Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-19 / 75. szám

1956. szeptember 19. SZABAD NÖGRÁD 3 Szántani, vetni! EZ MOST A LEGSÜRGŐSEBB TEENDŐ Hídvégi László 8 holdas becskei dolgozó paraszt a vetőszántást végzi Koplányi József, a Szügyi Tangazdaság fiatal trak. torosa a vetés előtt műtrágyát szór a területre. A korai vetés nagyobb ter­mést és egyben nagyobb jöve­delmet is biztosít. Majdnem minden gabonatermelő gazda tudja ezt a régi aranyigazsá­got. Mégis minden évben el­késtünk a vetéssel. Ennek kö­vetkeztében termésátlagaink nem hogy emelkednének, in­kább csökkennek, mert a kései vetés nem tud megbokrosodni, rosszul telel ét és sok a kifa­gyás. Az ilyen vetéstől aztán nem is várhatunk jó termést. Mi tehát a teendő? Korán vetni, merd; a korai vetés biztosítja a legjobb ter­mést. Verőfényesen süt a szeptem­beri nap. Teljesen tiszta az ég. Nyoma sincs a felhőnek. Hiába nézzük az eget. nem akar eső lenni. — Pedig már nagyon kéne az eső — mondja Hídvégi László, becskei dolgozó pa­Az ország jövő évi kenyérel­látásának és a nagyobb gabo­natermés elérésének első fel­tétele, hogy dolgozó parasztsá­gunk tudomásul vegye a kö­telező gabona-vetéstervet és azt maradéktalanul teljesítse is. Községeinkben a vetésterv­felbontást már június ele­jén az aratással egyidőbeu megkezdték. Legtöbb helyen néhány hét alatt a gazdák többsége tudo­másul is vette a vetéstervet. A vetésterv idejében való lebon­tása azért vált szükségessé, hogy csépléskor már minden gazda tudja, hogy jövőre mennyit kell vetnie, mennyi vetőmagot kell félretenni. Nem így történt, ez Kistere- nyén. A vetéstervet ugyan ide­jében felbontották, de a gazdák többsége a mai na­pig sem fogadta el. Aranyosi István községi agro- nómus elhanyagolta a vetés­terv elfogadtatását. S amikor már sürgetett az idő, saját maga hamisította alá a gazdák neveit. Hogyan történhetett ez meg? Aranyosi István fiatal agronó­barázda végén megáll pihen­ni. — Nehéz a szántás, de mér nem várhatunk vele. Itt a szeptember vége. . Szántani, vetni kell, ha azt akarjuk, hogy jövőre jó termésünk le­gyen. Nagyon bolond most ez az időjárás. Hónapokig nem esik, aztán meg majd az lesz a baj, hogy sok lesz az eső. Ezért iparkodok én is a vetés­sel. Ennek a kétholdas táblá­nak a belső részébe őszi árpát, a többibe pedig búzát vetek. Igen, ez most a feladat, akármilyen nehezen is, de szántani, vetni kell, nem vár­hatunk tovább! •* A korai vetés legjobb szó­szólói a termelőszövetkezetek. A helyes vetésforgó és a gépek alkalmazása lehetővé teszi, hogy az ilyen száraz időben is megfelelő magágyat készítse­nek és korán földbe kerüljön a mag. így van ez az érsek­vadkerti Dimitrov Termelőszö­mus. Egy éve, hogy elvégezte a mezőgazdasági technikumot. Nehezen törődött bele, hogy egy faluban kell agronómus- kodnia. Elhanyagolta munká­ját. Különösen az utóbbi idő­ben törődött keveset a falu gondjával; Ahelyett, hogy beszélt vol­na a gazdákkal, megma­gyarázta volna a gabona­vetés jelentőségét, a köny- nyebbct választotta, saját maga írta alá a gazdák ne­veit. A községi és járási tanács il­letékes szervei észrevették a hamisítást. Igaz, elég későn. Az elkövetett hibáért Aranyosi István meg is kapja bünteté­sét. Mégis feltesszük a kérdést: Ki a hibás, hogy mindez meg­történhetett? A legnagyobb hiba természe­tesen Aranyosi Istvánt terheli. Neki, mint fiatal szakember­nek nagyobb gonddal és lelki­ismeretességgel kellett volna végezni a munkát. Hibás azonban a járási ta­nács mezőgazdasági osztá­lya is, mert tudatában vol­tak annak, hogy Kistere- nye nehéz község és a fia­tal, tapasztalatlan agronö­vetkezetben is, ahol már javá­ban folyik a vetés. Rélfc József fogatos és Cecnák Pál tsz- tag az egyik 25 holdas táblá­ban végzik a rozs vetését. — Szeptember a rozs vetésé­nek ideje. Ezzel nem lehet kés­lekedni — mondja Cecmák Pál tsz-tag. — Mi még minden évben betartottuk az agrotech­nikai követelményeket. Mindig időben vetünk. Meg is látszik a termésátlagon. Ebben az év­ben is 12 mázsát adott egy hold. — Hány holdat vetnek ösz- szesen? — Hatvan hold rozsot. Ebből már körülbelül 20 holdon el­végeztük a vetést. — Mennyi a napi norma? — Négy hold, de mi mindig túlteljesítjük, öt-hat holdat vetünk naponta. A vetés után azonnal elvégezzük a fogaso­lást is. így aztán mór jöhet az eső, a mi vetésünket már föld­ben találja. must segíteni kellett volna. „Segítettünk mi” — mondják a tanács dolgozói. Igen segí­tettek. de hogyan? Úgy, hogy róegkérdezték, később szemé­lyesen is megnézték a vetés­terv felbontását. De hogy meg­mondták volna neki, hogy mit csináljon az olyan dolgozók­kal, akik végképp nem akarják elfogadni a vetéstervet, ez nem történt meg. Hibás a köz­ségi tanács is, mert annak el­lenére, hogy többször figyel­meztették Aranyosi Istvánt a munka elvégzésére, tudták is a nehézségeit, még sem adtak megfelelő segítséget. Mennyi­vel könnyebb lett volna, ha a tanácstagok segítségével közö­sen végzik el ezt a munkát. Mindebből az a tanulság, hogy községi agronómusaink­nak nagyobb felelősséggel kell dolgozni. Nem szabad megengedni, hogy a község egyetlen dolgozó pa­rasztja is kivonja magát a kö­telező vetésterv teljesítése alól, mert a vetésterv teljesítése mindenki számára kötelező és aki nem teljesíti, azzal nép­gazdaságunk a törvény szigo­rával jár eL „Csak az időbeni vetésből várhat az ember jó termést" „Községünkben szépen halad az őszi betakarítás” — írja Varga Béla Kálióról. — „Sőt mi több, megkezdődött a vetés is. Elsőként Magyar József 3 kh-as dolgozó paraszt vetett. 1200 négyszögölön tette földbe az őszi árpát, mert csak az idő­beni vetésből várhat az ember jó termést.“ Begyűjtési értekezlet a megyei tanácsnál Értekezletre jöttek össze 15- én a járási begyűjtési hivatal- vezetők, elnökhelyettesek, va­lamint a megyei begyűjtési szervek: a MÉSZÖV, MEZŐ­ÉRT, Állatforgalmi Vállalat, hogy megbeszéljék az őszi be­gyűjtés feladatait. A jelenle­vők a tájékoztatóból sok segít­séget kaptak további munká­jukhoz. E héten már fogyasztókhoz kerül az idei termésből őrölt kalocsai paprika. Újdonság lesz, hogy kalocsai népművé­szeti motívumokkal díszített negyedkilós bádogdobozokban is forgalomba hoznak édesne­mes- és csemegepaprikát. Egy és negyedmillió látoga­tója volt az idei Országos Me­zőgazdasági Kiállításnak, amely vasárnap zárta kapuit. Rosszul sikerült a tanácsülés az erdőkürti gépállomáson Tanácsülést tartottak szep­tember 14-én az erdőkürti gép­állomáson. A tanácsülés nem hozta meg a várt eredményt, mert legalább 4—5 tsz képvi­selője maradt távol. Nem je­lent meg senki a helybeli Aranykalász Tsz-ből sem. De a felvetődött problémák sem érintették a soron levő felada­tokat. Még szerencse, hogy az őszi munkák sikerét nem e ta­nácsülés dönti el. mert bizony akkor a gépállomás körzetében igen siralmas lenne a kép. De ez nem így van a valóságban. Az erdőkürti gépállomás eddig végzett munkája alapján igen jól áll. Több, mint 850 holdon készítették elő a talajt, 262 holdon mélyszántást végeztek és 66 hold vetésük is van már. Milyen legyen a Hazafias Népfront jelvénye ? A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa pályázatot írt ki a népfront-mozgalom jelvé­nyének tervezésére. Az első díj 3000, a második díj 2000, a harmadik díj 1000 forint. A pályaműveket november 1-ig kell eljuttatni a Hazafias Nép­front országos irodájához (Bu­dapest, V., Belgrad rakpart 24). Eredményhirdetés november 10-én lesz. raszt, amint szántás közben a A vetési terv teljesítése mindenki számára kötelező 'ÚTIJEGYZET AKI NEM POLITIZÁL... (Szátok, szeptember 7.) POKOLI a hőség. A szátoki utcán egy teremtett lelket sem. látni. Aki csak teheti, árnyék­ba húzódik a perzselő napsu­garak elől. A tanácsház egyetlen szobá­jában jó hűvös van. Kicsik az ablakok, kevés fény jut be. Ilyen hőségben örülnek ennek a tanács vezetői. Sinkó István kőművesmester elintézte dol­gát, de azért szívesen hüsöl még egy kicsit. Ott ül a hosz- szú, barna lócán, egyik lábát keresztbe vetve a másikon, nyugodtan cigarettázva. Szót­lanul hallgatja a többiek be­szédét. Bár úgy tesz, mint aki oda se figyel, mint akit nem érdekel semmi. A Központi Vezetőség leg­utóbbi üléséről folyik a szó. — Magának mi a véleménye bácsika? — fordul Sinkó felé a lóca másik végén ülő fiatal, magas, fekete hajú férfi. Sinkót váratlanul éri a kér­dés. Kicsit zavarba jön. Pirul az arca, de teste meg se moz­dul, csak á fejét fordítja a magas férfi felé. — Mi volna, nincs nekem véleményem — böki ki, s mé­lyet szív a cigarettából. Majd a malteros, poros bakancsát nézi. A TÖBBIEK összenéznek. — Nem szokott politizálni? — kérdezi egyikük. — Nem én — válaszolja higgadtan a kőműves, majd el­dobja a cigarettavéget, rálép bakancsával, hogy eloltsa a parazsat —■, én kőműves va­gyok ... — Attól még politizálhat — szól közbe a teltarcú, szürke­ruhás tanácstitkár. — Nem az én mesterségem az — szól vissza, s összemoso­lyog az ablaknál ülő öreg hiva­talsegéddel. — Üjságot talán csak olvas? — fűzi tovább a beszéd fona­lát az ajtóhoz közel ülő férfi. A KŐMŰVES nekitámasztja hátát a hideg falnak, karját összekulcsolja mellén és úgy válaszol. — A Szabad Nógrádot jára­tom ... csak a fiam olvassa. En nem érek rá... Későn já­rok haza. Harapok valamit, aztán meg az ágynak esek. Fá­radságos a kőműves szakma ... magyarázza vontatottan, kis szüneteket tartva, majd a tar­kójára tolja zöld színű malte­ros kalapját. A többiek méltatlankodnak az öreg maradiságán, de azért csak faggatják tovább. — Mit épít most? — Halottas házat. — Oszt dolgoznak-e magá­val emberek? — Dolgoznak. — Azokkal nem szokott szót váltani a világ folyásá­ról? — Nem. — Másról sem beszél ve­lük? — Nemigen... esetleg csak annyit, „hozz maltert”. — Ennyi az egész? — Ennyi ...mi beszélni va­lóm lenne velük? E párbeszéd hallatára kitört a kacagás. Maga a kőműves is nevetett... Amikor megszűnt a kacaj, a fiatal férfi szólalt meg. — Mondja csak, kié Tereske legszebb háza? A kőműves úgy felszegte fe­jét e kérdés hallatára, mintha kígyó csípte volna meg. — Az a ház kérem szépen a Zalka Máté szövetkezet egyik tagjáé — adta meg gyorsan a választ. — Szép ház... — Meghiszem azt, én is dol­goztam azon a házon — ma­gyarázza élénken, s tekintetét végig járatja a körülötte lévő­kön. — Mondtam is annak a tagnak: „egyénileg évekig gör­nyedhettél volna a parcellá­ban, míg fel tudtad volna épí­teni a házat” ... Hiába no, a tsz-ben jobban boldogulnak ... Könnyebb ott az élet... E SZAVAK hallatára derült­ség lopakodott az emberek ar­cára. Nem tudták mire vélni a hirtelen fordulatot. A titkár még mindig próbálkozott. — Tudja mit Pista bácsi? Felemeljük a jövedelmi adóját. A kőműves felpattant a ló­cáról , oda lépett a titkár elé. — Ah, azt ne tegye, úgyis magas...! Na tessék, még ő mondja, hogy nem politizál... LANTOS LÁSZLÓ Álljanak ki a termelőszövetkezet mellett maguk a tagok is ■pártunk Központi Vezetőségének július 18— 21 -i határozata megerősítette a párt előző határozatait a mezőgazdaság szocialista átszervezé­séről, miután kimondja, pártunk továbbra is ha­tározottan munkálkodni fog termelőszövetkezeteink megszilárdításán, számszerű fejlesztésén. E feladat megvalósítása érdekében már azóta is számos in­tézkedés történt. Ilyen például a szeptember 9-én megjelent minisztertanácsi határozat is, a „mező- gazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről”. A termelőszövetkezeti mozgalom állandó szi­lárdítása, erősítése mellett elengedhetetlen és ál­landó feladatként szabta meg pártunk a számszerű fejlesztést is, mely sajnos megyénk területén az utóbbi időben alább hagyott. Mi sem bizonyítja jobban ezt a tényt, mint az, hogy a III. negyedév­ben mindössze 26 család választotta a közös gazdál­kodás útját. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: mi gátolja a termelőszövetkezeti mozgalom szám­szerű fejlesztését? Ha egy termelőszövetkezetben megnézzük a helyzetet, rögtön meg is állapíthatjuk: az elmaradás legfőbb oka a termelőszövetkezeti ta­gok passzivitása, gyenge fölvilágosító, politikai munkája. Ez természetesen legtöbb termelőszövet­kezetben szektás nézetekből ered. Melyek ezek? Mindenek előtt, mint Héhalomban és Kisbágyon- ban is. azzal magyarázzák a számszerű fejlődés gyengeségét, hogy az egyénileg dolgozóknak rend­kívül jó jövedelmük van, becsületesen megélnek belőle, s így nem is igen érdeklődnek a termelő- szövetkezetről. Azt hangoztatják, nem kellene ilyen jövedelemszerzést megengedni nekik, akkor mind­járt könnyebb lenne a helyzet. Helytelen, káros ál­láspont ez, annál inkább, mert mi nemcsak az el­szegényedett dolgozó parasztokat akarjuk megagi tálni, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetbe; Tisztán kell látni minden népnevelőnek, kommu­nistának, agitátornak, a mi célunk az, hogy a jól gazdálkodó egyéni parasztokat is győzzük meg pár­tunk helyes politikájáról, mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezésének szükségességéről, termelőszö­vetkezeteink magasabb eredményeiről, egyszóval: a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő nagyobb lehe­tőségekről. S ha ezt a munkát a tsz tagjai élőbbé teszik, minden bizonnyal a község elismert jó gaz­dái is — meggyőződve az út helyességéről — kö­vetik az agitátorok példáját. lAAás termelőszövetkezetekben pedig abból a téves felfogásból indulnak ki a tagok, hogy nem kell új tag, kevesebb lesz így az egy tagra jutó jövedelem. Ezért nem végeznek agitációs mun­kát a mohorai Kossuth, a felsőpetényi Rákosi és a patvarci Béke tsz-ekben. Mi sem bizonyítja jobban felfogásuk helytelenségét, mint az érsekvádkerti Tartós Béke Tsz példája, ahol az 1954-es évhez viszonyítva 1955-ben a tagok létszámának emelke­désével — bár a földterület nemigen növekedett — párhuzamosan nőtt a jövedelem is. Nagyobb terü­leten érvényesült a szövetkezeti demokrácia, terv­szerűbbé, belterjesebbé tették gazdaságukat, még a szétaprózott parcellán is. További agitációs mun­kájukban nagy segítséget jelent az is, hogy a me­gyében elsők között kapták meg az idén a tagosí­tást. Sok helyen arra hivatkoznak a termelőszövet­kezet tagjai, hogy nem érnek rá agitálni, szervezni; Igaz, sok munka van most, de az érv mégsem fo­gadható el. A jelenlegi munkák, szántás-vetés vi­szonylag kevés tagot foglalkoztatnak. Az apróbbak pedig megengedik, hogy mellettük agitációs munkát is végezzen bármelyik tsz-tag. Persze, ehhez az szükséges, hogy jó szomszédi kapcsolat alakuljon ki a tsz-tagok és az egyénileg dolgozó parasztok között, mert így munka közben is, a nap bármely szakában beszélgethetnek a termelőszövetkezetről; Azok a tsz-tagok pedig, akik így kihasználják az időt, lelkes, buzgó agitátorai lesznek a termelőszö­vetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésének. A Központi Vezetőség júliusi határozata meg- -‘■*- adta tehát a segítséget a téves nézetek szét­zúzásához. A termelőszövetkezetek pártszervezetein van most a sor, hogy érvényt szerezzenek a hatá­rozat végrehajtásának, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Látnia kell minden termelőszövet­kezeti kommunistának, pártonkívülinek, a tsz számszerű fejlesztése nemcsak egy-egy termelőszö­vetkezet ügye. Népgazdaságunk, dolgozó paraszt­jaink ügyét jelenti ez. Éppen ezért pártszerveze­teink szervezzenek állandó agitációs kollektívát a tsz tagjaiból, adjanak számukra rendszeres gazda­sági és politikai tájékoztatást a termelőszövetkezet és a község életéből. A termelőszövetkezeti agitá­torok használják fel munkájukhoz saját tapaszta­lataikat, mondják el saját körülményeiket, megél- hetőségüket, kereseti lehetőségüket. Ne szégyellje­nek munkaegységkönyvükkel kezükben összehason­lítani jövedelmüket egy-egy egyéni gazdáéval. Agi­táljanak továbbá a kormány és párt adta kedvez­ményekkel. Tartsák szem előtt, a meggyőző mun­kának türelmesnek kell lennie még akkor is, ha kezdetben nem mutatkoznak eredményei, hogy mi­nél előbb végrehajtsuk mezőgazdaságunk kettős feladatát. Kiss József SZÜLÖK FIGYELMÉBE! Igen sok a tűzeset, mert a szülők nem érzik a felelőssé­gét annak, ha a gyermekeiket felügyelet nélkül hagyják, nem vigyáznak rájuk. A gyermekek általában a látottakat utánoz­zák, igyekeznek megszerezni a gyufát, azt gyújtogatják, ciga­rettáznak, természetesen du­gott helyen, ahol a szülők nem látják, s ami legtöbb esetben veszélyes és komoly tűzeset okozója. A nyár folyamán különösen sok tűzeset keletkezett, nagy kárértékkel, főleg a gyerme­kek játékából. Például Borsos- berényben, ahol a takarmá­nyon kívül még a gyermek i9 a tűz martalékává vált. Szal- matercsen, Nézsán, Karancsbe- rényben hasonlóan gyermekek által okozott tüzek keletkeztek, s az a tapasztalat, hogy a tűz­esetek 60 százaléka így kelet­kezik. Ezeken kívül még sok példát lehetne felsorolni. A tűzrendészet! hatóság felhívja a szülök figyelmét, hogy a gyermekeket nagyobb felügye­let mellett tartsák, ugyanakkor a gyufát és a gyújtó eszközöd két olyan helyen tárolják, ahol a gyermekek nem férhetne! hozzá. H. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom