Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-28 / 34. szám

1956. április 28.

SZABAD NÓGHAD

5

(Folytatás a negyedik oldalról)

Fokozott figyelmet kell fordítani a gépkocsipark .iobb kihasználására. A központi teherautófuvarozási vállalatoknál a raksúly kihasználás mintegy 12—15 százalékkal emelkedjék. Fokozni kell a pótkocsik alkalmazását és javítani kell a gépjármű-állomány alkatrész ellátását.

A távolsági autóbuszközlekedés járműállományának növelése és műszaki állapotának megjavítása céljából öt év alatt 1100 darab távolsági autóbuszt kell üzembe helyezni. Ez lehetővé teszi a meglevő járatok sűrítését és további községeknek a közlekedési hálózatba történő bekapcsolását.

A gépkocsik üzembiztonsága és karbantartása érdekében a forgalmi telepek és javítóállomások hálózatát bővíteni kell. Biztosítani kell, hogy minden nagyobb vidéki városban és ipari gócponton megfelelő forgalmi telep és javítóállomás álljon rendelkezésre.

A gépjárműforgalom fejlődése fokozott követelményeket támaszt a közúti hálózattal szemben. Ennek megfelelően iparvidékeink legjobban igénybevett fő közlekedési útjainak egyes szakaszait át kell építeni szilárd burkolatú utakká. További községeket kell bekötni az állami közúti hálózatba. Mintegy 1700 km hosz- szúságban a közutakat pormentes burkolattal kell korszerűsíteni.

4 A második ötéves terv időszakában lényegesen ki kell terjeszteni a csővezetéken történő szállítást. Mintegy 400 kilométer hosszú új csővezetéket kell létesíteni olaj és földgáz szállítására. Így meg kell építeni a Nagylengyel—Szőny, Lovászi—

Pét, valamint a román országhatár— Tiszapalkonya közötti csővezetékeket.

5. A hírközlés második ötéves tervének fontos feladata a távbeszélő- hálózat további fejlesztése. A lakosság távbeszélővel való ellátottsága mintegy 30 százalékkal növekedjék. Ennek során a távbeszélőközpontok állomás-befogadóképességét Budapesten 36 százalékkal, a vidéki városokban és községekben 27 százalékkal kell emelni Folytatni kell a termelőszövetkezeteknek, az állami és az erdőgazdaságoknak, a gépállomásoknak a távbeszélőhálózatba való bekapcsolását. A távolsági távbeszélőszolgálat megjavítása érdekében meg kell kezdeni a helyközi kapcsolás gépesítését.

Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Budapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére 1957-ben 30 kW-os. Miskolc és kb. 25 kilométeres körzete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményű televíziós adót kell üzembe helyezni. Biztosítani kell a nemzetközi televízióshálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíteni a színes televízió bevezetését. Létre kell hozni az ultrarövidhullámú rádióműsoradóhálózatot. Az országos mikrohullámú, vezeték nélküli távbeszélőhálózat megteremtésének első lépéseként, a második ötéves terv éveiben az ország mintegy harmadrészén ki kell építeni az átviteli berendezéseket.

IBeruházás, felújítás

A második ötéves terv időszakában a beruházásokat az ipar hazai nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és bővítésére, a műszaki színvonal emelésére, a mezőgazdaság termelésének növelésére és szocialista átalakításának anyagi megalapozására. valamint a lakásépítésre kell összpontosítani. A beruházások jelentős részét nem új létesítményekre. hanem a meglevőik újjáalakítására és bővítésére, és elsősorban a gépállomány korszerűsítésére és növelésére kell fordítani. A beruházások felhasználásánál figyelembe kell venni a szocialista tábor országai közötti együttműködés eredményeit. és ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágakba irányítani, amelyek a hazai adottságoknál fogva a legkedvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek.

1. Az 1956—60. években a népgazdaságba. állami erőforrásokból, hozzávetőlegesen 78 milliárd forintot, egyéb forrásokból további 2 milliárd forintot, összesen tehát mintegy 80 milliárd forintot kell beruházni, 20 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. A beruházásokat úgy kell elosztani, hogy az ipar 33—34 milliárd forint beruházásából a nehézipar fejlesztésére mintegy 28—29 milliárd forint jusson. és így a nehézipar részaránya az összes beruházásokon belül az első ötéves terv idején elért 41.3 százalékkal szemben 37—38 százalékra csökkenjen. Ugyanakkor az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben — több mint 30 százalékkal — emelkedjék az ipari nyers- és alananyag-. valamint az energiatermelésre fordítandó beruházások ösz- szege. Míg a második ötéves terv időszakában a vegyiparra fordított beruházások az e’ső ötéves tervhez kénest mintegy kétszeresükre, a villamosenergiaipari beruházások mint- e°v másfélszeresükre, a bányászati beruházások mintegy 30 százalékkal növekednek, a kohászat és a gépipar beruházásait az első ötéves tervhez képest csökkenteni ke’l. A könnvű- és éielnv'szeroarban öt év alatt több mint 4 6 milliárd forintot kell beruházni. közel 130 százalékkal többet, mint az első ötéves terv idején.

A mezőgazdaság előtt álló feladatok megalapozására a második ötéves terv során jelentősen növelni kell a mezőgazdasági beruházásokat az első ötéves terv idején meg- valósítottakéhoz képest és ezáltal a mezőgazdaság részesedését az összes beruházásokból az első ötéves terv idején elért 13.6 százalékkal szemben mintegy 17 százalékra kell emelni. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaságba befektetendő 14 milliárd forintból a termelőszövetkezetek gazdaságába közel háromszor annyit kell beruházni, mint az első ötéves terv időszakában. A termelőszövetkezetek beruházásaival elsősorban a közös állattenyésztést kell fejleszteni.

A második ötéves terv során a közlekedés korszerűsítésére és teljesítőképességének növelésére fordítandó több mint 10 milliárd forintnyi beruházásból a vasút fejlesztésére kell felhasználni 5,3 milliárd forin tot. több mint másfélszer annyit, mint az első ötéves terv idején.

A kereskedelem fejlesztésére öt év

alatt 1,4 milliárd forint beruházást kell fordítani. Ebből legalább fél milliárd forintot raktárak építésére kell felhasználni. Ezenkívül az elégtelen tárolási lehetőség további kibővítésére a mezőgazdaságban és más területeken legalább egymilliárd forintot kell fordítani.

Lakásépítésre, a víz- és gázellátás javítására, szociális, egészségügyi és kulturális létesítményekre a második ötéves terv időszakában több mint 13 milliárd forintot kell beruházni, mintegy 30 százalékkal többet, mint az első ötéves terv éveiben.

Jelentősen növelni kell a tudományos kutatásra fordított beruházásokat. Az ipari, mezőgazdasági és egyetemi kutatásokra előirányzott összeget nem számítva, a Magyar Tudományos Akadémia intézményeinek fejlesztésére — beleértve a? atomkutatást is — közel 350 millió forintot kell fordítani, három és félszer annyit, mint az első ötéves terv időszakában.

2. A bővített újratermelést a második ötéves terv időszakában a lehető leggazdaságosabb módon kell megvalósítani. Ezért a termelés növelésének jelentős részét nem új beruházásokkal. hanem a meglevő termelőberendezések jobb kihasználásával, a géppark korszerűsítésével, a munka jobb megszervezésével kel] elérni. Ily módon a meglevő termelőberendezések előnyösebb kiaknázásával, nagyobb beruházások nélkül kell biztosítani — hozzávetőlegesen — az öt évre előirányzott termelésnövekedésnek: acélnyersvasból 50. martin - acélból 30, timföldből 40, alumíniumból 50. téglából 75, kombájnokból 70. szerszámgépekből 80, gyapjúszövetből 90. kötöttáruból 40. cukorból 70 százalékát.

3. A beruházások hatékonyságának fokozása, a műszaki színvonal emelése céljából az 1956—1960. években a beruházásokból a gépek részarányát jelentősen, 30—32 százalékra kell emelni, szemben az első ötéves terv idején elért 21 százalékkal. A második ötéves terv időszakában 24—25 milliárd forintot kell gépi beruházásokra fordítani, 75 százalékkal többet, mint az első ötéves terv során.

4. Fordulatot kell elérni a beruházásokra rendelkezésre álló eszközök takarékos felhasználásában. A beruházások szükségességének és gazdaságosságának gondos mérlegelésével biztosítani kell, hogy a beruházási összegeket minden területen a legfontosabb célokra használják fel és elkerüljék a nem feltétlenül szükséges létesítmények megvalósítását. A beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a legkisebb költségráfordítással a legnagyobb gazdasági eredményt lehessen elérni. Ezért a beruházások jóváhagyását alapos gazdaságossági számítások alapján kell végezni és nagymértékben meg kell javítani a beruházások előkészítését.

Lényeges megtakarítást kell elérni a beruházások és ezen belül mindenekelőtt az építkezések költségeinél. A lakásépítés átlagos költségét öt év alatt 15—20 százalékkal kell csökkenteni. Széles körben kell felhasználni típusterveket. Szabványelemeket, olcsóbb építőanyagokat és gazdaságos szerkezeti megoldásokat kell alkalmazni, meg kell szüntetni

a tervezésben minden túlméretezést és pazarlást. A tervezési költségeket jelentősen csökkenteni kell, elsősorban a típustervek kiterjedt alkalmazásával és a műszaki tervezés lényeges egyszerűsítésével. Biztosítani kell az építkezések terveinek időben való elkészítését. Nagymértékben rövidíteni kell az építkezések időtartamát és ezzel is el kell érni a befejezetlen beruházások állományának csökkentését. Ki kell dolgozni egyes épületfajtákra az építkezés időtartamát és költségét meghatározó normákat és biztosítani kell ezek betartását.

A beruházások tervszerű, gazdaságos és határidőre való megvalósításában a beruházókat, műszaki tervezőket és kivitelezőket anyagilag is érdekeltté kell tenni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vállalatok nyereségük nagyobb részét fordíthassák beruházásokra.

5. A második ötéves terv beruházásaival meg kell teremteni a feltételeket a népgazdaságnak a harmadik ötéves tervben való továbbfejlesztéséhez. A geológiai kutatások céltudatos kiszélesítésével elő kell készíteni a szén, olaj- és földgáz termelésének 1960 után való további jelentős növelését, új erőművek építésének megkezdésével lehetővé kell tenni a későbbi években is a villa17. Életszínvonal,

A második ötéves terv időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján biztosítani kell a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelmének rendszeres növekedését, egészségügyi ellátásának és kulturális színvonalának jelentős fejlődését.

X. A második ötéves terv éveiben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének átlagosan legalább 25 százalékos növelését a munkabérek emelésével és a kiskereskedelmi árak leszállításával kell megvalósítani.

A bérrendszer fejlesztésével jelentős előrehaladást kell elérni a bérek között még meglevő aránytalanságok megszüntetésében. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a magasabb szakképzettséget kívánó és nagyobb felelősséggel járó munkát végző dolgozók bérét. Ezzel biztosítani kell a magasabb szakképzettséggel rendelkező munkások és értelmiségi dolgozók fokozott anyagi megbecsülését. Növelni kell a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkát végzők bérét.

Javítani kell a bér- és prémiumrendszert. hogy az eddiginél jobban ösztönözzön a technika fejlesztésére, a minőség emelésére, a termelés gazdaságosságának fokozására.

2. Az állami vállalatokban és intézményekben dolgozó munkások és alkalmazottak számát az 1955. évi 2 250 000-ről 1960-ra mintggy 2 450 000 főre kell növelni. El kell érni, hogy a termelőmunkában részvevők száma nagyobb mértékben emelkedjék, mint a nemtermelő munkát végzőké.

3. A második ötéves terv folyamán fokozatosan meg kell kezdeni és a harmadik ötéves few során be kell fejezni az áttérést a 7 órás munkanapra, illetve a 42 órás munkahétre.

A munkaidő csökkentését a nehéz. a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni és a második ötéves terv során be kell vezetni a 46 órás munkahetet.

4. A sokgyermekes családok részére a családi pótlékot fel kell emelni.

5 Biztosítani kell a parasztság mezőgazdaságból származó pénzbeni és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növekedését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek érvénvrejuttatásával el kell érni. hogy a szövetkezeti parasztok jövedelme gyorsabban emelkedjék, mint az egyénileg gazdálkodóké.

6. Jelentős mértékben javítani kell a nők. elsősorban a dolgozó anyák életkörülményeit és munkafeltételeit. Az anyák és kisgyermekeik egészségének fokozottabb védelme céljából a jelenlegi 12 hétről 14 hétre kell növelni a szülési szabadság időtartamát. A bölcsődei férőhelyek számát öt év a’att 27 százalékkal kell emelni. Szélesíteni kell az óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatát.

Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nők háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagymértékben fokozni kell a konzervek, mélyhűtött és hidegkonyhai készítmények árusítását. Ki kell terjeszteni az előrendelés rendszerét és az áruk házhoz szállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegytisztító-hálózatot s javítani kell a szolgáltatások minőségét. Többszörösére kell emelni n korszerű háztartási gépek eladását; öt év alatt 410 000 mosógépet, 130 000 porszívót,

mosenergiatermelő berendezések folyamatos üzembehelyezését, meg kell indítani a Duna és Tisza energiájának nagymértékű hasznosítására irányuló előkészítő munkálatokat, fel kell készülni arra, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az energia új forrását, az atomenergiát állítsuk a fejlődés szolgálatába, meg kell teremteni a feltételeket a vegyiparnak a harmadik ötéves tervben való nagyarányú további fejlődéséhez, s mindezzel meg kell vetni az élet- színvonal további emelésének alapját.

6. Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a népgazdaság állóalapjainak megóvására és fenntartására. Ezért a második ötéves terv folyamán felújításokra 30 milliárd forintot kell előirányozni, háromszor többet, mint amennyi az első ötéves terv éveiben erre a célra jutott. A nehéziparban mintegy 10 milliárd forintot. a könnyű- és élelmiszeriparban kb. 3 milliárd forintot, a mező- gazdaságban közel 2 milliárd forintot. a közlekedésben mintegy 6.5 milliárd forintot kell felújításra felhasználni. A lakások felújítására és tatarozására fordított összegeken kívül a szociális és kulturális intézmények, a víz-, gáz- és csatornahálózat felújítására, a helyi utak fenntartására mintegy 4 milliárd forintot kell fordítani.

kultúra, tudomány

63 000 padlókefélőt, 87 000 villamoshűtőszekrényt kell forgalomba hozni.

7. Az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalmát öt év alatt több mint 35 százalékkal kell emelni.

Az élelmiszereladást mintegy 29 százalékkal, a vendéglátóipar és üzemélelmezés együttes forgalmát mintegy 35 százalékkal kell növelni. Az élelmiszerfogyasztásban jelentősen emelni kell a fehérjetartalmú élelmezési cikkek arányát. A legfontosabb élelmiszerek közül 1960-ban hozzávetőlegesen 50 százalékkal több húst és húskészítményt, 35 százalékkal több zsírt és zsírszalonnát. 55 százalékkal több étolajat és margarint, legalább 19 százalékkal több cukrot, 30 százalékkal több tejet és vajat. 40 százalékkal több tojást kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. Mintegy 25 százalékkal kell növelni a forgalomba hozott sör és mintegy 75 százalékkal a bor mennyiségét; Növelni kell az üzemélelmezésben részvevők számát. Nagy gondot kel] fordítani az üzemélelmezés minőségének és kulturáltságának emelésére. Lehetővé kell tenni, hogy a vendéglői rendszerhez hasonlóan, a dolgozók többfajta. jó minőségű étel közt választhassanak.

Az áruforgalom átlagos növekedését meghaladó ütemben — több mint 40 százalékkal — kell emelni az iparcikk forgalmát 1960-ban, 1955höz képest. 1960-ban több mint 40 százalékkal több konfekcionált árut, közel 50 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjúszövetet, mintegy húszszor annyi szintetikus szálból készült szövetet, kétszer annyi gyapjúszerű műszálszövetet, 50 százalékkal több kötöttárut, 35 százalékkal több bőrlábbelit kell a lakosság rendelkezésére bocsátani mint 1955-ben. A konfekcionált áruk forgalmának növelésével egyidejűleg jelentősen ki kell szélesíteni a méret- és modellválasztékot;

Lényegesen több, szintetikus szálból készült, kiváló minőségű harisnyát, fehérneműt és egyéb ruházati cikket, valamint mikroporózus- és kreppgumitalpú cipőt kell forgalomba hozni.

Növelni kell a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére szolgáló, korszerű műszaki és villamossági cikkek forgalmát, öt év alatt 1 400 000 rádióvevőt, 91 000 televíziós készüléket kell eladni. 1960-ban 1955-höz képest hatszor több 125 köbcentiméteres motorkerékpárt, két és félszer több 250 köbcentiméteres motorkerékpárt, 75 százalékkal több kerékpárt kell forgalomba hozni.

Többszörösére kell növelni a szintetikus mosószerek forgalmát. 1960- ra mintegy 10 000 tonna mosószappannak megfelelő, a szappannál hatékonyabb mosószert kell eladni. 1955-höz képest 1960-ban mintegy 65 százalékkal több építőanyagot kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, többek között 70 százalékkal több téglát. 65 százalékkal több tetőcserepet. 80 százalékkal több meszet, 140 százalékkal több cementet. Többszörösére kell növelni a faáruk pótlására szolgáló előregvártott elemek eladását. A bútor kiskereskedelmi forgalmát 35 százalékkal kell öt év alatt emelni.

Növelni kell a kereskedelem kul- túráltságát. meg kell javítani a kiszolgálást. ki kell terjeszteni az ön- kiszolgálás rendszerét, csökkenteni kell a forgalmi költségeket. Ehhez a kereskedelmet az eddiginél több korszerű műszaki berendezéssel kell

ellátni.

A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítására öt év alatt az állami és szövetkezeti kereskedelemben 2000—2500 boltot és 900 új vendéglátóüzemi egységet kell létesíteni. A szállodai szobák számát öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell növelni. Ezzel is elő kell segíteni az idegcnfor-. galom és a kölcsönös, turisztikai célú utazások növekedését.

8. A második ötéves terv éveiben összesen mintegy 200 000, állami erőforrásokból több mint 100 000 lakást kell építeni, kétszerannyit, mint az első ötéves terv során. Az állami lakásépítési program megvalósításába — szövetkezeti lakásakció útján — be kell kapcsolni a dolgozók e célra szánt megtakarításait is. Az egyéni lakásépítés elősegítésére — elsősorban a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek, valamint a termelőszövetkezeti parasztok részére — több mint 2 milliárd forint kedvezményes, hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani. Támogatni kell a lakosság és a helyi szervek kezdeményezését a helyi építőanyagok kitermelésére. Az állami eszközökből történő lakásépítést mindenekelőtt Budapesten, a bányásztelepüléseken, az ipari központokban és a vidéki nagyvárosokban kell összpontosítani. Állami erőforrásokból, szövetkezeti alapon és az egyéni építkezések állami támogatásával a szénbányászat dolgozói számára mintegy 30 000 lakás építését kell biztosítani.

Javítani kell a megépülő lakások minőségét. Az eddiginél nagyobb mértékben kell gondoskodni a meglévő lakóépületek megfelelő karbantartásáról és felújításáról. Az állami tulajdonban levő lakások felújítására és karbantartására öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot, vagyis az első ötéves terv éveiben folyósított összeg közel négyszeresét kell fordítani. A lakosság tulajdonában levő házak javításához is jelentős mennyiségű építőanyagot kell biztosítani.

A városi lakosság ivóvízellátásának további javítását elsősorban a meglevő vízművek bővítésével és részleges újjáalakításával, egyes területeken új vízmüvek létesítésével kell elérni. Űj közkutak és kis vízművek létesítésével megfelelő ivóvízzel eddig nem rendelkező községekben másfélmillió falusi lakost kell jó ivóvízzel ellátni. Támogatni kell a lakosság kezdeményezéseit a vízellátásnak helyi erőből való megjavítására.

A háztartási gázfogyasztók számát mintegy 40 százalékkal, a villanyfogyasztásba bekapcsolt háztartások számát pedig mintegy 300 000-rel kell növelni.

Meg kell javítani a közúti és városi közlekedést, elsősorban új autó- buszjáratok létesítésével. A városi közlekedést 140 db új, korszerű villamoskocsi, 165 db trolibusz és 600 db autóbusz üzembeállításával kell fejleszteni. Mindenekelőtt Budapest közlekedését kell érezhetően megjavítani.

9. Különös gondot kell fordítani a betegségek megelőzésére, az anya- és csecsemővédelemre, a lakosság körében leginkább elterjedt betegségek leküzdésére. Az orvosi körzetek számát mintegy 15 százalékkal kell növelni. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körzetekben fokozatosan szakorvosi ellátást kell megvalósítani. Hét új kórházat, új rendelő- és gondozóintézeteket kell létesíteni. A gyógyintézeti és szülőotthoni ágyak számát mintegy 7500-zal kell növelni, ezen belül a szülészeti és nőgyógyászati ágyak számát mintegy 800-zal. Fejleszteni kell a szanatóriumokat.

Az orvosok számát öt év alatt mintegy 2300 fővel kell emelni; 1960-ban 10 000 lakosra közel 15 orvos jusson, különösen a vidéki ipari települések és a falvak orvosokkal való ellátását kell megjavítani. Ki kell szélesíteni a szakorvosképzést és továbbképzést.

Fejleszteni kell a közegészségügyi és járványügyi hálózatot. A kórházakban, klinikákon és szanatóriumokban meg kell javítani a betegek élelmiszer- és gyógyszerellátását.

A gyógyításban hasznosítani kell az orvostudomány legújabb eredményeit, tovább kell folytatni a nagy hagyományokra visszatekintő magyar orvostudomány kutatásait, főként -az ipari ártalmak és a fertőző betegségek megelőzésére, valamint a vérkeringési zavarok gyógyítása terén.

Tovább kell javítani az ipari települések és üzemek egészségügyi helyzetét. Munka- és balesetvédelemre, valamint üzemi, egészség- ügyi — szociális létesítményekre öt év alatt több mint 1 milliárd forintot kell beruházni, másfélszer any- nyit, mint az első ötéves terv idején. Biztosítani kell az üzemekben,

(Folytatás a hatodik oldalon)