Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-07 / 28. szám

1956. április 7. SZABAD AM.ItÁn 3 mrADimcÁR» UOCí... ...mindé"«« beérik abúza7eqterem 3 rozs Két rekordot is tar Egyrészt a kukoricának legnagyobb a termése a ?“*** szemesterménye "£.ÜJ: másrészt a legjob silotakarmány. * Az emberi élelmezésbe IS jelentős szerepet játszi! •<iy például nagyérték tápszer készül belőle cse csemők számára. * Eqy kq. zabban eqy ta karmányegység van, eq kq. rozsban 1.18 és eq kq árpában 1.21 — a kuko ricában pedig kg-onkin 1,34 ta karmányeqyséq. * A kukoricaszalmában másfélszer annyi táper van, mint más gabonafaj ták szalmájában. Ezér Igen Jól |ár, aki répaszelet tel besilózza vagy szecs kázva megeteti. Azok a tehenek, amely télen silókukoricát kap nak, súlyban gyarapodnak és zsírosabb tejet adnak Az ilyen tejből készült va különösen jóízű. A kukorica a Jól megmű veit, laza talajt szerei Ezért készítsük elő qondo san a szántóföldet — a ku korica busásan megfize érte. • A legnaqyobb termés úqy érhetjük el, ha a ku koricát négyzetesen, fesz késén vetjük. Többféle érési fokot kÜ lönbözietünk meg: viaszérést és a teljes órést. Egyazon földöt termett, egyazon fajta jú szemek vizsgálaíáná kitűnt, hogy minél fiata labb a kukorica, annál ki sebb a zsír- és keményítő tartalma, viszont anná több fehérje és cukor van benne. Éppen nagy cukor tartalma teszi olyan zama tossá a gyenge zöldkuko- rícát. Ha hibridmagot akarunk tenyészteni, arra kel ügyelnünk, hogy a bibéké ne ugyanannak a növény nek. hanem egy másik faj tának a himpora terme kenyítse meg. Ezt úgy ér jük el, ha a közelében má sik fajta kukoricát ültetünk és virágzás előtt letörjük címereket, hogy a másik fajta hímpora termékenyít se meg bibét. A kukorica erős gyökér zete megjavítja a taia szerkezetét. Ha egy kuko ricatő összes gyökereit egy vonalban egymás után rak ránk, több kilométeres hosszúságot kapnánk. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqraű meqv«l bizottságának lapia Felelős kiadó: Haidú lózsef Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Salgótarján. Damianicb út 2. Telefon 18 ?4 19 74 16 83. Törlesztik: a Mesvet Postahivatal Hirlaposnáiva és hínaokézbesltö postahivatalok atoflzeíésr oosta- hivarafoknát és kézbesítőknél. Havi előfizetési d!1 3.50 Ft Szikra Lapnyomda Budapest Vili.. Rökk Szilárd u. 6. Felelős vezető: kolncár Mihály tározattal. A végrehajtó bizott­ság köteles ismertetni a mező- gazdasági állandó bizottsággal a vonatkozó határozatot. Az áilandó bizottság megismeri a határozatot, számba veszi a községi nyilvántartások alap­ján, hogy százalékosan egy termelőre mennyi vetésterület esik. Ellenőrzi, hogy jól szá­mította-e ki a hivatali appará­tus (például agronómus) az egyénekre lebontott területet, ellenőrzi, hogy közhírré tet­ték-e a vonatkozó határozatot és hogy egyénenkint tudatosí­tották-e a termelőkkel a tenni­valókat. A rendelet jó végrehajtása érdekében kezdeményezi és megszervezi a falugjmlést a tö­megszervezetek segítségével (Népfront. MNDSZ. DISZ ter­melési bizottság), ahol megtár­gyalják az általuk előkészített tervet. Ezen belül gondoskod­nak arról, hogy például az ig'a- erővel nem rendelkezők föld­jét szántsa fel elsősorban a gépállomás, gondoskodnak a vetőmagcsávázás megszervezé­séről, megszervezik a dűlőfele­lős hálózatot, amelyen keresz­tül nyilván tudják tartani egy­részt a vetés előrehaladását, másrészt azt. hogy milyen mi­nőségben végzik el a dolgozó parasztok a vetést. Amennyi­ben hiányosságot észlelnek, azt Gyorsítsuk mrg a mezei munkákat! Elérkezett a mezei munka dandárja. Az időjárás, a talaj állapota majd mindenütt le­hetővé teszi a szántást, a ve­tést. Szúpatak szövetkezeti község vezetői táviratban je­lentették: „Április 4-e tisztele­tére 100 százalékban teljesítet­tük a tavaszi kalászosok vetés­tervét." A pásztói Szabadság Tsz is befejezte a kalászosok vetését. A vetési munkában élenjáró szövetkezetek vezetői idejében és helyesen szervez­ték meg a mezei munkát, s jól kihasználták a vetésre ked­vező időjárást. Megyénk — a jelenlegi ered­ményeket mérlegelve — két hetet késett a mezei munkákkal. Legfő­képpen a dolgozó parasztság­nál nagy az elmaradás. Pél­dául a salgótarjáni járás mind­össze 14,4 százalékra teljesítet­te a tavaszi árpa vetéstervét. Nem sokkal jobb az eredmé­nye a rétsági, s a szécsényi járásnak sem. A versenyben élenjáró balassagyarmati já­rásnak is csak 56,8 százalékos a vetésterv teljesítése. A szá­mok azt mutatják, nincs ok a további késlekedésre, meg­nyugvásra. Aki későn vet, vé­konyan arat. Mi okozta az elmaradást? A kései kitavaszodás mun­katorlódást idézett elő. Egyes községekben nagy a kapkodás, a tervszerűtlenség, mivel a ta­nácsok nem nagy gondot for­dítanak a mezei munkák irá­nyítására, szervezésére, ellen­őrzésére. Tehát most van legnagyobb szükség a mező­gazdasági termelést irányító állami szervek segítő munká­jára. A segítés legtöbb helyen hiányzik. A járási mezőgazdasági osz­tályok felelős munkatársai — főleg a mezőgazdászok — töb­bet tartózkodnak az íróasztal mellett, mint a területen, ahol a szántás, vetés folyik. Nagy Imre. a Szécsényi Járási Ta­nács Mezőgazdasági Osztályá­nak íőagronómusa a követke­zőképpen panaszkodik. „Na­gyon sok az értekezlet, s oly sok beszámolót, jelentést kell gyártani, hogy nem tudok ki­jutni a területre. Márciusban csak 7-én és 16-án tudtam ki­jutni a földekre.” Ez a bürokratikus munkastílus j«‘ll<*mző a többi járási osztályokra is. A vezetőknek meg kell végre már érteniök: a vetéstervet nem az irodában, hanem a szántóföldeken kell teljesíteni! Sürgősen fel kell számolni a rendeletek, s az utasítások gyártását is. A megyei mező- gazdasági igazgatóságtól kezd­ve a községi tanácsokig papír­ra írt utasításokkal próbálják meggyorsítani a tavaszi mun­kát. A gyakorlat azt bizonyít­ja, hogy a papírmunka nem vezet eredményre. A felvilágo­sító szót, a hasznos szaktaná­csokat nem lehet rendeletek és utasítások gyártásával helyet­tesíteni. A vezetőknek most a munkaterületeken kell élniök és dolgozniok, ha kell, két-há- rom napot is eltöltve egy-egy községben mindaddig, míg be nem hozták a lemaradást. A helyszínen kell irányítani, szer­vezni a munkát. Kezd általánossá válni, hogy a községi mezőgazdászok s mezőgazdasági előadók valósá­gos „hivatalnokokká" válnak. N"olc órára járnak be a hiva­talba. s amikor letelik a nyolc órai munkaidő, szépen hazasé­tálnak. Mondani sem kell, hogy a községi mezőgazdászoknak, mezőgazdasági előadóknak nem ez a feladatuk. A Megvei Mezőgazdasági Igazgatóság kö­vetelje meg, hogy a községi agrcnómusok teljesítsék köte­lességüket. Persze eddig nem­igen teljesítették. Ennek az a bizonyítója, hogy még mindig sok a trágyakupac a felszán- tatlan földeken, késlekednek a talajvíz levezetésével, s líIájnyKÍk a dolro/ó parasztok összefogása a szántás-vetés gyors elvégzé­se céljából. A községi mező­gazdászoknak tudniok kell, hogy a hanyagság, a késleke­dés és a tudatlanság ellen egyidőben, egyszerre kell fel- lépniök, tehát nemcsak a mun­ka ellenőreinek, hanem a fej­lett termelési módszerek ter- a j jesztőinek, a szakismeretek tu­datosítóinak kell lenniök. Ezt a feladatot teljesíteni most csak a szántóföldeken lehetsé­ges. Sok helyi tanács egyáltalán nem kéri a mezőgazdasági ál­landó- és termelési bizottságok segítségét. A végrehajtó bi­zottságok tagjainak jelentős (Tudósítónktól.) Rétságon április 3-án este 7 órai kezdettel rendezték meg a felszabadulási ünnepséget, amelyen a Rétsághoz közeleső községek dolgozói; munkások, parasztok és értelmiségiek is resztvettek. Az ünnepi beszéd része sem kapcsolódik be ha­tékonyan a mezei munkák el­lenőrzésébe, irányításába. Ezen nagy erőknek a nélkülözése is jelentősen hozzájárul a súlyos lemaradáshoz. Mit telhetünk a mezei mun­ka meggyorsítása érdekében? Mindenekelőtt menetközben, a legrövidebb idő alatt változ­tatni kell a járási és községi tanácsok munkastílusán. A me­zőgazdasági termelést irányító szervek vezetői kinn a szántó­földeken segítsék a szántás-ve­tési munkákat. A gépállomá­sokra is nagy feladat hárul. Meg kell kétszerezni az egy gépre eső napi teljesítményt. Helyes, ha követik a szécsé- nvi traktoristák kezdeményezé­sét, mely szerint minden trak­toros napi 4 noranálhold iaSujmimkúi végez. Ez a mozgalom valamennyi gépállomáson megvalósítható, s nagy eredményhez vezet. A gépállomási pártszervezeteken a kommunista traktoristákon múlik, hogyan o^ümölcsöződik a gyakorlatban a szécsényiek kezdeményezése. A községi tanácsok a terme­lési bizottságok segítségével szervezzék meg a dolgozó pa­rasztok összefogását. Különö­sen azon dolgozó parasztokat segítsék, akik nem rendelkez­nek igaerővel, vagy vetőgép­pel. E téren nagy feladat há­rul a gépállomásokra is. Mi­nél előbb, a szerződésnek meg­felelően, végezzék el a talaj- munkát. A falusi pártszervezetek nyújtsanak nagy segítséget. A területen ellenőrizzék a köz­ségi tanácsok tevékenységét. Érjék el. hogy a kommunisták legyenek azok, akik példát mu­tatnak a szántás-vetésben, az őszi gabonavetések ápolásában, a lemaradók megsegítésében. után a rétsági járási tanács kultúrgárdája és a diósjenői kulíúrcsoport adott műsort. A műsor befejeztével táncmulat­ság kezdődött, amelynek bevé­telét — több, mint 500 forintot — az árvízkárosultak javára ajánlottak fel. Uj termelőszövetkezet alakult Nőtincsen (Tudósítónktól.) Ü.i termelőszövetkezet alakult felszabadulási ünnepünk előestéjén Nőtincsen. Tizenhárom nőtincsi gazda határozott úgy, hogy szakít az egyéni gazdálkodással, aláírja a belépési nyilatkozatot. 130 holdat vittek a közösbe. Szövetkezetüknek az „Április 4” nevet adták. Szinte egy percet sem vártak — más­nap, április 4-én, máris megkezdték a közös munkát. Hozzá­láttak a búza vetéséhez. 16 hold búzát vetnek. Ügy tervezik, hogy 12 holdon újvetósű lóherét, 6 holdon pedig zabosbük­könyt termesztenek és nagy gondot fordítanak az állattenyész­tésre. Hírek az április 4-i ünnepségekről azonnal közlik a tanáccsal, vagy a végrehajtó bizottság­gal, hogy azok a szükséges in­tézkedéseket meg tudják ten­ni. Bevezetőnkben kifejtettük, hogy a tanács működési terü­letén a gazdasági, kulturális és szociális fejlesztést szolgálja. A községi tanács például ezért készíti el gondos alapossággal az úgynevezett községpolitikai tervet. Ebben a tervben hatá­rozza meg azokat a feladato­kat, amelyeket hosszabb idő alatt akar községében meg­valósítani. Így például a helyi gazdaság színvonalának eme­lése, fejlesztése, a községi szol­gáltatások kiterjesztése, kultu­rális. szociális intézmények (iskola, könyvtár, napközi ott­hon stb.) létesítése a közsé­gekben. Tartalmazza a megle­vő létesítmények, például köz­világítás, járdaépítés stb. bő­vítését is. Részletesen megha­tározza a lakossággal való közvetlen együttműködés alap­ián például a legelőjavítás, ön­tözés. ivóvízellátás, csatorná­zás, parkosítás, új lakóházak építése stb. kérdését. A községpolitikai terv alap- 5á> a népgazdasági terv és a helyi hozzájárulások alkotják, ilyenek a tanácsi vállalatok terven felüli nyeresége, állami vállalatok hozzájárulása, adó­prémium dologi része, költ­ségvetési többletbevétel, az ál­lamkölcsön jegyzése egy része és a lakosság által befizetett községiéilesztési hozzájárulás. A községpolitikai tervek vég­rehajtásában döntő szerepe van ezenkívül a lakosság által felajánlott társadalmi munká­nak. amelynek segítségével fokozni lehet a különböző lé­tesítmények megvalósítását. Megyénkban nem egy példa van arra, hogy egy-egy épít­kezésnél, vagy útkészítésnél lényegében a lakosság társa­dalmi munkájával, segítségé­vel oldották meg ezeket a fel­adatokat. Például Diósjenőn az iskolaépítés kb. 100 000 forint értékű társadalmi munkával történt meg, Litke községben a kultúrházépítés 80 000 forint társadalmi munka hozzájáru­lással, Varsány községben több kilométer hosszú patakárkolást végeztek társadalmi munkával stb. A terv összeállításánál a lakosság igényeit, észrevételeit a legmesszebbmenően figye­lembe kell venni és módját kell találni annak, hogy® az egyes községrészekben végzen­dő munkába a lakosság minél nagyobb értékű társadalmi munkát fejtsen ki, mert így érzi magáénak elsősorban a tervet és azok alapján a leg­különbözőbb létesítményeket. Nagyorosziban április 4-én délután 5 órakor került sor a szovjet emlékmű megkoszorú­zására. A szovjet hősök sírjára a járási tanács, a járási párt- bizottság. a községi tanács, a DISZ, MNDSZ, a termelőszö­vetkezet. a földművesszövet­kezet, a sportkör és a KTSZ helyezte el koszorúit. A koszo­rúzás után este 7 órakor a kultúrházban tartottak meg­emlékezést felszabadulásunk évfordulójáról, amit az úttö­rők, és a DISZ-fiatalok kultúr- csoportjáhak műsora követett. * Nógrádsápon 200 főnyi kö­zönség gyűlt össze a falu kul- túrotthonában. ahol az iskola igazgatójának megnyitó szavai után Bölcső Pál. a rétsági já­rási tanács helyettes elnöke mondott ünnepi beszédet. * Pusztaberkin is megkoszo­rúzták a szovjet katonák sír­ját. Este pedig mintegy 120 részvevővel tartottak ünnepsé­get. Legénd dolgozó parasztjai is kultúrtermükben gyűltek össze, hogy meghallgassák Lánszki Pálnak, a rétsági já­rási tanács elnökének ünnep) beszédét. Keszegen a szovjet emlékmű megkoszorúzásával kezdődött a megemlékezés, amit ünnepi beszéd és kultúr­műsor követett. Együttműködés — Beszéljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti együttműködésről — ezzel a kérdéssel fordult a Litve- ratumája Gazeta tudósítója V. Borovoj elvtárshoz, a szovjet— magyar tudományos műszaki együttműködési bizottság titká­rához. Borovoj az asztalon heverő albumokra mutatott. — Ezeket az albumokat — mondta — magyar elvtársaink küldték. A bennük levő fényképek szemléltetően mutatják, hogyan honosítja meg a szovjet tapasztalatokat Magyarország iparában és mezőgazdaságában. Itt van például az „ASZ—100“ típusú magajáró kombájn. Ezt a budapesti mezőgazdasági gépgyár szovjet műszaki doku­mentáció alapján készítette. De a magyar mérnökök nem elé­gedtek meg azzal,, hogy egyszerűen lemásolják a mi kombáj­nunkat, hanem számos tökéletesítést végeztek rajta; diesel- motort, nyomó-ventillátort, függő szalmagyűjtőkocsit stb. sze­reltek rá. Ezt a kombájnt nemcsak a szemestermények, hanem a napraforgó betakarítására is fel lehet használni; Tapasztalataink kölcsönös gyarapítását illetőért számos ha­sonló példát sorolhatnánk fel. Különböző szerkezeti tökéletesí­tést és kiegészítést hajtottak végre Magyarországon az ugyan­csak szovjet dokumentáció alapján gyártott „DT—54" típusú traktoron, a kukoricabetakarító kombájnon, a szecskavágó­gépen és több más mezőgazdasági gépen. Egyre szorosabb lesz az érintkezés a szovjet és a magyar tudósok, technikai szakemberek között. Szovjet tudósok segítet­tek magyar barátaiknak abban, hogy a diósgyőri és a többi kohóműben tökéletesítsék a kohászati folyamatokat. Szovjet mérnökök közreműködésével épült fel Debrecenben az első golyóscsapágygyár és a szovjet hajóépítők segítségével vezet­ték be Magyarországon a hajók hegesztés útján való szakaszos építését. A budapesti „Csepel” Autógyár munkásai és mérnökei tanulmányi gyakorlatot folytattak a moszkvai autógyárban, s utána Magyarországon bevezették a gépek futószalagos gyártá­sát. Egy példát is mondok, amely országaink kölcsönös együtt­működésének gazdasági előnyét bizonyítja. Magyarországon most vezértengelyek megmunkálására szovjet típusú eszterga- padokat gyártanak. Ezelőtt egy ilyen tengely megmunkálása 135 percet vetc igénybe, az új gépen ez az idő a tizenötöd részére csökken. — Hogyan használjuk fel magyar barátaink tapasztala­tait? — Magyarországon komoly eredményeket értek el az ipar olyan ágaiban, mint a vákuumrádiótechnika, az elektrotechnika, a gépgyártás. Eredményeinket a magyar elvtársak szívesen oszt­ják meg velünk. így például megkaptuk a vákuumüveg; a vevőerősítő és a miniatűr rádiólámpák, a lumineszkáló lámpák gyártásának tu­dományos-műszaki dokumentációját. A magyar neonlámpák lényegesen jobb minőségűek, mint sok nyugat-európai cég által gyártott lámpa. Gyújtásszerkezetük tökéletesebb, élettartamuk hosszabb. Felhasználjuk magyar barátaink tapasztalatait a nagy te­herbírású magajáró úszódaruk tervezésénél is. A szovjet szén­iparban széles körben alkalmazzák a magyar dokumentáció alapján gyártott iszapszivattyúkat. Ezek könnyebbek, szerke­zetük egyszerűbb, hatásfokuk nagyobb. A szmolenszki gépgyár a magyar ipar tapasztalatai alapján zománcozott kályhákat gyárt. A magyar cserző vargák báránybőrkikészítő művészete messze földön híres. Megkaptuk e kikészítés technológiájának leírását. Kétségtelenül nagy népszerűségre tesznek majd szert nálunk azok a selyemszövetek, amelyeket a magyar textilipari szakemberek módszere szerint állítunk elő. Ezek a kelmék „nem mennek össze". Sok érdekes tapasztalatot gyűjtött Magyarországon a szov­jet orvostudomány. Hamarosan megjelennek nálunk a kontakt­szemlencsék, amelyeket Magyarországon szemüveg helyett használnak. E lencséket legtöbbször olyankor alkalmazzák, amikor a szemüveg már nem segít. Eddig igen bonyolult eljá­rással készítettük a magas vérnyomásnál és az agyérelmesze­sedésnél alkalmazott heparin és rutin preparátumokat. Magyar- országból megkaptuk a preparátumok sokkal egyszerűbb készí­tési módját. Végül megemlíthetjük, hogy agronómusaink tanulmányoz­zák a nagyhozamú cukorrépafajták termesztésénél, valamint a kukorica termesztésénél és megművelésénél alkalmazott ma­gyar módszereket. A fentiek azt bizonyítják, hogy tudományos-műszaki együtt­működésünk igen sokrétű. A közeljövőben tartjuk meg a szov­jet—magyar bizottság hetedik ülésszakát. Ezen a többi között a vasutak villamosításának néhány problémáját is megvitatjuk; A magyar vasútvonalak villamosításánál egyfázisú ipari frek­venciájú váltóáramot használnak. Ezáltal rezet és sok költséget takarítanak meg, lehetővé válik, hogy az vasúti alállomásokat nem 20—30 km-re, hanem 60, sőt több kilométer távolságra építsék egymástól. A vasútvonalak áramát iparvállalatok cél­jaira is fel lehet használni. Nehéz felbecsülni e módszer előnyét, különösen, ha számításba vesszük azokat a feladatokat, ame­lyeket a hatodik ötéves terv a közlekedés elé tűzött. íme, a két ország közötti tudományos-műszaki együttműkö­dés néhány példája. Ez az együttműködés hozzájárul gazdasági erőnk megszilárdításához, a nép jólétének emelkedéséhez. A legjobb KTSZ-ek Megyénk legjobb KTSZ- einek dolgozói adott szavukat beváltva (határidőre — néhá­nyon határidő előtt — fejezték be tervüket. Az első negyed­évet kiváló eredménnyel záró szövetkezetek legjobbjai közé a Nógrádmegveri Szegkovács, a Salgótarjáni Lakáskarban­tartó és Cipész, s a Szécsényi Ruházati KTSZ tartozik. A Nógrádmegyeri Szegko­vács KTSZ március 16-án tél­iesítetté negyedévi tervét, s a verseny során olyan kiváló eredmények születtek meg. mint Bangó József és Rácz Vilmos kovácsok 200 százalé­kos átlagteliesítménye. A Salgótarjáni Lakáskarban­tartó KTSZ március 2-1-re tett eleget vállalásának, illetve ez- időre 15 000 forinttal teljesí­tette túl azt. Ugyanígy telje­sítették túl tervüket idő előtt a Salgótarjáni Cipész KTSZ dolgozói is. A Szécsényi Ruházati KTSZ szintén március 24-én fejezte be tervét. Kisipari termelőszö­vetkezeteink nem elégednek meg ezekkel az eredmények­kel. Már úiabb fe'aiánlások- kal kezd'k meg a második ne- gedévet. hogv ne csak néhá- nvan kerül ien°k a tervet ha­táridő előtt te’iesRőiv közé, hanem többen, egyre többen;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom