jelenlegi körülmények között csak a mozi számára tudják az energiát biztosítani. A közművek üzemeltetéséhez szük­séges villamosáram biztosításához vastagabb átmérőjű huzalt keli a faluban kifeszíteni. Tervezési hiba, hogy az egyik árkádos rész fedetlen, s emiatt befolyik az eső, a hóié a nagyterembe. Tehát ezt a hiányosságot is pó­tolni kell. A mozi üzemeltetéséhez szükséges energia bevezetéséhez, valamint a tető meg­építéséhez a megyei tanács biztosította a szük­séges 60 000 forintot. Külön munkát is okozott a községi tanács gondatlansága. A szellőztetés hiánya miatt a parkettázás megvetemedett. [indent egybevetve körülbelül 2—3 hét szükséges még ahhoz, hogy felavassák a kultúrházat és pezsgő eleven kultúrélet bon­takozzon maid ki Nemtiben.-------------­Ml lyiÉNKES nem tartozik a legjobb bányák közé. Sőt! Január 29-ig például csak 83,8 százalékát érte el a szep­temberi termelésnek. Nem ala­kul megfelelően a fegyelem, a munkamorál sem. Persze ez nem jelenti azt, hogy a mén- kesi bányászoknak nincsenek eredményei. Januári tervü­kön felül például közel 1200 tonna szenet termeltek. Két­ségtelen azonban az is, hogy a termelési mutatók sokkal ked­vezőbben is alakulnának, ha..: Igen. ha .:: és itt szeretnék rátérni arra, hogy az elmúlt napokban három levelet is kap­tam válaszul korábbi, Ménkes- ről írt cikkemre. Az egyiket Végh András vájár, a másikat Katona László, a munkásta­nács jelenlegi elnöke, a har­madikat Szabó Imre. a bánya volt igazgatója írta. Valameny- nyi levél közös vonása, hogy írójuk meglehetősen csak a saját szemszögéből ítéli meg a helyzetet. Végh András például a régi vezetők leváltása körül tapasz­talható törvénysértéseket vé­delmezi, Szabó Imre pedig azt a megjegyzést kifogásolja, hogy elvesztette a ménkesi bá­nyászok nagy többségének bi­zalmát. Végeredményben te­hát személyek körül alakult ki nézeteltérés az olvasó és a korábbi cikkek írója között; Hogy ezekről a véleménykü- lömbségekről a nyilvánosság előtt beszélek, annak főoka az, hogy másutt is felmerülnek hasonló problémák. Mint egyre inkább köztudo­másúvá válik, október 23-a után a hatalom kérdéséről volt szó, arról, hogy továbbra is a munkásosztály kezében marad-e, vagy az ellenforra­dalom kezébe megy át, s dü­hödt fasizmussá válik-e? Eb­ben a helyzetben tehát rend­kívül fontos volt a munkás­osztály számára harcolni megtartani mindenegyes posz­tot. Az is eléggé közismert do­log, hogy az ellenforradalom nem mondta ki nyíltan, mit akar, hanem „szocialista" és „munkás“ jelszavakat han­goztatva igyekezett magának népszerűséget, tömeget szerez­ni. T LYEN körülmények kö- zött léptünk fel annak érdekében, hagy Ménkesen megszüntessék a kommunisták üldözését, ne uralkodjon el a törvénytelenség. Ugyanezen az oldalon másik cikkben bőven bemutatjuk, hogy egyszerűen nemcsak személyi kérdésről var szó. Katona László fel­használva a dolgozók jogos elé­gedetlenségét, az átmeneti rendkívüli helyzetet, került vezető beosztásba. A kommu­nisták tömeges elbocsátása, a pártszervezet üldözése egyál­talán nem a munkásosztály ér­deke — hanem ellenforradal­mi tevékenység. A kérdésnek a másik oldala, hogy amikor a törvényesség mellett álltunk ki — nem mondtuk ki egyben azt is, hogy bárkit is megvédünk, ha hibázott, csak azért, mert párt- talható, hogy általában a mun­tag. Kétségtelen, hogy Szabó Imre, a bánya volt igazgatója követett el hibákat, más ese­tekben jószándékúan végre­hajtotta a felülről jövő hely­telen intézkedéseket, Ahogy mondani szokás, olykor-olykor „túlteljesítette” a hibás ren­delkezéseket. Az is bizonyos, hogy Szabó Imre személye iránt fel-felmerülő kifogásokat azok is felhasználták, akik nem szívesen látnak a bányák élén kommunista munkásveze­tőket. * Végeredményben tehát nincé egyébről szó, mint arról, hogy egy-egy személycsere előbbre viszi-e a munkásosztály ügyét, kástanácsok elleni fellépésnek mondják ki, ha a sajtó egy- egy tanácstagot megbirál. Amint azonban kiderült ennek az esetek többségében nincs egyéb oka, minthogy a meg­bíráltak igen alaposan elve­tették a súlykot október 23-a után, s most az egész mun­kástanácsot szeretnék saját vé­delmükben felhasználni. Kato­na László is ezt teszi levelében — holott köztudomású: Kato­na László állásfoglalása ko­moly befolyással van a mun­kástanács döntéseiben. levélíró és több­ll/JINDHÁROM hangsúlyozza a konszolidációt. Ha igen, ak- szőr megemlíti, hogy az újság­kor helyes — es ebben az eset ben igenis a köz érdeke alá kell helyezni a személyes érde­ket. A ménkesi munkástanács lépése több vezető eltávolítá­sára viszont nemcsak elhamar­kodott volt, hanem túlment a szükséges személycserék hatá­rán is. Viszont az is bizonyos, hogy a rendet, fegyelmet, pon­tos munkát megkövetelő veze­tőnek mindig lesz ellenlábasa, rosszakarója. Sajnos, Ménke­sen az ilyen alapokon terjedő nézetek eléggé elterjedtek. Pe­dig, ha valahol nagy szükség van a fegyelem, a rend szilár­dítására — akkor Ménkesen igen. S itt szeretnék rátérni Ka­tona László, a munkástanács elnökének levelére. Nemcsak nála, hanem másutt is tapasz­író előbb győződjön meg a dolgokról, azután írjon. Ez így általában nagyon igaz! Azon­ban a konkrét esetekben ép­pen arról van szó, hogy levél­íróink csak a saját szemszö­gükből ítélik meg a dolgot, s a „saját“ igazságukat szeret­nék megtenni az objektív té­nyeken alapuló igazságnak. Az újságíró pedig azt nem fogad­hatja el írása alapjául, ha iga­zán a munkásosztály érdekeit akarja szolgálni. Egyes „ké­nyes" dolgokat még akkor is meg kell írnia, ha az pillanat­nyilag egyeseknél nemtetszést is vált ki, mert mag van győ­ződve arról, hogy a közösség érdekében szóló cikkei hama­rosan a többség megelégedésé­re igazolódnak. Balogh Gyula Néhány szám... 1956. szeptemberben az üzem termelése 77 vagon volt. Az ellen­forradalom, a sztrájk a termelésre Ménkesen is rányomta bélyegét. 1956. december közepe felé indult meg október 23- tól a termelés. Decem­ber 14-én 11,8 vagon szenet termeltek, 15-én már 16 vagont és 17-én érték el először a 21 va­gont — s így emelkedett tovább. 22-én már 25 vagont termeltek. Az új év itt is meg­hozta a változást és már sikerült elérni a 36 va­gont és ez közel egy hé­tig tartott, amíg a 40 vagont el tudták érni. Üjabb hét telt el és január 16-ra már 55 va- gonos napi termelés volt az üzemnél, igaz csak egy napig, mert január 17-én már a 60-as szá­mot nyergelték, 62 va­gont termeltek. Ezután hullámzás következett. 21-én leestek 57 vagon­ra. 22-én már újabb 64 vagont termeltek, más­nap szintén csak 57 va­gont és ezután január 24-én következett a re­kord: 74 vagon egy mű­szak alatt. Ezt a szép eredményt azonban csak három napig tudták tar­tani, mert 28-án már csak 69 vagon volt. Ügy látszik szerették ezt a számot, mert, 30-ig meg­tartották. Január 31-cn pedig 63 vagont termel­tek. S most ha vissza­tekintünk a 28 vagonra, akkor nagyon szép ez a 63 vagon, hiszen több. mint kétszerese a hó eleji termelésnek. A hó­nap végén 119 vagonnal termeltek esedékes havi tervükön felül. Februárból még csak egy pár nap telt el. Az új hónapot is ott foly­tatták, ahol januárban elhagyták. 60 vagonnal kezdtek 1-én. 4-én telje­sítették csak először a 100 százalékot, de bí­zunk abban, hogy a hó végére ezt is túlteljesí­tik. Csak még egyet: február igen rövid hó­nap. igyekezni kell, ne­hogy emiatt maradjanak le.-- /%f\ m Amint a rajz is mutatja, a három üzem együttesen 48 napig tud dolgozni abból a szénmcnnyiségből, amelyet január hónapban a szénmedence bányászai terven felül küldtek felszínre: 40 903,1 tonna szenet A feladatokról, tervekről... A bányaüzem terveiről ér- a* deklődünk Kocsis Lajos főmérnök elvtárstól. — Az üresellátás nem meg­felelő. Ezen úgy kívánunk se­gíteni, hogy új ereszkét telepí­tünk a IV-es segédereszke he­lyett. Ez február végére meg­oldódik s így minden lehető­ség megvan a napi 70 vagonos termelésre, amely szeptemberi termelésünk 94 százaléka lesz. — S hogyan néz ki a bére­zés? — Decemberben a kifizetett bér nem volt arányos a terme­léssel és mégis többet fizettek ki, mint szeptemberben. Szep­temberben például az összüze- mi teljesítmény 1588 kg/mű volt, s a műszakonkénti átlag- kereset pedig 69,70 forint. Ez­zel szemben decemberben a fejteljesítmény 386 kg/mű volt, s az átlagkereset pedig 62,20 forint volt. A decemberi tel­jesítmény szeptemberhez vi­szonyítva csak 24 százalékos. Januárban már emelkedett a fejteljesítmény, de még így is a szeptemberi teljesítmény 68 százalékának felel meg. Hogy mégis magasabb bér lett kifi­zetve, annak több óka van. Az egyik legsúlyosabb, a munkák laza átvétele. 'T'alán a munkafegyelem te- rületén más a helyzet? — A munkafegyelem az el­múlt időkben üzemünknél igen megromlott. Ritka az a csa­pat. amely kihasználja a mun­kaidőt, Ebben nagy része van annak a helytelen intézkedés­nek is, amelyet Katona a mun­kástanács elnöke tett: a villa­mos nem szállítja be a bányá­szokat a bányába. Az elmúlt időben szinte már törvénysze­rűvé vált, hogy a kompresszor^ 2 órakor leállt s ez jelezte a műszak végét. Az aknászok nem lépnek fel a munkafegye­lem lazaságai ellen. Népszerű­ségre törekednek s az alól a körletvezetők sem kivételek. Tplöfordult olyan eset is, J-A hogy amikor 2 órakor ki indulnak a bányából az akná­szok elbújnak. Ez szülő­je a fapazarlásnak is. Mű­szak végén hatalmas fákkal megrakodva mennek a bányá­szok. A fegyelmet nem kis mértékben befolyásolja még az a körülmény is, hogy az iroda egyik része az üzemnél, a má­sik pedig Nemtiben van. KIS KÉPEK KATONA LÁSZLÓRÓL Ma már az üzemeket mun­kástanácsok nélkül nehéz len­ne elképzelni. Nem egy helyen ez az új szerv hathatós segí­tője az üzem munkájának. De akad olyan is, ahol nem segí­tője, hanem hátráltatója. így van ez Ménkesen is. Amikor a munkástanácsolc létrejöttek, sok dolgozó bá­nyász nem látott tisztán s en­nek folytán szavukat alig hal­lották. Volt azonban egy má­sik rész, amelyik nagyon is jól látta mire megy a harc s így nem csoda, ha a leghangosab­bak ezek közül kerültek ki. Ménkesen is így történt. A hangadó Katona László lett. Igaz, nem az volt fő feladata, hogy a termelés meginduljon, hanem elsősorban a személyi ügyek, sztrájkok szervezése stb. Uj választásra ültek össze a bányászok, új munkástaná­csot választottak. A választás titkos szavazással meg is tör­tént s megalakult a 7-es bi­zottság. Katona már ekkor népszerűségéből sokat vesztett s így nem került be a 7-es bi­zottságba. Összeült a bizott­ság. Ki legyen az elnök. — Le­gyél te komám. — Nem, jobb lesz, ha te leszel — és folyt volna még ki tudja meddig a vita, ha valaki közbe nem szól. — Legyen Katona, ő már úgy is érti. — Persze, jól van — hogyták rá a többiek s így má­sodszor is Katona lett, bár nem törvényesen, az elnök. Rendelet jött, hogy a mun- kás tanácstagok nem függetle­nítettek. Katonát is felszólítot­ta az üzemvezetőség, hogy menjen dolgozni. De ez nem olyan egyszerű — mondta Ka­tona. Az tudom, hogy a mun­kástanács nem függetlenített, ezt olvastam én is, de az nincs benne, hogy az elnök sem füg­getlenített. S így nem is dol­gozott január végéig. Mindenki keresetéből él és ez alól Katona sem kivétel. Igen ám, de nem dolgozott a bányában, miért kapja a fize­tést? Az elnökség jól fizetett. Megnézte csapata mennyit ke­resett műszakonként és utasí­tást adott, hogy részére is azt a keresetet számfejtsék, miu­tán decemberben 70,59 forin­tot keresett műszakonként. A műszakkönyvben van egy szám: 150. Ide vezetik azokat, akik igazoltan távol vannak az üzemtől és részükre bér jár. Ide vezettette magát Katona is. Azonban ha lesétált a bá­nyába, hogy meggyőzze a csa­patokat, elég 4—5 csille is mű­<l a*" szakonként, akkor még 4 túl­órát is elszámoltatott magá­nak ... Fekete János bányamestert az elsők között küldte el állá­sából. Tekintve, hogy rokkant ember, így beosztotta SZTK- snak. Feketének menni kellett sürgősen, mert nagy bűnei vol­tak. Az egyik legnagyobb, hogy megkövetelte a 480 perces munkaidő kihasználását. Röplap került az üzemhez, amely a bányászok új bérezé­sét hirdette. Katonához is el­jutott, aki azt gyorsan össze­gyűrte s a körülötte állókhoz fordult. — Emberek, ilyent nem lehet olvasni. Rendes em­ber ma még újságot sem ol­vas és nem haligátja a Kos- suth-rádiót. Olvassatok, de csak sportújságot... Spega József üzemvezető he­lyettes Salgótarjánba jelentet­te a létszámot és a termelést. Ez pedig elég gyenge számocs- ka volt. Katona ezután Spegá- hoz fordult és közölte vele, ezentúl nem jelenthet semmit, majd 6 elintéz mindent. Ez­után bárhol csengett a telefon, Katona ott volt s ha netán mégis valaki beszélni szeretett volna, az csak az ő külön en­gedélyével volt lehetséges. • „Nem akarók kommunistá­kat látni az üzemnél” -— jelen­tette ki keményen Katona no­vember elején. S intézkedett. Elküldte Pintér Zoltán bánya­technikust, Nagy János bíró fatelepkezelöt. Pintér Gábor TMK-st, Jónás Joáchim ÜB- títkárt. Bizony a piros meg a zöli szín nem bírja egymást. Katona színe a zöld, jelszava még a 944-es évekből „kitar­tás” maradt. * „Nem felelek senkiért sem” — mondta egy decemberi reg­gelen Katona a bányába in­duld 35—40 bányásznak. Nagy- bátonyban fegyveres alakulat van, jobb lesz, ha hazamen­nek. Persze ezután nem volt csoda, ha' beszálló nem volt egy sem és a ménkesi bányá­szok „sztrájkoltak”. Változnak az idők, változnak az emberek. így van ez még Katonánál is. Színére fordult a kabátja, miközben nagyhan- gon kihirdette: „Nem dolgo­zunk, míg egy orosz van Ma­gyarországon.” Aztán megint fordult egyet a kabát: „Embe­rek. hát dolgozni kell mégis.” Igaz, ezt már csak most mond­ja. * „Nem politizálok” — jelen­tette ki az egyik munkahelyen. Csupán az most a kérdés, ed digi cselekedeteivel mit csi­nált?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom