Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-15 / 74. szám

1956. szeptember 15. SZABAD AOGRAD 3 A kenyérgabona termésátlagának növeléséért ÍRTA: GÖMÖRI HE\RiK MEGYEI FÖAGRONÓMUS Közel egymillió ember tanulmányozta az Országos Mezőgazdasági Kiállítást Holnap tesz kót hete, hogy megnyílt az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Az eltelt idő alatt közel 1 millió ember tekintette meg me- zögazdaságunk hatalmas seregszemléjét. A sereg­szemle ezernyi látnivalóját különösen sokan ke­resték fel vasárnap, amikor a látogatók száma A termelőszövetke­zetek gyümölcsfa telepítését segíti elő a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat által szerkesztett Zetorra szerelhető gödörásógép. Rados József a szügyi Mikszáth Kálmán Tsz elnöke, Krizsa- nyik Pál és Korbély Ferenc szügyi gaz­dák töviröl-hegyire megvizsgálják ezt a gépet. Hamarosan szükség lesz rá, gyümölcsöst telepít a termelőszövetke­zet. megközelítette a 200 ezret, kétharmada vidékről érkezett a fővárosba, gyénk területéről is fel a kiállítás pavilonjait, tatóit. A kiállítás szőlőtermelési bemutatóját is felkeresték a cserhátsurá- nyi és magyarnándori dolgozó parasztok. A képen éppen a homoki és. .a lun-ast szemlélik. Második ötéves tervünk cél-, kitűzései előírják, hogy 1960-ra a keftyérgabona termelésénél 27 százalékos emelkedést kell elérni. Felvetődik a kérdés, el leHet-e érni ezt az emelkedést? Ha a válaszra röviden akar­nánk felelni; azt mondhatjuk: igen. Azonban ebben az egy szóban összetömörítve nagyon sok olyan körülmény van, ame­lyet általában sokan ismernek, de nem alkalmaznak, viszont nagyon sokan nem ismernek, s így ezt nem tudják alkalmazni. Nekünk, mezőgazdasági szakembereknek az a célunk, hogy minden körülmények között elér­jük a párthatározat máso­dik ötéves tervében meg­jelölt termésemelkedést, ezért kötelességünk, hogy ezt az igen szót ,részleteire szedjük, szét, megmagyarázzuk minden­kinek, akinek kötelessége és köze van ebben a munkában résztvenni; Szilárd meggyőző­désem az, hogy termelőszövet­kezeteink és dolgozó paraszt­ságunk erejét megfeszítve, •minden tudását, szorgalmas munkáját felhasználja és 1960- ban büszkén jelenti: a feladott leckét megoldottuk; Ahhoz, hogy az elénk tűzött feladatokat megvalósítsuk, nem kell semmi különös ör­döngösség, csak a szükséges és a jól bevált módszereket kell együttesen alkalmazni. Ha az említésre kerülő módszerek közül egyiket, másikat alkal- .mazzuk. csak, az is segít vala­mit. De minél többet alkal­mazunk belőlük, annál na­gyobb lesz az eredmény és ha együttesen alkalmazzuk, úgy még egy kedvezőtlen időjárás esetén is kiváló terméseredmé­nyeket lehet elérni. Hogy ez -így van, mutatja a palotási Májüs 1> Tsz példája, ahol az egyik 20 holdas búzatáblán 20 mázsa búza termett holdan­ként. Ahhoz, hogy a fent emlí­tett kenyérgabonaemelke­dést 1960-ban elérjük, megfelelően kell gondos­kodnunk gabonanövé­nyeinkről, mint az édes­anya gondoskodik a fejlő­désben levő gyermekéről és kihasznál minden lehetŐ6é­A mezőgazdasági szövetkeze­ti mozgalom fejlesztéséről szó­ló minisztertanácsi határozat előírja: „A termelőszövetkeze­tek szarvasmarha (tehén, üsző) és sertés tenyészállatokat köz­vetlenül vásárolhatnak állami, kísérleti, tan- és célgazdasá­goktól, az állatforgalmi válla­lattól, termelőszövetkezetektől és egyéni termelőktől.“ A ha­tározat megjelenése után meg­kértük Faragó Antalt, a Szé- csényi Tangazdaság főagronó- musát, mondja el, hogy gazda­ságuk mennyire tudja elősegí­teni a határozat végrehajtását? — Tangazdaságunk már a határozat megjelenése előtt is nagyobb mennyiségbén adott el üszőket, termelőszövetkeze­tek részére. Ebben az évben több darab kiváló tenyészüsző feleslegünk volt. Nem egy eset­ben szóltunk a iárási tanács mezőgazdasági osztályának, környező termelőszövetkeze­teknek. vásároljanak tőlünk te- nyészüszőket. Sajnos, ez nem történt meg. így mi kénytele­nek voltunk más megyében le­vő termelőszövetkezetekhez fordulni, akik szívesen vásá­rolták meg növendékeinket. Néhány hete. hogy a dánszent- tniklósi Micsurin Termelőszö­vetkezet 30 darab üszőt vásá­rolt, gazdaságunktól. A 30 da­rab; között volt olyan, mint a 24-es Ibolya, amely az eladás Után néhány napra leelleit. Ki­get, előteremt mindent, ami a neveléshez szükséges, ugyan­úgy kell a kenyérgabona ré­szére is minden támogatást megadni, hogy a fejlődéshez szükséges feltételek időben a rendelkezésre álljanak. Egy példát szeretnék megemlíteni. Ha ősszel járjuk a határt, sok­szor látni gabonát lófejnagysá- gú rögök közé vetni. A vetés után alkalmazzák a tárcsát, a hengert és egyéb művelési gé­pet. Azt is lehet látni, hogy az egyénileg dolgozó parasztok a vetés után a kapa-, vagy fej­szefokkal törik szét a rögöket. Ezek csak látszólagos mun­kák, a tábla így csak szemre lesz tetszetős. Nem a vetés után, hanem a vetés előtt kell alkalmassá tenni a talajt a ve­tésre. Rövidesen elérkezik az őszi kalászosok vetésideje. Ilyen­kor már minden termelőnek tudnia kell, hogy hová, milyen módon fogja elvégezni az őszi vetést. Mégis szeretnénk a ve­tések elkezdése előtt egypár olyan módszer alkalmazásával foglalkozni, amelyek segítségé­vel a nagyobb gabonatermelés alapját lerakhatjuk. Minden termelőnek meg kell érteni, hogy nagy terméseket csak úgy lehet elérni, ha szilárd ala­pot adunk a vetésnek. Sokan azt is kifogásolják, hogy azért nem tudnak nagy gabo­natermést elérni, mert a köte­lező gabona-vetésterv magas. Látszólag ez így is néz ki, azonban mindenkinek tudnia kell, hogy dolgozó népünket bőségesen el kell látni kenyér­rel. Márpedig olyan termés­átlagokkal, mint az elmúlt év­ben volt, csakis az eddig gabo­natermelésre felhasznált terü­letek fenntartásával lehet. Mi tehát a teendő? Első és legfontosabb ter­mésátlagaink felemelése és aztán a területek csökken­tése. A termésátlagok növelését csak úgy tudjuk elérni, ha a legjobban bevált módszereket együttesen alkalmazzuk. A kö­vetkezőkben ezekkel a jól be- 'vált módszerekkel részleteseb­ben foglalkozunk. (Folytatjuk.) tűnő a származása is. Anyja az elmúlt évi laktációjában 6 ezer kiló teiet termelt. De nemcsak az Ibolya, hanem a többi növendékünk is a leg­jobb származású. Gazdasá­gunkban ritka az olyan tehén, amely 3 ezer literen alul ter­mel. A Minisztertanács határoza­ta arra kötelez bennünket, hogy a jövőben még több és jobb üszőt adjunk termelőszö­vetkezeteink részére. Mi min­dent megteszünk ennek érde­kében. A jövő évben előre lát­hatóan 15—20 darab üszőt és 8—10 darab tehenet tudunk a termelőszövetkezetek részére eladni. Ez a szám nem nagy, de ha figyelembe vesszük, hogy gazdaságunk tehénállo­mányának több mint a fele dánvörös keresztezésű, és ezek­nek a keresztezett növendé­keknek a sorsa még nincs el­döntve. Nem tudiuk. hogy a saját tehenészetünkben nevel­jük fei őket. vagy ezekből is tudunk értékesíteni. Gazdaságunk azon lesz, hogy minél több növendéket tud­junk a termelőszövetkezetek részére biztosítani, de szeret­nénk azt. ha ezek a kiváló te­nyészállatok itt a környéken vagy a megyében maradnának Ehhez oedig az szükséges, hogy termelőszövetkezeteink ne saj­nálták a befektetést a tenyész­állatokért. 43 840 forint és majdnem 65 máisa kukorica a szerződéses vörösheréért Hat katasztrális hold mag- fogásos vörösherére kötött szerződést a szurdokpüspöki Béke Tsz. A 21,92 mázsa vö­röshere magért 43 840 forintot kaptak. Ezenkívül a vöröshe­re minden mázsájáért 3 má­zsa májusi morzsolt kukoricá­nak megfelelő abraktakar- mány-juttatásban is részesül a termelőszövetkezet, állami szabad felvásárlási áron. Ily- módon majdnem 65 mázsa má­jusi morzsolt kukoricának megfelelő kukoricát kapnak. A tolmácsi gépállomás és termelőszövetkezetei az őszi munkák sikeréért Megtartotta őszi tanácsülését a tolmácsi gépállomás is, me­lyen részt vett a körzetükhöz tartozó valamennyi termelő- szövetkezet elnöke. Az ülésen megbeszélték a nyári munkák­nál felmerült hiányosságokat, s a soronkövetkező őszi felada­tokat. A jelenlevők elmondot­ták, hogy a nyár folyamán sok esetben nem kapták meg idő­ben az ígért gépeket, s nem a legjobb munkát végezte a gép­állomás két aratógépe sem. A tanácsülés befejeztével hatá­rozatot hoztak, melyben meg­szabták a gépállomás és a ter­melőszövetkezetek feladatát az őszi munkákban. Túlteljesített!! éves tejtermelés! tervét a berkenyéi Petőfi Tsz 50 000 liter tejet terveztek az idén a 25 darab tehéntől a ber­kenyéi Petőfi Tsz-ben. Augusz­tus végéig azonban már 57 000 liter tejet fejtek. Ebből teljesí­tették több mint 8700 literes kötelező beadásukat, sőt jóval több szerződéses szabad tejet is vittek a csarnokba a terve­zettnél. A nagyszerű eredmény az állatgondozók szakszerű, gon­dos munkájában rejlik. Takar­mány van bőven, mert a sza­bad tej után járó korpa is 10— 12 mázsát jelent havonta a tsz- nek. S nem utolsó sorban olyan teheneik vannak, mint a 25-ös Galamb, meg a 16-os Zsemlye, amelyekkel az Országos Mező­gazdasági Kiállításon sem val­lottak szégyent. A Galamb II. díjat, a Zsemlye pedig okleve­let kapott. Természetesen a tsz tagjai a tehenészet további fejlesztését tűzték ki célul. Az 50 férő­helyes istálló falai már állnak, csupán tetőt kell még ráhúzni, s aztán egyszerre megszűnik, hogy két-három helyen legye­nek a tsz állatai. Elhatározták, ha csak nem szükséges, nem vásárolnak állatokat, hanem saját borjaikból nevelnek tehe­net. A szarvasmarha-istállóban állandóan nagy a forgalom. Az egyik oldalon be, a másik ol­dalon ki vándorol a tömeg. Az ember nem is tud megállni, pedig van mit megnézni. Az állami gazdaságok istállóiban a szécsényi tangazdaság 8-as Szekfű tehene családjával együtt a tenyészeti díjat nyerte el. A Hériyelpusztai Állami Gazdaság Ibolya nevű tehene pedig első díjat nyert. Az álla­mi gazdaságok tenyészállatain kívül több Nógrád megyei egyénileg dolgozó paraszt, így Gaál Miklós ipolytarnóci gaz­da, tenyészbikája is elismerő oklevélben részesült. Nagy a forgalom a baromfi- pavilonban is. Sok nézője A látogatók mintegy Me. hatalmas tömegek keresték állattenyésztési bemu­akadt a keltetőnek és az el* árusítónak. A 2,20 forintért árusított naposcsibék nagy ré­szét » nézők szeme előtt vették ki a keltetőgépböl. Több ezer naposcsibe és kacsa talált gaz­dára az eltelt két hét alatt* Van bőven látnivaló a Me- zögazdasági Gépjavító Vállalat gépkiállításán is. Megtaláljuk itt mindazokat a gépeket, ame- lyek a nehéz és fárasztó em­beri munkát helyettesítik. A bejárat niellett a hatalmas ta­laj gyalu helyezkedik el, mel- lette a Manninger-féle rovar“ fogó, a trágyaszóró, a gödör­ásó. a burgonyaszedőgép mind olyanok, amelyek a mezőgaz- daság egyéb munkafolyamatát végzik el. A szénabetakarítás komplex-gépesítését segíti elő a Győr-Sopron megyei Gépja­vító Vállalat által készített rendfelszedő gép, amely a rendben levő takarmányt ősz- szegyűjti és petrencébe rakja. Két ember részére kényelmes hálókocsit készített a Csongrád megyei Gépjavító Vállalat. A lakókocsiban a javításhoz szük­séges legfontosabb szerszámok is megtalálhatók. A Gépjavító Vállalat által bemutatott gé­pek és gépjavítási eszközök azt mutatják, hogy gépparkunk ál­landóan fejlődik és a mezőgaz­daság minden területére kiter­jed, A kertészet- és élelmiszer­pavilonban ismerős nevekkel találkozunk. Mester László, Domán Ferenc, Nagy József lu- dányhalászi dolgozó parasztok, a híres ludányhalászi káposztát mutatják be a kiállításon. A hatalmas káposzta nemcsak a látogatók, de a bíráló bizottság tetszését is megnyerték. Mes­ter László első díjat, Domán Ferenc és Nagy József pedig el­ismerő oklevelet kaptak. A legnagyobb érdeklődés kétségtelenül a lovasbemutató­kat és a különböző szabadtéri játékokat kíséri. Délelőtt 10- től este 6-ig egymást követik a műsorszámok, amelyekben a kutyabemutatók, a lovasjáté­kok, a solymászok és fogatver­senyek váltják egymást. Tel­jesen új a lovas kosárlabda és a motoros futball. Mindkettőt nagy figyelemmel kísérik a lá­togatók. Emmer Ferenc körzeti agronómus pgymásnak adják a ^ kilincset a pász­tói Szabadság Tsz iro­dájában a tagok, ahogy beeseteledik. Van olyan, aki egyenesen ide jön munkája végez­tével, mint ifj. Makra Sándor, meg ifj. Tömpe Károly. Egy asszony cserepeket kapott köl­csön házához, s most tartozását rendezi a tsz-szel. Aztán itt van Kelemen István elnök, Varga János gépállo­mási agronómus, meg Vallus József könyvelő, aki már hetedik esz­tendeje végzi ezt a munkát a tsz-ben. Szó esik erről is, arról is, ahogy ez már szokás. Többek között szóba kerül a Minisztertanács határozata is a mező- gazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztésé­ről. Lassan, vontatot­tan indul meg a be­szélgetés arról, hogy a határozat minden pont­ba értékes, sokat mon­dó, egyszeri olvasásra vajmi, keveset jegyez meg belőle az ember, s arról, hogy nagy se­gítséget. 'kapott megint valamennyi termelő­Huszonöt forint helyett 3Q-at ér egy munkaegység a herencsényi Zójában Az idén, az eddig nehezen boldoguló herencsényi Zója Termelőszövetkezet is megtalálta számítását. Burgonyából 14, dohányból 80, a vöröshere magból pedig 44 000 forint jövede­lemre tettek szert. Az előrelátó gazdálkodás eredménye az lett, hogy a tervezett 25 forintos munkaegység helyett egy munka­egység értéke eléri a 30 forintot is. Erdőt szeretnének. és egj betört a pásztói Szabadságban szövetkezet. De amikor felvetődik, mégis me­lyik érinti leginkább a „Szabadságot”, való­sággal buzog az embe­rekből a szó. — Erdő kellene ... — mondja Varga agronó­mus —, nincs fa, se szerszámnak, sem épít­kezéshez, sem pedig a tagoknak tüzelőnek. — A bognárunk, a kádárunk csak akkor tud dolgozni — így Vallus, a könyvelő —, ha egyéniektől veszünk fát a javításokhoz... — s egymás után ke­resi ki a pénztárkönyv­. bői az 1200, 500, 300 fo­rintos tételeket, melye­ket fáért: adtak ki. — Vagy itt van a juh-hodály építése. 514 iuhunk van. Most még kinn vannak ugyan, de lassan már kellene a hodály — mondja Töm­pe Károly —■, építeni viszont nem tudjuk, nincs fa­— Kaptunk ugyan már kétszer is — vág szavába Makra Sándor —, de egyszer Lükére, egyszer meg Jobbágyi­ba utalták ki. Még a szállítás is meg lett volna, igaz, Litke jó messzi van ide, de hát abból a fából építkezni nem lehetett. pedig kellene a kukoricagóré, do­hánypajta, meg nyáron karám is az állatoknak. De hát drága a fa. Most, hogy a Miniszter- tanács határozata ki­mondja, hogy a terme­lőszövetkezeteknek — kérésükre — használat­ba kell adni olyan 50 katasztrális holdnál ki­sebb állami erdőket, melyek a termelőszö­vetkezet területén be­lül vannak, és nem védő erdő, vagy olyan állami erdőket is, me­lyek érintkeznek a termelőszövetkezet te­rületével. egyszerre megnövekedett a Sza­badság Tsz tagjainak bizalma is. — Szóltunk már mi az erdőért nemegyszer —- kezdi Kelemen Ist­ván —, megjártuk azért a 45 holdért, mert ennyire lenne szüksé­günk, még Pestet is. De hát elutasították kéré­sünket. Talán most majd sikerül, mert megpróbáljuk újra... Kinéztük már a meg­felelő erdőt is. Van egy a Muzslán. meg a Ná­dasnál is. Nagyon sze­retnénk. ha sikerülne végre megkapnunk. Aztán, ha már ilyen ™ lehetőséget ad a Minisztertanács, szeret­nének vásárolni egy Z etort, természetesen pótkocsival. — Mert a teherkocsi — mondja Varga ag­ronómus — jó, jó. de azzal csak szállítani le­het. De ha egy Zetor- hoz jutunk pótkocsival, sok mindent elvégezhet tünk azzal. Szántani, tárcsázni, vetni, boro­náim, trágyát, földet, követ hordani.,; Egy­szóval: mindenre alkal­mas ... — Meg különösen so­kat jelent ez egy olyan termelőszövetkezetnél, ahol annyira kedvelik a gépeket, mint mi —r folytatja Kelemen Ist­ván. — Most a trágyát hordjuk a gépállomás segítségével. Mintegy 20—30 holdon van már kint eddig. Olcsóbban jövünk így ki, mintha igénybe vennénk az ál­latokat, meg az embe­reket is. Az is igaz az­tán, hogy három tsz <*-3 fizet annyit a gép­állomásnak. mint mi. De hát mit csináljunk, amikor megéri a gép.* Afos. hát egy Zetor- ral megint csak sok minden megoldód­na a „Szabadságban”i Az időbeni szántás, ve­tés, trágyakihordás, meg aztán nem utolsó­sorban jó kis summát takaríthatnának meg ilyenformán a pásztói Szabadság tagjai. Jó tenyészállatokat nevelünk a termelőszövetkezetek részére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom