Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-26 / 42. szám

☆ Tjezatk, öihik imgip nmiztfl iu^tjJhikmL Második ötéves tervünk irányelveiből 1955 — I960 Fémforgácsoló szerszámgépgyártásunk közel kétszeresére növekszik a (második ötéves terv során. 1960-ban már 11100 da­rab fémforgácsoló szerszámgépet gyártunk, ez a tavalyi terme­lés 183 százalékának felel meg. A lakosság jobb ruházkodásának elősegítésére 1960- ban 35 százalékkal több gyapjúszövetet állítanak elő tex­tilüzemeink, mint 1955-ben. A második ötéves terv utolsó évében gyártott gyapjúszövet mennyisége 34,7 millió négyzetméter lesz. Megyénk mezőgazdaságának fejlesztéséért — A mezőgazdasági igazgatóság tervjavaslata A megyei Mezőgazdasági és összegyűjtésére. Gondosko- Igazgatéság elkészítette me- dunk majd megfelelő mennyi- gyénk mezőgazdaságának fej- ségű tőzeg beszerzéséről es en- lesztésére vonatkozó tervja- nek felhasználásával haszno- vaslatát. A javaslatból az sítjuk a községekben és varo- alábbiakban részleteket köz- sokban levő fekáltrágyát. Elö­lünk: reláthatólag öt év muLva a viu í'wri R vi I-’í i<’c meglevő istállótrágyán kívül ä növelni, ami majdnem 10 ma- gazdaságokból zsas termest jelent kh-kent A » m minden szerves anya- tei meloszovetkezetek az első ^ komposztálni lehessen. viszonyítva Mintegy ^q^oo vagon kom­ötéves tei-vhez 1960-ban vélik a 34,6 százalékkal nö- búza termésátlagát. poszttrágya előállítására van lehetőség és ezzel együtt mint­Egy értékes felszólalás tűzhelygyári munkásgyűlésen A Salgótarjáni Tűzhelygyár szerdai munkásgyűlésén Mar. czinek elvtárs, a pártbizottság titkára nagyvonalakban is­mertette, milyen Javaslatok, kai segítették a dolgozók a véllalara vonatkozó ötéves terv kidolgozásában a mű­szaki brigádot. Elmondta, hogy mi a gyár perspektívája a következő ötéves tervben és hogy milyen hibákat kell ki­javítani ahhoz, hogy a nagy­szerű feladatokat a lehető legjobban tudják megoldani. Több értékes hozzászólás hangzott el ezen a gyűlésen, mint például Kövei Árpád és Selyman György üzemlakato­soké, A többi közül feltétle. nül ki kell emelni Kese Alajos esztergályos hozzászólását, aki értékes javaslatot tett: A beszámoló nagyvonalak­ban ismertette a vállalatunk második ötéves tervére vonat­kozó javaslatokat, amelyekben főképpen forgácsolással meg­munkálandó új gyártmányok szerepelnek. A forgácsoló gép­park ily nagyarányú megnöve­kedése feltétlenül megköveteli azt. hogy forgácsoló géppar­kunk javítását ne más válla­lattal végeztessük majd, ahon­nan esetleg 5—6 hónap után kapnánk vissza gépeinket, ha­nem saját hatáskörünkben, itt a vállalatnál javítsuk ki. Ez szükségessé teszi egy nagyter­melékenységű, pontos hossz­gyalugép beszerzését, amellyel a forgácsoló géppark javítását elvégezhetjük. A nagybudapesti pártaktíva értekezleten Rákosi elvtárs a Politikai Bizottság beszámoló­ját ismertetve, fontos feladat­ként állította valamennyi ipar­ág elé: a termelés gazdaságo­sabbá tételét, mely előrehaladá­sunk alapvető feltétele. Ennek valóraváltásában nagy felada­tok várnak ránk is. Vegyük például az anyaggazdálkodást. Nem volna-e kifizető vállala­tunknál is fokozni az import­anyagokkal való takarékosság érdekében a drága bronzcsap­ágyak helyett a textilbakelit csapágyak alkalmazásával való kísérletezést, vagy: nem vol­na-e gazdaságos, ha technoló­giai osztályaink foglalkozná­nak az egyes alkatrészeknél ma használt anyagok helyett olcsó műanyag felhasználásá­val. A héjformázást és előnyeit már régóta ismerik az ipar­ban. Eddig mégis csak a Kő­bányai Vas- és Acélöntődében dolgoznak vele üzemszerűen. A következő ötéves tervben fokozni kellene az ilyen és ehhez hasonló jó módszerek alkalmazását, hiszen ezek más üzemeknél már beváltak. Mű­szaki vezetőink kérjék bátran minden esetben a pártszerve­zet segítségét, az új eljárások, új gyártási módszerek kikísér­letezéséhez, terjesztéséihez. A termelés 34 százalékos növeléséért Tervismertető értekezlet a Salgótarjáni Üveggyárban Tervismertető értekezletet tartottak e hét szerdáján a Salgótarjáni Üveggyár dolgo­zói. Arról tanácskoztak, mi­lyen újabb módszerekkel, át­alakításokkal, esetleg új léte­sítményekkel növelhetnék az 1955. éviihez képest a máso­dik ötéves tervben a terme­lést 34 százalékkal, s az ex­porttervet 50 százalékkal. Ko­vács Zoltán főmérnök helyet­tes értéltes beszámolójában feltárta azokat a lehetősége­ket. amelyek a gyárban előse­gíthetik a többtermelést és a 16 százalékos önköltségcsök­kentést. Egyben irányt adott a további vitának. Kovács elvtárs szerint a termelékenység emelése a részben meglevő kapacitásá­nak jobb kihasználásával vá­lik lehetővé, részben új gépek üzembeállításával, s a meg­levők korszerűsítésével, rész­ben pedig az újabb üzemré­szek, műhelyek, tárolóhelyisé­gek felépítésével. A kemencék ésszerűbb kihasználását segí­ti elő, ha a kemenceegységeket üzemgazdasági műszerek­kel látják el, amelyekkel a technológiai utasításokat, az előírt súlyha­tárokat pontosan betartják. A megnövekedett termelés az üzemek korszerűsítését is megkívánja. A korongos csi­szolóéban selejtmentesebb. könnyebben kezelhető szalag­gal csiszoló gépek üzemelte­tése szükséges. A feldolgozó üzembe három új gép kerül amelyek segítségével főként a igényeket elégítjük belföldi ki. A második ötéves terv-ben az üveggyáriak folytatják és befejezik üzemük re­konstrukcióját. A transzformátor-gépház amely az energiatermelést biztosítja a megnövekedett áruszükséglethez, az év végére készül el. Az új nyersanyag­tároló építési munkálatai szin­tén a befejezéshez közeled­nek. Ez a létesítmény biztosít­ja. hogy a kádkemencék ol­vasztási nyersanyagánál alkal­mazott nehéz, fizikai munkát gépesítsék. Az új széntároló, szénosztályozó és törőmű az energiaszolgáltatást könnyíti meg. Új üzemrészek és műhe­lyek építését is tervbe vették az üveggyár területén. így fel­épül a savazóüzem. ahol a számszerűleg megnövekedett, fényesen csiszolt és díszmű­áruk tetszetősebb külsejüket nyerik. Ezenfcívü1 elkészül az új mechanikai és samottmű- hely. A beszámoló után több ér­tékes hozzászólás hangzott el az értekezleten majd parázs vita folyt arról, hogyan növel­hetné az üzem a többterme­lés alapfeltételét, az energia­termelést, vagy ha ez nem le­hetséges. hogyan használhat­ná ki gazdaságosabban a meg­levő energiát. Jermendi főmérnök eivtárs javaslata szerint a napokba' bizottság alakult a gyárban amelv néhány napig csaknem kizárólag ennek az igen ko- moly feladatnak megoldási le­hetőségeit kutatja. Lizsnyánszky Antal, az Acélárugyár főmérnöke jura salja : \ gazdaságos szállítás őriekében építsenek közvetlen vasútvonalat Ózd és Salgótarján között Hogy mindezt elérhessük, az ezer n szervestrágyát eüdigme jobb ta ajmuveles«m használhatoánk fel évente az megfelelőbb elovetem«iyen iatáltótrá án kívül. kívül 1957-ben 300 vagon, jelentősége van a sa­1960-ban pedig 690 vagon nh- ^ Smegjavitásá_ használunk nak. Megyénk regen fel. műtrágyát területének r . i. ., . , „. - mintegy 20 százaléka savanyú. Legfontosabb takarmanyno- homokos terület ahol feltét­/I z ózdi és kohászati borsodnádasdi féltermékeket a jelenlegi szállítási viszonyok mellett 232 kilométeres MÁV vasútvonalon kell fuvaroztatni addig, amíg Salgótarjánba, az Acélárugyárba kerülnek. A mi gyárunk által Özd és Borsod- nádasd részére készített vas- és acélöntvények ugyanezen a hosszú útvonalon jutnak el rendeltetési helyükre. Figyelembe véve, hogy Sal­gótarján Özdtól légvonalban körülbelül 35 kilométerre van, célszerűnek tartanám, ha a két ipari várost közvetlen vas­útvonallal kötnénk össze. Szá­mítva a terep alakulataira, a vasútvonal hossza körülbelül 50 kilométer lenne. Mindenekelőtt Özd és Bor- sodnádasd térségében egy ki­induló állomást kellene létesí­teni. Ez az állomás csökkente­né az ózdi állomás jelenlegi erős terhelését, amelyet a Sal­gótarjánba induló, illetve on­nan érkező termékek forgalma jelent. Ugyanakkor az Ózd és Borsodnádasd között meglevő egyméteres nyomtávú jelenlegi vasútvonalat normális nyom­távúra kellene átépíteni. Az előbb említett állomáson szük­séges lenne egy korszerű rako­dóteret létesíteni, ezen elhe­lyezhetnék a Salgótarjánból odaszállított több száz tonnát jelentő öntvény-alkatrészeket. A rakodótér előnye az lenne, hogy általa mind az ózdi, mind a borsodnádasdi gyárak tarta- lélMlk-atrész-raktára tökélete­sen elkülönülne a gyártól, ez­zel az anyagok megbízható nyilvántartása is megoldódnék. A Borsod vidéki összekötő vasútvonal mindkét irányból biztonságosabbá tenné a mun­kásszállítást. Ez a vasútvonal nagyban te­hermentesítené elsősorban a Miskolc—Hatvan közötti fővo­nalat, másodsorban a hat­van—salgótarjáni, harmadsor­ban a miskolc—bánrévei vas­útvonalat. A mostani, 232 kilométeres, hosszú vasútvonal növeli a MÁV-kocsifordulók idejét, en­nek következtében az árufor­galom lebonyolítására több normál-nyomtávú teherkocsira van szüksége a MÁV-nak. A rendezőpályaudvarok túlzsú­foltsága is növeli a kocsifordu­ló idejét. Jelenleg, ha Ózdról elindul Salgótarjánba egy fél­termékekkel megrakott vasúti teherkocsi, amelyet Salgótar­jánban újra megraknak öntvé­nyekkel, nyolc napot vesz igénybe, amíg a kocsi újra visszatér a feladóállomásra. A javasolt összekötővonal kiépí­tése esetén ez az idő 24 órára csökkenne, még ha a legrosz- szabb kirakási viszonyokat vesszük is figyelembe. Ebből világosan látszik, mennyi te­herkocsi szabadulna fel az új vasútvonal megépítésével. JT z a vasútvonal egyébként nemcsak az Acélárugyár és a borsodi üzemek közötti áruforgalom megjavítását se­gítené elő, hanem a vízválasz­tói Vasötvözetgyár által előál­lított igen fontos kohászati ter­mék, a ferroszilicium gyorsabb szállítását is lehetővé tenné Borsodba. Megtaikarítás szempontjából igen kedvezőnek mutatkozik a jelenlegi és az összekötővo­vényünk, a kukorica termésát­lagát 30,7 százalékkal kíván­juk emelni. 1960-ban 35 000 holdon termelünk kukoricát. Ezen terület felét hybrid ve­tőmaggal vetjük be. Az ötéves terv végére me­gyénk szántóterületének leg­alább 15 százalékán pillangó­sokat termelünk, elsősorban lucernát és lóherét. Különös figyelmet fordítunk majd ar­ra. hogy növeljük a baltacím vetésterületét is. lenül szükséges a zöldtrágyá­zás bevezetése. Jelentős lépé­seket tettünk már a csillag- fürttel történő zöldtrágyázás­ra. 1960-ra 500 holdon kíván­juk a zöldtrágyázást bevezet­ni. A második ötéves terv ideje alatt évenként ezer hold savanyú talajt teszünk mesze- zéssel termékennyé. GÉPESÍTÉS A mi megyénkben szántás­ra a most használatos trak- lánctalpas trakto­Burgonyából az első ötéves toroknál a rok sokkal alkalmasabbak. tervben 47,5 mázsát takarítot­tunk be holdanként. Ezt az Javasoljuk, hogy az ötéves nal megépítése után várható „^ofiV^zázaTékkarkívá-n- terv véZére gépparkunk 50— szállítási költségek összehason- ‘ ,R . cukorrépából 122 60 százaléka lánctalpas legyen, lítása. Számításaimban azt vet- -luk növelni. Cukorrépából 1 íz —; OKÍÍ ,,nn ^—K Lem alapu l, hogy az Ózd, Bor­sodnádasd, Diósgyőr és a Sal­gótarjáni Acélárugyár közötti teherforgalom évente 84 000 tonnát tesz ki. Ez a mennyiség megfelel 8400 súlyvagonnak. Egy súlyvagon fuvardíj költsé­ge, beleértve a vagon állási idejét is, átlagosan 1000 forint. Egy-egy évben tehát 8 400 000 mázsát takarítunk be holdan- ami 250-30° darab lánctalpas ként, ami 23,6 százalékkal traktort jelentene. A hegyol- múlja felül az első ötéves terv dalak szántasakor nagy hasz- át-agát nát vennénk a könnyebb su­3 L.R ' ~ ,, , __,,__lyú és erősebb anyagból ké­A művelésre alkalmatlan sz^jt függesztett váltva-forgató meredek hegyoldalak es a ekéknek_ Ezáltal csökkenteni tobbe-kevesbe állandóan víz- lehetne flz ldalú szántast, járta helyek kivetelevel a ma- „épeinket sodik ötéves tervben vízleve- zetéseket. kát hajtunk végre és ezáltal forintba kerül a szállítás a mos- ' szántóterületünket mintegy tani 232 kilométeres szakaszon. 2000 holddal növeljük. Az új összekötővonalon, amely csaknem egyötödére csökkentené a szállítás útját, a fuvarköltség súlyvagononként 250 forintra csökkenne, s így az egész évi szállítás nem kerülne többe, mint 2 100 000 forintba. Ha figyelembe vesszük a Vas­ötvözetgyár forgalmát is, akkor évente 6 750 000 forint összegű fuvarköltséget takaríthatnánk meg az új, közvetlen vasútvo­nal révén. jobban kihasznál- . . ... . hatnánk. Javasoljuk, hogy gyártsanak könnyebb ekevá- , zas, új-rendszerű kormány le­mezzel felszerelt, de 20—22 centiméternél nem szélesebb barázdát hasító ekéket. A jelenlegi munkagépek a mi domborzati viszonyaink között, mostani súlyuknál és Fejlesztjük majd megyénk hagyományos kertészeti kultú­ráját. Ludányhalásziban, Ipolytarnócon, Örhalomban, Hugyagon nagy gondot fordí- na„y£á„Uiknál fogva tunk a téli káposzta termelé­sére. Több export-burgonyát termelünk Dejtáron, Érsek- vadkerten és Örhalomban. Ezenkívül a városellátó zöld­övezetek területét ezer hold­dal növeljük. Hajtatóházakat létesítünk azon üzemek köze­nem meg­felelőek. Helyes lenne mun­kaszélességük és hosszúságuk csökkentése. A traktorvontatású vetőgé­peket dombos, hegyes vidékre 20—22 sorosra kell gyártani, a drótvezérléses négyzetbeve­tő gépeket négysorosán és a függesztett kultivátorokat lében, ahol arra alkalmas me­legvíz van, A második ötéves sz;nfön négysorosra kell gyár- Lfzek az adatok csak a pH- terv vegere meg-ketszerezzuk a ^ lanatnyi helyzetből in- m<^eSáSy| ablakok számát. Mivel a bánya- és iparvi* . .. Duplájára ..‘rrn5rlj..L,lk a 5!a®y- dék környékén nagy nehézsé- 2»°“ gyümölcsösök területet. get jelent csépIŐ munkacsapa­.. .... h°:dcxn TUJ Elépítést haj- fak megszervezése, javasol­hogyha a Salgotarjani Acéláru- tunk vegre. Ipolyvece es Dre- juki hogy idssák el a mező —-----,-----x—x------------- gelypalánk környéke kiválóan — ........................................ du lnaik ki. Nem szabad azon­ban megfeledkeznünk arról, gyár relconstrukeiós terve meg­valósul, akkor a jelenlegi for­galom 50 százalékos emelkedé­sével kell számolnunk a borso­di üzemek és Salgótarján kö­zött. Növekszik majd a be- és 'kiszállítás a Vasötvözetgyárban is, ahol a mostani három kohó mellé még egy negyediket is építenék. ... ...... . ,, gazdaságot kis dobszélességű a.kalmas foldieper termelésre, automata cséplőgépekkel, ame- Ezert itt a mostanihoz viszo- lyeknek kiszolgálásához lé- nyitva megketszerezzuk az üvegesen kevesebb munkaerő­eper termőterületét. Szüksé­re van szükség. A gabona be­lesnek tartjuk ^1, is hogy takarításánál a kombájnszal- legalabb egy kisebb faiskola ma összegyűjtése okoz nehéz- létesuljon megyen-kben. séget. Helyesnek tartanánk, TALAJJAVÍTÁS ha a gépállomások univerzális Nagy gondot kell fordíta- gépekre szerelhető szalmael- nunk az istállótrágyán kívüli hordó szerkezeteket kapnám aki szervestrágya felhasználására (Folytatjuk.) A TERV MEGVALÓSUL ŰJ VÍZMŰ ÉPÜL BALASSAGYARMATON A Nógrád megyei dolgo­zók ivóvízellátásának meg­javítására jelenleg nyolc községben végeznek víz- kutatást. Balassagyarmaton a kutatást már befejezték és az ÉM. 1. számú Mély­építő Vállalat rövidesen- megkezdi egy új vízműtelep építését. A tervek szerint 2.4 millió forintot fordítanak az építkezés első ütemére. A vízmű berendezésén kívül 3.5 kilométer vezetéket és 15 közkutat létesítenek. Előreláthatóan a jövő év közepén fejezik be az épít­kezést. A város és községfej­lesztési terv keretében az idén még 900 méteres veze­tékkel bővítik a kistere- nyei bányász sajátházak és 2.5 kilométerrel a nagybáto- nyi Dózsa-lakótelep víz­hálózatát. GYERMEKEIK RÉSZÉRE ÜDÜLŐT KAPNAK A BALATON MELLETT A SALGÓTARJÁNI ACÉL­ÁRUGYÁR DOLGOZÓI A Salgótarjáni Acéláru­gyár dolgozóinak gyermekei részére Balatonszabadiban 50 személyes gyermeküdü­lőt létesít államunk. Az építkezést már megkezdték. A tervek szerint az U-alaku épület két szárába 25—25 személyes hálóterem, für­dőszoba és felügyelőszoba kerül. A homlokzati részen a közös éttermet, betegszo­bát és a tálalót helyezik el. Ezen kívül a kertben jól felszerelt játszóteret és sza­badtéri zuhanyozót bocsá­tanak az ifjú vendégek ren­delkezésére. A tervek sze­rint júliusban kerül sor az üdülő átadására, így az acélgyári dolgozók gyerme­kei a nyár nagyobbik ré­szét már a magyar tenger partján tölthetik, GYÓGYSZERTÁR LÉTESÜL CEREDEN Lapunk május 19-én megjelent számában „Meg­beszélték a második öt­éves terv irányelveit Ce- renden” című levélben a község párttitkára kérdezi, hogy mi lesz a kérdéses épülettel, amelyet gv Ty- szertárnak ajánlottak fel. Balassagyarmatról a Nóg­rád megyei Gyógyszertár Vállalattól válasz érkezett a levélre. Az épületre szük­ség van mert a második ötéves tervben Cercnden valóban gyógyszertár léte­sül. Ezzel kapcsolatosan a megyei tanáccsal is megbe­szélték már az engedélyt. Eddig a beruházáshoz szük­séges összeg nem volt biz­tosítva, de a felszereléshez szükséges összeget a máso­dik ötéves terv folyamán már megkapja a Gyógy* szertár Vállalat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom