Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-29 / 69. szám

* SZABAD \0<>RAU 1956. augusztus 29. PART ES PÁRTÉPITÉS * A propagandisták helye és szerepe a pártoktatásban A KÖZPONTI VEZETŐSÉG 1956. július 13—21-i határozata megszabja az előttünk álló feladatokat a dolgozó nép érdekeinek meg­felelően. A határozat következetes megvalósí­tása pedig már azon dől el, hogy mennyire si­kerül a határozatot megismertetni a dolgozók­kal és mozgósítani őket teljes végrehajtására. A szocializmus nem épül fel önmagától, ha­nem arra van szükség, hogy a társadalmi fej­lődés törvényeit megismerő emberek tudatos tevékenysége egyre jobban kifejlődjön — anyagi erővé váljon. A tömegek tudatos cselekvésének kialakítá­sát és növelését szolgálja a pártszervezetek ideológiai munkája. Az ideológiai munkának az a feladata, hogy napról napra jobban meg­szilárdítsa dolgozó népünkben a munkához, a társadalmi tulajdonhoz való szocialista vi­szonyt, fejlessze a szocialista hazafiságot és a népek közötti barátságot. Neveljen eszmeileg edzett, erkölcsileg szilárd embereket, olyan embereket, akik bíznak társadalmi rendsze­rünk győzelmében és készek pártunk vezetésé­ivel harcolni minden nehézség leküzdéséért és a szocialista társadalom felépítéséért. E kommunista jellemvonások kialakításá­ban és fejlesztésében nagy szerepe van a párt­oktatásnak és a pártoktatás központi alakjá­nak. a propagandistáknak. A pártoktatási munka eredményessége nagymértékben attól függ, hogiy megfelelő propagandistákat válasz­tottak-e ki pártszervezeteink, olyanokat, akik szívügyüknek tekintik a propagandamunkát és megvan hozzá az elméleti képzettségük és a helyes módszerük. Az 1956/57-es pártoktatási évben jelentős lépést kell tennünk előre a pártoktatás szervezeti megszilárdítása mellett a pártoktatás tartalmi színvonalának megjaví­tása terén. Jól képzett propagandisták nélkül a propagandamunka tartalmi színvonalát meg­javítani nem lehetséges. A PÁRTOKTATÁS VEZETÉSÉT, általában a propagandamunkát olyan káderekre kell bízni, akik politikai képzettségük mellett al­kotó szelleműek, szoros kapcsolatban állnak az élettel, segíteni tudnak a kommunistáknak ab­ban, hogy megértsék a társadalom fejlődésé­ben előforduló jelenségeket, elő tudják segíte­ni a marxista—leninista világnézet kialakítá­sát, fejlesztését és megszilárdítását. A mi megyénkben több száz jól képzett propagandista van, akik képesek az új párt­oktatási évben — megfelelő segítség mellett — a megnövekedett feladatokat is megoldani. Zömében a propagandisták kiválogatása a me­gyében már megtörtént. Pártszervezeteink ál­talános irányelvként vették, hogy újra meg­bízzák a régi propagandistákat a szemináriu­mok vezetésével. Ez az elv alapjában véve he­lyes, azonban pártszervezeteink a propagan­disták kiválogatását ne tekintsék befejezett­nek, hanem állandóan tartsák napirenden, nézzék meg, hogy kik azok, akik az elmúlt ok­tatásban nem megfelelően végezték munkáju­kat és helyettük megfelelőbbeket bízzanak meg a szeminárium vezetésével. Olyanokat, akik képesek az alkotó marxizmust megismer­tetni és munkájukat nem a szócséplések és frá­zisok jellemzik. A propagandisták feladatai ebben az oktatási évben különösen megnöve­kedtek. A marxista—leninista elmélet a párt egész munkájának eszmei alapja. A forradal­mi elmélet nem áll egy helyben, hanem fejlő­dik, gazdagodik a gyakorlati munka során. Ezt bizonyítja, hogy az SZKP XX. kongresszusá­nak határozatai alkotó módon hozzájárultak a marxista—leninista elmélet továbbiéjleszté- sére. Ez a fejlődés a párt kollektív bölcsessé­gét megtestesítő legfontosabb párthatároza­tokban jut kifejezésre. Az ideológiai munká­nak fontos feladata, hogy ezeket az eszméket megismertesse és mozgósítson a feladatok végrehajtására. A propagandisták fontos tényezők abban, hegy a pártoktatás részvevői megismerjék a párt politikáját. A propagandisták munkája sok tudást és nagy gyakorlatot követel. Éppen ezért a propagandista elvtársak a foglalkozá­sokra időben és rendszeresen készüljenek fel. Nem helyes az. ha a propagandista munká­ját csupán tapasztalataira alapozza. Ebben az oktatási évben különösen megnő a szerepe a propagandista szemináriumoknak, a szervezett pártoktatás minden formájában. Semmiféle gondatlanság és felelőtlenség nem tűrhető meg a propagandisták képzése terén. Biztosítani kell, hogy a propagandisták a pro­pagandista szemináriumokon megfelelő segít­séget kapjanak mind elvi, mind módszerbem téren egyaránt. Ez szükséges, mert csak úgy tudunk megfelelő eredményt elérni annak ér­dekében. hogy a betűrágást és dogmatizmust kiűzzük a pártoktatásból. AZ ALAPOS FELKÉSZÜLÉS mellett a jó propagandista fontos feltétele, hogy a propa­gandista jól ismerje hallgatóinak politikai fel- készültségét, általános műveltségét. Ismerje meg a hallgatóinak legfontosabb jellemvoná­sait a kommunista nevelés érdekében. A párt- szervezet már most adja oda a propagandis­táknak a hallgatók névsorát. A propagandamunka legyen szoros kapcso­latban az élettel és a konkrét gyakorlati, gazdasági és politikai feladatokra irányítsa fi figyelmet. A pártoktatásban dolgozó propagan­distáknak fontos feladatuk, hogy ne csak az eszmét hirdessék, ne csak idézetek és vezetők meghatározásait mondják el, hanem minden erejükkel harcoljanak az eszmék megvalósí­tásáért. Égpen ezért a propagandisták a leg­fontosabb elvi politikai kérdések mellett von­ják le a megfelelő következtetéseket, mutas­sák meg a konkrét gazdasági feladatokat. Ter­mészetesen itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a pártoktatási foglalkozások nem alakul­hatnak át termelési értekezletekké. Nem sza­bad, hogy a dolgokat károsan leegyszerűsítsük, nem szabad, hogy a szemináriumok nagy je­lentőségű politikai kérdések helyett csupán egyes napirenden levő termelési problémákat vitassanak meg. Ellenkezőleg, a pártoktatás­nak abban kell segítenie a kommunistákat, hogy a gazdasági feladatokban meglássák a politikai értelmet és bővüljön a látókörük. A pártoktatást vezetőknek és irányítóknak bizto­sítani kell. hogy a foglalkozások eszmei szín­vonala állandóan emelkedjék, gondoskodni kell arról, hogy a hallgatókat ideológiailag felvértezzék és éberségre neveljék a marxista— leninista elmélet tisztaságáért vívott harcban. A párt propagandamunkája elősegíti pártunk ideológiai egységének megszilárdulását, amely alapja a párt politikai és szervezeti egységé­nek. A pártunk egységének állandó szilárdí­tása minden párttag kötelessége és fontos fel­adata. PROPAGANDISTÁINK fontos feladata, hogy védjék a marxista—leninista elmélet tisztaságát. Tegyék magukévá a Központi Ve­zetőség 1936-os pártoktatásról szóló határoza­tának azt a kitételét, amely kimondja: „A jö­vőben sem tűrhetünk semmiféle, akár a leg­kisebb eltérést sem a marxizmus—leni nizmus elveitől és következetes harcot kell folytatni a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen.“’ A jó propagandista állandóan javítja és töké­letesíti előadói és szemináriumvezetői mód­szerét. Az alapos elméleti felkészültség a fel­tétele annak, hogy valaki jó propagandista le­gyen, de az sem mellékes, hogy milyen mód­szerrel tartja meg az előadásit és vezeti le a foglalkozásokat. A szemináriumok nem meg­felelő látogatottságához nagymértékben hozzá­járul az, hogy egy-egy szemináriumi foglalko­zás mennyire elégít; ki a hallgatók igényeit. Sokszor nem ok nélkül mondják a hallgatók egyes előadókra, hogy olyanok mint a grama- fon. Elmondja a mondanivalóját, de nem győ­ződik meg annak hatásáról, arról, hogy a hall­gatók mit értettek meg belőle. Ez sokszor ab­ból adódik, hogy nem az ő saját gondolatait mondja el. hanem másokét. Szó szerint ír ki részleteket az egyes sajtó, folyóirat cikkekből vagy brosúrákból, de megtalálható az is, hogy átdolgozás nélkül felolvassa a központilag le­küldött vázlatot. Természetesen ezeket az anyagokat fel lehet és fel is kell használni a propagandistáknak felkészülésükhöz. Nagyon fontos az érthető, világos és közvetlen beszéd a propagandisták részéről. Nem szeretik a hall­gatók, ha a propagandista összekuszálja a mondanivalóit. Arra kell törekednünk, hogy beszédünk világos, érthető legyen, amely csak­is tiszta gondolatok alapján bontakozhat ki. Ennek pedig az a feltétele, hogy alaposan is­merjük és teljesen biztokoljuk azt az anya­got, amelyről beszélünk. Általános tapasztalat, hogy a homály, a zavar és az érfchetetlenség mögött a legtöbbször a bizonytalan anyagisme­ret és a felszínes tanulás lappang. FONTOS ÉS SZERVES RÉSZE a propagan­damunkának az is, hogy az előadó megfelelő meggyőzéssel beszéljen az anyagról. Érződjön a szavain, hogy meggyőződésből beszél. Propa­gandistáink sohasem feledjék el azt, hogy a hallgató figyelmét csak akkor tudjuk lekötni, ha a szavainkból hit. szenvedély, eszmeiség, ügyünk diadalában vetett meggyőződés su­gárzik. Minden propagandistának jóleső érzés az, hogyha látja, hogy a hallgatók megfelelő ér­deklődéssel hallgatják az előadást. Ehhez ter­mészetesen nemcsak az szükséges, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy hogyan mondjuk azt. Hallgatóink rögtön megérzik, hogy sza­vaink — ahogy Kalinin elvtárs mondja — „élő lelket és eleven gondolatot” hordoznak-e. Nincs kisebb jelentősége a szemináriumra való felkészülésnek sem. Minden propagandis­tának fontos feladata legyen a jó vitavezetési vázlat, elkészítése. A helyes vázlat elkészítése sok töprengést és fejtörést kíván. Itt is nagyon fontos, hogy az anyagok legfontosabb részeit saját szavaival rögzítse le a propagandista. Nem helyes az a módszer, ha a vázlatban egy­más mellé sorakoztatjuk fel az idézeteket, de az sem, ha egyáltalán nem készítünk vázlatot, hanem csupán a kérdéseket írjuk le és arra számítunk, hogy rögtönzött mondatokkal zár­juk le majd a szemináriumi foglalkozásokat. Rögtönzött válaszokra természetesen szükség lesz, mert a hallgatók számos kérdést tesznek majd fel, amelyre a propagandistáknak vála­szolni kell. NAGY. DE SZÉP FELADATOK állanak propagandistáink előtt. Propagandistáink ezt a feladatot, csak akkor tudják helyesen meg­oldani, ha érzik a pártszervezetek megbecsülé­sét és segítségét. Pártszervezeteink lássák el megfelelő adattal, érvvel és helyi anyaggal a propagandistákat. Beszéljék meg velük rend­szeresen az adott terület legfontosabb politi­kai- és gazdaság; feladatait, hogy a szeminá­riumi foglalkozások szoros kapcsolatban legye­nek a gyakorlati élettel. Szabó István Lapozgatás a jövendő könyvében Kidolgozták a Salgótarjáni Acélárugyár második öléves tervjavaslatát Nagy munka készült el a napokban a Salgótarjáni Acél­árugyárban: a gyár második ötéves tervének javaslata. Amint ismeretes, a Miniszter- tanács 320 üzemet bízott meg az országban azzal, hojy ön­állóan dolgozza ki tervjavasla­tát a következő öt. esztendőre. Ezek között volt az Acéláru­gyár is. Mérnökök, tervezők, műszakiak, pénzügyi, munka­ügyi. gazdasági' szakemberek számítgattak, mértek, rajzoltak hosszú hetekig, figyelembe véve az egész ország ötéves tervének irányelveit. a gyár sajátos adottságait, lehetősé­geit. a fejlődés követelményeit, s a közös erőfeszítések, a gon­dos munka eredményeként vé­gül is megszületett az a vastag, könyvnek is beillő iratcsomó, amely magában foglalja a gyár dolgozóinak elképzeléseit, ja­vaslatait. Az egészet lehetetlen ismertetni, ezért csak arra szo­rítkozhatunk. hogy lapozga­tunk a „jövő könyvében“, s egyik-másik lapról kiragadunk egy-egy jellemző számot, ada­tot ízelítőképpen, hogy olva­sóink is láthassák, mit szeret­nének tenni az acélárugyáriak a második ötéves tervben. Új jjyártmánvflJi, új technológiai eljárások, növekvő termelékenység Csaknem kilencven esztendős múlt áll már az Acélárugyár mögött. Ezalatt — különösen a felszabadulás utáni időkben — egyre több új gyártmány elő­állítására került sor. s ma már alig lehet számontartani, mi minden készül a gyárban. Még­is, a tervjavaslat alkotój gon­doltak arra. hogy állandóan fejlődik a technika s a világ­piacon csak mind újabb és jobb árukkal állhatjuk a versenyt, ezért néhány új gyártmány elő állítását javasolják. Elgondo­lásaik szerint a GSZ-üzemben jövőre már csőperemeket és különféle mezőgazdasági gép­alkatrészeket is gyártanának, a Hideghengermű pedig kon­zervdobozokhoz szükséges sza- iagacél, hidegen hengerelt sza­lagacél, fémfűrészlapok, aszta­los gyalukések, rozsdamentes evőeszközök. közönséges és rozsdamentes minőségi zsilett­pengék, trafó, és dinamóleme­zek, órarugók, szalagrugók elő­állításával is foglalkozna. A Huzalműben a feszített beton­acélhuzal gyártásának fejlesz­tését jelöli meg feladatként a javaslat. Üj gyártmányok bevezetése mellett korszerűsíteni kívánnak a második ötéves terv során egy sereg régi gyártási folya­matot is. többek között a kor­mánylemezek és a csavarkul­csok gyártását, A csavarkul­csoknál például az eddigi elő- kovácsölás helyett, előhenger. lést akarnak bevezetni. a vil­lagyártásnál a nagyméretű csiszolókorong-kövek helyett, hengeralakú és kisméretű kö­szörűköveket használnak majd. Korszerűsítik a technológiát az acélöntődében is. ahol kiter­jesztik a termikus felöntések alkalmazását, a bentonitot me­lasszal és cigányhomokkal he­lyettesítik, s a homok és agyag szárítására megfelelő berende­zést létesítenek. Ezek és a hozzájuk hasonló technológiai módosítások az elő­zetes tervezés szerint jelentő­sen javítanák a gyártmányok minőségét és gazdaságosabbá tennék azok előállítását. S hogy a gyártmányok választé­kát később még inkább bővít­hessék és az áruk -minősége mind kifogástalanabb legyen, gondoskodik a tervjavaslat ar­ról is, hogy a következő öt év­,ben nagyszabású kutatás, kí­sérletezés induljon meg a gyár­ban. A kísérletezéseknek első­sorban a különleges gyártmá­nyok előállítási módjának ki­dolgozására kel] irányulniok, így megfelelő megoldást kell találni többek között a hideg- hengerlés technikájának gyors fejlesztésére, a szerszámok és hideghengerek tartósságának, élettartamának növelésére. De nemcsak az eddiginél jobb minőségű, hanem a jelen­leginél is több áru előállítá­sára törekszenek a jövőben az Acélárugyárban. Ezt a tervja­vaslat úgy fogalmazza meg, hogy 1960-ra a gyárban 1955- höz képest 26,1 százalékkal emelkedik az évenként előállí­tott termelési érték. A növeke­dést részben azáltal biztosít­ják. hogy — a gyár fejlődésé­vel párhuzamosan — mintegy 11,6 százalékkal emelik a dol­gozó létszámot, A hangsúly azonban inkább a termelékeny­ség fokozásán van: a dolgozók egy-egy műszakra eső teljesít­ményét 13,1 százalékkal kíván­ja növelni a terv. Persze, első­sorban nem a munkások foko­zott erőfeszítése útján, hanem megfelelő műszaki intézkedé­sek, korszerű gyártási eljárá­sok és nem utolsósorban az új gépek beszerzését, az egyes üzemrészek átalakítását és új műhelyek építését szolgáló be­ruházások segítségével. Bővül, terjeszkedik, korszerűsödik a gyár A második ötéves terv beru­házásaival külön fejezet fog­lalkozik. Amikor ezt készítet­ték. figyelembevették a gyár úgynevezett rekonstrukciós tervét, Ez hosszabb időre. 10— 15 évre szól. s magában foglal­ja az üzem nagyarányú kibő­vítését, hatalmas, új üzemré­szek létesítését, a gépállomány alapos felfrissítését, moderni­zálását, egyszóval: korszerű nagyüzemmé fejleszti az Acél­árugyárat, A Kohó- és Gép­ipari Minisztérium kollégiuma elvben jóváhagyta ezt a tervet, de még nem történt intézkedés arra. hogy mikor lehet hozzá­kezdeni végrehajtásához. Min­denesetre a második ötéves tervjavaslat beruházási elő­irányzatánál ezt a Hosszúle­járatú. távlati tervet tartották szem előtt, s ezzel összhang­ban. olyan beruházásokat ja­vasoltak. amelyek egyúttal a rekonstrukciós tervnek egy-egy bizonyos részletét váltják va­lóra. Bizonyára örülnek majd az acélgyári dolgozók, ha a beru­házási terv száraz mondatai, tömör szamai tágas, szép mű­helyépületekké. ragyogó, ötle­tes gépekké változnak, örül. hétnek is. hiszen a beruházási tervben sok nagyszerű dolog szerepel. Csak mutatóban lás­sunk néhányat: dróthúzó épü­let, pácolóműhely építése a Huzalmüben ... épületbővítés útján öltözők, mosdók létesíté­se a GSZ-üzemben ... két darab új kazán beépítése a gőz­ellátás megjavítására... a köz­lekedés kielégítő rendezésére iogadópályaudvar építése a gyár bejáratánál, a vágány- hálózat teljes átépítése és az eddigi keskeny nyomtávú vas­utak helyett gépkocsival is járható közútak létesítése. A tervezett sok-sok új gép között szerepel két darab nyolefoko- zatú. finom többszörös húzó­gép a Huzalmű részére, ková- csoló-automata a GSZ-üzem- nek, és még sok más egyéb. A dolgozók szociális igényeinek fokozott kielégítésére javasolja a terv a kultúrotthon és a jelen­legi munkásszálló nagyarányú bővítését, ezenkívül egy új, 100 személyes szálló és 200 lakás építését, továbbá Bükkszéken egy üzemi üdülő. a gyárban, a régi főkönyvelőségi épületben pedig egy 900 személyes étkez­de létesítését. Most már csak az a kérdés, meg lehet-e csi­nálni mindezt öt év alatt? A beruházási javaslatokat, olvas­va, ugyanis úgy érzi az ember, hogy a terv készítői egy kissé magasra engedték szárnyalni alkotó képzeletüket.., Amíg a tervjavaslattá! törvény válik... Ennek eldöntése azonban már a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium feladata; ott tudják legjobban, mire és mennyire futja az ország zsebéből, s ho­gyan lehet összeegyeztetni az acélgyáriak elképzeléseit az or­szágos. közös célokkal. A terje­delmes tervjavaslat már a mi­nisztériumban van, az acéláru­gyáriak már elmondották, mit szeretnének. Bizonyos idő múlva, gondos mérlegelés után a minisztérium majd válaszol arra. hogy mit lehet mindebből me,gvalósítani. Akkor ismét be­számolhatunk rnaju olvasóink­nak arról, hogyan módosult és nyert végleges formát a „jöven­dő könyve“’, s hogyan látnak hozzá a dolgozók a terv megva­lósításához, amely akkor már nem javaslat lesz. mint most, hanem — törvény. Műszaki konferenciát tartottak a fiatal mérnökök és technikusok részére a Salgótarjáni Acélárugyárban Érdekes esemény színhelye volt az elmúlt hét szombatján a Salgótarjáni Adélárugyár, ahol a gyár DISZ-végrehajtó bizottsága és a fiatalok mű­szaki tanácsa egésznapos mű­szaki konferenciát rendezett az ifjú mérnökök és techniku­sok részére. A tanácskozásra közel 100 fiatal műszaki érke­zett az ország nagyüzemeiből: a Sztálin Vasműből, a csepeli Rákosi Mátyás művekből, a Lenin Kohászati Művekből és számos más gyárból. Délelőtt Tóth Pál elvtárs­nak, az Acélárugyár termelési főnökének előadását hallgat­ták meg a fiatalok. Tóth elv­társ részletesen beszámolt a korszerű hideghengerlés, hi­deghúzás. kovácsolás, sajtolás és meleghengerlés helyzetéről, ismertette az Acélárugyár tapasztalatait, módszereit. Ön- tészeti kérdésekben hivatko­zott a Szovjetunió legújabb erdményeire, a kovácsolás problémáival kapcsolatban pe­dig egyes nyugati nagyüzemek példáját idézte. A hallgatók fi­gyelmét leginkább az a része kötötte le az előadásnak, amely az Acélárugyár távlati tervében megvalósítandó új Hideghengerművei és annak egészen modern gépeivel fog­lalkozott. Az utóbbi 3 eszten­dőben számos új, korszerű, többfokozatos hideghúzó gépet kapott, illetve részben önmaga készített a gyár. Tóth elvtárs ismertette ezek működését, amit azután meg is néztek a tanácskozás részvevői, akik az előadás után bejárták a mű­helyeket és kiadós jegyzeteket készítettek az őket érdeklő látnivalókról. Ebéd után került sor az elő­adás megvitatására, Élénk, színvonalas eszmecsere alakult ki. ennek során tizenöten szó­laltak fel. Nemcsak szorosan vett műszaki kérdésekről esett sző. hanem szervezési felada­tokról is elbeszélgettek a fia­talok. A Magyar Optikai Mű­vek képviselője például el­mondotta, hogy náluk még igen gyakori a szakmai félté­kenység az idős és a fiatal ér­telmiségiek között. Nagyon tetszett neki, hogy az Acél­árugyárban ennek nyomát sem tapasztalta, s kérte, mondják el alaposabban, milyen mód­szerrel sikerült jó összehangot teremteni? Tóth elvtárs és Széki elvtárs, a laboratórium fiatal vezetője, teljesítették a kérést és hosszasan ismertet­ték az acélgyáriak nevelő módszereit, amelyeknek az a lényegük, hogy bátran tá­maszkodnak a fiatalokra, s je­lentős feladatokkal, kemény munkát követelő megbízások­kal látják el őket. Mivel a tanácskozáson az Acélárugyárral kooperáló üze­mek képviselői is részt vettek, megvitatták az együttműkö­dés megjavításának feltételeit és figyelmeztették a gyárat né­hány hibára, sőt tanácsot is ad­tak azok kijavításához. Ez igen hasznos volt az Acéláru­gyár számára, de ugyancsak sokat jelentett a tanácskozás a többi nagyüzem ifjú műszaki vezetőinek is, akik — amint elmondották — sokat tanultak ezen az értékes megbeszélésen és hazatérve azon lesznek, hogy az Acélárugyárban ’átot- takat meghonosítsák saját munkaterületükön is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom