Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-02 / 9. szám

IL ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. 1957. FEBRUÁR 2. Adjunk meg minden támogatást a munkástanácsoknak! Szinte kimeríthetetlen gaz­dag, sokoldalú a témáknak az a változatossága, amivel a munkástanácsok szolgálnák. A fiatal, rendkívüli időkben létrejött munkásönigazgatási szervek terebélyesedő szocia­lista demokratizmusunk új, életerős hajtásai. A munkásta­nácsok keretében nyílik lehe­tősége annak, hogy a munká­sok nemcsak jelszavakban, ha­nem a valóságban is gazdái, tulajdonosai legyenek az üzemnek.: Hogy viszont ezt nem könnyű megvalósítani, azt az élet mutatja. A telje­sebb kibontakozás akadályai közül most olyan jelenséggel szeretnénk foglalkozni, s se­gíteni elhárítani, amely éle­tünk egész területén károsan hatott és hat most is — ez pe­dig a szektásság, a merevség. Nem szükséges külön bemu­tatni, milyen súlyos következ­ményekkel járt az a politika, amely elszakadt a dolgozóktól, öncélúvá lett, s a bizalmatlan­ság légkörét teremtette meg. A történelem kimondta róla a megfelelő ítéletet. De a törté­nelmi leckéből nem tanulni, tovább űzni a merev politikát — ez bizony már manapság teljesen tarthatatlan. A szek­tás politika talán legfőbb jel­lemzője a minden újtól, sarja­dótói való irtózás, görcsös ra­gaszkodás minden régi meg­szokotthoz, még akkor is, ha az már idejét múlta. Ostoba­ság' lenne azt képzelni, hogy a szektarián izmus csak úgy magától eltűnt, vagy el fog tűnni. Gyökerei, sajnos, olyan mélyek, hogy még legdurvább megnyilvánulásai ellen is jó hosszú ideig keményen fel kell lépni. A kóros, merev politika gya­korlati megnyilvánulásának egyik területe ma, a munkás- tanácsok iránti magatartás. A kormány nemcsak nyilatkoza­tában, hanem az életben is tá­maszkodik a munkástanácsok­ra, gyakorlati segítségüket igényli gazdasági feladatainak megoldásához. A párt és a kormány teljes súlyával amel­lett van, hogy a termelő üze­mekben a munkástanácsok fejlesztésével, működésük ál­landó javításával szélesedjen a demokrácia, érvényre jus­son a munkások helyes elgon­dolása, akarata; A fiatal, még sok tapaszta­lattal nem rendelkező taná­csok dicséretére is legyen mondva, hogy megyénkben ro­hamosan megindult a terme­lőmunka, s egyre több termék hagyja el gyárainkat. Csak az 1000 vagonos széntermelés el­érését említve látnunk kell, hogy abban benne van a mun­kástanácsok sokszor fáradsá­gos munkája is. S sorolhat­nánk még tovább azokat a — nem egyszer pillanatnyilag népszerűtlen — tennivalókat, amelyeket a munkástanácsok­nak rövid fennállásuk alatt meg kellett oldaniok. Mégis tapasztalható, hogy egyes üzemekben, bányákban a párt- és szakszervezetektől, vagy az igazgatótól nem kap­ják meg azt a politikai és er­kölcsi támogatóst, amelyre na­gyon is szükségük lenne. A szektás felfogás egyik jellem­ző megnyilvánulása, amikor olyan véleményeket hallani, hogy „nem tárgyalunk velük”. Az ilyen megnyilatkozások hangadói abból a helyes elv­ből indulnak ki, hogy a mun­kástanácsokba befurakodtak oda nem való elemek is. De a következtetésük már rossz, Inert ezért nem az egész mun­kástanácsot kell elmarasztalni, hanem leleplezni és kiebrudal- tii a tanácsból a jobboldali, fa­siszta, rovottmúltú elemeket. Ez szolgálja a munkástanács igád, a demokratizmust fej­lesztő erősödését. Még ettől is gorombább hi- bd, hogy megyénk több, je­lentős üzemében csak névlege­sen létezik a munkástanács, valójában semmiféle . gyakor­lati tevékenységet nem fejt ki. Nem igaz az a nézet, hogy a dolgozók nem nagyon tö­rődnek azzal, van-e, dolgozik-e a tanács vagy sem. Igenis a munkásúk bíznak a munkásta­nácsban és sokat várnak tőle. A saját bőrükön tapasztalták, hogy mit jelent a bürokratikus gazdaságvezetés, s most az a vágyuk, hogy a tanácsok mű­ködésével a lélektelen, gúzs- bakötött módszerektől meg­szabaduljanak. A kommunis­ták legyenek azok. akik a munkások ilyen irányú jogos követeléseinek az élére állnak, s síkraszállnak a harcos, a va­lódi munkásérdekeket képvi­selő tanács megalakításáért. Semmiféle halogatás, helyi érdek-ellentét, vagy egyéb ját a szocialista demokrácia tarthatatlan nézet ne állja út- kibontakozásának. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a munkások egyre hatá­rozottabban követelik és va­lósítják meg a munkástaná­csokba beférkőzött s oda neír való elemek eltávo Irtását. Ezért sem állja ki a kritikát az a bizalmatlan ság a munkástanács iránt, amelyet több helyen lehet ta­pasztalni és amely ennek okát egyes, nyilvánvalóan jobbol dali elemekre vezeti vissza. A bizabhaííansá^, akár a mun­kástanács. akár a párt- és szakszervezet részéről nyilvá­nul meg — mindenféleképpen helytelen. Végső soron vagy az ellenforradalomnak, vagy a szektás politikának használ. Persze senki se gondolja azt, hogy írni a munkástaná­csok iránti bizalomról, tá­mogatásuk szükségességéről, valamiféle menlevél a tanács hibái ellen. Szó sem lehet ró­la! A munkástanácsoknak is meg kell tenni mindent, hogy józanul, a szocialista építés érdekében fogadjanak minden észrevételt, amely tevékenysé­güket érinti. A párt- és szak- szervezeteknek pedig egyene sen kötelességük, hogy hallas­sák hangjukat, ha a munkás- tanács az összdolgozók, a tár­sadalom érdekeit sértő hatá­rozatokat hoz, intézkedéseket tesz. Lenin nemegyszer hívta fel a kommunisták figyelmét ar­ra, hogy bármilyen nehézség kézlegyintéssel történő elin­tézése vagy a megoldás elől való elzárkózás — a legmély­rehatóbb hiba, amelyért drá­gán meg kell fizetni. Napjaink egy ilyen nehézsége, — le- küzdhető nehézsége! — a mun­kástanácsok működésének fej­lesztése, az oda nem való ele­mektől történő megtisztítása, s a bizalmon alapuló kölcsö­nös együttműködés a párt- és szakszervezet, valamint a ta­nács között. Ennek pedig kö zös alapja: a szocializmus ma gyarországi felépítéséért, dolgozók jóléte megteremti séért folytatandó közös harc. Kétségkívül nem könnyű, de lehet és nélkülözhetetlen meg tanulni úgy dolgozni, mind a párt- és szakszervezetekben, mind a munkástanácsokban, hogy az megfeleljen a dolgo­zók érdekeinek, minél több eredménnyel járjon 8 köz ja­vára. Csak így haladhatunk előre a demokratizmus széle­sítésének, a munkás-paraszt hatalom erősítésének útján! TANACS LAPJA Két nap az ellenforradalom fogságában ♦ Nem változik az adó! ♦ Rádióműsor W A szép fotók kiállításáról —„Egy boldog nap“— Az elmúlt vasárnap nyílt meg a Magyar Dolgozók Országos Művészfényképe- zd Egyesülete XII. országos művészi fotókiállítása. A tárlat csaknem félezernyi színes és fel■ te-fehér föl­vétele reprezentatív igény- nyél mutatja be: hol tart ma a művészi magyar fényképezés. Az elmúlt tiz évben még nem láttunk ennél színesebb, gazda­gabb, igényesebb fotó- tárlatot. A tárlat egyik legvon­zóbb, s legigézőbb témája — a gyermek. Az aprósá­gok könnyen fölgyöngyöző kacagása vagy sírása oly spontán varázslattal bonta­kozik ki az e zsáner képe­ken, mint Skita: „Egy bol­dog nap” című felvételén. w-4V NÉGY BANYAÜZEM TÚLSZÁRNYALTA A SZEPTEMBERI TERMELÉST A tröszt eredménye 95.4% A szénmedence dolgozói szilárdan tartják vezető he­lyüket kimagasló termelési eredményeikkel. A megindu­lás nem volt könnyű. Január 2-án 514 vagon szenet termel­tek még csak. Az üzemek lét­számhiánnyal küzdöttek. A hónap végére a lét­számhiány már meg­szűnt, de újabb akadály jelentkezett: a hófúvás k fagy. S lehetne sorolni a nehézségeket tovább. A nehézségek láttán minden­ki azt hinné, hogy a termelés nem emelkedett. Pedig bár­mennyire is hihetetlen, a té­nyek, a sok száz vagon szén ezt bizonyítják. Egyre több azoknak az üzemegységeknek a száma, amelyek már nem­csak elérték szeptember havi termelésüket; hanem azt, fúl is haladták. Január 29-ig az előírt 700 vagonos napi termelésen felül már 22578 tonna szénnel ter­meltek többet bányászaink. A januári tervet már teljesítet­ték, a küzdelem azonban nem ért véget. Bányászaink végső célja, hogy mindenütt elérjék az október 23-a előtti terme­lést. Ez a harc már érleli gyümölcsét, nem bűvös szám az 1000 vagonos napi terme­lés. 29-én a napi termelés pél­dául 999 vagon szén volt. E szép eredmények elérésében nem kis része van annak, hogy mind a tröszt, mind az üzemek vezetésében változás történt. Az új trösztvezetőség bát­ran támaszkodik a bányá­szokra. Hogy eddig még nem érték el az október 23-a előtti ter­melést, abban nagy része van a bányák rossz ürescsille ellá­tásának. De ez a probléma is hamarosan megoldást nyer ol.yformán, hogy a szolgálta­tó vállalattól a vontatás ismét bányai kezelésbe megy át. Most közöljük az üzemegy­ségek 29-i termelését, vala­mint azt. hogy ez a szeptem­beri termelés hány százaléka: Róna Zagyva Mátranovák Mizsería Kazár Kisterenye Ménkes Hányás Tiribes Nagybátony Szorospatak Tröszt tonna 671.5 978.5 1373,— 1764.8 1219.8 689.5 691.2 392,7 255.2 785.5 1224.— 9999,5 százalék 85.6 105,4 96.7 102.7 115.8 95.8 83.8 85,— 113,1 95.3 76.9 95.4 Újra bővül a tűzhelygyár A legújabb tervek szerint új temper-öntöde építkezéseit kezdik meg a Vasöntöde- és Tűzhelygyárban. Az új öntö­dében mintegy ezer tonna önt­vény és 200 tonna kulcs kerül legyártásra egy év alatt. A meglévő öntödében pedig, ahol jelenleg a kulcsgyártás folyik,, újabb évi 1400 tonna bérönt­vény előállítására szabadul fel kapacitás a formázógépek be­állításával. A vállalat által már régebben gyártott és köz­ben elprofilírozott temperönt- vények saját magunk által történt gyártásával megszűnik történt gyártásával megszű­nik a Kisvárda—Salgótarján lió forinttal olcsóbbítja a tem- peröntvények gyártását. A ter­melés előreláthatólag a máso­dik negyedévben kezdődik el; Kik kajthaíitak A megyei rendőrkapitányság vezetője közli, hogy az útlevél előadó, a megyei rendőrkapi­tányságon hetenként kétszer tart félfogadó napot: kedden és pénteken fél 9—17 óráig. A járási rendőrkapitánysá­gokon a fogadónapot az aláb­biak szerint tartja meg: Ba­lassagyarmaton minden hó el­ső, Pásztón minden hó máso­dik, Szécsényben minden hó harmadik. Rétságon minden hó negyedik szerdáján. A népi demokratikus álla­mokban: Román Népköztársa­ság, Szovjetunió, Német De­mokratikus Köztársaság, Cseh­szlovák Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Bolgár Nép- köztársaságba szóló útlevél betétlapot az erre rendszere­sített kérdőíven kell kérni. Ez a kérdőív beszerezhető va­Átszervezik a külszíni szállítást a szénmedencében A nógrádi bányászok terme­lésében évek óta a külszíni szállítás okozta a legtöbb gon­dot. A bányászok hőviben van­nak a munkahelyeknek és most is csak a szállításon mú­lik termelésük régi színvonalá­nak elérése. A külszíni vonta­tás gondja leginkább a szén- medence északi bányáiban dol­gozók homlokát felhoz:. Ennek a területnek mintegy 75 kilo­méter hosszú kisvasúti hálóza­ta a Salgótarjáni Szolgáltató Vállalathoz tartozik, ahol a javítóműhelyek, a szénosztá­lyozók, a lakótelepi karbantar­tás és a fuvarozás teendőinek irányítása mellett látják el a kisvasúti szállítás feladatait is. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt ezért most olyan terven dolgozik, hogy a vasúti vonta­tást műszakilag önálló üzem­egységgé tegye. Az új üzem ve­zetőjének így nem mellékes teendője, hanem főfeladata lenne a szállítás lebonyoHtása. a vontatási menetrend elkészí­tése és betartása, valamint a oályák korszerűsítése. Az elgondolások szerint az adminisztrációt továbbra is a szolgáltató vállalat végzi, ami ieientősen csökkenti az új üzemegység átszervezési és fenntartási költségeit, s nem duzzasztja az improduktív lét­számot. A szénbányászati tröszt komoly javulást vár az átszervezéstől, amelynek vég­leges terveit a napokban hagy­ják jóvá és előreláthatóan feb­ruár közepén megkezdi mun­káját az új vontatási üzem­egység. lamennyi járási rendőrkapi­tányságon. Az útlevél betéthez abban az esetben szükséges 2 darab fénykép, ha olyan 16 éven aluli gyermekről van szó, aki személyi igazolvánnyal nem rendelkezik és nem a szü­leivel kíván külföldre utazni. A fent fel nem sorolt álla­mokba érvényes útlevelek ki­állításához az alábbi okmá­nyok benyújtása szükséges: egy darab kitöltött kérdő­ív (melyet a rendőrségen lehet szerezni), két darab fénykép, hívólevél, amely­ben az van feltüntetve, hogy mi célból és kihez kíván utazni. Ha gyógykezelés céljából kí­ván külföldre utazni, akkor szükséges a kérelmezőnek olyan irányú igazolás, hogy az országunkban nem tudják be­tegségét gyógyítani. Ha a gyer­mek szüleitől külön megy. úgy szülői hozzájárulás szükséges. Kivándorló útlevélhez az alábbi okmányok szüksége­sek: Kitöltött kivándorlási kér­dőlap (melyet a rendőrsé­gen lehet beszerezni). Elő­zetes beutazási engedély (elővízum) kivéve a népi demokratikus országokat, hívó levél a kint élő hoz­zátartozóktól, adóigazolás az illetékes tanács pénz­ügyi osztályától, hogy adó­tartozása nincs, tanúsít­vány az illetékes tanács­tól, hogy kivándorló nem hagy hátra eltartásra szo­ruló személyeket. A kérelmeket a személy! igazolvány betét, vagy útlevél­hez a járási rendőrkapitánysá­gokon és a megyei rendőrfő­kapitányságon lehet a fentebb említett napokon benyújtani; Több mint ötszáz tűzhely naponta A Salgótarjáni Tűzhelygyár­ban a vasöntők voltak az el­sők, akik január elejei terme­lésüket megkétszerezve már a hónap közepén elérték az ok­tóber előtti eredményeket. Ez tette lehetővé, hogy az üzem bőven ellátja tűzheiyalkatrész- szel a megmunkáló- és a sze­relőműhelyt. A tűzhelyszere­lők így a hó elején összeállí­tott 296 tűzhely mellett az utóbbi napokban több mint 500 darabot bocsátanak ki na­ponta a kezük alól. Most úgy tervezik, hogy az anyagellátás további megjavulásával feb­ruárban már 600—700 tűzhely kerül le naponta a futószalag­ról. Megbeszélést tartottak Négrád megye képviselői Az októberi események óta először kedden jöttek össze Nógrád megye képviselői, Megbeszélték az elmúlt hóna­pok eseményeit, leszögezték az október 23-a utáni események ellenforradalmi voltát, majd felmérték a megye jelenlegi | helyzetét és a tennivalókat Megállapodtak abban, hogy a képviselő csoport munkáját az eddiginél tervszerűbbé és rendszeresebbé kell tenni. A legközelebbi idők egyik fontos feladatául jelölték meg, hogy a képviselők mindenhol ma­gyarázzák a kormány rendele­téit, intézkedéseit és oszlassak el a parasztság azirányú aggo­dalmát, hogy a begyűjtés el­törlése csak ideiglenes, átme­neti intézkedés volt. Az eddigi­nél sokkal többet járjanak választóik közé és ne ap­rózzák el erejüket, idejüket apró, a tanácsok által is meg­oldható ügyek intézésére, ha­nem csak a sok embert foglal­koztató nagyobb kérdések megoldására törekedjenek. A képviselő csoport munká­ja eredményesebbé tétele ér­dekében határozati javaslatot hozott. Ebben a többi között leszögezték, hogy a legtelje­sebb mértékben egyetértenek a munkás-paraszt forradalmi kormány január 6-i határoza­tával és annak a szellemében dolgoznak. Február folyamán és a további hónapokban is legalább két községet keres fel minden képviselő, ahol foga­dónapot és falugyűlést tarta­nak a választóiknak. Azonkí­vül elhatározták azt is, hogy rendszeresen minden hónap­ban ülést tart a képviselőcso­port, ahová más megyék kép­viselőit is meghívják a jó ta­pasztalatok kicserélése érdeké­ben. Az országgyűlési üléssza­kok előtt pedig közösen beszé­lik meg azokat a kérdéseket, amelyekben interpellációt nyújtanak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom