Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)

1957-01-26 / 7. szám

6 NÓGRÁDI Népújság 1957. január 26. NEM A MAGA HASZNÁÉRT M inéi közelebb értek hazájukhoz, annál türelmetle­nebb lett. Úgy érezte, nagyon lassan halad a hajó, a vonat. Húsz év távol a hazától. Nagy idő ez. Addig még csak kibír­ta valahogyan, amíg úgy tud­ta, hogy itthon semmi sem vál­tozott, a munkásnak ugyan­olyan az élete, mint 28-ban, amikor elment innen. Négy év óta azonban egyre jobban kínozta a honvágy. Az a megnevezhetetlen érzés, amit a világ egyetlen tudósa sem tudott még megmagyaráz­ni, akárcsak a szerelmet. A háború alatt nagyon fájt a szí­ve a hazájáért, a magyar né­pért. Aggódva, fájó szívvel vet­te kézbe minden nap az újsá­got, hallgatta a rádiót. 1945- töl aztán egyre nagyobb öröm­mel olvasta a Kanadai Ma­gyar Munkásban, hallgatta a rádióból, hogy a magyar nép végre szabad, hogy valami szebb, jobb kezdődik Magyar- országon, Ettől kezdve nem volt nyugta, és végre hazajött Kisterenyére. Útközben néha gondolt ugyan arra, hogy nem éri-e majd csalódás, de elhes­segette az ilyen szorongást „mindegy, akármi lesz, csak már itthon legyék — gondol­ta — még ha nehezebb is egy ideig anyagilag, mégis jobb lesz, mint idegenben“. Húsz évi távoliét után a kis család — egy 12 éves kislá­nyuk volt, aki ott kinn szüle­tett — boldogan telepedett meg itthon. Vettek itthon egy házat, három hold földet, amit még önnön kifizettek. Majd­nem 30 évet tlötött bányában, most majd csendesen elélde­gél abból — gondolta. Ez 1948-ban volt, hogy miért mégis most írunk róla? Csak azért, mert enélkül nehéz len­ne helyesen értékelni Tóth Zöld János mai kiállását, a párthoz, a csocializmus ügyé­hez való ragaszkodását. János bácsi már sokat pró­bált. Élt jót is, rosszat is. Tud­ja. mi az idegen kenyeret en­ni messze a hazától, és főleg, hogy mi az bányásznak lenni idegenben. Elbocsátásnál, első, felvételnél utolsó. Az anyagi helyzeté jobb mint itthon, amikor dolgozik, de éppen ott a bökkenő, hogy nem mindig dolgozhat. „Köszönöm szépen, nem kérek belőle többet — mondja. — Az egész idő alatt, amit kinn töltöttem, esdk ak­kor volt biztos munkánk és jó fizetésünk, amikor Európa vérzett. Ha béke volt a vilá­gon, rögtön munkanélküliség fenyegetett. 1950-ben is írták ismerősök a mi telepünkről, hogy szedik a sátorfájukat és megpróbálnak valahol munkát találni, mert bezárták a bá­nyát, az egész telep elvándorol. Igen ám, de munkát találni a legnehezebb, mert nemcsak Glace Bayben zárták be a bá­nyát, hanem másutt is". Nagyon fontos ennek az idős bányásznak az állásfogla­lása, hiszen sokat tapasztalt már az életben. Ha ő azt mondja, hogy „kommunista voltam és leszek is" — ezt olyankor mondta, amikor a kapitalista rendszert vissza­sírok halállal fenyegették a kommunistákat — az különö­sen sokat jelent. Sokat, mert ő nemcsak Horthy Magyaror­szágával tudja összehasonlíta­ni a népi demokratikus Ma­gyarországot, hanem szemé­lyes tapasztalat alapján egy fejlett kapitalista országgal is, olyan országgal, amelyről az a hír járja, hogy ott nagyon jó a munkásoknak. Sokkal jobb, mint az Egyesült Államtíkban. „Most még inkább kiállók a rendszer mellett, mint eddig — mondja — 1948-ban nagyon tetszett nekem itthon. Aztán egyre több minden történt, ami nem tetszett. Az én éle­tem se úgy alakult, ahogyan számítottam. Most mégis na­gyon hiszek abban, hogy ilyen jó élete még nem volt a ma­gyar népnek, mint amilyen ak­kor lesz, ha majd kilábolunk abból a bajból, amit a több hetes sztrájk okozott. Akkor majd megszűnik a munkanél­küliség és jólét lesz Magyar- országon. Én hiszem azt, hogy Kádár elvtárs nem engedi, hogy mégegyszer olyan hibák keserítsék a nép életét, ame­lyek csak kapitalista országban természetesek, de nálunk ■nem“. Ké ét szeresen értékes ez a bizalom, mert ezt egy olyan ember, mondja, akire a leg­rosszabb akarattal sem lehet ráfogni, hogy azért védi a né­pi demokráciát, mert abból va­lami haszna van. Akit elég sók csalódás, bántalom ért amióta hazajött. Nem vették föl a pártba, mondván, hogy öreg már. Pe­dig akkor „még csak’“ 57 éves volt. „Azért én előttem egy aj­tó sem volt csukva — menti ezt a helytelen eljárást — el­mehettem a gyűlésekre is“. Csalódás érte a földdel is. Nagyon kellett takarékoskodni míg az 1400 dollárt kifizették érte és pár év alatt szertefosz­lottak a hozzáfűzött remények. Egyre nagyobb adóterhek nyomták a földtulajdonosok vállát. Végül ők is mint sok ezer más család, fölajánlották a földet az államnak. Kaptak érte 1400 forintot. De ami a legjobban fájt — és fáj ma is — az a lányukat, Olgát ért sérelem. A szövetke­zetben dolgozott először az iro­dám, mint adminisztrátor. On­nan kitúrták, mert nagyon is szókimondó és nem állta meg szó nélkül a munkaidő alatti dáridókat. Áthelyezték a bolt­ba pénztárosnak. Igen ám, de ott is volt egy és más, amit jó, ha senki sem tud. Abban pe­dig nem bízott a boltvezető, hogy titokban marad az ö ügyködésük. ha Olga is tud róla, hiszen az apja a szövet­kezeti elnök. Márpedig ha van szeme, előbb-utóbb észreveszi, hogy a feleség sokmindent ki­visz a boltból, amiért nem fi­zet a pénztárnál. Olgára tehát egy szép napon ráfogta Sztra- pec Károly, hogy 1500 forint hiánya van, azonnal elbocsát­ja. Ki is adta két nap múlva a könyvét, amelyben azóta is benne van: „fegyelmivel elbo­csátva“. A lány vizsgálatot kö­vetelt, kezdődött a nyomozás, állandó zaklatások, végülis be­lebetegedett, szanatóriumba került, A hiányt nem tudták kimutatni, a bíróság felmen­tette, de ez nem teszi meg nem történtté, hogy megbélyegez­ték a falu népe előtt. Akiknek ezt köszönheti, ma is ott ülnek a helyükön. Tóth bácsi és családja pe­dig most mégis belépett a pártba. „Az nem kommunista, aki azért párttag, mert abból valami előnye van — ez a vé­leménye — én nem azonosí­tom a pártot azokkal, akiknek köszönhető, hogy ilyesmi meg­történhetett. Az én családom eddig is úgy élt, ahogy becsü­letes kommunistákhoz illik. Most belépünk a pártba is, hogy jobban harcolhassunk azért, hogy a szemét népségre nagyon rossz, a becsületes, dol­gos emberre pedig nagyon jó világ virradjon Magyarorszá­gon". T-né Drága kicsi kendő Egy párizsi fiatalasszonyon hasműtétet végeztek. Operáció V után az asszony erős fájdalma­kat érzett, s egy másik sebész­hez fordult. Ez újra megope­rálta, s a hasüregben egy 60x40 centiméteres, operációknál használatos gézkendőt talált. A fiatalasszony pert indított A feledékeny orvost a bíróság másfélmillió frank kártérítés­re kötelezte. APJA FIA A „La Prensa“ című olasz lap közli, hogy elfogatási pa­rancsot adtak ki Vittorio Mus­solini, a volt Aasz diktátor fia ellen. A vád úgy szól, hogy Vittorio hűtlenül bánt a Bue­nos Airesi Jockey-Club pén­zével. A lap szerint újságírói minőségben 15 000 pesot ka­pott a klubtól, bár nem volt újságíró. GYORS VETÉLŐ SZÖVŐSZÉKRE folyamatos munkát biztosítunk. • Kérjük a községi tanácsokat, hogy az állami tulajdont (volt közjóléti) képező szövőszékek felkutatásában és munkábaállításában legyen segítségünkre. Az érdekelteket oktatásban díjta­lanul részesítjük. SZÉCSÉNYI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET *_ _ _ ___ ____*__i ad unk cserébe ALIM SODROM, SZÍVÁSÉRT ÉS R. 25-ÖS o Nógrádmegyei Villany és Épületszerelő Vállalat Balassagyarmat A salgótarjáni Cipész KTSZ vezetősége értesíti a vevő­közönséget, hogy 1956. év, július 31-ig behozott javítási cipőket 1957. január 31-ig kiváltani szíveskedjenek, mert ellenkező esetben ja­nuár 31-e után már a Bi­zományi Aruháznak adjuk át. Salgótarjáni Cipész KTSZ vezetősége Közlemény A postai szolgáltatások kor­látozását a postavezérigaz­gatóság feloldotta. Feladható tehát bármilyen különleges kitöltéssel (ér­téknyilvántartás, utánvé­tel. tértivevény stb.) min­denfajta egyéb küldemény. Az ország egész területére vonatkozóan megindult a csomagforgalom is. Budapest-vidéki postaigazgatóság A Salgótarjáni Kézműipari Vállalat bedolgozói munkára felvesz varráshoz jól értő nőket. SALGÓTARJÁNI KÉZMŰ­IPARI VÁLLALAT FELHÍVÁS! Állami gazdaságok, tsz-ek, egyéni dolgozó parasztok. Junmír fiit-t'nt egésznapos állat- és kirakodó nagyvásárt tartunk Saécscntfbett Hozzátok fel állataitokat. Étel, ital biztosítva. SZÉCSÉNY KÖZSÉG TANÁCSA A SALGÓTARJÁNI LAKÁSKARBANTARTÓ ÉS ÉPÍTŐ KISIPARI TEPfinnehivETKEZETNÉl (Salgótarján Rákóczi út 2. szám) * megalakult A TERVEZŐ CSOPORT Készít: új, átalakítási tervezést, költségvetést. ELHELYEZKEDNE Nyomdásziparban 5 éves gya­korlattal KÉZISZEDŐ. Betanítással gépszedést vál­lal. 2 szobás lakást kér biz­tosítani, vidéken és városban egyaránt. Cím: Csombordi, Szécsény, gépállomás. Állami Gazdaságok! Gépállo­mások* Termelőszövetkezetek! Üzemek* Munkaruhák, ja vitását rövid határidőn belül vállal­juk. Balassagyarmati Szabók KTSZ, Balassagyarmat. Állami gazdaságok, kísérleti és c A MŰTRÁGYA ÉS iVÉAWÉDÖSZER ÉRTÉKESÍTŐ szövetkezeti miaut 9 műtrágya szállításokat megkezdte. A tavaszi műtrágya szükségletek megrendelhetők a vállalatnál, aUDAPEST VI BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 57. KÖSS TERMELÉSI SZERZŐDÉST A HELVBELI EÖlDMÉÍVESSZliVETKEZETEKKEE ÉS A MEZÓÉRTTEl zöldség- és gyümölcstermelésre. Dolgozó parasztok, tsz-ek és állatni gazdaságok! Felesleges mezőgazdasági termékeiket a helybeli földművesszövetkezctnek, vagy a MEZŐÉRT felvásárló telepeinek ajáalják fel. A földművesszövetkezet és MEZŐÉRT telepek minden esetben a kialakult szabadforgalmi áron veszik át a termelvéayeket. Az 1957. évi zöldség- és gyümölcsféleségekben a MEZŐÉRT Vállalattal kössön termelési szerződést. A termelési szerződésekhez a szükséges vető­magot és műtrágyát a szerződésben előírt módon biztosítjuk. A szerződéses termelvények átvétele minden esetben helyben, községenként történik a kialakult szabadfor­galmi áron. A szerződés a parasztságra előnyös, mert ezen keresz­tül a termelvények értékesítése biztosítva van. NÓGRÁDMEGYEI MEZŐÉRT 53K»<3gCKSCSa5<SCSCKK8aKS<EaK80SC*<3<^^ ÍOOOOCXXXXDOOCOOOOOOCXXXXX»C)OOOOOOOCXXXX>OOOOOOOOCXXlOOOCKX>OOC)C)OOOOOOOOOC)OOOC-OGCg \ tyílCRÁDI SZÉPmíSZATi TRÖSZT MUNKÁSFEL VÉTELI FELHÍVÁSA Mindenki előtt ismeretes, hogy az ipar kenyere a szén. Szén nélkül nincs élet, nincs ipari munka. Ha szenet nem tudunk biztosítani, leállnak mind a könnyűipari, mind a nehézipari üzemek. MunKások! Érdemes eljönni bányásznák! A jelentkező dolgozókat a nagybátonyi bányaüzemek­ben fogjuk foglalkoztatni. Bányász dolgozóink a következő szociális és termé­szetbeni juttatásokat kapják: Rnhajiiüalá««: Kormányunk határozata értelmében a szénbányászati földalatti dolgozói' iíigyehes munkaruha- és' lábbeli-jutta­tásban részesülnek. A munkahelyen dolgozó munkaruha- és lábbelijuttatás a következő: Bőr fejvédő sisak Munkaruha fzubbony. nadrág) Ing alsónadrág, 2 pár kapca Bakancs Ugyanez illeti meg az egyéb földalatti dolgozókat is. Szénjjói*an«lö«ág: Nős és családfenntartó munkavállalók évi 64 q szén- járandóságban részesülnek. A kapott szenet, amennyiben a j dolgozó lakása nem a bányáinál van, a falujához legköze- j lebb eső TÜZÉP-telepen vehetik ki. Hü*egjnf alom: Hűségjutalomban részesülnek mindazon munkaváHa- i lók, akik egy éven keresztül vannak bányaüzemeinknél j foglalkoztatva. A hűségjutalom összege 3—20 százalék kő- j zött mozog, a teljesített, szolgálati időtől függően. Szállá*: Azök a nős és nőtlen munkavállalók, akik a családjuk- j tői távol vannak, az üzemnél felállított legényszállásban j kapnak elhelyezést, étkezést kedvezményes áron. (Jtazá.si kölIséije!» : A családjától távoleső munkavállaló részére havonta j egyszeri hazautazási költséget térít az üzem. Kerepelek: A földalatt alkalmazott szállítók illetve gépkezelők j és munkahelyi dolgozók részére a következő béreket al- j kaimazzuk: a kereset napi 8 őrás munkával és havi 26 s nappal számolva az alábbi: szállító munkahelyi csillés vájár 1.500.­1.750.­2.200.. Az előbb ismertetett keresetek átlagkeresetként van- j nak megjelölve, ami annyit jelent, hogy ezen keresetet 100 j százalékos teljesítmény elérése esetén lehet kifizetni. DOláiAZÓK ! * Nem akarhatjátok az ipari üzemek tönkremenését, ép- i pen ezért kérünk benneteket, hogy álljatok be ti is a szén- i csaták hőseinek sorába úgy, ahogy azt rp***k a már most] foglalkoztatott dolgozó társaitok. Várnak ‘vmneteket a j Nógrádi Szénbányászati Trösyt dolgozói' ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom