Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-22 / 76. szám

1956. szeptember 22. SZABAD KOGRÁD 3 Üdvözlet a Tátrából Ezt a szép leé­lj peslapot — amely a Lomnici csúcsot ábrázolja — csü­törtökön kapta szerkesztőségünk. Hátlapján sok-sok aláírástól övezve a következő szö­veg áll: A salgótarjáni „Odry Árpád" színjátszócsoport üdvözletét küldi a Magas Tátrából a Szabad Nógrád palamennyi olva­sójának. tt Kérdésre, kérdéssel // címmel lapunk szeptember 8-i számában megbíráltuk a Bel­kereskedelmi Minisztérium piackutatóit azért, mert vélemé­nyünk szerint felesleges kérdésekkel fordulnak a vásárló- közönséghez, s ezeknek a kérdéseknek íveken való sokszo­rosítása sok papírt von el fontosabb és hasznosabb célok­tól. A cikkre a megyei tanács kerestodelmi osztályától a következő választ kaptuk* Ekcéma gyógyítása hipnózissal A moszkvai területi bőrgyó­gyászati klinikán, eredménye­sen alkalmazzák ekcéma és más bőrbetegségek gyógyítá­sára a hipnózist. Néhány hosz- szabb altatás után (az egész gyógyítás 25—30 napig tart) megszűnik a fájdalmas viszke- tegség, elmúlik a számos bőr­betegségre jellemző álmatlan­ság, valamint az idegesség, fej fájás és a közérzet egyéb rend­ellenessége. Fokozatosan eltűn­nek a bőrkiütések is. Nehezeb ben gyógyíthatók hipnotikus álommal az elhanyagolt bőrbe­tegségek. A gyógyeljárást most elterjesztik a moszkvai terület más kórházaiban is Mesterséges eső A külföldi tudományos iro­dalomban gyakran olvasha­tunk közleményeket azoknak a kísérleteknek az eredményei­ről, amelyek az eső mestersé­ges megindítása céljából foly­nak. Mint ismeretes, az eső tu­lajdonképpen nem más, mint apró cseppekben kondenzált gőz. E cseppecskék sugara nem nagyobb a milliméter századrészénél, de a felhőtÖ­Miért tartom remekműnek címmel a Szabad Művészet pályá­zatot hirdet az általános iskolák VII—Vili. osztályos és a közép­fokú iskolák tanulói számára. A te ladat két képzőművészeti alkotás leírása, elemzése és ér­tékelése 3 — 6 gépelt vagy 5—8 kézírásos oldal terjedelemben két képzőművészeti alkotás közül az eqyik szabadon választható, a régi vagy motV.rn festészet, ara­fika vaqy szobrászat köréből, a másik az alább meqadott müvek egyike legyen: 1. Strobl Alajos; Arany János emlékműve. Budapest. Múzeum­kert. 2. Szinyei Merse Pál: Majális. (Szépművészeti Mú»>um, Buda­pest.) 3. Munkácsy Mihály: Rőzsesze- dő. (Szépművészeti Múzeum, Bu­dapest.) 4. Goya; Korsós lány. (Szépmű­vészeti Múzeum. Budapest.) 5. Meunier: Zsákhordó. (Szép­művészeti Múzeum. Budapest.) 6. Derkovits Gyula; Három nemzedék. (Uj Magyar Képtár, Budapest.) Pályázni lehet az iskolákon vaqy a DISZ-szervezeteken ke­resztül. Beküldési határidő: 1956. október 31. Cim: Szabad Művé­szet szerkesztősége. Budai *:>st, VII., Lenin körút 9—11. A pályaműveket a Maqyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége által kijelölt bizott­ság bírálja el. A Vvgjobb dolgozatokat a kö­vetkező dijakkal lutalmazzuk- 2. db 400.— Ft-os 2. db 300 Ft-os 3 db 200.— Ft-os 10 db 100.— Ft-os dillal, ezenkívül még 20 doloo zatot részesítünk könyvjuta lomban. Azt a három iskolát vaqv út­törő szakkört, ahonnan a legtö’'*- Jó pálvamű érkezik kisebb mű­vészeti könyvtárral ajándékoz­zuk meg. A leo'obb pályamunkákat a Szabad Művészet leközli. meg, amely több kilométer mélységű, óriási mennyiségű nedvességet tartalmaz. A tu dósok különböző kísérleteket végeztek abból a célból, hogy ezt az életet adó nedvességet ott kényszerítsék lehullásra, ahol az szükséges. Az egyik el­járás lényege abból áll. hogy a felhőt súlyosabbá teszik, mégpedig vízzel való permete­zés árán. Sikeresebbnek bizo­nyult az a módszer, hogy a felhőtömegbe ezüstjodidot jut­tattak. Ausztrália északi ré­szében — ahol a monszun szelek sűrű felhőket terelnek össze, de a leeső csapadék mennyisége jelentéktelen — más eljárást próbáltak ki: a felhőt azáltal „kényszerítet­ték“ arra, hogy „megnyíljon“, hogy lehűtötték és súlyát meg­növelték mesterséges jégszem­csékkel. Ez az eljárás bizo­nyult a leghatékonyabbnak. Egyik ausztráliai kísérlet al­kalmazásával 40 négyzetmér­föld (10 000 hektár) területen sikerült esőt előidézni. Másfél órán át esett, a csapadék 12,5 milliméter volt. Washington állam keleti részében (Egyesült Államok) 1950 júniusában két­szer is idéztek elő esőt a búza­vetések fölött, miáltal négy- szer-ötször annyi csapadékot kaptak, mint általában abban az évszakban. A mesterséges eső problé­máját egészében véve még tá­volról sem oldották meg. s ezért a tudósok szívósan foly­tatják ezirányú kísérleteiket. „A diákok által terjesztett kérdőív kérdései a megkérde­zettek körében első pillanat­ban esetleg furcsa érzést éb­reszthetnek. mivel a megfele­lő választ azonnal talán nem tudják megadni. De a kérdés feltétele és a beszélgetés vége között, vagy az alatt, a meg­felelő választ a megkérdezett­nek eszébe juthat, a nehezebb kérdésre is és közölni tudja az' a diákkal. Ez a módszer legjárhatóbb út, mivel a meg­kérdezett a kereskedelmi mun­káról egy érdektelen diáknak nyilatkozik, aki válaszait hű­ségesen, elferdítés nélkül rög­zíti. A fenti módszerrel egyide­jűleg többfélét is használunk, így például az áruházi dolgo­zók eladás közben kikérik a vevők véleményét az áruház munkájáról, nyitvatartási ide­jéről, stb. Természetesen ezen kívül a vevőknek rendelkezés­re áll a rendszeresített panasz- könyv is. Az áruházzal kapcsolatban azért vált szükségessé többfé­le piackutató módszer egyide­jű allMlmazása, hogy sürgősen választ kapjon a belkereske­delem arra vonatkozóan, mi­ként állítsa össze a közeljövő­ben megépítendő áruházak ter­vét. s az építészeti, technikai problémákon túlmenően az áruelhelyezési, raktározási, va­lamint vásárlóerő-számításid tervek eddigieknél jobb elké-s szítését és megvalósítását le-\ hetővé tegye. Az ipari üzemek dolgozóiig az erre a célra tartott ankéto-% kon is megkérdezzük. Ez aj módszer kiegészíti a kérdőív-S rendszert, s amennyiben a§ kérdőívekre az eddigieknél£ több és jobb válaszokat ka­punk, a kérdőívek és az an­kétok együtt megfelelő köpeti adnak majd a közönség igé-$ nyélről. A megjelent cikk a fentiek-jj ben jelzett néhány gazdaságit szempont ismerete nélkül ké-% szült el és jelent meg. Megje­lenésének következménye azl lett, hogy a diákok nem haj­landók tovább gyűjteni a kér­déseket és a megkérdezettekt is visszautasítják a válasz-^ adást. Tekintettel arra, hogy a3 Salgótarjáni Állami Áruház, | valamint a város kiskereske­delmének további fejlesztésig irányát megszabni és a jelen-s légi hiányosságokat kiküszö-d bölni csakis a teljesen érdek-}, télén kérdezési módszer aíap-|j ján tudjuk, ezért ragaszko­dunk — az egyéb módszereké használata mellett — a kérdő-1 ívek további alkalmazásához."£ Fejes József * Eddig a levél... A ciki írója továbbra is fenntartja azt a<* véleményét, hogy a kérdőíven szereplő 10 kérdés közül 6—7* felesleges, rosszul megfogalmazott és csupán azt a célt szol­gálja, hogy azt bizonyítsa be, amit amúgy sem kell bizony- jj gatni: az Állami Áruház szükségességét. Éppen ezért valószínűJ hogy a megkérdezettek nem a Szabad Nógrád cikke miatt uta-} sítják vissza a válaszadást, hanem azért, mert ezekre a kérdé­sekre bizony nehéz és értelmetlennek látszó feladat vála-^ szólni... De ettől függetlenül — tekintettel a papírhiánya — az a7 célunk, hogy az adminisztrációt mindenütt egyszerűsítsük, s ajj különféle kérdőíveket lehetőiig teljesen mellőzzük a munká d nál. Helyes, hogy a piackutatók ankétokat rendeznek, szemé- i lyes beszélgetések során gyűjtik a közönség véleményét stb.. Ezeket a módszereket kellene tovább fejleszteni, új ötletekkel-} bővíteni úgy, hogy kielégítő képet kapjanak a közönség igé­nyeiről s a kereskedelem feladatáról kérdőívek nélkül is. Le­het, hogy ez most még nehéznek látszik, ám a papírhelyzet í nem engedi, hogy akár a Belkereskedelmi Minisztérium, akár? más hivatal, vagy intézmény tovább nyújtózkodjon, mintí ameddig az ország takarója ér... * FURCSA TO A „Science et Vie” című francia folyóirat egyik cikké­ben leírja, hogy Kalifornia egy része fölött hihetetlenül nagy felhőszakadás vonult át, s ennek következtében a pusz­tában tó keletkezett. A felhő- szakadás után 15 nappal ész­revették, hogy a tó vizében két és fél centiméter hosszú apró lények nyüzsögnek, amelyek rendkívül hasonlítanak a tri- bolita nevű kövült rákfélék­hez. A triboliták megkövese­dett maradványai régi ásatá­sok alkalmával szoktak előke­rülni, mert ez az állatfajta 450 millió évvel ezelőtt kihalt. A legutóbbi időkig a triboli­ták családjának csak egy élői képviselője volt ismeretes, az} úgynevezett „királyrák”, amely az Atlanti-óceán északi part­jainál szokott előfordulni. A tóban a tribolita-szerű ál­latokon kívül egy apró rákfaj­ta ritka példányait is felfedez­ték. A tudósok most törik a fejüket, hogy miképpen kerül­tek az újonnan keletkezett tó­ba ezek az állatok. Mostanában hideg, szeles idők járnak — befellegzett immár az idei nyárnak. Árnyékban az ember didereg es remeg, sárgulnak a lombok, a sok levél pereg..; Hej, mennyivel jobb volt fürödni a strandon, vígan labdázgatni a medence-parton, heverni a napon, süttetni maguvSkat, ilyen élvezetet senki meg nem unhat! De most egy időre búcsúznunk kell tőle, majd csak fürödhetünk — ha igaz — jövőre. Fürödhetünk bizony, s reméljük, hogy jobban, mint az idén tettük ... Nem szennyes habokban, hanem áttetsző, szép, tiszta hullámokban! Mert így élvezhetjük igazán a vizet, meg úgy, ha az ember kevesebbet fizet, mint amennyi volt az idén a tarifa. Az se volna rossz, ha nem lenne már hiba a gyeppel sem többé, s zöldellne az dúsan, hogy napfürdőt venni kedvetlenül, búsan ne a kopár földön kelljen, mint most nyáron.a Ugye mindebből már tudja, mit csináljon a strandvezetőség? Lesz elég ideje jövő nyárig, hogy a strandot rendbetegye, s ez a vendégeket szépen, tisztán várja — ez a kívánságunk. A viszontlátásra! Az ősszel számunkra új örömök jönnek: itt a szüretje a szőlőnek, gyümölcsnek, Gyümölcsből nyáron is gazdag volt a termés, ám, sokak szájíze még most is kesernyés, mivelhogy úgy jártak, mint Serfőző Béla, aki az Üveggyár idős dolgozója, s Enárefalván lakik. Házának kertjében nem termett olyan sok szép alma már régen, mint amennyi nyáron. Béla bácsi szedte, — alig győzte szedni — s fejébe azt vette, eladja az almát. Am. a szövetkezet nem adott szegénynek ehhez segédkezet. Azzal küldték el, hogy „ez nem cikk minálunk, jó gyümölcs ugyan, de venni nem kívánunk”. Tíz mázsa alma így rothadt meg a kertben, s joggal leérdezhetjük: ki a hibás ebben? A szövetkezet azt mondja, 6 nem hibás, mert vásárolni csak — és ez nem is vitás — akkor köteles, ha szerződés van rája, így az egész eset Serfőző hibája... Álljunk meg egy percre! Béla bácsi, igaz, nem kötött szerződést, azt sem tudta, mi az, mivel nem gazda ő, hanem munkásember. No, de ezért talán egyáltalán nem kell segíteni rajta, akkor sem, ha lehet? Ezt nem jelentheti ki a szövetkezet! 'Törvényt bont a szükség — a mondás így tartja, s bizony nem is rothadt volna meg az alma, — amit a fogyasztók oly szívesen vesznek — ha a rendeletnél kicsit többet tesznek a szövetkezetben. Népérdek lett volna! Serfőző bátyánknak most az a nagy gondja, mi lesz a sorsa a téli almájának? Pénz lesz a termésből vagy megint csak bánat? Nos, a szövetkezet gondoskodjék róla, hogy legalább ez ne menjen pusztulóba, bőven termett ez is, nagy kár lenne érte! s Béla bácsit úgyis sok veszteség érte! Hallották a hirt. már ügye mindannyian? Nem mondok újságot, hisz“ annyi vita van, amióta biztos: megszűnik a megye... Sok ember nem tudja, marad-e, vagy megy-e, s egész nap csak izgul, szinte belekékül — pedig nem marad itt senki kenyér nélkül! S ha más megye leszünk, csak palóc föld marad ezután is e föld (dudása is akad...), a különbség ez lesz: egyszerűbb ügyvitel, ennek pedig tiszta szívvel örülni kell! Ezért csak nyugalom! Dolgozzon mindenki, az átszervezéssel nem jár rosszul senki! Újabb 15 000 hoU földet vesznek el kisbérlőktól gyakorlótérnek Nammen nyugatnémet köz­ség határában Hitler idején hatalmas gyakorlóteret létesí­tettek a Wehrmacht számára. 1945 után a volt gyakorlótéren kisbérlők telepedtek meg, akik ismét termékeny szántófölddé változtatták ezt a területet. Blank bonni hadügyminiszter most Nammennél 15 000 holdat követel gyakorlótér számára. A telepeseknek már fel is mondták a haszonbérleti szer­ződést dktóber 31-i hatállyal. SZABAD NÓGRÁD A megyei nártbizottsáa és a megyei tanács la Dia Felelős kiadó- ftatdú József Szerkesztőséé 4« kiadóhivatal­Salgótarlán Damjanich út 2. Telefon: 18-74 19-74 18-83 Terleeztlk: a Meevel Postahlvsta Hírlaooszfálva és hlrlaokézhest'’ postahivatalok Előfizetés: posta hivataloknál és kézbesítőké*' Havi előfizetési d!1 3.50 Ft Szikra Lapnyomda Budapest. V1TI Rökk Szilárd u 8 Felelős vezető; Kulcsár Mihály. tfizonyára csodálkozik most, hisz olyas valakitől kap levelet, akivel még soha nem váltott egyetlen szót se’. De mu­száj volt tollat fognom, mert nem tudom elfelejteni, amit izon a szeptembereleji vasár­napon mondott és nagyon örül­nék, ha ezekkel a sorokkal negváltoztathatnám vétemé- lyét. Már bánom, hogy akkor nindjárt nem léptem oda Ma­idhoz és nem mondtam: „Legyen nyugodt Mari néni is ne féltse Péter Ferkét; nem viszik el. Igaz, volt az életünk­ben egy olyan időszak, ami­kor az igazságért, a nyílt, őszinte szóért nem mindenki •ajongott.. .** Már gondolja ugye, hogy azt i nemrég múlt vasárnapot sze- etném idézni, amelyiken Haj­dú József országgyűlési képvi­selő ellátogatott Dejtárra. Emlékszik? Az a szép „Mer­cedes” kocsi most nem a ta­nácsház előtt állt meg néhány percre, hanem ott a falu főte­rén egy fél napra. Rekkenő hőség volt, mégis majdnem ez­ren gyűltek össze, örült min­denki a képviselő jöttének, örült mindenki, hogy eljött és nem szempontokat hozott, nem is konzultációt tartani érkezett *— csalfc éppen beszélgetni. En most mégsem arról aka­rok írni, Ikedves Marí néni, hogy milyen új, milyen nagy dolog volt ez a látogatás. Eszem ágában sincs örültetni valakit annak, amit semmi okunk ünnepelni. Nem mon­dom én azt: lám. kivívtuk, hogy a párt, az állami élet egyik vezetője leül szót váltani a dejtáriakkal. Rosszul ten­ném, ha ezt mondanám és jog­gal írhatná válaszlevelében: „... Nem vívmány ez fiam. Csak éppen annak tűnikt mert hosszú évekig elfeledkez­tek a vezetők arról, hogy kö­zénk jöjjenek. Nagy elfoglalt­ságuk mögül nem vették észre, hogy tulajdonképpen értünk dolgoznak és mi tudnánk leg­jobban megmondani, mi fáj, mi tetszik és mi az, amivel nem ériünk égyet...” És nekem azt kellene mon­danom: igaza van, Mari néni. /L# égis miért fogtam hát tollat? Gondoljon csak vissza arra a vasárnapra! Alig fejezte be nagy érdeklődéssel fogadott beszámolóját a képviselő, már­is vaskos embergyűrű ölelte körül. Zuhogtaik a kérdések, kérések, panaszok. Azonnal hangzottak rájuk a feleletek is. Ott szorongtam jegyzetfüze­temmel én is, szerettem volna minden nevet, minden kér­dést, minden feleletet felje­gyezni. Nem ment. Nem tud­tam befurakodni a bolyba. És Magát akkor pillantottam meg, Mari néni. Két marokkal gyűr­te a zsebkendőjét, sűrűn állt lábujjhegyre, hogy jobban lás- son-halljon, Ritka volt a látvány: ország- gyűlési képviselő, a dejtári vá­lasztók gyűrűjében, a kérdések pergőtüzében. Egy magas fiatalember vitte a „prímet”. Bátran, magabizto­san kérdezgetett. Sok közérde­kű kérdést tett fel. Sokkal töb­bet, mint mások, és ha nem értett egyet minden válasszal, újra és újra kérdezett. És Ma­ga, látva ezt — a fiatalember „merészségét” — megszólalt: — Bátor gyerek ez a Péter Ferkó — mondotta és félénken hozzátette. — Csak nehogy a végén baja legyen... nehogy elvigyék érte... Tevelem elején azt írtam: Már bánom, hogy akkor mindjárt nem léptem oda Ma­gához. Most mégis úgy vélem, jobb, hogy így történt. Jobb, mert talán ilyenfajta „népne­velő szónoklatba” kezdtem vol­na: „Mari néni! Hol él maga? Hát csukott füllel és behúnyott szemmel járja a világot? Forgat egyáltalán újsápot? Hát tudja Maga, higy miről tárgyalt leg. utóbb az országgyűlés? Vagy hallott valamit növekvő, széle­sedő demokratizmusunkról? Még ilyet gondolni! Hogy va­lami baja legyen az igazságért valakinek!... stb. .. .stb.‘‘ Talán ezeket fújtam volna. És ha ezt teszem, ugye, ked­ves Mari néni, otthagy engem7 Otthagy, mert elegük van már, az ilyen szónoklatokból. Egy dejtári gazda még azon a va­sárnapon mondta: tetteket vá­runk. Amit érzünk, látunk, fogunk csak arról hisszük■ el, hogy van. Jól teszik. Azóta már bebizonyosodott hogy Péter Ferkó „nem ütötte meg a bokáját”, amiért odaállt a képviselő elé és kérdezett. Kérdezett sokat. És vélemé­nyét nyilvánította. Bátran, nem félve! Vitatkozott is! Most már ez természetes és nem kell félteni a „vitatkozót", Mari néni. Ám ezt akkor, azon a na­pon én hiába bizonygattam volna Magának. Nem hitte volna el. Nem, mert dka volt rá, hogy ne higgye. Sdk minden megváltozott egy fél esztendő alatt eb­ben az országban. És a holnap még sok válto­zást hoz. Bizonygassam ? Figyeljen, Mari néni! Nyitott1 szemmel mindent látni. Kiss Gy. János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom