Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-11 / 55. szám

1956. Július 1L SZABAD >Oí;«AD n ART ÉS PÁRTÉPITÉS * A fejlődés dereké» A nagyoroszi Úttörő Terrrve- szöveíkezet pártszervezet é­i'x munkája az elmúlt évben en alacsony színvonalú és iblonos voit. Elmaradtak a ggyűlések. a pártcsoportok zm működtek, a népnevelők ak papíron szerepeltek, s .ondani sem kell, hogy a fel- lágosító munka, valamint a írtszervezet és a dolgozók apesolata igen gyenge volt. Novemberben azonban for j’ópont következett: a pártszervezet élére új titkár került. Bánkút! Ist­ván. már jobban összefogta a ve- rtőséget és a kollektivebb iunka eredményeképpen a jervezeti élet — habár lag­an is — kezdett felfelé halad­i. Még mindig a hibák jelle- lezték főként a pártmunkát, e eredmény volt. hogy a tag- yűíéseket rendszeresen meg­ártották. Az új, magabiztos igkör magával hozta a bíráló jellem javulását is. A pártvezetésig egyre na- yobb erőfeszítéseket tett a árt- és a gazdasági munka sszekapcsolására. Bár kezdet­en nehezen ment, mégis ér­ik el szép eredményeket, me­zeknek következményekép- ■en nőtt a tagság aktivitása és izalma is és ez a pártonkí- iil leket is jobb munkára ösz- önözte. Ezeket igazolja a júniusi taggyű­lés is. tt főképpen az aratásra való elkészülésről és az aratás égrehajtásáról esett legtöbb zó Ugyanis a terme’őszövet- ezet 127 tagja közül 59 nő i a férfiak legtöbbje 40—50 ven felüli, egyrészük helyhez ;ötö*t munkát végez. Ez a énv még inkább növelte a tag- lyűlés e napirendjének a jelen­őségét. Végülis úgy határoz- ak. hogy minél több gépet pz’fdkoztatnak és az edd'giek. lél fokozottabban vonják be ír aratási munkába — külö- lösen a férfi — családtagokat. ?v kerü'tek a tsz-be aratni komolya Ferenc és Tóth And­rás építőipari munkások is. A öbbiek pedig a búza és a rozs íratásánál meg hordásánál se- rí-íkeznek maid. Mivel a taggyűlések legtöbb- izör életbevágóan fontos gaz­dasági kérdésekkel foglalkoz­la.iv. a tagság is szívesebben jár a taggyűlésekre. .Ita’ában 90—95 százalékos a iiegjelenés. Mindezek a tények bizonyít­ják. hogy sokat javult az Űt­törő Tsz pártélete és most is 'elfelé ível. Nem egyszerű do- og lüktető, eleven életet vin­ni egy olyan pártszervezetbe. 5hol évekig a teepedés. az Horn uralkodott. S mindezek után milyen feladatok állnak a Nagyoroszi Ct*örő Tsz pártszervezete élőtt? Az e’ső a szervezet további erősítése. Eddig 27 tagja és tagjelöltje van az alapszarve- íetr.ek. Igaz, hogy a múlt év­ben még héttel kevesebb volt 9z a szám, de még most is ke­vés a párttagok száma. Ahol ennyi ember dolgozik és mint az eredmények is igazolják, a legtöbben jól dolgoznak, van mód arra. hogv úiabb tagokkal gyarapít­sák az a lap szervezet lét­számát. A második a pártcsoportok munkájának megjavítása. Ed­dig egyáltalán nem dolgoztak és még az újraválasztás után sem adtak életjelt magukró1. Éhhoz hozzájárult a pártcso- p irtok helyte’en megszervezé­se is. Van olyan pártcsoport h j.ii tagiai 5—6 helyen, vagy éppen más munkacsapatokban dolgoznak. Az lenne a helyes, ha a pártcsoportckat munka­csapatonként szerveznék meg A felvilágosító munka gyen­geségét pedig egy egész sor ok váltotta ki. Ezek közül is a legfigyelemreméltóbbak hogy kevés a népnevelő és ezek ti.jékozottsága sem kielé­gítő. Mmdössze csak tíz népnév ő dolgozik a tsz-ben. A pá: ve­zetőség érzi is ennek ha*t<é< fezéit kell a pártvezetésé?,■■ek egy-egy kamoánv e'őtt — mint a pibaneósok betakarítása ide­jén tették — még a népneve­lők helyett is dolgozatok. Mi­vei kevés a párttagok száma, nyugodtan beállíthatnak de­rék. becsületes pártonkívul le­ket is népnevelőmunkára, akik a jól végzett munka elismeré­séül tagjelöltté is lehetnének. Nem elegendő, hogy — mint jelenleg is — a népnevelők a gyakorlatban nem tevékeny­kednek. Van még javítanivaló a ter­melőszövetkezet párttagságá­nál a sző és a tett egysége körül is. Sok taggyűlés, nép­nevelő értekezlet és egyéb ren­dezvény volt, ahol nagyon jól elmondották a feladatokat, de a mindennapi munkában nem törekedtek azok valóraváltásá- ra — különösen a tsz-fejlesz- tésnél és az agitációs munká­ban találkozhattunk ilyenek­kel. Legjellemzőbb példáját adták ennek Hagyó Pál és Vrena Pál elvtársak, akik jó­formán semmit sem tettek a pártszervezet erősítéséért. Ha­gyó elvtárs még a taggyűlések, re sem jár el. Bánkúti elv-társ előtt pedig ő volt a párttitkár, s úgy gondoljuk, ismeri a tag­gyűlés jelentőségét. Tehát egy­általán nem helyes az ilyen visszavonulás. Az alapszervezet legaktívabb tagja Kucsa Istvánná, Farkas István, Kovács Károly és Szarka István elvtársak, ők mindig harckészen állnak a feladatok megoldására. Kucsa Istvánné a tavasszal egyedül hat tagot szervezett be a tsz- be. Ezért elismerés illeti őt. Ha minden tag hozzájuk ha­sonlóan vállalná a pártmun­kát és valóra is váltaná sza­vát. a tsz pártéletének fejlő­dése sokkal gyorsabb lenne. A harc most a fejlődés derekán a legnehezebb, de a nehézsé­gek a pártvezetőség munka­lendületét még inkább növelje, hogy eddigi sikereiket újab­bakkal gyarapíthassák. Kökényesi Béla A szurdokpüspökiek üzenik: Várjuk u választ... 66 Saját finífcsí! építkeznek a kutaséi Béke Útja Tsz-ben A szövetkezeti alap növelé­sében a legjobbak között em­legetik a pásztói járásban a kutasói Béke Űtja Tsz-t. A zárszámadáskor még nyakig benne ültek a sorbanállásban, de akkor szilárdan elhatároz­ták. hogy ennek véget vet­nek, mert igazi . jövedelmet akkor remélhetnek, ha nem osztanak ki m-ndent előlegre, hanem tartozásaikat kifizetik, és növelik a közös, alapot. El­határozásukat telt követte. Egy fillér tartozásuk sincs a bankban, sőt most már az egy­számlájukról munkaegység- előleget kapnak. Saját erőből építettek egy nyolc vagonos magtárat. Erede­tileg egy öt vagonos magtár építése szerepelt a tervben, teljesen hitel igénybevételével, amelyből végül is csak 11 000 forintot vettek igénybe, a magtárat pedig 8 vagonosra építették, méghozzá két hó­nappal előbb, mint ahogy tervezték. Most épül sa­ját erőből egy kukoricagóré és egy kocsiszín. Mindenekelőtt be akarják fejezni még a beta­karítás előtt. Az ősz folyamán még egy szeszfőzdét is építe­nek hitel igénybevétele nélkül. Jé termést ad a bíborhere Hereuesénybeu Jó termés lesz bíborheréből — mondja Kis Orbán 8 holdas lierencsényi dolgozó paraszt. Serény munka fo­lyik mostanában Herencsény község­ben. Egy hete, hogy megkezdődött a. bí­borhere cséplése. Van bőven csépelni- valá. Három gép alig győzi. A ta­nácsháztól 100 mé­terre a kazlak egész sora látható. Az egyik gépnél éppen Kis Orbán 8 holdas dolgozó paraszt csé­pel. Fél holdon ter­melt biborherét. Még nem végzett a csépléssel, de már látni, hogy jó ter­més lesz. A fél holdról több mint 2 mázsa magot és egy jó szekér tail(ár­mányt kapott. Jó termése volt Drobka Mihálynak is. Két holdról 8 má­zsa 69 kilogramm magot kapott. De a legjobb eredményt Teplánszki Ignác érte el, akinek egy holdon és néhány négyszögölön 6 má­zsa 14 kilogramm biborhere termett Sorolhatnánk rnég tovább a gazdáikat, akik jó eredményt értek el, mert van­nak bőven Heren- cscnyben több mint 200 holdon termel­nek bíborherét. Ta­lán nincs is olyan gazda, aki ne fog­lalkozna bíborhere- ma g-te emésztéssé l. A gazdák többsége a Magtermeltelő Vállalattal kötött szerződést. Jó pénzt kapnak a magért. A három trakto­ros — mindhárman a berceli gépállo­másról — verseny­ben van egymással. Versenyeznek, hogy ki csépel el többet. Jelenleg Tóth Jó­zsef vezet 59 mázsá­val, de a nyomában van Galanics Zol­tán is. Eddig már 56 mázsát Csépelt el. A harmadik traktoros, Bartus József egy héttel később kezdte, ö még csak 40 mázsát csépelt el, de nem akar lemaradni. Ál­landóan figyeli « gépet, hogy semmi üzemzavar ve le­gyen. Sietni kell a bíborhere cséplés­sel, mert már meg­kezdődött a búza aratása és a búza csépléséig be kell fejezni a bíborhere cséplését. Kialakították a törzsállományt a morgóspusztai Aranykalász Tsz-ben Az 1955 őszén alakult mor­góspusztai Aranykalász Tsz szarvasmarhából és sertésből beállította már a törzsállomá­nyát. Eredeti terv szerint 9 tehenet szándékoztak venni, de az idei bőséges takarmány- termést figyelembevéve, két­szeresére fogják teljesíteni ter­vüket. Ugyanis most vettek tíz tehenet s rövidesen vesznek még nyolcat. A nemrég érke­zett tehenek 4—5 éves jó küllemű állatok. 8—9 hónapos vemhesek, illetve egy részük már az első napokban le is el­lett. Az állatok részére több mint 50 férőhelyes, a mai követel­ményeknek megfelelő istállót építettek. Egyelőre még a szarvasmarha állományukat nem tudják jobban gyarapíta­ni, egy részét a sertések szá­mára falazták el. Az istálló korszei űsítésére hosszú lejára­tú hitelből egy gépi szecska­vágót, ennek meghajtásához egy 4 lóerős benzinmotort és egy szivattyúval ellátott ben­zinmotort kaptak az itatáshoz. Megérkezett a tsz-be a 20 darab mangalica koca törzs is, Kora reggel volt még, amikor íelzúgoit a cséplőgép a szur­dokpüspöki Béke Tsz udvarán. Megkezdték az Ő6zi árpa csép­lését. Néhány hete, hogy a Bé­ke Termelőszövetkezet tagjai versenyre hívták ki a megye valamennyi termelőszövetkeze­tét a nyári mezőgazdasági munkákra. Hogyan dolgoznak a versenykihívó termelőszövet­kezetben, milyen termésered­ményekre számítanak és a ter­pálással egy-két mázsával több termést érünk el. Akkor pedig megéri. — Hogyan teljesítették a versenyfelhívás több} pontjait? — A kapásokon kívül nagy gondot fordítottunk a takar­mánykészlet biztosítására. A pillangósainkat idejében le­kaszáltuk és több mint 300 mázsa szálastakarmány van kazalban. Lesz bőven takar­mány állatainknak. A második kaszálásból is körülbelül 150 Csépelik az őszi árpát a szurdokpüspöki Béke Termelő- szövetkezetben melőszövetkezet egyéb problé májáról beszélgettünk Juhász Józseffel, a termelőszövetkezet elnökével. — Mi mindig elsők voltunk a csépléssel. Most sem aka­runk elmaradni. Különösen, hogy versenyre hívtuk ki a megye termelőszövetkezeteit. — Hogyan fizet az árpa? — Nem nagyon dicsekedhe­tek vele. A tavalyi jó ered­ményt nem tudtuk elérni. Ed­dig körülbelül egy holdról csé­peltünk el és 14 mázsa került a magtárba. Rossz volt a ta­vasz, a hideg ártott az őszi ár­pának. Nem tudott kellően ki­fejlődni. — Ez minden növényiéle- ségnél így van? — Nem. Csak az őszi árpá­nál. A búza, az árpa, de a ka­pások is jobb termést ígérnek. A verseny során vállaltuk, hogy burgonyából 90. kukori­cából 30. cukorrépából pedig 200 mázsát termelünk egy hol1 dón. Ennek érdekében a bur­gonyát kétszer töltögettük, a kukoricát és a cukorrépát pe­dig háromszor kapáltuk meg. De úgy tervezzük, hogy hama­rosan elvégezzük a gazoló ka­pálást is, főként a kukoricánál, mert az elmúlt években bebi­zonyosodott, hogy ezzel a ka­\ ÓVJUK A GABONÁT j A TŰZTŐL ► < ► Országszerte megkezdődött < ► az aratás, magvén-k területén J fis hozzálátott parasztságunk * ►az évi kenyér betakarításához. m ► Minden gazdáinak saját, de* f egyben a közösség érdeke is, 4 ► hogy az előreláthatólag gaz- < f dag termés szem veszteség nél- * fkül é« tűzkármentesen kerül- * ► jön a kamrákba és a maqtá- < f rakba. Ezért rendkívül fon-.« ► tos, hogy betartsák az elő-;j ► írt tűzrendészeti szabályokat, é f Ezek a szabályok védik az * ► egész dolgozó nép vagyonát, * ► csak az szükséges, hogy am ►megfelelő helyen és időben al-J ► kalmazzuk azokat, akkor meg- m fvédhetjük anyagi javainkat a 3 ► tűz pusztításától. ^ ► A tűzvédelem ma már tár-e fsadalmi feladat — most külö-5 ► nősképpen, amikor az ország* ► kenyerének a betakarítása fo-3 ► iy>i<. 5 ► Dolgozó parasztok! Tartsá-e ftok be a tűzrendészet! előírá-5 ► sokat! Az aratást mindenkor* fa vasút és az út mentén kezd-e ► Jetek meg. A kereszteket úttól J ► és vasúttól legalább 60 métert f távolságira rakjátok. A védő-5 ► szántást mielőbb végezzétek* fel. A keresztsorokat lehetőlege ►a szélirányra merőlegesen ^ ► rakjátok. Háztáji behordásnál* f tartsátok be a tűztávolságo-*« ► kát. Csépiéinél tegyétek meg fa szükséges intézkedéseket,^ £ biztosítsátok a megfelelő oltó-Jj ► vizet és az összes előirt fel- ^ f szereléseket. Figyelmeztesse-* ►tek és oktassátok egymást, % ► hoqy a könnyelműség és az* f előírások be nem tartása ko-e ► molv ká'okat ne okozzon. ► Tűzfigvelői és tűzkészü*::ági * f szolgálatra pontosan Jelenjetek 3 ► men. Legvetek éberek, járul-* f jatok hozzá ti is a tűzkármen- < f tes betakarításhoz. HODUR JANOS * t tU. hd<jy. í &AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA? mázsa szálastakarmányunk lesz, ezenkívül zöld silót is ké­szítünk. Nem akarjuk, hogy a tehenészetünkben a jelenlegi istállóátlag lecsökkenjen. — Hány liter most az istál­lóátlag? — 10,5 liter. A fejési pedig 11,5. Havonta több mint ezer liter tejet adunk el szabadon. A tejbeadást már régen telje­sítettük. — Az állati termékek be­adását teljesítették-e már? — A gabonán kívül mindent száz százalékra teljesítettünk. Négy mázsa 68 kilogramm marhahúst, 6 mázsa 22 kilo­gramm sertéshúst, 45 kilo­gramm tojást, 63 kilogramm baromfit adtunk be. Nem sze­retjük, ha valamivel tarto­zunk. A legtisztább az, ha mindent idejében teljesítünk; A gabonát is a cséplőgéptől azonnal a begyűjtőhelyre szál­lítjuk. Ez hazafias kötelessé­günk is, de a verseny is köte­lez. — Kik csatlakoztak a ver­senyhez? — Sajnos kevesen. A szom­szédos termelőszövetkezeteken kívül csak a dejtári József At­tila, és a karancslapujtői Üj Barázda, pedig minden terme­lőszövetkezetnek elküldtük a felhívást, de úgy látszik még kevesen értették meg a ver­seny jelentőségét. Érdemes pe­dig versenyezni, mert így gyor­sabban és jobban megy a munka. Van ami vonzza az embereket. Alkotmányunk ün­nepéig, augusztus 20-ig tart a verseny. Addig még sok idő van hátra. Mi mindent meg­teszünk, hogy eleget tegyünk a versenyfelhívásnak, de an­nak is csak örülni tudunk, ha valaki túlszárnyalja eredmé­nyeinket. Angyal István Körbe-körbe, karikába... Ezek a csupaforró júliusi san édesanya lesz —, a kis- napok érlelik a jövő évi ke- gyerekeit nappali kismamája, nyeret. Jóformán minden köz- Bár a legkisebbek inkább a ségben megkezdődött a gabo- dadushoz, Mattajesz Gyuláné- na aratása, sőt majdnem min- hoz vonzódnak. Ugyanis ők deniitt zúg már a cséplőgép is, még olyan kis butusok, hogy biztosítva a jövő évi kenyeret, nem tudnak szólni, ha valami Mostanában, hogy a java étkezés utáni baj van. De ez a munkába vetettek a ssülök drága jó édesanyát pótló dada minden erőt. a párszáz lakosú néni úgy bánik velük, mint a Egyházasdengelegen 50—60 saját gyermekeivel. Pedig ahol gyerek is bekerül a napközibe. 50 kis csöppség megfordul, jó­Még több is lenne, ha rendel­kezésre állna elegendő helyiség és biztosítaná valamennyi jelentkező szülő gyermekének ellátását a „keret”. így is jó­formán minden gyermek-kor­osztály képviselve van. A más­fél évesek egyik ikis képvise­lője a kövér Mihácsek Marika. Nemcsak a kis gyomrát szere­ti ez a csöppség — ami főként abban nyilvánul meg, hogy több tányér finom levest, fő­zeléket együltében képes elfo­gyasztani, nem is beszélve az uzsonnákról, tízóraikról — ha­nem kis teste egész kényel­mét. Ebéd után végigfekszik egy-egy árnyas-lombos fa alat­ti puha pázsiton és jóízűen át- szenderül az álmok világába. Még az sem zavarja, hogy kö­rülötte a másik ötven nyugta­lanul hancurozik, kacarászék, nevetgél. Általában az a szokás, hogy a szép, napos időket teljesen a szabadban töltik a gyerekek. Szép, nagy a park, még cse­megével is csalogat, a pirosán mosolygó cseresznye és a bor­dó meggyfák kóstolgatása csak növeli az apróságok amúgyis csodálni való étvágyát. A hí­zás és egyéb ..felfejlödés” emiatt egész természetes do­log, hiszen itt minden a gye­reksereg kényelmét, gondtalan életét szolgálja. Pavlovics Gyu- l&né — a szőke, kedvesarcú óvónéni, aki maga is hamaro­formán minden félórára esik egy kis nadrág, vagy napozó kismosása. — Csák annyi baj legyen — szólal meg ilyenkor mindannyiszor a jóságos dada néni és pár perc múlva már a jóllakottság fáradalmait pi­henő gyereksereg mellé heve4 redik. Ahol ennyi gyerek van, ott azért nem megy minden olyan simán. Az ilyen kicsik játékra, csintalanságra termettek. És sajnos, ez a tehetségük alig tudja kitombolni magát. Nincs — illetve a teljes őszinteség kedvéért inkább úgy mond­juk, alig van — játékuk. Egy­két fejetlen baba, meg pár szem építőkodka. és kész is a leltár. Hol van a sok képes­könyv. társasjáték, főzőcskézö edény, játékkatona és figura, és még sok egyéb játék, ami elkéne oda, ahol egy falu össz- gyerméke összegyűl. Ügy lát­szik, ezek a tanácsi bácsik igen öregek lehetnek már, ha egy­szer nem gondolnak elég bő­kezűen falújuk gyerekeire. így adódik aztán, hogy fára csimpaszkodnak, vagy körbe- körbe járnak, hogy levezessék valamiként játékos kedvüket. Kétségtelen, jó a dolguk ebben a szép parkban és kastélyban a dengelegi gyerekeknek, de azért a tanács valamivel több iát és örömet szerezhetne, csak egy pár forint játékra fordítá­sával is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom