Nógrádi Népújság. 1956. december (1. évfolyam. 5-10. szám)

1956-12-08 / 5. szám

4 nógrádi néfűjság 1956. december 8. Sokan vagyunkl N« haragudjanak az igazságért... Kedves Barátom! Engedd meg, hogy nyílt le­vélben is elmondjam azt, ami- rél olyan hosszan beszélget­tünk a napokban a salgótar­jáni külső pályaudvaron. Erre •z indított, hogy a dolog nem­esek kettőnk ügye, hanem so­kaké. Mi volt vitatkozásunk lényege? Egyedül van-e az, aki akar, képes tenni valamit azért, hogy meginduljon a munka, rend, nyugalom le­gyen, a fejekben, a dolgozók tudatában helyesen, jövőnket építő elhatározással tisztulja­nak az események. Te, Bará­tiam. nagyon borúsan láttad a helyzetet, úgy mondtad, hogy egyedül vagy, nincs kire tá­maszkodnod. Azért időszerű ezzel a kér­déssel foglalkozni, m.ert sok derék, becsületes ember így, vagy ehhez hasonló módon te­szi fel — a leggyakrabban ön­magának — a problémát. S ahogy folyt a beszélgetés fo­nala, úgy derült ki, hogy pél­dául a Rákosi-rendszerben ki­semmizett vasutasok túlnyomó többsége milyen hősies erőfe­szítéssel állta meg a helyét a legnehezebb időben is. Rövid percek alatt nevek egész sora került elő, akikre lehet számí­tani — s hogy hitiek legyünk zánk függetlenségének megva-l lósítását. I Országunk, megyénk rend-\ behozása csak rajtunk múlik.* Ezt a feladatot nekünk kell el-1 végezni. Van-e oka a becsille-i tes, rendet akaró embernekJ felesre, meghátrálásra? Azi igazságot nem lehet hosszából időre elbújtatni az emberek* szeme elől. Bármilyen nehézi is ma igaznak lenni, értelmes» és egyedül helyes út. | Igen, sokan vagyunk, akik aj helyes célok felé haladunk:| legyen rend, béke, végzett} munkánk után éljünk nyűgöd-} tan és egyre jobban. De fele-t lősek is vagyunk! FelelősekI azért, hogy ne engedjünk né-1 hány hangoskodónak, forrófe-l jűnek, hanem a becsületes em-I berek akarata jusson érvényre.} Felelős vagy Te is és minden-| ki, aki látja, hogy a zavarosbal halászók a romlás felé viszikl az országot. Miért féljünk ki-1 állni és megmondani, hogy♦ amikor munkát akarunk —t életet akarunk? } A munka hadserege nagy és| erős! A józan gondolkodású % emberek — és ezek vannak í többségben — tudják, hogy a‘ sérelmek, követelések orvos-* lása, ahogy már megindult, j folytatódik tovább. De ezt csal ■» - T---'--------1. 1.Ji~.ii4.dZ TV f egkaytuk tisztelt . az igazsághoz , olyanok neve körülmények között; is, akik az elmúlt években ku- - iehef t lönböző okokból mellőzve vol­tak. Ma már egyre világosabb hogy rohamosan növekszik azok száma, akik látják, hogy munka nélkül, rend nélkül ok­tóber 23-a jogos, helyes vívmá­nyait megőrizni, továbbfejlesz­teni, kibontakoztatni tehetet­len. Ebből következik, hogy a zűrzavar, a fejetlenség szitái súlyosan veszélyeztetik a szo­cialista demokrácia fejleszté­sét, a népjólét emelését, ha­A.AA.A A A A /V A. A A A A A A A A A A A A A A A A A /V A Arra kérlek. Kedves Bará-t torn, hallás igaz hangod. S má- j sok is, akik az események ro­hanó forgatagában valamelyest is világosan látnak. Tegyünk pontot a nolitikai szélhámosok működésére, világosítsuk fel a félrevezetteket. Erőnk bírja, sokan vagyunk! Miénk az igaz­ság — mellettünk a dolgozók túlnyomó többsége! Baráti üdvözlettel: — ha — . ^AAAA Készül a mezőgazdasági kormányprogram A Földművelésügyi Minisz­térium vezetői a más területe­ken dolgozó legkiválóbb mező- gazdasági szakemberek és1 ag­rár közgazdászok bevonásával részt vesznek a kormány me­zőgazdasági programtervezeté­nek kidolgozásában. A tervezet felöleli a mezőgazdaság fellen­dítésére irányuló agrárpolitika minden fontosabb kérdését. A legfőbb termelési, szakmai problémákon kívül kiterjed többek között a paraszti szö­vetkezés, az állami gazdaságok, a mezőgazdasági tudomány, a mezőgazdasági szakoktatás és e mezőgazdasági érdekképvise­letek alapvető kérdéseinek ren­dezésére. A tervezetet a föld­művelésügyi miniszter rövide­den a Minisztertanács elé ter­jeszti.-------------<% -------­---------­a levelet, micsodák­nak is nevezzük? Vegyék, ahogy jár: egyikük letűnt szolgabíró, a másik ameri­kai bérenc, a harmadik sikkasztó és a többi. De azoknak a becsületes em­bereknek, akik mögött még meglapulnak, azoknak így mondjuk: megkaptuk a le­velet, kedves félrevezetett, nagyon, de nagyon félreve­zetett barátaink. Megkaptuk a röpcédulák­ban kiadott üzenetet, vár­tuk is. Kíváncsiak voltunk, van-e igazságérzetük. Hát ebben bizony szűkölködnek. Egy kissé látszik, kétségbe is vannak esve. Hiába, már nem tudják magukat meg­tagadni. Mindig másokkal takaródznak. Most megint azt állítják, hogy a táma­dás az üzemi munkástaná­csokat éri és a megyei mun­kástanács egyes tagjait. Nem, kérem, ez pont for­dítva van. Ugyanis a me­gyei munkástanácsot és az üzemi munkástanács egyes tagjait. Ügy-e, most már teljesen érthető. Tudjuk, most megint méltatlankod­nak. Amely Önöknél ab­ban a rettenetes kannibál­ordításban szokott kifeje­ződni. Pedig kár fárasztani magukat, ez így van! Hát Piaci jelentés A városi piacon a megszokott kép fogadja a vásárló asszo­nyokat. Tojás nincs, nem hoz­nak be a termelők, de vajat, túrót, tejfelt lehet kapni. A túró — 2 Ft-ért adják csomó­ját — elkel még a kora reggeli órákban. A tejfel litere 18, egy darab vaj — 10 dkg-nál több — 10 forintba kerül. A zöldséges standokban a legközelebbi árúk sorakoz­nak. Majd minden bódéban káposztafők kínálják magukat. A zöldségesboltok standjaiban 2.80 forintért, különben 4 fo­rintért mérik. A karfiol kilója 10 forint, a zöldségé 8 forint. A zöldségboltban a zöldséget 3.80 forintért adják. A gyümölcsök között az alma vezet. Ebből van a legtöbb. Az ára 4 és 8 forint között mozog A körte kilója 7—8 forint. 1 kg birs 6 forintba kerül. nem veszik észre magukat? Az emberek beszélik, hogy nem kellenek nekik. Ga- ranjvölgyi, mert ... na de mit részletezzük. Nem kell nekik Garamvölgyi. Nem kell nekik Kecskés sem, testalkatára való tekintet­tel, bármennyire is ragasz­kodnak Önök hozzá. Enné a fene azt a vállalatot, amin most Önök annyira lovagolnak. Erről egyéb­ként ő fecsegett, de ott a másik baj, hogy kifeesegte az amerikai hírszerző ez­redesnél tett szolgálatát is. Hát ki tehet arról, hogy ilyen embereket nálunk nem szeretnek a dolgozók. Mert ha maguknak ez cso­dálatos is, tudnak gondol­kodni. Képzeljék, rögtön kisütötték: ha a megyei munkástanács legfőbb te­vékenysége most Nagy Im­rét követelni, a fegyveres alakulatokat feloszlatni, sztrájkra szólítgatni, ak­kor maguk a zavarosban akarnak halászni. (Igaz, ez nem valamennyiükre vo­natkozik.) tr épzeljék, rájöttek, hogy ebből nem sok jó szü­letik: jelen esetben sor- banállás. (Próbálják csak meg, mit jelent ez.) Fa­gyoskodás, később újra vérontás. Ez után már nem sok kellett ahhoz, hogy az em­berek rájöjjenek: az Önök cselekedete ellenforradal­mi. Képzeljék az emberek rájöttek ... És erről sen­ki más nem tehet, csak önök. Menjenek a sorbán- állókhoz és magyarázzák meg nekik, hogy ez nem így van. Ami pedig a rágalmakra való rágalmat illeti, az Oczel és Aczél példák, ott egy kicsit sántít a dolog. Mert nevezett nem tégla­gyáros volt, hanem egy téglagyári szövetkezet igaz­gatója. Sajnos, rövid ideig. De, mint hallottuk, ke­resnek igazi téglagyároso­kat is, csak volnának, mert bármennyire is fáj ez Önöknek, az emberek épí­teni szeretnének. Ilyen téglagyárossággal maguk is megpróbálkozhatnak. Higgyjék el, most jól jönne és meg is kapnák az en­gedélyt. Képzeljék, még maguk is megkapnák. És ez jobban is jönne Önök­nek, mert remélhető, ezzel nem sülnének úgy fel, mint a politizálással. Tyi" aguk vitatkozni akar- 11 nak. Hát vitatkozzunk erről! Csak — könyörgünk — vitatkozzunk és ne or­dítozzunk, mert maguk ezért nem értenek meg semmit. Ami a kínaiakat illeti, az nagyon érdekes. Tovább is lehet menni az Önök fejtegetésein, mert nem- | csak a polgári osztályok j tagjait vonják be a mun- | kába, hanem, mint hírlik, | Csan-Kai-sek-kel is tár- j gyalnak. De képzeljék, ezek, mind j megfogadták, hogy nem | lesznek ellenforradalmá- í. rok. Hajlandók az országot | építeni. Maguk pedig ezt | nem teszik. Maguk marad- « tak, amik voltak: ellenfor- | radalmárok. És ezt már í magukról tudják a dolgo- | zók is. \T égül: határolják el már * ' magukat az üzemi | munkástanácsoktól. Önök- | nek azokhoz semmi, de az » égvilágon semmi közük | sincs. Meglátják, azok | előbb-utóbb szóba sem áll- I nak magukkal. Nekik na- t gyón, nagyon sok dolguk | van: a munka megszerve- | zése, a dolgozók javainak biztosítása stb., stb. Egy­szóval: ami egy gyártulaj­donos gondjával jár. ők nem igen fognak maguk­kal politikai kalandokba bocsátkozni. Kiggyjék már el, hogy ez így lesz! Szakszervezeti választásokat — demokratikus keretek között Mindszenty szerepe az ellenforradalomban Mindszenty bíborost a népi: demokrácia megdöntésére irá- | nyúló tevékenységéért ítélték eL A püspöki kar kérésére a magyar kormány a múlt év­ben hozzájárult ahhoz, hogy Mindszenty — egészségi álla­potára való tekintettel — a börtönt elhagyja. Azóta Fel- sőpetényben egy kastélyban lakott házi őrizetben. Az október 23-án megindult demokratikus népmozgalomba ügyesen bekapcsolódva és azt fedezékül felhasználva, felvo­nultak az ellenforradalom különböző árnyalatú erői, me­lyeket a kommunista-gyűlölet és a népi demokratikus rend megdöntésének célkitűzése egyesített. Eme erők tényle­ges vezető rétegét — eddigi adatok szerint — a Horthy- fasizmus tipikus képviselői alkották. Hozzájuk tartozik Mindszeniv bíboros is. Az ellenforradalmi erők horthysta vezető rétege M?nd- szentyt mint „pártokon felül álló” s egyben a katolikus egyház mozgósítására is ké­nes politikai vezetőt akarták legalább is egy átmeneti idő­re. a Nagy Imre kormány fé.i- retolásáva! előtérbe állítani. Október 29-én és 30-án má nyílt agitációt folytattak egy1 „Mindszenty-kormányért”. A Rákóczi-téren már gyűlést is szerveztek ezzel a követelés­sel. Ugyanakkor megszervez­ték Mindszenty kiszabadítá­sát a házi őrizetből és Buda­pestre hozását. Mindszentyf október 30-án hozták el a felsőpetényi kas­télyból és a Rútságon állomá­sozó páncélos ezred laktanya­iába kísérték. Mindezt ugyan­is a rétsági páncélos ezred- narancsnok helyettese: Pá­linkás Antal őrnagy szervezte m"g. Pé’ipkás Antal őrnagy nem más, m<nt az 19’9-es ellenfor­radalom egyik közismert fi­guráiénak, Paiiavicini őrgréf- nak a fia. Az ifiú paiievicini. aki hidovika-akadérniát vég­zett horthysta tiszt voit, a fel­szabadulás után ügyesen ki­adta magát a népi demokrá­cia hívének, aki „szakított” grófi családjával és nevét is megváltoztatta. így lett belő­le: Pálinkás. A honvédségben mindezt tudták róla, de ei- hitték, hogy a néphatalom és a szocializmus híve lett. Mi­helyt azonban alkalma lett az ellenforradalmat nyílt arccal szolgálni, rögtön levetette ál­arcát és sietett „nagy tettet” végrehajtani az ellenforrada­lom számára. Mindszenty bíborost októ­ber 31-én kísérték Budapest­re. A menetet Pállnkás-Palla- vícini állította össze. A bíbo­rost először a budai várba vitték, az Űri utca 62 sz. alatti! palotába.. Budapestre jövetele után Mindszenty gyorsan tájékozó­dott és S-án szombaton este a rádióban „szózattal” lépett fel, melyben minden önmeg­tartóztató igyekezete mellett is elég nyíPen kifejtette az ellenforradalom célkitűzéseit. A bíboros a néni demokra­tikus rendről nyíltan, mint ..bukott rendszerről” beszélt. Az ellenforradalom feliükere- kedését ő már tényleg diktál­ta. Kerülte ugyan azt, hogy egyenesen kifejezze a tőkés földbirtokos rendszer vissza-; állítását célzó törekvésüket, viszont nyíltan hirdette, hogy a magántulajdon a helyreál­lítandó rend alapja. A lénye­get megmondta: a köztu'ai- donon »lapuló szocialista épí­téssel végezni fognak, egyben a népi hatalomnak véget vet­nek. Mindszentyt is — mint a polgári restauráció más ve­zető politikusát — óvatosság­ra késztette az a körülmény, hogy a szovjet csapatok Bu­dapest határában voltak és hírek érkeztek úi szoviet egy­ségek érkezéséről. Ezért ke­rülte a részletekre kiterjedő állásfogla’ást. „Szózatom más részletekre tudatosan nem törted ki — szólt ő —, mert amit mondottam világos és előbűjó bukott tőkések, föld­birtokosok és más reakciós elemek számára. Még nem rukkolt eiő a földreform viss- szacsinálásának „részletével” az államosított vállala­tok visszaadásának „részleté­vel” sem, mert a néppel ezt még tudatosan nem akarta közölni. A fenyegetést azon­ban nem mellőzte a bíboros úr. Hangsúlyozta, hogy „a tör­vényes felelőségrevonásnak minden vonalon” be kell kö­vetkeznie. Nem más ez, mint általános hadjárat meghirde­tése a proletárhatalom harco­sai ellen. Ebből, és félig ki­mondott restaurációs állásfog­lalásából is egyértelmű volt, az ellenforradalom nyílt szó­szólója lépett fel egyházi kön­tösben a politikai életben. Megértették ezt nemcsak a volt bankárok, gyárosok és földbirtokosok, hanem a nép legöntudatosabb része is. Mindszenty fellépése nem egy személy jelentkezése. Ez Időben „Katolikus Néppárt”, „Demokrata Néppárt”, „Ke­resztény ’•'ront”, „Jézus Szive Szövetség”, „Keresztény Ifjú­sági Párt”, különböző keresz­tény ifjúsági szervezetek, a horthysta „pártonkívüli” cser­kész szervezete stb. stb. je­lentkezett már a politikai és társadalmi életben. A hortys- ta ellenforradalmi erők eevre nyíltabb támadásra indultak a politikai vezető szerepért, félretaszítva a no’gári resia-,1 uralás demokratikusabb esn- »ort’oit. Politikai eéliajk biz­tosítására megszervezték fegy­veres különítményeiket. De előtérbe nem ezeket, hanem a bíborost állították, akinek révén a valíálos tömeg meg­nyerésére is számítottak. Mindszenty jelentkezése azon­ban. figyelmeztetés volt azok számára, akik a néni hatalom megszilárdításé ért. de egvhen annak megvédéséért küzdöt­tek. Mindszenty fellépése jel­adás féle is lett: Ellentáma- dásba kell menni a burzsoá restaurátorok ellen. a néni Minden szervezett dolgozó egyetért abban, hogy szakadatlanul fejleszteni kell a szak- szervezetekben is a belső demokráciát. Ez a demokratizálási folyamat nem más, mint a szakszervezeti tagok szavának, véleményének érvényesítése a vezetésben, a szervezett dol­gozók — és a szervezetlenek — kezdeménye­zéseinek, javaslatainak felkarolása, a lélek­telen bürokrácia kiszorítása. Az üzemek gaz­dasági önállósága nagy segítséget nyújt majd a helyi kezdeményezések kibontakoztatásá­hoz a kívülről és felülről jövő gépies irányí­tás megszüntetéséhez. A szervezeti demokratizmus számos kelléke és ismérve közül az egyik — és nem a leg­kevésbé fontos — a szabad, demokratikus vá­lasztás és a visszahívás elve. Mostanában sok szó esik ezen elv érvényesítéséről, ezért itt is szólnunk kell róla. Néhány üzemben, különösen Budapesten, az utóbbi napokban újraválasztottak szak- szervezeti bizalmiakat, és beszéd tárgya más szakszervezeti vezetőszervek újraválasztása is. Vannak, akik részleges, és vannak, akik teljes újraválasztást kívánnak, nem egy he­lyen azonnal. Október 23-án átmenetileg megszakadt a szakszervezeti választások és kongresszusok megkezdett folyamata. Ezeket a választáso­kat kétségtelenül folytatni kell. Tisztázzuk tehát, hogyan és mikor. Arra is felelnünk kell. feltétlenül szükséges-e a választásokat újra megejteni ott is. ahol nemrégiben fejez­ték be, mégpedig a bizalmitól egészen a kong­resszusig. Vegyük sorra az eseteket. Ha van — és nyilván van — olyan helyi szakszervezeti vezető, aki iránt nincs kellő bizalommal a tagság, akkor természetesen mást lehet választani helyette. A visszahívás demokratikus elvének a jövőben akadályta­lanul kell érvényesülnie a szakszervezeti élet­ben. El kell fogadni a lemondást is azoktól, akik nem éreznek elég erőt, vagy nem kap­nak kellő bizalmat. Ezekben az esetekben egy fenntartást kell hangsúlyozni: valóban külső kényszer nélkül, a tagok többségének demokratikusan kifejezett véleménye alap­ján szabad végrehajtani a személyi változá­sokat. Sajnos, ez a magától értetődő feltétel az utóbbi időben nem egy helyen hiányzott, az elvi állásfoglalást személyi hajsza helyet­tesítette, mégpedig néhány hangoskodó, erő­szakkal fellépő ember, újsütetű „demokrata” részéről. Lehet egész testületeket, pl. üzemi bizott­ságokat is újraválasztani, nemcsak egy-egy taggal kiegészíteni. Itt azonban még jobban kell hangsúlyozni a demokratikus feltételek szükségét. Kezdjük azzal, hogy számos üzem­ben egyszerűen terrorral megszüntették, „le­mondatták” a választott üzemi bizottságot és a mai napig is akadályozzák a szakszervezet működését. Az elmúlt napokban több oldal­ról sikerült eloszlatni azt a tévedést, hogy a munkástanács érdekvédelmi szerv is és he­lyettesíthetné a szakszervezetet, az üzemi bi­zottságot. Szakszervezetre, üzemi bizottság­ra csakugyan szükség van — ez ma már vi­lágos. Azt az egyszerű igazságot azonban so­kan nem tudják — és egyesek nem is akar­ják — még megérteni, hogy a szakszervezeti vezetőt és szakszervezeti szervet csak maguk a szervezett dolgozók választhatnak és vált­hatnak le, ha szükségesnek tartják. Ezek után válaszoljunk egyenesen a feltett kérdésre: szükséges-e általános szakszerve­zeti választásokat tartani? Igen, szükséges — normális, demokratikus keretek között, a fel­sőbb szakszervezeti szervek ellenőrzésével, külső beavatkozás és erőszakos eszközök al­kalmazása nélkül. Mikor tehát? Mihelyt visz- szatér az üzemi élet a normális kerékvágás­ba. a szervezett dolgozók többségükben a he­lyükön lesznek, munkaidő után ottmaradnak a vezetőségválasztó taggyűlésen, a szakszer­vezet nyugodt légkörben beszámolhat mun­kájáról és kifejtheti programját. Ügy véljük, hogy az üzemi szakszervezeti választásokat 1957 első negyedévében kell és lehet lebo­nyolítani. Ezt követően minden szakszerve­zet tartsa meg kongresszusát, majd pedig ke­rüljön sor az össz-szakszervezeti kongresz- szusra. Aki józanul és felelősségérzettel gondolko­zik, feltehetően megnyugvással veszi tudo­másul ezt az elgondolást. Aki siettetni, haj­szolni akarja a választást, az fel akarja borí­tani a szakszervezeti élet évtizedek alatt kifej­lődött demokratikus szabályait. S p © s* t Szlovákiai portyára készül az SBTC elég”. Világos és elég volt az hatalom megvédeimezéséért, A Salgótarjáni BTC-nél nem állt meg egy pillanatra sem a sportélet. A sporiklub minden szakosztályában, se­rény munka foly'k. Az. edzé­seket rendszeresen megtart­ják. Különösen a labdarúgók körében tapasztalható nagy előkészület. A kedvező időjá­rást és a ió állapotban lévő Vasas pá’yát k;használva Wahlkampf edző vezetésével végeztek lelkes munkád a fi­úk. A kétkapus edzéseken szinte olyan nagy volt a lelke­sedés, hogy figyelmeztetni kellett a játékosokat hogy vi­gyázzanak testi épségükre. Az NB I-es csapat szlová­kiai portyára készül. Totózók figye’em! Mint a TOTO-’rodák köz­pontja jelenti, az első tinpszel- vények karácsony hetében je­lennek meg Tehá’ karácsony­ra lehet már tippelni, mert csak erre az időpontra tudták összeállítani, s elkészíteni a szelvényeket. A Labdarúgók Országos Já­tékvezetők Testület“ Ideigle­nes Intéző Bizo‘tsága két na­pos ülést tartott, melyen több fontos határozat született. Ezek szerint a megyei és a budapesti kerületi JT-k he­lyet a jövőben alszövetségek létrehozását határozták el. Me­gyénk, az Északi alszövetség- hez tartozna, melynek székhe­lye Miskolc lesz. A központi JT elrendelte, hogy minden mérkőzés 20-ik percében egy perces gyász szünetet kell tar­tani a forradalomban eleset­tek emlékére. A játékvezetők minősítésével kapcsolatban kéri ,a központi JT, hogy az alszövetségek küldjék meg az ilyenirányú jelentéseiket. Svéd Sándor fellépése Újvidéken Belgrád CMTI )A Jugoszlá­viában időző Svéd Sándor operaénekes az elmúlt napok­ban Üjvidéken vendégszere­pelt. A városi onerahá'-ban Verdi R'golettójának címsze­repében lépett fel. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Az MSzMP és a Megyei Tanács lapja Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Felelős szerkesztő: Szlabej István Salgótarján, Bajcsy Zs. út 11. Felelős kiadó: Laukó György Salgótarjáni Nyomdaipari V. Nyomdavezető: Topa György

Next

/
Oldalképek
Tartalom