Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-11 / 64. szám

2 SZABAD >04«RAD 1959. augusztus 11. A ÄI héiiiírv&uiúnak rw/ #**»#» ujj tu stk t>rt A megyei páriakfíva-érlekezlef hozzászólásaiból A szén minősége és a robbanóanyag-felhasználás Lapunk legutóbbi számában közöltük az augusztus 3-án megtartott megyei pártaktíva értekezleten elhangzott be­számolót és Vég Béla elvtórs felszólalását. Az alábbiakban részleteket közlünk az el- hangzott felszólalásokból. MARCZINEK ISTVÁN elv- társ. a Salgótarjáni Tűzhely­gyár párttitkára arról szólt, hogy a párttagság aktivitása a XX. pártkongresszus óta rneg- növekedett. Ezt alátámasztotta, azzal is. hogy több elvtárs el­mondotta, most érzi igazán a politikai oktatás, továbbképzés hiányát. A gyár párttagságá­nak 70 százaléka jelentkezett pártoktatásra. A továbbiak­ban kérte, hogy az üzemi párt- bizottság kapjon nagyobb ön­állóságot és a felsőbb pártszervek ke­vesebb jelentést kérjenek, de többször nyújtsanak se­gítséget, a helyszínen, az üzemben. A gazdasági feladatokkal kap­csolatban arról beszélt, hogy, a tűzhelygyártás minőségének megjavítását tűzték ki célul. MESTER LAJOS elvtárs, a Salgótarjáni Üveggyár igaz­gatója egyes minisztériumi in­tézkedéseket kifogásol és azt, hogy a gyár vezetőinek és dol­gozóinak nincs megfelelő be- leszólásuk a tervezésbe. A gyár eredményeit ismertetve elmondotta, hogy 1953. óta a múlt évben teljesítették elő­ször tervüket és 1956. első félévében az ön­költségi tervet is végrehaj­tották, a vállalat nyeresé­ges lett. Az elmúlt évhez képest 60 százalékkal több árut termel­nek exportra. A további ered­ményes munkát akadályozza, hogy a premizálás nem min­dig szolgálja a tervek minden irányú teljesítését. SERES KÁLMÁN elvtárs a rétsági járási pártbizottság titkára a kúrákká minősített Iközépparasztok rendezésével kapcsolatban arról beszélt, hogy a pártszervezet tagsága, a tömegszervezetek vezetői igen sokat fejlődtek s helye­sen foglalnak állást ebben a kérdésben. A termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztésé­vel kapcsolatban önkritikusan bírálta saját munkájukat, mert a tavaszi eredmények után engedtek a munka len­dületéből. Most ismét javítják munkájukat. a járás vezető elvtársai személyesen vesznek részt a községekben a politikai munkában. rendszeresen megbeszélik a tapasztala­tokat cs megszabják a fel­adatokat. Á javuló munka eredménye, hogy a járásban az utóbbi időben nyolc előkészítő bizott- sáe alakult. ZLEHOVSZKI JÖZSEF elv­társ, a megyei ügyészség veze­tője a Központi Vezetőség július 18—21-1 ülésének jő hatásáról beszélve a szocia­lista törvényesség terén meg­levő feladatokat elemezte. Utalt arra, hogy a törvé­nyesség kétoldalú és meg­követeli az állampolgári fegyelem feltétlen betartását is. A törvénysértések oka — mint mondotta — nem annyi­ra a szándékosság, inkább a tudatlanság. Fontos feladat tehát, hogy az állami és gazdasági ve­zetők ismerjék a határoza­tokat. Elmondotta — egyes esetekre utalva —, hogy a gazdasági ve­zetőknek feltétlen kötelessé­gük. hogy az egyeztető bizott­ságok határozatait végrehajt­sák. A továbbiakban a munka- védelmi szabályok betartásáról beszélt. Egyik területen sem szabad elhanyagolni a mun­kavédelmi szabályok és óvó­berendezések biztosítását, mert ez komolyan kihat a ter­melésre. Végül kérte a párt, állami és gazdasági vezetők segítségét a törvényesség to­vábbi szilárdítása érdekében. ILLÉS MIKLÓS elvtárs, a Megyei Tanács Pénzügyi Osz­tályának vezetője a gazdasági Vezetés magasabb színvonalú Megszervezésének fontosságá­ról szólalt fel. Kifogásolta, hogy a pártmunkában még bündig kevés figyelmet fordí­tanak a termelés gazdaságos­ságára, arra, hogy a kommu­nisták a gazdasági kérdések­kel jobban foglalkozzanak. Mint mondotta, az életszínvo­nal emeléséhez szükséges a párt- és gazdasági vezetők ré­széről a gazdasági és számvi­teli munka mélyebb elemzése. Beszélt arról, hogy a Szabad Nógrádnak is többet kell ten­nie a gazdaságos termelés kér­déseinek egyszerű, közvetlen nyelven való megmagyarázá­sa érdekében. SZOÓ BÉLA elvtárs, a Sal­gótarjáni Járási Pártbizottság titkára helyeselte, hogy a Központi Vezetőség július 18-i ülésének anyaga, szinte órák alatt a párttagság tudomására jutott. Majd felhívta a figyel­met, hogy a pártmunka előte­rébe a továbbiakban a gaz­dasági feladatok jó megoldá­sát kell állítani. A szénbányá­szattól terven felül kért szén kitermelésével kapcsolatban aláhúzta, hogy feltétlenül ki kell kérnünk a vállalás meg­tétele előtt a kommunisták, a dolgozók véleményét. Nem helyes a vállalásokat a tröszt­ben meghatározni. A tsz-fej- lesztéssel kapcsolatban Szoó elvtárs is arról beszélt, hogy az utóbbi időben lanyhult a munka és a járási pártbizott­ság feladata, hogy az apparátus minden dolgozóját mozgósít­sa, ugyanígy az állami- és tö­megszervezeteket is. Hozzá­szólása végén példákkal tá­masztotta alá, hogy a szabad bírálat légköré­nek kialakításáért a párt­bizottságnak még sokat kell dolgoznia, megmagyarázva, hogy a Köz­ponti Vezetőségnek a határo­zata mit jelent minden párt­tag számára. BAKOS SÁNDOR elvtárs, a ménkesi bányaüzem párttitká­ra arról beszélt, hogy a ter­ven felüli szén kitermeléséhez nem vártak külön felsőbb uta­sításra. hanem öntevékenyen máris hozzáfogtak a megvaló­sításához. Elmondotta, hogy az első félévben 550 ezer tonna szenet termeltek terven felül és elnyerték az élüzem címet. Elítélte azokat a műszaki ve­zetőket, akik a munkafegyel­met adminisztratív intézkedé­sekkel akarják megszilárdíta­Milyen szerencse, hogy min­den rosszban van valami jó! Mert nézzük csak: a nagybáto- nyi bányaváros és az új ma- conkai lakótelep dolgozói sérel­mezik, hogy igen távol van hoz­zájuk a vasút és az állomás — ez rossz számukra, de ez a vi­szonylagos távolság egyben jó is. Jó, mert szörnyű lenne az a benyomás, amit a bányaváros­nak nevezett lakótelep nyújta­na, ha az utazóközönség a vo­nat ablakából közvetlenül szemlélhetné az ottani állapoto­kat. Szerencsére a vasút elég távol van és így az az illúzió élhet az emberekben, hogy Nagybátonyban valóban város épül.. 5 ★ Az építő vállalatnak már egy évvel ezelőtt teljes rendben át kellett volna adnia az „íves” és az F épületet. Kellett volna,... Az utóbbi épület még mindig vakolatlan, az „íves1' épület ugyan már kész, de az állvány még mindig ott diszlik az épü­let körül — több mint egy hó­nap óta teljesen fölöslegesen — azaz van funkciója: gátolja, hogy a lakók a pince ablakához jussanak, s így a tüzelő bera­kását nehezíti. Az épületekre a csatornát késve szerelik fel, s csaknem minden lakónak pa­nasza van az asztalos munkáik­ra. Szinte bűnös az a felelőtlen­ség, ahogyan a drága építő­anyaggal gazdálkodnak. Több kislalaisra elegendő tégla és más építőanyag hever szana­szét a. földön. Hatalmas, előre­gyártóit elemek. több mint két ni. mert — mint mondotta — az ilyen esetek a termelés ro­vására mennek. JANCSÖ KÁZMÉR elvtárs, a megyei építőipari vállalat igazgatója a helyi anyagok, az új eljárások alkalmazásának jelentőségéről beszélve el­mondotta, hogy 1954. január 1-töl már Salgótarjánban is készültek lakások salak ido­mokból. Kifogásolta, hogy ha az építőipari vállalat olcsóbban dolgozik, akkor hátrányos helyzetbe kerül, nincs olyan intézkedés, amely ösztönözné az építőipart olcsóbb anyagok és eljárások meghonosítására, valamint azt. hogy a tervező vállalatok nem eléggé veszik figyelembe a helyi adottságo­kat és szokásokat. PETE IMRE elvtárs. a Hé- nvelpusztai Állami Gazdaság párttitkára rámutatott, hogy a gazdaság kommunistái, dolgo­zói örömmel fogadták a Köz­ponti Vezetőség határozatát és ez új lendületet adott munká­jukhoz. Üdvözölte, hegy a me­zőgazdaság a jövőben még több gépet kap. Elmondotta, hogy a gazdaság közelében levő termelőszövetkezetekkel szoros kapcsolatot tarta­nak, politikai és gazdasági téren segítik őket. HAJAS VENDEL elvtárs a kazár! bányaüzem párttitkára tomácsolva a párttagság véle­ményét kérte, hogy a pártha­tározatok a jövőben is olyan gyorsan jussanak el az alap­szervezetekhez, mint ahogy legutóbb történt. ígéretet tett arra, hogy a terven felül kért szenet a kazári bányászok is megadják, de ehhez a párt- és gazdasági vezetőknek jobb kapcsolatot kell teremteni a dolgozókkal és a munka irá­nyítását nem az íróasztal mel­lett, hanem a munkahelyeken kell elvégezni. Mint mondotta — fel kell lépni azok ellen, akik évközben megszegték a munkafegyelmet és most kö­vetelik a hűségjutalmat. JAKAB SÁNDOR elvtárs összefoglalójában rámutatott, hogy a hozzászólásokból ki­tűnt: megyénk kommunistái, dolgozói hozzáfogtak a Köz­ponti Vezetőség határozatának megvalósításához. Ez pedig a legfőbb biztosíték arra. hogy a határozatok élő valósággá válnak. éve (kb. 40 darab 5 méteres van egy rakáson) pusztulnak a szabad ég alatt az idő viszon­tagságai miatt, a gyerekék is zúzzák, törik. De az építő válla­lat „takarékos”: a rendes szé­lességnél 30 centiméterrel kes­kenyebbre építette az új épüle­tekhez a járdát. A külső képhez tartozik az is, az úttól a házakig földút ve­zet. Ha esik az eső, olyan sár­tenger veszi körül a házakat, hogy csak gumicsizmában ta­nácsos kimozdulni. A bányavá­ros Idkói fizetik a 'községfejlesz­tési adót, és ezért érthetetlen számukra, hogy a járda építé­sét még mindig nem oldottak meg. De hogy ne csak a járda hiánya miatt kelljen kesereg­niük megfelelő szeméttelepről sem gondoskodtak. Ezért a la­kók a szemetet a ház ajtaja elé öntik. Ki lesz a felelős esetle­ges járvány esetén?! Elhanyagolt, kultúrálatlan viszonyt talál a látogató, ha a bányavárosba téved. Az út­menti vizesárokra senkinek nincs gondja. Ezért cső esetén a Maconkáról lezúduló víz és a víz hordaléka az útra ömlik. Sokszor a közlekedést is gátol­ja, de csatornázásra valószínű a keret miatt senki sem gondol. A várost kettészelő úton olyan gyorsan haladnak a jövő-menő autók, hogy az ott lakók, főleg a kisgyerekek épségét veszé­lyeztetik. (A nagy porról ne is beszéljünk!) Az új, szocialista városok pél­dája azt mutatja, hogy a lakó­házakkal egy időben a dolgo­zók k/ulturális igényeire is gon­dolnak: a bányavárosban még Három nap alatt kétszeresére nőtt a tröszt adóssága Az elmúlt három nap újaob visszaesést hozott a tröszt ter­melésében. mert a lemaradt bányaüzemek tartozásából megkétszereződött az adóssá­ga. Különösen szembetűnő, hogy Szorospatak az utolsó helyre került. A többi adós is kivétel nélkül növelte tartozását. Az élenjárók csoportjában sorrendbeli változás nincs, Zagyva kivételével mindegyik növelte többletét. Élenjárók : Mizserfa: 759 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, fő­mérnök Józsa Pál. Róna: 546 tonna többlet. Üzemvezető: Bükkhegyi Já­nos, főmérnök: Laczkó István. Mátranovák: 484 tonna több­let. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Zagyva: 169 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. Ménkes: 125 tonna több'et. Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Adósok: Tiribes: 361 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Xagybáíony: 559 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mi­hály. Kazár: 620 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. Kányás: 679 tonna tartozás. Üzemvezető: Schaffer Péter, főmérnök: Németh Lajos. Kisterenye: 720 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök; Sándor Gáspár. Szorospatak: 885 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Fuchs Je­nő. főmérnök Demeter Fe­renc. A tröszt tartozása az I-rén- tanbánya termelésével együtt 1532 tonna. * ★ SZABAD NOGRAD A megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja Felelő« kiadó: Haidű József Szerkesztőse!? és kl8dóhivatalr Salgótarján. Damianlch út 2. Telefon 18 74 19-74. 16-83. Tertesztik: a Meevet Pestahlvatai Hírlaposztátva és bíriapkezbeslté oostahivatalok előfizetés- eo?ta hivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díl 3.50 Ft- Szikra Laonvemda Budapest Vili. Rökk Szilárd o 6 Feleié« vezető: kiite«ür Mlhálv pel kultúrotthon építés. A ma- conkai kislakás tulajdonosok a lehetetlen vízellátás miatt pa­naszkodnak. Senki nem gondol a bánya- városiakra? Nem, ezt nem ál­líthatjuk. A helyi tanács is ér­deklődik, a tröszt is igyekszik, de természetesen módjával. A tröszt szorítja az alsó szerve­ket. de az anyagi lehetőségeket csökkenti. Igazságtalanok lennénk, ha csak felfelé néznénk, megvan­nak itt a helyi hibák is... Saj­nos, a városlakók sem érzik eléggé városiaknak, gazdáknak magukat. Sokan nem becsülik meg a tényleges gondoskodást sem. Az északi negyedben létesí­tett virágágyakba gyakorta még a felnőttek is belegázol­nak, leheverednek a fűre. Nem ritkán az állatok is nagy pusz­tításokat végeznek. Az ablakba kitett virágokat túlöntözik és a lecsurgó víz végig fut a falon. ★ A bányászok felé tekint most az ország: 300 ezer tonna szén terven felüli kibányászásái várja tőlük. A nagy feladatok teljesítéséhez az is hozzátarto­zik. hogy gonddal, felelősséggel törődjünk kulturális és egyéb igényeik kielégítéséről. Joggal követelik ezt a bányaváros la­kói is- Helyes lenne, ha. az ille­tékes tanácsszervek védnöksé­get vállalnának a ..város’1 fe­lett. hogy az mielőbb nemcsak nevében, de valójában is város, szocialista bányaváros legyen. (Mateides Miklós «Maconka., levele nyomán.) íyiár több, mint két hónapi­ja, hogy a Szabad Nóg- rádban először esett szó a mi­nőségi bérezés bevezetéséről, s azóta szinte naponta beszé­lünk róla. Legutóbb a minő­ség megjavítása és az élet- színvonal emelkedése között szoros összefüggést mutattunk meg, most pedig azzal foglal­kozunk, hogy a technológiai előírások pontos betartása ho­gyan alakítja a minőséget. Ha figyelemmel kísérjük üzemenként. vagy tröszti szinten a szén minőségét, fűtő­értékét. azt látjuk, hogy a faj­lagos robbanóanyag-felhaszná­lás és a fűtőérték alakulása között is van összefüggés. Mi­nél jobban nő az egy tonna szén kitermeléséhez felhasz­nált robbanóanyag mennyisé­ge. annál inkább csökken a kitermelt szén í'űtőértéke. Vizsgáljuk meg az összefüg­gés okát. Az üzemeknél hasz­nált robbantási paszportok minden munkahelyre előírják, 'hogy a fúrólyukakat milyen irányban és mélységben kell kifúrni, s végül azt is. hogy ezeket a lyukakat mennyi robbanóanyaggal kell meg­tölteni. Ha az egyes mun­kahelyeken a technológiai fe­gyelem laza és az üzem veze­tősége eltűri azt, hogy több fúrólyukkal robbantsanak, vagy nagyobb töltettel telepít­sék a robbantásra szolgáló fúrólyukakat, vagy esetleg a lyukak mélységét csökkentsék, ez azt eredményezi, hogy a robbanás kisebb darabokra tö­ri a szenet. Több lesz a 0—40 milliméter nagyságú szén. a robbanás rezgéshullámai job­ban megbontják a mellékkőze­teket. és a talpból, valamint a főtéből több meddőkőzet jut a kirobbantott szénbe. De a szén apróbb darabokra való hullá­sa azt is eredményezi, hegy a széntelepben levő beágyazási csikókat az erősebb robbanás apróbb darabokra töri. ame­lyeket aztán sem a munkahe­lyen, sem az osztályozón ki­választani nem lehet. Feltehető tehát a kérdés, hogy mit kell tenni technoló­giailag a szén minőségének, vagyis a fűtőértékének megja­vításáért? Az első követelmény az, hogy a íogásmélységet minden üzem és csapat megfelelően alkalmazza, mert a fogas­mélység indokolatlan csökken­tése a legnagyobb mértékben növeli a robbanóanyag fel- használást. Ezenkívül a szenet apró darabokra töri és így a meddő kiválasztása mind a hányában, mind az osztályo­zón lehetetlenné válik­A szén minőségének megja­vítása végett elengedhetetle­nül szükséges a harmadik kö­vetelmény is. A fúrólyukakat ne telepítsük a meddő be­ágyazásokba, vagy azok köze­lébe. nehogy a robbantás tel­jesen összetörje és meggátol­ja a szén és a meddő szétvá­lasztását. Uaa fenti technológiai uta- sitásokat minden egyes üzem betartja, akkor biztos, hogy a szén minősége ugrás­szerűen megjavul a nógrádi szénmedencében. Annál is •inkább, mert az új bérezés ér­dekeltté teszi bányászainkat ebben. Hiszen a palatartalom 1 százalékos csökkentéséért 60 forint jutalomban részesül­nek a csapatok, viszont ha 1 százalékkal több a meddő va­lamelyik csapat szenében, ak­kor tonnánként 30 forintot vannak le. A levonásokra azonban remélhetőleg csak rit­kán kerül sor, hiszen a tech­nológiai előírások a paszpor- tok pontos betartása biztosítja a szén minőségének javulását: Csillag József, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki osztályvezetője A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL 40 000 tonnás szénbunker Június 27-én Ho- yerswerdában, ahol a Német Demokra­tikus Köztársaság legnagyobb barna­szénkombinátja. a „Schwarze Pumpe'’ kombinát épül, Ri­chard Goschütz szén- és energia- ipari miniszter le­rakta a kombinát első széntartályá­nak alapkövét. A 300 méternél hosz- szabb bunker befo­gadóképessége 40 ezer tonna szén lesz, úgyhogy például egy egész tehervo- natszerelvényt egy­helyben ki lehet rakni. A szenet a tartályból szállító­szalagok továbbít­ják majd az ezután épülő új brikett­gyárhoz. Családi kerékpár A Ívovi kerékpár­gyárban könnyű, hajlított fémcsövek­ből gyermekpótko­csit készítettek, amely bármilyen férfi kerékpárhoz hozzáerősíthető. A pótkocsinak kényel­mes, rugózott ülése van. kerekeit hálók védik, úgy, hogy még a legkisebb gyermeket is nyu­godtan beültethetik hosszabb kirándulás esetén. A pótkocsit két helyen erősítik hoz­zá a kerékpárhoz: a váz alsó csövéhez a fogaskeréknél, s egy konzel segítsé­gével a láncvillá­hoz. Az összekap­csolás csuklós, ezál­tal a pótkocsis ke­rékpár stabilan köz­lekedhet egyenet­len úton és a fordu­lóban is. A pótkocsi súlya alig több 11 kilogrammnál. Vízzel bányásszák a szenet Ostravában Az Ostrava kör­nyéki Hlbina bá­nyában a közel­múltban áttértek a szén vízzel történő kitermelésére. Cseh­szlovákiában ez a második bánya már, ahol vízzel bányász­szák a szenet. A vízzel történő szén- kitermelés megho­nosításának tapasz­talatait a Lengyel Népköztársaság bá­nyászai is megte­kintették. tizein — három emberrel Az azbeszt-tröszt központi bányájá­ban önműködő kő­zúzó műhelyt he­lyeztek üzembe, amelynek évi telje­sítőképessége 130 ezer köbméter. A műhelyt Jurij Tye- rentyevnek, a bánya elektrikusának ter­vei szerint építet­ték. Tyerentyev né­hány évvel eze'őtt az ipariskola elvég­zése után került Azbeszt-városba, Itt beiratkozott a bányatechnikum es­ti tagozatára és közben a bányában dolgozott villanysze­relőként. Munkája során felfigyelt ar­ra. hogy az azbeszt kísérő kőzeteit nem használják fel és azok meddő hányó­ba kerülnek, pedig nagyon sok köztük a kiváló építőanyag. Tyerentyev célul tűzte ki tehát, hogy értékesíti az építő­anyagipar számára ezeket a hulladéko­kat. Kidolgozta egy önműködő kőzúzó- műhely terveit, a műhelyt azóta már meg is építették. Valamennyi gép­egységét: a kúpus kőzúzókat, a rázó­szitákat, a futósza­lagokat egyetlen kapcsoló asztaltól vezérlik. Az üzem­ben mindössze hár­man dolgoznak: egy operátor, egy laka­tos és egy villany- szerelő. Az új ön­működő kőzűzómű- hely nemcsak a vá­ros. hanem a szom­széd városok vala­mennyi építési mun­kahelyét ellátja anyaggal. Tyerentyev ter­vét amelynek alap­ján az új műhelyt megépítették, a technikum elfogad­ta diplomamunka­ként. Megkezdték a világ legnagyobb hajóinak építését Egy amerikai ha­jóépítő-társaság be­jelentette, hogy a kurei japán hajó­gyárban rövidesen megkezdik a világ két legnagyobb ha­jójának építését. A hajók teherbírása eléri a 84 000 tonnát, 270 méter hosszúak és 40 méter szélesek lesznek, csaknem 20 méter mély süllye­dés mellett. NAG YBÁTONYI LEVÉL a jövőévi tervben sem szere-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom