Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-30 / 52. szám

VttÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^ ^ Szabad nograd _______________A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA_______________ XI I. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1956. JÜNIUS 30. KOMBÁJNOK, ARATÚGÉPEK, EKÉK NYOMÁBAN Csépelik a bíborként Megkezdődött az apró- magvak cséplése megyénk­ben. Ebben az esztendőben több mint 50 gép végzi majd ezt a munkát megye- szerte. Elsőnek a bíborhere csépléséhez a tolmácsi és a szécsényi gépállomások lát­tak hozzá. A bíborhere-ter- més jónak mondható. Ma­gasabb lesz a tavalyinál. A holdankénti átlag megköze­líti a három és félmázsát. Gépállomásainknak 1800 hold bíborhere termését kell elcsépelni. Az idei felkészü­lés lényegesen jobb az egy év előttinél, amikor még novemberben és december­ben is csépeltünk apróma­got, viszont az aratás ideje alatt nagyon kevés gondot fordítottunk rá. Ez okozta azt, hogy megkéstünk. Az idén a gabona cséplésével egy időben 38 gép csépel aprómagot. Első forduló a kombájnnal a deltárt József Attila Tsz 50 holdas ösziárpa.tábláján. T'z ügyben hétfőn csörrent Elsőnek a faluban és tán‘ a meg először a szerkesz- megyében is. Már végzett az tőség telefonja. A postás is őszi árpa aratásával — a táb- akkor hozta az első távirato- Iája szélén ott sorakoznak a kát. Akkorra futottak be az keresztek. Megállítjuk néhány első üzenetek is. szóra. ötvös Sándor, a balassagyarmati Előre Tsz traktorosa a ter­melőszövetkezet őszi árpáját kóvekötö-aratóoéooel váoia. szemek is vaskosak. 13—14 mázsát ígér holdanként. Köröz a kombájn Méltóságteljesen halad. Egy fél óra alatt tesz meg egy kört és amerre megy, három és fél méter szélességben el­tűnnek a kalászok. Helyükön ■néhány óráig tarló marad, de csak néhány óráig, mert a kombájn nyomában ott halad Poldauf Ferenc traktorával. Hántja a tarlót, hasítja a dej- tári József Attila földjét. Szinte egy percet sem várnak, dolgozik a szalmalehúzó is, rövidesen földbe kerülhet a másodvetés magja. A kombájnt Kissimon Sán­dor irányítja, Négy esztendeje ismeri ennek a gépnek min­den csínját-binját, amelyre ma még oly csodálattal tekin­tenek a kívülállók. A tsz-be­liek már megszokták, meg­szerették. Óriási segítség ez. 7—10 holdat képes levágni na­ponta (egyenletes talajon ter­mészetesen többet. Nálunk, Nógrádban ez is nagy szó). Levágja, petrencébe gyűjti a szalmát, a pelyvát és zsákba pergeti a szemet. Csak éppen vállra dobni a zsákot és a 'kombájn-szérűre szállítani. Tóth elvtárs, a József At­tila elnöke is itt van éppen. Beszélgetünk, miközben a kombájntól elkiáltja magát valaki: „Elfogyott a kötél! Nincs mivel megkötni a zsá­kok száját!“ — Az ilyen kötélhiányt még szívesen elviseli az ember — mondja mosolyogva az elnök, s aztán elindul a falu felé. Kö­télért megy. Az idén valahogy úgy esett a dolog Dejtáron, hogy sok kell belőle. (k) „Megkezdtük elvtársak!.. ; Aratunk". — jött a hír Balas­sagyarmatról, az Előre Tsz- ból. „Kombájn vágja az őszi ár­pánkat ... gyertek, nézzétek meg“ — mondták i .lefonba a József Attila Tsz tagjai Dej- tárról. „Kasza alá érett az őszi ár­pa nálunk is“ — üzenték az őrhalmi gazdák. Szives-örömest tettünk ele­get az invitálásnak. Siettünk megismerkedni azokkal, akik már hozzáláttak a kenyércsa­tát megvívni, azokkal, akik az első élvonalban dolgoznak, hogy ez a csata eredményes legyen. Ahol már nem a kapásáig a „divat“ örhalomban felváltotta a kapát a kasza. Járjuk a ha­tárt, a Fekete-vízi dűlőt. Ugyancsak népes a tájék. Sző­ke árpa, virágos burgonya, zöld búza, dúsfüvű rét váltakozik egymással. Kapást alig látni már. Akiknek még nem érett be az őszi árpájuk, azok a rétjüket kaszálják, vagy gyűj­tik a száraz szénát. Talpai János tanácstag öt hold saját és két hold bérelt föld gazdája, már az eke szarvát markolja. Tarlót hánt, — Elégedett vagyok a ter­méssel — mondja —•, de néz­zék itt, ez a másik tábla a Varsi szomszédé, az jobban fi­zet majd. Körülbelül két má­zsával többet ad, mint az enyém. Ezt teszi az a 20 kiló pétisó, amit rászórt a szom­széd. Én sajnos nem jutot­tam hozzá, de remélem, hogy jövőre már nem lesz gond a pétisó. — Másodvetésként mi ke­rül a földbe? — Tarlórépa. Annak tetszik jól ez a föld. Már a magot is kihoztam. Még ma elszó­rom ..'. Nem akarok lemarad­ni senki mögött. Talpai János, őrhalmi gazda tanácstagi példamutatással végzi munkáját. Géppel aratnak a gyarmati Klóré ben Két aratógép, egy húszhol­das őszi árpa táblát „beretvál”. Az egyiket ötvös Sándor, a másikat László János „nyer- gelte” meg. A gép félpercen­ként ejt ki magából egy-egy vaskos kévét. Jól halad a munka, örülnek a termelőszö­vetkezet tagjai, nekik csak sarkazni kell (kaszával levág­ni azt a kis területet, ahol már nem tud fordulni a gép.) A kalászok szép teltek, a Az aratás után azonnal végzik a tarlóhántást a dejtári József Attila Tsz-ben. Poldhauf Ferenc az érsekvadkerti oépállomás traktorosa gépével a kombájnt követi. Talpai János őrhalmi dolgozó paraszt elsőnek végzett az őszi árpa aratásával, első a tarlóhántásban is. (Angyal István felvételei) Eredményesen használja fel megyénk | nyersanyagforrásait az Építőipari Vállalat Megyénkben a Cserhát, a Karancs és a Mátra nyúl­ványainak nyersanyagai bőséges lehetőségeket adnak az építkezések anyagszükségletének beszerzésére. A Nógrád megyei Építőipari Vállalat jól kihasználja a helyi adott­ságokat: kőszükségletének mintegy 90 százalékát ma már az építkezések közelében levő bányákból fedezi. A megye hat téglagyára közül négynek csaknem minden termékét helyben használják fel. A nógrádiak a homokból sincse­nek más megyére utalva, mert kiaknázzák a helyi ho­moklelőhelyeket, sőt az Építőipari Vállalat jelentős meg­takarítást ért el azzal, hogy például Salgótarján új város­negyedének építésénél az alapárokból kiásott homokot használja habarcsnak. Jól jártak a megye dolgozói a Salgótarjáni Erőmű salakjával is, amely az országban a leginkább alkalmas : fal-elemek készítésére. Az Építőipari Vállalat előregyártó üzeme ebből készít a fa helyettesítésére szögezhető salak- vakpadlót, a Salgótarjáni Megyei Kórház szülészetének bővítésénél pedig a főfalakat helyileg gyártott salakblckk- ból építették meg. így a vállalat az összes anyagszükség- i létének mintegy 25 százalékát helyi forrásokból szerzi be, de a kislakásépítőknél már többszörösére nőtt ez az aránysáéin. Az építkezők különösen nagy örömmel fogad­ták azt a hírt, hogy a megyei tanács ipari osztályának kezdeményezésére a zagyvapálfalvi téglagyár megkezdte a salakblokk sorozatgyártását. Ennek az újfajta építő­I elemnek az alkalmazása ugyanis majdnem a felére csök­kenti a falazás költségét és jelentősen meggyorsítja az építkezést. A kislakásépítőknek nyújtanak segítséget majd az Építőipari Vállalat dolgozói is, akik a közeljövőben szintén megkezdik a salakblokk sorozatgyártását. ^^yX)Q00OOOOOOC?OOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXX)OOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOQO A SZÖVETKEZETEK NEMZETKÖZI ÜNNEPE A világ szövetkezetei ezek- ben része van a földtnűvesszö- ben a napokban ünnepük az vetkezeteknek is. Mint a szö­immár hagyományossá vált nemzetközi szövetkezeti napot. A világ haladó szövetkezeti mozgalmainak, a szövetkezők millióinak békeakaratát, a né­pek közötti békés együttmű­ködésre való törekvést kifejező szövetkezeti napot a magyar fcldművesszövetkezetek és kis­ipari szövetkezetek több mint másfélmilliós tagsága is meg- ünnepli. Ha visszatekintünk az el­múlt esztendőkre, megállapít­hatjuk, hogy a szövetkezés gondolata, annak fejlődése ná­lunk szorosan összefügg a szo­cializmus építéséért, a mező- gazdaság szocialista átszerve­zéséért folytatott harccal. Hi­szen megyénk szövetkezeti mozgalma olyan feladatokat old meg. melyek rendkívül fontosak országunknak. Földmű vesszövelkezeteink bo­nyolítják le a falu és a vá­ros közötti áruforgalom túlnyo­mó részét, ők végzik a be­gyűjtés és a felvásárlás nagy részét is, s így nagyban hoz­zájárulnak az ország ellátásáé­hoz. Megyénkben 53 önálló körzeti földművesszövetkezet és 23 kisipari termelőszövetke­zet fejt ki tevékenységet, az áruellátás é6 szolgáltatás te­rén. S ez a tevékenység igen jelentős. A falusi áruforgalom legnagyobb részét a földmű­vesszövetkezeti kereskedelem bonyolítja, le. 1955-ben például az áruforgalom több mint négyszerese volt az öt év előt­tinek. A földművesszövetkeze­ti kiskereskedelem, a vendég­látó egységek a lakosság jobb ellátása érdekében, árukészle­teiket az elmúlt öt év alatt meghatszorozták. Boltegysé­geink száma ma már eléri a 430-at. A több száz felvásár­ló telep pedig dolgozó paraszt­ságunk termelvényeinek érté­kesítését segíti elő. Ilyen irá­nyú forgalmunk is jelentősen emelkedett az utóbbi években. Érdekes összehasonlítani pél­dául, hogy a Horthy-rendszer legnagyobb kereskedelmi szer­vezete, a Hangya, húsz évi át­lagban — azonos árak mellett — földművesszövetkezeteink jelenlegi forgalmának csupán egytized részét bonyolította le és ez a forgalom is körülbelül 40 százalékban só. cukor, gyu­fa. petróleum és mosószappan­ból adódott. A kisipari szövetkeztek meg­alakulásuk idején 600—700 taggal kezdték működésüket, jelenleg már 1200 tagot szám­lálnak. De a tagok számának növekedésével párhuzamosan nőtt a termelés is. Megyénk kisipari szövetkezetei a múlt év novemberétől kezdve, me­gyei szinten rendszeresen tel­jesítik termelési tervüket, ez­zel nem kis mértékben járul­nak hozzá dolgozóink szükség­leteinek kielégítéséhez. De gazdasági tevékenységük ellátása mellett a földműves­szövetkezetek fontos feladata, hogy tagjaikat mindinkább a felemelkedés útját jelentő szövetkezeti útra vezessék. Megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának eddigi sikerei­vetkezés alacsonyabb formája, megismerteti és megszeretteti tagjaival a szövetkezés gondo­latát. Földművesszövetkeze­teink vezetői pedig igyekeznek ilyen téren jó példát mutatni; Az elmúlt esztendőben például több mint 60 földművesszö­vetkezeti vezetőségi tag vá­lasztotta a közös gazdálkodást; De az alacsonyabb szövet­kezeti formák létesítésében is közreműködnek földműves­szövetkezeteink. Például a ter­melési társulások alakításában: Megyénk területén jelenleg 33 ilyen szakcsoport működik, 544 taggal. Felmérve a szövetkezeti moz­galmunk eddig elért eredmé­nyeit, láthatjuk, hogy a fel- szabadulás óta jelentős ered­ményeket értünk el megyénk­ben. s ezzel nagyméríékbten járultunk hozzá pártunk és kormányunk határozatainak végrehajtásához. Most. a második ötéves terv irányelvei ismét komoly_ fel­adatok elé állítják földműves­szövetkezeteinket. A kiskeres­kedelmi áruforgalom 35, a mezőgazdasági termelés 27 szá­zalékos növekedése lényegesen nagyobb áruforgalmat jelent az eddigieknél. Árukészletein­ket 15—20 millió forint érték­ben kell növelni, mely magá­val hozza a raktár hálózatunk bővítését, a raktárterek növe­lését, üzleteink korszerűsíté­sét. Tovább kell növelni a bol­tok, italboltok, éttermek, cuk­rászdák, a begyűjtési és M- vásárló helyek számát is. Me­gyénkben körülbelül 150—200 boltegységnél szükséges a rak­tárak bővítése. Többek között Felsőpetény és Pusztaberkiben vált esedékessé, de örhalom, Ludányhalászi és Dejtár köz­ségekben is bővíteni kell a fel- vásárlási raktárát. Hollókőben például a szövetkezeti bolt és italbolt céljaira egy emeletes épületet készítenek, majdnem félmillió forintos beruházás­sal. Somoskőújfaluban, Érsek- vadkerten, Bercelen cukrász­da épül, Balassagyarmaton, Pásztón és Szécsényben pedig bútorüzlet nyílik. Mindezek mellett fokozni kell kereske­delmünk kulturáltságát. Az eddiginél nagyobb mér­tékben kell segíteni az alacso­nyabb típusú termelőszövet­kezetek alakítását is. Megyénk földművesszövetkezetei mező- gazdasági lakosságunk 60 szá­zalékát szervezik be a földmű­vesszövetkezeti tagok soraiba második ötéves tervünk folya­mán, amely 17 000 szövetkezeti tagot jelent; Földművesszövetkezeteink és kisipari szövetkezeteink a szö­vetkezeti mozgalom rendsze­res népszerűsítésével, széles­körű felvilágosító munkával, az áruellátás és felvásárlás ki- szélesítésével. dolgozóink mun­káját megkönnyítő szolgálta­tások és javítások elvégzésével, a termelékenység emelésével ünnepelhetik legméltóbban a nemzetközi szövetkezeti napot, a világ szövetkezőinek ünne­pét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom