Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-21 / 32. szám

1956. április 21. SZABAD NOGR'in 7 o*/ ru&c/if A búza után legfontosabb növényünk a kukorica. Holdanként a legnagyobb ta­karmányértéket adja. Kitűnő étrendi ha­tása következtében, minden állat szívesen fogyasztja. Kiváló hizlaló, tej- és erőter­melő takarmány. A nagy termés előfelté­tele: a jó vetőágy készítése, az időben történő vetés. Mivel a kései kitavaszodás miatt a ta­laj. és a vetési munkálatok összetorlódtak, szükséges, hogy a termelőszövetkezeti, az állami gazdasági dolgozók, az egyénileg gazdálkodó parasztok minden kedvező pil­lanatot kihasználjanak a kukorica sike­res vetése érdekében. Állami gazdasá­gainkban és termelöszöi>etkezeteinkben pedig a kukorica terméshozamának növe­lése érdekében minél nagyobb területen vessék és műveljék négyzetesen a kukori­cát ... A kőkorira négyzetes vetése Állattenyésztésünk fejlesz- sére álljanak. A jó tápanyag és fogaterő megtakarítását te- tése csak megfelelő takar- ellátás, a többszöri fogatos és szj lehetővé mányalap biztosítása útján érhető eL Takarmányalapot pedig csak úgy tudunk bizto- j gítani, ha növeljük egyik leg­értékesebb takarmánynövé­nyünk, a kukorica termésho­iá mfi ‘ í bit: Négyzetes vetésnél a tenyészterületet jobban kihasználja a növény. aamát. A kukorica egyike gépi művelés minden esetben azoknak a növényeknek, termésnövekedést eredményez, amellyel eddig sok esetben mostohán bántunk. Trágyá­Mivel nagyszámú négyzet- bevetőgépet még nem tudunk a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok részére biz­tosítani, ezért a négyzetbe ve­tést, ahol csak lehet kézzel is el kell végezni. A kézzel tör­ténő vetésnél döntő a helyes sorvonalazás. A sorvonalazást kézi vetés esetén úgy kell vé­gezni, hogy minden kukorica­sort meghúzunk, mind ke­resztben, mind hosszában és a kukoricát metszőpontokra ül­tetjük. A kézi négyzetes vetést el­zatüan tavaszi szántásba ke- eSy részét, különösen termelő- rült és keveset törődtünk az szövetkezetekben, állami gaz­ápolásával. daságokiban az új típusú A mezőgazdaság fejlesztésé. TVD—6 drótvezérlésű kuko- ről hozott párt- és kormány- rjca négyzetbevetőgéppel vé- határozat előírja, hogy a tér- , . , .... melőszövetkezetek és az álla- *ezzuk eL A §eP mukodese mi gazdaságok a vetéseket abban áll. hogy az elvetett minél nagyobb területen, a magvak tőtávolságát, vagyis a fejlett vetési módszerek alkal- fészkek menetirányban való mazásával végezzek el. lg}' a kukoricánál nagymértékben alkalmazni kell a négyzetes vetést. Mi a négyzetes vetés elő­nye? 1 Lehetővé teszi a ke­resztben, hosszában * végezhető fogatos, vagy gépi kapálást, amivel je­lentős munkaerömegtakarítást érhetünk el és jobban kihasz­nálhatjuk a fogatok és gépek kapacitását. végezhetjük rendes kapával is, Megyénk kukoricavetésének amikor a kukoricát vető dol­gozó a vetési mélységnek megfelelően a keresztezési pontokba ülteti el a kukori­cát. A kézi négyzetes vetés leg­célszerűbb módja a kézi ül­tetőgéppel (puskával) történő vetés. A kézi ültető puska megfelelően beállított mag­adagolás mellett nemcsak egyenlő mélységű ültetést biz. tosítanak, hanem lehetővé te­szi, hogy kevesebb fáradság gal, sokkal rövidebb idő alatt végezzék el a négyzetes ve­tést. távolságát egy vezérlő drót szabályozza.. A gép 70 X70 centiméter sor- és tőtávolság­ra végzi el a vetést. Napi normája 11 kh. Ä gépi négy­zetes vetés tehát közvetlenül és közvetve nagyszámú kézi­2. 3. Bevezetjük az íker«.»iros vetévt rp akarmányalapunk bizto. sen vetett táblán 30, a sorba * sításárá az elmúlt év-n vetett táblán pedig 25 mázsa cVfl^ftgikiíWftta'karí-! bctf '.S holdon ietmelfü^lku-í termett égy holágn.. ‘ „ tást eredményez. 1 kóriáat. A területet mar . ősz-\I Ebben,* gzmévben^'rnég több iyez. Biztosítja a növények tenyészterületének jobb kihasználását és Az ősz folyamán nem tudtunk a nagyobb termést. 'istállótrágyát biztosítani, így sk külö- tavasszal szuperfoszfáttal és pétisóval végeztünk műtrá­gyázást. Az elmúlt évben A négyzetes vetésnek külö­nösen azért van nagy jelen­tősége, mert munkaerőmeg­takarítás a kapáláskor van, amikor nagymértékben eny­híti a munkatorlódást. Négy­zetes vetéssel a vetőmag egyenlő távolságokban levő fészkekbe kerül, így holdan­ként mintegy 8—10 kilo­gramm kukorica vetőmaggal kell kevesebb mint sorosvetés­nél. A tenyészterület jobb ki­szel felszántottuk, tavasszal kukoricára van szükségünk, pedig simítoztuk és fogasoltuk. Ezért úgy határoztunk, hogy az idén 18 holdon termelünk kukoricát. A tavalyi jó ered meny után az idén szintén hibridkukoricát vetünk. Saj­nos, a tervezés hibájából a kukoricát nem tudjuk egy először vetettünk hibridkuko- táblában elhelyezni, így a ricát, a vetésnél a gépállomás négyzetes vetés helyett — mi­segített. blégy holdon sorba, vei a kukoricatáblák 1—2 holdasak — bevezetjük az iker soros vetést. Nem feled kezünk meg a trágyázásról sem. Alaptrágyának szuper­foszfátot, a fészkekbe pedig négy holdon pedig négyzete­sen végeztük el a vetést. A gépi vetés lehetővé tette — különösen a négyzetesen ve­tett táblán — hogy háromszor pétisót adunk, géppel és kétszer kézzel meg­kapáljuk. A jó munka ered­ményeképpen a terméstöbblet nem maradt el. A négyzete­Okosi József a szécsényi 11. Rálcóczi Tsz elnöke A dolgozó a vonalazott terület keresztezési pontjaira ülteti a kukoricát. használásával a növény foko­zott mértékben megkapja a fejlődéshez szükséges tápanya­gokat. Lehetővé válik, hogy a tápanyagok (víz, hő, nap­fény, levegő) egyidejűleg és egyenletes elosztásban állan. A hibridkukorica 1.5—.70 százalékkal növeli a termésátlagot Ahhoz, hogy magas kuko- melési viszonyok mellett hol- ricatermést érjünk el, szüksé- dánként 5—6 mázsával^ néha ges a megfelelő minőségű ve- ennél is többel fizet. Erre már tőmag. Nemesítőink már több megyei viszonylatban is van mint egy évtizedé folytatják példa. A berkenyéi Petőfi ter- a fajtakísérleteket és az ered- melőszövetkezet az elmúlt év- ményekkel elégedettek lehe- ben az egyik 18 holdas táb- tünk. Az Óvári ötös hibrid- Iáján hibridkukoricát vetett a kukoricából például — amely- termés 34 mázsa volt holdan- nek kiváló tulajdonságai van- ként, míg a többi táblán, ahol nak — már megyénk területé- nem hibrid volt a vetőmag, re is 4000 katasztrális holdra csak 20 mazsa volt a termés, van elegendő vetőmag. A hibridkukorica akármilyen Mi az előnye a hibridkuko- szerényen is számolunk, át­lagosan 15—30 százalékkal növeli a kukorica terméshoza­mát ricának? Elsősorban az, hogy a legjobb régi fajtáinknál is dóan a növények rendelkezé- bővebben terem. Azonos ter­Nagjobb jövedelmei, több húst és tejet biztosít a magasabb kukoricát érmés Gyorsított vágathajtási verseny indul a nógráoi DISZ-brigádok között A napokban a Nógrád me­gyei DISZ-bizottság hívására Salgótariánban tanácskozásra gyűltek össze a nógrádi szén­medence DlSZ-brigádjainak vezetői és saámos fiatal bá­nyaműszaki vezető. A tanácskozáson Csillag Jó­zsef elvtárs, a tröszt műszaki osztályvezetője a gyorsított vágathajtásról tartott előadást. Csillag elvtárs előadása után a tanácskozáson élénk vita alakult ki a jelenlévő brigád­vezetők és műszakiak között. A legvitatottabb probléma a műszaki feltételek biztosítása volt. Ahogy a felszólalók el­mondották. sok gondot okoz nekik a fúrószárak mérete és minősége. Bagyinszki István kazári DISZ-brigádvezető azonban nemcsak a fúrószá­rak méretét és minőségét ki­fogásolta. hanem, amint el­mondotta. még ezekből a fúró­szárakból sem kapnak eleget, pedig a fogásmélység növelé­séhez, ami viszont a gyorsí­tott vágathajtás egyik legfon­tosabb alapfeltétele, jó és megfelelő hosszúságú fúrószá­rak kellenek. Felmerült a ta­nácskozáson a rossz ürescsil­le- és a bányafaellátás. vala­mint a fúrógéphiány is. Csillag elvtárs a felszólalá­sokra adott válaszában bizto­sította a gyorsított vágathajtá- si mozgalom részvevőit a mű­szaki feltételek biztosításáról. A gyorsított vágathajtási mozgalom május 1-én indul és eddig 11 DISZ-brigád csatla­kozott hozzá, hogy sikerre vi­gye ezt a születő új mozgal­mat. amelyet minden hónap­ban értékelnek és a legiobb brigád megkapja a tröszt igaz­gatójának 1000 forintos jutal­mát. Dudás Különvonat Budapestre #\r. IBUSZ a Bányász Sportkör­re! karöltve május 6-án különvo- natot indít Budapestre, a Buda­pesti Kinizsi—Salgótarjáni Bá­nyász NB I-es labdarúgó mérkő­zésre . Részvételi díj 39 forint. Jelent­kezni lehet április 29-én 16 óráig az IBUSZ-irodában. A vonat pon­tos indulását később köwölni fog­juk. Megmondom őszintén, akármerre megyek, szívesen keresem fel a gyűlésket. Jól sikerült gyűlés — hasznos, okos dolog, tudom, hogy belőle sokat tanulhatok. Oda ballagok, hol gyűlés hírét hallom — s megesik, hogy ennek néha kárát vallom. Április volt s éppen tizenhárom, péntek, Endrefalván hívták gyűlésre a népet. Jöttek is szép számmal, hogyne jöttek volna, kit ne érdekelne ország-világ dolga? „Huszadik kongresszus lesz a gyűlés tárgya, az előadó majd jól megmagyarázza, mi került ott szóba, mit keli tudni nekünk, s kérdésére választ itt kap mindegyikünk.” Így tájékoztatott szomszédom, egy derék, idős bácsi, várva a gyűlés kezdetét. Ültünk türelmesen, így telt el az este, szemünk még akkor is a főutcát leste. De tovább már nem is szaporítom a szót: nem tudtuk kivárni bíz" az előadót. Szétoszlott a tömeg, méltán zúgolódva, amiért elveszett sok értékes óra. „Most járatták velünk április bolondját!“ — hazafelé tartva, legtöbben ezt mondták. Volt ott „jókívánság”, szekérszámra való, kár, hogy nem hallhatta mind az előadó, akkor talán máskor jobban meggondolná, tehet-e egy falut úgy, mint most, bolonddá Utána meghívtak Balassagyarmatra bemutatót nézni — kapva-kaptam rajta, hisz1 elképzelésem arról úgyis kevés, milyen a négyzetes kukoricavetés, s ez a találkozó éppen erre képez: ezt mutatja be ott az Előre Téesz. Találkoztam ottan ismerőssel, sokkal, az egész járásból agronómusokkal, jó szakemberekkel, kiknek igen drága minden percük: most van a munka dandárja. Mégis árok partján loptuk a fél napot, amíg a vontató délre betolatott, s megkezdődött végre a várt bemutató, melynek eredménye — csaknem csapnivaló: annyit mi is tudtunk, amennyit ott láttunk, — sajnáltuk, hogy ezért órák hosszat vártunk! Azt hiszem, mindkettő tanulságos eset: rendezzék gondosan meg a gyűléseket! Legyen előadó, aki mindig pontos, az előadás is nemkevésbé fontos — érdekes, érthető, jó legyen a beszéd, így nyerheti meg a hallgatóság eszét. Ezzel búcsúzom is, — de nem, talán mégsem, hallgassák meg előbb találós kérdésem. Nehéz kérdés, noha rövid, alig pár szó: hova teszi pénzét doktor Kecskés László? Azért probléma ez, mert én úgy hallottam, felülvizsgálatot tartott Nagybátonyban, s az egyik betege imígy panaszkodott: „Fáj a fejem s nagyon étvágytalan vagyok.” Kecskés megnyugtatta: „Nincs itt hiba semmi, higyje el, magam sem rxigyok képes enni, mert nincsen mit, kérem; „Szó szerint így mondta... Vájon hogyan került ilyen szörnyű gondba? ' Csák az ördög tudja, komoly ez, vagy vicc-e, hiszen kettőezer és hétszáz a füve. En azt hittem eddig, ennyi pénzből akad mindennapra neki néhány szerény falat. Úgy látszik, tévedtem. .. Tán gyűjteni kéne, hogy legyen szegénynek nagyritkán ebéde?! Talán, ha pár forint kalapjába hullna, remélhető, hogy egy kissé elpirulna. S úgy-e, olvasóim, e pirulás ráfér, orvoshoz nem illő, gúnyos tréfájáért? A MILLSZEKUNDUMOS ROBBANTÁSRÓL Lapunk előző számában kö­zöltük Sartóris Kálmán elv­társnak, a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt igazgatója elő­adásának első részét, amelyet a szénmedence élenjáró dol­gozóinak március 22-i értekez­letén ismertetett. Az előadás első részében a millszekun- dumos robbantás lényegéről és előnyeiről volt szó. • Miután ismertettük a mill- szekundumos robbantás lénye­gét és előnyeit, vizsgáljuk meg, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a nógrádi bánya­üzemek e korszerű robbantási módszer alkalmazásában. A Mizserfai Bányaüzem a millszekundumos robbantás bevezetésének eredményekép­pen 15 százalékkal növelte teljesítményét, a Kazári Bá­nyaüzemnél ez az emelkedés 14,5 százalék. Kossuth-tárón született a legjobb eredmény, ahol 22 százalékos a teljesít­ménynövekedés. A millszekundumos robban­tás előnyeinek ismeretében összefoglalhatjuk, hogy e rob­bantási módszer tökéletesebb és 6zélesebbkörű elterjesztése nyomán milyen eredmények várhatók. 1. A fajlagos robbanóanyag- fogyasztás csökkenésével egy­idejűleg a füstgázképződés kisebb lesz, tehát javul a munkahelyek levegője. 2. A millszekundumos rob­bantás bevezetésével a szel­vény kidolgozása tökéletesebb lesz. Nő a fogásmélység és a csákánymunka erősen lecsök­ken. Más szóval: megnő a munkahelyek termelékenysége. 3. A teljesítmény megnőve- | 1 kedésével, mivel teljesítmény­bérezés van, megnő az egy műszakra eső kereset, tehát megjavul a bányászok szociális helyzete, mert a nagyobb tel­jesítményért nemcsak arányo­san több bér jár, hanem a progresszió is nagyobb mér­tékben érvényesül. Ismeretes, hogy a millisze­kundumos robbantás beveze­tése csak a sújtólégmentee és az I. osztályú sújtóléges bá­nyákban lehetséges. Tehát ki­tűzhetjük feladatul, hogy min­den bányánkban ahol nincs sajtólég és ahol az csak I. osztályú, bevezetjük a millsze­kundumos robbantást, persze csak akkor, ha a széntelep- vastagság is megfelelő. A mátranováki új altáróban most folyik a millszekundu- mos robbantás bevezetése, több bányában pedig, mint például a Katalin lejtősaknában az I. telepen tervbe Vettük az alkal­mazását. Egyesek, és itt néha nem ki­vételek a lőmesterek sem, ab­ban a hitben élnek, hogy a millszekundumos robbantás annál jobb lesz, minél bőveb­ben töltik meg a lyukakat robbanóanyaggal. Amint is­mertetésünkben elmondtuk ez helytelen, hiszen túltöltés ese­tén a robbantás szétszórja a lerobbantott szenet, tehát ne­hezebb lesz a rakodás. Túl­töltés esetén elveszik, nem csökken a fajlagos robbanó­anyagfelhasználás, sőt az illető csapat robbanóanyagmegtérí­tésre köteles. Ezenkívül, ha a szükséges robbanóanyagnál többet használunk fel, csak rontjuk a munkahely levegő­jét, A túltöltésen kívül elég gyakran előforduló hiba, hogy sok csapat nem törekszik a fúrólyuk, azaz a fogásmélység növelésére, pedig köztudo­mású, hogy a íogásmélység növelése nemcsak a robbanó­anyag fajlagos kihasználását javítja, hanem a különböző improduktív idők lecsökken­tésével igen nagy mértékben növeli a teljesítményt. Például a fogásmélységnek 1 méterről 1.8 méterre való emelése azo­nos munkakifejtés mellett 20 százalékkal növeli a munka termelékenységét, az pedig a bányászok keresetének javu­lását is eredményezi. A harmadik hibát a sokat emlegetett ürescsilleellátási zavarok okozzák, hiszen ha nincs mibe rakodni, elveszik a millszekundumos robbantás biztosította előny. Mai értekezletünkön a tech­nika fejlesztésének különböző módjai közül ezért tűztük napirendre a millszekundumos robbantást, mert ez a teljesít­mény emelésének az egyik leg­hatásosabb módszere, továbbá azért is foglalkoztunk vele, mert a millszekundumos rob­bantás a rakodás gépesítésé­nek is első, kiinduló lánc* szeme Arra kérem tehát a meg­jelent elvtársakat, hogy saját üzemükben és munkahelyeiken legyenek szószólói és megvaló­sítói a millszekundumos rob­bantás bevezetésének, lépje­nek fel a mutatkozó hibák ol­len, mert csak így tudunk sikeresen harcolni a Központi Vezetőség múlt év novemberi technikai fejlesztéséről szóiiS határozatának teljesítéséért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom