Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-30 / 52. szám

VttÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^ ^

Szabad nograd

_______________A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA_______________

XI

I. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1956. JÜNIUS 30.

KOMBÁJNOK, ARATÚGÉPEK, EKÉK NYOMÁBAN

Csépelik a bíborként

Megkezdődött az apró- magvak cséplése megyénkben. Ebben az esztendőben több mint 50 gép végzi majd ezt a munkát megye- szerte. Elsőnek a bíborhere csépléséhez a tolmácsi és a szécsényi gépállomások láttak hozzá. A bíborhere-ter- més jónak mondható. Magasabb lesz a tavalyinál. A holdankénti átlag megközelíti a három és félmázsát.

Gépállomásainknak 1800 hold bíborhere termését kell elcsépelni. Az idei felkészülés lényegesen jobb az egy év előttinél, amikor még novemberben és decemberben is csépeltünk aprómagot, viszont az aratás ideje alatt nagyon kevés gondot fordítottunk rá. Ez okozta azt, hogy megkéstünk. Az idén a gabona cséplésével egy időben 38 gép csépel aprómagot.

Első forduló a kombájnnal a deltárt József Attila Tsz 50 holdas ösziárpa.tábláján.

T'z ügyben hétfőn csörrent Elsőnek a faluban és tán‘ a meg először a szerkesz- megyében is. Már végzett az tőség telefonja. A postás is őszi árpa aratásával — a táb- akkor hozta az első távirato- Iája szélén ott sorakoznak a kát. Akkorra futottak be az keresztek. Megállítjuk néhány első üzenetek is. szóra.

ötvös Sándor, a balassagyarmati Előre Tsz traktorosa a termelőszövetkezet őszi árpáját kóvekötö-aratóoéooel váoia.

szemek is vaskosak. 13—14 mázsát ígér holdanként.

Köröz a kombájn

Méltóságteljesen halad. Egy fél óra alatt tesz meg egy kört és amerre megy, három és fél méter szélességben eltűnnek a kalászok. Helyükön ■néhány óráig tarló marad, de csak néhány óráig, mert a kombájn nyomában ott halad Poldauf Ferenc traktorával. Hántja a tarlót, hasítja a dej- tári József Attila földjét. Szinte egy percet sem várnak, dolgozik a szalmalehúzó is, rövidesen földbe kerülhet a másodvetés magja.

A kombájnt Kissimon Sándor irányítja, Négy esztendeje ismeri ennek a gépnek minden csínját-binját, amelyre ma még oly csodálattal tekintenek a kívülállók. A tsz-beliek már megszokták, megszerették. Óriási segítség ez. 7—10 holdat képes levágni naponta (egyenletes talajon természetesen többet. Nálunk, Nógrádban ez is nagy szó). Levágja, petrencébe gyűjti a szalmát, a pelyvát és zsákba pergeti a szemet. Csak éppen vállra dobni a zsákot és a 'kombájn-szérűre szállítani.

Tóth elvtárs, a József Attila elnöke is itt van éppen. Beszélgetünk, miközben a kombájntól elkiáltja magát valaki: „Elfogyott a kötél! Nincs mivel megkötni a zsákok száját!“

— Az ilyen kötélhiányt még szívesen elviseli az ember — mondja mosolyogva az elnök, s aztán elindul a falu felé. Kötélért megy. Az idén valahogy úgy esett a dolog Dejtáron, hogy sok kell belőle.

(k)

„Megkezdtük elvtársak!.. ; Aratunk". — jött a hír Balassagyarmatról, az Előre Tsz- ból.

„Kombájn vágja az őszi árpánkat ... gyertek, nézzétek meg“ — mondták i .lefonba a József Attila Tsz tagjai Dej- tárról.

„Kasza alá érett az őszi árpa nálunk is“ — üzenték az őrhalmi gazdák.

Szives-örömest tettünk eleget az invitálásnak. Siettünk megismerkedni azokkal, akik már hozzáláttak a kenyércsatát megvívni, azokkal, akik az első élvonalban dolgoznak, hogy ez a csata eredményes legyen.

Ahol már nem a kapásáig a „divat“

örhalomban felváltotta a kapát a kasza. Járjuk a határt, a Fekete-vízi dűlőt. Ugyancsak népes a tájék. Szőke árpa, virágos burgonya, zöld búza, dúsfüvű rét váltakozik egymással. Kapást alig látni már. Akiknek még nem érett be az őszi árpájuk, azok a rétjüket kaszálják, vagy gyűjtik a száraz szénát.

Talpai János tanácstag öt hold saját és két hold bérelt föld gazdája, már az eke szarvát markolja. Tarlót hánt,

— Elégedett vagyok a terméssel — mondja —•, de nézzék itt, ez a másik tábla a Varsi szomszédé, az jobban fizet majd. Körülbelül két mázsával többet ad, mint az enyém. Ezt teszi az a 20 kiló pétisó, amit rászórt a szomszéd. Én sajnos nem jutottam hozzá, de remélem, hogy jövőre már nem lesz gond a pétisó.

— Másodvetésként mi kerül a földbe?

— Tarlórépa. Annak tetszik jól ez a föld. Már a magot is kihoztam. Még ma elszórom ..'. Nem akarok lemaradni senki mögött.

Talpai János, őrhalmi gazda tanácstagi példamutatással végzi munkáját.

Géppel aratnak

a gyarmati Klóré ben

Két aratógép, egy húszholdas őszi árpa táblát „beretvál”. Az egyiket ötvös Sándor, a másikat László János „nyer- gelte” meg. A gép félpercenként ejt ki magából egy-egy vaskos kévét. Jól halad a munka, örülnek a termelőszövetkezet tagjai, nekik csak sarkazni kell (kaszával levágni azt a kis területet, ahol már nem tud fordulni a gép.)

A kalászok szép teltek, a

Az aratás után azonnal végzik a tarlóhántást a dejtári József Attila Tsz-ben. Poldhauf Ferenc az érsekvadkerti oépállomás traktorosa gépével a kombájnt követi.

Talpai János őrhalmi dolgozó paraszt elsőnek végzett az őszi árpa aratásával, első a tarlóhántásban is.

(Angyal István felvételei)

Eredményesen használja fel megyénk | nyersanyagforrásait az Építőipari Vállalat

Megyénkben a Cserhát, a Karancs és a Mátra nyúlványainak nyersanyagai bőséges lehetőségeket adnak az építkezések anyagszükségletének beszerzésére. A Nógrád megyei Építőipari Vállalat jól kihasználja a helyi adottságokat: kőszükségletének mintegy 90 százalékát ma már az építkezések közelében levő bányákból fedezi. A megye hat téglagyára közül négynek csaknem minden termékét helyben használják fel. A nógrádiak a homokból sincsenek más megyére utalva, mert kiaknázzák a helyi homoklelőhelyeket, sőt az Építőipari Vállalat jelentős megtakarítást ért el azzal, hogy például Salgótarján új városnegyedének építésénél az alapárokból kiásott homokot használja habarcsnak.

Jól jártak a megye dolgozói a Salgótarjáni Erőmű salakjával is, amely az országban a leginkább alkalmas : fal-elemek készítésére. Az Építőipari Vállalat előregyártó

üzeme ebből készít a fa helyettesítésére szögezhető salak- vakpadlót, a Salgótarjáni Megyei Kórház szülészetének bővítésénél pedig a főfalakat helyileg gyártott salakblckk- ból építették meg. így a vállalat az összes anyagszükség- i létének mintegy 25 százalékát helyi forrásokból szerzi be, de a kislakásépítőknél már többszörösére nőtt ez az aránysáéin. Az építkezők különösen nagy örömmel fogadták azt a hírt, hogy a megyei tanács ipari osztályának kezdeményezésére a zagyvapálfalvi téglagyár megkezdte a salakblokk sorozatgyártását. Ennek az újfajta építőI elemnek az alkalmazása ugyanis majdnem a felére csökkenti a falazás költségét és jelentősen meggyorsítja az építkezést. A kislakásépítőknek nyújtanak segítséget majd az Építőipari Vállalat dolgozói is, akik a közeljövőben szintén megkezdik a salakblokk sorozatgyártását.

^^yX)Q00OOOOOOC?OOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXX)OOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOQO

A SZÖVETKEZETEK NEMZETKÖZI ÜNNEPE

A világ szövetkezetei ezek- ben része van a földtnűvesszö- ben a napokban ünnepük az vetkezeteknek is. Mint a szöimmár hagyományossá vált nemzetközi szövetkezeti napot. A világ haladó szövetkezeti mozgalmainak, a szövetkezők millióinak békeakaratát, a népek közötti békés együttműködésre való törekvést kifejező szövetkezeti napot a magyar fcldművesszövetkezetek és kisipari szövetkezetek több mint másfélmilliós tagsága is meg- ünnepli.

Ha visszatekintünk az elmúlt esztendőkre, megállapíthatjuk, hogy a szövetkezés gondolata, annak fejlődése nálunk szorosan összefügg a szocializmus építéséért, a mező- gazdaság szocialista átszervezéséért folytatott harccal. Hiszen megyénk szövetkezeti mozgalma olyan feladatokat old meg. melyek rendkívül fontosak országunknak.

Földmű vesszövelkezeteink bonyolítják le a falu és a város közötti áruforgalom túlnyomó részét, ők végzik a begyűjtés és a felvásárlás nagy részét is, s így nagyban hozzájárulnak az ország ellátásáéhoz. Megyénkben 53 önálló körzeti földművesszövetkezet és 23 kisipari termelőszövetkezet fejt ki tevékenységet, az áruellátás é6 szolgáltatás terén. S ez a tevékenység igen jelentős. A falusi áruforgalom legnagyobb részét a földművesszövetkezeti kereskedelem bonyolítja, le. 1955-ben például az áruforgalom több mint négyszerese volt az öt év előttinek. A földművesszövetkezeti kiskereskedelem, a vendéglátó egységek a lakosság jobb ellátása érdekében, árukészleteiket az elmúlt öt év alatt meghatszorozták. Boltegységeink száma ma már eléri a 430-at. A több száz felvásárló telep pedig dolgozó parasztságunk termelvényeinek értékesítését segíti elő. Ilyen irányú forgalmunk is jelentősen emelkedett az utóbbi években. Érdekes összehasonlítani például, hogy a Horthy-rendszer legnagyobb kereskedelmi szervezete, a Hangya, húsz évi átlagban — azonos árak mellett — földművesszövetkezeteink jelenlegi forgalmának csupán egytized részét bonyolította le és ez a forgalom is körülbelül 40 százalékban só. cukor, gyufa. petróleum és mosószappanból adódott.

A kisipari szövetkeztek megalakulásuk idején 600—700 taggal kezdték működésüket, jelenleg már 1200 tagot számlálnak. De a tagok számának növekedésével párhuzamosan nőtt a termelés is. Megyénk kisipari szövetkezetei a múlt év novemberétől kezdve, megyei szinten rendszeresen teljesítik termelési tervüket, ezzel nem kis mértékben járulnak hozzá dolgozóink szükségleteinek kielégítéséhez.

De gazdasági tevékenységük ellátása mellett a földművesszövetkezetek fontos feladata, hogy tagjaikat mindinkább a felemelkedés útját jelentő szövetkezeti útra vezessék. Megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának eddigi sikereivetkezés alacsonyabb formája, megismerteti és megszeretteti tagjaival a szövetkezés gondolatát. Földművesszövetkezeteink vezetői pedig igyekeznek ilyen téren jó példát mutatni; Az elmúlt esztendőben például több mint 60 földművesszövetkezeti vezetőségi tag választotta a közös gazdálkodást;

De az alacsonyabb szövetkezeti formák létesítésében is közreműködnek földművesszövetkezeteink. Például a termelési társulások alakításában: Megyénk területén jelenleg 33 ilyen szakcsoport működik, 544 taggal.

Felmérve a szövetkezeti mozgalmunk eddig elért eredményeit, láthatjuk, hogy a fel- szabadulás óta jelentős eredményeket értünk el megyénkben. s ezzel nagyméríékbten járultunk hozzá pártunk és kormányunk határozatainak végrehajtásához.

Most. a második ötéves terv irányelvei ismét komoly_ feladatok elé állítják földművesszövetkezeteinket. A kiskereskedelmi áruforgalom 35, a mezőgazdasági termelés 27 százalékos növekedése lényegesen nagyobb áruforgalmat jelent az eddigieknél. Árukészleteinket 15—20 millió forint értékben kell növelni, mely magával hozza a raktár hálózatunk bővítését, a raktárterek növelését, üzleteink korszerűsítését. Tovább kell növelni a boltok, italboltok, éttermek, cukrászdák, a begyűjtési és M- vásárló helyek számát is. Megyénkben körülbelül 150—200 boltegységnél szükséges a raktárak bővítése. Többek között Felsőpetény és Pusztaberkiben vált esedékessé, de örhalom, Ludányhalászi és Dejtár községekben is bővíteni kell a fel- vásárlási raktárát. Hollókőben például a szövetkezeti bolt és italbolt céljaira egy emeletes épületet készítenek, majdnem félmillió forintos beruházással. Somoskőújfaluban, Érsek- vadkerten, Bercelen cukrászda épül, Balassagyarmaton, Pásztón és Szécsényben pedig bútorüzlet nyílik. Mindezek mellett fokozni kell kereskedelmünk kulturáltságát.

Az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetek alakítását is. Megyénk földművesszövetkezetei mező- gazdasági lakosságunk 60 százalékát szervezik be a földművesszövetkezeti tagok soraiba második ötéves tervünk folyamán, amely 17 000 szövetkezeti tagot jelent;

Földművesszövetkezeteink és kisipari szövetkezeteink a szövetkezeti mozgalom rendszeres népszerűsítésével, széleskörű felvilágosító munkával, az áruellátás és felvásárlás ki- szélesítésével. dolgozóink munkáját megkönnyítő szolgáltatások és javítások elvégzésével, a termelékenység emelésével ünnepelhetik legméltóbban a nemzetközi szövetkezeti napot, a világ szövetkezőinek ünnepét.