Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-20 / 84. szám

# SZABAD XOGRAD 1956. október 20. PARTELET ☆ Fokozzuk párttagságunk aktivitását A. saoptcmbcri taggyűlései* tapasztalatai A megyei, járási és üzemi pártbizottságokat gyakran fog­lalkoztatják az alapszerveze- teknél megtartott taggyűlések, szervezeti és politikai színvo­nalának alakulása, hiszen, a taggyűlések látogatottsága és politikai tartalma megmutatja, hogy az alapszervezetekben milyen a szervezeti és a politi­kai élet. A párttagságnak mi­lyen a felelősségérzete, akti­vitása az adott politikai hely­zetben, a községek, illetve tt község az üzem munkája, sor­sa, ügye iránt. A Központi Vezetőség 1956 júniusi határozatát követő hó­napokban jelentős javulás volt a párttagság aktivitásában _ és következésképpen a taggyűlé­sek szervezeti és politikai szín­vonalában is, amely elsősor­ban a párttagság felelősségér­zetének növekedésében mutat­kozott meg. Bírálataikkal, ja­vaslataikkal igyekeztek előse­gíteni a múlt hibáinak kijaví­tását, az új feladatok meg­valósítását. Párttagságunknak ez a nö­vekvő aktivitása az augusztus és szeptember hónapokban megakadt, sőt több területen visszaesett — amint azt a tag­gyűlések bizonyították. Pedig az augusztusi és szeptemberi taggyűlések sem voltak je­lentőségükben kisebbek, az előző hónapiaknál. A szeptem­beri taggyűlésiek jelentőségét növelte többek között a Köz­ponti Vezetőség tájékoztatójá­nak felolvasása és megvitatása is. Pártbizottságaink az augusz­tusi taggyűlések hiányosságait és a szeptemberi taggyűlések fontosságát felismerve több in­tézkedést tettek a szeptemberi taggyűlések előkészítése érde­kében. A balassagyarmati já­rási pártbizottság alapszervi titkári értekezleten foglalko­zott a politikai munka fontos­ságával és megjavításává A taggyűlések megszervezésére társadalmi aktívákat küldött ki. A rétsági járásban a társa­dalmi aktívákon kívül a járási pártbizottság apparátusának dolgozói is valamennyien resztvettek a taggyűlések meg­szervezésében, Az előkészítő munka általában visszatükrö­ződött a taggyűlések politikai és szervezeti színvonalában. A balassagyarmati járásban az alapszervezetek vezetőségei megtárgyalták a Központi Ve­zetőség tájékoztatóját, é6 az ebből adódó feladatok megva­lósítása érdekében a taggyű­lés elé határozati javaslatot dolgoztak ki. A rétsági járás­ban főleg a megjelenésben volt javulás. Több helyen 100 szá­zalékos, túlnyomó többségé­ben pedig 80 százalékos volt, a taggyűlések látogatottsága. Azt azonban nem mondhat­juk el, hogy a taggyűlések, ál­talában meghozták a várt ered­ményt. Még az előbb említett járásokban is, — ahol vi­szonylag jól foglalkoztak az előkészítéssel 1— adódtak hiá­nyosságok. Például a hozzászó­lások többsége személyi prob­lémákra irányult. Kevés volt az olyan hozzászólás és javas* lat, amely & tájékoztató alap­ján a legfontosabb tennivaló­kat jelölte volna meg. A ha­tározati javaslatok szabtak ugyan meg feladatokat, a hiba azonban az volt, hogy a leg­több esetben hozzászólások nélkül szavazta meg azokat a párttagság. Ezek a negatív vonások még jobban megmutatkoztak a szé- csényi és a pásztói járásnál, ahol már a titkári értekezletek is hiányosak voltak. A szécsé- nyi járásban 21 alapszervezeti titkár nem vett részt ezen az értekezleten, a pásztói járás­ban pedig a cserhátvidéki tit­kári értekezletet megjelenés hiányában nem tudták meg­tartani. Azoknak az alapszer­vezeteknek vezetőségei, ame­lyeknek titkárai nem jelentek meg az értekezleten nem tud­ták kellően feldolgozni a Köz­ponti Vezetőség tájékoztatóját. Így színvonalban is gyengéb­bek voltak taggyűléseik a töb­bieknél. Ha bár a gyengeség ál­talában megmutatkozott a töb­bi alapszervezeteknél is — jú­niushoz és júliushoz viszonyít­va — a taggyűlések mind po­litikai. mind tartalmi színvo­nalában. Bár az őszi munkálatok né­mi nehézséget jelentenek, de éppen a rétsági járás példája mutatja, a taggyűlések jó meg­szervezésének lehetőségét. S hogy u taggyűlések tartalmá­nak színvonalának megjavítá­sában is van járható út, ezt bizonyítják az alábbi példák: A Sziráki Állami Gzadaság- ban — ahol szintén 80 száza­lékos volt a megjelenés — a párttagok bírálták a gazdaság vezetőit, hogy a gőzeke vonó­kötele rossz s emiatt sok a ki­esés. Nem megy úgy a munka, ahogy kellene, és amiatt a fi­zetésük is kevesebb. A cifra majori párttagok elmondották még. hogy Pub Ferenc elvtárs, a párttitkár keveset tartózko­dik közöttük, Ipolyvecén es Nógrádszakál- ban elhatározták, hogy felke­resik azokat az elvtársakat, akik korábban aktív társadal­mi életet éltek és a múlt hibái miatt passzívak lettek. Ugyan­csak Ipolyvecén hét pontból álló határozatot fogadott el a párttagság, amelyek a legfonto­sabb politikai és gazdasági fel­adatokat tartalmazzák. Ennek a szellemnek kell megerősödnie és uralkodnia, mert „ második ötéves terv feladatai a népjólét emelése egyre jobban megköveteli a párttagoktól, hogy az eddigiek­nél aktívabban vegyenek részt a pártszervezetek sokrétű munkájában. A taggyűlések jelenlegi hely­zetének alapos megjavításához nem elég csupán a pártveze­tőség, vagy a párttagság egy kisebbik része, hanem az egész párttagság aktív munkájára van szükség. A Központi Vezetőség tájé­koztatójának a felolvasása nem öncélú formaság. Feladata volt a párttagság tájékoztatá­sa, a különböző politikai és gazdasági kérdésekről, hogy minden párttag világosabban lássa az eredményeket, és a feladatokat. A szeptemberi taggyűlések tapasztalatai tanúságként szol­gáljanak nemcsak az alapszer­vezetek titkárai, hanem a já­rási és városi pártbizottságok számára is. Nem lehet egy ál­talános receptet, vagy sablont adni a pártszervezeteknek, egy- egy tájékoztató, vagy határoza- tokfeldolgozásához, megvitatá­sához. Pártunk demokratizmusá­nak növekedése még a jövő­ben is módot és lehetőséget ad a párttagság tájékoztatására, hogy különböző kérdésekben megtudják az igazságot. Az ilyen irányú feladatok meg­oldásához azonban az alap­szervezeteknek az eddigiektől jobban kell fel'készülniök. Ala­posabban kell feldolgozrüok a központi anyagokat, tájékozta­tókat, határozatokat, amelye­ket a párttagsággal ismertet­niük kell. Annál is inkább, mert az előkészítő munka hiá­nyát nem pótolhatják azok a hozzászólások, amelyek a tag­gyűlésen egy-két elvtárs ré­széről hivatalból elhangzanak. Gondos tudatosító és szervező munkára van szükség, hogy párttagságunk kötelességéhez híven segítse az alapszerveze­tek munkáját. Toronyi—Kökényes! A bevonulókaf búcsúztatták A tűzhelygyári DISZ-szerve­zet és a vállalat vezetősége ünnepi vacsorát rendezett ok­tóber 13-án a kultúrotthon nagytermében, a bevonuló fia­talok búcsúztatására. A vacso­ra után! Egner Gyula DISZ-tit- kár, Veszprémi őrnagy elvtárs a MÖHOSZ részéről, Oravecz László a gyárigazgató, Mar- czinek István a párttitkár és Zorkó Márta a DISZ-lányok nevében búcsúztak a fiatalok­tól Kérlek, úgy állják meg helyüket a hadseregben is, mint itthon a termelésiben. A bevonuló fiatalok nevében Ko­vács József megköszönte a sok jókívánságot és ígéretet tett: — Még jobban megálljuk he. lyüniket a hadseregben, hogy csorba ott sem essék a tűzhely­gyári fiatalok becsületén, akik közül soknak kiváló eredmény fűződik nevéhez. A vacsora utón még Eokáig elbeszélget­tek, táncoltak, szórakoztak. K. L. Dicséret Jő munkát végzett Mohácson Verebélyi Pál kőművesbrigád­ja. A brigád a Kisterenyei Ve* gyes KTSZ termelő tagjaiból alakult és augusztus végén ment el az árvízkár helyreál­lítási murtkúkra. Munkájukkal kapcsolat ban a Kisipari Szö­vetkezetek Nógrád megyei Szö­vetségének dicsérő levelet írt az árvízkár helyreállítását irá­nyító mérnök. ,,A Verebélyi Pál kőművesbrigád jó munká­jáért ezúton mondunk köszö­netét. Az elismerést fegyelme­zett, jó munkájukkal érdemel­ték ki, 6 hét alatt 7 darab kétszobás lakóházai készítettek el teljesen— írja. Büszkék vagyunk rájuk. A PÁRTOKTATÁS HÍREI A rétsági járás (Berkenye, Nógrád, Legénd) községeiben a marxizmus—leninizmus tanfo­lyamán — az őszi mezőgazda- sági munkák idejére — a be­szélgetési módszert választot­ták. A propagandista elvtársak az előadás után mindjárt vi­tára bocsátják az anyagot. Amikor a munka megengedi, hogy odahaza az anyaggal töb­bet foglalkozhatnak, visszatér­nek a szemináriumi módszerre. Nagyoroszi községben Kato­na Pálné propagandista elv­társnő a párttitkárral együtt minden hallgatóhoz ellátoga­tott az oktatás megindulása előtt. Ennek eredményeként a tanfolyam hallgatóinak nagy része megjelent, két igazol­tan hiányzó kivételével. Általános tapasztalat, hogy az előadásos propaganda még mindig nem kapott jelentősé­gének megfelelő szerepet, a politikai tájékoztatásban. Pél­dául a rétsági járás hat terve­zett tanfolyama közül még se­hol nem tartottak előadást. Valamennyi járásban meg kell gyorsítani az előadók összehí­vását és ellátni őket megfelelő anyagokkal. Helyes az a kez­deményezés, hogy az Időszerű kérdések tanfolyama anyagát is felhasználják az előadások összeállításában; A Vasöntöde és Tűzhelygyár szakosított tanfolyamainak hallgatói az első oktatási, na­pon elhatározták, hogy minden két hétben tartanak foglalko­zást s minden második összejö­vetelükön tanulócsoportokban sz anyag legnehezebb részeivel foglalkoznak. * Értesítjük a megyei konfe­renciákon tanuló elvtársakat, hogy az'első foglalkozásokat a következő helyeken és időpon­tokban tartjuk: Politikai Gazdaságtan I., II. és III. évfolyamát október 26-án. Filozófia I„ II. évfolyamát október 27-én. ! ! Filozófia III. évfolyamát no- [ vember 10-én. MDP Történet I. évfolyamát, valamint a Nemzetközi Mun­kásmozgalom tanfolyamát no­vember 3-án. A Gazdasági ismeretek (üze­mi, tsz, gépállomás) tanfolya­mát október 27-én tartjuk. Va­lamennyi tanfolyam délelőtt 9 órakor kezdődik a Megyei Pártbizottságon, kivéve a Gaz­dasági Ismeretek üzemi tago­zatát, amelyet Salgótarjáni Városi Pártbizottságon tarta­nak. Történelmi szabadságharc „Történelmi szabadság- harc" címmel a Pravda Husszeun Fahminak, az As Sa jab című egyiptomi lap szerkesztőjének cikkét közli. Mélységes meggyőződé­sem — írja Fahmi —, hogy népünk történelmi fejlődé­sének legkomolyabb idősza­kában lendült harcra sza­badságáért, a békéért és a demokráciáért. Minden lé­pésünk közelebb visz ben­nünket az igazi politikai, gazdasági és katonai füg­getlenség kivívására irá­nyuló törekvéseink valóra- váltásához. Egyiptom hatalmas erő­feszítéseket fejtett ki az összes araboknak az agresz- szív katonai paktumokkal szemben való egyesítéséért. Ezzel meghiúsította azokat a terveket, amelyek értel­mében az arab országokat be akarták vonni a bagdadi egyezménybe. Az imperialistákat azon­ban nemcsak az a szerep dühítette fel, amelyet Egyiptom az arab világban betölt. Egyiptom fontos történelmi hozzájárulással, segítette elő a békés egy­más mellett élés elveinek védelmét, azt a harcot, amely a támadójeliegű ka­tonai szövetségek ellen és a háború, mint a nemzet­közi kérdések megoldása eszköze ellen irányult. Egyiptom síkraszáll a né­pek közötti politikai, gaz­dasági és kulturális együtt­működés mellett, az atom­bomba-kísérletek megszün­tetéséért, és az atomerő bé­kés felhasználásáért, állást- foglal egy olyan új ázsiai­afrikai semleges tömb lét­rehozása mellett, amely a béke ügyét szolgálja. Gazdasági téren Egyip­tom hatalmas sikereket ért el a külföldi monopóliu­moktól való felszabadulása útján. Kereskedelmi és fi­zetési egyezményeket kötött a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal és a Kínái Népköztársaság­gal, valamint több ázsiai országgal. Azelőtt az egyip­tomi külkereskedelem 80 százalékát nyugati rész­vénytársaságok monopóli- zálták, most viszont Egyip­tom külkereskedelme a kö­vetkezőképpen alakult: egyharmadában a nyugati országok, egyharmadában a szocialista országok ^s ugyancsak egyharmadában más országok részesednek. Eképpen Egyiptomnak si­került megszabadulnia a nyugati piac uralmától és hatalmas sikert aratott a gazdasági függetlenségért vívott harcában. A Szuezi-csatorna álla­mosítását természetes lé­pésnek tekintjük gazdasági felszabadulásunk útján, mert az államosítással Egyiptom népe megkapta a csatornahasználási díjakból származó bevételeket, ame­lyeket több mint nyolc év­tizeden keresztül imperia­listák vágtak zsebre bevé­telüknek csak a morzsáit juttatva Egyiptomnak. Egyiptom mostani igazsá­gos harca — folytatta Fahmi — fokozza az arab népeknek, az ázsiai és az afrikai népeknek a ban- dungi elvekbe vetett hitét és még jobban megszilár­dítja nemzeti öntudatát. Ennélfogva ez nemcsak az egyiptomi nép harca, ha­nem minden arab, minden ázsiai és afrikai nép harca függetlenségéért és szuve- rénításáért. E történelmi harc tapasz­talataiból a békeszerető népek ismételten meggyő­ződnek arról, hogy az im­perializmus tulajdonkép­peni célkitűzései változatla­nul a kizsákmányolásra és a gazdasági uralom megte­remtésére irányulnak. A népek jól tudják, hogy a katonai megszállásnak és a nem egyenjogú szerződé­sek, valamint agresszív ka­tonai egyezmények alapján megteremtett külföldi poli­tikai uralomnak nincs egyéb célja az imperialista kizsákmányolás védelmén kívül. Ázsia és Afrika népeinek szilárd meggyőződése, hogy politikai és gazdasági füg­getlenségükért vívott bátor harcukkal tulajdon jövőjük és az egész világ jövője mellett szállnak síkra. Befejezésül feltétlenül meg kell említenem, mily nagy hálával tartozik Egyiptom népe a nagy szovjet népnek, a nagy kí­nai népnek, a népi demok­ratikus országok népeinek azért a nemes álláspontért, amelyet a Szuezi-csatorna kérdésében elfoglaltak. Ez­zel az álláspontjukkal — írja — Fahmi — megmu­tatták a szabadság és a béke elveibe vetett mélysé­ges hitüket, megmutatták, hogy síkraszállnak a ban- dungi elvek mellett. Ugyan­akkor azt is bebizonyítot­ták, hogy már megtették azt az igazi történelmi sza­kaszt, amelyen Ázsia és Af­rika népei most mennek keresztül.* A z amerikai választási had­Hajsza a szavazatok 'r Irta • N. Nyikolajev járat napról-napra élese­dik. Az elnök- és alelnökjelöl- tek pártállásukra való tekintet nélkül, egyaránt a békéről be- ,. , ..... , szélnek legtöbbet választóik Ia5anak betiltására vonatkozó viselőik vannak többségben a előtt. A béke szó szinte vala- javaslatot. kongresszus valamennyi bi­mennyi mondatukban helyet Mint mondják, ami egyes zottságában. Ilymódon a De- kap. Szembetűnő azonban egy rePuWikánus vezéreknek a mokrata Párt a kongresszus másik jellemző körülmény is: szlvén, az Nixon alelnöknek a segítségével könnyen arra választási beszédében egyetlen nyelvén. Nixon lova államban kényszeríthette volna a repub" jelölt sem megy tovább annál, mondott beszédében elutasított likánus kormányt, hogy az hogy elismeri az amerikai nép minden olyan gondolatot, idők szellemének megfelelő forró törekvését a békére és a amely szerint feltétlenül ren- külpolitikát folytasson. A de- más népekkel való barátságra; dezni kell az Egyesült Államok mokrata vezérek azonban nem Ez érthető is, hiszen egyik je- a „kommunista országok" tették ezt, mert ők is az ural- lölt sem veszi komolyan az közti vitás kérdéseket.^ A „ka- kodó körök érdekeire építik amerikai lakosság többségének Púuláció nélküli békéről” mon- terveiket, kívánságát: nem hajlandó le- ^ott hangzatos szólamai mö- Tízzel kapcsolatban néhány mondani a hírhedt hideghábo' §°“ az a törekvés rejlik, hogy Íj amerikai és külföldi kül- rús politikáról, amely aláássa folytassák a fegyverkezési haj- politikai megfigyelő felhívta a a béke ügyét és akadályozza szat és minden eszközzel meg- figyelmet arra a visszhangra, a nemzetközi feszültség továb- akadályozzák a vitás nemzet­bi envhításét kozi Problemak rende‘ Di enynueser. zését. Nixon elutasította a bé­Eisenhower elnök is hivatalo- kés egymás mellett élés poli- san megnyitotta választási had- tikáját. Kifejezéseit nem igen járatát, első két beszédében (a válogatta meg, amikor kifej- hangulatával, amellett szállt rádióban és lova államban) tette az Egyesült Államok síkra, hogy fel kell hagyni a világosan tudtul adta, hogy a durva beavatkozási tervét más „dollár és az erő” politikájá- vezetése alatt álló és kormá- államok belügyeibe. val. Hangoztatta, hogy ki kell nyonlevő Köztársasági Párt A demokraták azzal igyekez- szélesíteni a gazdasági, kultu- továbbra is az erőpolitikához nek elhódítani a választók sza- rális és egyéb kapcsolatokat tartja magát. Eisenhower elis- vazatait, hogy bírálják a jelen- az Egyesült Államok és a Szov- merte, hogy az amerikai nép légi köztársasági párti kor- jetunió között és üdvözölte a körében erősödik a békehan- mány külpolitikájának kudar- különböző küldöttségek cseré- gulat, mégis állástfoglalt azok- cait. Természetesen ők sem jét. . Sokat panaszkodunk — kai az intézkedésekkel szem- akarnak változtatni ezen a po- mondotta többek között — a ben, amelyeknek megvalósító- litikán, hanem akárcsak a köz- különböző vas- és bambusz- sa komoly mértékben előmoz- társasági pártiak, görcsösen függönyökre. Ugyanakkor mi dítaná a béke megszilárdító- ragaszkodnak az erőpolitiká- magunk emelünk komoly gáta­sát és a népek biztonságát. A hoz. Mint ismeretes, a demok- kát áz eszmék áramlása és a többi között például ellenezte ráták ellenőrzik a szenátust és népek közötti baráti kapcsola- a nukleáris fegyverek kipróbá- a képviselöházat és az ő kép- tok fejlődése elé.” Kefauer a után amelyet Kefauvernek, a De­mokrata Párt alelnökjelöltjé- nek clevelandi beszéde keltett az Egyesült Államokban. Ke­fauer, számolva a választók továbbiakban hangsúlyozta: „Ahhoz, hogy kellő alapra he­lyezzük kapcsolatainkat a kül­világgal, az kell, hogy a béke legyen a célunk, s a barátság és a jóakarat a módszerünk.” Ez a maga nemében szenzá­ciós beszéd az Egyesült Álla­mok egyik legnagyobb komoly sajtóval és fejlett hírközléssel rendelkező ipari városában hangzott el. Az amerikai ural­kodókörök nézeteit képviselő lapok, melyek általában min­den szenzációra harapnak, most vagy elhallgatták, vagy ügy ismertették ezt a beszédet, hogy semmit sem lehetett ki­venni belőle. Úgy látszik Ke- fauver követelése, hogy vizs­gálják fejül az Egyesült Álla­mok jelenlegi politikáját, nem illik bele a mostani választá­si hadjáratot irányitó körök terveibe. M indezek ellenére jónéhány iekintélyes újságíró, köz­tük Walter Llppman, azon az állásponton van, hogy a köz­társaságipárti kormánynak a nemzetközi küzdőtéren elszen­vedett sikertelenségei és ku­darcai jó szolgálatot tehetnek a Demokrata Pártnak a no­vemberi választások során. Ez a nézet csak erősödött Dulles Szuezzel kapcsolatos kalandor­tervének bukása után. Számos amerikai újságíró felhívja a figyelmet arra is, hogy a lakosság különböző ré­tegeiben egyre nő az elégedet­lenség a kormány belpolitiká­ja miatt. Különösen vonatko­zik ez a farmerekre. Mint is­meretes. a legutóbbi négy év során a farmerek jövedelme közel 25 százalékkal csökken, miközben a jelenlegi kormány­ban erősen képviselt monopó­liumok profitja ugrásszerűen emelkedett. A demokraták úgy vélik, hogy a farmerek elége­detlenségét kihasználva az 1952-es választással ellentétben győzelmet arathatnak az idei választáson. A demokraták nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a mintegy 15 millió tagot számláló AFL—CIO szakszer­vezetek álláspontjának. Az AFL—CIO vezetősége kijelen­tette, hogy a Demokrata Párt jelöltjeit támogatja. N ehéz mérlegre tenni az amerikai elnökválasztá­sok esélyeit, hiszen mindkét párt politikája és célja lénye­gében úgy hasonlít egymásra, mint két tojás. Csupán egy a fontos: hajlandók-e a jelöltek felfigyelni a nép hangjára és olyan politikát folytatni, amely megfelel a nép létérdekeinek. Az amerikai közvélemény szé­les körei követelik a hideghá­borúról való lemondást és a békés egymás mellett élést a különböző politikai és társa­dalmi rendszerű országok kö­zött;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom