Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-06 / 80. szám

SZABAD NOGRAD 1956. október 6. „Afrikai vázák" és tervezőik Sokan megfordultak már a Salgótarjáni Üveggyár minta­szobájában. Gyakori vendégek itt a külföldiek is. De érthető, hisz annyi látnivalót kínál ez a szoba, hogy nehéz betelni vele. Itt tárolják az export­üvegáruk mintapéldányait. Valóságos napról napra gaz­dagodó kis múzeum ez, amely az elmúlt héten sok más egyéb mel­lett öt pompás virágvázával is gyarapodott. A vázák tervei itt lát­hatók. Dél-Afrika számára készítették őket és ha tetszenek, a jövő esztendő­ben sok ezer darabot gyártanak belő­lük. Néhány szót a tervezőkről: Két export üvegáru-tervezője van az országnak: Mánczos József és Takács Géza. Mindketten a Salgótarjáni Üveg­gyár dolgozói. Nagy részük van abban, hogy világszerte keresett cikk a tarjám üveg. Hírek Fokozatosan megszűnik ft vasúti személyszállítás korlátozása Október 25-ig fokozatosan ftiegszűnik a vasúti Személy- Szállítás korlátozása, mert a bányászok derekas munkájá­val és behozatal útján sikerült nagyobb mennyiségű szenet biztosítani a MÁV részére. Már pénteken, október 5-én 3000 vonatkilométerre terjedő kor­látozást megszüntetett a MÁV; mintegy negyven személyvo­natot közlekedtet azokon a vo­nalakon, amelyeken erre leg­inkább szükség van. Október 10-én, 7000 vonatkilométerre, október 15-én további 10 000 vonatkilométerre terjedő kor­látozás szűnik meg, s október 25-én teljesen megszűnik min-1 den korlátozás. Mind a hatszáz I leállított vonat újra közieke-1 dik. Nylon taftszalag a kislányok hajában. A rövidáru ipar a kö­zeli hetekben nylon taftszalag gyártását kezdi meg, amelynek legnagyobb előnye, hogy va­salni nem kell. ★ Újfajta egysoros burgonya- szedőgépet szerkesztettek Nagykállón, amely 17 százalék­kal kevesebb gumót hagy ma- gaután, mint az eddig hasz­nált burgonyakiemelők. Segít­ségével naponta 4 holdról le­het a termést betakarítani. ★ Műbőrkabátot készít a Bé­késcsabai Textilfeldolgozó KSz. A düftinbéléses kabátokból, amelyek 750—800 forintos áron kerülnek forgalomba kará­csonyig háromezret készítenek, barna, zöld és bordó színek­ben. ★ Elkészült az első magyar nagyteljesítményű szénőrlő ma­lom, amely óránként 10 tonna szén őrlésére alkalmas. A Bor­sodi Hőerőműben állítják mun­kába. ★ Színes ponyvákat is gyár­tunk. Ebben a negyedévben 70 négyzetméter színes pony­vát készítenek Szegeden a nyugati államok részére. Svéd­ország és Dánia például zöld ponyvát rendelt. * Újra terem a banán a Ker­tészeti Kutató Intézet feríődi gazdaságában. A termés előre­láthatóan 25—30 kilós fürtök­ké fejlődik és december végé­re érik be. •k Motorkerékpár baleset áldo­zata lett Újvári Zoltán balassa­gyarmati statisztikus. Az el­múlt hét keddjén este ittas ál­lapotban a Szügy—Balassa­gyarmat közötti országúton mo­torkerékpárjával nekifutott egy előtte szabályosan haladó kerékpárosnak. Kórházba szál­lítása után néhány óra múl­va koponya alapi töréssel és belső vérzéssel — meghalt. Szarvasmarhatenyésztésünk (Folytatás az 1. oldalról.) ben kell kiszélesíteni a mes­terséges megtermékenyítő há­lózatot. Termelőszövetkezeteink, különösen az újonnan ala­kult termelőszövetkezetek szarvasmarha tenyésztésé­nek fejlesztését nagyban gátolja a férőhely hiány. Az építkezés üteme sem ha­lad olyan mértékben, mint ahogyan azt a követelmé­nyek kívánják. Ebben az évben összesen 586 új fé­rőhely megépítése van be­tervezve. A munka jól halad a salgótar­jáni járásban, s rosszul áll­nak az építkezésekkel a szé- csényi és a pásztói járások­ban. Sok helyen sajnos nem rátermett, állatokat szerető ta­gokat állítanak a jószág mel­lé, s gyakori jelenség az is, I hogy kiöregedett, csökkent munkaképességű embereket állítanak be. akik már nem bírják ellátni az állatok körüli teendőket. Ezen az állapoton is változtatni kell. Végső fokon állatgondozóink jó munkájá­tól. állatszeretetétől, lelkiisme­retétől függ tenyésztési- és termelési célkitűzéseink meg­valósítása. A szarvasmarhatenyésztés gátlója a takarmányhiány. Igen sok helyen a meglevő szálastakarmányok sem fedez­ték az állatok teljes szükség­letét, abraktakarmány pedig a legtöbb tenyésztőnél csak kis mértékben és időszakosan volt. A hiányos takarmányellátás nemcsak a tejtermelést, hanem a növendék jószág nevelését is hátrányosan befolyásolta. A feladatokról szólva Tóth helyzetéről elvtárs a következőket mon­dotta: A szarvasmarhatenyésztés színvonalának a megjaví­tása érdekében szélesebb körben kell elterjeszteni a fejlett tenyésztési eljá­rásokat. A törzskönyvi felügyelőség hatékonyabb munkáján ke­resztül meg kell szüntetni az itatásos borjúnevelés terén fennálló hibákat. Biztosítani kell az állatgondozók szakmai továbbképzését. Tapasztalat- cseréket és gyakorlati bemuta­tókat kell szervezni, hogy a termelőszövetkezetek állatgon­dozói elsajátítsák a helyes ta­karmányozást és állatgondo­zást. Az alacsony abraktakar, mány termés ellensúlyozására feltétlenül növelnünk kell a silózó takarmányok mennyisé­gét. Gépállo másaink mérlegbesz ámolójárói A napokban készült el me­gyénk gépállomásainak mér­legbeszámolója, mely rendkí­vül érdekes anyagokat tartal­maz a gépállomások munká­jával kapcsolatosan. Nógrád megye gépállomásai a nyári traktor- és motormunka tervü­ket 116,8, tavaszi és nyári ter­vüket pedig 129,5 százalékra teljesítették. Éves tervükkel augusztus 31-én 76,1 százalék­nál tartottak. A tervek túlteljesítése, ter­mészetszerűen magával hozta az egy normál holdra jutó traktor- és motormunka ön­költségének csökkentését. Míg erre az időszakra egy normál hold megmunkálásának költsé­ge 143,20 forint volt, a tényle­ges költség 124,74 forintot tett ki, tehát normál holdanként 18.46 forint a megtakarítás. De valóban a jó gazdálko­dással csökkentek-e a termelés költségei a nógrádi gépállomá­sokon? Ezt nem mondhatjuk. A termelési tervet 27 000 nor­mál holddal teljesítették túl, ami egyes költségek emelke­désével jár együtt. A mérleg- beszámolóban azonban olyan költségek is növekednek, me­lyek emelkedése nem indokolt. 5 gépállomáson 737 000 forint­tal többet fordítottak a trak­tor- és motormunkákra a ter­vezettnél. Míg Bercelen, Ka- rancskesziben és Tolmácson 187 000 forintos megtakarítás mutatkozik. Minden bizonnyal, itt közrejátszanak objektív ne­hézségek is, de inkább a gaz­dálkodás helytelenségében kell az önköltség emelkedésének végső okát keresni. Különösen rossz a helyzet a javítási- és üzemanyag-fel- hrsználás költségeinek alaku­lásánál. A javítási költségek­nél 310 000 forinttal többet használtak fel gépállomásaink a tervezettnél, ami csak kis részben magyarázható a terv tú'teljesítésével. A fő ok az, hogy ma sem gazdálkodnak kifogástalanul gépállomásain­kon a javítási költségekkel, de nem kielégítő a karbantartá­sok elvégzése, a használt al­katrészek felújítása, az anyag- takarékosság sem. Különösen Ér=ekvadkerten és Pásztón van ez így, ahol a legnagyobb a túllépés. Külön kell beszélnünk a ja­vításoknál foglalkoztatott munkásokról. Igaz, hogy hát­ráltatja a munkát az alkatrész­ei’átás, s a rossz minőségű anyag, de ezen 'túlmenően baj van a munka megszervezésével is. Az érsekvadkerti gépállo­máson például a javítási idő felhasználása 120 százalékos: Más gépállomásokon viszont nem tudják kellően foglalkoz­tatni, a kőművest, asztalost, esztergályost és a végzett mun­káról sem számoltatják el őket. Az üzemanyag költségeinek alakulása sem kedvező. Elis­mert dolog, hogy ezzel most Felhívással fordulunk min­denkihez aki az iparban szán­dékozik elhelyezkedni: álljon közénk! Gyertek a széncsaták hőseinek sorába! Várunk ben­neteket! Számítunk a segítsé­getekre! Milyen juttatásban részesül­nek a bányászok? Kapnak in­gyenes munkaruhát, lábbelit, a nős- és családfenntartók in­gyenes szenet, a két- vagy többgyermekesek családi pót­lékot, szülési segélyt, betegség esetén segélyt. Azok részére, akik hiányzás nélkül dolgoz­nak, hűségjutalmat biztosí­tunk. A toborzott dolgozók ré­szére biztosítunk megfelelő szállást, havonként megtérít­jük az egyszeri hazautazási költséget, gondoskodunk meg­nehézségeink vannak országo­san, mégsincs meg a leggon­dosabb gazdálkodás e téren. Érsekvadkerten 120, Pásztón 107, a szécsényi gépállomáson pedig 108,7 százalékos az üzemanyagfelhasználás. Külö­nösen súlyos a pásztói gépál­lomás túlfogyasztása, hiszen itt jórészt szállítási munkát vé­geztek, ahol nagyobb lehető­ség nyílik a megtakarításra. Ezt mutatja a berceli gépállo­más esete is, ahol éppen a nagyarányú szállítási munkák miatt a legalacsonyabb az üzemanyagfelhasználás. Nincs tehát ok az elbizako- dásra gépállomásainkon, bár az önköltség csökkenését a ter­melési tervek jelentős túltelje­sítése eredményezi. De nem kendőzhetjük el a gazdálkodás­ban mutatkozó hibákat, tud­nunk kell róluk, hogy mielőbb kijavíthassuk azokat. Antalffy István Megyei Gépállomási Igazgatóság felelő kulturális- és sport le­hetőségekről is. Az üzemeinknél elhelyezke­dő dolgozókat csillemozgató, szállító, később munkahelyi csillésként, a szakvizsga leté­tele után pedig vájárként tud­juk alkalmazni. A toborzott dolgozóinknak ingyenes szállást és 6.60 fo­rintért napi háromszori bősé­ges étkezést biztosítunk. A bányászati munkára szerződők felvételükkor 600 forint juta­lomban részesülnek. Termé­szetes, ha a munkaviszonyuk saját hibájukból megszűnik, a 600 forintot vissza kell fizetni. Felvételre Salgótarjánban lehet jelentkezni, a Szénbányá­szati Trösztnél. Jószerencsét! A Nógrádi Szénbányászati Tröszt felhívása 2 -xioooocxxx>ocooooooc»oocxxxx3oooQOoo(»ooooooocw>x>ooc©oocK>xro ­NEMCSAK DOLGOZNAK, HANEM ÉLNEK, SZÓRAKOZNAK IS (SZÉCSÉNY. II. RÁKÓCZI FERENC TSZ) Negyvenkét tagja van ater­melöszövetkezetnek. Munká­jukról véleményt alkothat­tam magamnak. Ennél azon­ban több is érdekel. Kik is ezek az emberek? Milyen az életük? Nem egy-két ember­rel beszéltem s így bizonyá­ra hiteles az a kép, amelyet magamnak alkottam. Kezdjük az emberekkel, először is az óvatosakkal. Mert ilyenek is vannak. Ki­vétel nélkül mind olyanok, akik nem régi tsz-tagok. — Még nem tudom, hogy mi lesz — mondják, ha az ember megkérdezi tőlük, hogy hogyan is érzik magu­kat a tsz-ben. — Ki tudja, hogy mit hoz a zárszámadás? Beszélgetésünk természe­tesen nem feneklett meg itt. Tovább jutottunk és aprán­ként megtudtam egyet-mást. Például azt, hogy legtöbb­jüknek már is több búzája van otthon, mint tavaly ilyenkor. Akkor még egyéni gazdák voltak s a beszolgál­tatás után teljes évi búza­készletüket látták már, ma pedig még csak előleget kap­tak, a zárószámadás előtt vannak. Amikor erre terelődik a szó, huncutul mosolyognak: — Tudom ezt én is. Az újabb tagok válameny- nyien ilyen bizonytalanok? Nem. Vannak itt már olya­nok is, akik mélyebb gyöke­ret eresztettek az új talajba. Egyet megemlítek: Varga Jánost kerestem a Bajcsy Zsilinszky utcában. Csak a feleségét találtam otthon. — Hol van á gazda? — érdeklődöm. — Elment tapasztalatcse­rére — mondja és érezni a hangján, hogy jól esik neki, hogy éppen az ő urát küldték el tapasztalatcserére. — Mindene a tsz — mond­ja még az asszony. — Na­gyon. szereti, nagyon jól érzi ott magát, de ha valami nem úgy megy, mint ahogyan kellene, akkor nagyon bosz- szankodik. És ez az igyekezet nem marad kihasználatlanul. Nemcsak azzal becsülik meg, hogy most elküldték Borsod- ivánkára. Munkacsapatveze­tő. Nagyon sokat ér a meg­becsülés. Varga János és sok más számára talán ez a leg­fontosabb. így aztán nem csoda, hogy a felesége be­szélgetésünk közben egyre csak oda lyukad ki, hogy mennyire jól érzi magát az ura a tsz-ben. De elég-e vajon annyi, hogy a munkája után meg­becsülik az embert? Még ez se minden. Az ember ugyan­is azt akarja látni, hogy elő­re is halad, tollasodik. Hogy állunk ezzel? ÍV1o>t nem beszélek arról, hogy van tsz-tag, aki most fejezte be a házépítést. Erre még visszatérek. Arról sem, hogy nem is egy van, aki kisebb-nagyobb tatarozást, bővítést csináltatott a portá­ján. Arról azonban már szól­nom kell, hogy ebben az év­ben négy tsz-tag vett új konyhabútort. Azt se lehet szó nélkül hagyni, hogy a vásárba nemcsak eladni mentéje a tsz-tagok, hanem venni is. Főképp az asszo­nyok. Miket vásároltak? Ágyterítőtői a fehérneműig mindent. Nem filléres dolgo­kat. És mindezt a záró- számadás előtt! A nagyobb tervekkel ezt is megvárják. Még valamiről kell itt ír­nom. Ha már a jövedelem­nél tartok, meg kell említe­nem a társadalombiztosítási szolgáltatásokat is. A be­tegségi biztosítás minden tsz- tagot magába foglal. Ingye­nes orvosi és gyógyszerellá­tás, kórház. Nemcsak a ta­goknak, a családtagjaiknak is. És az emberek tudják, hogy mit jelent ez. Nagyon is jól emlékeznek rá, hogy régen, amikor egyéni gazdák voltak, egy hosszabb beteg­ség a család tönkrejutását jelentette. Ma már nem a ko­mor, reménytelen jövőt ve­títi előre az esetleges beteg­ség, hanem idejében és biza­lommal élnek a társadalom­biztosítás adta lehetőségek­kel. És mást is jelent a társa­dalombiztosítás. A tsz-tagok közül többen vannak, akik szülési segélyt kaptak már és ma is vannak olyanok, akik például családi pótlék­ban részesülnek. Talán Kiss Ferenc és Pacseszák István tudná megmondani, hogy mit jelent a család számára a minden hónapban pontosan megérkező családi pótlék. Menjünk azonban tovább. Láttam a II. Rákóczi Fe­renc Tsz tagjait vasárnap is, otthon is, az utcán is, gyűlé­sen is. Néztem, hogy öltöz­ködnek. Ruhájuk felér akár­melyik középparasztéval. Asszonyaiké, lányaiké is. Jászberényi elvtárs egyszerű magyarázatot talál erre: — A koszt megvan. Lisz­tért, kenyérért, zsírért, hú­sért, cukorért nem kell kiad­ni pénzt. A többi apróság nem kerül sokba. így aztán, ha valaki nem vágja na­gyobb fába a fejszéjét, ak­kor ruhára költi pénze nagy részét. És nemcsak ruházkodnak, hanem szórakoznak is. Kezdjük a legegyszerűbbön, a rádión. Alig van tsz-tag, akinek nincs rádiója. Ez is csak úgy lehet, hogy abba az utcába, ahol laknak, nem ve­zették még be a villanyt. És a rádiót nem dísznek tart- \ ják. Meglepett, hogy meny- j nyíre ismerik a műsort. Nem i egy helyen naponta előre tudják az érdekesebb számo-1 kát. Ahogy elmondták ne­kem, a hosszú őszi, téli es- j téknek a rádió a fűszere. Nem a rádió az egyetlen j szórakozás. A fiatalabbak a nagy dologidő kivételével S alig mulasztanak el egyetlen \ filmet is. Talán ennél is töb- j bet mond, hogy a színházat ' is szeretik és ha megjelenik í a Déryné Színház plakátja a j községben, már tüzelik egy- j mást: megnézzük. A férfiak nagy részét meg- ] mozgatja a sport, a futball. í Sokan járnak a salgótarjáni j mérkőzésekre, sőt az is meg­történt, hogy az egyik tsz- j tagot még a Népstadionba is j elcsábította egy válogatott mérkőzés. • fahoz sainos rövid ideig i voltam Szécsényben, hogy j megbízható adatot szerezzek ! arról, hogy hogyan volt ez a j múltban. Pedig érdemes len­ne ezt is összegyűjteni, sokat elmondana egy ilyen össze­hasonlítás. Egy biztos: ma í már nemcsak dolgoznák a \ tsz tagjai, hanem élnek és \ szórakoznak is. Megérdem- 1 lik, derék munkát végeznek. ] Molnár Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom