Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-26 / 77. szám

Világ proletárjai egyesüljetekí ftiag proieTurjui Cyx«ui/CICA. p p Szabad nogdad A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MílGYEl TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM, ÁRA: 50 FILLÉR 1956. SZEPTEMBER 26. A szakszervezetek jiáríiránvííásiíról tárgyalt a megyei pártbizottság E hónap 20-án, csütörtökön Salgótarjánban, a 3 hónapos pártiskola helyiségében a megyei pártbizottság megtárgyalta a pártszervezetek­nek, a szákszervezetekben végzett irányító munkáját. Beszámolót Kiss József, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztá­lyának vezetője mondott. Beszédének első ré­szében megemlítette a szakszervezeteik felada­tát, a múltban végzett tevékenységét, majd a következőiket mondotta: PAPRIKASZÜRET A PÁSZTÓIÁLIAMI GAZDASÁGBAN A 20 kh paprika­ültetvény bő ter­mést érlel. Mun­kája gyümölcsé­ben gyönyörködik ez a csinos kis­lány (Cikk a 3. oldalon.) — A szakszervezeti munka pártvezetésének egyes kérdéseiről hozott 1954 november 21-i KV- határozat óta van javulás a pártszerveknek a szakszerve­zeti munkát irányító, segítő és ellenőrző munkájában, tevé­kenységében. A KV említett határozata alapján a megyei párt VB tisztázza a szakszer­vezetek pártirányításának kér­déseit, mert a határozat megjelenéséig megyénkben is az a gya­korlat alakult ki, hogy fő­leg a MB, egyes osztályai tartották a kapcsolatot a munkájuk területével pár­huzamosan dolgozó szak- szervezeti területi bizott­sággal, így például a mezőgazdasági osztály a MEDOSZ-szal, az agit.-prop. osztály a pedagó­gusszakszervezettel. ami azt eredményezte, hogy az egyes szakszervezetek területi bizott­ságai sok esetben egyoldalú, inkább csak termelési, szak­mai jellegű segítséget és ellen­őrzést kaptak. A határozat megjelenése után a megyei párt VB már igyekezett közvet­lenül foglalkozni a megyében levő szakszervezeti (szakmai) TB-ok munkájával; Ha nem is tárgyalta meg a megyei pártbizottság konkrétan egyik vagy másik szakmai szakszer­vezeti területi bizottság mun­káját, az elmúlt másfél év alatt —■ bár tárgyalt szakszer­vezeti munkát — mégis a szakszervezeti munkával kap­csolatos egyéb feladatok meg­tárgyalásánál külön is szabott meg feladatokat az adott te­rületen dolgozó szakszervezet, illetve az ott dolgozó kommu­nisták számára, így például az ifjúság között végzett munka, vagy a pedagógusok között végzett politikai munka, de más jelentések megtárgyalásá­nál, így a MEDOSZ-ban dol­gozó kommunisták számára. A megyei párt VB arra való tekintettel, hogy a járási párt- bizottságok — a salgótarjáni járás kivételével — a határo­zat megjelenése előtti időben a szakszervezeti munkával keveset törődtek, egyik leg­alapvetőbb feladatának tekin­tette velük megértetni a szak- szervezeti munka jelentőségét, fontosságát. Szükség volt erre azért is, mert több járási párt bizottságon nem ismerték a területükön dolgozó szakszer­vezeti bizottságok tevékenysé­gét, taglétszámát, sőt eseten­ként azok vezetőit sem. Ezért fokozottabban ellenőriztük a járási pártbizottságok munká­ját, segítséget adtunk az egyes szakmai szakszervezetek tevé­kenységének’ megismeréséhez is. Az elmúlt évben két eset­ben is tájékoztattuk a járási pártbizottságokat a szakszerve­zetek munkáját irányító tevé­kenységük tapasztalatairól. A megyei párt VB erőfeszí­téseinek eredménye, hogy ma már a járási párt VB-ok egyre többet törőd­nek a szakszervezeti mun­kával. Az eltelt másfél év alatt valamennyi járásban napirendbe tűzték a sw szervezeti munka értéke­lését, egy-két esetben az egyes ipar­ági, szakmai, járási szakszer­vezeti bizottság munkáját is. A salgótarjáni járási párt VB például csaknem negyedéven­ként megtárgyalja elsősorban a bányász területi bizottság munkáját. A salgótarjáni JB javaslataira az elmúlt évben az üzemi bizottságok elnökei — mind párttagok — a bánya­üzemeknél párttaggyűlésen számoltak be a szakszervezet versenyt szervező és irányító munkájáról. A járási, üzemi pártbizottsá­gok és pártszervezetek felé végzett munka nyomán történt előrehaladás, mert az üzemi párt VB-ok és a pártszerveze­tek ma már szinte kivétel nél­kül rendszeresen tárgyalják a szakszervezeti munka egyes kérdéseit. Bár többségében különösen az SZKP XX. kong­resszusáig a szakszervezetek­nek a termelésben végzett munkája került napirendre (főként a szocialista munka­verseny értékelése), de a XX. kongresszus után egyre gyakrabban tűzik napirendre a szakszerveze­teknek a munkavédelem, érdekvédelem, a szociális és kulturális téren kifejtett tevékenységüket, a kollek­tív szerződések végrehaj­tását, stb. A szakszervezeti munkával való törődés pártbizottságaink és pártszervezeteink részéről nem egyedül azok beszámolta­tásával merül ki, mert a párt- bizottságok és pártszervezetek titkárai és az üzemi bizottsá­gok elnökei között a kapcsolat állandó, s szinte naponként beszélik meg azokat a kérdé­seket, amelyek a szakszerve­zeti munka egyes területein adódnak. A szakszervezetek választott vezetői szinte min­den területen tagjai a párt VB-oknak, illetve a pártveze­tőségeknek, így nekik is mód­jukban van felvetni problé­máikat, nehézségeiket. A pártbizottságok és párt- szervezetek javuló munkája is. A megyei párt VB napi­rendjére tűzte a szakszerve­zeti választások előkészítését (az MSZT-elnök jelentése alapján), de menet közben is ellenőrizte és segítséget adott elsősorban a káderproblémák megoldásához a szakszerveze­tek területi bizottságainak. Hasonlóan történt ez az alsóbb pártbizottságoknál és pártszer­vezeteknél is. (Folytatás a 2. oldalon.) a szakszervezetek párlirányítása területén kedvezően érezteti hatását a szakszervezetek szervezeti, po­litikai életében és gyakorlati tevékenységében egyaránt. Bi­zonyítékai ennek, hogy az utóbbi időben kezd háttérbe szorulni a szakszervezetek ön­állóságát sértő utasítgatás, a pártbizottságok és pártszerve­zetek részéről, a szakszerveze­tek munkájának lebecsülése és a helyettük való dolgozás, jóllehet e területen is igen sok a tennivaló. A Központi Vezetőség 1954 novemberi határozata óta el­telt idő alatt pártszervezeteink javuló munkája jelentősen hozzá­járult ahhoz, hogy me­gyénkben a szakszerveze­tek taglétszáma állandóan növekedett. Amíg 1954 végén a szerve­zettség 76,1 százalékos volt, 1955. I. negyedévében elérte a 78,8 százalékot, 1956. I. ne­gyedév végére p 81,1 százalé­kot, s az első félév végére — mint ahogy azt már jelenté­sünk más helyén is megemlí­tettük — elérte a 84 százalé­kot. Amellett, hogy szinte min­den szakmai területen nőtt a szervezettség, külön meg kell említenünk a MEDOSZ terüle­tén elért növekedést, ahol el­érték, hogy az 1954. év végén mutatott 63 százalékos szerve­zettséggel szemben ma már a szervezettség foka 75 százalé­kot ér el, jóllehet a MEDOSZ TB területén elért szervezett­ség jóval alatta marad a más területen — így a bányák, a vasasüzemek, de különösen a pedagógusok, közalkalmazot­tak — vonalán elért szervezett­ség mögött. Ma már el lehet mondani, hogy ipari üzemeink­ben, intézményeinkben és a vállalatoknál dolgozó párttag­jaink kevés kivétellel tagjai a szakszervezetnek. Komoly segítséget nyújtot­tak pártbizottságaink és párt- szervezeteink a szakszervezeti választások lebonyolításához A Belügyminisztérium Nógrád megyei Főosztá­lyának vezetője ez úton értesíti a dolgozókat, hogy minden hét szerdai napján az esetleges pa­naszaik, észrevételeik •rtieghallgatása végett — helyettesei bevonásával — a főosztály hivatalos helyiségében (Salgótar­ján, Rákóczi u. 212. sz.) fogadónapot tart. Körültekintően készülnek a télre bányászaink A nógrádi szénmedence bá­nyaüzemei az elmúlt télen ko­moly megpróbáltatásokon men­tek keresztül. A hideg ugyan nem jelentett váratlan aka­dályt, de mégis sok helyen meg kellett küzdeni olyan nehézség­gel, amellyel az intézkedési tervben előzőleg nem számol­tak. Az üzemek most gondosan mérlegelték a tavalyi tapasz­talatokat és ezek alapján készí­tették el a téli felkészülés ez- évi intézkedési tervét. A legnagyobb feladat a kül­szín; dolgozókra hárul. A ma­gas követelményekkel szorgal­muk is arányban áll. Eddig két kilométernyi kis­vasúti vágányt cseréltek ki. Rövidesen elkészül a hát­Takarékossági versenyre téptek a tatabányai és a nógrádi bányászok Ezen a héten már valameny- nyi bányaüzemünkben a ne­gyedév során megtakarított fá­val ácsolnak. A fatakarékos­sági mozgalom most újabb for­dulóponthoz érkezett: a tatabá­nyai bányászok versenyre szó­lították a nógrádiakat és meg­fogadták, hogy a félév végéig 2000 köbméter bányafával ke­vesebbet használnak fel a ter­vezettnél. A Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt elfogadta a felhívást és vállalta, hogy nem­csak kétezer köbmétert, ha­nem ennél többet, összesen annyi fát takarít meg, ameny- nyi decemberben elegendő lesz a fejtések és a vágatok biztosí­tásához. Már három bányaüzem teljesítette harmadik negyedévi tervét! Hétfőn reggel kaptunk je­lentést arról, hogy & Zagyvái Bányaüzem hat nappal a ha­táridő előtt befejezte harma­dik negyedévi tervét. Az üzem a félévre vállalt 7 ezer tonná­ból eddig 5258 tonnát küldött a felszínre. A bányaüzem mindhárom legjobb brigádja fejtésen dol­gozik. Kovács László brigád­ja 1115 tonnát, Barják János brigádja 410 tonnát, Tuza Jó­zsef brigádja 695 tonnát adott eddig terven felül. Zagyva után Mizserfa is je­lentette harmadik negyedévi tervének teljesítését, így most már Rónával együtt három bányaüzem negyedévi előnyre dolgozik. terv­Matlasszé-pongyolák készülnek Számos új készítménnyel le­pi meg a vásárlókat az eszten­dő utolsó negyedévében a Sop­roni Ruhagyár. Az új gyárt­mányok között szerepel többek lícözött a matlasszé női pongyo­la, amelyet kétféle szabással és több színárnyalatban ^készí­tenek. Bizonyára örülnek majd a gyermekes anyák az újfajta bébi- és lányka ruhának. Ezek­ből 50-féle készül az eszten­dő utolsó három hónapjában. ralevő 500 méteres szakasz vágánycseréje is. A függőpályákon összesen 18 kilométer hosszú, új vonóköte­let, és 600—700 méternyi tartó­kötelet kell felszerelniök. A ró­nai függőpályán 10 kilométer hosszú vonókötél kicserélését máris befejezték. A nagybáto- riyi kötélpályák megerősítésére pedig megkezdték három új tartóoszlop alapozását, illetve szerelését. Nagy és fontos fel­adat az is, hogy a vágányok mentén még az esőzések beáll­ta előtt befejezzék a vízleveze­tő árkok, az átereszek tisztítá­sát és a kötélpályái tartóoszlo­pok környékének víztelenítését. A műhelyekben 10 darab mozdonyra szerelhető hó­eke készül és az utak tisztí­tására rendbehoznak húsz lófogatú hóekét. A nagybátonyi szolgáltatónál érdekes kísérleteket terveznek: a hótorlaszok eltávolítására lángszórót állítanak össze, a szénosztályozónál pedig kazántelepet létesítenek. Télen ugyanis a kazánteleptől nyert meleg levegő ráfuvatásá- val akarják megvédeni az erős hidegnek kitett berendezése­ket. A Szénbányászati Tröszt most dolgozik azon a terven is. amely az osztályozó és a bun­kerek gumdszalagjainak gaz­daságos melegítését kívánja megoldani. A külszíni dolgozók ruha és védőital, ellátásáról is messze­menően gondoskodnak. Az el­múlt évben kiosztott ötezer vat­taruhát még mintegy ötszáz öl­tönnyel kiegészítik. A moz­donyvezetőknek és gépkocsive­zetőknek száz bundát vásárol­nak. A negyedik negyedévi vé­dőital biztosítására háromezer kiló cukrot és száz kiló teát rendeltek meg. Tatarozzák, üvegezik a me­legedőket is. A meglevő 55­höz még három melegedőt építenek az autóbusszal be­járó bányászoknak és hárommal növelik a szállí­tási, illetve osztályozol dolgozók melegedőinek számát. A bányaüzemek a feltárások és az elővájások meggyorsítá­sával készülnek a télre, hogy elegendő tartalékmunkahellyel lássák el a fejtési csapatokat és új frontfejtéseket, csoportos kamrafejtéseket indítsanak. Ti- ribesen, ahol a függőleges ak­nában nagy a fagyveszély, a vágatokban új légajtókat sze­relnek fel, hogy szükség esetén a szellőztetés irányának meg­fordításával a bányából kifelé áramló levegő olvassza le az akna falón képződött jeget. Ká. nyáson szintén fagyveszélyes a függőleges akna és a biztonság fokozására az egyéb óvóintéz­kedéseken kívül egy most kija­vított berendezéssel cserélik ki a szállítókast. A b,.nyafa za­vartalan ellátásának biztosítá­sára Rónánál fatelepet létesíte­nek és Margittárót, Vízválasz­tót, Szorospatakot. Kányáit két hónapra elegendő fatartalékkál látják el. A téli felkészülés intézkedési tervét jól kidolgozták az üze­mek. Jó úton halad a megvaló­sítás is, de még nem minden vonalon. A zagyvái műhely dol­gozói az utóbbi napokban 180- ról 135-re csökkentették a javí­tás alatt álló csillék számát; Ezért elismerés jár, de a vál­lal! 75 darabtól még elég mész. sze vannak. Nagybátonyban még ennél sokkal rosszabb a helyzet, és ha a műhely dolgo­zói eleget akarnak tenni fel­adatuknak, akkor haladéktala­nul meg kell kezdeniök a negyvenöt talbó gyors kijavítá­sát. A téli intézkedési terv csak akkor éri el célját, ha az üze­mek ennek minden pontját maradéktalanul megvalósítják« Átmeneti korlátozás a MÁVAUT-vonalakon A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium autóközlekedési fő­igazgatósága értesíti az utazó- közönséget, hogy átmeneti üzem- anyaghiánv következtében szep­tember 22-től kezdődően a MAVAUT különböző vonalain a forgalmat ideiglenesen korlá­tozza. * A 33-as számú Autóközlekedési Vállalat a fenti rendelkezéssel kapcsolatban közli az utazóközön­séggel. Az Acélárugyár kiváló újítói Lausch Gusztáv és Balogh István a Hideghengermű lakatosai, mindketten kétszeres szakma kiváló dolgozóik. Lausch elvtárs hét újítása eddig 85 000 forint. Balogh elvtárs 9 újítási javaslata pedig 81 000 forint megtakarítást eredményezett. Kettőjük nevéhez fűző dik a CV 3 Jelzésű henger lőqépek támhengereinek újbóli felhasz­nálása. Azelőtt a kiselejtezett hengereket eldobták, a két újító azonban hegesztéssel és köszörüléssel valósággal ú| hengert formái belőlük. Módszerük gazdasági eredménye 69 000 forint megtakarí­tás évenként. Godó János a Főműhely vésnö­ke, kétszer nyerte már el a szak­ma kiváló dolgozója címet. Eddig 17 újítást adott be, ezek 52 000 forint megtakarítást jelentenek, ö vezette be a .két késes gyalu- lást, ezzel a termelékenységet ennél a munkánál kétszeresére növelte. Szeptember 24-től kezdődőé*» a következő láratok szünetelnek: Salgótarján—Pétervására— ózd. Balassagyarmat — Rétság — Ke­szeg. Balassagyarmat—Érsekvatl- kert—Nógrádsáp. Balassagyar­mat—Nógrádmarcal—Csitár. Le­adott a helyijárat mindkét ko­csija is. A Balassagyarmat—Sal­gótarján vonalon: nem közleke­dik a Salgótarjánból 7 óra 35-kor, valamint 14 óra 25-kor induló; a Balassagyarmatról 5 óra 25-kor és 11 órakor induló járat. Ideigle­nesen leállították a Salgótarján— Endrefalva között közlekedő já­ratot, amelynek indulási ideje 10 óra 30 perc volt. Előreláthatólag még további korlátozások lesznek. Ezért az Autóközlekedési Vállalat fel­hívja az utazóközönség figyel­mét, hogy utazás előtt a 11—93, valamint a 10—22-es számon ér­deklődjön. Mi lesz a kiadott bérletekkel? A Zagyvaróna—Salgótarján— Baglyasalja között közlekedő he- lyijánat több száz utasa érdeklő­dött ez után. A bérletek a kor­látozás megszüntetése után érvé­nyesek lesznek. A korlátozás elő­reláthatóan egy-két hétig tart. Ruházati cikkek őszi kiárusítása Megkezdte a kereskedelem az őszi cikkek kiárusításáU Ezek között olyan ruhadara­bok szerepelnek, amelyek hosz- szabb idő óta fekszenek a rak­tárakban, így például csizma- nadrágokat, női tweed-kabáto­kat, ruhaanyagokat, női kuli­kabátokat és télikabátokat ia­het vásárolni csökkentett ára­kon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom