Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-04 / 53. szám

1956. július 4.

SZABAD NOGRAD

S

A Kisteredéről Mátraszele

felé vezető út felénél idillikus kép fogadja a vándort. A sűrű lombok közül kikandikáló piros cseréptetős kis házak szinte a mesevilágot juttatják az ember eszébe. Minden házat kis kert vesz körül. A gyümölcsfák gondozottak és szép termést ígérnek. A házakat tatarozzák. némelyiket bővítik. Az országút másik oldalán állami kölcsönből új házakat építtetnek a bányászok. A népbolt elé egy teherautó érkezett áruval. Az óvodából az apróságok szamócázni indulnak az erdőbe. A házakból Ínycsiklandozó illatok ígérnek jó ebédet. Azt gondolná az ember, hogy itt már biztosan nagyon megelégedetten, boldogan élnek az emberek. Jól keresnek, a kert, az aprójószág is hoz valamit a házhoz. Kulturális, szociális igényeiket is kielégítik, hiszen lám, bővítik a kultúrházat. a lakásokat, rádió szól majd minden házban stb. Ennek megfelelően mosolygósak, barátságosak az emberek.

Minden jel arra vall, hogy itt aztán hiába keresne bárki is hibát, elégedetlenséget, olyasmit, ami az emberek életét fölöslegesen keseríti. Lehet, hogy ha teljesen tájékozatlanul indulunk el, meg sem tudunk többet, mint, amit a látszat mutat. Nekünk azonban van egy Ariadne-fonalunk, amelynek segítségével megismerhetjük azt. ami még rossz, amit a 12 év még nem tudott kijavítani. A mi útmutatónk, egyik olvasónk levele. Ez a levél sok dolgozó legnyomasztóbb problé. májára, a lakáskérdésre irányítja a figyelmet. Tagadhatatlan tény, hogy a lakásépítkezésünk, az építőanyagipar, az építőipari vállalatok fejlődése nem tartott lépést a rohamosan növekvő igényekkel. Mindenki örömmel vette tudomásul, hogy pártunk figyelmeztetésére, kormányunk a második ötéves tervben sokkal nagyobb figyelmet fordít e probléma megoldására és mindenki megérti, hogy az árvíz okozta károk helyreállítása egy időre hátráltatja a gyorsabb ütemű építkezések megindulását. Azt azonban csak felháborodással fogadhatja — és jogosan — ha azt látja, hogy egyes szervek vaskalapossága, egyes rendeletek elavultsága, néha helyi vezetők helytelen döntései még nehezítik ezt az amúgy is nehéz helyzetet:

A levél, amely minderre felhívta figyelmünket, egy egyéni sérelemre kér orvoslást,

Makkal Józsefné panaszolja>

hogy az ő lakása a legkisebb a telepen. Egy pici, alacsony szobája van és húgának — aki szintén a bányánál dolgozik és ősszel lesz az esküvője — semmit sem tudnak venni, mert olyan pici a szoba, hogy abba még egy gyerekágyat sem tud beállítani a kislányának, nem beszélve arról, hogy a húgának, ha férjhez megy, férjével együtt nála kell majd laknia, amíg lakást nem kapnak. Sok töprengés után rájöttek a megoldásra. Szobájuk fala érintkezik a fürdő egyik 14 éve nem használt kabinjával. Kérték tehát az igazgatót. Szomszéd elvtársat, adja ezt mekik, ha az ajtót átteszik és belül kicsit rendbehozzák, akkor megfelelne szobának. Még így is, a kettő együtt, sem lenne akkora, mint a többi lakásban az egyik szoba. Ami a kérés után történt, az dióhéjban a következő: Az igazgató azt mondta, „rendben van, szóljanak a térmesternek“. A térmester megígérte. hogy rövidesen lakható állapotba hozza a szobát, csak kérjen papírt az, igazgatótól. Az igazgató visszaküldte azzal, hogy mi a csodának kell ehhez papír, csináltassa meg és kész. A térmester meg is ígérte, hogy a következő héten meglesz és amikor a kőművesek megjelentek Makkainénál, majd sóbálvánnyá vált, mert megtudta, hogy abból nem neki lesz szoba. hanem a futballistáknak öltöző — akiknek egyébként tavaly építettek már egy öltözőt.

Ez az a fajta hiba, amelynek elkövetése csupán a helyi vezetők lelkiismeretét terheli, amelynél nem hivatkozhatnak sem felső utasításra, sem országos rendeletre. Mondanunk

LEVELEINK NYOMÁBAN Rákóczi-telepi lakásgondok

sem kell, mennyire helytelen

az ilyen eljárás, jogosan érzi becsapottnak magát a dolgozó, teljesen igaza van. ha felháborodik. Nagyon helyesnek tartanánk, ha Szomszéd elvtárs megtalálná a módját, hogy ígéretének eleget tegyen, hiszen azt nekünk is elismerte, hogy Makkaiék kérése jogos volt.

Ez 3Z BSet azonban felszínre hozott olyan hibákat is, amelyeket a felsőbb szerveknek kell kijavítani. Mint már előzőleg említettük, lakás egyelőre kevesebb van, mint igénylő és így van ez Rákóczi-tele- pen is. A gyerekek megnőttek, férjhezmentek, megnősültek és nagyobb részük ott maradt, a környező bányában dolgozik, így nem egy helyen két-három család lakik együtt, sokszor kis lakásban. Vannak azonban olyan családok is, ahonnan a gyerekek messzebbre költöztek, vagy a telepen kaptak külön lakást, így az öregek nyugdíjas korukra ketten maradtak. A lakás viszont ugyan olyan nagy, mint amikor még hatan- heten laktak benne. A kazári bánya vezetői a pártszervezet segítségével felmérték, hogyan tudnák saját erőből a lakás- problémáknak legalább a 20— 30 százalékát megoldani, ügy volt, hogy 150 új lakás épül az idén a telepen, de ezt egyelőre nem lehet megvalósítani. így különösen nagy szükség van a helyi vezetők leleményességére, öntevékenységére. A bányához tartozó öt lakótelepen felmérték, milyen cseréket lehetne végrehajtani, hogy enyhítsenek a helyzeten. Az elmúlt év őszén azútán több intézkedést hoztak, amely szerint egy- pár kislakásban lakó többgyerekes család cserélt volna olyan nyugdíjasokkal, akik már csak ketten laknak, kétszobás lakásban. A nyugdíjasok nagy része megértette, hogy ez így méltányos és mindaddig, amíg államunk nem tudja pótolni mindazt, amit a múlt rendszer elmulasztott és nem tud minden dolgozónak nagy lakást biztosítani, helyes, ha a magukra maradt öregek segítenek az egyre növekvő családú fiatalokon.

Szmeák György aknász azonban annyira felháborodott, amikor a vezetők arra kérték, segítse enyhíteni a lakáshiányt, egy cserével, hogy még Pestre

is felutazott „igazát” kikeresni. Amikor a helyi vezetőket jobbról-balról zaklatták, bírálták a kezdeményezésük miatt, amikor Moskát elvtárs is szólt a tröszttől, hogy hagyják abba az egészet, ők szótfogadtak. Pedig tervüket a lakosság nagy része helyeselte.

Ez az eset ismételten azt bizonyítja, hogy sokkal nagyobb hatáskört kell biztosítani a helyi pártszervezeteknek, üzemvezetőknek stb. Akkor majd nem fordul elő. hogy ha egy ember hely telem t valamit, száz pedig helyesel, akkor annak az egynek adnak igazat. Szomszéd elvtáre joggal mondja azt — és ebben bizonyára egyetért vele minden üzemvezető: „Ideállítottak egy üzem élére, rámbízták a termelést, öt bánya munkáját irányítom, etéren megbíznak bennem. De arra már nem vagyok eléggé „megbízható" és velem együtt egyetlen egy üzemvezető sem, sőt a pártszervezetek és a szakszervezetek vezetői sem, hogy a lakások elosztását ránkbízzák. Mi csak javasolhatjuk, de a trösztben egy tollvonással áthúzhatják, megmásíthatják, holott mi sokkal jobban ismerjük az adott helyzetet, mint ők odafenn.

Szerintünk igaza van Szomszéd elvtársnak. A minisztériumnak gondoskodni kellene arról, hogy egyes elavult rendeleteket visszavonjanak, hisz ezeket akkor hozták, amikor még a munkásvezetők nagy ré. sze kezdő volt. Ma azonban a legnagyobb részük jól megállja a helyét, ki lehetne szélesíteni a jogkörüket, hiszen lehetetlen helyzet, hogy ne legyen joguk például intékedni olyan esetben, mint amilyen számtalan van Kazáron, ahol többek között Gecse István és Villányi Gusztáv bányai lakásban lakik, a faluban az ő házukban pedig egy másik bányász lakik és fizeti nekik a házbért,

ReméfjŰl, hogy — most, amikor az egész ország minden becsületes vezetője és dolgozója azon igyekszik, hogy egyszerűsítse az ügyintézést, hogy nagyobb jogkörük legyen a helyi vezetőknek — a minisztériumok is megtalálják a módját annak, hogy ilyen visszásságok a jövőben ne forduljanak elő.

Jól vizsgáztak a nógrádi elnökök Zsámbékon

Hazaérkezett Zsámbékról a tsz-elnökképző iskoláról megyénk négy termelőszövetkezeti elnöke. Büszkék lehetünk rájuk, megállták helyüket. Burai Sándor, a nagyoroszi Úttörő Tsz és Puskely Mihály, a galgagutad Táncsics Tsz elnökei kitűnő bizonyítványt hoztak. Pál József, a honti Győzelem és Orosz István a mátra- mindszenti Alkotmány elnökei pedig jeles bizonyítvánnyal vizsgáztak.

Tíz hónapig tanultak Zsám- békon. Mint mondották: sokat okosodtunk és szeretnénk az ott tanultakat mielőbb megvalósítani saját szövetkezetünkben.

Tanfolyam

a kultúrmunkásoknak

Nógrád megye üzemi és falusi művelődési otthonainak vezetői és munkatársai számára a nyáron tanfolyamokat tart a megyei tanács népművelési osztálya. A tanfolyam célja, hogy emeljék a népmű- lési munka színvonalát, vonzóbbá tegyék a klubok, művelődési otthonok életét. A balassagyarmati és salgótarjáni hatnapos művelődési tanfolyamon 80 részvevőnek tartanak majd előadásokat. A zenei oktatóknak Balassagyarmaton, a színjátszó-csoportok vezetőinek Salgótarjánban, a bábcsoportok vezetőinek Diósje- nőn rendeznek egy, illetve kéthetes továbbképző tanfolyamokat.

Dal- és nótaest Salgótarján ban

A legszebb népdalokból operettdalokból és sanzonokból válogatott össze egy csokorra valót a MÁV szakszervezeti együttes. A vidám est egyben Kövér Ferenc dalszerző 25 éves szerzői jubileuma.

Az esten fellépnek László Imre népdal-énekes, és Nemes Rózsa énekesnő, Kisangyal Ernő zeneszerző zongora, és Botos András népi zenekarának kíséretével. A dalos estet Takács András versei egészítik ki. A műsor július 5-én este 6, és 8 órai kezdettel kezdődik a Városi Kultúrotthonban. Jegyek már elővételben is kaphatók.

Három nappal a; eredeti határidő előtt megkezdi működését a Zagyvapálfalvi Üveggyár újjáépített kemencéje

Dr GajzágÖ Aladár:

Élményeim a Szovjetunióban

IX.

Május 4-én rendkívül dús volt a programunk. Már kora délelőtt Gorkiba, a Moszkvától 34 kilométerre fekvő falucskába indultunk. Itt lakott, a hatalmas park közepén levő kastélyban Lenin elvtárs, Először 1918 őszén érkezett ide, amikor megsebesítették. Két hétig feküdt, aztán fáradhatatlanul dolgozott tovább. Itt tartózkodott 1920-ban és 21-ben is. Maga a kastély egy kisebb és egy nagyobb épületből áll. Lenin elvtárs kezdetben a nagyobban lakott, de a nehéz időkben ő sem akart több tüzelőt elhasználni, mint többi polgártársa, ezért a kisebbet választotta lakhelyül. Utunk először ide vezetett. A bejáratnál papucsot kellett húznunk, s csak úgy léphettünk be az épületbe. Elsőnek a földszinten kéziratait, jegyzeteit, azt a tervet néztük meg, melyet az ország villamosítására készített. Bent az emeleten láttuk a dolgozó szobáját, melyet egyúttal pihenőnek is használt. Itt volt könyvszekrénye, íróasztala és ágya is. Innen feleségének szobájába léptünk, aki 1939-ben halt meg Moszkvában. Az egyszerű szo- bácska falát csupán két, saját készítésű góbiéin kézimunka díszítette. Innen az ebédlőbe léptünk, ahol mintegy 3—4 percig hallottuk Lenin elvtárs beszédét, amelyet 1919-ben a Vörös Hadsereghez intézett. Egyik útitársnőnk egy darabig igyekezett palástolni érzelmeit, de a meghatódottság- tól végül is hangos zokogásba tört ki, Egy másik pedig végig

simogatta a ház bútorait, s kísérőnk sem vette figyelembe a tiltó múzeumi szabályokat .:,

Kijőve az épületből & parkban megnéztük azokat a léltve őrzött padokat, ahol annak idején a nagy tanító tartózkodott. Itt készültek a mindannyiunk által ismert felvételek: Lenin és Sztálin a kertben, Lenin a pádon, Lenin feleségével és unokaöccseivel. A képek a nagy épületben vannak. Ide vezetett útunk. Láttuk a szobát a' telefonnal, ahonnan utasításait adta és cikkei diktálta Moszkvába, Mintegy 200 cikk és határozat született ebben a szobában. A szoba mellett van a 3000 kötetes könyvtár, amelyben szép számmal található külföldi könyv is, hiszen Lenin jól beszélt angolul, franciául, németül, tudott lengyelül, olaszul, értett svédül és csehül, s járatos volt a latin és ógörög nyelvben is.

A téli pihenőtermet nyolcvan éves pálmák díszítik, A terem közepén most is ott áll mozigépe. Az előadásokra annak idején eljöttek a környék parasztjai, gyermekei, a filmhez a kísérőzenét a gép mellett álló zongorán, Krupszkája szolgáltatta. Egy kedves írásra is figyelmes lettem, amit kis iskolások írtak a beteg Leninnek: Drága Nagyapa, Iljics!.,, Ez a megszólítás. Innen abba a szobába mentünk, ahol Lenin 1923 május közepétől halálig dolgozott. Itt olvasott fel betegágyánál felesége. Egy

megfakult könyv fekszik az asztalon, Jack London: Az élet szeretete című műve volt. Ebből olvasott fel utoljára felesége Leninnek. 1924. január 21-én délután 6 órakor örökre lehúnyta szemét a nagy tanító .:. Csendben jöttünk ki a teremből, ahol emlékének adóztunk.

Hosszú két hónap után a közeli napokban ismét termelni kezd a Zagyvapálfalvi Üveggyár. Az újjáépítési munkálatok befejeztével, június 18- án már megkezdték a kemence előmelegítését, három nappal előbb a tervezettnél. Ezt a tervelőnyt az üveggyáriak a jó munkaszervezéssel, az üzemek kölcsönös segítség- adásával, s nem utolsó sorban a 30-as számú Gyárkémény- építő Vállalat dolgozóinak gyors és pontos munkájával szerezték. Ez a Ihárom nap teszi lehetővé azt is. hogy már az előírtnál előbb, e hó 10-én

ismét húzzák az üveget á nagy. kemencéből.

Június 17-én a kemence járatait fával fűtötték fel, majd 18-án forró gázzal kezdték meg a kemence fokozatos felmelegítését, hogy a kőzetek lassanként táguljanak, s így a hirtelen beálló hő hatására ne repedjenek szét. Július 10-re a nagykemence eléri a megkívánt 1400 fokot. A jó előkészületi munkák azért is fontosak, mert a kemencének a most következő 21 hónapon át folyamatos, zökkenőmentes termelést kell biztosítania.

Már a belső berendezéseket készítik az Állami Áruházban

Kíváncsian találgatták pénteken délután a salgótarjáni járókelők, ugyan miért égnek az Állami Áruház ösz- szes lámpái, neoncsövei? Nos, a szokatlan kivilágítást — amely egyébként a készülő áruház első, szemmel látható „életjele” volt, — annak köszönhettük, hogy

pénteken adták át az Építőipari Vállalat megbízottai műszaki szempontból az épületet a Belkereskedelmi Minisztérium megbízót tatnak,

akik aprólékosan, gondosan megvizsgálták a helyiségeket és azok felszerelését. így világítási berendezését is. Az átadás során csaknem mindent kifogástalan állapotban találtak, csupán a világítási berendezéseken kell pótlólag kisebb javításokat elvégezni, Áruházunkban — amely hétmillió forintos költséggel épült s külsejében valóságos ikerpárja az újpesti áruháznak —, a földszinten és az emeleten 6 elárusító osztályt rendeznek be. Ezek mind készruhákból, rövidárukból, cipőkből, mind bútorból, rádióból és más műszaki cikkekből bőségesen, kiváló minőségben kielégítik majd Salgótarján és a környék dolgozóinak igényeit. Érdekessége az áruháznak, hogy a megfelelő hőmérsékletet korszerű hőlégfűtéssel biztosítják, s az emeleten külön büféosztály várja a vásárlókat. Jelenleg az asztalosok dolgoznak az épületben, akik az elárusító helyek és a raktárak bútorait készítik el. Utána megkezdődik a hatalmas árukészlet ideszállítá6a és elhelyezése, s

előreláthatólag augusztus elsején megnyitja végre kapuit a vásárló közönség előtt új,

gyönyörű létesítményünk, az Állami Áruház,

Újból özembehelyertéb a Salgótarjáni Patyolat nagyteljesítményű ruhatisztitó-gépét

A Salgótarjáni Kelmefestő és Vegytisztító Vállalat (Patyolat) 80 ezer forintos költséggel helyreállította az óránként tízkilogrammos teljesítményű ruhatisztító gépét.

A gép az újbóli üzembeállítás után minőségileg jobb munkát végez és javult az üzembiztossága is,

A gép felújítási munkálatait a budapesti IV. Patyolat Vállalat szerelői a korábban szokásos félév helyett két hónap alatt végezték el, s ezzel jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a Patyolat minél jobban kielégítse a város lakosságának ruha- és vegytisztítási igényeit*

tunk hindú nőket, négereket, melettünk osztrákok ültek, de voltak lengyel katonatisztek is és sétáltunk a szünetekben koreai, angol vendégekkel. Maga a színház hatalmas épület. Négy emeleti és földszinti páholysora van. Az ötödik emeleten karzat húzódik. A színházat 1776-ban alapították. 1805-ben leégett és húsz év múlva nyílt meg újra mai helyén. ^ A világ egyik legszebb színházterme, ahová kétezerA moszkvai metró Komszomolszkája megállója

Kint egy fehér szobor áll, Lenin elvtársat ábrázolja, olyan szenvedélyesen magyaráz, tanít, mint a valóságban. Csupa lendület, csupa tűz. Aztán még megnéztük Rolls- Royce autóját, csónakját és szánját, s máris robogtunk vissza Moszkvába, mert este a moszkvai nagyszínházba mentünk.

Fél nyolc órakor pontosan megkezdődött a Romeo és Julia című balett. A színház zsúfolásig megtelt. Sok külföldi is megtekintette az előadást, Látnál több néző fér be. A nézőtér vörös bársony és aranyozott. Márvány gyertyatartók vannak. A mennyezeten a kilenc múzsát ábrázoló freskó, s óriási kristálycsillár ontja a fényt. Az előadás csodálatos volt. Amikor fél tizenegykor összhúzódott a bársony függöny, újabb, szép élménnyel gazdagodva hagyuk el a színházat.

Már késő este volt, amikor a metróra ültünk, hogy megcsodáljuk szebbnél szebb állomásait. 1931-ben hozott határozatot a kommunista párt, hogy a földalatti megépítése szükségessé vált Moszkvában. 1935. május közepén már 12 ál- lomása volt 1937—38-ban aztán újabb vonalak nyíltak. Még a Nagy Honvédő Háború alatt is hét állomást építettek, Moszkva alatt a metró emeletes, Át lehet szállni a föld alatt is. Az átszálláshoz egy emelettel lejebb kell menni. A metró mely Moszkva alatt 70 kilométer hosszúságú, hatalmas forgalmat bonyolít le. Van egy „kis kör”, amely 30 kilométer. A „nagy kör”-t most építik. Három átszelő vonal érinti a kicsit, ennek hossza 40 kilométer. Naponta több mint 2 millió utast szállít. Egyedül a Komszomolszkája állomáson naponta százezer ember fordul meg. Az állomás építésekor 120 000 köbméter földet emeltek ki. A gyönyörű állomás díszítése márványból, jáspis- ból, mozaikból, vörösgránitból készült, gazdag aranyozással,

A metró olcsó közlekedés! eszköz. 50 kopekért any- nyi ideig utazhat az ember és olyan irányba, ahová éppen kedve tartja. Ugyanis a jegy csak akkor veszti el érvényét, ha a felszínre jöttünk. A felszíni közlekedés drágább is, mint a föld alatt. A trolibuszon átszállójegy nincs, tehát minden felszállásnál fizetni kell. Egy szakaszjegy 10—20 kopek. így akarják a forgalmat a föld alá terelni.

Késő éjjel érkeztünk haza, de még mindig azokról az élményekről beszéltünk, amikben részünk volt. Lenin múzeum, a moszkvai nagyszínház és a 70—80 kilométeres sebességgel rohanó metró,.j csodálatosak!

(Folytatása következik-^