Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)
1957-01-26 / 7. szám
8 NÓGRÁDI Népújság 1957. január 26. Felhívás a parasztfiataIokhoz\ Parasztlegények! Paraszt- lányok! Falusi pedagógusok! Agrár értelmiségiek! A Nógrád megyei EPOSZ ideiglenes szervező bizottsága felhív benneteket, s közli veletek, hogy megyéink területén is megkezdődött az EPOSZ- ezervezetek életrehívása, s ebben a munkában számítunk rátok. 1948—49-ben a parasztifjúság széles tömegei ismerték, szerették az EPOSZ-t. Azonban az éveken át tartó helytelen ifjúsági politika felszámolta a parasztifjúság kedvelt szervezetét. Az EPOSZ-t követő szervezet, a DISZ nem volt képes kielégíteni a parasztifjúság vágyait, a sport és kulturális igényeket. Az októberi események azonban ismét lehetőséget adtak arra, hogy létrehozzuk a paraszt- ifjúság kedvelt szervezetét, az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségét. Sorainkba hívunk pártállásra, vagyoni helyzetre, vallási meggyőződésre való tekintet nélkül minden falusi legényt és leányt, minden falusi pedagógust, minden fiatalt, akik készek küzdeni a szabad, független, szocialista Magyarországért, a falu és város fel- emelkedéséért. Mit akar az EPOSZ? Szabad, független hazában virágzó mezőgazdaság, boldog, megelégedett parasztság — ezért dolgozik az EPOSZ; Valljuk: népi demokráciánk fejlődésének útja továbbra is csak a szocializmus építése lehet. A magyar nép, benne a felnövekvő parasztifjúság boldogulása, felemelkedése érdekében szocializmust akarunk, mely hazánk adottságainak, nemzeti sajátosságainak a legjobban megfelel; Azt akarjuk, hogy a munkásak és parasztok testvéri ösz- szefogása jobb napokat és éveket hozzon sokat szenvedett népünkre. Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége azt akarja, hogy a magyar falu, a parasztifjúság számára biztos megélhetést, kulturális életet, boldog jövőt nyújtson; Ez lesz a biztosítéka annak, hogy a parasztifjúság ne kényszerüljön elhagyni a földeket; Hívei vagyunk a sikeresen gazdálkodó szövetkezeteknek, de mindenkor síkra szállunk azért, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodós a legteljesebb önkéntesség alapján fejlődjék: senkit ne kényszerítsenek a termelőszövetkezetekbe. Az EPOSZ osztozik a parasztságnak a beszolgáltatás megszüntetésén érzett örömében, mely biztosítja a parasztságunk termelési kedvét. Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége azon munkálkodik, hogy ifjúságunk meg. őrizze a magyar történelem szabadságharcos hagyományait. Büszkén emlékszünk a magyar nép hősi tetteire, nagyjaink országépítő munkájára. Dózsa György, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth emléke örökké él szívünkben. Azt akarjuk, hogy minden parasztfiatal ismerje és megszeresse Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, József Attila, s a nemzetünk nagyjainak életét, munkásságát. Szövetségünk a nemzeti zászló szeretetére neveli a paraszt' ifjúságot; Mindenkor azon lesz, hogy méltóképpen ünnepeljük meg a nemzeti ünnepeket. Az EPOSZ feladatának tekinti, hogy védelmezze a parasztifjúság politikai, gazdasági érdekeit minden törvény- sértő bürokrata személy, intézmény, vagy rendelkezéssel szemben. Nem dönthetnek rólunk nélkülünk. El akarjuk érni, hogy az egész parasztifjúság jobb munkakörülmények között dolgozhassák, s valamennyi parasztfiatal számára legyen lehetőség a tanulásra, művelődésre, sportolásra, szórakozásra. Művelt parasztifjúságot akarunk! A falusi kultúrházak legyenek az ifjúság otthonai! Azt akarjuk, hogy a falu kulturális tevékenysége az EPOSZ-ban összpontosuljon. Biztosítani kell, hogy a falu fiataljai előtt lehetőség nyíljék a sportolásra. A falu sportélete az EPOSZ sportköreiben folyjék. Segítünk létrehozni a mező- gazdasági szaktanfolyamok országos hálózatát: a téli mező- gazdasági szakiskolákat, az arany- és ezüstkalászos tanfolyamokat. Feladatunknak tekintjük a fiatal agrár értelmiség hathatós segítését érdekeinek védelmét. Szocialista szektorokban dolgozó fiatalok gazdasági és szociális érdekképviseletét szövetségünk mindenkor szívügyének tekinti. Magunkévá tesszük a mező- gazdaság dolgozóinak azt a. régi és jogos követelését, hogyí minden képesítést igénylői munkakör betöltését kössék | megfelelő iskolai végzettség-1 hez, kellő szakértelemhez. | Azt akarjuk, hogy a leány' koszorúk tevékenységének eredményeként a parasztié- nyok vidám, művelt, a gazdasághoz értő, a családi tűzhely melegét megteremteni tudó társai legyenek férjeiknek: Legyenek a leánykoszorúk vezetői a köztiszteletben álló tanítónők vagy édesanyák, mely biztosítja a fiatal lányok szórakozását. Ének, tánc, szín' játszás, szabó-, varró- és főzőtanfolyamok megszervezésével biztosítsák a téli foglalkoztatást a lányoknak és fiatal asz- szonyoknak; Az egységes parasztifjúság célul tűzi ki, hogy a falu fiatalságát a tényeknek megfelelő, igaz, a parasztifjúság gondjaira, bajaira választ adó rendszeresen megjelenő sajtóval is támogassa. Ezért ismét megjelenik a parasztifjúság kedvelt lapja, a Magvető. Fiatal barátaink! A községetekben, a tanyákon indítsátok el a szervező munkát, hozzátok létre az előkészítő bizottságokat, majd szervezzétek meg az alapszervezeteket. Vegyétek fel a kapcsolatot a járási EPOSZ szervező bizottságokkal és hívjátok segítségül őket; Mi bízunk a megyénk parasztifjúságában és tudjuk azt, hogy fáradságot nem ismerve igyekeznek ismét megteremteni a parasztifjúság nagy, egységes szervezetét, az EPOSZ-t. Egységben a hazáért! Nógrád megyei ideiglenes szervező bizottság Salgótarján EDZESEN déle leqjottjaí köpött a vidék legjo Az SBIC-röl van szó t957. január második felébe léptünk. Az utcán járó emberek fázósan gombolják össze kabátjukat, s mélyebben húzzák szemükre sapkájukat a csipös hideg szél elől. Amerre a szem ellát, mindent vastsq hóréteg borít a ródli- és sí-sport kedvelőinek örömére. A délelőtt folyamán tudtam meg, hogy szerdán tartja első edzését a vidék legjobb labdarúgó csapata, az SBTC. Elhatároztam, hogy érő is részese leszek ennek a labdarúgó szempontból ünnepélyes eseménynek. Már a kora délutáni órákban kisétáltam a pályára, ahol serényen dolgozott a hóeke. Benn az öltözőben barátságos meleg fogadott. Ott ültek már az elsők között érkezett labdarúgók: Csáki. Chladni, Oláh és Jed- licsi-n. Vidáman folyt a beszélgetés- De nemsokára megérkeztek a többiek is: Szojíta, Vasas, Dávid. Taliga. Jancsik, Nagymajdon, s a csapat jeles edzője, Szűcs György is. A fiúkon meglátszott a néhány hetes pihenő, mert Dávid, Chladni és még né- hányan alapos súlytöbbletet szedtek magukra. De erre mutatott a fiúk labdaéhsége is. Szojka, Oláh, Csáki, Chladni, Bablena és a többiek alighogy elkészültek, a „mestert” kicselezve néhány labdát szereztek a szertárból, s máris záporoztak a lövések Géza kapujára. Ezt azonban hamar észrevette az edző és véget vetett az egyelőre még tilos játéknak. Ezután megkezdődött a komoly munka, a kiadós edzés. Néhány kör a pályán, majd folytatás a mintegy 8 km hosszú somosi országúton. Itt alaposan megdolgoztatta a mester a fiúkat. Kivétel csak a két későn jövő: Bodon (álmos) és Sándor (csarcsu) volt. kik hivatali elfoglaltságuk miatt késtek. De ők sem menekültek meg, mert Whalkamp Lajos másodedző őket is alaposan kézbe vette. Mindent összegezve, jó, kiadós, 2 órás alapos mozgást végeztek az év első edzésén az SBTC labdarúgói, valamennyien jól meg is izzadtak, csak én és a club elnöke; Kálmán Lajos nem. Meg is jegyezték a fiúk, hogy nekünk lesz mit behoznunk velük szemben. S mindjárt a mester figyelmébe ajánlottak bennünket. Én gyorsan megígértem a vidám fiúknak, hogy majd a mérkőzéseik tudósításában fogom pótolni az itt elmulasztottakat. Szűcs edző tréfásan megjegyezte: — Majd ellenőrizni fogom, mert nálam nem lehet mulasztani senkinek. Ebben meg is egyeztünk, s így vidáman, a jól végzett munka tudatában hagytuk el az 1957-es sportév első labdarúgó edzésének színhelyét. Búcsúzóul bányász köszöntéssel kívántam a kiváló salgótarjáni labdarúgóknak és jeles edzőjüknek ezévi sikeres szereplésükhöz ... „Jószerencsét!’’ — GÓR — (Gregor József rajzai) APROHIRDETESEK KÖSS BIZTOSÍTÁST! Az önkéntes tűzbiztosítás védi e> dolgozók vagyonát olyképp, hogy tűzkár esetén az Állami Biztosító a biztosítottnak keletkezett kárát megtéríti. A kötelező biztosítás megszüntetésével ne maradjon megyénkben egyetlen dolgozó sem biztosítási fedezet nélkül. mert kár esetén saját erejéből vagyontárgyaiban keletkezett kárt képtelen helyreállítani. Az önkéntes tűzbiztosítás kiterjed vagyontárgyaiban. tűz, villámcsapás, robbanás és vihar következtében keletkezett károkra, kedvező díjtétel mellett. Felvilágosítást adnak bármilyen biztosítási ügyben az Állami Biztosító járási fiókjai. Állami Biztosító Nógrád megyei igazgatósága Szőrszálait rövidhullámú gépen örökre nyomtalanul eltávolítja. továbbbá pattanásos, szeplős. foltos bőre megszépülhet krémjeimtől. Sándorffi József kozmetikus, Budapest, Jókai tér 3. Csecsemőotthon fiatal, szakképzett gondozónőt keres. Olyanok jelentkezzenek. akik a pályát élethivatásnak és nem csak kenyérkeresetnek tekintik. Bentlakás biztosítva, az intézet leányszállásán. Budapest. Lóczy-úti csecsemőkórház. A Patyolat Vállalat felhívja a lakosság szíves figyelmét, hogy tisztításra behozott ruhákat módjában áll már CÖvid időn belül elkészíteni. Ezért aft-a kéri á vállalat a megrendelőit, h<?gy tisztítandó ruháit lehetőleg moqf hozza be. mert a tavasz beálltával a munka össze fog tornyosulni. A Vegyesipari Vállalat vezetősége értesíti a lakosságot, hogy asztalos munkák javítását vállalja, valamint drótkerítések fonását. kapuk készítését és egyéb vasipari munkákat. Kéri a lakosság szives megrendeléseit. — Megyénkben belterjes gazdálkodást akarunk. Az ilyen gazdálkodással, ha egykét év alatt nem is, de négyöt év múlva nagyobb lesz a jövedelem. Természetesen mindenütt figyelembe vesszük a helyi adottságokat. Nem lehet például a pásztói, vagy a balassagyarmati járásban olyan módon gazdálkodni, mint a salgótarjáni járásban. Nem tanácsos a városoktól, a vasúttól távol olyan belterjes gazdálkodást folytatni, mint a városokhoz, az állomásokhoz közélfek- vő területeken. Másképpen kell gazdálkodni a legelők, vagy a. pillangós növények részére megfelelő talajjal bíró gazdaságoknál, mint az ilyenekkel nem rendelkezőknél. Gömöri Henrik megyei fő- agronómus mondja ezeket. Középtermetű, kövér ember. Ösz- hajú, kissé szögletes arcú és barnásbőre van. Nyugodtan, megfontoltan beszél, soha nem emeli föl a hangját és nem is mélyíti. Nem látszik többnek, sem kevesebbnek koránál. Ötvenkilenc éves. Szeretettel beszél szakmájáról. Nagy tapasztalattal, nagy tudással tájékoztat mindenről. — Megyénk melyik részén mit érdemes termelni? — kérdezem. Sorolni kezdi. — A pásztói járásban jó talaj van a cukorrépának. A salgótarjáni és szé csényi járásban főleg aprómagvakat kell majd termelni. Ezekben a járásokban ugyajnis nehezebb megművelni a talajt, mint az előző helyen. Ezért olyan növényeket kell termeszteni, amelyek kevesebb munkát igényelnek. Ezenkívül az aprómagvas növények a talajt is javítják. A balassagyarmati járás nagyon megfelel a földieper termesztésének. A Beszélgetés egy régi mezőgazdasági szakemberrel vasúttól távoli helyeken belterjes állattenyésztést kell létesítem. Bizony szükség van az igazi, hozzáértő szakemberekre, Különösen most. Föl kell emelkedni az országnak. Ez pedig csak az értelmiséggel együtt lehetséges. Sokszor halljuk mostanában, hogy értelmiségünk nem találja a helyét társadalmunkban, Ez sajnos, bizonyos mértékig igaz. Az értelmiség munkájára szükség van. Vajon megtalálják-e számításikat? Tudnak-e szívvel- lélekkel dolgozni? Ezekre a kérdésekre Gömöri Henrik így válaszol: — Negyvenöt után megtaláltam a számításomat. Különösen annak örültem, hogy volt mód átadni a tudásom. Főleg a tsz-ekkel foglalkoztam sb- kat. Szóban, újságcikkékben segítettem a szervezésüket. Persze, sok rossz is volt a tizenkét év alatt. Hiába helytelenítettem valamit, csinálnom kellett, mert azt írták elő. Nem volt helyes például a 38— 40 százalékos kalászos termelés sem. így nem lehetett csinálni hasznos vetésforgót. — Mit szeretne másképpen látni a jövőben a parasztságot illetően? — Az árpolitikát. Olyan árpolitikát kéne készíteni, ami a parasztokat méginkább érdekeltté teszi a termelésben. Ha a parasztok megtalálják számításukat a munkájuknál, akkor kedvvel fognak dolgozni és akkor még elhúzni sem lehet őket a földtől. Pedig mondanom sem kell, a belterjes gazdálkodáshoz elsősorban erre van szükség. A tsz-eSknél, állami gazdaságoknál és sok helyen az egyénieknél is, főleg a négyes vetésforgót kívánjuk majd elterjeszteni, míg másutt az öt-hat évenkénti vetésforgó válik majd be. Ki akarjuk szélesíteni a növényvédelmi munkát. Megyénkben is akarunk nemesített vetőmagot termelni. Eddig is termeltünk ugyan, de nagyon keveset. Fejleszteni fogjuk az öntözéses kertészetet. Célul tűztük ki, minél több szakcsoport létesítését. A balassagyarmati járásban keserű csillagfüvet is fogunk termeszteni, A belterjes gazdálkodáshoz az állataik megvannak. Ez tehát nem gátol az indulásban. Jövő terveinkhez tartozik még a tisztább állatfajták ki- tenyésztése. Így akar dolgozni megyénk főagronómusa. De bízik-e a sikerekben? Van-e hozzá alapja? — Mit vár a Kádár-kormánytól? — kérdezem. Erre így válaszol: — Nem vagyunk valami rózsás ’ elyz tben. De én bízom abban, hogy kormányunk olyan programot dolgoz ki parasztságunk számára, amely jobb életet biztosít nekik az eddigieknél. Kádár amit tudott, eddig is megadott. Éppen azért abban is bízom, hogy amit majd a programban megígér, teljesíti is. Elgondolkozik, majd így folytatja: — Én bízom a belterjes gazdálkodás sikerében, hiszen megyénkben az elmúlt időkben is voltak ilyen irányú kezdeményezések. Tangazdaságaink eddig is így dolgoztak. Milyen eredménnyel? Állami gazdasagaink, tsz-eink, dolgozó parasztjaink szinte lesték gazdálkodási módszereinket és ha nem is teljesen, de egyrészét elsajátították és alkalmazták is. Erre nálunk számtalan példa van. Mé ég sok mindenről beszélgetünk. Az életéről kérdezgetem. Mesélni kezd... Lassan kibontakozik egy küzdelmes, szenvedésekkel teli történet: az élete. Munkásszázadok ... gettó.;; Auschwitz... Fényképeket vesz elő. Kopottak, régiek. Az egyikről barna- hajú, nyolc év körüli gyerek nevet felém, a másik egy asz- szonyt és az előbbi fiút ábrázolja. — A feleségem és a gyermekem — mondja. — Csak ez ■ maradt meg belőlük. Ausch- witz-be vitték őket. Az öcsémet, a feleségét, a sógoromat, mindenkit. Huszonhetet a közvetlen rokonokból. Négyen maradtunk meg... A végén a jövő szakembereiről beszélgetünk. — Jegyezzék meg jól a fiatalok — mondja. — Gyakorlat nélkül nem lesznek jó szakemberek. Nem szabad olyasminek lenni, mint ami eddir volt, hogy ha valaki' nem volt jó agronómus. akkor elhelyezték másiivé főagronómusnak. Ha itt sem vált be, csináltak belőle egy harmadik helyen igazgatót. Az ilyen emberektől aztán nemigen várhattunk nagy eredményeket. Minden fokon végig kell menni. Csak így válhatunk igazi szakemberré .,. Nézem ezt az őszhajú, nyugodt embert. Milyen szeretettel beszél munkájáról Milyen nagy tervei vannah Nézem, és hiszek neki P. T.
