Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-20 / 49. szám

SZABAD NÍSgr'ÁD s 1956. június 20. arra Újabb lakásokat hivatalokból TTivatalokból újabb 4000 kezet és egyéb kereskedelmi lakás — volt a címe szervek, valamint a munkás­a Szabad Nép e bő 2-i számá­ban megjelent cikknek, amely a Minisztertanácsnál június 1-én tartott országos értekezle­ten elhangzottakról tájékoztat­ta az olvasót. A Minisztertanácsnak ide­vonatkozó határozata szerint a lakásokból létesített irodákat és egyéb közületi helyiségeket — lehetőségihez képest vissza kell adni eredeti, vagyis lakás­rendeltetésének. Közületeink legnagyobbrészt megértették a Miniszterta­nács határozatát és a normákat betartva, összehúzódtak a hiva­tali helyiségekben és a felsza­badított helyiségeket lakásokká alakították át — elsősorban sa­ját dolgozóik részére. Tájékoz­tatónak elég megemlíteni, hogy 1954. év őszétől annyi helyiség­ből költöztek ki hivatalok és különféle intézmények, hogy azokból országos viszonylatban 7265 lakást nyertünk. A Minisztertanács határozata szerint ebben az évben úgy kell folytatni a hivatalok ösz- szeköltöztetését és a meglévő helyiségek takarékos kihaszná­lását, hogy újabb 4000 lakás szabaduljon fel és ebből még az idén 2500 lakást kell átadni rendeltetésének. Tehát újból fel kell mérni a helyzetet, kutatni kell a lehető, ségeket az új lakáskiképzések­hez. A dolgozók is segítsék észrevételeikkel, javaslataikkal a vezetőket, a hatóságot. Me­gyénkben kevesebb lehetőség van közületek által elfoglalt lakások felszabadítására, mint más megyében, mert nálunk nincsenek nagyobb városok és községek, ahol olyan középüle­tek vannak, amelyek jobb ki­használásával el tudnák helyez, ni a közületeket. A múlt rend­szer nem az ipari vidékekre építette a középületeket, annak „levegője“ nem tetszett nekik. Ennek ellenére eredményes munkát végeztünk 1955-ben, mert a tervszámként megálla­pított 100 lakás helyett, 186 la­kást biztosítöttunk hivatali és egyéb hasonló helyiségek ösz- szevonása folytán. Ezekbe, hat kivételével — amelyek átala­kítási munkája most folyik — már be is költöztek a dolgozók. A folyó évben még csak 27 lakás ilyen módon való ..termeléséről“ számolhatunk be, pedig már lassan eltelik az év fele és a tervfeladatul kitű­zött 100 lakást nem tudjuk biz­tosítani, ha a dolgozók és a vál­lalatvezetők nem segítenek he- lyes javaslatokkal, több meg­értéssel. Salgótarján város adottságaihoz képest már a múlt évben megtette, amit csak lehetett. Balassagyarmat város is sokat tett, de ott jobbak a lehetőségek és ebben az évben is ott vannak a legjobb ered­mények. Nem így áll a helyzet, a járásokban, mert az öt járás együttvéve sem szabadított fel annyi lakást, mint egyik váro­sunk. Pedig például Szirákon biztosan találnak majd erre le­hetőséget, mert ott járási hi­vatalok voltak. Vagy nézzük meg a volt ura­dalmi épületek, kastélyok ki­használási fokát. Nem. lesz-e hasznosabb némely helyen la­kást alakítani a ki nem hasz­nált, ürességtől kongó hivata­lokból, mert ilyen is akad né­mely állami gazdaságunknál. '"Természetesen ahhoz, hogy x a Minisztertanács hatá­rozatának eleget tudjunk tenni, elengedhetetlen feltétel, hogy a közületek (hivatalok, vállala­tok, ktsz-ek, földművesszövet­szállást és diákotthonokat fenn­tartó intézmények, némely esetben tömegszervezetek) ve­zetői maradéktalanul maguké­vá tegyék a Minisztertanács ha­tározatában foglaltakat. Mert sajnos, az eddigiek során talál­koztunk olyan esetekkel is, amikor egyes közületek indo­kolatlanul, sovinizmusból elhá­rították maguktól a helyiségek lakás céljára való felszabadítá­sát. Ezúton kérjük a közületek vezetőit, hogy a kérdést nézzék a lakásigénylő dolgozók szem­szögéből, így megértőbbek lesz­nek dolgozótársaik legégetőbb problémájának megoldása iránt, melyet a tanács éppen a lakásnehézségek miatt gyak­ran még a legindokoltabb eset­ben sem tud kielégíteni. Csak köszönteni lehet a Sal­gótarjáni Acélárugyár párt-, hivatali és szakszervezeti veze­tőit, hogy az irodaház mielőbbi befejezését szorgalmazzák és hogy már most gondoskodnak arról, hogy a jelenleg irodák­nak lefoglalt helyiségeket majd lakásokká alakítsák át. Ugyan­így a Szénbányászati Tröszt vezetőségét, akik az irodaház­építéssel — ahol sokkal gazda­ságosabban lehet kialakítani az irodákat — a jelenlegi helyet lakásnak adják vissza. Vagy a Cserháti Erdőgazdaságot, mert a Vadaskert korszerűsítésével és tatarozásával Kisterenyén és Balassagyarmaton szabadít fel irodahelyiségekből lakást. Viszont rá szeretnék mutatni, mennyire helytelen, hogy az építkezéseknél az idényszerű munkákhoz szükséges munkás- szállásokat előszeretettel laká­sokban helyezik el, de így volt ez több esetben az üzletek el­helyezésével is. A jövőben mel­lőzni kell ezt a helytelen gya­korlatot.' A munkásszállásokat a dolgozók munkatörvényben és kollektív szerződésben biz­tosított jogainak és érdekeinek betartásával kell létesíteni, de lakásokban ne tartsák fenn hu­zamos ideig azokat. Az új, nagy építkezéseknél pedig gondos­kodjanak már a tervezésnél ar. ról, hogy üzlethelyiségnek is építsenek szakszerű és az egész, ségügyi követelményeknek megfelelő helyiségeket. ' Az ilyen felszabadított helyi­ségek lakássá való átalakításá­hoz, tatarozásához megfelelő hitelfedezetet biztosít a Város- és Községgazdálkodási Minisz­térium. Amennyiben tehát va­lamely közület maga nem tud gondoskodni a szükséges hitel­ről, forduljon a megyei tanács igazgatási osztályához, az se­gítséget ad a hitel megszerve­zéséhez. Az ezzel kapcsolatos bejelentéseket és javaslatokat is oda lehet beküldeni. A Minisztertanácsnak a la­kások felszabadítására vonatkozó határozata minden közületre kötelező, így senki ne vonja ki magát annak minél eredményesebb végre­hajtása alól. Ne várják a szer­vek azt, hogy a hatóságnak, a tanácsnak kelljen hivatalból rámutatni a határozatban elő­írt norma felett igénybe vett helyiségek felszabadítására. Szerezzenek érvényt maguk a közületek vezetői a rendelet végrehajtásának, mert hiszen elsősorban saját dolgozóiknak biztosítanak ezzel lakást, saját dolgozóikkal törődni pedig minden hivatalvezetőnek, vál­lalatvezetőnek elsőrendű köte­lessége. Bajtai Jenő, a megyei tanács város- és községgazdálkodási ÁB tagja Különböző színű csőbútorok a Salgótarjáni Bútorértékesítő Vállalatnál Mintegy százezer forint ér­tékű cső-garnitúrák érkeztek a Salgótarjáni Bútorértékesítő Vállalathoz június 5-én. A zöld, bordó és kék színű csőbútorok- naik igen nagy a keletjük. Ezt megelőzően háló- és kombi­nált bútorok is érkeztek, kö­rülbelül 80 000 forint érték­ben. A kombinált garnitú­rák 7200 és 9800 forintos ár­ban kaphatók, Petri-csészéket szállít z Salgótarjáni Üveggyár Moszkvába Két vagon petri-csészét szál­lított a Salgótarjáni Üveggyár június 6-án Moszkvába. A csé­szék rendelésre készültek, s ezzel a nappal több mint 34 000 darabot szállítottak el belőlük. KÖZLEMÉNY A megyei Pártmunkás júniusi számának 2. oldalán a 7 — 8 sor szövege téves. A helyes szöveg a következő: „Ugyanabban az esetben, ha 2 százalékkal gyen­gébben termelnek a megenge­dettnél. 75 forintos levonást kell eszközölni.*’ Pártmunkás szerkesztősége Hozzászólás a prtásodik ötéves terv irányelveihez A balassagyarmati rendelőintézet problémája Balassagyarmat Város Taná­csának végrehajtó bizottsága ismételten foglalkozott a váro­si kórház rendelőintézetének hosszú évek óta húzódó, de máig is elintézetlen kérdésével, mely az előző évek terveiben is szerepelt már, de második ötéves tervünkből kimaradt. A városi kórház rendelőinté­zetében a Honvéd út 4. szám alatt a szakrendeléseknek csak egy kisebb része folyik a szük­séges helyiségek hiánya miatt. A rendelőintézetben és az on­nan két kilométernyire levő Rákóczi út 119-es számú kór­házban a fül-, orr-, gége, nő- gyógyászati, sebészeti, szemé­szeti, onkológiai szakrendelést bonyolítják le. A kórházban van a belgyógyászati, elektro- kardiográfiai, ideggyógyászati, röntgen, tonográfiai, sport- orthopéd és laboratóriumi szak- rendelés is.. Az egészségházban és a tőle 2 kilométer távolság­ban fekvő kórházban a gyer­mekgyógyászati szakrendelést végzik. Az egészségházban a sportorvosi szakrendelés folyik. Ez a körülmény okozza, hogy a kórház által ellátott terület­ről — Balassagyarmat város­ból, a balassagyarmati, szécsé- nyi, rétsági járásiból — szak- vizsgálatra és felülvizsgálatra jelentkező betegeknek 4—5 ki­lométer utat kell megtenniük, az ide-oda járkálással, ami egészséges emberek számára is fárasztó, a betegeknek ezenkí­vül még gyógyulásukat is káro­san befolyásoló tényezőt je­lent. egynemű tradhomás betegeket lehet gyógykezelni. A szülésze­ten nincs újszülött elkülönítő szoba. A röntgen osztály lehe­tetlenül egészségtelen körülmé­nyek között, alagsorban dolgo­zik, váróhelyiség, fürdő, öltöző nélkül. A kórbonctannak és kórszövettannak egyetlen he­lyisége van. A gyermekgyógyá­szaton nincs elkülönítő szoba. A betegek ruházatának egyet­len ruhatári helyiség áll rendel­kezésére. Több osztályon nincs orvosi, ápolói szoba, öltöző, fürdő. De nem megfelelőik a Rá­kóczi úti 27-es számú egészség­ház helyiségei sem. A csecse­mő- és terhes tanácsadó, a tbc és nemibeteggondozó intézet, a körzeti orvosi rendelők az épü­let emeletén vannak elhelyez­ve, ami a terhesek és szívbete­gek részére fárasztó és káros. A tbc gondozó intézet lépcsőháza három szolgálati lakás lépcső­házával közös, az egészségház bejárata pedig a tbc gondozó intézet bejáratával közös, ami állandó fertőzési lehetőséget je­lent. Ezt a közegészségellenes és a betegellátást igen károsan be­folyásolható helyzetet csak egy új központi rendelőintézet épí­tésével lehet megoldani. E cél­ra a városi tanács végrehajtó bizottsága a városi pártbizott­sággal egyetértve a város fej­lődési irányát és a vasúti állo­más közelségét is figyelembe véve S Nagy Mihály út 7. szám — ■ volt DISZ-székház — alatti épületet jelölte ki. A kórházban a szakrendelé­sek miatt állandóan tömegek tartózkodnak, amj a kórház tisztaságát, rendjét és fegyel­mét veszélyezteti. De ezenkívül a szakrendelések 9 helyiséget is elfoglalnak a kórházban, 224 négyzetméter alapterülettel, amit más kórházi célra lehetne felhasználni. Ez a körülmény különösen azért súlyos, mert a kórház épületeiben — a város rossz lakásviszonyai miatt — 13 egészségügyi dolgozó lakik csa­ládjával szabálytalanul, ami 32 helyiséget jelent, 454 négyzet- méter alapterülettel. Ez a kö­rülmény okozza, hogy a fertőző osztályon nem tudjuk megvaló­sítani a scarlatinás betegek na­pos kórházi kezelését, a hepa­titises betegek elkülönítését. A szemészeten csak egy tracho­mas szoba van, egy Időben csak Az építendő új rendelőinté­zetben nyerne elhelyezést a je­lenleg szétszórtan működő va­lamennyi szakrendelés és intéz­mény, valamint a Honvéd út 2-es számú épületben működő SZTK is. Ezáltal az egészség­házban, a jelenlegi rendelőin­tézetben és SZTK-ban felsza­baduló 37 helyiség teljesen ki­elégítené a kórházban lakó egészségügyi dolgozók lakás­igényeit, A kérelmet indokolja még az a tény is. hogy a rendelőinté­zet létesítése már az 1953—54. évi tervekben is szerepelt, an­nak építését tanácsüléseken, ta­nácstagi beszámolókon és tö­meggyűléseken számtalanszor és Ismételten megígérték az ak­kor biztosítottnak látszó terv­hitelek tudatában. Bartók István városi tanácstag Az utolsó tanítási napok Elérkezett végre az utol­só tanítási nap is, vizsgáz­nak az általános iskolások. A Kisterenyei Általános Is­kola VIII. b. osztályában vagyunk. Reggel 9 óra felé jár az idő. A tanulók ép­pen óraközi szünetet tarta­nak. Régebben ez a szünet el sem volt képzelhető ve­rekedés, vagy kisebb ab­laktörés nélkül. Most könyvvel a kezükben sétál­nak fel-alá a pajtások. Majd amikor a csengő az óra kezdetét jelzi, rende­zett sorokban vonulnak osztályukba, s fegyelmezet­ten várják Varga igazgató nénit. A napos jelent, az­tán megkezdődik... — Elérkeztünk az utolsó fizika órához — kezdi, az­tán néhány közvetlen szó után feleltet. A kezdeti fe­szültség lassan feloldódik, folyékonyan felelnek a kis­lányok. Somogyi Éva, meg ez a kis barna lány szinte fújja az anyagot. Tanító­nőnek készül. Az általános gimnázium elvégzése után pedagógiai főiskolára megy. Az osztály átlaga erős kö­zepes, bár egy kis igyeke­zettel lehetne jó is. Az osz­tály fele — 23 a létszám — tovább tanul. A többiek meg, a gyengébb tanulók fizikai munkára jelentkez­nek. Mennyi, mennyi nagy­szerű terv! Hol volt ez va­lamikor? Aztán a VIII. a. osztály­ba látogatunk el. Útközben Reviczki tanító nénivel, az osztály „gazdájával" talál­kozunk. Érdeklődésünkre elmondja, az osztály átlaga közepes és jó között van. — Sokan tanulnak to­vább? — Hát úgy nyolcan-ki- lencen vannak — tájékoz­tat, aztán még hozzá teszi —, leginkább technikumba jelentkeztek. Benn a tanteremben ép­pen kémia-óra van. Kovács tanító bácsi diákjai igazán jól készültek. Majd kies­nek a pádból, annyira je­lentkeznek. Éppen Tóbiás Erzsébet felel. Értelmesen, szépen. — A legjobb tanuló — világosit fel az igazgató néni, s mutatja az osztály- naplót. Hirtelen össze se tudom számolni a sok-sok ötöst, amit a kis Tóbiás Erzsi szerzett — óvónő akar lenni — súgja még. Aztán felelnek sorra, egyik gyerek a másik után. Az igazgató néni meg to­vább magyaráz. — Itt van ez a kis Forgó, Tóth meg a Nádasdi Laci. Szintén szép eredményeket értek el. — S lapozgatunk az osztálynaplóba. — For­gó technikumba készül. Tóth és Nádasdi a Salgó­tarjáni Általános Gimná­zium tanulója lesz. Nádas­di orvos szeretne lenni. — S a gyengébbek? — kérdezem. — Sajnos igen — mond­ja az igazgató néni — ilye­nek is vannak, Legtöbb- nyíre olyanok, akiknek nincs szándékukba tovább tanulni és elhanyagolják a munkát. — S akik nem tanulnak tovább? — érdeklődöm —, mi lesz velük? — Azok ipari tanulók lesznek. Lassan vége felé jár az óra, s befejezik a tanítást. Még egy kedves, meleg ün­nepélyre jönnek majd ösz- sze, hogy megköszönjék ta­nítóik fáradozását és elbú­csúzzanak pajtásaiktól. Az­tán elindulnak az életbe, céljuk felé. A Kisterenyei Általános Iskola nevelői mindig úgy oktatták tanít­ványaikat, hogy becsüle­tes, derék emberekké vál­janak, megállják helyüket az életben. Dicsőséget hoz­zanak az iskolára, mint ahogy Gyenes Miklós, a sal­gótarjáni gépipari techni­kum első osztályos tanuló­ja is növelte a Kisterenyei Általános Iskola jó hírne­vét, nagyszerű eredményé­vel. D. N. Jól halad a munka Nógrádsápon (Tudósítónktól.) Jól haladnak a mezőgazda- sági munkák Nógrádsápon is. Különösen a termelőszövetke­zet tagjai mutatnak példát. Többek között végeztek 25 hold négyzetesen vetett kuko­ricájuk másodszori kapálásá­val. A takarmánybetakarítás­ban Nemes Sándor, a kazal­rakásban pedig Berceli Gyula érdemel leginkább dicséretet. Az egyéni gazdák is jó ered­ményekkel büszkélkedhetnek. Nincs már a határban egyet­len hold bekapálatlan kukori­ca és cukorrépa sem. Sfiiita SZÉP HÁZANK SZTÁLINVÁROS építőinek munká­járól már sokat írtak, filmet is készítettek. Ahogy emel­kedtek annak idején az új és új gyár­részlegek, bontakozott ki a város körké­pe, úgy nőttek, formálódtak az új em­berek is. Mindmegannyi változás, ese­mény, történelem... Most már több mint 30 ezer ember lakik szocialista vá­rosunkban, s mintegy 20 kilométer csak a hatalmas gyár — a Vasmű — kerüle­te. Rendezett utak, üde parkok, pazar éttermek, kultúrház. iskolák és hatalmas lakóházak — ez van a város építésével egyidőben létesített erdősáv egyik olda­lán. Az erdő másik oldalán a Vasmű, óriáskohóival, martinkemencéivel, erő­műveivel — és az épülő új gyáregysé­gekkel ..: A párt politikájának jobboldali elfer- dítői nem jó szemmel nézték nagyszerű nehézipari bázisunk épülését, rohamos fejlődését. Ennek nemcsak hangot adtak, hanem gyakorlati tevékenységükkel ren­geteg kárt is okoztak. Támadást indítot­tak az ellen, hogy a párt az ország ne­héziparának megteremtésével akarja biztosítani, hogy több gépünk, trakto­runk, közlekedési eszközünk legyen — tehát a korszerűbb, olcsóbb termelés nyomán népünk jobban éljen. A második ötéves terv irányelveiből kitűnik, hogy pártunk és kormányunk — folytatva a lenini iparosítási politikát — jelentőségét megilletően foglalkozik szer cialista városunk továbbfejlesztésével. Az irányelvek kimondják, hogy a kohá­szat fejlesztése és különösen a lemez­gyártás növelése érdekében 1960-ig üzem­be kell helyezni a második nagyolvasz­tót. két új martinkemencét, két kohszo- lóblokkot. a meleg- és hideghengermű­vet. Ezekkel kapcsolatban vegyiműveket, új szalmacellulóz-gyárat kell létesíteni. •k A Sztálin vasműben izgalmasak ezek a júniusi napok. A gyár és a város ér­deklődésének közénpontjában a kokszo­lómű építése áll. Nemrég született meg a jelszó, hogy június végére üzembehe­lyezik a Vasmű és az ország szempont­jából is, olyan fontos, gyárrészleget. Nem könnyű a számtalan építővállalat munkájának egybehangolása a közös cél érdekében. Nemegyszer apró jelentékte­lennek látszó alkatrészek hiánya miatt tolódott el a határidő. A rengeteg erő­feszítés nem volt hiábavaló, s most már határozottan állítják, hogy a hó végén megkezdik a termelést. Április 28-án megérkezett az első szénszállítmány Komlóról. A különleges 60 tonnás, szén­nel megrakott vagonok a 100 tonnás szov­jet körbuktatóba kerülnek, amely alig 5 perc alatt ürít ki egy kocsit. Innen a szén a bunkerekbe kerül, amelyekből huszonegy van, s összesen több. mint 16 000 tonna szenet nyelnek el. Meg­kezdték a hatalmas széntomyok feltölté­sét is. A főleg Komlóról és más helyről érkezett szén a munkafolyamatok egész során megy keresztül, amíg, mint kész kohókoksz kerül ki, s állandó minőségű és összetételű anyaggal látja el a Vasmű nagyolvasztóját. A kokszolómű elsődlegesen járul majd hozzá ahhoz, hogy a tervnek megfele­lően 1960-ban kohókokszból az összes fel­használás 33 százalékát hazai termelés­ből fedezzük, az 1955. évi 2 százalékkal szemben. A Sztálini Vasmű nemcsak a kohá­szat. hanem az ország egyik nagy vegy­ipari bázisává is nő a második ötéves tervben. Elsősorban a kokszolómű mel­léktermékeinek feldolgozása révén a ve- gyianyagok széles skálájának birtokába jutunk. Lehetőség lesz arra, hogy a mű­anyagiparnak. a szerves vegyiparnak és a gyógyszeriparnak nyers-, illetve alap­anyagot biztosítson. A Vasmű vegyészei máris jelentős kísérleteket folytatnak a külföldi frissítőére hazai pótlására, a ko­hósalak feldolgozására, valamint dolo­mitpor felhasználására a hézagmentes padlóburkolatnál. Épül már az 500 méter hosszú és 80 méter széles -hengermű is. Az ércelőké­szítő és tömörítő pedig a termelés nö­velését, a kokszfogyasztás mintegy 20 százalékos csökkentését teszi majd le­hetővé. Még ez év őszén megkezdik a szalmacellulóz-gyár építését. A gyár az eddig semmire sem használt rizsszalmá­ból évente 22 ezer tonna cellulózt állít majd elő. Ezzel évente mintegy 5 mi!-> lió dollár importanyag megtakarítását eredményezi. Eddig már a gyár összes műszaki tervei elkészültek. A tervek szerint az új létesítményt közvetlenül a Duna mellé építik, tekintve, hogy sok vízre lesz szüksége. Második ötéves ter­vünknek ez az új építkezése hozzájárul majd ahhoz, hogy a papírtermelést 54,8 százalékkal növeljük. A jobboldali politika nemcsak a Vas­mű fejlesztésében, hanem a város életé­ben is sok káros nyomot hagyott maga után. A város lakói elmondják, hogy Nagy Imre káros intézkedései nyomán szinte egyik óráról a másikra maradtak félbe a lakásépítkezések, nemegyszer ak­kor, amikor már csak az ablakok be- üvegezése hiányzott. Bizony a város ve­zetőnek sok gondot okoz most a lakás­hiány. a számos féligkész. vakolatlan épület. E probléma megoldását segíti majd megoldani az épülő 564 lakás Emellett 3 millió forintos beruházással egy 32 tantermes iskolát. 1 millió forint­ból pedig sportuszodát és közfürdőt épí­tenek. Űj kórház is szolgálja majd a sztálinvárosiak jobb ellátottságát, vala­mint egy új munkásszálló. Az elmúlt na­pok egyik érdekessége volt. hogy jólsi­került a budapesti televízió kísérleti adá­sának vétele a városban. ★ Egy rövid cikk keretében csak nagyon vázlatos képet lehet adni az állandóan épülő városról és a Vasműről. Végeze­tül talán annyit, hogy a város dolgozói — az ország dolgozóival együtt — meg­elégedéssel veszik tudomásul: a párt és a kormány helyreállította nehéziparunk egyik bázisának becsületét. A jövő fej­lődése lelkesíti a sztálinvárosiakat. és ösztönzi őket arra, hogy kivegyék részü­ket a vas- és fémkohászat termelésének a tervben előirányzott 40 százalékos eme­léséből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom