Nógrád Népe. 1956. november (1. évfolyam. 2-4. szám) / Új Úton. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám) / Nógrádi Népújság. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám)

1956-11-17 / 4. szám

ÁraíJSO fillér oooooo<>oooo-ooooooooooo^>ooooooooooooo<h>oo-o^x>­Békés együttműködés minden országgal, függetlenül azok társadalmi rendjétől és államformájától. A Magyar Forradalmi Munkás -Paraszt kormány programjából ÜOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Csákánytfogó kesek dicsérete Ha szavakat akarnék keresni, hogy méltó legyen hozzátok, talán meg is ta­gadnátok. Megtagadnátok, ( hogy valaha együtt zsugo- j rodtnnk az iskola padjában, l együtt barangoltunk az er- ' dók mélyén kalandokat ke­resve. Megtagadnátok, hogy együtt kóstolgattuk az első szerelem ízét és együtt él­tük meg a felnőtt kort, a családépítés gondját, örö­mét, bánatát. Megtagadnátok ti is, gó- liánok, ti is, kristófok, ti is, triznák, lehóczkik, szabók. És ti valamennyien dolgos, harcoskezű bányászembe­rek. Megtagadnátok, mert nem a szép szavak, hanem az egyszerű dolgos tettek emberei vagytok. Mégis engedjétek meg ezt a halk szót: köszönöm. Mindenki, az egész nemzet, a gyerekek, az asszonyok, az öregek, a férfiak nevé­ben: köszönöm. Mindenki nevében köszö­nöm, hogy hazánk e súlyos napjaiban Ti voltatok, akik hűek magatokhoz, igaz em­berek maradtatok. Nem Nektek, hanem a világnak kiáltom büszke­séggel szívemben, hogy ha­zánk súlyos napjaiban, a lét vagy nemlét perceiben megálljt-kiáltástok belehar­sogott a nagy zűrzavarba, a csákányhoz szokott keze­tek fegyver után nyúlt, s rendet követelt az ország­ban. Rendet, rendet, hogy el­hulljanak a rosszakarók, hogy az anya megtalálja elveszett gyermekét, hitves élettársát, hübarát barát­ját. Hogy rendeződjenek a felbomlott sorok, kihullja­nak a férgesek, a romlot­tak és a romlandók. Hogy talpra álljon ez a sokat szenvedett magyar nép. Már a vihar elcsendese- \ dett, de a pusztítása itt maradt. Sokhelyütt össze­roppantak az idegek, ki­hűltek a családi fészkek, némák, hidegek lettek az üzemek, tehetetlen gyengék a mozdonyok. De bárhogy pusztíthatott ez a szörnyű csapás, csak a hitünk megmaradjon, ak­kor talpra állunk. Az élet a miénk! Nem akarok én ünneprontó len­ni, sem a kétségbeesésnek szárnyat adni, de láttam és nem titkolhatom. Láttam az Alföldről hosszú utat maga mögött hagyó gond­terhelt parasztot, akinek első szava ennyi volt: — Adjatok szenet! Láttam gyermekes anyát, akinek arcán a kétségbe­esés kiáltotta: — Adjatok szenet! Láttam tudástól bölcsar­cú tanítókat, akiknek első szava volt: — Adjatok szenet! Láttam orvosokat, sebé­szeket, fülészeket, belgyó­gyászokat, akik valameny- nyien ezt mondták: — Adjatok szenet! Beszéltem tettrekész gyá­rimunkásokkal, öntőkkel, esztergályosokkal, marók­kal, hengerészekkel, vagy vasúti munkásokkal, de akár áramot termelőkkel, vagy üvegesekkel, mind mind egyöntetűen mondja: Szenet! Szenet! Szenet! Vallom, hiszem, hirde­tem: lesz szén! Lesz, több­szörösen mint eddig volt. Lesz, mert már meleged­nek a csákánynyelek, az arcokon is lassan elsimul a harag. A megszakadt ba­ráti szálak ismét összefo­nódnak és széttéplietetlenek lesznek, mert bányász és bányász között nem lehet ellentét. Rátok tekintünk, bányá­szok! Rátok tekint az egész ország. Cselekedjetek szí­vetek szerint. B. Gy. MIÉRT? Városunkban és környékén napokkal ezelőtt mór már megindult a normális élet, a termelő munka, mely felmér­hetetlen segítséget jelent* a sokat szenvedett hazánk és Budapest népének. A termelés azonban megállt. Dolgozóink letették a szerszámokat, a gépek leálltak. Ezzel juttatták kifejezésre többek között véleményüket, hogy egyes vezető személyeket nem kívánnak látni jelenlegi beosz usukban és nem utolsósorban felemelték szavukat a jelenlegi Ideiglenes Forradalmi Bizottság megválasztását illetően és a Nemzeti Bizottság leváltásról is sok szó esett. Ennek nyomán a féire- állított Nemzeti Bizottság tagjai, valamint az Ideiglenes Me­gyei Forradalmi Bizottság összeült, hogy közös nevezőre jus­sanak és a legrövidebb időn belül demokratikus keretek kö­zött megválasszák a megyei forradalmi bizottságot. Amíg a tárgyalások folytak mindkét oldalról megindult a harc az egyes pozíciók megszerzéséért, amely olyan mé­reteket öltött, hogy egyes csoportok fegyverkezni kezdtek és ennélfogva nem volt biztosítva békés lakosságunk nyugalma. Annál is inkább mivel egyesek jogtalanul szereztek fegyver­es ezeket személyi bosszúra kívántak felhasználni. A békés, nyugalmas élet veszélyeztetése telte szükségessé a szovjet csapatok bejövetelét városunkba és környékére azzal a cél­lal, hogy helyre álljon a rend s összeszedjék a kintlévő és jogtalanul viselt gyilkos fegyvereket, hogy azután a szovjet katonák minden beavatkozása nélkül a különböző nézetek kicserélésével higgadtan és meggondoltan a lakosság több­sége által választott küldötteken keresztül megválasszák a Megyei Forradalmi Munkás-Paraszt-Bizottságot.---------------------------------------­A bánya üzemeltetését nem tartjuk sztrájktörésnek A Zagyvái Szénbányák és a Zagyvái Szolgáltató Vállalat dolgozói 26 mázsa vegyes élel­miszert kaptak Csehszlovákiá­ból. A vállalat dolgozói ezt az élelmiszermennyiséget eljut­tatták az Újpesti Bányagép­gyár dolozóinak, ahonnan az alábbi levelet kapták: A küldött élelmiszerrel elsősorban az üzemi kar­bantartó dolgozóinkat, a harcokban kárt szenvedett dolgozóinkat és a megron­gálódott lakások helyreállí­tósón dolgozó munkásain­kat, továbbá a sokgyerme­kes családokat segítjük ki. A munka megindulásakor ezt a segítőkészséget mi is viszonozni fogjuk és minden­ben rendelkezésükre állunk és a tröszthöz tartozó bá­nyákat patronálni fogjuk. A bánya üzemeltetését nem tartjuk sztrájktörésnek, mivel ez életfontosságú köz­üzemek szénnel való ellátá­sához szükséges tevékeny­ség. Vjpesti Bányagépgyár munkástanácsa Munkásküldöftség Kádár Jánosnál Á küldöttség követelései: Nagy Imre vegye átma kormány vezetését — Vonják ki a szovjet csapatokat — Legyen meg a többpártrendszer — Tartsanak szabad és titkos választásokat A nagybudapesti és több fontos vidéki üzem munkás- tanácsainak küldöttsége ke­reste fel Kádár elvtársat, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökét, hogy tár­gyalásokat folytasson vele a dolgozók legfontosabb követe­léseiről. A tárgyalásról a fon­tosabb részleteket közöljük: A munkástanács leszögezte, hogy szigorúan a szocializmus elve alapján áll és megvédi a termelőeszközök társadalmi tulajdonát. A küldöttség követelései: Nagy Imre vegye át a kor­mány vezetését, vonják ki a szovjet csapatokat, legyen meg a többpártrendszert — de csak a szocializmus elve alapján —, tartsanak szabad és titkos vá­lasztásokat. Kádár, elvtárs elemezte a követeléseket. Először is is­mertette a kormány álláspont­ját Nagy Imrével kapcsolat­ban. Nagy Imre jelenleg a jugoszláv nagykövetségen ka­pott menedékjogot, így nincs mód a vele való tárgyalások­ra. Ha majd a területen kívü­liség meszűnik és magyar földre lép, meg lesz a lehetőség, hogy vele tárgyaljanak. A különböző pártokkal kap­csolatban az volt a válasza, hogy feladják a párt monopol- helyzetét, több pártrendszert és tiszta, becsületes választá­sokat akarunk — mondotta. — Ez nem lesz egyszerű dolog, mert nem csak puskával, ha­nem cédulával is ki lehet lőni a munkáshatalmat. A kommunista pártnak nemcsak hibái vannak, de most minden mocskot rá­szórnak, pedig a pártnak 900 ezer tisztességes -em bér volt tagja. A nép nem felejtette el, hogy három nagy gyár államosítá­sánál a Kisgazdapárttal kés­hegyre menő harcot kellett vívni. A kommunisták kiszo­rítása a parlamentből, a népi hatalom megdöntésére ve­zetne. Kádár elvtárs kijelentette, hogy nem kételkednek egyes polgári politikusok jóhiszemű­ségében. Ma azt mondják, akarják a szocializmust, de eze­ket ha félreállítja az ellenfor­radalom? Mert nincsen olyan párt, amely a munkásosztály pártjának a segítsége nél­kül meg tudná védeni a gyárat és a földet. Kádár elvtárs elmondotta a küldöttségnek, hogy kénytele­nek voltak a szovjet csapato­kat igénybe venni, mert a népi hatalom megdöntésének köz­vetlen veszélye fenyegetett. Sokan ezt nem értik meg. Nem is olyan könnyű ezt meg­érteni. De láthattuk, hogyan alakult át az egyes helyes kö­vetelésekért induló tüntetés rövid két óra alatt olyan fegy­Szóljunk hozzá! Hogyan lehetne újabb lakásokat adni Salgótarján dolgozóinak ? A Magyar Szocialista Mun­káspárt Ideiglenes Intézőbi­zottság, Salgótarján súlyos la­kásgondjainak enyhítése érde­kében határozatot hozott arról, hogy a volt MDP járási, vá­rosi pártbizottság, a három­hónapos páríiskola épületeit lakássá való átalakítás céljá­Ép a Népstadion ! A Népstadionnal kapcsolat­ban olyan hírek terjedtek el a fővárosban, hogy a főépület és a lelátók egy része súlyo­san megsérült. Felhívtuk a Népstadion igazgatóját Né­meth Imrét ,aki megnyugta­tott bennünket, hogy a ma­gyar sport ársadalom büszke­sége, a Népstadion és intéz­ményei, tehát a spor csarnok, az edzőcsarnok és a Millená­ris-pálya teljesen ép. — Szívből kívánom, hogy erről a magyar sporttársada­lom minél hamarabb szemé­lyesen is meggyőződhessék és és ismét sportcsatáktól legyen hangos a Népstadion környé­ke — mondotta bucsúzásúl Németh Imre. Mi is ezt kívánjuk. ból a városi tanács végrehajtó bizottságának rendelkezésére bocsátja. —o— Ügy gondoljuk, városunk dolgozói megelégedéssel fo­gadják ezt az intézkedést, s jelét látják ebben annak, hogy egészséges törekvés indult meg a lakosság jogos igénye­inek kielégítésére. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal részé­ről azzal csatlakozunk a moz­galomhoz, hogy elhatároztuk: jelenlegi épületünket lakások céljaira bocsátjuk. Meg kell azonban monda­nunk, hogy ez csak kezdet. Igen sok lehetőség van még Salgótarjánban, hogy hivata­lok, intézmények létszámának csökkentésével, összevonásá­val újabb lakásokat szabadít­sunk fel, enyhítve ezzel a la­kosság gondjain. Helyes lenne ha a dolgozók, a különböző hivatalok, intézmények veze­tői, beosztottjai a szerkesztő­séghez minél több ilyen irá­nyú javaslatot juttatnának el. Várjuk a dolgozók, olva­sók leveleit, hogy ebben a kérdésben is a teljes nyilvá­nosság bevonásával, közmeg- e’égedésre szülessenek intéz­kedések. Rendelet a munkástanácsok A Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány november 13-i ülésén a Magyar Szabad Szak- szervezetek javaslatára a szo­cialista demokrácia fejleszté­se, a dolgozóknak a hatalom gyakorlásában való fokozot­tabb bevonása, az üzemek munkásvezetésének biztosítá­sa érdekében a munkástaná­csokkal kapcsolatban a követ­kezőket határozta el: 1. A munkástanácsok útján valósul meg a munkás önkor­mányzat. A munkástanácsok hatásköre kiterjed az üzemi élet minden területére, úgy­mint: a) határozatokat hozhat útiadén kérdésben és a hatá­rozatokat az igazgató köteles végrehajtani, ha az nem el­lentétes az általános érvényű törvényekkel, törvényerejű rendeletekkel; b) a munkástanács dönt az üzem viszonyainak legjobban megfelelő bérrendszer kialakí­tásában a rendelkezésre álló béralap felhasználásával; c) az üzem tiszta jövedelmé­nek egy része, amelyet a kor­mány később szabályoz, a munkástanács határozata alapján kerül felosztásra a dol­gozók között. 2. A jelenleg megválasztott munkástanácsok gyakorolják a fenti jogokat, azonban tekin­tettel arra, hogy a most mű­ködő munkástanácsokat nem mindenütt a dolgozók több­veres harccá, amelynek során elfoglalták a rádiót, a Szabad Nép székházát, a József kör­úti távbeszélő-központot, stb-t. Lehetetlen, hogy mindezt diá­kok cselekedték volna, s a fegyveres felkelés spontán jött volna. Ezek a tények szerve­zésre vallanak. Értjük, hogy a megmozdulásban nem csu­pán ellenforradalmi erők vet­tek részt, hanem dolgozók is, akikben a párton és a kormá­nyon belül meglévő hibák vál­tották ki a jogos felháboro­dást, és ezt hiba lenne csu­pán ellenforradalmi támadás­nak minősíteni. De látni kell azt is, hogy ellenforradalmi követelé­sek is voltak és becsületes emberek összekeveredtek ezekkel az ellenforradal­márokkal. Amikor a kormány kimond­ta a tűzszüntet, ágyúkkal ost­romolták a budapesti pártbi­zottságot és kegyetlenül meg­ölték Mező Imre elvtársat, a munkásmozgalom régi kiemel­kedő tagját. Feldúlták a kom­munisták lakásait, és ahol nem találták otthon a család­főt, ott a családtagokat irtot­ták ki. Ezután az első napokban megalakult pártok tevékeny* ségéről beszélt Kádár elvtátfe és elmondta, hogy számos pártban egyesek mással sem törődtek, mint­hogy, autót, pénzt, pozí­ciót biztosítottnak maguk­nak. Részletesen beszélt Kádár elvtárs Dudás Józsefről. El­mondta, hogy először akkor hallott róla, amikor Horthyék békét akartak kötni a Szov­jetunióval és az öttagú dele­gáció kiküldéséről volt szó. felvettek a kapcsolatot az il­legális párttal. De ott azt a választ kapták, hogy adjanak fegyvert, akkor vállalják. Ké- sobb hallöHák, hogy a Horthy küldöttségében a két kommu- kozul egyik Dudás mér- nok. Elmondta Kádár elvtárs, hogy o személyesen ismerte a kommunistákat, de Dudás -v‘ köztük. A felszaba­vo t n^an ~ amikor ez nem volt nagyon nehéz — néüsze őségre tett szert, má'r afok- ‘°b®n .választásoknál a Kis­gazdapartban szerepelt és most felbukkant mint egyfk fegyveres csoport vezeflL SSorttalVtKS tÖbb fegyveres ssih?résezek ei­Dudás szélhámos és ne tűrjék meg, hogy az összes felkelő csoportok vezetőjé­nek adja ki magát. Dudás ilyen minőségben meg­tette azt, hogy besétált a Nemzed Bankba> felvett 1 millió forintot és a zsákból az utcán osztogatta a járóke- gknek Ugyanezt megtette a Guttmann Aruház előtt azzal tokat0nbSeg?e1, hogy ott kabá‘ tokat es más ruhaneműeket osztogatott, melléje pedig öt­tatták0"^0'-- D„Udást letartóz- enSíék r°Vldesen szabadon engedtek. Nagy Imre erről utólag értesült és Dudás sza­badon bocsátását hazaáruiás­oacksáTásnt°S^etíf- A szabadon oocsátast Király Béla vezér őrnagy hajtotta végre és ami kor rneg^m, hogg JXsisä tatai erdőbe meneküft ’ (Folytatás a 2. oldalon) Meddig lesz fény ? Miért lesz holnapután városunkban és a környé­ken este sötétség, hideg? Miért fognak leállni a bá­nyák szivattyúi? Miért? — merül fel az égető kérdés. Szerdán délután leha­nyatlottak a szénfejtő csá­kányok. Nem szálltak le a bányába a margittárói és a salgói bányászok sem. Csütörtökön hasonló a helyzet. Csupán a vízmen­tesítő szivattyú jár még. Leállt a vízválasztói osz­tályozó. Ma és talán még holnap az erőmű üzemel, de ha a tartalék szénkész­lete elfogy, akkor megszű­Abányák így sorra re mennek, elönti a víz. S utánna? Vajon mennyi időre lesz szükség addig, míg a bányákba majd lé lehet szállni? S vajon mennyi időnek kell addig eltelnie, amíg majd meg­indulhat a széntermelés? Bányászok! Kezetekben az élet. Ne engedjétek, hogy az erőmű megbénul­jon. Ne engedjétek, hogy sötétség legyen! A szovjet parancsnok felhívása A Salgótarjánban állomásozó szovjet fegyveres erők pa­rancsnoka, Salupin alezredes, 1956. november 15-i I-es szá­mú parancsában az alábbiakat rendelte el: A járókelők mozgását reggel 7 órától 19 óráig szabályozza. működéséről ségc választotta meg, a mun­kástanácsok újra megválasz­tását minden üzemnél és mun­kahelyen az üzem összes dol­gozóinak részvételével, a mun­ka felvétele után számított há­rom héten belül meg kell ej­teni. A Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány felkéri a Ma­gyar Szabad Szakszervetek Országos Szövetségét, hogy a munkástanácsok választásával és működésével kapcsolatos végleges és részletes útmuta­tást mielőbb dolgozza ki az üzemek bevonásával. Budapest, 1956. nov. 13. KÁDÁR JÁNOS a Minisztertanács elnöke Az említett idő után csak a parancsnokság által engedé­lyezett igazolvánnyal lehet közlekedni. Az igazolvánnyal nem rendelkező személyeket, akik a fenti tilalmat megsze­gik, őrizetbe veszik. A fenti rendelkezés nem vonatkozik a munkába érkező és az on­nan távozó dolgozókra. Ideiglenesen a csoportosu­lást, a felvonulást és a tünte­tést betiltja. Figyelmezteti a lakosságot, hogy aki a szovjet csapatokra lő, vagy egyéb provokációt követ el, az a szovjet csapa­tokkal találja magát szem­ben. Az üzletek nyitvatartási ideje: reggel 8 órától 17 óráig. Kéri Salgótarján lakosságát: vegye fel a munkát, szüntesse be a sztrájkot; ezzel nagyban hozzájárul a rend, a békés, normális élet biztosítósához. A fenti rendelkezés ideigle­nes. Ahogy rendeződik a vá­rosban a helyzet, úgy az em­lített pántokat Módosítani fogja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom