Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-21 / 32. szám

c SZABAD XOr.RÁD 1956. április 21. Mit heti tudni as új jövedelemadóról ? í apunk legutóbbi számában közöltük Illés Miklósnak, a megyei tanács pénzügyi osztálya vezetőjének az új jöve­delemadóról írott cikke első részét. Most közöljük a cikk befejézö részét, amely arra ad feleletet, hogy mit kell tudni az adó egyszerű és gyors kiszámításához, a kivetés ellenőrzéséhez. Ä rendelet szerint most már birtokcsopor­tonként különbséget kell tenni a gazdálkodók között. A tíz holdig terjedő gazdaságokat a régi két birtokcsoport helyett öt birtokcsoport­ra kell osztani. Megszűnik tehát, hogy például ez egy holdas gazda azonos adóterhelést kap­jon, az öt holdassal. A birtokcsoport megosz­tását — vagyis azt, hogy egy dolgozó paraszt ez általa használt földterülettel melyik birtok­csoportba kerül — mindenki megállapíthatja abból az adótétel-táblázatból, amelyet a köz­ségi tanácsoknál a közeljövőben kifüggeszte­nek, és amelyen az egy holdra eső adóösszeget forintban feltüntetik. Akinek a használatában lévő összes földterület 400 négyszögöl alatt van, mentesül az adófizetési kötelezettség alól. A birtokcsoportba sorolásnál az állami tarta­lékterületekből bérelt földeket — amelyek Után 20 százalék adókedvezmény jár — nem kell összevonni a más címen használt földte­rületekkel. A tartalékszőlő és gyümölcsös megműveléséből származó jövedelem pedig adómentes. Művelési ágakra kell felosztani a földterüle­tet. A művelési ágak a következők: 1. Szántó és rét. 2. Szőlő és kert (gyümölcsös, öntözéses zöldségkertészet). 3. Legelő, erdő és nádas. So­kan kérdezhetik, hogy helyes-e ez a felosztás? Nyilvánvalóan helyes, hiszen a szőlőből több jövedelme van a gazdának, mint például a szántóból, vagy akár a nádasból, erdőből. A művelési ágakon belül a föld kataszteri tisztajövedelmének átlaga szerint is különbsé­get kell tenni. Az egykoronás földből nem le­het annyi jövedelmet biztosítani, mint a 15 koronásból. Ezért mondja ki a rendelet azt, hogy művelési áganként ki kell számítani a föld átlagos minőségét, aranykoronáját. Ebből a szempontból a három művelési ágcsoporton belül külön-külön aranykorona csoportosítást kell alkalmazni. Ez a csoportosítás ugyancsak a községi tanácsoknál kifüggesztendő adótétel­táblázatból olvasható le, állapítható meg. Ez a rendelet tehát megszünteti azt, hogy azonos művelési földek esetén, azonos gazdasági kö­rülmények között, különböző mértékű adóter­helést kapjon a mezőgazdasági lakosság. 1^1 indezek után nézzük, hogy lehet az adót 1 * egyszerűen kiszámítani? Egy példán keresztül mutatjuk be. Nagy Péter dolgozó paraszt a következő földterületet használja: Sajót és bérelt föld: szántó és rét 3 hold (36 korona); szőlő, kert 1 hold (17,5 korona); le­gelő 800 négyszögöl (2 korona). Tartalékterületből bérelt: szántó 2 hold (16 korona); " Az adó kiszámítását azzal kell kezdeni, hogy birtokcsoportba soroljuk az adózó használatá­ban lévő földterületet. Figyelembe kell venni ezt, hogy a tartalékterületeket külön adóztat­ják. A saját földterület összesen 4 hold és 800 négyszögöl. A birtokcsoportba-sorolás fontos szabálya, hogyha az összes földterület csak 799 öllel haladja meg a birtokcsoport felső határát, akkor az alacsonyabb birtokcsoportba sorolandó. Ha 800 négyszögöllel, vagy annál nagyobb területtel, akkor már magasabb cso­portba sorolandó. Jelen esetben — vagyis a 4 hold 800 négyszögöl esetében — felfelé kere­kítjük, tehát az 5 holdnak megfelelő birtokcso­portot keressük. A táblázatból megállapíthat­juk, hogy Nagy Péter dolgozó paraszt a tarta­lékterülete nélkül a háromtól öt holdig terje­dő csoportba esik. Ez azt jelenti, hogy min­den művelési ágnál a háromtól ötholdas bir­tokcsoportban kell keresni a megfelelő adó­tételt. Ezek után megállapítjuk, művelési ágak szerint az egy holdra eső kataszteri tiszta jö­vedelmet. A példában szereplő szántó 3 hold, 36 korona kataszteri tiszta jövedelemmel. A 36-ot hárommal kell osztani, hogy megkapjuk az átlagos aranykorona értékét. Az osztás eredménye 12. Ezek után az adótétel-táblázat­ban megkeressük azt a vízszintes sort, ahol a háromtól ötholdas birtokcsoportba tartozó dol­gozó parasztok adótételeit feltüntették. (Min­den művelési ágnál ezt a sort kell vizsgálni.) A táblázatban aranyakorona-csoportokat is feltüntettek. Miután már megállapítottuk, hogy Nagy Péter szántó és rét művelési ágii földterületének átlagos minősége (kataszteri tiszta jövedelme) 12 korona, most megkeres­sük a táblázat függőleges soraiban azt az aranykorona-csoportot, amelyhez a 12 tartozik. Ennek a felismerése után a birtokcsoport víz­szintes, az aranykorona függőleges sorának ta­lálkozó pontjánál olvassuk le az egy holdra eső adótételt forint összegben, amelyet meg­szorzunk Nagy Péter három hold száptó- és rétterületével. Eredményül megkapjuk azt az összeget, amelyet a szántó és rét műveléséért mint adót fizetni kell. A három művelési ág­ban a fentiek szerint kiszámított adót össze­adjuk és a tartalékterületek nélküli földhasz­nálat jövedelemadójának kiszámítását elvé­geztük. Lj átra van még a tartalékterület után járó 1 1 megállapítása. Ez hasonlóan történik az­zal a különbséggel, hogy a táblázat vízszintes sorában azt a birtokcsoportot kell keresni,, amelyhez a két hold tartozik. Az itt kiszámí­tott adóból 20 százalékot mint kedvezményt levonunk, ha a bérleti szerződés öt esztendőre szól. Három alapvető számtani művelettel tehát mindenki kiszámíthatja fizetendő adóját. Az adórendszer egyszerűsítése ilyenformán kizár minden önkényeskedést és a törvényesség messzemenő betartását eredményezi. Biztosít­ja az adókivetés társadalmi ellenőrzésének le­hetőségét is, hiszen az adótételeket fix rögzí­tett összegben állapítja meg, figyelembe véve a föld minőségét és a földterület nagyságát. Az adót — hasonlóan az eddigiekhez — négy részletben kell fizetni. Az év első két évne­gyedében — amíg az adó kivetése meg nem történik —, előleget kell. íizetpü, .és rehdezni kell az elmúlt évről maradt tartozásokat is. Aki évi adóbefizetési kötelezettségének, becsü­lettel időben eleget tesz. az két százalék ka­mattérítésben részesül az esztendő végén. Aki viszont az esedékesség időpontjában a meg­állapított részletet nem fizeti be, napi 1 ezre­lék büntető kamatot tartozik fizetni. A versenynyih'wosség továbbfejlesztéséről tárgyaltai a srénmedeaee verseayfekiísei A Nógrádi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeinek ver- senyfelelő6ei csütörtökön Sal­gótarjánban tanácskozást tar­tottak a versenynyilvánosság továbbfejlesztéséről. Tóth Barna, a szénbányászati tröszt versenycsoportja vezetőjének beszámolójával kezdődött az értekezlet, majd a hozzászólá­sok után szép elhatározások születtek. A jövő hét közepéig meg­szervezik a nógrádi szénme­dence „Mozgó bányász stú­dióját“. amelynek magnetofö- nos és hangszórös gépkocsija a párosversényző aknák és bri­gádok eredfnényeit, üzeneteit, felhívásait a helyszínen tol­mácsolja az érdekelteknek. Az elmúlt negyedévi tapasztala­tok alapján a bányász mozik­ban minden héten új, «diapozi­tív híradó vetítéssel népszerű­sítik majd a verseny legjobb­jait. Elkészítették azokat a terveket is, amelyek a tatabá­nyaiak által felajánlott sok- szorsító gép megérkezésével valósulnak meg. A rendszere­sen kiadásra kerülő „Viliám”- ban ötletes, állandóan vissza­térő karakterek jelennek még. Ilyen lesz a Term Elek és a Csille Jani. akik a jól dolgo­zókat példázzák. A hanyago­kat a Pala Tóni és a Pityó Kálmán személyesíti meg és a hibákra, minden lében ka­nál, Figy Elek figyélméztét majd. Ezenkívül időnként sokszo­rosított kiadásban megjelenik a „Családi Villám“, a „Kis pajtások híradója”, kifestő és fejtörő melléklettel, a „Fiata­lok hangja“’ és a ..Szakszerve­zeti híradó”. A nógrádiaknak most már csak az a kérése, hogy e szép tervek megvaló­sításához a tatabányaiak mi­nél előbb küldjék el az ígért sokszorosító gépet. Egészségünk érdekében Ágit.-prop, bizottság alakult a megyei Vöröskereszt vezető­sége mellett, szombaton. A bi­zottság célja: segítséget nyúj­tani a megyei vezetőségnek megyénk egészségügyi problé­máinak jeltárásában. A bizott­ság vezetője dr. Szálkái Géza. A SZAKADÉK SZÉLÉRŐL... 'A falu szélén, egy dombhá­ton áll a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet majorja. A főépület földesúri kastély volt. Itt van most az iroda. ízléses és tiszta. Az asztalok világos­barnára festve. Még alig szá­radt meg rajtuk a lakk. Az irodától távolabb a ko­vácsműhely. Acélpengés hal­latszik belőle. A major szé­lén a szakszerűen berendezett sertésfiaztató mellett jókedé- lyű embereik dolgoznak. Negy­ven férőhelyes sertéshizlaldát építenék, saját erőből. Május 1-re befejezik, a munkát. A major körül faoszlopok állnak ki a földből. Kerítenek. A cserjékkel és fákkal szegé­lyezett zöld gyepen épült a korszerű baromfiól. Az ajtón Ujj Antalné jön 'ki, köténye tele friss tojással. A majorból dülőút vezet vé­gig a bércen. Az út két olda­lán jól elmunkált földtáblák, Zöldellő vetések. Az őszi búza vetésben két ember jár-kel, közben figyelmesen vizsgálják a vetést. Az egyik Gyetván József, az új elnök. Rövid bőr­kabátot és sapkát visel. Pár hónapja még Budapesten, a Termelőszövetkezeti Tanács­nál dolgozott felelős beosztás­ban. A párt hívására jött ha­za Nógrádsápra, aztán a Vörös Csillag tagjai elnöknek vá­lasztották. A másik fiatal, teltarcú legény: Párizs Mi­hály. ö a körzet mezőgazdá­sza. A vetés, amelyet most vizs­gálatnak, késő őszi vetés. A mag november végén került a földbe. Akkortájt a tagság nem sokat törődött a „holnap­pal”. Ahányon voltak, annyi felé húzták. A búzát megvisel­te a kemény tél. Most, tavasz­szal, amint kár nélkül rá le­hetett menni a földre, meg­szórták pétisóval. Utána meg hengert járattak. így védték a vetést a felfagyás ellen. Az apró kis növények az éjszakai langyos eső után üdén zöldell­nek. Az utána következő földtáb­la jó talajszer'kezetű, benne szépen sorol a zab. Az árpave­tés. jól fejlődik. A burgonya már a földben csírázik. „Ko­rán, idő előtt teljesítettük a vetéstervet“ — újságolja az elnök, s a völgy felé néz. Lenn a völgyben az egyéniek dol­goznak, vetik az árpát, a bur­gonyát. A Vörös Csillag leg­alább három fejhosszal meg­előzte az egyénieket. Pezsgő, eleven élet, alkotó munka honol most a Vörös Csillagban. Ennek a szellem­nek még nyoma sem volt feb­ruár előtt. ■k Amikor Gyetván József hosszú távoliét után megérke­zett a faluba, bizony rossz hír­ben állt a Vörös Csillag. Fel­bomló félben volt. A tagokból kezdett kiveszni a közös mun­ka szeretete. Január vége felé már annyira voltak, hogy mindegyiknek kifelé állt a rúdja. Az emberek elhagyták az állatokat, az éhség fojto­gatta a teheneket, juhokat. Ugyanakkor a réten kinn ma­radt a sarjú, renden rohadt a here, a szarvaskelep ... Rá­adásul kiszántottak négy hold lucernát és ugyanannyi herét. A megmaradt takarmányt „csákiszalmája“ módjára pusz­tították, pazarolták. A tagok immel-ámmal dol­goztak. Későn kezdtek, korán végeztek, s közülük többen jogtalan jövedelmet élveztek. A megalkuvás, a tehetetlen­ség, a közömbösség, a mun­kák igazságtalan díjazása, a szövetkezeti demokrácia láb­bal tiprása sorvasztotta a Vörös Csillagot. Takács Pál elnök, Ujj Antalné párttitkár szinte tehetetlenül nézték, né­melykor pedig maguk is elő­idézték a bomlást. A Vörös Csillag akkori helyzete felhá­borította a szövetkezettel szimpatizáló dolgozó paraszto­kat, s kiűzte belőlük a szö­vetkezés gondolatát. Mások viszont kárörvendezve vár­ták a szövetkezet elpusztulá­sát. A szakadék széléről kellett visszarántani a Vörös Csilla­got. < * Gyetván megjelenése méh­kassá változtatta a falut. A ta­gok közül többen szakítottak a korábbi kilépési gondolattal, s bizalommal vették körül az új elnököt. E tagokban még parázslóit a szövetkezet iránti szeretet csöppnyi szikrája. Az egyéniek közül többen ferde szemmel néztek rá, s ahol módját találták, sértegető sza­vakkal bántalmazták. „Ide jött nyomorogni a jó állásból." „Miért nem maradt nyugton Pesten. Ha be akar vinni a szövetkezetbe, bizisten itt had­ja a foga fehérét.” „Egy fecske nem csinál nyarat.” így és eh­hez hasonlóan gúnyolódtak, fenyegetőztek. Maga Takács Pál, a volt elnök is úgy vigasz­talta: „Kevés vagy te ide, Gyetván.” A járási osztályon sem fukarkodtak. „Kossuth- díjat 'kapsz, ha rendet tudsz csinálni a Vörös Csillagban.” Ezt adták neki útravalóul. Pár nap alatt minden tag­gal beszélt. Bizony voltak, ákik nem bíztak benne. Gondolták, ez sem lesz jobb, mint Takács, ezt is be lehet folyásolni. Egy­két ember majd kevés'lesz ne­ki, mások meg mostohák. Az alapszabályhoz . ragaszkodó, igazságot szerető tagok azt kérték tőle: díjazza -megfele­lően a munkát úgy, ahogy az a munkaegységkönyvben elő van írva. Bíztak benne. Meg­ígérték, segíteni fogják. Nemes Sándor tagjelölt is — aki szor­galmas, jó munkás — felaján­lotta segítségét. ★ Gyetván elvtárs ilyen vegyes légkörben látott munkához. Első dolga volt, hogy kialakít­sa a munkaszervezetet. Java­solta a közgyűlés összehívását. A gyűlésen megalakították a növénytermesztési äß az állat- tenyésztési munkacsapatot, amelynek munkáját egy füg­getlenített brigádvezető, Bér­céit Gyula irányítja, s ellen­őrzi. Berceli Gyulát azért sza­vazta meg a tagság, mert igaz­ságosan értékeli az elvégzett munkát, jól tud számolni, s nem lehet őt lekenyerezni. A két munkacsapatvezető, Szá- szik István, és Varga Károly párttagok. Mindketten munka­szerető, kötelességtudó embe­rek. A tavaszi munkák időbeni végrehajtása céljából a köz­gyűlés megbízta a vezetőséget a tavaszi munkaterv kidolgo­zásával. Amikor ez kész leit, a munkatervet újra a közgyűlés elé vitték, ahol a tagok azt kiegészítették, s elfogadták. A vezetőség hetenként ülésezik. Megbeszélik a heti munkáfel- adatokat és értékelik az elvég­zett munkát. A végzett bian­kóról a vezetőség havonta szá­mol be a közgyűlésnek. Megdi­csérik a jól dolgozókat, s ké­mény bírálatbán részesítik a hibát elkövetőket. Például Fülé József éjjeliőr elhagyta a mun­kahelyét. Épp akkor éjjel egy előhasú üsző eHett, s a borjú emberi segítség híján elpusz­A JOVO GÉPÉI * Irta: /. I. Artobolevszkij akadémikus /'Ylyan csodálatos kor- szakban élünk, ami­kor az emberiség legmeré­szebb álmai válósulnak meg, amikor áz, ami még nem is olyan régen elérhetet­lennek tűnt, reális való­sággá lesz. Néhány évtizeddel ezelőtt például aligha lehetett vol­na elképzelni, hogy atom- villanytelepek szolgáltas­sák a villanyenergiát ipa­runk és mindennapi szük­ségletünk számára! Az SZKP XX. kongresszusá­nak irányelveiben pedig nagy kapacitású atom- villanytelepek építése sze­repel. Á század elején való­szerűtlennek tűnt volna a Föld mesterséges útitársai­nak megalkotása is. A mes­terséges útitársak megolko- tásán már dolgoznak, terve­zik a bolygóközi közleke­désre szolgáló űrhajókat. Áz elektrotechnika, az automatika, a távvezérlés területén tett tudományos felfedezések sokat jelenté­nek a gépipar számára is. A Szovjetunióban már sok automatikus gép, szerszám­gép és gépsor működik. Azonban ezek a bonyolult berendezések egyelőre még szűkkörűen specializáltak. Mindegyik aútomatagép vagy automata gépsor csak egyfajta gyártmány előállí­tására, vagy megmunkálá­sára szolgál. Az automati­zálás ilyen fajtája nem mindig teszi lehetővé az ipar gyors átállítását, egy­féle gyártmány termelésé­ről a másikra való átállá­sát. Az utóbbi években létre jött a technológiai folya­matok automatizálásának új iránya. Ez az irány azoknak az automatikusan vezérelt gépek és géprend­szerek megteremtésének útján fejlődik, amelyek le­hetővé teszik különböző tí­pusú és formájú termékek gyártását, vagy megmun­kálását. Munkatársaimmal együtt, a hatodik ötéves tervben „a_ jövő gépeinek“ megalkotásán dolgozóm. Olyan gépeket akarunk al­kotni, amelyek speciális szerkezettel ellátva, telje­sen automatikusan végzik el a fémmegmunkálás min­den technológiai műveletét. tűit. A közgyűlés múükaegy- séglevonással büntette Füle Józsefet. A tervszerű, következetes munka, s a helyes irányítás eredménye az lett. hogy a szö­vetkezet egy hét alatt befejezte a tavaszi növények vetését. Gyetván elvtárs ez idő alatt nagyon keveset tartózkodott az irodában. Helyszínen irányítot­ta, szervezte, ellenőrizte, segí­tette a mezei munkát. ★ A példás, tervszerű, közös munka arra késztette a falu dolgozó parasztjait, hogy meg­változtassák korábbi rossz vé­leményüket a Vörös Csillagról. Mondták is többen „ezek a ta­gok még sohasem dolgoztak ilyen lelkesen. Mintha kicserél­ték volna őket." Amilyen ko­rán csák lehetett, munkához láttak. A dolgozó parasztok már hazamentek a mezőről, de a tsz-tagok még akikor is dol­goztak. Javul, s egyre barátib­bá válik a tsz-tagok és a dol­gozó parasztok viszonya. „El­lenségből” barát lett. A tsz hengerrel, vetőgéppel, boroná­val segíti az egyéniek munká­ját. Az egyéniek igen me­legen érdeklődnek a szövetlce- zet életéről. Mióta új elnök van öt dolgozó paraszt kérte felvételét a szövetkezetbe. Cso­dálják a sertésállományt, külö­nösen a szép, gömbölyű mala­cokat, s azt kérdik: mikor ad el nekik a tsz a malacokból, mivel anyasertéseket akarnak belőlük nevelni. A tagolkkal való emberséges bánásmód, a tervszerű munka egységessé kovácsolta a tagsá­got. S az eredmények mögött ott látni az egyszerű, szilárd jellemű embert: a kommunis­ta Gyetván Józsefet. Ez a helyzet most Nógrád- sápoh, a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben. Lantos László Képzeljünk csak el egy ilyen gépet akár általános körvonalaiban munka köz­ben, mondjuk egy fémmeg­munkáló szerszámgépet. A speciális szerkezet per­forált kártyára, vagy mág­neses szalagra írja a gép „munkaprogramját“. A rejtjelek külön számokból, vagy pedig folyamatos függ­vényből állíthatók össze. A rejtjelt tartalmazó szala­got behelyezik a gép prog­ramozó szerelvényébe. Amennyiben a „programot” folyamatosan számokban adták meg, úgy azok jelen­tősége meghatározott elekt­romos impulzusokat vált ki a szerelvény mechaniz­musában. Ezek a jelzőim- ’-«ulzusok tovább jutnak a vezérlő szerelvénybe, on­nan pedig az elektronké­szülékek megadják a géb­nek a szükséges rendelke­zést. parancsot. Megfele­lően változik az előtolás nagysága és iránya, a vágás sebessége stb. Ebbe az automatikus gép­be úgynevezett visszakap­csolási rendszert is alkal­maznak, amelynek az a fel­adata, hogy ellenőrizze a gyártmány pontosságát. A szerszámgépet könnyen át lehet majd állítani kü­lönböző gyártmányok ké­szítésére. Ehhez mindössze annyi kell. hogy a „progra­mozó“’ szerelvénybe a meg­felelő kártyát, vagy szalagot helyezzék be az új feladá- tokát tartalmazó rejtjellel. Az elektronikus berendezé­sek megadják az „utasí­tást“ a szerszámgépeknek és ellenőrzik annak végre­hajtását. pzek az automatagépek nem is olyan sokára megjelennek a szovjet gyá­rakban. Azt hiszem, hogy a hatodik ötéves tervben már elkészülünk vele. Merőgazdasági kultúrnapol megyénk tii községében (Tudósítónktól) A falu szocialista átalakulá­sát elősegítő, a falu életével, lakóinak munkájával foglal­kozó, a parasztság múltját és jelenét bemutató filmeket ve­títenek ma és holnap me­gyénk tíz községében a me­zőgazdasági kultúrnapok ke­retében. Karancsalján és Mát- ramindszenten a Szakadék, Nagylócon és Vanyarcon a Körhinta, Nőtincsen a Lelep­lezés kerül bemutatásra. Lu- dány halásziban a Válasz- úton-t, Patvarcon a Tűzke- resztség-et, Bocsárlapujtön a Talpalatnyi föld-et játsszák. Zabaron az Üldözés-t vetítik. Szügy ön a Hajnal a Nyemán felett című film kerül bemu­tatásra. Növendékeket vesz fel az Állami Balett Intézet A magyar állam megad minden támogatást ahhoz, hogy az Állami Balett Intézet növendékei állami költségen a legalaposabb képzést nyerjék kilenc éven keresztül. Az in­tézet keretén belül működik egy általános és középiskola. A vidéki gyerekek az intézet diákotthonában élnek. A má­sodik évtől kezdve a növen­dékek részt vesznek a Ma­gyar Állami Operaház mun­kájában. Felvételre jelentkezhet min­den fiú és leány gyermek, aki a tánchoz kedvet érez, elvé­gezte az általános iskola első három- osztályát és nem töl­tötte még be a tizenegyedik évét. A felvételi vizsgára a je­lentkezések május 1-től 15-ig lesznék. A vidéki gyerekek írásban jelentkezhetnek. A jelentkezők írásbeli értesítést kapnak a felvételi vizsga idő­pontjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom