Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-26 / 77. szám

1956. szeptember 26.

SZABAD NÓGBÁD

3

Kitűnő eredmények szénbányáinkban

Bányászaink az utóbbi napokban újra nagyszerűen dolgoztak és kiemelkedtek a hullámvölgyből. A tröszt többlete jelenleg 4040 tonna. Ilyen szép eredményt szeptemberben még nem értek el. Ha továbbra is ilyen lendülettel dolgoznak, akkor biztosan sikerül határidő előtt felszínre küldeni az 50 000 tonna széntöbbletet. Üzemeink közül Mizserfa már felül van a 2000 tonnán. Nagy- bátony többlete is megközelíti a 2000-et. Rekordot értek el Tiribesen is — csakhogy sajnos, az adósságszerzésben...

ÉLENJÁRÓK:

Mizserfa: 2011 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál.

Nagybátony: 1842 tonna

többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály.

Zagyva: 1331 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő. főmérnök: Szendrei Zoltán.

Ménkes: 930 tonna többlet. Üzemvezető: Szabó Imre, főmérnök: Cserjési Miklós.

Róna: 493 tonna többlet. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István.

Kányás: 267 tonna többlet. Üzemvezető: Schaffer Péter, főmérnök: Németh Lajos.

^ Kazár: 90 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván.

Mátranovák: 33 tonna többlet. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János.

ADÓSOK:

Kisterenye: 401 tonna tartozás. Üzemvezető: Üjj János, főmérnök: Sándor Gáspár.

Szorospatak: 425 tonna tartozás. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc.

Tiribes: 3089 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter.

A tröszt többlete Irén-bánya termelésével együtt 4040 tonna. Igazgató: Sartóris Kálmán, főmérnök: Lassan József, termelési osztályvezető: Vörös Lajos, műszaki osztályvezető: dr. Csillag József.

Hordozható cserépkályha

A hódmezővásárhelyi anyagipari szövetkezet tagjai a különféle égetett agyagedényeken kívül számos különleges cikket is gyártanak. Legutóbb egy hordozható cserépkályha mintapéldányát készítették el. Az újrendszerű, kisméretű cserépkályhát idomvasak közé építették, ami így könnyen hordozható, nem kell szétbontani szállításkor sem. Emellett bármilyen szénnel fűthető és főzésre is alkalmas.

Miért késik az intézkedés a pótérettségizett nevelök ügyében

Szerkesztőségünkhöz egyre több panaszos levél érkezik azoktól a fiatal tanítóktól, akik az elmúlt oktatási évben a balassagyarmati Tanítóképzőben végezték utolsó évüket, s mivel az érettségi vizsgájuk akkor nem sikerült, az idén, szeptember 4-én pótvizsgát tettek. Az a panaszuk, hogy még most sem tudják, mi lesz velük. mikor helyezik el őket. A hónap elején — a pótvizsgán — ígéretet kaptak arra, hogy egy héten belül „megtudják sorsukat”, de azóta már három hét telt el és még mindig tétlenül, bizonytalanul várnak.

Talán sok megyénkben a tanító? . -. -. Nincs rájuk szükség? .:Nem! Nem ez az oka annak, hogy a fiatalok, jővén-; dőbeli nevelők még mindig

nincsenek elhelyezve. Hiszen a megyében mintegy 30 tanító hiányzik és a Megyei Tanács már nem egyszer kérte az illetéke? minisztériumot, hogy pótolják a hiányokat, elsősorban a pótérettségizett fiatalokból. A minisztériumban azonban, úgy látszik, „ráérnek arra még", hogy a kért irányító lapokat megküldjék. Nem törődnek azzal sem, hogy egyes tanítóknak két ember helyett kell dolgozniok akkor, amikor fiatal kollégáik oly szívesen vállalnának részt e fontos munkából. Most már — a pótérettségizett fiatal nevelőkkel együtt — arra vagyunk kíváncsiak, az illetékesek meddig járják még Pató Pál útját? ...

K. B.

Ifjúsági brigádok versenye

(Tudósítónktól.)

A szécsényi Németh Rezső brigádja vezet a gépállomások ifjúsági brigádjainak versenyében. Megyénkben elsőként teljesítették éves tervüket. Szeptember 20-án 101,4 százaléknál tartottak. A brigád Varsány, Rimóc és Nagylóc körzetében végzi munkáját, s oly szépen dolgoznak, hogy számtalan dolgozó paraszt kérte, szántsák meg áz ő földjét is. Horváth János és Lehoczki Antal varsányi dolgozó parasztok két- két holdat szántattak.

De nem volt ba j a brigád tavaszi és nyári tervével sem. 187,3, illetve 140 százalékra teljesítették.

A /ársiámadástg minden munkát elvégeznek a nógrádi Békében

„Mire soraimat olvassák, már javában dolgozik a vetőgép. De az is lehet, hogy földbe kerül az őszi árpa — írja levelében Simó Dénes, a nógrádi Béke Termelőszövetkezetből. — Igyekszünk az Ő6zi munkákkal. Azt akarjuk, hogy a zárszámadásig mindent befejezzünk. Eddig már elvégeztük a burgonya- és a napraforgó betakarítását. A terméseredmény nem a legjobb. 43 mázsa burgonya termett egy holdon. De ha az időjáráshoz viszonyítjuk a termést, akkor kielégítő. Hamarosan megkezdjük a cukorrépa szedését is és aztán minden erőt a búza vetésére fordítunk.’

Az élüzern címért harcol a nógrádkövesdi

"Büszkén jelenthetem, hogy a nógrádkövesdi kőbánya dolgozói szívósan harcolnak az élüzem cím megszerzéséért és a Minisztertanács, meg a SZOT vörös vándorzászlójának elnyeréséért. Eredményeink bizonyítják, hogy jó úton haladunk, mért amíg az elmúlt negyedév végén csaknem 25 900 tonna kővel tartoztunk az országnak, ma már ebből az adósságból csak 6294 tonna maradt, de szeptember végéig ezt is feltétlenül letör- lesztjük.

Még szebben alakultak a gazdaságossági mutatók. Béralapunkból 54 CÖ0 forintot takarítottunk meg, s ebben a félévben 18 százalékkal kisebb önköltséggel termeltünk, mint azelőtt. Jelentősen növekedett a termelékenység, s ezzel párhuzamosan több lett a munkások keresete: amíg 1955-ben 855 forint volt nálunk az át- lagbér, ebben a félévben már 1205 forintra emelkedett az átlagkereset.

Mindazt, amit elértünk, dolgozóink nagyszerű munkájának köszönhetjük. Nehéz lenne itt felsorolni valamennyi munkahőstettet, ezért hát csak a legjobbak neveit említem: igen jól dolgozik a szandai üzemegységnél Hegedűs János brigádja és Kusnyár János bunkópakoló, a kötélpályánál Rostás Jáncs brigádja és Csa- lár János, továbbá Tamasko- vics Pál kőfejtő, aki igen veszélyes helyen 800 vagon követ robbantott le. Tervünk teljesítésében nagy érdeme van Bende Imre főmérnöknek, aki helyesen, szakszerűen irányítja a bányaművelést, továbbá új igazgatónknak. Elekes Istvánnak, aki mindent elkövet a termeléshez szükséges anyagok beszerzéséért, s fáradhatatlanul járja a bányákat, beszélget a dolgozókkal és minden segítséged megad nekik.

Ilyen erőfeszítések alapján bízunk benne, hogy a siker nem marad el.

Szilfai István

munkafelügyelő Nógrádkövesd..............- PAPRIKASZÜRET —

A PÁSZTÓI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN

MOOCOOOOOOOCOO

Pásztótól néhány kilométerre, a Zagyva két oldalán terül el a Pásztói Állami Gazdaság 210 holdas kertészete. A 210 holdból több mint 60 holdat öntöznek. Szeptember vége felé járunk, a kertészetben javában folyik a betakarítási mun- ; ka. A telephely mellett hatalmas ládarakások hirdetik: szüretelik a paradicsomot, a pap- : rikát. Van bőven miről szüretelni, 50 holdon termelnek paradicsomot, 20 holdon pedig paprikát.

— Van itt minden, amire egy háziasszonynak a főzéshez szükséges — mondja Illés Gyula, a gazdaság főagronómusa;

— Milyen lesz a termés?

— Annak ellenére, hogy száraz volt a nyár, jó közepes termést várunk. Terv szerint 3740 mázsa paradicsomra számítunk. Eddig már több mint 1500 mázsát leszállítottunk. Remélem, teljesítjük a tervet. A többi terményféleségből is ez a helyzet. A zöldpaprikából közel ezer mázsát kell termelni. Eddig már 490 mázsát szállítottunk.

— Hová kerül a megtermelt

áru? •

— Kertészetünk célja, hogy ellássa Salgótarjánt és a környék bányavidékeit zöldséggel. Ezt a feladatot még csak részben tudjuk teljesíteni, de reméljük, a jövőben többet tudunk termelni. Terményeinket jelenleg a MEZÓKER vásárolja fel és szállítja el a fogyasztókhoz. De az a célunk, hogy kapcsolatot teremtsünk egyes salgótarjáni üzemekkel és a salgótarjáni piaccal, hogy terményeink innen a kertészetből közvetlenül a fogyasztókhoz kerüljenek. Ez nemcsak nekünk, hanem a fogyasztóknak is előnyös, mert így az áru frissebb és élvezetesebb lesz.

Javában folyik a paprikaszüret. A holdanként! átlagtermés 60 mázsa

A gazdaság nagy gondot fordít a minőségre. Ezért a szállítás előtt osztályozzák a piacra küldendő paprikát

Gyorsan megtelik a tehergépkocsi. A napi szedést minden délután elszállítják, hogy nap mint nap friss, vitamindús paprikához jussanak Salgótarján dolgozói.

oooooooocooooooaoooaoooooooc

A meteorológia az őszről

Már hatodik napja őszt mutat a naptár. Szeptember 24-én „hivatalosan” is beköszöntött. Bár egészen pontosan, a csillagászat megállapításait véve alapul, az idei ősz tulajdonképpen csak szeptember 23-án 3 óra 30 perctől kezdődött. Ekkor következett be ugyanis a napéjegyenlőség. A harmadik változatot a meteorológusok adják, akik a hőmérséklet alakulása szerint készítik el az évszakbeosztást. A meteorológiai ősz szeptember elsejével kezdődik és november 30-ig tart.

A hónap végére a távprognózis továbbra is száraz, de melegebb időjárást jelez. A „vénasszonyok nyara” minden valószínűség szerint igen szép lesz és előreláthatólag lesznek napok, amikor a 25 fokot is eléri a hőmérséklet. A magasabb hegyek egyébként már jelzik a változást, a déli áramlással érkező melegebb időt.

1300 vagon paradicsomsűrítmény

Az idén hosszú idő után először teljesíti a konzervipar paradicsomfeldolgozási tervét: már 1300 vagon paradicsom- konzervet készített. Ügy számítják, hogy az idén 300 vagonnal több paradicsomsűrítmény készül, mint tavaly. A jó eredményhez jelentősen hozzájárul a Hatvani Konzervgyár, ahol naponta 60 vagon paradicsomból készítenek jó minőségű sűrítményt.

rTVTVWVvVvTTTTTWTTTTVTTnm>TTTTTTTVTVVfVVTVVWTVVWTTTyTTTVftTTffyTfT?TtyyfftTff?TTTr»T?TTTTTTT?TTTVVVTTTft»?>»TT?VffTTffTTt>ftTTOTf»fTTTfy?t>TTTtyfTTTTTTTTfTfTTTTTTTfVVTVTTTVTTVTTTTTTTTrT

//atalűk

— Magukat csak a fiatalok érdeklik — mondta félig tréfásán, félig komolyan egy asz- szony a mátranováki osztályo- zónál, amikor meglátott bennünket.

Valóban, az utóbbi időkben a sajtó sokat foglalkozik a fiatalokkal. Milyen helyen dolgoznak? Bírják a munkát? Vigyáznak-e rájuk? Hogyan élnek? Mit csinálnak? Ezt kutatjuk szüntelenül. Most is, amikor csatlakozva a fiatalok élet- és munkakörülményeit ellenőrző ügyészhez, körútra indulunk a megyében.

Az osztályozó- nál megszólítjuk az első fiatalt, • akivel találkozunk. Beszélgetni kezdünk. Közben egyre többen gyűlnek körénk. Hatan-heten lehetünk. Mind fiatalok. Most egy sovány, szökés, rosszkedvű gyerek ballag felénk. Az arca szénporos.

— Hol dolgozol?

— A szalagnál.

— Hány éves vagy?

— Tizenhét.

— Mióta dolgozol?

«— Két éve.

— Éjszakai műszakban is?

— Igen.

— DISZ-tag vagy?

— Nem.

— Miért?

Vár egy kicsit, majd megszólal:

— Kiléptem.

— És miért?

Hallgat. A földet nézi. A többiek biztatják, hogy beszéljen.

— Miért léptél ki?

— A könyvem megvan, fizetem a tagdíjat, de kiléptem.

Ezt nem értem, de hiába faggatom. Többet erről nem beszél. A többiekhez fordulok.

— Nem nehéz a munka?

— Nem.

— Focizni szerettek-e?

Vállrángatások. Valaki

megjegyzi:

— Kinek van munka után

kedve szaladozni?

Két fiatal lánytól kérdezzük:

— Szokott-e valamit csinálni a DISZ?

— Táncmulatságokat rendez.

— Ki a DISZ-titkár? Egymásra néznek és nevetnek. Ezt nem tudják.

A 14—16 évesek munkába- állításáról szóló új rendeletről

nem hallottak. Orvosi vizsgán évek óta egyikük sem volt.

Rövid a beszélgetés, de íme, tanulságos. Kiderül belőle, hogy a fiatalokat törvényellenesen éjszaka is dolgoztatják, orvosi vizsgálatra nem küldik. Szabad idejükben lézengenek, kallódnak. A kérdés — amire hiába kerestünk feleletet — most már csak ez: hol itt a DISZ?!

Méri?-tanya, állami gariaság.

Pásztótól nyáron három, télen hét kilométerre van. Jó időben ugyanis a rövidebb földúton lehet menni, de ha sár van, kerülni kell. Két 60 személyes munkásszálló áll itt egymás mellett. Egyikben is, másikban is együtt laknak a nők és a férfiak. Ahol a fürdőszobának, a szerszámraktárnak kellene len. ni, ott családok laknak.

Belépünk a szűk helyiségbe. Két vaságy, egy kopott asztal, pár darab szék, a sarokban egy kályha. A kötélen vizes ruhák száradnak. Alig lehet észrevenni azt a kis ablakot, amely a magasból néz ránk törött, homályos szemével. A köves padozat hidegsége szinte a

cipőn is áthat. A földön szemét.

— A katonaság ideje alatt itt dolgoztam, megházasodtam, most itt is lakom. Nemrégiben szereltem le. A feleségem kórházban van. Gyermeket vár.

Egy 23 év körüli, barnahajú fiatalember mondja ezeket, miközben magára szedi kopott, piszkos munkaruháját.

— Hogy tudnak itt élni?

Vállrándítás.

fiatal, szőke nő jön felém. Ö takarítja a szállót.

— Februártól vagyok itt. Makón nevelkedtem. Nem tudtam még megszokni ezt a helyet. Csupa piszok minden. A cigányok a folyosóra piszkíta- nak. Nem lehet velük bírni. Van egy kisgyermekem a kórházban. őérte dolgozom, csak ezért tartok ki ilyen nehéz körülmények között is — mondja.

A szállóban mindenütt piszok, kosz, bűz. A lepedők piszkosak. A hálóteremben az ágyak alatt viharlámpák, dobozok, lapát, a földön szőlőszemek. Az ajtózárak fölfeszítve, összetörve. A folyosó egyik vége egy szekrénnyel van elzárva, a fal és a szekrény között csak üggyel-bajjal lehet

elmenni. Jobbra megrongált zárú ajtó. Itt, a szekrény által elreteszelt folyosórészben egv ócska mosdó, egy petróleumfőző, egy kis asztal, a sarokban seprű és lapát, a levegőben ételszag. Más már nem is férne ide.

Nem merek kérdezni. Nem akarom hallani, hogy az ajtó mögött egy fiatal család él és ez a szűk, zsúfolt zúg a konyhájuk.

Kissé odébb az udvaron hosszú, sárgára meszelt, alacsony falú épület. Disznóellető, nek készült. Most hat család lakik benne, közöttük fiatal házasok is. Benéztünk. Alacsony, szűk kis konyha. A szobában négy vaságy, egy fekvőben kisbaba. A fal repedezik. Alig lehet megfordulni.

— Hányán laktok itt, kislány?

— Heten...

★

Gyürki Sándor, a gazdaság termelési felelőse nem is mentegetőzik, amikor tapasztalatainkról beszélünk vele. „Kérem, nálunk minden dolgozónak meg van a vaságya, pokróca, lepedője”... — mondja.

Igen, ez igaz. De szemét is van, rendetlenség is, sőt — erkölcstelenség is, amiről Gyürki elvtárs így nyilatkozik:

,— A férfi szobákba a nők hivatalosan nem léphetnek be. Persze, ezt nem tudjuk ellenőrizni, s az ellen sem tehetünk, hogy öt fiatal pár vadházasságban él a gazdaságban. Nekem azokat kell felvennem, akiket máshonnan kidobtak, mert tőlem nem azt kérdezik, kik dolgoznak itt, hanem azt, hogy vetettünk-e, kapáltunk-e?..,

... És beszél, beszél a gazdaságban, a szállóban uralkodó züllött, erkölcstelen légkörről, amelyet már nem lehet megváltoztatni. Szerinte ... Szerintünk lehet! Kell!! Ezeket az állapoktokat nem szabad megtűrni. Ez a véleménye Rozgo- nVi elvtársnak, az ügyésznek is, aki figyelmezteti a gazdaság vezetőit, hogy sürgősen segítsenek a szállásviszonyokon, s teremtsenek rendet.

léS/'C eredménye a figyelmeztetésnek? Hamarosan meglát, juk. Mert vissza megyünk Má- ria-tanyára. Útközben azt is megnézzük, a mátranováki DISZ-vezetők tettek-e valamit a cikk megjelenése után.

Priska Tibor