Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)

1957-01-16 / 4. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957. Január 16. A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Nógrád megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának programtervezete 1957. január 10-én megala­kult a Magyar Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség Nógrád me­gyei Ideiglenes Intéző Bizott­sága és megindította az ifjú­munkás szervezetek létrehozá­sát a megye területén. Azok a munkásfiatalok rak­ták le szövetségünk alapjait, akik a dolgozó néptől idegen bürokratikus gazdasági és po­litikai vezetők súlyos vétkei miatt mély felháborodással szembefordultak a Rákosi— Gerő klikkel, a szocialista de­mokratizmus kibontakozását akadályozó erőkkel, de mind­végig hűek maradtak a szocia­lizmus eszméihez. A Magyar Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség szakít a DISZ káros, dogmatikus hi­báival, elhatárolja magát azok­tól a rossz módszerektől, amely a DISZ munkáját jel­lemezte. A Magyar. Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség független, önálló szervezet, amely jelle­gében és tartalmában is kü­lönbözik az eddigi ifjúsági szervezetektől. Végrehajt minden olyan intézkedést, mely a mun­kás-paraszt hatalmat tá­mogatja, hazánk szocialista fejlődését, a nemzet össz- érdekeit szolgálja. Ugyanakkor fenntartja magá­nak azt a jogot, hogy javasla­tokkal éljen és fellépjen min­den olyan intézkedés ellen, amely sérti a munkásifjúság érdekeit. Azt akarjuk, hogy megyénk ipara újra méltó le­gyen régi hírnevéhez. Békés életet, nyugalmat, rendet aka­runk. Azt akarjuk, hogy az ifjúmunkás szövetség, mint az ifjúság fóruma képes legyen az ifjúság gazdasági és kultu­rális igényeinek kielégítése "érdekében harcba szállni. Az ifjúmunkás szövetség munkájában, módszerében fel­használja az elmúlt évek ta­pasztalatait, elsősorban a volt SZÍT ifjúmunkás szervezetek jó módszereit. A Magyar Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség alapszerve­zetei létrejöhetnek bányában, üzemben, hivatalban, intéz­ményben, ahol fiatalok dolgoz­nak. Szövetségünk tagjai lehet­nek aiok a fiatalok, akik munkájukkal a szocialista Magyarország felépítését kívánják szo'gálni, teljes erővel akarnak munkál­kodni az ifjúság jobb jö­vőjének megteremtésén. Alapszervezeteinket minden területen az önkéntesség elve alapján, a legszélesebb de­mokratikus alapokon építjük fel. A vezetőségek megválasz­tásáig 11 tagú megyei ideigle­nes intéző bizottság működik. Az alapszervezeteket ide’g- lenes vezetőségek vezetik. Szervezeteink irányításában és munkájában teljes egészé­ben biztosítjuk a tagság kez­deményező szerepét. Megszün­tetjük azt a régi, a tagság ér­dekeivel és önérzetével ellen­tétes módszert, hogy a nagy függetlenített apparátus igaz­gassa a szervezetek életét. Tel­jes egészében helyeseljük, hogy az alapszervezetek önállóari dolgozzanak, a fiatalok elkép­zeléseit megvalósítsák a tag­ság részvételével. Az alapszervezetek mun­káját az öntevékenységre, ötletességre, a fiatalok kez­deményező készségére építjük. Minden támogatást meg­adunk az alapszervezeteknek, • hogy jogos követeléseiknek érvényt szerezzenek és az összifjúság érdekében végez­zék munkájukat. Ennek érde­kében: a Kérjük a munkásta­nácsokat, vessenek véget annak a helyzetnek, hogy a kezdő szakmunkásokat gyakran a legrosszabb mun­kára osztják be. Szükségesnek tartjuk, hogy a fiatal szak­munkások (ott is, ahol a mun­kástanács a normát fenntart­ja) időbérben dolgozzanak. Az üzemek bérrendezésének meghatározásánál szüntessék meg a fiatalokat különösen sértő rendelkezéseket. Az ifjúmunkás szervezetek a szakszervezetek segítségével állítsák össze és terjesszék a munkástanács elé az ifjúmun­kások életének és munkakö­rülményeinek javítására vo­natkozó helyi javaslatokat és követeléseket. Továbbra is fenntart­juk azt a régi követe­lésünket is, hogy szüntessék meg a 18 éven aluli fiatalok éjszakai műszakba való beosz­tását. O A jelenlegi munkás- szállók helyett olyan ifjúmunkás otthonok létreho­zásáért szállunk síkra, ame­lyek rendjükkel, berendezé­seikkel, baráti közösségükkel pótolják a családi tűzhely me­legét. Magunkénak vallják a fiatal értelmiségiek régi követeléseit, hogy a képe­sítést igénylő állásokat kössék megfelelő iskolai végzettség­hez. Lehetőséget kívánunk te­remteni, hogy áz ifjúmunká­saik és a fiatal értelmiségiek külföldi tanulmányútra me-, hessenek. Kérjük a munkásta­nácsokat és a létszám- csökkentéssel foglalkozó bi­zottságokat, hogy az elbocsá­tásokkal kapcsolatosan kérjék ki az illető ifjúmunkás szer­vezet vezetőjének véleményét és csak annak beleegyezésé­vel küldjenek el fiatalt. O Könnyíteni kívánunk a házasulandó fiata­lok lakásgondjain. Azt akar­juk, hogy végre megvalósul­jon az ifjúság régi követelése és minden öt új lakást a fia­tal házasok kapják. Ennek el­osztását és ellenőrzését bíz­zák az ifjúsági szervezetekre. © Továbbra is fenntart­juk a fiatalok azon kérését, hogy Salgótarjánban ifjúsági házat kapjunk. Javasoljuk az alapszerve­zeteknek, hogy vezető szere­pet vívjanak ki a fiatalok sport- és kulturális életének irányitásában. Alakítsanak művészeti csoportokat, külön­böző szakköröket, ahol a fiata­lok megtalálják az érdeklődé-, si körüknek megfelelő szóra­kozást. Szervezzenek jelme­zes, farsangi mulatságokat, asztalitenisz és sakk-házi- ■ bajnokságokat, üzemek és alapszervezetek közötti sí- és ród'iversenyt. Ezenkívül ja­vasoljuk, hogy a helyi lehe­tőségeknek és igényeknek megfelelően foglalkozzanak mindazzal, ami a fiatalokat érdekli. A szövetség soraiba hív minden becsületes, jószán­dékú munkásfiatalt, fiatal értelmiségit, aki egyetért célkitűzéseinkkel és részt kíván venni szövetségünk munkájában. Szintén kérjük azokat a régi, sokszor igazságtalanul mellőzött, tapasztalatokkal rendelkező SZIT-vezetőket, álljanak élére a szervezetek megalakításának és vegyenek részt azok mimikájában. A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Nógrád megyei Ideigle­nes Intéző Bizottsága ............ i i'■ "■»»■■«■■■■■■■rvaBM—ii ■ — A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Nógrád megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának levele megyénk ipari üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek, hivatalainak vezetőihez és az üzemi munkástanácsokhoz 1957. január 10-én megalakult a Forradalmi Ifjúmunkás Szö­vetség Nógrád megyei ideiglenes intéző bizottsága, amely azt a célt tűzte ki, hogy a fiatalok érdekeiért harcol, a munkás- osztály hatalmának megerősítése, a szocializmus építése során. Első szavunkat az ifjúság érdekében emeljük fel és kérjük megyénk ipari üzemelnék, intézményeinek s hivatalainak veze­tőit, az ipari üzemek munkástanácsait, hogy a soron következő feladatok végrehajtása során különös figyelemmel legyenek a fiatalokat érintő kérdésekben. Kérjük és javasoljuk, hogy az üzemek, hivatalok vezetői, vállalatok munkástanácsai, igazga­tósági tanácsok a fiatalokat érintő kérdések megtárgyalásánál, döntéseinél a fiatalok véleményét is vegyék figyelembe. Most egyik legnagyobb, egyben legnehezebb feladat a lét­számcsökkentés, a d Igozók elbocsátása, amelynek végrehajtá­sát jelenlegi gazdasági helyzetünk követeli meg. Tudják, igen s k fiatal is munka nélkül marad. Mi is egyetértünk azzal a döntéssel, amely szerint olyan fiatalt bocsátanak el, ákik ré­szére a megélhetés biztosítva van a meleg családi otthonban. Különösen vonatkozik ez azon körülményre, ahol a férj, feleség mindketten dolgoznak és a férj keresete elegendő a megélhetés­hez. Az ellen az nban tiltakozunk, hogy a körülményeket meg sem vizsgálva — vagy csak felületesen ismerve —, fiatal leá­nyokat és fiúkat bocsátottak el, amint ezt egyes hivataloknál tapasztaltuk. Azoknál az intézményeknél, hivataloknál, ahol létszámcsökkentés nincs kilátásba helyezve, mint például az SZTK-nál és a banknál, ott kérjük a vezetőket, hogy a fiatalok bevonásával vizsgálja felül, dolgozóik közül kik részére van biztosítva a megélhetés a férjek keresetéből. Ismerve az átme­neti nehéz helyzetet, tegyenek intézkedéseket, hogy azok a dol­gozók, munkahelyüket engedjék át az olyan fiatalok részére, akiket más hivatalból elbocsátottak és részükre a megélhetés nincs teljesen biztosítva, vagyis ákik a keresetre jobban rá vannak szorulva. Az eddig elbocsátott fiatalok megélhetési körülményeit kér­jük és egyben követeljük, hogy vizsgálják felül, s amenyiben tévedtek, hibát követtek el, úgy a szükséges intézkedés meg­tételével munkaviszonyukat állítsák vissza. Megyénk ipari üzemeiben már több helyen megtörtént a végleges munkástanács megválasztása. A tapasztalatok szerint azonban a munkástanácsokban nem kielégítően nyert képvise­letet a szocialista gondolkodású fiatalság, ami természetesen helytelen. Követeljük a vállalatok munkástanácsaitól, hogy a fiatalok számarányát figyelembe véve az ifjúság képviselőit megfelelő arányban vonják be a munkástanácsokba. Ahol a végleges munkástanács-választás már megtörtént, ott ezen jo­gos követelésünket koyptálássál oldják meg. Ezen követelésünk­kel azt akarják elérni, hogy egyetlen egy döntés, határozat n" '’észüljön el a fiatalok bevonása nélkül, amely esetleg őke' érintené a legjobban* A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Nógrád megyei ideiglenes intéző bizottsága Jól megmondták egymásnak... ÚJRA HÓ BORIT MINDENT • • • A minap belátogattam Sál- ] gótarján egyik textilüzletébe > Bizony nem a megszokott kép fogadott. Tátongó polcok, üres fiókok. Az egyik pultnál lázas tevékenységgel osztották szét a kapott árut az alkalmazottak között. Egy vásárló látta, hogy áru van a pulton, kért belőle ... — Nem lehet. Ez a kévé? kell az alkalmazottaknak. — De kérem. Én bányász­asszony vagyok. Az én férjem termel, maguk meg... — ... Maguk se voltak kü­lönbek. Ismerem a bányászok egy részét. Először saját ma­gukat elégítették ki, aztán jö­hettek a többiek. Egy harmadik szólal meg erre. — A bányászok már meg­szüntették ezt, most magukon a sor. Úgy gondoljuk, őneki volt igaza. { — r. p. — ( A Magyar Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség Nógrád me­gyei Ideiglenes Intéző Bizott­ságának székhelye Salgótarján, Szabadság tér 2. sz. Telefon: Január 11-én ké­szült ez a fölvétel. A hónak nyoma sincs. A „számtani­való“ időt sokan ki is használták. Nőttek, szaporod­tak a zsíros, feke­tén csillogó baráz­dák, melyeket a téli, enyhe nap bá­gyadt fénye szinte támogatni látszott. Sajnos, nem soká­ig tartott ez a szép idő. Most már új­ra hó borit min­dent és a csillogó barázdák fölött szürkeség uralko­14—65. Postafiók 19. | dik. A Salgótarjáni Acélár úgy árha*t nyilvános pártnapot tartottak Több mint háromszázötve­nen vettek részt a Salgótarjá­ni Acélárugyárban tartott nyil­vános pártnapon. A beszámolót Cservanka Fe- rencné tartotta. Beszámolójá­ban többek között elmondta, hogy a mi rendszerünknek leg­főbb támasza mindig a mun­kásosztály volt és marad. Ezt mindenkinek, aki haladó gon­dolkodású, meg kell értenie. Elmondta, hogy az októberi események alatt ezt az erőt akarták elsősorban meggyen­gíteni. Sikerült is a munkás- osztály sorait szétszaggatni. Ezt nyíltan be kell vallani. Ezután feltárta azokat a kö­rülményeket, amelyek mind­ebben közrejátszottak. El­mondta, hogy a zűrzavarok előkészítésében milyen szere­pet játszottak egyes írók. mint a külföldre szökött Aczél Ta­más vagy Déry Tibor, Zelk Zoltán stb. Ezek az emberek a pártfunkcionáriusoknak anya­gi helyzetéről beszéltek, de nem tettek különbséget az egy néhány jól fizetett és a nehéz anyagi helyzettel küszködő I egyszerű funkcionáriusok kö­zött, Ezzel mintegy a párt égé- | szét támadták. Arról viszont | hal'gattak, hogy Déry Tibor­nak egyhavi jövedelme 50 ezer forint volt. Ezután a Nagy Imre cso­portjának tevékenységéről mondta el. hogy ma már szám­talan jegyzőkönyv és doku­mentum őrzi, hogy egyeztek ki különböző katonai csoportok- j kai és hogyan engedték át az országot az ellenforradalmi erőknek. — Ez az igazság és ezt a népnek meg kell mondani, mert a nép az igazságot támo­gatni fogja. Majd a Kádár-kormány munkájáról szólott. Elmondta, hogy az ország akkori helyze­tén más nem segíthetett, mint kemény kézzel rendet terem­teni. Ezt a Kádár-kormány he­lyesen tette, s ma már a nép mindinkább megérti ezt s tá­mogatja munkájában. Ezután elmondta, hogy — igaz nem rózsás még a helyzet, de biztató, mert a munkásosz­tály fellegváraiban egymás után jönnek létre az egységes pártszervezetek és ha az meg lesz, nem lehet szétzilálni a munkásosztály erejét. Buda­pesten eddig már 100 ezeV párttag van. Ezután szólott az értelmiség­ről. Elmondta, hogy ma még húzódoznak, távoltartják ma- ! gukat a párttól. Attól félnek, hogy visszaállítják a régit. Ha­tározottan kijelentette: ez nem fog megtörténni. A lelkes, jól előkészített be­számolónak ezek csupán váz­latos részletei. Azonban, hogy j mennyire megnyerte a nyilvá- j nos pártnapon részt vett há­romszázötven ember tetszését, az mutatja, hogy fél 3-tól este 7-ig folyt a vita. A felszólalók «őzül kiemel­kedő volt Kiss Lajos hozzá­szólása, aki felhívta a figyel­met, hogy nagyon kell a párt­nak vigyázni, hogy ne essék a régi hibákba. Elmondta, hogy azokat, kik 1945-től lelkesen dolgoztak, 1950-ben kirúgták, helyettük nem ritkán kar­rieristákat vettek fel. Elmond­ta, ezelőtt elmentek a pártnap­ról, mert a tett a szó nem egyezett. Ma már ez nem így van, mindenkit érdekel, ho­gyan alakítjuk jövőnket. Szőllős Dezső elmondta, hogy milyen tevékenységet fejtett ki az ellenforradalom az üzem­ben, hogyaiP igyekezett meg­félemlíteni a becsületes haza­fiakat. Majd beszélt a mun­kástanács tevékenységéről, Steigelwaidról, aki a nép kül­döttének kiáltotta ki magát, valójában a nép neki semmi­lyen megbízatást nem adott. Hupcsik Gyula felszólalását az egész hallgatóság nagy lel­kesedéssel fogadta. Elmondta, hogy jogtalanul szórnak rá­galmat a karhatalomra, mert azok a békére vágyó emberek közbiztonságát őrzik. Majd el­mondotta, hogy a munkás- tanácsot meg kell tisztítani. Általában a munkástanács­csal több felszólaló foglalko­zott. Jobb, felelősségteljesebb munkát várnak tőlük. Állja­nak ki a népszerűtlen felada­tok megoldása mellett is. A mindvégig lelkes pártnap új színt hozott az acélgyári pártaktívák életébe. Jól jövedelmez a pásztói Szabadság tsz szeszfőzdéje A Szabadság Tsz szeszfőz­déje a legválságosabb napok­ban is teljes kapacitással mű­ködött. Most is működik. Az eredmény nem maradt el. A múlt év szeptemberétől de­cember 15-ig 90 ezer forintot jövedelmezett a főzde. Ez idő­re eső kiadás csupán 16 665 forint volt. Ez év júniusáig to­vábbi 90 ezer forint bevételre számítanak. A jó munkáért dicséret il­leti Bogácsi István főzdeveze- tőt ökrös László, Matuszka István, Va^s Kálmán és Mak­ra Sándor főzőket. Letartóztatásokról közérdekű problémákról nyilatkozik a megyei rendőrkapitányság vezetője (Folytats az 1. oldalról.) Kérdés: Mint ismeretes nemrég jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendele­té a letartóztatásokkal kap­csolatban. Mi ennek a rende­letnek a lényege? Válasz: Az Elnöki Tanács 31. számú törvényerejű rendelete lehetővé teszi mindazok rend­őrségi őrizetbevételét, akik a közrendre veszélyesek, aka­dályozzák a rend, a közbiz­tonság megszilárdulását, a normális élet helyreállítását. Ez az őrizetbevétel legfeljebb 6 hónapig tarthat. Anélkül hogy ezalatt az idő alatt bíró­sági eljárásra sor kerülne. Kérdés: Mi a helyzet a pénzügyi fegyelem terén. Mi­lyen problé .iák jelentkeznek ezzel kapcsolatosan? Válasz: A zavaros napokat egyes vezetők arra használták fel, hogy tekintélyüket növel­ve egyes „népszerű’“ felada­tokat oldottak meg. Ilyen volt az például, hogy rendel­kezések hiányában egyes vál- ’ álatoknál, üzemeknél tör­vénytelen jutalmakat, előlege­ket osztottak ki. vagy béreme­léseket eszközöltek. Ezzel csak nehezítették népgazdaságunk amugyis súlyos helyzetét. Ilyen meggondolatlan cselekede­tékkel egyes vezetők elősegí­tették, hogy sök dolgozó eles­sen a rendem keresettől is. A helyzet ugyanis az, hogy a tör­vénytelenül kifizetett összeget vissza kell fizetni, ami nem kis nehézségeket okoz egyes dolgozóknak. Ezúton is felhív­juk a pénzügyekért felelős ve­zetőket, főkönyvelőket igaz­gatókat. stb. 'hogy a törvény­telen pénzkifizetés bűncselek­mény. Kimeríti a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésének fogalmát. Azokkal szemben, akik az elmúlt időkben törvénytelenül cselekedtek, a rendőrség eljá­rást fog indítani. Akik a jövő­re nézve sem számolnak a törvénnyel, annak feltétlenül számolnia kell a súlyos fele­lősségre vonással. — fejezte be nyilatkozatát a megyei rendőrkapitányság v- etője. / %

Next

/
Oldalképek
Tartalom