Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-20 / 49. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! g ^ Szabad nograd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. JÜNIUS 20. Á szövetkezeti mozgalom állandó, rendszeres fejlesztéséért A mezőgazdaság szocialista átszervezését a mezőgazdasági termelés fellendítését egyidő- ben, egyszerre kell megvaló­sítani. E kettős, de egységes feladat megvalósításáért folyó küzdelem meghozta a kezdeti eredményeket. Ez év első há­rom hónapjában több mint 800 dolgozó kis- és középparaszt lépett be a meglevő termelő­szövetkezetekbe, vagy alakí­tott új termelőszövetkezeteket. A kedvezőtlen tavaszi időjá­rás ellenére is megfelelő idő­ben és minőségben végeztük el a gabona és kapásnövények vetését, valamint az őszi ve­tések ápolását. Áprilisban, s az ezt követő hónapokban a párt és a ta­nácsszervek vezetői, a ter­melőszövetkezetek tagjai el­hanyagolták a tagszervezési munkát. Csaknem minden erejüket a mezei munkák vég­zésére fordították. Ez annyit jelent, hogy a kezdeti egyen­letes ütemben folyó szövetke­zet szervezési munkában újra a kampányszerűség lett úrrá. A Központi Vezetőség több határozatában hangsúlyozza, hogy a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése nem le­het kampányfeladat. Sajnos a határozatok eme pontjairól könnyen megfeledkeznek a fa­lusi párt- és tanácsszervek ve­zetői, a termelőszövetkezetek tagjai, A hiba kijavítása nagy erő­feszítéseket követel. Éppen ezért haladéktalanul hozzá kell látni a kampányszerűség leküzdéséhez, a szövetkezet fejlesztési munka állandóvá ■tételéhez. Az első lépés a meg­lévő termelőszövetkezetek szervezeti életének, munkafe­gyelmének megszilárdítása, s a tagok nagy részének tudatá­ban még meglévő szektáns né­zetek leküzdése jó, agitatív, politikai munkával. A falusi, s a tsz-pártszervezetek tagjai­nak el kell érniök, hogy a ter­melőszövetkezeti fejlesztés tö­megeket átfogó mozgalommá váljon falvainkban. Ezt csak az állandó jellegű, felvilágo­sító munkával, s a jól bevált agitációs módszerek alkalma­zásával érhetjük el. A községi pártszervezeteknek ki kell alakítani ok — a helyi lehető­ségeknek megfelelően — az utcarészenkénti, körzetenkénti agitációs csoportokat. A cso­portok tagjait konkrét felada­tokkal kell megbízni és heten­ként be kell számoltatni az el­végzett munkáról. Az itt szer­zett tapasztalatokat az újabb agitációs érvek kidolgozása ér­dekében összesíteni kell. Az a fontos, hogy a népnevelőket jól felvértezzük a szövetkezet fejlesztéshez szükséges tud­nivalókkal, hogy azok minden apró kérdésre megfelelően, minden ígérgetés nélkül vá­laszt tudjanak adni. A számszerű fejlesztésben nagy feladat vár a tsz-előké- szítő bizottságokra. Ezért a pártszervezeteknek és a taná­csoknak a lehető legnagyobb segítséget kell adniok e bi­zottságok működtetéséhez, szervezeti életük megjavításá­hoz. A megalakult előkészítő bizottság tagjainak rendsze­res politikai, szervező munkát kell végezniük, hogy minél előbb átalakulhassanak terme­lőszövetkezetté. Több év ta­pasztalatai azt bizonyítják, ahol az előkészítő bizottságok konkrétan belefolynak a dol­gozó parasztok között végzett felvilágosító munkába, ott rö­vid idő alatt nagy létszámmal alakulnak termelőszövetkeze­tek. Így történt ez Egyházas- dengelegen, Diósjenőn és Er­dőkürt községekben, amelyek íéhány hónap leforgása alatt szövetkezeti községekké fej­lődtek. Ahol pedig az előké­szítő bizottságok nem élnek szervezeti életet, nem végez­nek felvilágosító munkát, ott csak egyhelyben topogás van, mint például Csatáron, ahol az előkészítő bizottság már négy éve „működik” eredménytele­nül. Tehát a falusi pártszerve­zetek egyik legfontosabb fel­adata az előkészítő bizottsá­gok munkájának állandó segí­tése, irányítása. Több pártszervezetünknél, tanácsunknál uralkodik az a helytelen nézet, hogy küldjön a megye, illetve a járás füg­getlenített agitációs kollektí­vákat a községekbe a felvilá­gosító munka segítéséhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a módszer elavult, nem vált be, mert sok esetben az agitációs kollektívák tagjai a meglévő termelőszövetkeze­tektől függetlenül akarnak új tsz-eket, s tagokat szervezni. Ugyancsak káros és helytelen az a nézet is, amely szerint a tsz-tagság egy részének pasz. szivítását nem lehet megvál­toztatni. Ez a téves nézet a múlt évben burjánzott el a legjobban, de most is kezd lábrakapni. Ezért küzdeni kell ellene. A termelőszövetkezetek tagjait meg lehet és meg is kell győzni a szektáns szellem és a közömbösség károsságá­ról. Az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ahol a termelőszövetkezeti tagok vé­gezték a felvilágosító munkát, nagyobb eredményt értek el, mint a függetlenített agitációs kollektívák tagijai. A dolgozó parasztok is jobban bíznak a tsz-tagok hívó szavában, mint azokban a szavakban, amelyek a „küldési” szót, tartalmazzák. Ugyanis a tsz-tagok hívják, a funkcionáriusok pedig küldik a dolgozó parasztokat a terme­lőszövetkezetekbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a járási bizottságok és tanácsok ne küldjenek ki egy-egy felelős elvtársat a községbe, hogy a helyi pártszervezet, vagy ta­nács munkáját segítsék. Ahol a helyi pártszervezetek, taná­csok gyengén működnek, kell is, hogy küldjenek függetlení­tett elvtársakat, hogy segítsé­gükkel előmozdítsák a tsz-tag­ság aktivitásának kibontakoz­tatását, a tsz-tagok felkészíté­sét az agitációs munka foly­tatására. A helyi pártszervezetek jól megszervezett agitációs kollek­tívájának munkáját jelenleg is arra kell irányítani, hogy az agitáció a közvetlen belé­pésre irányuljon, ezen túl pe­dig a politikai, felvilágosító munka megalapozza a na­gyobb arányú őszi felfejlesz­tést. Tehát már most vegyék számításiba a termelőszövetke­zetekhez legközelebb álló dol­gozó parasztokat, s ezekkel rendszeresen foglalkozzanak. Továbbra is törekedni kell az életképes, előkészítő bizottsá­gok létrehozására. Nagy gon­dot kell fordítani a tsz-látoga- tások megszervezésére, ahol a dolgozó parasztok saját sze­mükkel győződhetnek meg a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyéről, a tsz-tagok anyagi helyzetéről. Nem elegendő azonban a tsz-látogatásokat megszervezni, hanem a láto­gatáson részt vett dolgozó pa­rasztokkal továbbra is foglal­kozni kell, s meg kell szólal­tatni őket a látottakról, ta­pasztaltakról gazdagyűléseken, s más egyéb összejöveteleken. A dolgozó parasztok szívesen megteszik ezt, hiszen a saját jövőjükről beszélnek. Ezeket a feladatokat kell most jelenleg jól megvalósí­tani, hogy előre haladhássunk a szövetkezetfejlesztés terén. Kiss József A termelőszövetkezetet segítik Kilenctagú brigádot szerve­zett az elmúlt héten Cered község tanácsa a helybeli Ke­let Fénye Tsz megsegítésére. A szövetkezet megkésett a ku­korica kapálásával. A tanács, a terményforgalmi vállalat és a földművesszövetkezet dolgo­zóiból álló brigád egyetlen naP alatt végzett a munkával. Va­lamennyien dicséretet érde­melnek ezért, de különösen Petik Margit elvtársnő, a föld­művesszövetkezet dolgozója tűnt ki szorgalmával. A brigád nem oszlik fel, ha­nem továbbra is rendszeres segítséget nyújt a Kelet Fénye tagjainak. Különösen az ara­tás és a cséplés gyors elvég­zésében lesz ez nagy jelentő­ségű. Ta jíi Imre Cered község pártbizottsá­gának titkára AZ ELSŐ FÉLÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Ötszáz holdon terem téli káposzta Zömmel befejeződött a téli káposzta palántálása me­gyénkben. Legtöbbet a ludány- halászi, őrhalmi és dejtári gaz­dák ültettek. Ez évben mint­egy 500 holdon terem az or­szágos hírnévre szert tett és külföldön is jól ismert ipoly- rnenii téli káposzta. Tanácstagok az élen A tanácstagok mutattak jó példát az állam iránti kötele­zettségek teljesítésével Rom- hányban. Egyetlen egy tanács­tag sincs hátralékban, sőt va­lamennyien eleget tettek már félévi beadásuknak. Kovács Ezekiás, Boda István és Kocz- ka Béla már évi kötelezettsé­gét is teljesítette néhány cikk­féleségből. A tanácstagok kez­deményezésére mintegy más­félszáz romhányi gazda kap­csolódik be alkotmányunk ün­nepének tiszteletére indított begyűjtési versenybe. Kellessünk minél több baromfii Hajdú Istvánné. a szurdok- püspöki Béke Tsz baromfigon­dozója versenyre hívja me­gyénk valamennyi termelőszö­vetkezetének baromfigondozó­ját, a minél több három f i ne­veléséért. Vállalja, hogy az 1956-os gazdasági évben 59 kotlóst ültet meg, s 700 darab baromfit nevel fel. Eddig már 29 tyúkalja kelt ki s jelenleg a tsz 363 darab baromfival rendelkezik. Ügy számít, hogy hetenként legalább 40 darab tojás szabadpiacra is jut, de a 25 kotlát is ellátja a megfe­lelő tojással. A rendkívüli to­jásszaporulat az állatok szak­szerű etetésén múlik. Hajdú- né a kukoricadara és a bur­gonya keverék mellett a meg­felelő zöldet is biztosítja az állatoknak. Nincs is hiba a ba­romfival meg a tojással a Béke Termelőszövetkezetben. Ez évre már 4 százalékkal túlteljesítették baromfi- és to­jásbeadásukat. A félévi terv teljesítésének élharcosai közül Jecsmenik Sándor kilenctagú brigádja Marqittáró IV. akná­jában 139,2 százaié*- kos kimagasló telje­sítményt ért el má­jusban. Június elején a kiváló brigád egy nehéz megbízatást kapott: állítson hely­re egy beomlott vá­gatot az aknában. A brigád Jecsmenik Sándor vezetésével sikeresen hajtotta végre a nagy szak­tudást és bátorságot igénylő feladatát. Tóth Ilona, kiváló dolgozó a Salgótarjá­ni Vasöntöde és Tűz­helygyár nikkelezö és horganyzó üze­mének brigád vezető­je­A nikkelezö es horganyzó üzem májusban 110, illet­ve 138 százalékra tel­jesítette tervét. Az üzemben három női brigád dolgozik, s ezek közül az utóbbi időben Tóth Ilona hu- szonnégytagú brigád­ja bizonyult a leg­jobbnak. Kővári József vá­jár. a szakma kiváló dolgozója, a Mizser. fai Bányaüzem Pál- heqy II. aknájában dolgozik brigádjával. A Kővári-e I ővájó bri­gád e hó közepéig esedékes havi tervét 126,5 százalékra tél­iesítetté és ezzel kö­zel kétszáz tonnás tervelőnyt szerzett. A kiváló brigádveze­tő brigádjának tag­jaival együtt ebben a hónapban eddig a leqjobb eredményt érte el az aknában. Határidő előtt teljesítette első félévi exporttervét a Salgótarjáni üveggyár Korszerűsítik az utat a helyi járatnak Nagyszabású útjavításba kezdett a Salgótarjáni Útfenn­tartó Vállalat. Baglyasalja és Zagyvaróna között az utat vé­gig korszerűsítették. Ugyanis a helyi járatnak a 60 szemé­lyes Ikarusnak a jelenlegi út­szakasz nem megfelelő. Szük­ségessé vált a szélesítése és a megjavítása olyanformán, hogy az eddiginél jobban bírja I a terhelést. A Salgótarjáni Üveggyár művészi kidolgozású üvegtár­gyai a világ minden részén Jte­reseit ciklcek. Ezért ebben az évben már másfélszerannyi üvegárut szállítanák külföldre, mint tavaly. A megrendelések teljesítésében is pontosaik a gyár dolgozói, így szombaton például már arról adták hírt, hogy határidő előtt befejezték első félévi exporttervükét. A vállalat sokat tesz azért is. hogy mindig újabb külön­legességgel, új formájú és mintájú üvegáruval lepje meg külföldi vásárlóit. Két iparmű­vész tervező foglalkozik állan­dóan az újdonságok megszer­kesztésével. A napokban küld­ték el Dél-Afrikába 20 külön­féle új asztali készlet, szállo­dai üveggamitura és ctíktail­készlet tervét. Kanadának 40 féle csiszolt váza, tálkészlet és italos szerviz tervét készí­tették el. Ausztráliának fes­tett mintájú üvegtárgyakat terveztek. Külön érdekesség, hogy ezék között olimpiai vi- zes’készlet is szerepel. A vizes­korsóra és fi poharaikra ízléses megoldással ráfestették az olimpiai karikákat és a fák­lyát. amelyet Ausztrália !kör­vonalai foglalnak össze egysé­ges mintává. Az üveggyár azonban a bel­földi választék növelésében sem marad el. Már elkészült 15 illatszeres paladk, 40 külön­böző üvegtál, váza, pohár, só­tartó. vajtartó terve, s ezék alapján a rendelést is elküld­ték a présformák legyártásá­Megkezdték a saiakólokk elemek sorozatgyártását a Zagyvapálfalvi Téglagyárban A Nógrád megyei tanács ipari osztálya már több mint egy éve kísérletezik azzal, hogy mész és salak keveréké­ből falelemet készítsen. A he­lyes keverési arány kikísérle­tezése után most a Zagyvapál­falvi Téglagyárban megkezd­ték a salakblokkok gépesített sorozatgyártását. Egy-egy ilyen blokk 20 téglát helyettesít, és a szilárdsági vizsgálatok arról tanúskodnak, Ihogy a kutatók elérték céljukat, mert ezek az építőelemek kiválóan alkal­masak a kislakások építéséhez. Az új családi házak építői mindenképpen jól járnak a salakblokk felhasználásával. Ebből ugyanis 800 darab már elegendő a lakás külső falai­hoz, amelyeket a régebbi egy hét helyett a salakblökkok al­kalmazásával ezentúl egy— másfél nap alatt meg lehet építeni. A salak blokk költsége pedig csak mintegy 65 százalé­ka a’ tégla árának. Az ipari osztály most azt tervezi, hogy közvetlenül a salak lelőhelyénél, a Salgó­tarjáni Erőmű közelében épít egy salakblokkgyártó üzemet. Ez már az alapanyag szállítá­si költségének lényeges csök­kentése révén fele annyiért tudja majd előállítani a salak fal-elemet, mint amennyibe az ennek megfelelő téglamennyi­ség kerül; A végzett munka eredménye Néhány biztató jel arra mu­tat az utóbbi napokban, hogy szénbányáink talán hamaro­san legyőzik a jelenlegi ne­hézségeket, s ismét elfoglalják méltó helyüket az országos versenyben. Ilyen biztató je­lenség az, hogy Szorospatak és Nagybátony már az elmúlt napokban befejezték tervük teljesítését, s mire e sorok megjelennek, már Mizserfa és Kisterenye is második félévi tervének teljesítéséhez kezd hozzá. Mindez azonban még ko­rántsem megnyugtató, hiszen az elmaradó üzemek adóssága — Mátranovák kivételével —* jelentősen megnövekedett aa utóbbi napokban, s nem csök­kent megfelelően a tröszt adóssága sem. Ha tehát nem akarjuk, hogy az év elején elért kiváló eredmények most veszélybe kerüljenek, s emiatt a nógrádi bányászok elveszít­sék az országos versenyben ki­vívott jó helyezésüket, akkor bányászainknak, műszaki ve­zetőinknek további erőfeszíté­seket kell tenniük a terv tel-i jesítéséért! ÉLENJÁROK: Mizserfa: 652 tonna többlet* Üzemvezető: Sándor Béla, fő­mérnök: Józsa Pál* Szorospatak: 606 tonna több­let. Üzemvezető: Fuchs Jenő* főmérnök: Demeter Ferenc; Nagybátony: 306 tonna több­let. Üzemvezető: Tanyai Fe­renc. főmérnök: Marton Mi­hályi Ménkes: 304 tonna többlet* Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Cserjési Miklós* Zagyva: 178 tonna többlet* Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Karmos Mihály* Róna: 149 tonna többlet* Üzemvezető: Bükkhegyi Jánosj főmérnök: Laczkó István, ABÖSOK: Hányás: 645 tonna tartozás* Üzemvezető: Schaffer Péter* főmérnök: Németh Lajos. Kisterenye: 861 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Ujj János* főmérnök: Sándor Gáspár* • Mátranovák: 1516 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Sárai La­jos. főmérnök: Révfalvi Já­nos. Tiribes: 1601 tonna tartozás* Üzemvezető: Pintér András* főmérnök: Bakos Péter. Kazár: 1888 tonna tartozás* Üzemvezető: Szomszéd Gy* István, főmérnök: Kreffiy Iván, A tröszt tartozása összesen: 3293 tonna. Igazgató: Sartóris Kálmán, főmérnök: Lassan József, termelési osztályvezető: Vörös Lajos* A vándorzászlót Mizserfa nyerte el, de Szorospatak már a nyomában halad A MIZSERFAI bányatelep művelődési há­zában folyó hó 15-én délután ünnepségre gyűl­ték össze a bányaüzem legjobb dolgozói. Ez alkalommal vették át a május hónapban el­ért kimagasló termelési eredményeik jutal­mát, a megyei pártbizottság, szakszervezet és a tröszt vándorzászlaját. A vándorzászlót a január havi eredmény alapján a kányási üzem, majd három hónapon keresztül, feb­ruár, március és áprilisban — a nagybátonyi üzem dolgozói tartották birtokukban. Nem volt könnyű megszerezni ezt a versenyzász­lót. Igazi, jó munkát kell végezniük azoknak, Okik számot tartanák arra, hogy üzemük, neve rá legyen hímezve a zászló vörös sely­mére. Most a mizserfai üzem neve is rajta van már és mellette 114,7 százalék hirdeti becsületes, jó munkájukat. A mizserfai bányászok nemcsak meny- nyiségileg teljesítették a tervet, hanem, a termelés egyéb mutatói is kedve­zően alakultak. Amíg az elmúlt évben egyetlen hónapban sem tudtak betartani az önköltségi mutatókat, most 1956-ban mintha újjá születtek volna. Az év elejétől kezdve nemcsak betartották, de hónapról hónapra még megtakarítást is értek el az önköltség terén. A vándorzászló átvétele alkalmával itt Mizserfán is elhangzott az a lelkesítő, biza­kodó ígéret, hogy munkájukat a jövőben még odaadóbban, fegyelmezettebben és nagyobb szorgalommal végzik és a vándorzászlót to­vábbra is megtartják. Olyan munkát végez­nek majd, hogy az év végén az ő nevük sze­repeljen legtöbbet a vándorzászlón, miután teljesen magukénak is vallhassák majd azt. SZOROSPATAK, a párosversenyben elma­radó bányaüzem az elmúlt hét szombatján fejezte be félévi tervét. Bár a szorospataki bányászok május havi tervteljesítésükkel Mizserfa mögött maradtak, félévi tervüket egy nappal a mizserfai bányászok előtt fejez­ték be. Sőt esedékes havi tervteljesítésüket is csak egytized százalék választja el a mi" zserfaiak eredményétől. A szorospatakiak eléggé felkészültek erre az ütközetre, a félév utolsó napjaira. Fuchs Jenő igazgató elvtárs szerint az előkészületek miatt nem tudták eddig vetélytársukat meg­előzni: — Mind a három aknában kisebb szere-* léseket végeztünk a hónap elején. Ezek a gé­pesítési körletek kiestek a munkából. Ha azonban ismét üzembe állnak, jelentős mér­tékben megnövelik széntermelésünket. A Szeptember 6 aknában például egy gumi és egy kaparószalagot szereltünk fel, amellyel szerdától kezdve biztosítjuk e körletben is na­ponta a nyolc-tíz vagon terven felüli szenet* A szorospataki bányászok előirányzott fél­évi tervük teljesítése után már az első napon 84,6 tonnát adtak terven felül. Elgondolásuk szerint a félév utolsó két hetében még 20 000 tonnával növelik termelésüket, és megelőzik Mizserfát. Szorospatakon a legjobb csapatok közé tartozik Csúz Sándor csapata, amely esedékes havi tervét 143,9 százalékra teljesítette. A csapattagok, miután befejezték tervüket, a vállalt 1000 csille szén túltermelésből eddig 645 csillét küldtek felszínre. Juhász Ferenc csapata sem tartozik a rosszul teljesítők közé* Miután tervüknek 142,5 százalékban tettek eleget, a terven felüli 200 csille helyett 340 csille szenet adtak már a hét első napjaiban*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom