Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)
1956-08-29 / 69. szám
SZABAD NOGRAD 1956. augusztus 29. 7f „A békevágyat rendőri intézkedésekkel nem lehet megszüntetni!" Tiltakoznak dolgozóink a nyugatnémet békemozgalom betiltása ellen Megyénk dolgozói, a bányászok, ipari munkások, termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó parasztok, értelmiségiek osztatlan felháboror dással fogadták a hírt, hogy a jogtipró Adenauer-kormány a Nyugatnémet Kommunista Pórt betiltása után most a békemozgalom nyugatnémet harcosainak üldözéséhez látott hozzá és rendőrterrorral akarja megakadályozni a bé- eh arcosok tevékenységét. Azokon a röpgyű léséken, amelyeket az üzemekben, hivatalokban, falvakban tartottak, a dolgozók mindenütt úgy tekintették Adenauerék intézkedését, mint a nyugat-németországi fasiszta irányzatok fokozódó erőszakosságának bizonyítékát. A megyei tanács dolgozói tiltakozásképpen táviratot küldtek a bonni kormánynak, s ebben többek között a következőket írták: „Mélységes megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban betiltották a békemozgalom legális szervezetét. Nem érthet egyet ezzel az intézkedéssel egyetlen becsületes ember sem. A békemozgalom a német néppel és a világ minden népével együtt az emberiség legszentebb ügyéért, a békéért küzd. Aki erre a mozgalomra emel kezet, az az élet helyett halált kiált. Mi az élet pártján vagyunk, s az élet nevében emeljük fel tiltakozó szavunkat a nyugatnémet bé- kemozgakrm betiltása ellen.“ Az. üzemekben műszakváltás idején beszélték meg a hírt a dolgozók, akik felszólalásaikban haragos, kemény szavakkal bélyegezték meg Aden- 'íiuerék újabb alkotmányellenes cselekményét. „Mi, a Salgótarjáni Acélárugyár békeharcosai, még le sem csillapodtunk abból a felháborodásból, amit a Nyugatnémet Kommunista Párt betiltása okozott. Ezt a felháborodást még fokozza a nyugatnémet kormány újabb lépése. Egyöntetűen tiltakozunk a nagy múlttal, szép eredményekkel rendelkező tömegmozgalom betiltása ellen!“ — írták táviratukban a Salgótarjáni Acélárugyár főműhelyének munkásai. Hasonlóképpen nyilatkoztak a Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói is. De a felszólalók csaknem mindenütt hangoztatták azt is. hogy a béke eszméjét semmilyen erőszakos cselekedettel sem lehet kiirtani a szívekből. A Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói tiltakozó táviratukban így fogalmazták meg ezt a gondolatot: „Üzenjük Adenauemek, a bonni kormánynak és imperialista parancsolóiknak, hogy a béke vágya ott él minden becsületes ember szívében. Különösen Nyugat-Németor- szágban, ahol a hitleri téboly- uralom követ'lceztében dúlt háború annyi pusztulást okozott, ahol ezer meg ezer apa nem tért vissza családjához, fiú az édesanyjához, s ahol a légitámadások következtében ártatlan gyermekek, asszonyok és öregek vesztették életüket. Ezt a békevágyat rendőri intézkedésekkel megszüntetni nem lehet!1’ A közvélemény állásfoglalására jellemző, hogy a bonni kormány intézkedése utáni napokban megyénkben 80 helyen emelték fel szavukat a dolgozók a nyugatnémet békemozgalom betiltása ellen. DRÁGA „MEGÁLLAPÍTÁS1 Majd három hete már, hogy Pobjeda karórámat •Ivittem meqjavíttatni a Salgótarjáni Szolgáltató KTSZ órajavító részlegének 1. sz. üzletébe. Az egyik Javító „megállapította”, hogy órámban egyszerre törött el a hajszálrúgó és az egyik tengely. — Ugyancsak nagyot néztem erre! Nem vagyok a technika embere, de azért mindeddig úgy tudtam, hogy ha egy rúqóhajtotta szerkezetben a rúqó eltörik, az nyílván megáll, márpedig az én órán fáradhatatlanul ketyegett. — Csupán azért vittem óráshoz, mert napi egy órát sietett. Röviden; szabá- lyoztatni akartam. De nagyon eltértem. Az órás „megállapítván” a kétszeres törést, gyorsan kiszámította, hogy az anyag, amit órámba épít, 130 forint — hat hét múlva kész is lesz. Már éppen meg akartam köszönni nagylelkűségét, tudniillik, hogy munkadílat nem is számít, amikor más ötletem támadt. Csupán kíváncsiságból elvittem órámat a piac sarkán lévő Grünwald óráshoz. Elmondom panaszomat, a mester megvizsgálja az órát, közben lesem, mikor mondja ki a végzetes 130 forintot. Nyílik a szála és nem akartam hinni fülemnek. — Jöjjön egy hét múlva és már íria is a cédulát; 30 forint. És mellékesen megjegyzi; elgörbült egy kicsit a hajszálrúgó, semmiség az egész. Ezután szeretném, ha az érdekeitek két kérdésemre válaszolnának; hogyan lehet az, hogy egy és ugyanazon óra lavítása az egyik helyen 130. a másik helyen pedig 30 forintba kerül? Ki engedi meg egyeseknek, hogy gátlás nélkül lopják a dolgozók pénzét, vagy talán eayesek azt hiszik, hogy mía a KTSZ-től a piac sarkáig értem, a nagy próféta, Mohamed csodát tett és az eltört alkatrészeket nyom nélkül összeforrasztotta? Lipták Sándor Karancskeszi KÜLFÖLDI ÉRDEKESSÉGEK Behring hajójának agyúi 20 millió hektárnyi vetésterület Szibériában Szibériában két év alatt 7 millió hektár szűzföldet, illetve parlagföldet vettek művelésbe. Ezzel a vetésterület 26 millió hektárra növekedett meg. A szibériai gépállomások az utóbbi három év alatt 89 ezer traktort és 31 ezer kombájnt, valamint sok egyéb korszerű felszerelést kaptak) A Behring-szigetekről vigaszaiért Vlagyivosztokba a Csendesóceáni Flotta Hadtörténeti Múzeumának expedíciója. Ez az expedíció Vitus Behring és a „Szent Péter“ postahajó legénységének horgonyzóhelyeit kutatta a Parancsnok-szigeteken. Több mint 200 év telt el azóta, hogy ez a hajó elpusztult. A tudományos expedíció részvevői az egyik szigeten a parti homokban felfedeztek két vasból öntött ágyút, valamint ágyúgolyókat, amelyek a „Szent Péter“-hajóról származnak. Meglelték a hajó törzsbordájának részeit is. A Behring hajójáról származó két ágyút repülőgépen szállítják Moszkvába. Gazdag vasérctelepre bukkantak Csakiangban Saoszing kínai körzetben, Csak iáng tengerparti tartományban, rendkívül gazdag vasérctelepet kutattak fel. Az itt található vasérccel becslés szerint 150 esztendeig lehet egy nagy kohászati művet ellátni, amely évente félmillió tonna hengerelt acélt gyárt; Ajándékozás — telefonon A lipcsei állami áruházak ájándékszolgálatot vezettek be, amely az NDK majdnem minden részére kiterjed. Az ajándékozó egyszerűen bemegy az áruházba, kiválasztja az ajándékot, kifizeti és megadja annak a címét, akinek a meglepetést szánja. Az áruház leadja a rendelést a címzett lakóhelyén lévő állami áruháznak, amely az ajándékot eljuttatja a címzetthez. A rendelést sürgős esetekben telefonon továbbítják. A lipcsei áruházak más újításokkal is javították a vevők kiszolgálását. Ha például valaki függönyanyagot vásárol, nem kell bajlódnia a méréssel, varrással, felrakással, mindezt az áruház dolgozói végzik el. A fényképező vevők számára ingyenes fotótan- folyamot, a varrógép-vásárlók számára ingyenes varrótanfolyamokat tartanak. Műtét a jégen Az első ejtőernyős ugrást az Északi Sarkon egy orvos végezte. Pavel Burenyin fiatal sebész a novoszibirszki szigetekre, a Bunge-földre repült, ahol mindössze ketten tartózkodtak egész télen át: egy rádiós és egy meteorológus. Egyiküknek sürgős sebészi beavatkozásra volt szüksége. Egy másik fiatal orvos, Vaze- volod Alekszandrov sarkkutató már megérkezésének első napján bonyolult műtétet hajtott végre egy rénszarvastenyésztőn, akit a tundráról szállítottak oda. Nemrég a „Tiszteletbeli sarkkutató” jelvénnyel tüntették ki Georgij Szolovjev sebészt. Rendikívüli körülményejt között kellett dolgoznia. Az „Északi Sark—5 úszóállomáson nemrég megbetegedett Gromcsevszkij elvtárs, az expedíció egyik munkatársa. A beteg állapota annyira súlyos volt, hogy nem lehetett elszól- lítani a jégtábláról. Azonnali műtétre volt szükség. Georgij Pavlovics Szolovjev, az úszóállomás orvosa elhatározta, egyedül végzi el a műtétet. Asszisztensül az állomás parancsnoka ajánlkozott. Autok- lávokban főzték ki a szükséges ruhákat, sterilizálták a műszereket. A műtőasztal és szakképzett asszisztens nélkül végzett nehéz műtét sikerült — a beteg már felgyógyult és dolgozik. Nyári Igazi nyári „tél“ van az idén az Elbrusz lejtőin. Vad hóviharok dühöngenek, 15 fokos éjszakai fagyok vannak, bár nappal a hőmérséklet higanyoszlopa gyakran plusz 5 fokig is felmegy. Ezekben a „téli“ napokban az Orosz Föderáció legjobb síelői edzéssel és barátságos hokimérkőzésekkel töltik szabadságukat. A sportolók két különböző magasságban edzenek. 1800 méteren, a zöldövezetben végzik az előkészítő gyakorlatukat: játszanak, különböző tor- nagyakorlatokat végeznek, futnak és gyalogolnak. Ez az időszak nagyon fontos a „sarkvisielés déki“ sportolók akklimatizálódásához. akik egyszerre szokatlan magashegyi viszonyok közé kerültek. Kik vannak itt a sportolók hegyi edzőtáborában? Itt találjuk Vaszillij Baranov segédolvasztárt, Revda városából és földijét, Andrej Szemjonov tűzoltótisztet, Mihail Galiev jaroszlavi esztergályost és Szvetlána Ivonova tanítónőt, a krasznojarszki határterületről. Vannak itt fiatal molotovi munkások, tanárok stb. A 11. sz. menedékházban 60 sportoló lakik. Edzéseiket A. Borin érdemes sportmester és más sportemberek vezetik. Miért növekedett az idén bányáinkban a súlyos balesetek száma? Megdöbbentő és elgondolkoztató adatot kapunk, ha összevetjük a nógrádi szénmedencében tavaly és az idén eddig előfordult halálos balesetek számát. Míg tavaly egész évben három halálos baleset fordult elő, addig az ideiek száma már nyolcra rúg. Két, a bányabíztonságban és munkavédelemben járatos és illetékes szervet látogattunk meg, hogy keressük az okokat és kutassuk a balesetek csökkentésének útját. Először a Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki osztályának biztonságtechnikai csoportjához mentünk el. Itt Bakos D. János, a csoport előadója fogadott. — Nagyon örülünk, hogy végre a helyi sajtó a mi problémánk iránt is érdeklődik — mondotta Bakos elvtárs, amikor betoppantunk hozzá. — A balesetek számának alakulásával kapcsolatban mi is tudunk egy-két érdekes számadatot közölni — kezdte kérdéseinkre adott válaszát az előadó. — Míg a múlt év első félévében 1080, három napon túl gyógyuló sérülés fordult elő a szénmedencében, addig az idén, ugyancsak az első félév során ez a szám 1008-ra csökkent. Ilyen vonatkozásban csak egy bányaüzemnél van visszaesés. Ez Kányás. ahol a tavalyi első félévi 87 három napon túl gyógyuló sérüléssel szemben az idén. az év első felében 110 fordult elő. Amikor a csoport legfontosabb feladatai iránt érdeklődtünk. éppen akkor jött be a szobába Jenei Gyula főmérnök, a csoport vezetője, aki különben most tölti szabadságát, de néha azért be-benéz a csoporthoz. Ö válaszolt kérdésünkre: — A mi legfontosabb feladatunk a munkavédelmi és biztonságtechnikai felvilágosító munka folytatása és szervezése. Ehhez azonban feltétlenül szükségünk lenne egy motor- kerékpárra, amelyet már any- nyiszor megígértek, de most felhasználjuk az alkalmat, hogy újból megsürgessük. Ha lenne motorkerékpárunk, gyakrabban megjelenhetnénk a bányaüzemeknél és megbízot- tainkkal. de a bányászokkal is többet tndnánk beszélgetni. — Ha már a felvilágosító munkánál tartunk — szólt közbe Bakos elvtárs — el kell mondanunk, hogy ezt a munkánkat nagyon megnehezítik azok az elvtársak, akik a bányáknál hetenként kétszer megtartott balesetelhárítási felolvasások meghallgatását elhanyagolják, pedig ezeken a felolvasásokon, amelyeknek időtartama általában 10—15 perc. olyan szabályokról és példákról hallhatnak, amelyeknek megszívlelésével maguk és bányásztársaik életének biztonságát növelhetnék. Újra Jenei főmérnök vette át a szót: — Munkánk megjavítása és kiszélesítése céljából minden bányaüzemnél munkavédelmi bizottságot alakítunk, s ezeket úgy alkarjuk munkába lendíteni, hogy versenyt írunk ki köztük a munkavédelmi és biztonságtechnikai helyzet javítása céljából. A versenyt az év végén értékeljük és értékes díjakat osztunk ki. — Munkánk megjavításának még egy igen fontos feltétele van: még szorosabbra kell fűznünk kapcsolatainkat a tröszt különböző osztályaival, elsősorban a Gépészeti és a Beruházási osztállyal. Második utunk a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőséghez vezetett. Itt csak a két gépészeti felügyelőt. Zséfár Ferencet és Dubinyi Zoltánt találtuk bent. A két gépészeti felügyelő szakmájából eredően a baleseti helyzet gépészeti vonatkozásairól nyilatkozott. — Nehéz most ilyen váratlanul tapasztalataink közül a legfontosabbakat és a legjellemzőbbeket kiragadnunk — kezdte Zséfár Ferenc. — A balesetek, de még inkább a halálos balesetek legnagyobb része a gépi berendezések hanyag íés felelőtlen karbantartásából ered. Nagyon elszomorító, hogy sokszor az önköltségcsökkentés jegyében hanyagolják el a villamos berendezések javítását. Itt elég csak arra a leggyakrabban előforduló esetre rámutatnunk. hogy a biztosítékcseréket soha nem az előírásnak megfelelően, feszültségmentesí- tett állapotban hajtják végre a berendezéseken, nem is beszélve arról, hogv a kiolvadt biztosítékokba mindenféle ócska drótot tesznek. Az említett gondatlan javítás legutóbb Zagyván és Ménkesen okozott súlyos égési baleseteket egy- egy szerelőn. — Sok helyütt elhanyagolják a villamos berendezések szabályszerű földelését is. Itt kell megemlíteni, hogy e berendezésék ellenőrzéséhez szükséges ohmikus ellenállás- mérő műszerek dolgában igen szegény a tröszt. Bányaüzemenként esetleg egy-egy van belőlük. Ez bizony nagyon kevés. Miközben Zséfár elvtárs elmondotta a legfontosabb észrevételeit. Dubinyi elvtórs kikészítette az asztalra két halálos baleset kivizsgálásával kapcsolatos iratokat és rajzokat. Az elsőhöz a következő magyarázatot fűzte: — Berki Zoltán csillésnek, akit a szorospataki Szeptember 6-aknában áramütés következtében 1956. május 8-án ért el a halál, azért kellett meghalnia, mert az akna keleti 2-es ereszkéjében a baloldali támfákon vezetett kábel karbantartásüt a szerelők elhanyagolták. Ezért elsősorban Egyed Barnabás villanyszerelőt terheli a felelősség, mert áram alatt szerelte át a kábelre kapcsolt jelzőberendezést és azt nem földelte szabályosan. Itt kell megemlítenem azt az egyébként igen gyakran előforduló szabálytalanságot, hogy a kábeleket nem fakábeltartókra függesztik fel. Egy ilyen szabálytalanul felfüggesztett és rosszul karbantartott kábelnek dőlve, vesztette életét Berki Zoltán csillés. Berki Zoltán meghalt, de vajon az ő halálának árán gondosabbak és lelkiismeretesebbek leszne-e a bányai villany- szerelők? — A: másik halálos balesetnek sokkal rövidebb története van — folytatta Dubinyi elvtárs. — Kányáson történt ez év március 31-én. Lenkó József bányász délután fél 2 körül három társával együtt szállítás közben jött kifelé az aknából. Természetesen ez szabálytalan volt, mert ilyenkor csak a lég- vágaton lehet közlekedni. Kötélszakadás történt és elszakadt csille halálra gázolta Lenkó Józsefet. Két társa is csak úgy tudott megmenekülni. hogy félre ugrott a vágat oldalába. Az ilyen esetek legyenek örök figyelmeztetők minden meggondolatlan bányász számára! ★ Utunk befejeződött. Tapasztalataink végén álljon itt a legfőbb tanulságként: a sérülések és balesetek erkölcsi és anyagi megrázkódtatásokat idéznek elő szépülő életünkben, a halálos balesetek szomorú tragédiákat szülnek. Nekünk ezeket ki kell kerülnünk! De ehhez több akarat és fegyelmezettség kell! Kovács János SOK« Hic IMI TUDJÁK.... .... hogy a salgótarjáni város! strandot azért szüntette meg a tanács, mert helyére röolabda- és kosárlabda-pályát akart építeni. Ez terv szerint 1956. máius elsejére készült volna el. Azonban sajnos, már iónéhánv hónappal múlott el máius elseie.de még a pályák építésének semmi nyomát sem látni a volt strand helyén. Ez a huza-vona a salgó- tarjáni sportkedvelőknek, a Salgótarjáni Vasa* stadion építését juttatja eszébe, mely 5 évig tartott. Ugv látszik, a beígért röplabda- és kosárlabda-pálva építése is ej fog tartani ennvi ideig, ha valami közbe nem iön. .... hogy a megvpi labdarúgó bajnokság folyamán a Baglvas- aljai Bányász mellett a Kistere- nyei Bányász és a Balassagyarmati Dózsa is nagv esélyese az első helyezésnek. A ielek az eddigiek szerint azt mutatják, hogy e három csapat közül kerül maid ki az az együttes, amelv *az őszi fordulók befejezése után osztálvo- zót játszik maid iáz NB II-be jutásért. .... hogv az őszi szezonban már Bablenára nem számíthat a Salgótarjáni Bányász NB I-es csapata. Ugyanis a kiváló iobb- ezélső betegsége után még kénytelen jó néhány hónapot pihenéssel eltölteni, s ígv iátékára már csak az elkövetkezendő bajnokságba számíthatunk. .... hogv a Salgótarjáni Acélárugyár Zalka Máté lövész csapata társadalmi munkában lő- pálvát épít a Kultúrothon fölötti hegyoldalban. Ez a lőoálya az önműködő oisztolvlövőknek készül. ahol zavartalanul gyakorolhatnak. A munkálatokat ez évben szeretnék teljesen befejezni az acél ár úgy ári lövészek, hogv még az ősz folyamán átadhassák rendeltetésének. Figyelem ! PARADICSOMOS BEFŰTTES HALASÜVEGEK BALLONÜVEGEK 20 litertől 60 literig FAHORDó-KÁD cefre és melasz tárolására, uborka, paprika, káposzta savanyításához 400 litertől 4000 literig. Szeméttároló b ádoq-e dén yzet. Ha jól akarja magát érezni a bányásznapon, látogassa meg Kisterenyén Vendéglátóipari Vállalat pavilonjait, ahol jó étel, tájjellegű borok, zene várja a vendégeket. LUNA tűzhely 6 havi részletre A SALGÓTARJÁNI ÁlLAMI ÁRUHÁZBAN Vásároljon mindent egy helyen az ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN Faláda különféle méretekben kapható: GÖNGYÖLEG FELÚJÍTÓ VÁLLALAT Budapest, XIII. Daqály u. 3. Telefon: 200—380. 200—705 Kisiparosokat, egyéni gazdálkodókat tanácsi igazolásra kiszolgálunk.. Kérésére árajánlatot küldünk.