Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-26 / 77. szám

1938. «September 28.

szabad xor,nin

s

ŐSZI SZÁNTÁS

Cebemavölgyben egy sudár paraszt Két jó lovat ’kisér, gyeplő nyakában. A fordulónál jól beléakaszt, Ökömyálak közt szántogat magában.

Sovány humuszban is hogyan bízik, Nyakat feszít, gyötrelmet elpalástol, Tán mexikói filmen láttam így, Hegyekre kaptat ősi munkaláztól.

Márvány barázdán száraz őszi fény, S kalapján is, amint a domb ívén Emelkedik az égbe magasodva.

Együtt anakronizmus és jövő.

Hiszek benne. Ügy áll a földön ő: Ember, ki mindig tudja, mi a dolga.

Nagy István

Az „Obsitos" Szlovákiában

//

\fa egy hete érkezett haza négynapos szlovákiai útjáról a salgótarjáni „Odry Árpád’1 bányász színjátszócsoport. A sikerekkel teli vendégszereplés teljes áttekintésére és méginkább értékelésére ebben a rövid beszámolóban nem vállalkozhatunk, csupán sorra vesszük a csoport szlovákiai útjának legfontosabb állomásait.

Mielőtt azonban ezt megtennénk. az egész Odry-csoport nevében köszönetünket fejezzük ki a szives vendéglátásért a Csehszlovákiai Dolgozók Kultúregyesülete füle- ki tagjainatk azért, hogy bár külföldön voltunk, mégis otthont tálaltunk kedves városukban.

A csoport az eredeti három előadás helyett négyszer lépett fel Kálmán—Balkmyi: Obsitos című nagyoperettjével.

Az első fellépésre szomba- ton került sor Ragyol- don. A szlovákiai magyar kö- \zönséggel való első találkozás »színhelyéről boldogan távoztak ,e salgótarjáni bányász színjátszók.

Másnap, amikor a füle ki Művelődési Ház színpadán lépett fel az. együttes már nemcsak a városban, hanem az egész környéken híre volt az Obsitosnak és a jegyeket nemcsak a szombati, hanem a hétfői előadásra is gyorsan szét- kaplcodtáSk.

Hétfőn délelőtt a középiskolásoknak tartottak egy ifjúsági előadásé. És az előadássorozat végén mindenki látta, hogy a négy előadás nem volt elég, de többre nem tellett az időből, mert másnap, nem sokkal éjfél után két autóbusszal a Magas Tátrába indult a.cso- port egy egésznapos kirándulásra és bármennyire tetszett a csoport tagjainak a füleikiek sók-sok elismerése a három nap alatt, a legtöbb élményt mégis az egynapos magastátrai kirándulás adta nékik.

A szlovákiai látogatás utolsó napja a kedves füleki ismerősöktől és a barátlóktól való búcsúzkodással telt el. De még végleg el sem búcsúzott a csoport, már a közeli viszontlátás öröme is fűtötte tagjait.

Mit szabad kivinni és külföldről behozni?

A Vámőrség Országos Parancsnoksága a külföldre utazók vámvizsgálatának megkönnyítésére közzétette a Magyarországról külön engedély nélkül kivihető és ugyanígy behozható értékek és tárgyak jegyzékét:

1. Belföldi személyek (utasok) engedély nélkül vihetnek ki: 200 forintot (20 forintnál nem nagyobb címletekben), 1 darab gyűrűt, 1 darab órát, női utasok továbbá 1 pár fülbevalót, 1 darab karkötőt és 1 darab nyakláncot (ez utóbbi ékszerek drágakővel ékítve nem lehetnek). Engedély nélkül vihetők ki a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. által kiadott utazási csekkek is.

2. Vámmentes útiholminak minősül és ugyancsak engedély nélkül vihető ki az országból három napra szóló, elkészített élelmiszer. Továbbá az utazás céljának és időtartamának megfelelő ruhanemű és fehérnemű, valamint 100 darab szivarka. 1 játszma kártya, 1 darab fényképezőgép, és az utazás céljának megfelelő egyéb ingóság stb. Végül 200 forint belföldi fogyasztói értéket meg nem haladó ajándéktárgy, az élelmiszerek és nemesfém-tárgyak kivételével.

3. Belépés alkalmával az 1., 2. pontban említett értékek és tárgyak vámme"'esen hozhatók be. Külföldi í! .evőeszközök és más értékek ugyancsak korlátlan mennyiségben hozhatók be, azonban ezekről a belépés alkalmával értékbehozatali tanúsítvány kiállítását kell kérni.

4. A vámmentes útiholmi fogalmát meghaladó, és akár

Jobb esernyőanyagot szőnek

A jövő hónapban impregnált fonalból esernyőszövetek nagyüzemi gyártása kezdődik meg a Soproni Selyemszövő Gyárban. Ezek a szövetek jobbak lesznek, mint az eddigi impregnált anyagok. A szálak nem húzódnak el, a vizet is kevésbé eresztik át és az ernyők összecsukva is száríthatók. Az esernyőszövetek gyártásánál nemcsak belföldi keresletre, hanem exportlehetőségekre is számítanak.

külföldön vásárolt, vagy ott ajándékba kapott áruk után az utastarifában meghatározott vámot kell fizetni. Ha az utas a megállapított vámtartozást nem tudja a határvámhivatlnál megfizetni — a vámköteles útiholmit valamelyik belterületi (budapesti) vámhivatalhoz továbbítják.

5. Az utazási forgalommal kapcsolatos kérdésekre, további kedvezményekre. Budapesten a budapesti vámfelügyelőség (Budapest. V., Rosenberg- házaspár utca 17. Telefon: 314- 154), vidéken pedig az illetékes vámhivataloktól lehet felvilágosítást kérni.

______

Hír

ek

SÜTKÉREZIK AZ ÓZBAK

Nemcsak az ember örül a kellemes, napsütéses őszi napoknak, a „vénasszonyok nyarának”, ez az őzbak is szívesen sütteti magát.

Foto: Fráter

Hazai gyártmányú arany töltőtollhegyet és folyékony grafittal töltött ceruzát is gyárt az í-rószergyár a negyedik negyedévben. Újdonság, a csavaros, cserélhető hegyű, színes ceruzakészlet is.

Jó a paprikatermés Szegeden.

A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságában például 90 holdról 1500 mázsa paprikát szüreteltek. A holdanként! átlag meghaladja a 25 mázsát.

*

Befejezte a talajelökésiitést az Erdőkürti Gépállomás

Nincs komolyabb baj az őszszel, az Erdőkürti Gépállomással. Körzetükben valamennyi tsz-nél befejezték az őszi talaj- előkészítést. Végeztek az aprómag cséplésével is.

Új cipőgyár épül Debrecenben az ötéves tervben, amely 960.000 pár cipőt készít évente. Létesítésére 8 millió forintot fordítanak.

Tíz év óta először virágzik a banán-pálma a szarvasi ar. borétumban. Ez a délszaki növény hazájában 20—24 hónap, a mi éghajlatunk viszonyai között pedig 10—12 év alatt hoz gyümölcsöt.

Nagy a külföldi sikere ballongumis kerékpárjainknak,

ami igen jól bírja a sivatagok homokos talaját is. Belgiummal máris tárgyalások folynak ezer kerékpár szállítására, amit Belga-Kongó sivatagos vidékén használnának fel.

Új labdarúgópályát létesítettek társadalmi munkában a héhalmi DISZ-fiatalok — írja Harmos József levelezőnk.

Traktorra függeszthető burgonyaszedőgépek mintapéldányai készültek el Nyíregyházán. Egy ilyen gép tíz órás műszakban — a talajtól függőéh — három-öt holdról szedi fel a burgonyát.

Ezerötszáz vagonnal több nemesített búzavetőmagot kapnak az idén felújításra a termelők, mint tavaly. A múlt évihez hasonlóan a cserére beadott szokványvetőmagért azonos mennyiségű és fajtájú vetőmag jár.

Újfajta mosószappan gyártását kezdi meg októberben az Elida Szappangyár, amely különösen a pamutfélék mosására lesz alkalmas.

Műanyagba csomagolt savanyúságot és befőttet hoznak forgalomba a Csemege boltok. Az üveget helyettesítő műanyag áttetsző, hajlékony és törthetetlen.

Olimpiai bélyegsorozatot adott ki tegnap a posta, „Olimpia 1956“ néven, amely 8 értékből áll. A kétszínnyomású bélyegek egy-egy sportágat, sport jelenetet ábrázolnak.

Gyorsan szaporodnak megyénkben a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak. Jelenleg 45 ilyen pénztár működik, több mint 3 ezer taggal, akik ez évben már 437.000 forintot takarítottak meg.

Mosható sertésbőrkesztyűk gyártását kezdi meg a Pécsi Kesztyűgyár. A kísérleti darabok már elkészültek. A IV. negyedévben mintegy 8—10.000 párat gyártanak belőlük.

ötszáz ágyas kórház építését kezdték meg Miskolcon. A kórház építésére és berendezésére mintegy 60 millió forintot fordítanak.

SILÓZZUNK

MINDEN MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKANYAGOT

11A egyénk állattenyésztőire, igen felelősségteljes és nehéz munka vár az idei átteleltetésnél. A rendkívül száraz időjárás igen kedvezőtlenül hatott takarmánybázisunk alakulására és a tervezettnél jóval kevesebb takarmány került a szérűkbe. A másodkaszálások, sarjuk számottevő termést nem adtak a másodvetések pedig a legtöbb esetben még ki sem keltek.

Mindezek arra figyelmeztetnek, hogy minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy takarmánykészleteinket még most, amikor a lehetőség rendelkezésünkre áll, növeljük. A soron következő napok még mindig módot nyújtanak arra, hogy silózással olcsó tömegtakarmányt biztosítsunk az átteleltetéshez.

Eddigi eredményeink igen gyengék, még termelőszövetkezeteink is az évi 24 ezer köbméter silótakarmány tervükből, mindössze csak 2250 köbmétert silóztak be, de nem jobb a helyzet az egyéni dolgozó parasztságnál sem. A szűkös takarmányhelyzet megköveteli, hogy a kukorica- száron, leveles cukorrépa-fejen kívül minden egyéb hulladéknak számító anyagot — mint a burgonyszár, tökszár, dinnye, káposztaharaszt — ne hagyjuk a szántóföldön elpusztulni, hanem használjuk fel a silózásnál, ezzel jelentősen tudjuk takarmánykészletünket növelni és így át- teleltetési gonjainkat csökkenteni. Saját jövedelmezőségének és állattenyésztésének ellensége az olyan termelőszövetkezet, mint például a herencsényi Zoja, ahol a leveles cukorrépafejet nem takarították be, hanem kinthagyták a szántóföldön és ráhajtották a tehéncsordát. Természetes az, hogy ilyen eljárással, ennek az értékes takarmánynak csak kis részét értékesítik az állatok, a nagyobbik része betapasódik a földbe, elveszik, nem beszélve arról, hogy vajon mit és hogyan etetnek majd a télen és kora tavasz- szal.

A kukoricaszár betakarításával ne késlekedjünk egy percig sem, hanem a törés után azonnal vágjuk le és si- lózzuk be, mert csak úgy nyerhetünk közepes réti széna minőségével azonos értékű takarmányt. Elvénült, kiszáradt kukoricaszárból készült siló, nem ér semmivel sem többet a szalmánál. Minden halogatás és huzavona tehát, hatalmas tápanyagveszteséget okoz és állataink téli takarmányozásának a rovására megy.

Az idejében levágott és betakarított kukoricaszár, önmagában is jó takarmány, de nagyban meg tudjuk javítani minőségét, ha a szárhoz nyers répaszeletet, vagy leveles cukorrépafejet keverünk.

A feltépett szárat és a répaszeletet egyenletesen ke** verjük, ne pedig a régi elterjedt rossz módszer szerint, rétegezve adagoljuk. A leghelyesebb keverék, 30—40 százalék répaszelet, 60—70 százalék kukoricaszár. Az ilyen Össztételű siló jól erjed és kitűnő ízletes takarmányt ad állatainknak. A silózási munka végrehajtásánál különösen ügyelünk a levegő kiszorítására. A rosszul sikerült romlott siló oka, legtöbb esetben, a nem megfelelő taposás, mivel a rosszul tömött levegős silóban, a kívánatos tejsavas anaerob baktériumok működni nem tudnak, helyettük a vajsavas baktériumok veszik át a szerepet és silónkat bűzössé, állataink számára élvezhetetlenné, használhatatlanná teszik. A kész siló légmentes befedése nem kevésbé fontos, ezért gondosan takarjuk le előbb szalmával, majd földdel úgy, Hogy abba esőié, hóié befolyni ne tudjon.

A silózási munkák időbeni végrehajtása nagymértékben gépállomásainkon múlik. Gépállomásaink valameny- nyi silótöltőgépet üzemképesen tartva, nyújtsanak segítséget mind a termeiőszövetKezeteknek, mind az egyénileg dolgozó parasztságnak, hogy a silózás szervezetten — nagyobb üzemzavarok nélkül — történjen.

A kihelyezett mezőgazdászok munkájának értékmé- rője, nemcsak a betakarítás és a vetés, hanem az is, Ihogy hogyan biztosítja a takarmánybázist, hogyan szervezi meg az állatállomány téli takarmányozását. Minden mezőgazdász és állattenyésztő elsőrendű feladata tehát olyan tevékenységet kifejteni, hogy minden etetésre alkalmas anyag, időben, szakszerűen silóba kerüljön.

Párák Miklós

Néha

ány nappal a hatodik, bányásznap után a központi lapokban rövid, vastagbetűs, vagy keretes közlemény jelent meg arról, hogy melyék a bányásznapi munkaverseny legjobb brigádjai és mennyi pénzjutalmat osztanak ki közöttük. A közlemény egy mondatát idézzük: „A fejtésben a rónai Kadlót András brigádja lett az első“. Ezt a tényt elhihette és el is hitte az olvasó, de azt nem tudhatta meg. hogy miért és hogyan lett az ország első fejtési brigádja a Kadlót-brigád. Ezt csak Rónán tudják és szívesen el is mondták.

Legelőször a bányaüzem munkaügyi osztályához fordultunk, ahol Molnár Gábor normás fogadott és kérdésünkre kérdéssel válaszolt.

— Nem jobb lenne, ha lemennénk a bányába a brigádhoz és ott a tetthelyen keresnénk a titok nyitját?

A kérdésbe foglalt javaslatot elfogadtuk és pár perc múlva bányászruhában és karbidlámpával a kézben elindultunk a Kadlót-brigád fő- tárói munkahelye felé.

Utunk — bányásznyelven mondva — a „szakállas kontrás zongorabillentyűin“ vezetett végig. Ha néhány mondattal megmagyarázzuk ezt a háromszavas kifejezést, sok mindent megmondunk a rónai bányáról. A rónai bányászok röviden „kontrás“-nak keresztelték el azt az úgynevezett koncentrációs vágatot, amely a bányaüzem két részét, a rónait és a sal- góit összeköti, A Jkontrást“ azért

AZ ELSŐ ELISMERÉSTŐL AZ ORSZÁGOS HÍRNÉVIG

mondják — „szakállasnak“, mert ez egy igen régi és elég rosszul karbantartott vágat és az ácsolatokról valóságos penész szakállak lógnak. „Zongorabillentyűk“ -nek pedig a vágaton végighaladó vizesárok keskeny fedő- deszkáit hívják, melyek sokhelyütt igen rossz állapotban vannak és veszélyes rajtuk a közlekedés.

Míg;

aZ Elmondottakról meggyőződtünk, meg is érkeztünk a Kadlót- brigád munkahelyére, ahol Kadlót András, a brigádvezető fogadott és a titkukat kutató kérdésünkre szűkre- szabott mondatokkal válaszolt. Bármennyire fukarkodott iá a szávai, mégis elmondotta brigádjának rövid történetét.

— A brigád minden tagja régi bányász. Magam 19 éve dolgozom a föld alatt. Jutalmat és elismerést a bányabárók idejében soha nem kap tűnik.

Itt egy pillanatra megáll, a bányai homályban is látható könnyfátyol borítja el szemét.

— Az első jutalmat és elismerés: a brigádom tagjai a front után kapták, még akkor, amikor nem volt forint, mi meg szűkében voltunk az élelemnek. Emlékszem, lisztet, babot és lábbelit adtak, s ez akkor mindennél jobban esett. Mi azóta egyformán dolgozunk.

— Mit jelent az, hogy egyformán, hiszen az elmúlt években állandóan javultak az eredményeik? — kérdeztük.

Kadlót elvtárs a legnagyobb meglepetésünkre a válasz helyett igy szólalt meg.

— Ne haragudjanak meg elvtársak, de én tovább egy szót se mondok, mert sürget a munka, majd

füstrevárás közben még beszélgethetünk.

MjkÖ7he>i a „füstrevárásra“ vártunk, Molnár elvtárs mesélt a brigádról.

— Kadlóték augusztusban 1971 csille szenet adtak ki a bányából, de most sem állanak rosszabbul, mert naponta dupláját termelik ki előirányzatuknak. Megmondom őszintén, pedig ez egy igen kényes kérdés, a bányaüzemnél elég sokan irigykednek is rájuk. De ezek az irigykedők nem gondolnak arra, hogy Kadlóték a munakidő alatt megállás nélkül dolgoznak. Nagy előnyük, hogy a brigád hal tagja között egy dohányos sincs és már annyira ösz- szeszoktak, hogy szinte látják egymás gondolatait és csaknem beszéd

nélkül dolgoznak. Ügy, hogy sikerük titka nem valami ördöngösség, hanem az, hogy jó, tapasztalt bányászok mind a hatan és kihasználnak minden percet. Ha elkerülnek arról a jó fejtésről, amelyen most dolgoznak, a vecseklői bányában adnak nekik munkahelyet és biztosak vagyunk benne, hogy ők ott sem hoznak szégyent a bányaüzemre.

— Nem ám — halljuk Kadlót elvtárs hangját, aki közben jött oda, mellénk telepedett a lőszeres ládára és kérdés nélkül megeredt a szava. Mesélt a brigád tagjairól, dicsérte szorgalmukat, józanságukat. Eldicsekedett vele, hogy mindegyiküknek saját háza van Rónán, ahol munka után meleg családi fészek, fiatal feleség és boldog gyermekek várják őket. — Büszkélkedett azzal is, hogy olyan jó versenytársuk van, mint a Kánya-brigád.

Nehéz volna mindent felsorolni, amiről még beszél a füstrevárás tizenöt perce alatt, hiszen a ceruza nem szalad olyan gyorsan, mint ahogy pereg a szó, de Kadlót elvtárs még egy mondatát azért megjegyeztük:-Ji

Ojifintk ki az elvtársak egyszer Rónára és látogassanak meg benntin* két, szívesen látjuk magukat, s ott azután nyugodtan beszélaethetünk. mert itt a beszéloetés csak zavarja a munkát.

Sor kerül er-e is Kndlót elvtársi KOVÁCS JÁNOS

1