Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)
1957-01-20 / 5. szám
Ära aO fillér H. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM. 1957, JANUAR 20. NOGRAOM E GYEI TANÁCS LAPDA MÉLY BARÁTI KAPCSOLAT a 600 milliós Kína és a Magyar Népköztársaság között A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyjelentőségű aktíva ülése Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti Ideiglenes intézőbizottsága szerdán délután aktivaülést rendezett az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termében. Az ülésen részt vettek kommunisták, pártonkí- vüliek a fővárosból és az ország minden részéből. Az ülés részvevői nagy tapssal üdvözölték a párt, a kormány vezetőit és a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének tagjait. Az aktívaülés elnökségében helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Marosán György és Miinnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnök- helyettesei, Horváth Imre külügyminiszter. Kossá István pénzügyminiszter. Apró Antal iparügyi miniszter. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, Biszku Béla, Fehér La jos, Kállai Gyula, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes intézőbizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke és külügyminisztex-e, a Kínai Népköz- társaság kormányküldöttségének vezetője, Ho Lung marsall, az államtanács elnökhelyettese. Vang Csia-hsziang 'külügyminiszterhelyettes és Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság magyar- országi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének tagjai. Az ülést Biszku Béla. az MSZMP budapesti ideiglenes intézőbizottságának elnöke nyitotta meg. Részletek Biádár János elvtársi beszédéből Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke lépett ezután a szónoki emelvényre. Az aktívaülés részvevői lelkes tapssal és ütemes „Éljen a párt!” felkiáltásokkal fogadták a kormány elnökét, aki a következőket mondotta: Kedves elvtársak, elvtársnők, feztelt hallgatóim! 1956. november 4-e óta első feá>en jöttek Ö6sze ebben a teKínai elvfársaink jelenléte külön nagy erőt ad nekünk. Lenin, a győzelmes októbei-i forradalom lánglelkű vezetője a jövőbe tekintve, a szocialista forradalomról szólva egy cikkében a következőket. írta: „...a harc kimenetelét remben Budapest kommunistáinak és legjobb pártonkívüli dolgozóinak képviselői aktívagyűlésre. Bár az ellenforradalom elleni harcnak egy igen nehéz, ugyanakkor dicsőséges szakasza már mögöttünk van. úgy gondolom ez a gyűlés mégis jelentős eseménye fővárosunknak, az országnak, pártunknak és dolgozó népünknek egyaránt. De a barátság, mint Biszku elvtárs is mondotta, a bajban állja ki az igazi próbát. Attól a naptól kezdve, amikor a magyar munkás- osztály forradalmi erői elszánt harcba fogtak az előretörő ellenforradalom visszaverésére és megsemmisítésére. minden vonalon mellénk állt hatalmas és igaz barátként a népi Kína. Kezdve az olyan felbecsülhe tetten értékű eszmei és politikai segítségtől, mint a Zsen- minzsipao „Még egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól” című cikke, egészen a szabad valutában nyújtott hosszúlejáratú kölcsön és a vteszfitérfté*' nélküli anyagi segítségig, nagy támogatást adott és erőt nyújtott nekünk; . 1 dcmokrévitt nem tehet osatúlff tartalom nélkül Minden vonalon mellénk állt hatalmas és iff na ha rétként a népi Kína végeredményben az határozza meg, hogy Oroszország India, Kína stb. a világ lakosságának óriási többségét alkotja. S az utóbbi évek folyamán éppen a föld lakosságának ez a többsége sodródik bele rendkívüli gyorsasággal a felszabadulásért folyó harcba úgy, hogy ebben az értelemben a kételynek még csak az árnyéka. sem férhet ahhoz, hogy mi lesz a világot átfogó harc végső megoldása. Ebben az értelemben a szocializmus végleges győzelme tökéletesen és feltétlenül biztosítva van(Taps.) E sorokat Lenin 1923-ban írta. 0 már nem láthatta meg. de tni megéltük azt a napot, amikor Kína kommunista pártja által vezetett népe összezúzva az imperializmus igáját, a szabadság útjára lépett és szocialista világhatalommá váll az imperializmus vesztére és a nemzetközi munkásosztály, valamint a szabadságukért küzdő népek örömére A Kínai Népköztársaságot a győzelmes harc évei eredményeként 1949. október 1-én kiáltották ki. Már két nap múlva, október 3-án megállapodás jött létre a Kínai és a Magyar Népköztársaság kormányai között követek kölcsönös küldésére és sokoldalú kapcsolatok kiépítésének megkezdésére. Ezen a napon valóban mély baráti és kölcsönösen előnyös kapcsolat született meg a 600 milliós Kínai Népköztársaság és a kilenc és félmilliós Magyar Népköztársaság között. Kulturális, kereskedelmi, postai. tudományos együttműködési és számos más egyezmény jött létre és fejlődött államaink között, Ezután a sajtó, rádió munkájáról, feladatairól beszélt, majd így folytatta: Néhány szót a proletariátus diktatúrájáról, Kétségtelen, hogy a legutóbbi években reformista nézetek hatoltak be a magyar kommunisták egyes köreibe, leginkább a kommunista értelmiség bizonyos csoportjaiba. Egyes köldökben elfeledkeznek a marxizmus azon alapvető tételéről, hogy az államformák lehelnek igen különbözőek, de amikor a fő ellentmondás a burzsoázia és a proletariátus kibékíthetetlen érdekellentétében van, az állam vagy a burzsoázia, vagy a Ezért ítéljük el a „demokrácia” hangoztatását osztálytartalom megjelölése nélkül és valósítjuk meg a szocialista demokráciát, amely demokrácia a legszélesebb dolgozó tömegek számára, ugyanakkor diktatúra a kizsákmányolok — vagy kisajátított volt kizsákmányolok — osztályuralmi . törekvései ellen. Mi valljuk a szocialista demokrácia kiszélesítésének és elmélyítésének szükségességét a dolgozó tömegek számára, ugyanakkor elítéljük a szocialista demokrácia felcserélését a „demokrácia” általános hangoztatásával — és ebben az álláspontunkban nincs semmiféle ellentmondás. A burzsoá diktatúra államában a „demokrácia” általános követelése minden közelebbi megjelölés nélkül is haladó követelés, mert az elnyomott osztály, a proletariátus számára követeli a jogok kiterjesztését. A px-oletárdiktatúra államában a proletariátus diktatúráját valósítja meg. Megfeledkeznek egyesek arról, hogy a demokrácia nem lehet osztálytartalom nélkül. Az úgynevezett kapitalista „demokrácia“, a kapitalista államokban a dolgozó tömegeknek a hatalomból való kirekesztését és a burzsoázia diktatúráját valósítja meg. Következésképpen a demokrácia népköztársaságunkban sem lelhet osztálytartalom nélkül, hanem ellenkezőleg, a proletariátus diktatúráját kell hogy megvalósítsa és ugyanakkor a burzsoázia kirekesztését a hatalomból. ,,demokrácia” általános követelése minden közelebbi megjelölés nélkül, csak reakciós követelés lehet, mert ugyancsak az elnyomott osztály, a jelen esetben azonban a burzsoázia számái'a követeli a jogok kiterjesztését. Viszonyaink között a demokrácia általános hangoztatása és az e szó körül csapott lárma helyett a proletárdiktatúra hatékony megvalósítása a dolgozó nép érdekeinek egyetlen igazi védelme. Mégpedig a proletárdiktatúra hatékony megvalósítása mindkét vonatkozásban azaz a dolgozó tömegek jogainak szilárdítása és kibővítése, az osztályellenség jogainak szűkítése és korlátozása irányában. A proletárdiktatúra hatékony megvalósítása ma különösen megkívánja mind a párt-, mind az állami élet területén a demokratikus centralizmus lenini elvének következetes megvalósítását. A párttagok, illetve az álI etiljük a saocialista demokrácia kiszélesítésének saükségességét » a dolgosé tömegek szamára A kínai küldöttség érkezése előtt Kádár elvtárs indiai újságíróval beszélget. laméletben dolgozó tömegek lehető legszélesebb bevonását a döntések meghozásába, ugyanakkor a meghozott döntések végrehajtásában a cselekvés feltétlen egységét, más szóval nagymértékben meg kell szilárdítani a párt- és állami fegyelmet. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az ellenforradalom végleges megsemmisítése nem képzelhető el kemény forradalmi fegyelem megteremtése nélkül. (Taps.) Belső kérdéseink közül utolsóként pár szót kell még szólnom átmeneti gazdasági nehézségeinkről Kötelességünk a nép előtt nehézségeinkről nyíltan besaélni 23-a előtti szénmennyiség több mint 80 százalékát? Vagy nem elég nagy szenzáció az, hogy a nógrádi medencében a mi- zserfai bányászok égjük nap az október 23; előtti teimelés 98 százalékát érték eb (TapsJ Hogy úgy mondjam én ísíj nagy „szenzációk“ ezek, nagy eseményei hazánk életének. Mind erőteljesebben, kiraj-* zolódnak azok a jelek, amelyek a magára találó magyar nép életerejéről, alkotó képes« Kötelességünk a nép előtt nehézségeinkről nyíltan beszélni. Nem követhetjük a múlt káros gyakorlatát abban sem, hogy rózsaszínűnek mutassuk vagy mondjuk a feketét is. De az ellenkezőjét sem tehetjük. Ma, ha sajtónkat olvassa valaki, az infláció és a mun ka nélkü liség szót olvassa a leggyakrabban: Fennáll az infláció, a pénzromlás veszélye? Fennáll. Meg kellett ezt mondanunk nyíltan? Feltétlenül. De hozzá tartozik a kérdéshez az is, hogy saját népgazdaságunk erejére, a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek tudására, eltökéltségére, munkakészségére támaszkodva, a testvéri szocialista országok gazdasági támogatása eredményeképpen saját kezünkben van minden reális lehetősége annak, hogy az infláció lehetséges veszélyét látva, azt leküzdjük, feltéve, ha az egyedül lehetséges utat, a termelés növelésének útját járjuk. Van nálunlk most bizonyos korlátok között mozgó munka- nélküliség? Van. Kellett eri-ől nyíltan beszélni? Kellett. De nincs meg a lehetőségünk arra, hogy ez a munkanélküliség időben és méreteiben is valóban korlátozott legyen és rövid idő alatt leküzdjük? Megvan ehhez is minden lehetőség. De ehhez nem elegendő az ördög szakadatlan falravetése és a baj eltúlzása, hanem feltétlenül szükséges a dolgozó tömegek mozgósítása a megoldandó feladatok elvégzésére. Mutassuk meg a pozitív jelenségeket és példákat is. Mindenki tudja nálunk, hogy a pénzromlás veszélyének tényleges elűzéséhez a termelés növelése szükséges. Azt is tudja mindenki, hogy a termelés növeléséhez ;ma elsősorban több energia, még pontosabban: több szén szükséges. Ha több energia és szén lesz. az átmeneti munkanélküliséget is felszámoltuk. Elindultunk ezen az úton? Feltétlenül elindultunk. A sajtó szűkszavú tudósításaiból is láthatja mindenki, hogy a megfelelő kormányintézkedések, a szén ügyét kézbevevő koi-mánjrmegbízottak lelkes és céltudatos munkája- mindenekelőtt azonban a magyar bányászok osztál.yöntudatos és hazafias, kötelességtudó munkája eredményeképpen a napi 12 000—14 000 tonnás széntermelést körülbelül egv hónap alatt sikerült napi ir> 000—47 000 tonnás termelésre felvinni (taps), és ha a fejlődés ütemét ezen a téren tovább tudjuk vinni, akkor a fő gazdasági nehézségeink megoldást nyernek. Kedves elvtársak! Manapság az emberek egy része szenzációkat keres. Hát nem elég nagy szenzáció az. amit bányászaink általában véghez vittek? Vagy ezen belül az, hogy a nógrádi szénmedence bányászai kisebb létszámmal máris megtermelik az október .1 nemsetköi Az imperialistáknak az a terve, hogy Magyarországot kiszakítsák a szocialista táborból, kudarcba fulladt, dühönge- nek reánk és tehetetlenül keresik a módját, hogyan árthatnának még a Magyar Népköz- társaság ügyének. Sajnos, az Egyesült Nemzetek Szervezetét is eszközül tudják felhasználni céljaikra. Ismeretes, hogy az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére megszavaztattak az ENSZ közgyűlésen valamiféle ötös bizottságot, az úgynevezett és általuk gyártott „magyar kérdés” vizsgálatára. Mi szeretnénk, ha az ENSZ az emberiség békéjét — és a magyar nép békéjét és nyugalmát is — szolgáló hasznosabb kérdésekkel foglalkozna. Például a leszerelés, az atom- és hidrogénfegyverek betiltása és megsemmisítése kérdésével foglalkozna. Vagy az imperialisták Egyiptom elleni agressziójával, a Magyar Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország ellen irányuló imperialista aknamunka és felforgató tevékenység kivizsgálásával. Ea jobban növelné az ENSZ tekintélyét is a népek szemében és hasznosabb is volna az emberiség számára. Ugjrancsak növelné az ENSZ tekintélyét és javítaná munkáját is, ha megadnák végre azt, amit előbb-utóbb úgy is meg kell adniok — a Kínai Népköztársaság törvényes helyét az ségéről beszélnek ás végső fokon az ellenforradalmi támadás következtében előállott súlyos, de átmeneti gazdasági nehézségeink felett aratott győzelem gyümölcseit órleiákfe Kedves elv társak! Aktívánkon vidéki elvtársak is jelen vannak. Gondolom, a budapesti aktíva nyugodtam megüzenheti általuk paraszt* testvéreinknek, hogy ha a rerv- det maguk a tömegek óvják a falun, ha most serényen felikészülnék a tavaszi munkára és ahhoz jókor, az ősszel mutatott szorgalommal hozzálát« nak — nyugodtak lehetünkKedves elvtársak, elvtárs* nők, tisztelt hallgatóim! Végezetül visszatérek a nem« zetközi kérdésekre. i helyseiről ENSZ szervezetében, (éj agy taps.) Kedves elvtársak! Kedves elvtársnők, tisztelt aktívagyűlés! Ahogyan a Magyar Népköz- társaság megdöntését célzó ellenforradalmi támadásban döntő szerepe volt a nemzetközi imperializmusnak, ugyanúgy a magyar szocialista forradalom ügyének megmentésében döntő szerepe volt a proletár internacionalizmus szellemében nekünk segítséget nyújtó Szovjetuniónak és az ügyünket támogató szocialista tábor egységének. (Taps.) Ezért azokon a nemzetközi találkozókon, amelyeken pártunk és kormányunk vezetősége képviselve volt, nevezetesen az öt párt és kormány budapesti találkozóján és a január 10-i moszkvai kínai—magyai-—1 szovjet tanácskozáson hitet tettek képviselőink a proletár internacionalizmus eszméje által összefogott szocialista tábor megbonthatatlan egysége mellett. (Taps.) Mi, a proletárintemaciona- lizmus eszméjéhez, a szocialista tábor egységéhez hűek maradunk, mert az marxista—• leninista világnézetünk parancsa és népünk, munkáshatalmunk, népköztársaságunk* szocialista jövőnk érdekeinek szolgálata. (Taps.) Kádár elvtárs ezután a kínai népnek a magyar nép jókívánságait tolmácsolva fejezte be beszédét.
