Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)
1956-07-28 / 60. szám
4 SZABAD AOfiR AD 1956. július 28. Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének, második ötéves tervéhez (Folytatás a 3. oldalról) lesztése gazdaságosságának megjavítása céljából rá kell térni a jelenlegi berendezéseknél nagyobb teljesítőképességű és jobb hatásfokú kazánok és turbinák alkalmazására és ezzel el kell érni, hogy a nagy energiatelepek átlagos kazánteljesítménye 58 százalékkal, az áramfejlesztő gépegységek átlagos teljesítménye 48 százalékkal növekedjék. Az energiaszolgáltatás biztonsága érdekében mind az országos 120 000 voltos, mind a középfeszültségű vezetékeken fokozni kell a távolságvédelmi, földzárlat-védelmi és önműködő visszakapcsolást biztosító berendezések alkalmazását. Csökkenteni kell a hálózati veszteséget; d) A vaskohászatban a nagy- olvasztóknál fokozatosan meg kell kezdeni a magas toroknyomás alkalmazását. A második ötéves terv végére a kohóknál az adagolást teljesen gépesíteni kell. Az acéltermelésben az ócskavas-felhasználás csökkentése céljából be kell vezetni a szélfrissítéses eljárást és az oxigén alkalmazását. 1960-ban a gyártott acél mintegy 10 százaléka konver- teres eljárással készüljön. Gondoskodni kell alacsonyaknás kiskohó létesítéséről ferromangán kísérleti gyártása céljára. A hegesztett szerkezeteknél használt acélok folyási határát emelni kell. A hengerlésnél, kovácsolásnál, öntésnél olyan technológiai javításokat kell eszközölni, amelyekkel számottevő fajlagos anyagmegtakarítás érhető el. Meg kell oldani a kohászatban a hulladékenergiák és mellék- termékek nagyobb mértékű hasznosítását. e) A gépiparban számos korszerű, új gyártmány bevezetése mellett elsősorban a termelékenyebb és takarékosabb anyagfelhasználást lehetővé tevő gyártási eljárások széleskörű alkalmazására van szükség. Nagymértékben kell fejleszteni a forgácsmentes megmunkálógépek gyártását és alkalmazását hideg- és melegalakításhoz. Elsősorban az excenter-prések, könnyű légkalapácsok, a hidraulikus kovácsprések és egyéb kovácsipari berendezések alkalmazását kell fokozni. Gondoskodni kell az öntödék korszerűsítéséről, az öntödei munkafolyamatok fokozott gépesítéséről. A forgácsolási munkák és az anyagveszteség csökkentésére ki kell terjeszteni a porkohászati úton előállított alkatrészek gyártását, a korszerű gépi formázást, a centrifugál-ko- killa- és precíziós öntést, a fogaskerék-meleghengerlést és húzást, a hideg sajtolást, a süllyesztékes kovácsolást. Tökéletesíteni kell és szélesebb ■körben kell alkalmazni a hegesztést. Fokozni kell a megmunkáló gépeknek szerszámokkal és készülékekkel való ellátását. Az autó-, Diesel-motor, Diesel-mozdony, motorkerékpár és kerékpár gyártásánál nagyobb termelőképességű célgépek alkalmazására kell rátérni. A gépiparban az üzemek tervszerű, tudományos alapokon nyugvó szakosításának és együttműködésének fejlesztésével meg kell teremteni a nagy termelékenységű tömeggyártás alapfeltételeit. Ennek előmozdítására szélesebb körben kell olyan gépcsaládokat létrehozni, amelyeken belül különféle teljesítményű és különféle célokra szolgáló gépek nagy mértékben azonos alkatrészekből, szerelési egységekből épülnek fel. A szerszámgépipar és az autóipar számára szakosított öntőüzemet, különféle gépalkatrészek megmunkálására nagy teljesítőképességű kovácsolóüzemet kell létesíteni, normál alkatrészeket gyártó speciális üzemeket kell szervezni. A szakosított üzemek magasfokú gépesítéssel működjenek. A híradástechnikai iparban a vacuumtechnikai, átviteltechnikai és mikrohullámú berendezések egész soránál, valamint a rádiótechnika terén a legfejlettebb műszaki színvonalat kell elérni. A híradás- technikai ipar valamennyi ágában fontos feladat a berendezések és alkatrészek miniatűr kivitelezése és szélsőséges, klimatikus viszonyokkal szembeni ellenállásuk fokozása. Előre kell vinni a különböző félvezetők kutatását és alkalmazását. Ki kell fejleszteni számos különleges híradástechnikai anyag hazai gyártását; A híradástechnikai alapanyaggyártás fejlesztésére mintegy 150 millió forintot kell fordítani, új üveggyár, kerámiaüzem, kryptongyár stb. létesítése céljából. f) A vegyiparban a korszerű technológiai folyamatok egész sorát, köztük kis- és nagynyomású. katalitikus eljárásokat kell alkalmazni elsősorban a földgáz és a kőolaj feldolgozásánál. A szakaszos termelésről több területen folyamatos termelésre kell rátérni. A vegyipari folyamatokat a technológia korszerűsítésével meg kell gyorsítani. Lényegesen fokozni kell a vegyi folyamatoknak műszerekkel való ellenőrzését. Meg kell valósítani a barnaszén kokszosítását. A kőolaj- feldolgozó iparban a nagyobb minőségi követelményeknek megfelelően elő kell készíteni a hidrokrakkoló eljárás nagyüzemi bevezetését. Meg kell valósítani, illetve meg kell kezdeni a különböző ipari melléktermékek (pirit- pörk, vörös iszap) feldolgozását. g) Az építőiparban célul kell kitűzni a munkaigényes és nehéz fizikai munkák gépesítésének fokozását oly mértékben. hogy 1960-ra a földmunkák gépesítésének foka érje el a 67 százalékot, a betonkeverés a 90 százalékot. Célul kell kitűzni továbbá az előregyártott elemek és szerkezetek fel- használásának nagymérvű fokozását. jelentősen növelni kell a feszített vasbetonszerkezet részarányát. Az előregyártott elemeket és szerkezeteket emelő gépek számát kihasználásuk jelentős növelése mellett öt év alatt meg kell kétszerezni. Kiterjedtebben kell alkalmazni a gépeket a vakolás, parketta- gyalulás, meszelés és festés elvégzésére. Az építőanyag- iparban jelentősen fokozni és korszerűsíteni kell a nyers- anyagkitermelést, a szállítás és rakodás gépesítését és tovább kell fejleszteni a szárítás, valamint az égetés technikáját. h) A könnyűiparban fokozott ütemben Kell folytatni az elavult termelőberendezések kicserélését, felújítását, hogy ezzel jelentős mértékben növekedjék a termelékenység. A textiliparban az automata szövőgépek számát 1960-ra 1955- höz képest két és félszeresére kel' növelni. Megfelelő műszaki intézkedésekkel kell biz* tosítani. hegy 1960-ban a szin* tetikus fonalak aránya a selyem-. kötszövött- és rövidáruiparban felhasznált összes selyemfonalhoz viszonyítva meghaladja a 17 százalékot (az 1955. évi mintegy három százalékkal szemben) a viszkóza* műszál felhasználásának aránya a pamutiparban 16 százalék felett legyen (1955: 8 százalék), a farostlemez felhasználása a bútor- és vegyes faiparban az összes enyvezett lemezfelhasználás 84 százalékát érje el (1955: 29 százalék). i) Az élelmiszeriparban célul kell kitűzni a legmunka- igényesebb gyártási folyamatok gépesítését, a szalagrendszerű gyártás kiterjesztését, a műszerellátás fokozását, valamint egyes szintetikus vegyi anyagok felhasználását. A konzerv-, cukor- és malomiparban fokozni kell az anyagmozgatás gépesítését. Az ipar minden ágában növelni kel! az anyagi ösztönzést a. haladó technika elterjesztésére. a korszerű, új gyártmányok bevezetésére. III. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a második ötéves terv során fő feladat: a mezőgazdasági tér melés és terméshozamok általános fellendítése, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előbbre vitele. E célokat mindenekelőtt a szocialista nagyüzemek termelésének fejlesztése és kiterjesztése, gazdálkodásunk megjavítása. valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének fokozatos növelése útján kell elérni; Az 1956—60. években a mező- gazdaságnak az első ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítani a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, az életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1960 ban a kenyérgabona-termelés az 1955. évi 27 millió mázsáról 29—30 millió mázsára, a vágásra kerülő állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról 11 millióra, a tejtermelés 1,5 milliárd literről 2 milliárdra, a tojástermelé9 1,4 milliárd darabról 1,8 milliárdra. a gyapjútermelés 58 000 mázsáról 85 000—90 000 mázsára emelkedjék. A termelés e nagyarányú növelését a mezőgazdaság anyagi ellátásának és műszaki felszerelésének. gépesítésének, villamosításának, valamint ke- mizálásának jelentős növelésével, a termelők érdekeltségének sokoldalú érvényre- juttatásával kell alátámasztani. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a termelést az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A szocialista nagyüzemi gazdaságokban úgy kell emelni a termelés színvonalát, az üzemi szervezettséget és jövedelmezőséget. hogy , a dolgozó parasztság mind nagyobb mértékben meggyőződjék a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, 1960-ig többségében rátérjen a közös gazdálkodás útjára és ezáltal a tervidőszak végére a mezőgazdaságban is túlsúlyba kerüljön a szocialista szektor. A mezőgazdaságba öt év alatt állami eszközökből 13 millárd forintot kell beruházni, 53 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. Ehhez járul a termelőszövetkezetek saját erőből történő, mintegy egy milliárd forintos beruházása. 1. A növénytermesztést belterjes irányban kell fejleszteni, a takarmánytermelés, az ipari növények, valamint a kertészeti termékek termelésének növelésével. Meg kell teremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd takarmány alapját és ezzel a hús-zsírtermelés növelésének legfontosabb feltételét. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak biztosítania kell az ország kenyérgabona-ellátását és megfelelő mennyiségű állami kenyérgabona-tartalék képzését. A növénytermelés fokozását elsősorban a terméshozamok emelésével kell biztosítani. Az első ötéves terv időszakában elért átlaghoz képest 1956-60- ban a kalászosok holdankénti terméshozamát mintegy 10— I2f a kukoricáét 30, a burgonyáét 25. a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elterjeszteni a nagyobb és jobb minőségű termést hozó vetőmagfajtákat. 1960-ban a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmag got használni. A második ötéves tervidőszak végére az ország szántó- területét legalább 150 000 kát. holddal kell növelni, öt év alatt mintegy félmillió hold gyenge termő képességű szikes, savanyú és homoktalaj javítását kell megoldani és további mintegy félmillió holdon zöldtrágyázássá] kell a talaj termőerejét növelni, kiterjesztve a zöldtrágyázást a szervesanyagokban szegény, kötött talajokra. A talajerózió további pusztításának megakadályozására hatékony intézkedéseket kell tenni. A második ötéves terv időszaka alatt a kukorica vetésterületét mintegy 16 százalékkal, az évelő pillangósokét pedig 33 százalékkal kell növelni. Hatékonyabbá kell tenni a szervestrágya és trágyalé kezelését és felhasználását, a tőzeget fokozatosan a mezőgazdaság részére kell felhasználni a talajerő utánpótlására. A Duna—Tisza-közén kitermelt tőzeget teljes egészében a mezőgazdaság rendelkezésére kell bocsátani. 1960-ban műtrágyából összesen — hatóanyagban kifejezve — ka- tasztrális holdon átlagosan az 1955. évi 5.6 kilogramm helyett 19,9 kilogrammot, nitrogén- műtrágyából pedig 1.7 kilogramm helyett 9 kilogrammot kell felhasználni. A növényi kártevők és betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű növényvédőszert kell alkalmazni. 1960-ban több mint 800 000 kh szántóterületen kell vegyszeresen gyomirtást végezni az 1955. évi 160 000 kh-dal szemben. Ki kell kísérletezni és fokozatosan be kell vezetni a legelők vegyszeres gyomirtását. Rendbe kell hozni a me?'á- vő öntözőtelepek műszaki felszereléseit. Az öntözött területet az 1955. évi 159 00,/ kát. holdról 1960-oan 240 000 kát. holdra kell növelni. A rizeter- mesztés megjavítása céljából át kell térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésére és új fajták bevezetésére. Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékű zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi energiaforrásokat melegházi kertészetek létesítésére. Fejleszteni kell a hazai adottságaink között igen jó eredményeket biztosító takarmány- és zöldségmag- termelést, valamint a gyógyszeripar és az illóolaj-gyártás alapját képező gyógynövények, a kertészeti ipari növények termelését. Öt év alatt mintegy kétszeresére kell növelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét és faállományát, emellett fejleszteni kell a háztáji gyümölcsösöket is. A szőlő- és bortermelés fokozásának fő módja: a kiöregedett szőlők felújítása és a tőkehiány pótlása. A jelenlegi szőlőterület fenntartása érdekében ^ mintegy 36 000 kh. szőlőt kell telepíteni, növelve a csemegefajták arányát. Jelentősen fokozni kell a szőlőoltvány-termelést és zöldoltványok készítését. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeinken — elsősorban a Tokajhegyaljén és Badacsonyban — a szőlők korszerű felújítását. A magyar bor minőségének javítása érdekében a szőlő- termelés fejlesztésével együtt a borászatot is korszerűsíteni kell. A zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és bortermelés árutermelésének növelése, a minőség megjavítása érdekében biztosítani kell a megtermelt termékek mennyiségéhez szükséges tárolóhelyeket, berendezéseket és különféle eszközöket. A rétek és legelők terméshozamát 10—15 százalékkal kell növelni. Nagy gondot kell fordítani az elhanyagolt legelők fűtermésének fokozására, a rétek és legelők javítására. 2.) A népgazdasági szükségletek kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati termékek termelését, a hízott sertését 25—30 százalékkal. a tejét 35—40 százalékkal. a tojásét pedig 20—25 százalékkal; Biztosítani kell, hogy a szarvasmarha-állomány 1960- ra mintegy öt százalékkal, és a tehénállomány az 1955. évi 885 000-ről 1 000 000-ra emelkedjék. A hús- és zsírtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a sertésállományt a második ötéves terv során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell a hizlalás időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal kell növelni. A mező- gazdasági és szállítási munkák gépesítésével összhangban 200 000 darabbal kell csökkenteni a lóállományt. Az állattenyésztés minőségi színvonalát a mesterséges megtermékenyítés széleskörű elterjesztésével is növelni kell. A baromfi törzsállományt mintegy 25 millió darabra kell növelni. Az állami keltetőállo* másokon és gazdaságokban a naposbaromfi keltetést 1960- ban 30 millió fölé kell emelni. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a baromfitartás gazdaságosságának növelése érdekében el kell terjeszteni a baromfiak vándor-ólaztatását. Az állattenyésztés, az állati termék-termelés szemesés szálastakarmány szükségletét a második ötéves terv folyamán évről évre biztosítani keik Ehhez elsősorban a takarmánytermelést kell fokozni, a takarmánygabona vetésterületét az 1955. évihez képest 1960- ra 350—400 000 kh-dal. a szálastakarmányokét pedig mintegy 60—70 000 kh-dal. ezenkívül a másodvetésű területét öt év alatt mintegy' 40 százalékkal kell növelni. A takarmány- gabona össztermelése mintegy 50—52 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucernatermelést — vetésterületének kereken 40 százalékos növelése mellett — az 1955 évi 7 800 000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 000 000 mázsára kell emel/ ni. Tovább kel! fokozni a silózást: az 1955. évi 4 300 000 köbméter silótakarmánnyal szem* ben 1960-ban legalább 9 millió köbméter silótakarmányt kell készíteni. Elő kell mozdítani a takarmányok jobb értékesítését, az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok, valamint kombinált takarmányok felhasználásával. Törekedni kell arra, hogy takarmányozásra alkalmas állati és növényi termékek helyett technikai célokra fokozatosan ipari termékeket használjanak fel. Mindezzel, valamint egyéb sokoldalú intézkedéssel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével, továbbá elsősorban fehérjében gazdag abraktakarmányok importja útján szilárd takarmányalapot kell létrehozni az állati termékek termelésének növelésére és igyekezni kell takarmánytartalékot képezni. Biztosítani kell. hogy a második ötéves terv folyamán a haltermelés több mint kétszeresére növekedjék. A méhészet fejlesztésével a méztermelést több mint másfélszeresére kell fokozni. Továbbfejlesztve az állat- egészségügy területén elért kiemelkedő eredményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézkedésekkel és szervezett védekező munkával gyorsabb ütemben kell felszámolni a brucellózist és a gümőkórt. 3. A növénytermelés és az állattenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani a mezőgazdaság részére, mint az első ötéves terv időszakában. A második ötéves terv folyamán a mezőgazdaság részére 8 alapvető erőgépti- pust kell gyártani: nehéz lánctalpas traktort, univer- zál traktort és a magánjáró gabonabetakarító gépet. A gyártási technológia javításával, a könnyűfémek és műanyagok fokozottabb alkalmazásával a gépek súlyát csökkenteni kell. Fokozottabban kell ellátni a mező- gazdaság erő- és munkagépeit, gumikerékkel és munkavédelmi felszerelésekkel. Meg kell valósítani a hazat Diesel-motorok cseredarabos javítását. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell mezőgazdasági gépek beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az állami* gazdaságokban széles mértékben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak teljesx gépesítését; Nagymértékben kell előrevinni a kapásnövények — elsősorban a kukorica —, valamint a szálastakarmányok gépi erővel való művelését és betakarítását. A traktorállomány (15 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 18 000 darabbal növekedjék; Ezáltal az egy traktoregységre jutó szántóterületet 404 kát. holdról mintegy 230 kát, holdra kell csökkenteni. A növényápolási munkáknak az állami gazdaságokban 95 százalékos, a termelőszövetkezetekben 65 százalékos gépesítéséhez a traktorállományon belül 21 százalékról 43 százalékra kell emelni az univerzál traktorok részarányát és ezeket mintegy 25—30-féIe hordozott és félig hordozott munkagéppel kell ellátni. A kalászosok betakarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelőszövetkezetekben 70 százalékra kell gépesíteni. Az 1956—60-as években együttvéve több mint 3800 aratócséplő-gépet, több mint 1400 kévekötő-aratógépet, több mint 6000 kukorica-kombájnt és silókombájnt, mintegy 1500 darab cukorrépakombájnt, jelentős számú burgonyaültető és burgonyabetakarító gépet kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. A műtrágya-kiszórás gépesítését jelentős mértékben fokozni és tökéletesíteni kell, s meg kell oldani a szervestárgya-kiszórás gépesítését. A második ötéves terv folyamán 450° darab műtrágya-szórót kell a mezőgazdaság számára biztosítani. Fokozni kell a villamosenergia felhasználását a mező- gazdaságban. A második ötéves terv folyamán meg kell valósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatba való bekapcsolását. Növekvő mértékben kell gépesíteni és villamosítani az állattenyésztés munkafolyamatait, mindenekelőtt a takarmányelőkészítést, a szállítást és az itatást. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlőtermelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi talajművelés és növényvédelem gépesítésével. Ennek érdekében biztosítani kell speciális kerti traktorokat, hozzátartozó munkagépeket, csör- lőket, valamint porozó-, permetező-, osztályozó- és csoma- goló-gépeket. . A megnövekedett gépállomány megóvása érdekében a lehetőségekhez képest — gondoskodni kell az állami gazdaságokban és gépállomásokon a gépszínek fokozott építéséről. 4. A második ötéves terv időszakában tovább kell fejleszteni a gépállomásokat. Bővíteni kell felszerelésüket, mintegy 100 új gépállomósi javítóműhelyt kell létesíteni. A gépál'omások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3.5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A gépállomások fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a tér* melőszövetkezetek gazdasági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. (Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a termelőszövetke-- zetek á’ lattenyésztésének fejlesztésére is. Egyes munkák gépesítésével és a magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák elvégzésével nyúitsanak segítséget a ter- (Folytatása az 5. oldalon)
