Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-09 / 37. szám

Világ proletárjai egyesül letek! Szabad nógpád A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM; 37. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. MÁJUS 9. Mi újság a falvakban? A baráti segítés szép példája (Tudósítónktól) A baráti segítés szép példá­ját adta a napokban a nógrádi Béke Tsz. A nógrádiak egész télen takarékosan bántak ta­karmányukkal. Termett nekik bőven az elmúlt esztendőben, de beosztással'éltek, nem paza­rolták. És most megosztották készletüket a rétsági járás há­rom termelőszövetkezetével. A romhányi Rákóczi, és a szen­dehelyi Alkotmány ' Tsz-nek 10—10 mázsa szénát és lóherét adtak. A diósjenői Tolbuchin- nak pedig 30 mázsa répaszele­tes silót küldtek. Egy a sok ezer közül Az elsők között a tavaszi terv teljesítésében (Tudósít oviktól) Megyénk gépállomásainak többsége részleteiben befejezte tavaszi tervének teljesítését. 16 622 normálhold talajmunkát, 8703 kh tavaszi szántást, 2170 kh vetést végeztek. 503 holdon szórták földbe a kukoricát négyzetesen. Ezzel az ered­ménnyel a megyék versenyében Nógrád az elsők közé került. Gépállomásaink versenyében a következő sorrend alakult ki: Erdőkürt, Tolmács, Kisterenye, Bércéi, Karancskeszi, Ersetk- vadkert. Pásztó és Szécsény. Élénkült a traktorosok vetél­kedése is. Számos szép ered­ményi született, azonban az or­szág tíz traktorosa közé eddig még nógrádi nem került be. Még Zeke elvtársat, a Ikistere- nyei gépállomás országoshírű traktorosát is tíz műszaknorma teljesítése választja el az or­szág legjobb tíz traktorosától. Zeke József után a legjobb eredményt Almási János (85 műszaknorma), Csépe József (59 űszdknorma) a Ikistere- nnei gépállomás. Baráth József (56 műszáknorma), a berceli gépállomás és Pindur Antal (55 m&szaknorma) az erdőkür­ti gépállomás traktorosai érték el. Igen jó az az eredmény, ame­lyet a kukorica négyzetes ve­tésében felmutatunk. Hat gép 503 kh-t vetett és megyénk el­sőnek teljesítette a kukorica négyzetes vetésének tervét. Szégyenletes azonban az a le­maradás. ami a gépjavításban mutatkozik. Még 30 cséplőgé­pet, 38 aratógépet és 8 lcom- báint kell kijavítanunk. Ha a javítás továbbra is ilyen ütem­ben halad, mint most, akkor határidőre nem végzünk ezzel a munkával. A szécsényi gép­állomáson halad a legjobban a javítás, de itt is előfordul, hogy ényes cséplőgépeket még min­dig nem vontattak be a gépál­lomásra. Hogy a javítási munlca meg­gyorsuljon, a gépállomások megyei igazgatósága május 12- én Szécsényben értekezletre hívja össze a gépállomások fő­mérnökeit, honn azok kicserél­hessék tapasztalataikat. Schrodt Ernő Kapálják a borsót - sarabolják a cukorrépát Egy a sok ezer kötelességtu­dó, szorgalmas dolgozó parasz­tok közül: Nagy Ferenc őrhal­mi gazda. A mezőgazdasági munkák példás elvégzése mel­lett soha nem feledkezik meg állampolgári kötelezettsége tel­jesítéséről sem. Pusztul a gyom (Tudósítónktól) Szinte éjjel nappal végzi a vegyszeres gyomirtást a Modo­rai Növényvédő Állomás há­rem brigádja. 11 motoros gép­pel dolgoznak. Az eső nyolc­napos hátrányt okozott nekik és most nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy a lemara­dást pótolhassák. Az egyik bri­gád ielenleg a balassagyarma­ti, a másik a rétsági, míg a harmadik a pásztói járás ter­melőszövetkezeteiben és álla­mi gazdaságaiban dolgozik. Az utolsó öt nap nagyszerű ered­ményeket hozott. Remélhetőleg, a még rendelkezésükre álló egv hét alatt sikerül eleget ten­ni a tervüknek, ami négyezer hold gyomirtásét íria elő. Jól halad a munka t Szécsény! Erdészeiben (Tudósítónktól) A Szécsényi Erdészet dolgo­zói az elmúlt év őszétől 220 ltfh-n végezték erdősítést. Több százezer csemetét ültettek ki. Ezenkívül nagy gondot fordí­tottak a fakitermelési terv tel­jesítésére is. Az első féléves fa- kitermelési tervüket már feb­ruárban teljesítették. A május elsejei verseny eredményeként pedig közel 600 köbméter szer­fát adtak terven felül. Ügy ter­vezik, hogy fásítási, valamint az erdősítési tervüket az év harmadik negyedévében befe­jezik és november 7-re. a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére a szerfa kiter­melési tervüknek is eleget lesz­nek. 4 gyümölcstermelő export .brigádokról Megyénkben megalakultak az első gyümölcstermelő ex­portbrigádok. A Magyarnán- dori Állami Gazdaság lazanyai üzemegységében a Béke-bri­gádnak 11 tagia van. Barát Erzsébet vezetésével. A Micsu- rin-brigádot. melyet Takács József vezet, 15 férfi alkotja. A két brigád párosversenyben Van egymással és ennek az eredménye, hogv határidőre befejezték az első permetezést k. Kapa alá nőtt már a borsó és a cukorrépa megyeszerte. Egyre több jelentés érkezik a falvakból, a termelőszövetkeze­tek és egyéni gazdák növény­ápolási munkájáról. A palotási Május 1 Tsz el­nöke, Juhász elvtárs arról szá­molt be, hogy elvégezték 70 hold borsójuk kapálását. A 20 —25 centiméter magas borsó három-négy nap múlva már virágzásnak indul és rövidesen megkezdhetik a második kapá­lását. Végeztek a cukorrépa sarabolásával és a vegyszeres gyomirtással. Serény munka folyik a kertészetben is. Egy holdra kiültették a káposztát, három holdra pedig a karfiol- palántákat. Különösen a Vida Teréz és Kiss Margit vezetésé­vel dolgozó DlSZ-munkacsapa- tok végeznek derekas. jó mun­kát a növényápolásban. Héhalom tanácselnöke. Kiss Péter elvtárs arról adott hírt. hogy már 180 holdon kapálták meg a borsót a héhalmiak. Sa- rabolják a cukorrépát is. Ezzel a munkával 80 hoidan végez­tek. Napról napra növekszik az olyan dolgozók száma, mint Szűcs János és Szita Albert, akik mind a borsó; mind pedig a cukorrépa első kapálását be­fejezték. A második ötéves tervről beszél megyénk Levél Keztyús Mán PHiny DÓZSA TSZ üli les; £ kiállításon „Géza“ is Kedves fiatal ag- ronómus kollégám! A Szabad Nép áp­rilis 27-én megjelent számában tüzetesen tanulmányoztam a második ötéves terv irányelveiről szóló tervezetet. A terve­zet mezőgazdasági része kimondja: „A termelőszövetkeze­tek termelésének fejlesztését elsősor­ban a termelőszö­vetkezeti tagok és vezetők jobb hozzá­értő munkájával kell elősegíteni az állam anyagi támo­gatása és szervezeti segítsége mellett..? Tovább kell szélesí­teni a termelőszö­vetkezeti vezetők és tagok szakmai kép­zését és törekedni kell arra. hogy a termelőszövetkeze­tekben minél ta­pasztaltabb szak­ember dolgozzék.'’ Ez így nagyon he­lyes. célravezető és keresztül is vihető. Azonban meg kell állapítanom hogy a szakmai irányításod alatt álló pilinyi Dózsa Tsz-ben, ha az eddig végzett szak­mai munkákat nem javítod meg, a ter­vezetben foglaltak­nak nem tudsz ele­get tenni. Csak egyet-kettőt a látottakból: Már az ősz folyamán elkö­vetted azt a hibát, hogy a kitűnő elő- veteménynek számí­tó vöröshere terület egy részét meghagy­tad és az őszi árpa tarlójába vetetted az őszi búzát. Ha most megnézed a vöröshere és az em­lített őszi árpa után vetett búzát, meglá­tod a nagy különb­séget. Pedig tudnod kell arról, hogy a kenyérgabona ter­melés első a nép­gazdaság, de a ter­melőszövetkezet szá­mára is. A volt cu­korrépaterület sík részén a gépi vetést mellőzve, kézzel vé­geztétek a vetést. Nem gondolod, hogy a gépi vetésű árpa több termést ad? Az elmúlt évi kukoricatáblátokat csak most a napok­ban Szántotta fel a traktor. Annak elle­nére, hogy több íz­ben figyelmeztettek benneteket a terü­let sürgős felszántá­sára. Azzal érvelte­tek. hogy a tábla al­ja vizes. Ez igaz. Azonban az ország­úval párhuzamosan már két-három hét­tel ezelőtt el lehetett volna végezni a szántást, a vizes- terület elhagyásával és itt már régen vé­gezni lehetett volna a vetéssel. Most jön azonban a vetési sorrendnek, a vetésforgónak, egyenes megcsúfo­lása. Én úgy érte­sültem. hogy ezen a volt kukoricaterüle­ten. ismét kukoricát termeltek. Pedig a járási főagronómus a tervezés ideje alatt — amikor még lehetett volna se­gíteni — figyelmez­tetett erre a téve­désedre. de te azt a választ adtad, hogy „ha valaki jobban tudja csinálni, jöj­jön és csinálja". Kedves fiatal kol­légám! Ezeket a dol­gokat elsősorban azért kellett meg­említenem. mert az ilyen gazdálkodás­sal a termelőszövet­kezetnek kiszámít­hatatlan sok kára van. Tudnotok kell. hogy az irányításod alatt lévő termelő- szövetkezet terüle­tén keresztülfutó or­szágúton igen sok hozzáértő szakem­ber és dolgozó pa raszt jár és figyeli a ti munkátokat. Mit gondolsz, a szakem­berek hogyan bírál­nak el és hogyan tu­dod a még kívülálló dolgozó parasztokat meggyőzni a nagy­üzemi gazdálkodás fölényéről, ha azt gondolod, hogy elég ha a szakmai elő­adásokon. közgyűlé­seken vagy gazda­gyűléseken beszélsz a fejlett, agrotechni­káról és a gyakor­latban az alapvető­ket semmibe veszed. Hidd el nekem, hogy ha a tsz-területén az igazi fejlett agro­technikát alkalma­zod. nagy termés- eredményeket érsz el. Azt mondod erre, hogy a tagság így határozott. Ebben tökéletesen igazad van. a szövetkezeti demokráciát feltét­len be kell tartani és a szövetkezet gaz­dái. maguk a tagok döntenek. Azonban, ha a tapasztaltabb — jelen esetben a szécsényi járási ag- ronómus — szakem­berek tanácsát elfo­gadod, fáradságot nem kímélve a tag­ságnak megmagya­rázod. hogy az álta­lad javasolt, jól be­vált módszerekkel nagyobb termést le­het elérni, egész biz­tos rádhallgatnak. Nem hiszem, hogy lenne a pilinyi Dó­zsa Tsz-ben egy tag, aki ellensége saját zsebének, a népgaz­daságunknak és a rossz termelési mód­szert választaná. Sajnos, azon már nem lehet segíteni, hogy a kukoricát ne az említett helyre vessétek miután az egyéb területek már más növényfélékkel vannak elvetve. Ez azonban figyelmez­tető legyen a jövőre nézve mert mind­annyiunk célja a magasabb termés- eredmény elérése. Remélem. hogy ezen pár soromat megfontolva a to­vábbiak során a ta­pasztaltabbak jóta- nácsát elfogadod és egybevetve a te tu­dásoddal, még na­gyon sok jót fogunk hallani az irányítá­sod alatt álló pilinyi Dózsa Tsz eredmé­nyeiről. Baráti üdvözlettel Gömöri Henrik megyei agronómus Dr. Bartko Lajos geológus, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Geológiai Osztályá­nak vezetője: Fordítsanak több gondot a kutatók munkájára A második ötéves terv irány­elv-tervezete szerint az ország szénvagyonát 330 millió tonná­val kell növelni, ebből a nóg­rádi szénmedencében mintegy 15—20 millió tonna kerül fel­kutatásra. Kutatásaink gyorsütemű fej­lődését legjobban a következő adattal tudom szemléltetni: az ötvenes évek elején csak 4—5 ezer folyómétert fúrtunk éven­te, 1956-ban pedig 19 ezer fo­lyóméter az előirányzatunk, de még ez a szám is növekszik a terv következő esztendeiben, s eléri majd az évi 22 ezer folyó­métert. A nógrádi szénmeden­cében azért van szükség sok fúrásra, más szóval alapos ku­tatásra, mert a széntelepeken igen sok a vető. Kutatásaink legfőbb területe egyre inkább a szénmedence déli részébe tolódik át. Nagy­méretű fúrásokat kell végre­hajtanunk egyebek között Hasznos és Tar vidékén, vala­mint Párád környékén. Nagy gondot okoz nekünk, hogy a Mátra alatti szénvagyont jelen­leg még nem tudjuk felkutatni a kemény kőzet miatt. A kisterenyei, a mizserfai és mátranováki bányaüzemnek mintegy 40—50 millió tonnát kitevő alacsony fűtőércékű szénvagyona van, s erre elő, nyös volna egy villamoserőmíu vet létesíteni. Ugyancsak ezek­nél a bányaüzemeknél célszerű lenne megoldani a szénjavítást? Az elmondottakból is kitű­nik, hogy osztályunkra igen komoly feladatok várnak a második ötéves terv idején, azonban van néhány zavaró körülmény, amely akadályozza munkánkat. Ezek közül csak kettőt említek meg. Osztályunk tíz dolgozója egyetlen munkahelyiségben végzi munkáját, ahol elsősor­ban a zsúfoltság miatt a mun­kakörülmények a legkisebö mértékben sincsenek biztosít­va. Télen például ezt a zord, köves helyiséget nem tudtuk 14 foknál melegebbre felfűteni? Szükségét látjuk, hogy még a trösztépület kibővítésének el­készülte előtt biztosítsanak számunkra korszerűbb munka- helyiségeket. Munkánk második legfőbb akadálya, hogy nincs biztosít­va számunkra a gyors közleke­dési lehetőség sem. Az irányelv-tervezetben a párt és a kormány geológiai kutatásokra 2,5 milliárd forin­tot, azaz háromszor annyit irá­nyoz elő, mint az első ötéves tervben. Ügy gondoljuk, most már csak az van hátra, hogy helyi vezető szerveink is több gondot fordítsanak munkánkra? ."»▼»▼»»»TV A Szügyi Tangazdaság „Géza“ nevű bikáját is viszik ősszel az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Anyja: „10-es Galamb’’, amely az elmúlt évi laktációban 3557 kiló tejet termeli. A ké­pen a fiatal apaállat és gondozója, Magyar Gyula látható. Bírósági ítéletek a beadási köteleiettség elmulasztásáért A megyei begyűjtési hivatal feljelentése alapján a balassa­gyarmati és a rétsági járásbíró­ság az alábbi büntető ítéleteket hozta kulsikok, illetve notórius nemteljesítő termelők ügyében: Oravecz Ferenc pataki 28 hol­das ku Iákot a balassagyarmati járásbíróság büntető tanácsa másfél évi börtönbüntertésre mint főbüntetésre, 2000 forint pénz- büntetésre és szántóterülete egy­negyed részének elkobzására ítél­te Az ítélet nem jogerős. Kovács Ferenc dejtári 24 hol­das kulákot a balassagyarmati járásbíróság büntető tanácsa egy évi börtönbüntetésre mint főbün­tetésre, 1000 forint pénzbünte­tésre és szántóterüiete egynegyed részének elkobzására ítélte. Az ítédet nem jogerős. A rétsági járásbíróság büntető tanácsa Hegedűs János romhányi notórius nemteljesítőt, akinek 18 kh földje van, bűnösnek mondta ki közellátás érdekeit veszélyez­tető bűntettben és ezért 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítéle­tet a járási ügyész súlyosbításéit megfellebbezte. INNEN-ONNAN Exportra termel bíbortiere- magot a kisbágyoni Petőfi Tsz. A szövetkezet tagjai a napok­ban fejezték be a gyomirtás! munkát. Igen sok vadrepcétől tisztították meg bíborhere ve­tésüket. * Fajtahybrid kukoricát vetett 40 (holdon a nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet. * Nemcsak a borsó kapálásá­ban és a cukorrépa sarabolásá- ban járnak élen a hónai m i gaz­dák. Nagy gondot fordítanak a szerződéses magfüvesek ápolá­sára is. 80 hold angolperje ka­pálásával végeztek. * Az erdőtarcsai Szabadság Tsz tagiai is befelezték már a borsó és a cukorrépa első nö­vényápolás! munkáit. í ► ► : t ► ► t ► t ► ► ► ► ► ► ► t ► ► ► ► Laboratóriumukat kívánják fejleszteni az új ötéves tervben az üveggyár fiatal mérnökei Szabó Iajos és Szabó Gyula, a Salgótar­jáni Üveggyár két fiattal mérnöke elé új távlatokat nyitott a második ötéves terv irányelveinek megjelenése. Mindketten so­kat várnak a tervezettől, s mindketten igyekeznek javaslataikkal segítem a ma­guk területén a tervezet megvalósítását. Szabó Lajos elvtárs, a laboratórium ve­zető mérnöke örömmel üdvözölte a máso­dik ötéves terv irányelveinek előzetes meg­vitatását. Észrevételeiről így nyilatkozott: — Újszerű, hogy az üzemek maguk dol­gozzák ki a vállalati terveket — mondotta. — így olyan emberek mérik fel reálisan az erejüket, gyáruk kapacitását, akik ismerik is azt. Fontosnak találom, hogy a műszaki fejlesztés előtérbe kerül, mert így lehetősét nyílik arra, hogy az elavult berendezéseket újakkal cserélhessük fel, hogy a többter­melést reális feltételek mellett biztosíthas­suk. Bennünket, laboratóriumi dolgozókat is érint ez a kérdés. Laboratóriumunkat úgy szeretnénk átalakítani, korszerűsíteni hogy többféle vizsgálatot végezhessünk el itt, helyben. Kémiai, energetikai és mik- roszkópi laboratóriumot szeretnénk beren­dezni, hogy ellenőrizhessünk egyes folya­matokat. A kémiai laboratóriumban a be­érkező anyagok elemzését végeznénk, s megállapítanánk üvegtermékeink kémiai és fizikai sajátosságait. Bevezetnénk a gyorselemzési eljárásokat a klasszikus analízis pontos, de hosszadalmas módszere 4 4 4 4 4 4 helyett, mivel a gyorselemzés nem egy hét, hanem egy nap alatt adja meg az ered­ményt. Az energetikai laboratóriumban gyárunk hőgazdálkodását kísérhetnénk fi­gyelemmel, a mikroszkópi laboratórium pedig arra szolgálva, hogy megvizsgálhat­nánk az üveghibák eredetét és azonnal ja­víthatnánk rajtuk. — A gyár műszaki fejlesztése mellett a műszaki vezetés színvonala is emelkedik. — Tudomásom szerint az idén még há­rom mérnököt kapunk. Fiatalokat, akik ez évben kerülnek ki az egyetemről. Szüksé­günk is van rájuk, hiszen az 1800 üveggyá­ri munkásra jelenleg alig nyolc mérnök jut — mondja a másik ifjú mérnök. Szabó Gyula, az új keveröház üzemvezetője. A két fiatal mérnök figyelmét az élet- színvonalról szóló rész is megragadta. Er­ről a következőket mondották: — „Az átlagosnál nagyobb mértékben keli emelni a magasabb szakképzettséget kívá­nó és nagyobb felelősséggel járó munkát végző dolgozók bérét1’ — olvashatjuk a ter­vezetben. Talán mondanunk sem kell, mi­lyen jól esett ez a néhány sor, amely azt bizonyítja, hogy a műszaki vezető embe­rek sorsát figyelemmel kísérik. Reméljük, minél előbb valóra válnak ezek a célkitű­zések. Mi is igyekszünk igazolni a hozzánk fűzött reményt azzal, hogy ötleteinkkel, jó munkával segítjük népgazdaságunk máso­dik ötéves tervének megvalósulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom