Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)
1956-09-12 / 73. szám
4 SZABAD IYÓGRÁU 1956. szeptember 12. A Minisztertanács határozata a mezőgazdasági sző vetkezeti mozgalom fejlesztéséről (Folytatás a 2. oldalról) tetősének elősegítésére adjon kamatmentes abraktakar- mánykölcsönt. A begyűjtési miniszter és az illetékes miniszterek intézkedjenek aziránt, hogy a szerződéses növényeket termeltető vállalatok által a termelőszövetkezeteknek folyósított termelési előlegek visszafizetését a vállalat az elszenvedett belvízkár arányának megfelelően elengedhesse és a még fennmaradó hátralék visszafizetésére indokolt esetben 2—3 évi haladékot adhasson. IQ A Minisztertanács a tagok kezdeményező munkájának előmozdítása érdekében javasolja a termelő- szövetkezeteknek, hogy a többtermelési jutalom rendszerét az alapszabály idevonatkozó rendelkezésétől, valamint a Minisztertanács 10441955. (IV. 17.) Mt. h. számú határozatában foglalt javaslattól függetlenül, a közgyűlésen maguk állapítsák meg. A termelőszövetkezet közgyűlése döntsön tehát abban a kérdésben, hogy a szövetkezeti gazdaság egyes üzemágaiban elért tervtúlteljesítés jutalmazására adjanak-e az üzemág dolgozóinak prémiumot. A közgyűlés döntsön továbbá arról is, hogy milyen legyen a prémium mértéke. A Szerződéses termelés alapján a II. termeltető vállalatok által a termelőszövetkezetek részére többtermelési jutalom címén fizetett összegek felhasználásáról ugyancsak a közgyűlés döntsön. Ha azonban a közgyűlés ezekből az összegekből az illető növény megtermelésében részt vett tagokat kívánja premizálni, prémiumukat a termelőszövetkezet saját tér melí'si tervében előirányzott átlagtermés alapján állapítsa meg. |Q A termelőszövetkezeti * mozgalom fejlesztése érdekében a termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, közös gazdálkodásuk fejlesztését, gazdasági megerősítését a helyi mezőgazdasági szervek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támogassák. a) A Földművelésügyi Minisztérium és a helyi tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervei a termelőszövetkezeti csoportok zárszámadásával, éves üzemtervével és pénzügyi előirányzatával ugyanolyan rendszeresen foglalkozzanak, mint a termelőszövetkezetekével. b) A termelőszövetkezeti csoportok közös gazdálkodását a gépállomásoknak teljes mértékben támogatni kell és gépállomási mezőgazdászokat lehetőség szerint a termelőszövetkezetekhez (hasonlóan helyezzenek ki a termelőszövetkezeti csoportokba is. A földm űtcüszöv el kezeli mozgalom kiszélesítéséről, egyszerű termelői társulások fejlesztéséről A földművesszövetkezeti mozgalmat és a földművesszövetkezetek tevékenységét, az áruellátás mellett, mind az értékesítés, mind a termelés terén erőteljesen fejleszteni kell. A földiművesszövetkezetek értékesítő tevékenységét felvásárló tevékenységük eddigi tapasztalataira támaszkodva erőteljesen ki kell szélesíteni és el kell érni, hogy a földművesszövetkezetek tagjaik értékesítő szövetkezeteivé is váljanak. Az értékesítési és áruellátá- si tevékenység növelése mellett az eddigieknél nagyobb mértékben kell fejleszteni a földművesszövetkezetek termelési tevékenységét. Ezért — a már működő szakcsoportok továbbfejlesztésével — az egyszerű termelési ' társulások újabb formáinak a kialakulását is elő kell mozdítani. < A már működő egysze- • rű termelői társulások megszilárdítását és fejlesztését, valamint újabb formáinak létrehozását az alábbiak szerint kell elősegíteni: a) Alkalmi társulások: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok alkalmi társulása a földművesszövetkezeteken belül egy-egy termelési vagy munkafolyamat (gyümölcsös, szőlőtelepítés, szántás, vetés, permetezés stb.) közös elvégzésére, továbbá egyes termelési eszközök, vetőmagvak, anyagok közös beszerzésére, vagy egyes termelvények közös értékesítésére egy-egy időszakra. A földművesszövetkezetek keretében alkalmi társulások kizárólag értékesítésre nem alakulhatnak. Az alkalmi társulások a földművesszövetkezet szerves részei, tehát nem önálló jogi személyek. Gazdálkodásukért a földművesszövetkezet felelős, számadásaikat a földművesszövetkezet vezeti. b) Termelői szakcsoportok: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok huzamosabb időre szóló társulása egy-egy növény termelésére, közös géphasználatra, egyes állatfajták tenyésztésére, továbbá egyes állati és növényi termékek közös feldolgozására. A termelői szakcsoportok az alkalmi társulásokhoz hasonlóan szerves részei a földművesszövetkezeteknek és egész tevékenységüket a földművesszövetkezet keretében fejtik ki. c) Szakszövetkezetek: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok értékesítő és beszerző társulása, amely egy- egy növény termelését vagy állatfajta tenyésztését, illetőleg egyes állati és növényi j termékek feldolgozását önálló ■ szövetkezeti keretben végzi. A | szakszövetkezetek a földművesszövetkezetekhez hasonlóan önálló szövetkezetek, ame- i lyek a földművesszövetkezeti hálózat kötelékébe tartoznak és közvetlen irányításukat a földművesszövetkezetek járási, illetőleg megyei szervei látják el. ') Az egyszerű termelési * társulások „Működési szabályzat1' alapján működnek, amelynek irányelveit a SZŐVOSZ határozza meg. A szakszövetkezetek tevékenységüket alapszabály szerint folytatják, amelyet a SZÖVOSZ által kiadott minta-alapszabály figyelembevételével alakíthatnák ki. ‘-t A Minisztertanács anKj‘ nak érdekében, hogy a falusi lakosság, elsősorban a dolgozó parasztság pénzbeni megtakarításait saját szövetkezeti szervezete utján ösz- szegyűjthesse és átmenetileg jelentkező hitelszükségleteit a kölcsönös segítés elve alapján közvetlenül is kielégíthesse, helyesnek tartja a falusi takarékszövetkezetek létesítésére irányuló kezdeményezéseket. Felkéri a SZÖVOSZ igazgatóságát, hogy a szövetkezetek megalakulását szervező munkával és anyagi eszközeivel segítse elő. A szövetkezetek szervezésének, működésének feltételeit a pénzügymi- ni^ter a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben rendeletileg állapítsa meg. A szavatosság biztosítékaiképpen a Pénzügyminisztériumot e szövetkezetek pénzügyi működését illetően ellenőrzési jog illeti meg. A takarékszövetkezeteket alapszabályszerű működésük keretében teljes adó- és illetékmentesség illeti meg. A A Minisztertanács szük* ségesnék és helyesnek tartja, hogy az állami és szövetkezeti szervek anyagi előnyöket biztosító kedvezményeket nyújtsanak az egyszerű termelő társulások számára, hogy ez is ösztönözze az egyénileg dolgozó parasztság egyszerű szövetkezeti társulásainak, széleskörű kibontakozását. Ilyen előnyöket és kedvezményeket a társulásoknak aszerint kell nyújtani, amilyen mértékben a közös termelés, feldolgozás és értékesítő tevékenység elemei a társulásban megvalósulnak. A kedvezmények nyújtásánál alapvető elvként kell érvényesíteni, hogy ösztönözzék a közös alapok képzését és segítsék a közös — főleg termelői tevékenység továbbfejlődését és a termelés növelését. £ Az egyszerű termelői társulások működését széleskörű termelési segítség nyújtásával is elő kell mozdítani. a) A talaj-, növényápolási, védekezési és betakarítási munkák idejében való elvégzése érdekében biztosítani kell. hogy a társulások tagjai részére a gépállomások talajmegmunkáló és betakarító gépei a mezőgaxiasági termelő- szövetkezeteket és a termelőszövetkezeti csoportokat követő sorrendben rendelkezésre álljanak. A gépi szolgáltatásokat — már alkalmi társulások esetében is — az egyénileg dolgozó parasztok díjtételeinél 10 százalékkal alacconyabban kell számolni. 30 katasztrális holdat meghaladó összefüggő táblán végzett gépi munka esetén a termelőszövetkezeti csoportok részére megállapított kedvezményt kell adni. b) Az egyéni termelők előtt sorrendi előnyben kell részesíteni az egyszerű termelői társulásokat (szakcsoportokat) a termelést elősegítő, továbbá a közös létesítményekhez szükséges anyagok beszerzésénél (műtrágya, növényvédőszer, melegágyi felszerelés, szárító és feldolgozó épületekhez szükséges anyagok stb.) Ugyanilyen előnyt kell biztosítani az élőállat, baromfi, állati termékek termelésére társult termelők részére a külön- i féle takarmányjuttatásoknál, valamint naposcsibe, tenyészállat és egyéb akcióknál. A Az egyszerű termelői társulások részére ter- melvényeik és termékeik értékesítésénél és feldolgozásánál előnyöket kell biztosítani. a) A termelési szerződések megkötésénél a társulásokat a társuláson kívüli termelőkkel szemben sorrendi előnyben kell részesíteni. Az így termelt cikkek után a társulások részére az egyéni termelőknél magasabb, de a termelőszövetkezetekét el nem érő többter- melési prémiumot, illetőleg a dohánynál minőségi felárat kell fizetni. b) Lehetővé kell tenni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési szerződéses) te jesíté- sén felüli saját termékeiket feldolgozva, csomagolva közvetlenül a felhasználóknak szállíthassák és ily módon nagyobb jövedelmet érhessenek el. c) E'ő kell továbbá segíteni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési szerződéses) teljesítésén felül, saját termékeiket közösen feldolgozzák és közve Jenül forgalombahozzák (például gyümölcs-, zöldségei-, árusítóhelyek fenntartása, tej lefölözése, gyümölcsfeldolgozás, pálinkafőzés stb.). A szőlőtermelő szakcsoportok borértékesítését termelői borkimérések, palackozás útján, továbbá a termelőszövetkezetekhez hasonlóan poharazás engedélyezésével. valamint állami pincék, feldolgozó üzemek bérbeadásával is elő kell mozdítani. A termelés növelését * szolgáló közös berendezések létesítésére és közös felszerelések beszerzésére kedvezményes beruházási hitelt lehet nyújtani. Az ellátás és az export szempontjaiból fontos évelő kultúrák nagyobb összegű területen való telepítésére, a termőre fordulás után 2—3 év múlva visszafizetendő hitelt lehet folyósítani. it Az egyszerű termelői társulások által telepített évelő kultúrák (földieper, gyümölcs, szőlő, egres, málna, spárga, stb.) összefüggő területét tagosításba bevonni nem lehet. Lehetővé kell tenni, hogy az egyszerű termelői társulások tagjai földterületüket közös művelés céljából önkéntes csere alapján összefüggő táblákba vonhassák egybe. Ehhez szükség esetén állami tartalékföldeket is fel lehet használni. A tanácsi szervek a tartalékföl- dek hasznosításánál az egyszerű termelői társulások igényeit az egyéni termelők előtt elégítsék ki. U Az egyénileg gazdálko- dó dolgozó parasztok egyszerű termelői társulásainak biztosított kedvezményekre vonatkozó feltételeket az érdekelt miniszterek a pénzügyminiszterrel és a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével egyetértésben szabályozzák. A hitelnyújtásra vonatkozó feltételeket pedig a pénzügyminiszter a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben állapítsa meg. Hegedűs András s. k. a Minisztertanács elnöke 7. Gregor János köiépparasit tagja lett a borsosbercnyi Haladás Termelőszövetkezetnek Borsosberény szövetkezeti községben az ossz földterület 87 százaléka a Haladás Termelőszövetkezet és az állami gazdaság tulajdonában van. Pár nap óta szakemberekből álló bizottság végzi a földrendezést: a nagy földtáblák kialakítását, amely lehetővé teszi a gépitechnika sikeres alkalmazását, a munkatermelékenység gyors emelkedését, nem utolsó sorban pedig a szövetkezeti tagság életszínvonalának tartós növekedését. Az elmúlt napokban újabb belépőkkel erősödött a Haladás Termelőszövetkezet. Az új belépők között találni Gregor János 21 holdas, Kiss József 6 holdas dolgozó parasztokat, s Bogdán János traktorost. Gregor János középparasztot helytelenül kuláknak nyilvánították. Most visszakapta becsületét. A rehabilitá’ást követő napon felkereste Szendai István tanácselnököt s kijelentette, hogy a Haladás tagja akar lenni. A tanácselnöknél mindig van belépési nyilatkozat. Adott egyet Gregor Jánosnak is, aki azt mindjárt ki is töltötte. „Régen vártam erre a percre” — jelentette ki mosolyogva. Nem kell hozzá különösebb szakértelem, hogy valaki megállapítsa az Ersekvadkerti Gépállomás legutóbbi beszámolójából, hogyan is állnak az éves anyag-, alkatrész-felhasználás költségeivel. Augusztus 20-ig a gépállomás az egész évre betervezett költséget már felhasználta, s jelenleg 110 000 forintos többlet felhasználásnál tart. Bitskeu Lajosnak, a gépállomás igazgatójának és Mitter- bach Pál főmérnök véleménye szerint mindezek oka a rossz tervezés, a gépek elavult állapota, s a rossz javításban rejlik. Ha tovább vizsgáljuk azonban a dolgot, hamarosan rájövünk, hogy a hibát elsősorban a műszaki vezetésben kell keresnünk. A műszaki vezetők ugyanis az év folyamán igen keveset törődtek azzal, hogyan is alakul a javítási költség, mi az oka a költségek nagyarányú növekedésének. Nem ellenőrizték a karbantartások elvégzését, s azt, hogy a műhelyben és kint a területen nagyarányú pazarlás folyik. Nem nézték meg mi okozza a gépek törését, mi teszi szükségessé a gyakori alkatrészcseré, két, egy-egy erőgépnél 12— 14 000 forintos javítási költséget, s a motorkerékpároknál felhasznált 27 000 forint értékű alkatrészeket, melyek utalványozása meg sem történt. A raktárból szabadjára hordták ki az alkatrészeket, hiszen az egyre váltakozó raktárosok elnéztek efölött. Vajon tudott-e erről Mitter- bach Pál főmérnök és Tóth Mátyás műhelyvezető, aki több éven keresztül a gépállomás főmechanikusa volt. Mitter bach Pál tudta a dolgot. Miért nem intézkedett hát ebben az ügyben? Bitskey Lajos igazgató viszont váltig hangoztatta, hogy csak a szükséges javításokat végezték, s csak a legfontosabb alkatrészeket építették be a gépekbe. Vajon Tóth Mátyás műhelyvezető se- gítette-d a gépállomás új főmérnökét és igazgatóját a maga több éves tapasztalatával? S miért nem támaszkodtak mindannyian a becsületes dolgozókra, traktorosokra, műhelymunkásokra? Hiszen azok tudják csak igazán, mit jelent a nép vagyonának védelme, a karbantartások elvégzése. a takarékosság, az önköltségcsökkentés. S végül mindezek után gondolkodtak-e már azon a gépállomás műszaki vezetői, hogyan javíthatnak még a helyzeten? Mindenekelőtt a karbantartások elvégzésének megkövetelésével, minden alkatrészcsere, törések, gépkiesések megvizsgálásával harcot indítani a takarékosságért. Ez a harc azonban csak a pártszervezetre és a gépállomás valamennyi becsületes dolgozójára támaszkodva lesz eredményes. ANTALFFY ISTVÁN főkönyvelő, oépállomási igazgatóság. A * első félévbe-* a legjobbak közöli n most 109 hátralékos Ludáu^halásziban T akosságunk folyamatos -*-J élelmezésének biztosítása, az életszínvonal tervszerű emelése elképzelhetetlen a begyűjtési terv 100 százalékos teljesítése nélkül. De nagy szerepe van a begyűjtésnek mezőgazdasági termelésünk tervszerűségében is. S nem utolsó sorban sok olyan mezőgazdasági termény van, amiért külföldről nálunk nem létező, vagy nem termő cikket kapunk cserébe, melyek ugyancsak dolgozóink zavartalan ellátását biztosítják. Ezek után nézzük meg a szécsé-yi járás egyik legnagyobb községét, Ludánvha. lászit. A szeptember 5-i értékelés szerint búzából 80, rozsból 100, árpából 80, zabból 100, sertésből 116. vágóin arházól 86, tejből 88,3, tojásból 103,1, baromfiból pedig 64.3 százalékra teljesítette begyűjtési tervét. A község dolgozó parasztjainak nagyobb része még a cséplőgéptől eleget tett kenyér- és takarmánygabona beadásának. Innen szállították a begyűjtőhelyre a szerződéses gabonát is. Nagy Bertalan (testvér) 12 holdon gazdálkodik. 1956-ra már valamennyi cikkféleségből eleget tett állam- polgári kötelezettségének. De Pőstyéni György és Végh József (végyor) ugyancsak beadta a kötelező terményt, állatot és állati terméket az idei esztendőre. Ez azonban nem kielégítő, hiszen a községben még mindig 109 hátralékos van. S ezek között olyanok is, mint Nagy Ferenc F. fia, aki az előző években mindig pontosan eleget tett kötelezettségének, s most még a szerződéses gabonájával hátralékban van. Hasonló a helyzet Kiss Jánosnál is Pöstyénpusztán. A helybeli Alkotmány Tsz búza, rozs, árpa, hízott sertés, vágómarha és baromfi tervét már teljesítette. Tejből 13 százalékos túlteljesítésük van. 110 mázsa szerződéses gabonájuk mellé 55 százalékkal adtak többet. A szécsényi járás termelőszövetkezetei között a legjobb a begyűjtési eredményük. Ludányhalászi község az első félévben a legjobban teljesítők egyike volt, s most az utolsók között kullog. De a község becsületes dolgozói, akik mindenkor eleget tesznek beadási kötelezettségüknek, követelik, hogy ahol a szép szó nem használ, foganatosítsanak szigorúbb rendszabályokat a törvénysértőkkel szemben. Csak így sikerül Ludányhalászinak ismét az élre törnie. Nagy Ferenc, a járási begyűjtési hivatal vezetője. Az autóbuszforgalom javulásával Szeptember elejétől tekintélyes számmal növekedett az autóbuszokra várakozók száma. Megkezdődött az őszi nagy forgalom, a diákokon kívül egyre többen jönnek vidékről Salgótarjánba vásárolni, eladni. Nemsokára számolni kell a sáros időkkel, a téllel is. S hogy olvasóinknak, az utazóknak, az érdeklődőknek választ adhassunk kérdéseikre, felkerestük Gáspár György elvtársat. a 33-as Autóbuszközlekedési Vállalat forgalmi osztályának vezetőjét és néhány kérdést intéztünk hozzá. Mi az oka, hogy az utóbbi időben menetrendszerinti járatok elmaradnak, vagy késve indulnak? — Sajnos most is 30 gépkocsink áll gumihiány miatt, s ebből 13 személyjáraton volt. Eddig is megvolt minden gépkocsinak a helye, meg volt szabva az útvonala. Ennyi kiesett gépkocsit azonban még a legjobb szervezés mellett is meg kell ereznünk nekünk is, meg az utasoknak is. Mi már többször jelentettük ezt az ügyet a főigazgatóságnak, és éppen a múlt héten voltak felülvizsgálni a helyzetet. A közeljövőben az ország összes közlekedési vállalatai — közöttük mi is — mintegy 40 ezer darab autógumit kapnak. Az ebből ránkeső részből bizonyára megoldjuk a problémákat. Az elmúlt évben a szerelők munkáját igen sok körülmény (rossz munkafeltételek) nehezítette. Minden munkát a szabad ég alatt végeztek el. Most a tél előtti nagy javítások és a téli szerelések is, még hasonló körülmények között mennek majd végbe? — Ez a tél jóval könnyebb lesz. Műszaki osztályunk októberben már beköltözik az új garázsba, ahol 30 gépkocsit tudnak egyszerre javítani, meleg helyen. Ez elősegíti, hogy a szereléseket, javításokat pontosabban és kevesebb idő alatt hajtsák végre. Ezzel a forgalom is javul majd. Egyes dolgozók — akik rendszeresen vagy többször utaznak autóbuszon — arról panaszkodnak, hogy a közlekedési vállalat dolgozói között a munkafegyelemben is több lazaság adódik. Ugyanis a gépkocsivezetők és a jegykezelők nem fogadják el a forgalmista utasításait, nagyon sokat vitatkoznak, vagy a szolgálatban levő személyek indulás előtt mennek el vásárolni, és ezek miatt az indulási idő jóval eltolódik a menetrendtől. De tudunk olyasmiről is, amikor a gépkocsivezető és a jegykezelő a személyjárattal útközben — a Karancs utcában — megálltak kenyeret vásárolni, és addig az utazók valamennyien — mint a gőzfürdőben — az autóbuszban izzadtak. — Sajnos, mi ilyesmiről csak későn hallunk. Ha ellenőrzést tartunk, nem fordulnak elő hasonló esetek. Ennek egyik biztosítéka, hogy a városi tanácstól megkaptuk a MÖHOSZ-he- lyiséget az előtte való térrel. Az épületben lesz majd a forgalmi iroda és az előtte levő tér az indítóállomás. így nagyobb lehetőség nyílik az ellenőrzésre, és az ehhez hasonló hibák felszámolására is. Az elmondott tények alapján mindannyian a forgalom megjavítását várjuk, és bízunk benne, hogy egyre kevesebb lesz a panasz és a 33-as Autó- közlekedési Vállalat dolgozói ió munkájukkal kivívják minden utazó megbecsülését. ■■ • ■< A közgyűlés határozott: megnézik a kiállítást Havi közgyűlését tartotta zőgazdasági Kiállítást. Az uta- meg szeptember 6-án az érsek- zást úgy szervezik, hogy ne le- vadkerti Tartós Béke Tsz. A gyen fennakadás a munkála- közgyűlés egyhangúlag elfő- tokban sem. Előreláthatólag gadta Gresa Istvánná elnökasszony javaslatát, hogy a termelőszövetkezet tagjai látogassák meg az Országos Mekét csoportban mennek Budapestre. Az utazás költségeit a tsz kulturális keretéből fedezik.
