Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-21 / 58. szám

1956. Július 21. SZABAD VOÍ.nln 1 Hírek Az olvasók segítsenek Ny. Istvánnénak A feleség vállaljon áldozatot a házasságban ISMERKEDNEK a tsz-moz- galommal a nagylóci úttörők. Július 22-én a Kossuth Tsz-be látogattak el a gazdaság meg­tekintésére. A pajtások elha­tározták, 'kalászgyűjtéssel segí­tik a helyi termelőszövetkezet -munkáját. • 500 ÉVVEL EZELŐTT Du- govics Titusz a törökök elleni küzdelemben hősi halált halt Nándorfehérvárnál. A fiatal katona magával rántotta a tö­rök lobogót kitűző ellenséget és így segítette elő személyes hősiességével a híres nándor­fehérvári győzelmet. * RÉSZLETRE IS LEHET VÁSÁROLNI a Salgótarján­ban megnyíló Állami Áruház­ban motorkerékpárt, bútort, háztartási gépeiket, rádiót, stb-t. , * SIÓFOKRA indít különvo- jiatot az IBUSZ július 22-én. • gépíró- és gyorsíró isko­la nyílik Salgótarjánban 1956 szeptemberében a Közgazdasá­gi Technikumban. Jelentkezni máris lehet azoknak a fiatal bá­nyáknak, asszonyoknak, akik legalább a VIII. általánost elvé­gezték. Felvétel a Közgazdasági Technikumban történik. * VIDÁM FALUSI VASÁR­NAPOT tartanaik vasárnap Kisterenyén. Az ünnepélyt összekötik a Hazafias Nép­front egyesülésével, valamint a legjobban dolgozó parasztok, bányászok meg jutalmazásával. * A PÁRIZSI NOTRE DA- ME-t, Victor Hugó regényét is kiadják az olcsó könyvtár szerkesztői. Az érdekes köny­vet 1957-ben vásárolhatják az érdeklődő olvasók. * KÉRDÉS-FELELET ESTET rendez a mátraverebélyi mű­velődési otthon és DlSZ-alap- szervezet. A fiatalok problé­máinak megvitatását még eb­ben a hónapban megtartják Mátra verebélyen. * GAZDÁT KAPOTT az ed­dig elhanyagolt nagybátonyi művelődési otthon is. A műve­lődési otthon vezetőségét jú­lius 20-án választották meg. ♦ DIVATBEMUTATÓT TAR­TOTTAK Kisterenyén vasár­nap a parkban. A bemutatott 90 modell igen nagy sikert aratott a közel 1300 főnyi kö­zönség körében. A MAGYAR NÉPKÖZTÁR­SASÁGI KUPA elődöntőjének első fordulóját rendezik meg a Salgótarjáni Bástya röplabda- pályáján (Megyei Tanáccsal szemben) július 22-én 15 órai kezdettel. A helyi Bástya méri össze erejét a Budapesti Tele­fongyár csapatával. ♦ A MEZŐGAZDASÁGI DOL­GOZÓKAT köszöntik a helyi kultúrcsoport tagjai a ceredi művelődési otthonban a mai napon. * VÖRÖS KATONÁK TA­LÁLKOZÓJÁT rendezik meg a közeljövőben Somoskőújfa­luban. » FEGYELMI TÁRGYALÁS VOLT a Salgótarjáni Sütőipari Vállalatnál a hét elején társa­dalmi tulajdon eltulajdonítása ügyében. Bruncsik Béla aszta­lost. aki több esetben festéket tulajdonított el, a vállattól el­bocsátották és a kár megtérí­tésére kötelezték. ♦ AZ OBSITOST ADJA ELŐ a Salgótarjáni Bányász kultúr­otthon Odry Árpád színjátszó csoportja. Kálmán Imre és Ba­konyi Kálmán háromfelvoná- sos nagyoperettjét júl\vs 21- én, 22-én és 29-én este 8 órai kezdettel mutatják be. * BOLTAVATÁS VOLT TA­RON július 15-én. A korsze­rűen átépített szövetkezeti he­lyiséget ekkor adták át a for­galomnak. Ebből az alkalom­ból a pásztói körzeti földmű­vesszövetkezet zenekara vi­dám műsorral köszöntötte az aratásban élenjáró dolgozó pa­rasztokat. * 6.5 SZÁZALÉKKAL TÚL­TELJESÍTETTÉK az egy mun- kasra, eső termelési érték ter­vet a balassagyarmati Sütőipa­ri Vállalat dolgozói a második negyedévben. SZABAD NOGRAD At MDP Nógrád meqvel bizottságának és a megyei tanács tapla Felelős kiadó: Haidű József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Damlanlch út 2. Telefon 18-74. 19-74. 16-83. Terleszttk: a Meeyel Postahivatal. Hfrlaposztálva és hlrlapkézbesltö Dostahlvatalok. Előfizetés? oosta- hivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési d!l 3.50 Ft. Szikra Lapnyomda Budapest. Vili., Rökk Szilárd o 6 Felelős vezető: Kulcsár Mihály dős asszony vagyok már, többszörös nagymama, s így elég sok tapasztalatom van az életről. Először is azon csodálkozom, hogy ez a fiatalasszony nehez­tel azért az urára, mert kíkat olvas. Vajon mit szólna hozzá, ha ehelyett a kocsmákat búj­ná? Ha nők után és randevúk­ra járna? Ha férje sokat olvas és ál­landóan műveli magát, miért nem próbálja követni őt? Ha ön is olvasna, művelődne sza­bad idejében, nem lehetne az az érzése, hogy a férje lenézi. Igyekezzen utolérni, mert ez fontos ám a házasságban a lelki és testi kapcsolatokon kívül, a szellemi egyensúly is. Hogy házasságuk melyikük hibájából romlott el, ezt el­dönteni csaik egyikük panaszá­nak ismeretével nem lehet. A férj véleményét is jó lenne is­merni, hogy tárgyilagosan dönthessünik. Véleményünk szerint a férj dolgos, törekvő és művelt férfi. Azért, hogy a feleségét nem hagyja dolgozni, én csak be­csülni tudom. Hiszen így is megélnek. Ennek a nagy eltávolodás­nak meg, úgy érzem, a titok­zatos valaki is nagy Okozója lehet. Lehet, hogy maradinalk fognák tartani, de őszintén megmondom, nagyon helytele­nítem a megbeszélt randevú­ikat egy gyermékes anya részé­ről. Az a fiatal asszony nagyon közel áll ahhoz, hogy véglege­sen tönkretegye az életét. Mert ha sor kerül a válásra, mi a biztosíték, hogy a randevú­lovag el is veszi feleségül? És vajon jobb férj lesz-e? Segít-e majd a házimunlkákban? Vagy ahelyett iiikább más ember feleségével randevúzik? Szeretném megkérni azt a fiatalasszonyt, vizsgálja csak meg alaposan eddigi cseleke­deteit. Nézzen önmagába, meg­próbált-e mindent, hogy házas­ságaik további romlását meg­akadályozza? Ha nehéz is az- élet, a gyermek jövője megéri a tűrést. Mert a gyermek nemcsak az anyáé és nemcsak az apa ragaszkodik a gyermek­hez, a gyermek is az apához. Ha mégis az anyával menne, a fél lelke az apáé maradna, vagy idővel számon kémé az apát. Példáiképpen hadd meséljek saját életemről. Én is 16 éves voltam, amikor férjhez men­tem. Húsz éves koromban már két fiam volt. Az én életem olyan volt, hogy ha leírnám, az a fiatalasszony nevetséges­nek találná az ö problémáját. En is sokszor éreztem, nem bírom tovább. De a két gyer­mek felnevelését nem mertem magamra vállalni és értük tűrtem, dolgoztam, mindenről lemondtam, ami fiatal életemet joggal megillette volna. Ma már öregek vagyunik, két fiunk is családos ember. De ha éle­tem újra kellene kezdeni, újra csak így tennék. Felnőtt fiaink, ha hazajön­nek, éppúgy gyengéd szeretet­tel ölelik meg apjukat, mint értük sokat szenvedő édes­anyjukat. Pedig ő soha semmit sem tett értük — én meg imádtam őket és csak értük éltem. Kicsit fájt ez sokszor, de aztán rájöttem, egy gyer- mefk nemcsak az anyának gyermeke, hanem az édesapá­nak is. Egy szomorú eset győ­zött meg erről. A kisebbik fiamnak nagyon rosszul sike­rült a házassága, éppúgy, mint a miénlk annakidején. Még csaik egy gyermekük volt, ami­kor panaszkodott, hogy nem tud mellette élni. Én arra biz­tattam, váljon el, ne élje le az életét ilyen rossz feleség mel­lett. A fiam azt felelte: „Nem tudom otthagyni a kislányo­mat. Vagy édesanyám tán ott tudott hagyni bennünket?“ Könnybe lábadt a szemem erre a válaszra, de azóta nem biztatom hasonló esetre. In­kább igyekszem segíteni el­simítani a bajdkat. Azt üze­nem annak a fiatal anyának is, ha szereti a gyermékét, ver­je ki a fejéből a válást, mert ha sikerülne is új házassága, teljesen boldog úgysem lenne. A fia, ha felnő, számon kérné tőle az apját. Vagy esetleg ép­pen őt hibáztatná a történ­tekért. A gyermekeknek nagyon jó érzékük van az ilyes­mihez. Szűntesse meg a randevúikat és éljen az otthonának, hiszen annyi apró örömet rejt az élet, i gyermek. És próbálja meg a könyveket is megszeretni. Leg­jobb barát és vigasz a jó könyv. ■' Egy maradi tari öreg­asszony, aki azonban nagyon szereti a |ó köny­veket. U. L: Szeretnék Ny. István­nénak a szomszédjában lakni és elbeszélgetni vele. Sok mindent tudnék elmesélni, amit leírni nem lehet, mert egy könyvre való lenne belőle — és ő a könyvéket nem sze­reti. VISSZA AZ A társadalom A balassagyarmati kórház­ban kerestük fel Sántánét, dr. Mayerszky Klárát. A főorvos­asszony szívesen áll rendelke­zésünkre, amikor megtudja, miről érdeklődünk. Róla csak egy pár szót; kollégái szerint fáradságot nem ismerő, önfel­áldozó orvos. 17 éve gyógyít betegeket, állít talpra embere­ket. A férfi idegosztály vezető főorvosa. Eredetileg idegse­bész, de amióta az elvonókúra megkezdődött, a részeg embe­rek önfeláldozó, gyógyító or­vosa lett. — Mióta történik a részeg­ség gyógyítása? — tesszük fel az első kérdést. — 1948-ban dán orvosok kí­sérleteztek először az alkohol- izmus gyógyításával. A siker­ről hamarosan tájékoztatták a világ valamennyi országának orvosait. Hazánkban 1953-ban kezdődött meg az elvonókúra. Eleinte bizonyos félelemmel és tartózkodással fogadták, a be­tegek — mert az orvostudo­mány szerint az alkoholizmus ecetenként súlyos, vagy kevés­bé súlyos betegség — a gyógyí­tásuké törekvő orvosok mun­káját. Az első hónapokban alig 5—7 betegünk volt. 1955-ben 805 beteget bocsátottunk el többé-kevésbé kigyógyultan. — Mi az elvonókúra, az al­koholisták gyógyítási módjá­nak lényege? — Mindenekelőtt alaposan meg kell vizsgálnunk a hoz­zánk került betegek fizikumát és lelkületét egyaránt, Fontos ELETBE III. segítségével tudni az orvosnak, mi az az ok, amely az ivásba, részegség­be késztette az illetőt. Ezen­kívül meg kell alaposan vizs­gálni a beteg szívét, máját és különböző szerveit, hogy el­bírja-e viselni ezt a csöppet sem veszélytelen gyógyítási módot. Meg kell kérdeznünk a beteget a vizsgálat után, hogy beleegyezik-e önként a gyógyításba. Mert erre kény­szeríteni, reménytelen és ered­ménytelen dolog lenne. — Orvosi vélemény nélkül szedhet-e alkoholista gyógy­szert? «- Erre a felelet határozott: nem. Ugyanis az elvonókúra nemcsak annyiból áll, hogy a beteg szedi a pasztillákat. Bi­zonyos rendszerre van szük­ség. Az orvosnak feltétlen is­mernie kell a beteg egészségi állapotát, az ivás okát. rend­szeresen. vagy rendszertelenül iszik-e és ha a szervezet ki­tehető egy újabb mérgezésnek — mert a mértéktelenül fo­gyasztott alkohol megmérgezi a szervezetet, az antaethyl használata pedig az ellenmé­reg — háromnapi adagolás után próbaivást alkalmaznak a betegnél. — Erre miért van szükség? — Az antaethyl fogyasztása utálatot ébreszt a szervezetben éppen ellenméreg hatása kö­vetkeztében mindennemű sze­szesital iránt. Ha a beteg mégis iszik, szervezetében aca- teldehid keletkezik, ami kelle­metlen tünetekkel jár együtt, gyomorémelygés, fejfájás, az arc kipirosodása, vérnyomás­csökkenés és mindenekelőtt erős hányinger kíséri képződé­sét. A rosszullét csúcspontja az ital fogyasztása után félórá­ra áll be. A beteg halálféle­lemmel küzd és mértéktelenül hány. Éppen ez az antaethyl fogyasztásának a legfőbb cél­ja: a beteg megundorodjon az ital mértéktelen fogyasztásától; A próbaivás után újabb há­rom napi gyógyszerfogyasztás következik, majd ismét meg­itatjuk a beteget. Most már az előbbi tünetek fokozottab­ban ismétlődnek. — Előfoi’dul-e, hogy a beteg a gyógyszerrel járó kellemet­len tünetek miatt nem akarja tovább szedni? — Igen ritkán. Mint emlí­tettem is, a kúrán részvevő be­teg akarata, önfegyelme, ki­tartása a legfontosabb az ered­ményes gyógyításhoz. Pár na­pi kezelés után ugyanis a be­teget hazaengedjük, valame­lyik közeli hozzátartozójával — édesanya, testvér, feleség — megbeszéljük a további keze­lést. Esetenként különböző idő­tartamig, de általában félévig még szedni kell a gyógyszert, de már próbaivás nélkül. Ha­vonta behívjuk a beteget, meg­vizsgáljuk, tanácsokkal látjuk el és ha szükséges, újabb gyógyszeradagot írunk fel. A kúra végefelé fokozatosan csökkentjük az adagolást, mert míg kezdetben napi két szem­re van szükség, később már napi egy. majd kétnaponként egy. végül hetente két szem fogyasztása is elegendő. — Ha a beteg mindvégig akarja gyógyulását, biztos-e, hogy többé nem lesz az ital rabja? — Ezt határozottan kijelen­teni nem lehet. Mindenesetre az eddigi gyógyítási módok közül az elvonókúra ígéri a legbiztosabb eredményeket. Az orvosnak a szerepe a kúra vé­geztével véget ér. Igen sok múlik a társadalom segítségén, azon például, hogy a munka­társak hogyan fogadják a visz- szatérő dolgozót? Megszünt-e már az a körülmény, amely az ivásra kényszerítette? Milye­nek a családi körülményei? Nincsenek-e lelki problémái? Nem marad-e társtalan? Nem fogadják-e bizalmatlanul a be­teget? Szóval igen sokoldalú és felelősségteljes a társadalom segítő szerepe is. Ha a beteg ismét visszaesne az alkoholiz­musba — ami szerencsére elég ritkán fordul elő — is­mét orvosi beavatkozásra van szükség. Előfordul ugyanis, hogy síró édesanyák, aggódó feleségek jönnek, hogy adjunk gyógyszert, majd ők titokban ételbe, italba téve beszedetik a beteggel. Ez nagyon veszélyes és ezt egyetlen egy kétségbe­esett hozzátartozónak sem szabad megkísérelni. Inkább arra kérjük a hozzátartozókat, ha rokonuk, ismerősük, férjük, gyermekük megrögzött alkoho­lista lenne, a beteg józan álla­potában próbáljanak lelkiis- meretére hatni, megértetni ve­le, hogy saját érdeke is ebbői a nagyon veszélyes, emberi életeket megrövidítő betegség­ből kigyógyulni. Közösen ke­ressék fel az orvost és ha csak egy mód van rá, ha a beteg is akarja és van elég kitartása é= önfegyelme, a gyógyulás 99 százalékosnak vehető. Dudás SZÉCSÉNYBEN Barangolás közben, Turjántól még távol. Szécsényben ért utói egy kiadós zápor most a hét elején — pontosabban kedden — pár perc alatt majdnem csuromvizes lettem. Mivel tönkreázni egyikünk sem szeret, én is kerestem egy nyugodt, száraz helyet, s míg az eresz alatt meghúzódtam csendben, egész idő alatt azokra füleltem, akik körülöttem vitáztak, beszéltek — mit tőlük hallottam, most arról beszélek. Valaki azt mondta: „Piszkos már a pékség, meszelni kellene, nem fér ehhez kétség! Hisz’ bármily ízletes különben a kenyér, ki látta, hol készül... annak semmit sem ér a jó íz, szép külső... Rosszízű a falat, amíg a pékségben mocskosak a falak. Ám, hogy így van, nem a péküzem hibája! Vezetőjük már a lábát is lejárja, s a Vegyesiparral minden nap veszekszik — ők ígérték, hogy a falakat befestik —? de sürgetésének nincsen foganatja: csak nem érkezik el a meszelés napja. Ha a vállalatnak sok is a munkája, gondolni kéne a közösség javára. és a péküzemet soron kívül venni — ott kell a legnagyobb tisztaságnak lenni!" így beszélt egyszuszra mellettem egy ember úgy érzem, ehhez már hozzátenni nem kell.; i Ám a Vegyesipar hallgasson szavára, s tettel válaszoljon a kritikájára! Két palóc menyecske vette át a beszéd fonalát ezután, s szidták annak eszét, aki ezidáig sem intézkedett még, hogy mivel a mozi jelenlegi termét — kicsi is, meg szűk is — kinőtte a község, s új építkezéshez sok lenne a költség, költözzön a mozi fel, a faluvégre. a művelődési otthon nagytermébe, ahol bőven van hely, s nem is használják ki .a Nem tudom a dolog kitől függ. Akárki legyen az illető, nézzen már utána, mért nem teljesül a szécsényiek vágya! A legérdekesebb, amit ott hallottam, ez a kis történet: az elmúlt napokban a szécsényi utcán verekedés támadt, s két haragos ember jól egymás torkának ugrott annyira, hogy vér folyt már a végén, csodájára rohant menten a fél Szécsény. Az egyik néző a telefonhoz szaladt, értesíteni a rendőr elvtársakat. Helyes volt a szándék, de nem ment ám simán! Percekig csöngetett a huncut masinán, mégsem jelentkezett semmiképp a posta. Kinn meg a két ember már a kést fogdosta, s mire barátunk a kapcsolást megkapta, ott maradt az egyik, félig vérbefagyva, a másik pedig a veszélyt megérezte, kerékpárra kapott — maga is vérezve r— s eltaposott gyorsan, azóta se látták.-.< Ügy-e olvasóim, ebből úgy találják Önök is, hogy nagyon kívánatos lenne, ha a kapcsolás a postán rendben menne?! Közben az eső már nem volt oly goromba, felmentem a híres tűzoltó-toronyba. „A sok csigalépcsőnek sohasem lesz vége“ — morogtam lihegve, ám ugyan megérte a fáradságot, mert fenn a kis szobában — meglepetésemre — nem férfit találtam, hanem két szép kislányt,Erzsikét és Katát, kik a tűzfigyelők komoly szolgálatát vállalták s ellátták olyan gondossággal, körültekintéssel, nagy óvatossággal, hogy felnőtt férfi is példát vehet róla — ezt bizonyítja az ellenőr naplója. Ennek higyjenek, ha tán’ az a gyanú rám hogy ez egyszer csupán azért dícsér dudám, mert tűzbe hozott a szép tűzőrök szeme. — no de ily gyanúnak nincsen köztünk helye -. s Augusatus 1-t‘n NYÍLIK A SALGÓTAR.IÁ1VI ÁLLAMI ÁRUHÁZ pamut*, szövet*; selyem-; lakástextil méter­áru, női*, férfi*, gyermek-konfekció. kötöttáru-; harisnya; férfi és női fehérnemű, divatáru cipő. háztartási-, műszaki; bútor, illatszer*, bőrdíszmű; rövidáru és látékoszhúyat.- Ibusz me net iegy iroda és a büfé szeretettel váriák a vásárlókat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom