Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)
1956-09-01 / 70. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! g _ Szabad nocpad A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Újra megnyílt az iskola kapuja XII. ÉVFOLYAM,. 70. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1956. SZEPTEMBER 1. Jxutévwfüéca Több mint 30 000 általános iskolai tanuló, közel 2000 középiskolás fiatal kezdi meg az új tanévet a mai napon megyénkben. Ilyenkor a tanév küszöbén, mind a nevelők, tanulók, mind a szülők és oktatásügyi dolgozók új lendülettel, újult erővel látnak a feladatok megvalósításához. A cél: még jobb, még eredményesebb munkát végezni, mint az elmúlt esztendőben. Az új tanév, amely immár felszabadulásunk óta a 12. jelentőségében felülmúlja az eddigieket. A XX. kongresszus iránymutatásai alapján hozott határozatok, az Oktatásügyi Minisztérium rendelkezései még fokozottabb erőfeszítésre, még szívósabb munkára serkent valamennyiünket. A megyei oktatási osztály a járásokkal karöltve, az elmúlt tanévben elsősorban a nevelők továbbképzésére, az ifjúsági munka megjavítására. a világnézeti és erkölcsi-politikai nevelésre, a bukási arányszám csökkentésére és az iskoláztatási munka javítására fordította figyelmét. Sok szép eredményt értünk él, de ezek részletezésére most nem térünk ki, most nem ez a célunk. Csupán arról szeretnénk egyet-mást elmondani, hogy mi az előfeltétele a további jobb munkának. A legnagyobb feladataink közé tartozik a bukottak számának csökkentése. Főként az általános iskolákban — bár kezdeti javulás mutatkozik — magas a bukott és túlkoros tanulók százaléka. Több mint 5000 olyan tanuló van megyénkben — tehát az összes tanulók mintegy 15 százaléka —, akik lemorzsolódtak osztályukból, nem jártak iskolába és így osz- tályzatlanok lettek; vagy ha jártak is. az előírt anyagot gyakori mulasztások miatt nem tudták elsajátítani. A karancslapujtöi általános iskola első osztályában például a mulasztási átlag nyolcszorosa a megyei átlagnak; Mindaddig tehát, amíg a szülői felelőtlenséget meg nem szüntetjük, mindaddig, amíg véget nem vetünk annak, hogy az otthoni munkát az iskolai munka elé helyezzék, nem lehetünk elégedettek, nem lehetünk nyugodtak oktatási helyzetünkkel. A pedagógusok legszebb célja sem valósulhat meg, ha a tanulók rendszertelenül járnak iskolába. Ne tavasszal büntessék a szeptemberi mulasztásokért a tanuló gondviselőjét! Ez az első kérésünk a községi és járási tanácsokhoz, de ezt kérjük az érdekelt szülőktől is. A párt, a dolgozó nép azt várja, hogy olyan fiatalokat bocsássunk ki iskoláinkból, a gyárakba, üzemekbe, földekre és hivatalokba, akiknek éltető eleme a munka, akik magasfokú képzettséggel mély és sokoldalú tárgyi tudással rendelkeznek. Közismert tény, hogy a gazdasági szervező munka egyre előtérbe kerül. Uj technikát alkalmazni és felhasználni, újítani és ésszerűsíteni, új és új módszereket elsajátítani csak olyan emberek tudnak, akik a humán tárgyak mellett megtanulták és megértették a fizikát, kémiát, matematikát és biológiát, a természettudományok alapjait, akik nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is ismerik az ipar és mezőgazdaság legfontosabb ágazatait. Mindez annyit jelent, hogy a mi iskoláinkban ma már az élet tűzte napirendre a politechnikai oktatás bevezetését. A politechnikai oktatás elemeinek az elsajátítását már az elmúlt esztendőben megkezdtük. Most azt kérjük az ütemektől, a hivataloktól. a szakszervezettől: támogassanak bennünket nevelőket és tanulókat egyaránt abban, hogy a termelési folyamatokat a diákok a gyakorlatban is megismerjék. Azt kérjük; az üzemek, vállalatok, akár szakkáderekkel, gépi felszereléssel, akár szerszámok biztosításával, hulladékanyaggal, vagy technikai szakkörök szervezésével legyenek segítségünkre. Széleskörű aktívaértekezletet kívánunk rendezni már ebben a hónapban, amelyen az üzemek küldötteivel megbeszéljük a segítség- nyújtás módját, az eddigi támogatás eredményét és meghatározzuk a feladatokat és a lehetőségeket is. Ma igazán osztály harcos az a politika, amely az ország gazdagodását, műveltségét növeli. Az ország gazdagabb, műveltebb, pedig csakis az értelmiség — köztük a pedagógusok — alkotó munkájával és közreműködésével lehetséges. Mindannyian tudjuk, hogy gazdasági és kulturális építőmunkánk hatalmas eredményei nem születhettek volna meg eddig sem a magyar értelmiség — köztük a pedagógusok — önzetlen gyümölcsöző munkája nélkül. Ahhoz, hogy a pedagógus nyugodtan dolgozhasson három alapvető feltétel szükséges: 1. politikai biztonság; 2. erkölcsi megbecsülés; 3. állandóan javuló anyagi körülmény. A politikai biztonság a Központi Vezetőség határozata óta egyre jobban megszilárdul. Érzik pedagógusaink, hogy szabadabb légkör alakult ki. Ez a légkör azt is követeli tőlünk, hogy mindazokkal szemben, akiknél áz elmúlt években törvénysértést követtünk el (áthelyezések, elbocsátások stb.) most jóvá kell tennünk ezt a hibát. Mindezt a megyei párt- bizottság kezdeményezésére végezzük. Határozott tervet dolgoztunk ki a rehabilitálásra. Még szeptember 22-ig felkutatjuk megyénkben — a pedagógus szakszervezet segítségével — azokat a pedagógusokat, akik számításba jöhetnek a rehabilitációt illetően. Az erkölcsi megbecsülést már az eddigiek során is érezték a nevelők. A megyei pártbizottságtól a pedagógusok a megbecsülést jelentő minden erkölcsi és anyagi vonatkozású kérdésben (lakás, földhözjuttatás. kitüntetés stb.) a legnagyobb segítséget kaptak. Ez nyilván éreztette hatását a járásokban és az alapszervezeteknél. Ezt bizonyítja az is, hogy soha olyan nagyfokú érdeklődés az oktató-nevelő munka iránt és általában a pedagógusok iránt még nem nyilvánult meg megyénkben, mint az elmúlt fcsztendőben. Megyei és járási titkárok mentek iskolát látogatni, segítettek ellenőrizni és előkészíteni az ideológiai konferenciákat, ott láthattuk őket az érettségi és képesítő vizsgákon is. Példájukat követték az állami szervek ‘képviselői, különböző tömegszei'vezc tek vezetői. A pedagógusok anyagi megbecsülését a legutóbbi bérrendezés hűen mutatja. Ez jelentős lépés volt az anyagi problémák megoldása felé. de tovább kell haladni, még többet kell tenni. Nagy szükség van arra, hogy a fiatal pedagógusok bérét is rendezzük, akiket a különben jelentős fizetésemelés eddig nem érintett. Sem az iskolák szakos-ellátását, sem a kisiskolák nevelői ellátását kielégítő mértékben nem tudjuk megoldani mindaddig, amíg figyelmen kívül hagyjuk a pedagógusok jogos igényeit. Példaképpen csak az áthelyezésekre kell utalnunk. Az áthelyezést kérő nevelők túlnyomó töbssége azért vágyakozik el állomáshelyéről, mert lakásproblémája nem nyert megoldást. Anyagi erőforrások felhasználásával községeinkben, falvainkban mindent meg kell tenni, hogy nevelőinknek megfelelő körülményt biztosítsanak. Pedagógusainktól azt várjuk, hogy az új tanévben fokozottabb mértékben valósítsák meg az oktató-nevelő munka egységét. Az iskolai élet nemcsak a gyermek, nemcsak az ifjú, hanem a felnőtt ember egész életére hatással van. A tanító, a tanár eszményképe a tanulónak, eszményképe az ifjúságnak. A személyes példamutatás ezért óriási. Nem várhatunk tehát mást nevelőinkből, minthogy ideológiai és szakmai téren az ifjúság példaképei legyenek. Eredményeinket nem vitatjuk. Nagyot fejlődtünk 1945 óta. Nagyot fejlődött közoktatás- ügyünk. Fejlődtek vele együtt a pedagógusok is. Áltatnánk azonban magunkat, ha azt mondanánk, hogy nincs már teendő. Nagyon sok pedagógus érzi azt, hogy községében korszerű iskola, jobb szertár, felszerelés kellene. Érezzük valamennyien, hogy még tovább kell menni az iskolai és tanulmányi fegyelem megszilárdításában. az iskola és a szülői ház kapcsolatának elmélyítésében. Vannak még tennivalóink a pedagógusok ideológiai és szakmai tudásának fejlesztésében, a tanulmányi eredmények fokozásában az iskoláztatási és ifjúsági munka megjavításában. Mi bízunk abban, hogy az előttünk álló feladatok megvalósulnak. Bízunk abban, hogy megyénk közel 2000 pedagógusa és oktatásügyi dolgozója leküzdi a nehézségeket sikerrel old meg minden olyan feladatot, amit a párt és dolgozó népünk eléje állított. Ehhez a megyei oktatási osztály nevében az új tanév küszöbén sok sikert kívánok pedagógusainknak. CSERHÁTI JÖZSEF. a Megyei Oktatási Osztály vezetője. a hőseit 2.3 oldal (Gáspár Imre felvétele) .Cooooooooooo OOGOOOOC CXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOC Most a nyár végén gondosan lekaszálták és begyűjtötték a rét füvét a eeredtótújfalúi Bűzakalász Termelőszövetkezetben Egy nap a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben A dánszentmiklósi Micsurin Tsz meglátogatására készül szeptember 2-án a balassagyarmati járás parasztküldöttsége. A mintegy 60 tsz-tagnak és egyénileg dolgozó parasztnak egy teljes nap áll rendelkezésére, hogy közelebbről megismerkedjen a Micsurin Tsz fejlődésével, a termelőszövetkezeti tagok életével. Csak előlegként 5 kg gabona egy munkaegységre (Tudósítónktól) / ól sikerült esztendő lesz az idei a nógrádi Béke Tsz-ben. Csak előlegként 5 kilogramm gabonát osztot- tóik ki munkaegységenként, S a tagok átlagos teljesítménye már most meghaladja a 200 munkaegységet, de van olyan is, aki 500—600- nál tart. 34 mázsa gabonát adtak azoknak a tagoknák prémium címén, akiknek részük volt a kalászosok ápolásában, ^b$t-'iarításái ban. Nem egy család ily módon újabb 3 mázsa gabonához jutott. Miután pedig a termelőszövetkezet cséplőcsapata■ égyéni gazdáknak segített a cséplésnél, még 60 mázsával megtoldottak a kiosztásra kerülő gabona mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy munkaegységenként 1 kilogrammal többet kapnak a tagok a tervezettnél. Már megkezdték a takarmánykeverékek vetését a pásztói állami gazdaságbán Korán vetni _ ez a jelszavuk a pásztói állami gazdaság fiatal vezetőinek. Ezt a jelszót a gazdaság még egyetlen évben sem tudta megvalósítani. Gyenge volt a vezetés, rossz volt a munkaszervezés és így minden évben elmaradtak a vetéssel. A kései vetés következménye a sok kifagyás, a rovarkár, a kevesebb termés volt. Az elmúlt évben például a kései vetés miatt 250 holdon kellett felülvetést végezni. Mindez növelte az önköltséget, rontotta a gazdaság pénzgazdálkodását. Ebben az évben új vezetők, főleg fiatalok kerültek a gaz- dáság élére, akik elhatározták, rendet teremtenek ebben az elhanyagolt gazdaságban. Munkájuknak már vannak eredményei. Az aratást, cséplést idejében befejezték és ami még nem történt meg a gazdaság életében, az aratással egyidő- ben közel 600 holdon végezték el a tarlóhántást. A cséplés befejezésével megkezdték az őszi munkára való felkészülést. Illés Gyula fő- agronómus és megbízott igazgató lelkes' munkája nyomán elérték, hogy 100 hold őszi takarmánykeverék, 100 hold őszi árpa és 100 hold rozsvetés alá már előkészítették a talajt és az elmúlt napokban megkezdték a takarmánykeverékek vetését. A takarmánykeveréket, az őszi árpát és a rozsot szeptember végére akarják elvetni, a búzát pedig októberben. Van bőven munkájuk, hiszen közel 1000 holdon kell elvégezni a vetést. Az elmúlt években a legtöbb hiba abból adódott, hogy az elővetemény nagy része kapásnövény volt. így nem tudták időben elvégezni a szántást, megkéstek a vetéssel. Ebben az évben új vetésforgót vezetnek be. Ebben a vetésforgóban az őszi kalászosok elő- veteménye 80—90 százalékban korán lekerülő pillangós takarmány és hüvelyes növény lesz. Ez a vetésforgó lehetővé teszi, hogy a talajelőkészítést idejében elvégezzék, a talaj leülepedjen és hogy a legmegfelelőbb időben végezzék el a vetést. A vetőszántással egyidő- ben végzik az istállótrágyázást és az őszi mélyszántást. Több mint 270 vagon istállótrágyát kell alászántani. Ezért minden fogatot és vontatót a trágyahordásra összpontosítanak. Eddig közel 100 holdon végezték el az istállótrágyázást. Megvalósítják azt az agortechnikai követelményt, hogy csak nyáron trágyáznak.' Á kihordott istállótrágyát azonnal alászántják, így kevesebb a . veszteség és nagyobb a termésfokozó hatás. Jól halad az őszi mélyszántás is. A gőzeke naponta 8—10 holdat szánt meg, 35—40 centiméter mélyen. De a gőz- ekések szerint ezt a teljesítményt még duplájára is lehetne fokozni, ha megfelelő volna a szén minősége. De hiába minden fáradozás, a dorogiak meg a mai napig sem küldték meg a kért jóminőségű szenet^ Míg kint a földeken a traktorok dübörgésétől hangos a határ, addig bent a gazdaság udvarán a szelektorok zúgása veri fel a csendet. Jelenleg két szelektorral végzik a vetőmagtisztítást. Van mit tisztítani. A 600 hold őszi búza vetésből csak 100 holdra kapnak másodfokú fémzárolt vetőmagot; A többit, 500 holdat saját vetőmagból kell biztosítani. Ez pedig 500 q búza, amit a vetés megkezdéséig meg kell tisztítani. Az eredmények mellett még találunk hibákat is, főleg a gépesítésben. Egy gazdaságban, ahol hatalmas mennyiségű terményt és árut kell szállítani, nem engedhető az meg, hogy egyszerre három Zetor, két vontató és egy dömper hetekig a javítóműhelyben álljanak. Jó szervezéssel, a gépek folyamatos javításával el lehet érni, hogy egyszerre csak egy traktor legyen javításban. Meg kell javítani az anyagbeszerzést is. Havonta csak egyszer, lehetőleg egy ember végezze el az anyagbeszerzést, mert a jelenlegi mindennapos vásárlás, a hetente való Pestre utazás nagyban növeli a költségeket. Az eredményeit tcrvábbfo- kozásával és a hibák kiküszöbölésével a Pásztói Állami Gazdaság is azok közé a gazdaságok közé tartozik majd, ahol minden munkát idejében és jóminőségben végeznek ei<
