Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-11 / 64. szám

*»»« ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ +«+++♦♦«♦ ♦♦*♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦*. t# 5í augusztus 11. SZABAD AOGRAD Hírek Baráti találkozó Egerben A Magyar— Szovjet Társaság augusztus 5-én, vasárnap nagyszabású baráti találkozót rendezett Egerben. A találko- < zón Borsod-, Hajdú-, Heves- és Nógrád megye, valamint Buda­pest MSZT-szervezeteinek 'képviselői vettek részt. Mi, nógrádiak, mintegy 80-an voltunk. Megérkezésünkkor az MSZT egri vezetői fogadtak, majd a szervezet aktívái kala­uzoltak a városban. Az utcákon sok MSZT karszalagos vezetőt lehetett látni, amint az egyes csoportokat kalauzolták Egyik­másik vezető komoly és színvonalas tájékoztatást nyújtott a vendégeknek. A város nevezetességeinek megtekintése után a helyi és vendég MSZT-szervezetek kultúrcsoportjai adtak színvonalas műsort az MSZT székházának kerti színpadán. A zsúfolásig megtelt nézőtéren minden műsorszám után felzúgott a taps és a szereplőknek — különösen az énekeseknek — nem egy számot meg kellett ismételni. A műsor befejezéseként került sor a „Mi újság a nagy­világban?” c. rejtvényverseny eredményének kihirdetésére és a tombola sorsolására. Sólyomi József Élüzem címet kap a megye élelmiszeripari vállalatai kö­zül első ízben a Nyugat- Nógrád megyei Sütőipari Vál­lalat. A cím ünnepélyes átadá­sára még e hónapban sor ke­rül. * Szív küldi a távolból címmel új műsort indított augusztus 5-től a Magyar Rádió. Kül­földön élő honfitársak kíván­ságára vasárnap délutánon­ként 4 és -5 óra között az Ame­rikában és a Nyugat-Európá- ban elő magyarok dalos, ze­nés üdvözleteit közvetíti a magyarországi rokonok szá­mára a 252 méteres közép hullámhosszon. * Ünnepi csapatgyűlést ren­deznek augusztus 20-ra a ' Nagylóci Általános Iskola út­törői. A csapatgyűlésre kedves kis műsorral is készülnek, a pajtások. * Az Üveggyár tánczenekara játszik esténként az igen népszerű és látogatott KIOSZ kerthely iség ben, Salgótarján­ban. ★ Szovjet munkamódszerrel dolgozom címmel ankétot ren­dez az MSZT járási szerve­zete szeptember 14-én. Az an­két színhelye a Megyei Ta­nács nagyterme. A beszédet Novák elvtárs. a Megyei Pártbizottság első titkára tartja. Miért nincs óra, lesz-e óra? Naqvon büszkék va­gyunk rá. hoqv miénk a vidék leqszebb áruháza. Nem is iqen van járókelő, aki h® nem is akar vásá­rolni, be ne kukkantana oda. ha többre nem, leq- alább eqy percre, úqy, hoav bemeqy az eqyik ajtón és kimeqv a mási­kon, Teszi ezt a járókelő kíváncsiságból is, meq azért is. hoqy meqtudia, melyik osztály hol van az áruházban, vaqy éppen azért, hoqv a ieqkozelebbi vásárlásin kiszemel ien magának valamit, amire már rénen váqyik. Van­nak, aki|< csak azért men­nek be hoqv a kedves, csupa készség kiszolqálö nőkkel ismerkedjenek, meqkérdezzék, hoqv mibe kerül ez, mibe kerül az. A megnyitást kővető na­pon én is hosszabb időt nézelődésekkel és ismerke­déssel töltöttem az áruház­ban. Lekötött a sok látni­való és tetszett az áruház hangulata és annyire el­merültem bennük. hoqy hirtelen liciv éreztem: ki­futottam az időből. Gyor­san elő akartam húzni az órámat, s ekkor eszembe iutott, de hiszen itt keli naqyörának is lenni. Visz- szatoltam féliq kihúzott zsebórámat és az áruházi naqyóra keresésére indul­tam. de nem találtam sehol, s véqül méqis kénytelen voltam elővenni salát órámat, mely azt mu­tatta. hoov tényleq raqyon elnézelődtem az Időt. siet­ve távoznom kellett, s íqy nem tudtam megkér­dezni senkitől. hoqy' „Miért nincs óra és lesz-e óra az Állami Áruház­ban.” De ezúton meqkérdezem és méq csak annyit teszek hozzá, hoqv eqy áruházi naqvórára nemcsak vá­sárlók kényelme szem- pontlából lenne szükség, hanem azért !s. mert ezzel méq szebb lenne az áru­ház. Kovács János Az egyhetes színjálszóren- dező tanfolyam ma, augusztus 11-én befejeződik. Az igen hasznos és érdekes, tanulsá­gos tanfolyamnak 8 hallgatója volt. A tanfolyamot a Salgó­tarjáni Városi KuUúrházban rendezték meg. * Wells angol író halálának 10. évfordulójáról emlékeznek meg világszerte, augusztus 14-én. k Élménybeszámolók lesznek megyénkben augusztus és szeptember folyamán. 12-én Sámsonházán, 26-án Kálión, szeptember 2-án pedig Teres- kén. rendezik meg a Szovjet- unióoan járt elvtársak közre­működésével az élménybeszá­molót. Mindhárom helyen a rendezvényt filmvetítéssel egy­bekötik. ★ Kedvezményes jegy vált­ható a budapesti Mezőgazda­sági Kiállításra. A kiállítást szeptember 2—16-a között rendezik meg és ez alatt az időtartam alatt 50 százalékos utazási kedvezményben ré­szesülnek a Budapestre láto­gató. kiállításon részvevő dol­gozók. A jegyek máris meg­válthatok. a vasútál’oniáso- kon. az IBUSZ és MÁVAUT helyiségeiben. * 1000 tagja van Kisterenye községben az MSZT-szerve­zetnek, nem számítva bele a bányatelep és a gépállomás dolgozóit. A hozzávetőleges statisztika szerint minden har­madik ember tagja az MSZT- szervezetnek. * Heltai Jenő író születésének 85. évfordulójáról emlékezik meg a magyar íróvilág augusz­tus 11-én. * Pörös József, a pásztói Sü­tőipari Vállalat dolgozója újabb újítást nyújtott be. Eszerint meg lehetne szüntet­ni a költséges — évente mint­egy 10 000 forintot kitevő — címkék használatát a kenye­reken. Újítása nyomán ezeket huliadékforgácsból készített horganylemezkék helyettesí­tenék. amelyen számok és az üzem kezdőbetűi szerepelné­nek. ér 25 orosz nyelvtanfolyam működik majd az új tanulási évben a megye területén. A nyelvtanfolyamok szervezését az MSZT-szervezetek már megkezdték. ★ Új külföldi filmeket látha­tunk majd a közeljövőben. Hamarosan bemutatják a Két színésznő egy szerep, a Gyil­kosság a Dante utcában című szovjet, Berlini románc című német, Jelentéktelen emberek című francia, Légüres Zóna című japán. Aida című olasz, Romeo és Julia című angol és Egy biciklista halála című spa­nyol filmeket. Ipari tanulókat kőműves (díszhomlokzat vakoló és fe­hérmunkás) szakmára felve­szünk. Jelentkezni lehet mind­azoknak a fiataloknak, akik a 17. életévüket betöltötték és az általános Iskola VII. osztá­lyét elvégezték Jelentkezési hely: 12/5. Kő­faragó <5s Éníiletszobrászipsri Vállalat Budapest. V., Rosen- bero-házasnár u. 16., 111.256. Vidékiek levélben is jelent­kezhetnek. Az olvasók segítenek Ny. Istvánnénok a vita lezárásához Ha áttekintjük Ny. Istvánná problémájához eddig közzétett hozzászólásokat, akkor különös kép alakul ki előttünk. A hoz­zászólók, aszerint, hogy nő- vagv férfipáríiak, mindig az egyik fél meggyőzésével, na­gyobb felelősségtudatával, és ami fő. csak az egyik tél áldo­zatvállalásával akarják a prob­lémát megoldani. Az éjettársválasztáfit. majd az ezt követő házasságkötést normális viszonyok között ér­zelmi mozzanatok szabályoz­zák. Azonban, mikor a házas­ságkötés létrejött, az érzelem mellé felnyomul egy másik té­nyező is, a felelősség. Ez kö­vetelményt támaszt mindkét fél elé mind egyéni, mind tár­sadalmi szempontból mindjárt a házasságkötés után is. de sokszorta fokozottabban a gyermek megjelenése pillana­tától. A gyermek a társadalom folytonos életének az alapja. Hogy ez mennyire fontos a társadalom életének szempont­jából. azt mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy az állam nem nézi közömbösen, mi tör­ténik- a gyermekkel, hanem adott esetben igazságszolgálta­tási szervei útján felveti a fe­lelősség kérdését mindkét fél­lel szemben. Ez a súlyos fele­lőség megköveteli az embertől, mint társadalmi lénytől, hogy ösztönös hajlamai fölé helyezze a tudatosságot, mint legembe- ribb vonásunkat és ebből kifo­lyólag áldozatvállalásra köte­lez férjei és feleségei egyaránt. Ha a férj és feleség hajla­mai, vágyai, életigényei teljes összhangban állanak, a kon­fliktusok szinte kizártak, és ez a legszerencsésebb eset. Ha azonban ezek eltérők (és úgy látszik Ny, Istvánék esetében ez áll fenn), konfliktusok ke­letkeznek és pedig annál sú­lyosabbak, minél szétágazóbb a két egyéniség. A konfliktus súlyosságát nem enyhíti az a körülmény sem, ha a felek hajlamai megbecsülendő irá­nyúak. Egyáltalán nem lehet elítélni azt a férjet, aki elmé­lyedő természetű, önművelés­ben. olvasásban, komoly szóra­kozások keresésében találja meg öröméi, de azt a fe­leséget sem, akit a vidám szó­rakozások, a mozgalmas élet vonzanak. És ha mégis kél ilyen egyéniség kerül egymás mellé, mi a teendő? A szocialista pedagógia alap­tétele. hogy nem születtünk olyannak, mint amilyenek va­gyunk, hanem a különféle ne­velési tényezők által lettünk ilyenné. Nevelés útján tehát meg is tudunk változni: Fel­nőtt korban kétféle, az önneve­lés és a társadalmi nevelés se­gít ebben, bennünket. Az előb­binek útja az uralkodás az ösz- tönösség felett, a társadalmi nevelés pedig a rokoni, baráti környezet jó szándékú, őszinte baráiságot és szeretetet sugár­zó, felvilágosító, meggyőző ■ és támogató beavatkozása. De ez nem lehet egyoldalú, csak az egyik tél felé irányuló. Hova sikkad el a két nem egyenjo­gúságának emelkedett szocia­lista eszméje, ha — mint itt történik — csak a feleséget igyekszünk rábeszélni, hogy hozzon áldozatot, gyűrje le ma­gában egyéniségéből fakadó hajlamait és alkalmazkodjék férjéhez? Ez ugyanolyan köte­lessége a férjnek, mint a fele­ségnek addig a határig, amíg az ellentétek kiegyenlítődnek. Erre kötelezettséget vállaltak a házasságkötésnél, de még in­kább a családalapításkor. A szocialista törvényesség a vá­lást lehetővé teszi, de helytele­níti. egye« esetekben szükség- szerűvé válhat, de feltétlen ke­rülendő. Mi, a Szabad Nógrád olvasó­tábora, netn tudjuk, kicsodák Ny. Istvánék. hol laknak, ho­gyan élnek, hol dolgoznak, de biztos, hogy nekik is van roko­ni, baráti környezetük', mint a társadalom egy része, mely nem nézheti közömbösen egy családi közösség felbomlását. Ny. Istvánoknak kötelességük, ezért akarniok kell együttesen megoldani konfliktusukat az elmondottak alapján, az őket környező társadalomnak pedig kötelessége őket ebben támo­gatni. HAVASSY LÁSZLÓ ált. isk. igazgató ★ A szerkesztő bizottság Na- vassy László elvtárs hozzá­szólásával teljes eqészében egyetért és az ö véleményét mintegy vitazáró cikként kö­zöltük. Az Ny. Istvánná prob­lémája körüli vitában iqen sok értékes, hasznos, segítő hozzá­szólás hangzott el. Őszintén reméljük, a dolgozók seqíteni- akarása valamiképpen utat mutat Ny. Istvánná és a váló­félben levő házassáq mindkét fél jóakaratával és az eqymás- hoz való alkalmazkodásával méq helyreállhat. Tökéletesen iqaza van Havassy Lászlónak, a régi boldogságot, vagy leq- alább is a gyermekért való közös életet csak mind a két fél kölcsönös megértésével és alkalmazkodásával érhetik el. Ezúton is megköszönjük olva­sóinknak segítőszándékukat, szeretetből fakadó hozzászólá­saikat. Dudás Egyszer volt, hol nem volt... a gyérmekmesében indult a történet mindig ilyenképpen ... Egyszer volt. hol nem volt... Mennyivel jobb lenne, ha e történetem is így kezdődhetne! Ám aki azt hiszi, hogy ez mese, téved, sajnos, ami itt jön, szín valóság, élet! Úgy mondom, ahogy van, minek szépítgessem, megláthatják rögtön: tanulság van ebben. Nagy öröm a csomag nekem is, másnak is még a gyermekkorból; boldog világba visz: az anyás szeretet, gondoskodás adja, tán azért jobbízű mindegyik falatja. Innen van. hogy szívünk hangosabban dobban, hogyha a jó postás azt mondja: „csomag van”. Jött most is a csomag. Épp Salgótarjánba. ..Hamar a kocsira! Ne várják hiába!” A gyorsaság miatt nem is panaszkodom, sajnos a íöbbiért erre is van okom. Az történt ugyanis, — megesik ez néha, — a csomag nem jutott első útján célba, mert a boldog címzett nem volt otthon éppen. Vállat vont a postás, visszavitte szépen előbb a kocsira, aztán a postára és itt kezdődött el a tragédiája. Raktárba került a többi mellé sorba. Hát hova is tennék? Ez a rendje, módja! Ez a rendje, módja? Csakugyan ez lenne, ha csomagon kívül más nem volna benne ... Csakhogy lakó is van... Nem egyéb, mint patkánya í .. Sejthetik már ebből, hogy mi történt aztán! Hanem a címzettünk is hazatért este. megmondták neki, hogy a postás kereste, csinos kis csomagot hozott a számára, várta is a reggelt, szaladt a postára, „Itt van a csomagja! Azonnal elhozom” — mondta a raktáros és a csomagsoron nézte a neveket, dörmögött magában, látta szegény rögtön: itt bizony nagy kár van. De azért felfogta, vitte a csomagot. „Itt a küldemény, a patkány ennyit hagyott.” ..Micsoda?” — ámult a szerencsétlen címzett látva, hogy a csomag bizony semmivé lett. Lógott a papiros, láthatta akárki, hogy a patkányoknak ízlett a szalámi, s bizony nem restelték, jócskán bele rágtak dicséretére a postai világnak, ahol oly nyugodtan, békességben élnek, s a csomagnál ők a legelső vendégek. Dühöngött a címzett. Mit tehetett volna? Csomagját nagy búsan a szemétbe dobta. Név nélkül az egész bizony lári-fari, ilyenfajta mesét kitalál akárki. Ám a károsult itt, nálunk él. nem máshol: Fancsik elvtárs volt a városi tanácstól. A szenvedő hősnél utána is járhat bárki e szomorú kis históriának. De én a csomaggal még tovább is megyek, mert tudom, hogy nem ez volt az első eset. Szem- s fültanú voltam, csomagot adtam fel: ugyanez történt két salgói gyerekkel. Hullott a csomagból kalács, édes morzsa nézett a két gyerek szájtátva, szipogva. Talán megsajnálták sok ártatlan könnyét, Vigasztaló szóval — a főnökhöz küldték. Bizony jobb lett volna, hogyha máskép tesznek, küldözgetés helyett patkánymérget vesztnek. Ha így történt volna, azóta fogadom nem lenne a postán patkánylakodalom, elhullna a patkány apraja és hagyja w s a csomag a postán épségben maradna! A Szuezi-csatorna Július 26-án Nasszer egyiptomi köztársasági el­nök bejelentette a kormány határozatát a Szuezi Csa­torna Társaság államosítá­sáról. A világ egyik leghosszabb csatornája, amely majdnem kilencven évig a külföldieket szolgál­ta, az egyiptomi állam tu­lajdonává vált. Már kétezer évvel ezelőtt foglalkoztatta az embereket az a gondolat, hogy csatorná­val kössék össze a Földközi- tengert és a Fekete-tengert. Már az ősi Egyiptomban meg­próbálkoztak a két tenger egyesítésével. A XVIII. szá­zad végétől kezdve Francia- ország volt az, amely minden erejével azon volt, hogy való- raváltsa ezt az elgondolást. 1854-ben a franciáknak sike­rült az egyiptomi kormánytól engedélyt szerezniök a Szuezi- csatorna építésére. A csatorna építése 1859-ben kezdődött. Az egyiptomi pa­rasztok saját kezükkel, min­denféle ellenszolgáltatás nél­kül építették a csatornát. A csatorna felépítése több tíz­ezer egyiptomi életébe került. Az építkezés rendkívül las­san haladt. Minden munkát kézi erővel végeztek. Végre. 1869 november 17-én elkészült ez a hatalmas viziút. Az ezt követő években ádáz harc dúlt a francia és angol kapitalisták között a csatorna fö’ötti ellenőrzés' jogának megkaparintásáért. Straté­giai szempontból Anglia szá­mára a Szuezi-csatorna min­denkor nagyjelentőségű volt. A csatorna jelentősen lerövidí­tette az utat, amely London­ból Anglia legfontosabb gyar­mata, India felé vezetett. Ezenkívül a csatorna az angol felszabadító mozgalmát és sok éven át megszállva tartot­ták az országot. Az egyiptomi terület megszállása lényegé­ben egyet jelentett a csatorna megszállásával. A csatorna partjain angol csapatok ütöt­tek tábort. A Szuezi-csatorna mind­támaszpontok rendszerének központjában, feküdt és mint­egy kulcshelyzetet foglalt el a Földközi-tenger és az Indiai-óceán nyugati része fölötti ellenőrzésben. Az angol monopolistáiknak aránylag gyorsan sikerült megkaparintaniok a csator­na fölötti ellenőrzést. 1882-ben az angol csapatok elnyomták az egyiptomi nép máig az egyik legnagyszerűbb vizüétesítmény. Hossza 173 kilométer: A Szuezi-csatorna nemcsak óriási viziút. hanem egyúttal nagy részvénytársaság is. A Szuezi Csatorna Társaság lé­nyegében nemzetközi magán- társaság. A nyolcszázezer részvény közül 353 000 (44 szá­zalék) az angol kormány ke­zében volt és így ő volt a tár­saság legnagyobb részvényese. A részvények 56 százaléka fő­képen egyes francia kapitalis­ták között oszlott meg. A társaság bevételeit az át­haladó hajókra kivetett díjak­ból nyerik. Minden egyes ton­na után meghatározott össze­get kell fizetni. A csatornán áthaladó szállítmányok meny- nyisége állandóan növekedett, különösen az elmúlt években: Ezzel megnőtt a társaság be­vétele is. 1950-ben a bevétel 28 milliárd frankot, 1955-ben majdnem 35 milliárd frankot, körülbelül 100 millió dollárt tett ki.' Ebből az összegű: ! Egyiptomnak alig 3 millió dollár jutott. A Szuezi-csatorna nemcsak jó bevétel volt az angol és kül­földi kapitalisták számára, de egyúttal lehetőség is arra, hogy a gyarmatosítók nyomást gyakoroljanak Egyiptomra: Az ez év júniusáig Egyiptom­ban tartózkodó angol csapatok állandó veszélyt jelentettek Egyiptom biztonságára és füg­getlenségére. A július 26-i határozat Egyiptomot tette gazdájává a Szuezi-csatomának. Az álla­mosításról hozott törvény ér­telmében a Szuezi Csatorna Társaság egyiptomi részvény- társasággá válik. Nasszer elnök emlékezetes beszédében kijelentette, hogy a Szuezi Csatorna Társaság államosításából származó pénz eszközöket Egyiptom gazdasá­gának és iparának fejleszté­sére fordítják. így tehát a Szuezi-csatorna az egyiptomi népgazdaság fejlesztésének fontos tényezőjévé vált.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom