Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-28 / különkiadás

A kormány új tagjainak életrajza »•••••••••••••••••••••••••«i)aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa,aaaaaa,aaaaa9##a,ase,a##v#as9asc#9C9ASS( Hagy 1896-ban született paraszt­családból. Az első világháború hadifoglyaként résztvett az Októberi Forradalomban. A magyar munkásmozga­lomba a huszas évek elején kapcsolódott be. A felszaba­dulás után — mint földműve; lésügyi miniszter — a magyar földreform törvény megalko­tója és végrehajtója volt. Ez­után több poszton dolgozott a kormányban mindaddig, amíg a Rákosi önkényuralom a nép igazi érdekeiért kiálló kommunista politikust hallga­tásra ítélte. 1953-ban az ő ne­véhez fűződött az az óriási visszhangot kiváltó kormány- program, amely célul a nem­zet legégetőbb problémáinak megoldását, a népjólét emelé­sét, a haza függetlenségét tűz­Lukács Lukács György 1885-ben született Budapesten. Már kora fiatalságában bekapcso­lódott a haladó mozgalmakba. Az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság közoktatásügyi népbiztosa volt. A forradalom bukása után, a két világhá­ború között emigrációban élt Bécsben, Berlinben és Moszk­vában. Hazánk felszabadulása után a budapesti tudomány- egyetemen egyetemi tanárrá nevezték ki, rendes tagja lett a Magyar Tudományos Aka­démiának, majd az akadémia elnökségének. Tudományos Imre te ki. A hatalmas lelkesedés­sel fogadott program megvaló­sítását, a népellenes Rákosi küknek ■ sikerült ideig-óráig elodáznia, Nagy Imrét lemon­dásra kényszerítették, a párt­ból kizárták. Magyarország leg­népszerűbb politikai vezetője azonban nem adta fel a har­cot. A sztálinista restauráció időszakában köréje tömörül­tek a nemzet hazafias erői, a kommunisták csakúgy, mint pártonlrívüliek. Munkások, pa­rasztok, értelmiségiek száfná- ra egvaránt Nagy Imre neve volt a zászló, -a nép szabad­ságáért folyó harcban. Egész népünk egyöntetű követelése végülis győzelemre vezetett: Nagy Imre ismét a párt tagja, a kormány elnöke lett. György munkássága átalakítóan hatott a magyar irodalom tudomány­ra, kivételes visszhangot vál­tott és vált ki külföl­dön is. Műveit számos idegen nyelvre lefordították, több külföldi tudományos aka­démia választotta tisztelet­beli tagjává. Lukács György élénk közéleti tevékenységet is fejt ki így tagja a Béke Világtanácsának. Munkássá­gáért 1948-ban Kossuth-díjat kapott, 1955-ben pedig a Kos- suth-díj nagydíjával tüntették ki. Számos magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosa. Tildy Zoltán Tildy Zoltán 1889-ben szü­letett. Teológiai tanulmányait részben a Pápai Református Teológiai Akadémián, részint a belfasti Assembly College- ben végezte. 1916. óta foglal­kozik politikával, különösen a kisgazdák és a szegényparaszt­ság kérdéseivel. Egyideig tagja volt az első Magyar Kisgazda- pártnak, de amikor ez a párt el­adta radikális követeléseit, Til­dy Zoltán szakított vele, önálló utakon kereste az agrárprole­tárok boldogulásának biztosí­tását. 1918—1930 között lelké- szi munkája mellett, élénken részt vett az ellenzéki paraszt­ság szervezésében. 1930-ban munkatársaival Békésen meg­alakította a független kisgazda pártot. 1936-ban országgyű­lési képviselővé választották és kemény hárcot kez­Babics Babies Antal professzor 1902-ben született a veszp- rémmegyei Lovászpatonán. Tízgyermekes pékmester gyer­meke. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 1921—27. között. Tanulmányai befejez­tével három évig vidéken volt orvos, majd hat évig budapesti egyetemi klinikán volt díjta­lan gyakornok, illetve tanái'- segéd. Megszerezte a sebé­dett a nyilasok ellen. A jobb­oldali veszéllyel és az ország függetlenségét veszélyeztető német hatalmi követelésekkel szembeszállva, mind szoro­sabb kapcsolatba került a munkásosztály és a paraszt­ság pártjaival. Tevékenyen részt vett az ellenállási moz­galomban, melynek egyik ve­zetője és irányítója volt. A német és nyilas terror vesze­delmeit illegalitásban élte át. 1945 novemberében minisz­terelnök lett. 1946. február 1-én a megalakuló Magyar Köztársaság elnökévé' válasz­tották. A Rákosi-féle önkény- uralom lemondatta, és hosszú éveken át házi őrizetben tar­tották. • Az utóbbi hónapokban ismét bekapcsolódhatott a magyar közéletbe. Antal szeti képesítést. 1940-ben pe­dig megkapta az egyetemi magántanári címet. 1941-ben megbízták az urológiai klinika vezetésével, azonban 1943-ban elmozdították állásából. 1945. után ismét megbízták az egye­temi urológiaiklinika vezeté­sével, melynek élén áll ma is. Babies professzor 1948 óta tagja a Magyar Dolgozók Párt­jának. ]anza Károly Janza Károly 1914-ben szü­letett, munkás családból. Apja asztalos, anyja gyárimunkásnő. Már fiatal korában bekapcso­lódott a munkásmozgalomba. A Ganz Hajógyár tanoncainak ifibizalmija lett. 20 éves korá­tól a Rákospalotai Vasas Szak- szervezet vezetőségi tagjaként dolgozott. A felszabadulás után a Ganz Hajógyár Üzemi Bizottságának elnöke, később a gyár első munkásigazgatója lett. Janza Károly 1949-ben vonult be a hadseregbe, ugyan ebben az évben választották a XIII. kerület országgyűlési képviselőjévé. * 1950 óta a honvédelmi miniszter helyet­teseként dolgozik. Kovács Az új földművelésügyi mi­niszter a magyar parasztság ismert és kiváló képviselője. Maga is gazdálkodó, régi meg-, becsült harcosa a paraszti élet felemelkedésének. A második világháború előtt mint a Paraszt Szövet­ség egyik vezetője dolgozott a faluért, ugyanakkor tevéke­nyen részt vett a kisgazda- párt irányításában is. A háború után mint a Füg­getlen Kisgazdapárt egyik ve­zető személyisége fontos cél­jának tartotta a nemzeti ösz- szefogás ' megteremtését. A kisgazdapárt belügyi állam­titkárának küldötte s mint ilyen, sokat tett a törvényes­Münnich Münnich Ferenc 1886-ban született. Jogi egyetemet vég­zett. Az első világháborúban mint hadifogoly került Orosz­országba és ott részt vett a magyar hadifoglyok forradal­mi szervezetének megalakítá­séban. 1918 elején hazatért Magyarországra, ahol 1919-ben kommunista tevékenységért letartóztatták. Kiszabadulása után a tanácsköztársaság had­seregében fejtett ki tevékeny­séget. Résztvett a spanyol­Gyenes An 1921-ben született, .munkás család sarja. Már kora ifjúsá­gában bekapcsolódott a Kom­munista , Ifjúsági Szövetség munkájába. Tagja volt a Győrffy-kollégium vezetőségé­nek. A Horthy-rendőrség 1944-ben letartóztatta. A háború befejezése után a MADISZ funkcionáriusa lett. Közben a Közgazdaság-Tudo­mányi egyetemen tanult. Részt vett a NÉKOSZ megszervezé­Béla gért, a rend és nyugalom helyreállításáért A Rákosi ön­kénynek azonban nem tetszett munkája. Mikor a Független Kisgazdapárt főtitkára lett, hónapról-hónapra élezték a harcot ellene, végül Rákosi összeesküvéssel vádolta meg és az ellene emelt vádak alap­ján szovjet hatóságok letar­tóztatták. Több év után idén tért haza a Szovjetunióból és Pécs melletti házában nyerte vissza egészségét, hogy most a nemzet életének e sorsdöntő óráiban ismét felelős helyre lépjen azok érdekében, akikért egész életében küzdött: a ma­gyar parasztokért, a nép bol­dog, szabad jövőjéért. Ferenc országi szabadságharcodban, 1938 áprilisában a 11. Nemzet­közi Dandár parancsnoka lett. A felszabadulás után először pécsi főispán, majd ezt köve­tően Budapesti rendőrkapi­tány. 1949-ben a helsinki, 1950- a szófiai, 1954-ben moszkvai nagykövet. 1956 augusztusától a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaságban képviselte ha­zánkat. Münnich Ferencet 1956 október 24-én beválasz­tották az MDP Központi Veze­tőségbe. sében és később a szervezett főtitkára lett. A NÉKOSZ fel­oszlatása után teljesen mellőz­ték és bár közgazdász diplo­mája volt, kénytelen volt se­gédmunkásként dolgozni. Nagy Imre elvtárs, aki akkor az Agrártudományi Egyetemen dolgozott, maga mellé vette tanársegédnek. Az 1953-as jú­niusi határozat óta a Társa­dalmi Szemle mezőgazdasági rovatának vezetője. Kossá István Kossá István 1904-ben szü­letett Balatonlellén. Teljesen árván, a veszprémi lelencház­ban nevelkedett. Középiskoláit Keszthelyen, a Premontrei Gimnáziumban végezte. Mi­vel az akkori nagy munkanél­küliség közepette elhelyez­kedni nem tudott, villamos- vezető lett Budapesten. A köz­lekedési alkalmazottak szak- szervezetében egészen fiata­lon főtitkárrá választották. Résztvett a szakszervezeti el­lenállási mozgalomban. 1932- ben a Horthy-rendőrség letar­tóztatta, a Vörös villamos című kommunista lap ügyében. 1942-ben a 401-es számú kü­lönleges büntetőszázadban a szovjet frontra hurcolták. Ott Kossá elvtárs többedmagával átállt a szovjet hadsereg olda­lára. 1944-ben a Szálasi-rezsim alatt illegálisan hazajött Ma­gyarországra, hogy az ellen­állási mozgalmat segítse. A felszabadulás után előbb a szakszervezeti tanács főtit­kára, majd iparügyi, ké- I sőbb Kohó- és Gépipari mi­niszter, az MTH-elnöke stb. funkciókat töltötte be. Leg­utóbb az Országos Tervhiva­tal első elnökhelyettese volt, s ebben a munkakörében ál­landóan fellépett a tervgazdál­kodásban lévő hibás nézetek és módszerek ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom