Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-19 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V ABAD NOGDAD A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIL ÉVFOLYAM, 40. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. MÁJUS 19. Új. tavaszi seregszemle Itt sippogat az acélárugyári Insmozdony az ablakom alatt. Éjjel-nappal fáradhatatlanul rendezgeti a síneken a gond­jaira bízott anyagot. Nem is sejti, hogy őse a páncélvonat viharvert tolatómozdonya, amelynek tű zöreje, nemkülön­ben erkölcsi hatása ellenséget iutamított 19-ben. A kismoz- ciony békés sípszava — ha aka­rom r— csatakürtté változik. Nem nehéz. Semmi erőltetett- fiég. A mozdonyfütty hívó kürt­jeiként könnyedéin visszapa­rancsol a régi táborokba. Bor­nemissza Gergő, a pécsi ko­vács fia Eger ostrománál ör- 'c'íöngős robbanó kereket, lőpo­rt® hordókat gurigáit a bás­tyák felé hangyálló törökök út­jába. A pákozdi csata sorsát — amelyben ezer nógrádi nemzet­őr is részt vett — a kaszás népfelkelők döntötték el. A vi­láguralomra törő II. Mohame­det Nándorfehérvárnál „pa­raszti kéz verte le, járatosabb a kapa, mint a fegyver forga- taf ában“ — írja Turóczi, a Hu- nyádi-há'z krónikása. Igen: há­ború és béke — ez a történe­lem képlete. Nemzedékek örök véltófutása háborúban, béké­ben. Még pontosabban: vessző­futása. S ebben a vesszőfutás­ban élni kellett, menteni és gyarapítani kellett az emberi­ség kincseit, lobogtatni a hu­mánum zászlaját. Micsoda föl- mérhetetlen volt mindig a nem­zet nagysága az önvédelem­ben! S a jogos nemzeti önvéde­lem mindig az emberiség élni- efcarását fejezte ki. Micsoda népi leleményesség és erő, fur- íang és szívósság, becsület és méltóság kellett mindig ahhoz, hogy a nemzet életét, egy új századdal, évtizeddel, vagy — mint 1849-ben, vagy 1919-ben történt — akárcsak egy évvel ;s meghosszabbítsák! A 19-es tarjám önvédelem történelmi­leg szükségszerű és jogosult volt. S ha jogos volt, akkor az emlékezés is jogos, sőt becsü­letbeli kötelesség. Jó ügyön fáradozik hát a DISZ megyei bizottsága, ami­kor június 10-én megrendezi az első megyei ifjúsági béketalál­kozót. Két okból is jó ügyön: megtanít helyesen emlékezni, egyúttal alkalmat ad a falusi- városi csoportoknak a kulturá­lis seregszemle megyei döntőin a nemes vetélkedésre, szórako­zásra. S mindezt a Tanácsköz­társaság harcainak évforduló­ján teszi, a hagyományőrzés igényével. Erre pedig felnőtt­nek, ifjúnak egyaránt nagy szüksége van. Ha csak a jelent látja az ember, ha még oly ígéretes és sok mindent bevál­tó jelent is, előbb-utóbb „lég­szomjak* kap a hagyomány él­tető levegője után. A hagyo­mány az összehasonlítási alap, a fejlődés mérőfoka is. A nem­zet kollektív emlékezete, a közösségi tudat folytonossága, nemzedékek erkölcsi kincstára, el nem herdálható örökség. A DISZ tehát régi adósságot tör­leszt, amikor a helyi haladó ha­gyományokat élesztgeti, mert a nógrádi kavics a leghálásabb televény ebben az értelemben. De mérhetetlen még itt a mu­lasztás és a tennivaló. Vajon hányán ismerik Nógrád műem­lékeit, várromjait, múzeumát, irodalomtörténeti emlékhelyeit, Mikszáth több kötetnyi palóc- témájú művét, Drégely, Szé- csény, Romhány, Vadkert, Rét- ság, Balassagyarmat, Salgótar­ján történelmi szerepét, a me­gye nagy művész-fiainak akár­csak a nevét is? Mert a szülő­föld ismeret nem lehet olyan korlátolt, hogy megáll a falu határánál, a szülőföld szeretet nem érheti be a kedves sétány­nyal meg a sustorgó patakkal. Több az ennél: a nemzet, élő emlékezete mindenegyes fiá­nak emlékezetébe igazságosan, bölcsen szétosztva. így minden, ki felelős valaminek a megőr­zéséért. De hol vagyunk még attól a nagyralátó, egyedül igaz hazaszeretettől, amely di- csekedés nélkül js büszkén, ön­lebecsülés nélkül is szerényen | hordozza egy táj, a szőkébb j haza egész történelmi útravaló- I ját, szüntelen gyűjtve az egész j haza hagyatékából, s nemzeti j értékeivel egy kis nép vidékies } szégyenkezés vagy öntelt mell- döngetés nélkül tud megállni a nagyvilág előtt? A magyar ifjúság valóságos kovász-szerepet játszott nem egy sorsfordító korszakban. Mi emeltük föl először A cselekvés zászlaját. Mi riaszták föl zajunkkal Nagy álmából a hazát! így örökíti meg Petőfi a már­ciusi ifjak dicsőségét. Robogj föl Láznak ifjú serege, Villogj tekintet, világ bíró kar­dunk, Künn, a mezőkön harsog a Tavasz S mi harcból harcba csapat- szemlét tartunk. így tüzeli Ady az ifjú forra­dalmárok Galilei-körét az Uj, tavaszi sereg-szemlében. Jó­zsef Attila már a munkásifjú­ság igazát dühöngi a Fiatal éle­tek indulójában: Tudjuk, apánkkal gyávák vol­tunk, Nem volt jogunk se, csak igaz­ságunk. Most nincs, ki megállat az élet- útón, Be, ha akad, nyakára hágunk. A régi ifjúság nagy leckét adott föl a mainak. Az országos mérték magas. S a helyi pél­da? Az se törpe. Csak egyet a sok közül 1919-ből. Bárók Már­ton, Deák Ferenc, Ivancsics Gusztáv. Jánosok Gyula, Mé­száros Gusztáv, Somoskői La­jos, Tátrai Béla és Torinki Bé­la salgóbányai ifjúmunkások elsőként jelentkeztek az inter­venciósok ellem harcra. Ké­szüljön hát a megye tízezer meghívott ifja-leánya a béke- találkozóra! Ismerje, szeresse meg ifjúságunk a múlt nagy helyi hagyományait, és a bé­ketalálkozó évi megismétlésé­vel maga is teremtsen az elő­dökhöz nem méltatlan haigyo- mányt: munkából és dalból, ta­nulásból és táncból, a múlt és a ma értékeinek egyaránt szóló hazaszeretetből és a népek ba­rátságából! És ne feledjük, hogy a legimpozánsabb ünnepi béketüntetés is csak annyit ér, amennyi hétköznapi tett, gya­korlati hazaszeretet: .van mö­götte' Nagy István MAI SZÁMUNKBAN: A műszaki értelmiség közötti politikai muakárói A megyei pártbizottság ülése. (2—4, oldal) • Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon láthatjuk majd a ♦ Szécsényi Tangazdaság „8-as Szegfű“ tehéncsaládjának legfia­talabb tagjait, a III-as Szegfűt és a két unokát. » . (Foto: Angyal) AZ ELSŐ FÉLÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Hitele családi ház árával csökkentették eddig a i A Nógrád megyei Építő­ipari Vállalat dolgozói már 15 nappal megelőztek ese­dékes félévi tervüket. Az önköltség csökkentésében is szép eredményt köny­velhetnek el. Különösen a helyi anyagok széleskörű felhasználásával növelték lelentőse^n- az építkezések gazdaságosságát. Salgótar­ján új városnegyedének építői például az alapozás- mái talált mintegy egy mé­ter vastag homoik réteget úgy bontották ki, hoqy ké­sőbb a habarcshoz tud iák felhasználni. Ezzel megta­karították a homok elszál­lításának, illetve a ha­barcshoz szükséges homok beszerzésének és hely­színreszállításának költsé­gét. Sok költséget takaríta­nak meg azzal is, hogy salakból födém blokkot ké­szítenek éis ezt használják fel az építkezésnél. A vál­lalat dolgozói így az el­múlt négy hónap alatt mintegy 700 000 forinttal csökkentették az önköltsé­get. Ez az összeg 8 családi ház építéséhez lenne ele­gendő. A VÉGZETT MUNKA EREDMÉNYE Szénmedencénkben az el­múlt napokban újabb eredmé­nyek születtek Szénbányászati üzemeink tovább növelték többletüket és ezzel a tröszt esedékes havi tervteljesítését. A sorrendi változásokban említésre méltó, hogy Szoros­patak ismét felküzdötte magát az őt megillető helyre. Élenjárók: Mizserfa: 1877 tonna több­let. Üzemvezető: Sándor Bála, főmérnök: Józsa Pál. Nagybátony: 1608 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mi­hály. Szorospatak: 818 tonna több­let. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Zagyva: 519 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. Kisterenye: 440 tonna több­let, Üzemvezető: Ujj János, fő­mérnök: Sándor Gáspár. Ménkes: 270 tonna többlet. Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Mátranovák: 166 tonna több. let. Üzemvezető: Sárdi Lajos, főmérnök: Révfalvi János, Adósok: Tiribes: 73 tonna tartozás: Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Róna: 211 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Kányás: 369 tonna tartozás. Üzemvezető: Kovács D. Lász­ló, főmérnök: Szebényi Ferenc. Kazár: 1291 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. A tröszt többlete összesen: 4505 tonna. Kiiencnapos előnyért A kemencekihasználás tör­ténetében példátlanul hosszú ideig, 22 hónapig és 8 napig dolgozott egyhuzamban az or­szág legnagyobb, 800 tonnás üvegolvasztó kemencéje a Zagyvapálfalvi Üveggyárban, A vállalat dolgozói a rendsze­res megelőző karbantartással érték el ezt a szép eredményt. Most a nagyjavításban is hasonló sikerre törnek. A mű­szaki vezetők részletes munka­grafikont dolgoztak ki, amely szerint az eddigi 78 helyett 69 napra csökkentik a nagyjaví­tás idejét. Ennek érdekében új módszert, levegöcserés hűtést alkalmaznak a kemence lehű­lésénél. Ezzel három napot takarítanak meg. Az anyag- szállítás gépesítésével a ke­mencefalazásnál négynapos előny megszerzését irányoztak elő. A felfűtés idejét két nap­pal csökkentik, s így összesen kilenc nappal hamarább feje­zik be a nagyjavítást. A lehű­lést már megkezdték, s előre­láthatóan szombaton hozzá­fognak a falazat kibontásához is. Határidő előtt teljesítik vállalásaikat az Acélárugyár dolgozói A Salgótarjáni Acélárugyár 101,7 százalékra teljesítette esedékes havi tervét. A tervteljeáiiéshez legjobban a Huzalmű és a Hengermű gyárrészleg járult hozzá. A Huzalmű 108,2 százalékos, a Hengermű 107 százalékos teljesítményt ért el. A Huzalmű a tervteljesítés mellett havi vállalását is túlteljesítette, a felajánlott 92 tonna helyett 178 tonnát termelt. A Hengermű sem maradt sokkal a gyár jelen­legi legjobb üzeme mögött, s a vállalt 10 tonna többtermelest még 20 tonnával egészítette ki. Az Acélárugyárban rövid néhány nap alatt nemcsak üzemi, hanem igen szép egyéni és brigáderedmények is születtek. Horváth Gyula dróthúzó, a Huzalmű dolgozója például, aki vállalta, hogy napi tervét 18 mázsáról 19,5 mázsára emeli, az utóbbi időben 20,5 mázsát teljesít. Ugyancsak a Huzalmű rúd- vashúzója, Medved Ernő jelenleg 160 százalékra teljesíti tervét az április havi 150 százalék után. Példás eredmények A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói továbbra is szorgalmasan versenyeznek. Az első negyedévi és a múlt hónapi eredmények példájára május első harmadában is kiváló teljesítmények születtek. A IV-es kádkemencénél dolgozó Jakab Barna bri­gádja például selejtjét a (korábbi 2,7 százalékról 1,2 százalékra csökkentette. Még szebb eredménnyel dicsekedhet a selejt­es ijkkentés ben Rigó Gyula és brigádja, amely a befőttes- es tejesüvegek gyártásánál immár negyedik hónapja 0,9 százalé­kon tartják selejtjükei. Megállják a helyültet a versenyben a zöld kádltemence dolgozói is. Közülük Vojtkovszki László brigádja emelkedik ki, amely esedékes havi tervelőirányzatán felül 6000 darab párna- festékes üveget készített. Zatykó Sándor brigádja viszont 120 grammos festékesüvegből adott 4000 darabbal többet A fazekas-kemence dolgozói az exportterv teljesítésében tűnnek ki. Itt többek között Bauer Gusztáv brigádja említésre méltó, mivel a brigád tagjai a kehelyáruk gyártásában ebben a hónapban eddig 157 százalékot értek el. ^ ar __ w TER MELŐSZÖVETKEZETI TUDÓSÍTÓINK JELENTIK AAAAAAAAAááAAAAi Májusi kép Május 1 Tsz, Felsői old. Pártszervezet alakult — megjavult a munka Gyökeres- változást hozott a felsőtol- di Május 1. Tsz életében a pártszerve­zet megalakulása. A kommunisták szervező, irányító munkája nyomán egyre szebb eredményekkel büszkélked­hetnek a Május 1-belisk. A tavaszi munkákkal elsőnek ők végeztek Felső- toldon.. Befejezték a cukorrépa sarabo- lását. A kukoricát négyzetesen vetették, pedig egy esztendővel ezelőtt még a fű­kaszáló gép használata ellen is kézzel- : lábbal tiltakoztak. Komoly javulás mu~ tathozfk az állattenyésztésben. A tehén- ' állományt a napokban törzskönyvez- ’■ ték. Az ellés előtt álló teheneket elő- '■ készítik az ellésre. Naponta 1 kiló abra- | kot adnak nekik. Szépen emelkedik a ■ tejhozam, A sertésállomány minőségi javítását egy április végén vásárolt comwal elitt tenyészkannal kívánják elérni. A jövő esztendőben a sertésál­lományt is törzskönyvezik. Rövidesen megkezdik a juhok nyírását. Kiss Gyula Dimitrov Tsz, Érsekvadkert. Helytállnak a fiatalok Szép munkasikerekkel biiszkélked- hetnek az érsekvadkerti Dimitrov Tsz kertészetének dolgozói. Rövidesen vé­geznek már a dohánypalántálással. 3 ......... i hold dinnyét is ültettek. A salátát né­hány nap múlva szedik és piacra szál­lítják. Végeztek a cu'korrépa és mák kapálásával. Különösen a DISZ-esek állnak helyt a munkában. A D1SZ- munkacsapat 6000 csemetét ültetett el eddig, amely munkában legderekasab- ban Rék Margit, Verecki Erzsébet, Tol­di Mária, Rék Mária és Gáli'k László álltak helyt. Munka után jut idejük a fiataloknak sportolásra is. Társadalmi viunkával helyrehozták a sportpályát és 20-án már itt rendezik meg sparta- kiádjukat. Szklenár Ferenc Rákosi Tsz, Felsőpelény. Dudás néni gondját viseli a baromfiknak Gyorsan fejlődő nagyszerű baromfi­állománnyal rendelkezik a felsőpetényi Rákosi Termelőszövetkezet. A 60 éves Dudás Józsefné baromfigondozó, lelki- ismeretes, szorgalmas munkájának nagy része van ebben. Dudás néni 70 libának, 40—50 kiskacsának és 300 csi­bének viseli gondját. Az elmúlt évben baromfiaival szép sikert aratott a Rákosi Tsz a járási mezőgazdasági ki­állításon. Ez évben sem akarnak szé­gyent vallani. Vidovszky András Béke Tsz, Nógrád. Rohamosan fejlődik a közös gazdaság Igen sók újság van a nógrádi Béke J Tsz-ben. Jól halad a munka, gazdago-1 dik a szövetkezet. Megkezdődött ét lendületesen halad a növényápolás. Sőt még talajjavítást is végeztek. 30 hol- 3 dat meszezéssel tettek termékenyebbé. < Nagy örömet jelentett a Bélié vala-j mennyi tagjának, hogy befejeződött a *, tsz villamosítása. Fél kilométer hosszú < távvezetéket építettek és 20 kiloivattos] transzformátort állítottak fel. Kigyul­lad a villany a julihodályban, estén- j ként villanyfény mellett folyik a mun-t ka, a nagykiterjedésű gazdasági udvar-» ban is. Könnyebben megy majd at cséplés is a villannyal hajtatott géppel.* Újabb gazdasági épületekkel gyarap-♦ szik a szövetkezet. Tehénistállót építe-t nek és egy 42 négyzetméternyi terüle-t ten talkarmányost létesítenek. A tehén- x istállóban vízvezetéket szerelnek ési betonvályút készítenék. Az építési mun-X kák 80 százalékát saját erőből végzik. ♦ A vezetőség a tagság javaslatára úgy« döntött, hogy tehén-törzsállományt al-% lit be. Máris gondoskodtak arról, hogy ♦ elegendő takarmány legyen majd azt állatoknak. Csalamádét, baltacint,♦ szarvaskor epet, édescirkot, szójababot, * 25 hold lóherét vetettek. Méhészettel is; foglalkozik már a nógrádi tsz. 25 csald-% dot vásároltak. Simó Dénes í

Next

/
Oldalképek
Tartalom