Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)
1956-04-21 / 32. szám
Majakovszkij: Vlagyimir Iijics Tudom hogy nem a hősök zúdítják lávádat, forradalom. Könyvmolyok meséje mind, ami bakján hősöket dicsért! De hoqy ne zendűl jön dalom Érette, lljicsért? Agy nélkül mit sem ér a tab. Aqy nélkül a kéz tehetetlen. Hol erre, hol arra dobálta magát a viláq teste fejetlen. Minket eladtak, hoqy leöljenek, zord harci zaj harsant az égre fel — de íme, kinőtt már a viláq felett Lenin, mint óriási fej. Tengelyek köré gyűlt a föld, megosztva. És minden kérdés egyszerű. Mert megmutatkozott, hogy a káoszban csak két világ van, bár roppant méretű. Az egyik — nem egyéb, mint has, csupa has. A másik — Milliókká nőtt ezerek — szilárdak, mint a szikla, a vas. Föltor nyosodó izomtömegek. Most már látjuk a célt. Rajta, tovább! Tud|uk, hol van — elsöpörni — szemét! Tudja a láb, kinek tiporja meg rút tetemét. Félre, aki haboz és nyafog! „Várjunk?” Csiga-szó, meg ne rontson» Tudja a kéz, kire fog fegyvert, s hogy halált kire ontson. Füstölög a föld, tüze lobban, s végig a nép börtönein, mint bomba, kirobban a név: Lenin! Lenin! Lenin! S a versem nem holmi legyőző, nem az ünnepeltet legyezqetem. — Én Leninben a világ, s a magam egyező hitét dicsőítem. Költő másképp nem is lehetnék, Hisz’ nincsen méltóbb — dalra — tárgy ötágú csillagokkal fényes egednel, Oroszországi Kommunista Párt, 1920 (Kardos Pál fordítása) IRIGYLÉSRE MÉLTÓ EMBEREK Április 22-én a kommunis- h°"ap aíau háro^.szor volt nálunk a kórházban. Mindig ellenőrizte, hogy milyen bánásmódban részesülünk, hogyan gyógyulunk. A lenini útmutatás teljesítése ták, a felszabadult népek, de a kapitalista és gyarmati sorsban lévő országok dolgozóinak milliói is valameny- nyien nagy tisztelettel és lelAmint Eczet elvtárs beszélt, kesedéssel emlékeznek meg arcáról le lelhetett olvasni a Leninről, aki 86 éve ezen a nagy szeretetet. és megbecsü- napon született. Sokat beszél- lést, amelyet Lenin elvtárs nek tanításairól, munkássága- iránt érez. Ezt bizonyítják ról, érdemeiről. Talán már azok a szavak is, amelyeket nincs is a földön olyan felnőtt beszélgetésünk végén monember — talán egy diák sem dott. — aki ne ismerné Lenin ne- _ Elvtórsam!. .. olyan em- vét. Egyesek azért, mert a fel- bert mint Lenin volt Bár szabadulásuk Lenin elvtars- csak még ma js giné! A szocianak a nép koreben végzett lizmus építése Jg gördüléke. szervezőmunkája es az okto- h, lprm_ béri forradalomnak köszön- v u hető elsősorban. Mások azért, " mert az ő tanításai alapján u fogják maid magukat megsza- IWänCSKfiSZIüOl a 66 éves No- badítani a kapitalizmus bilin- Vl^k András, a forradalom ide- cseitől, s vannak olyanok is, több mint két évig volt akik ellenségeskednek a leni- Lenin elvtárs közelében. Öt is ni tanításokkal és félnek an- felkerestem egv délutánon, nak megvalósításától. ". , . . „. — Lenin!... mosolyra nyílt Bár sokan hallottak Lenin- a szája, miután jövetelem célról. ismerik a nevét, tanításait, ját megmondtam. — Én jól is- arcképét, azonban ma már na- mertem. A magyar ezred pa- gyon kevesen vannak azok rancsnokának voltam a tolmáközül, akik személyesen látták csa fs mondhatnám majdnem , . , .. , mindennap találkoztam vele. ot, vagy annakidején beszel- E]ső találkozásunk 1917 notek is vele. Két ilyen irigylés- vemberében volt Taskent váré méltó emberhez látogattam ros környékén. Ekkor oktatott el a napokban, hogy Lenin ki engem is a tolmács felada- elvtársról szerzett ismeretei met bővítsem. .... taira és utána beszédet mondott az akkor alakult magyar ezrednek, és a beszédét már én fordítottam. Először Mátranoyákra meü-' tem, Eczet Pál elvtárshoz. Ő — készséggel válaszolt- Bes2aIt a kapitálisak tevet . . ' kenvségérőr-es a proletar,a" Lenin elvtars?.;. Na- tus naoy J-énelmi hivatáságvon jó ember volt. Már meg- rói a "kabátja •-aó1 esy vörös öregedtem, de hozzá hasonló zászlót vett elő és kcFte a ma~ emberrel még nem találkoz- gvarokat, hoev hűek ™arad' tam.;; a jóság, szerénység iunak e zászlóhoz. mer-L' CS^- mintaképe volt... Nagyon sze- ez ala tömörülve vívhatják 1 rette a becsületes dolgozó em- 3 néPek szabadságát. bereket — mondta Eczet elv- Nagyon gyakran mondotta társ, majd így folytatta. — A ”^a 'tt rendet, csinálunk, el- forradalom idején én is beáll- meavünk Tihozzátok is”. Ezek tam a Vörös Hadseregbe. Ott a szavak mindig eszembe vol- harcoltam több mint két évig. tak- Nagyon sokat törődött ve- Az első század parancsnoka Bármilyen kis problévoltam. Egyszer aztán a krimi mank vplt- megoldotta, ha ar- arcvonalon a fehérek elleni Fa leSalább egy kis lehetősége küzdelemben megsebesültem. *S ' °^‘ A félsziget bejáratánál fekvő A katonaságról való gondos- Melitopor város kórházába k°dását misem igazolja job- vittek. Itt jóformán csak ma- ™int hogy ° személyesen gyarok voltak. Egyheti ottlétem toppszor elment élelmiszereket, után egyszercsak mit látok: yasardín'■ ~ Egy kevés ideig Lenin elvtárs lépett be a kór- ~ondolKC,dott Novák elvtárs, ház ajtaján. Mindjárt mégis- ™aid I?°soIyra a szája és mertem, hiszen többször talál- , 2L , t- ~ Ml sokan fiata' koztunk Moszkvában, már az ,aPbak voltunk nála és úgy autójában is ültem. Öltözete minket, hogy fiaim. Nagyon kedves szavajárása most is a megszokott. Fekete ruhát seit. Sorba lekezelt velünk, szokása szerint két kézzel fogta meg mindannyiunk kezét. Aztán mindenkitől érdeklődött. és fekete kalapot vi- ,ilhoSy ~N° csak- édes ís„i, ,aim • va£.V -.Csak vigyázva, fiaim”. Mindenkit az óvatosságra intett. — Nagyon örülök, hogy Amikor hozzám ért. leült az megismerhettem Lenint — ágyamra és tőlem is megkér- mondotta végezetül, dezte: hogy érzem magam, „, maid tájékoztatott a front ál- .. ze, az elvtarsak méltán lásáról, meg a magyar munka- büszkék és irigylésre méltóak, sok életéről, mivel akkor már hiszen az emberi haladás leg- az ellenforradalmárok győz- nagyobb tudósával, a népek tek. Mindent olyan pontosan nagy tanítómesterével szemé- tudott. mintha Magyarország- Ívesen beszéltek, együtt har- 101 iott vo,na- coltak valamennyiünk jobb Nagyon vigyázott ránk. Két jövőjéért. Lenin elvtárs fogalmazta meg a nehézipar elsődleges fejlesztésének szükségességéről szóló tételt. A Szovjetunió hatodik ötéves terve ennek megfelelően a nehézipar és az alapanyagtermelés további gyors, hatalmas fejlesztését állítja előtérbe. „A hatodik ötéves tervre azt a feladatot tűzzük ki, hogy jelentősen felemeljük a vas és acél termelésének eddig elért színvonalát“ — mondotta Bulganyin elvtárs a hatodik ötéves terv irányelveit ismertetve. „1960- ban hazánkban mintegy 53 millió tonna nyersvasat termelnek majd, vagyis 3,8-szor annyit, mint 1940-ben; 68 300 000 tonna acélt, vagyis 3,7-szer annyit, mint 1940- ben, 52 700 000 tonna hengerelt árut, vagyis négyszer annyit, mint 1940-ben“. Ap új ötéves terv. „1960-ban IS§5- . höz viszonyítva a szénbányászat termelésének növelését 52 százalékban, a kőolaj termelését 91 százalékban és a gázkitermelést majdnem az 1955-ös négyszeresében írja elő“ — mondotta Bulganyin elvtárs. Az alapanyagtermeléssel párhuzamosan óriási arányokban fejleszti öt év alatt a Szovjetunió a gépgyártást és a fémfeldolgozást is: ezekben az iparágakban 1960-ra mintegy 80 százalékkal nő a termelés. „Kommunizmus = szovjet hatalom + az egész ország villamosítása“ — állapította meg annakidején Lenin elvtárs. A hatodik ötéves tervben folytatják a Szovjetunió villamosítását. Az irányelvek szerint öt év alatt az, áram- 'emelésnek 88 százalékkal növekednie, a villamos- kell i „j, teljesítményének a erőműve teljesítmény 2,2-sze- jelenlegi . emelkednie. Fon- resére kell ',ní szerepel a tos feladatke. ögazdaság vil- tervben a mez ■téves terv- lamosítása: az o kétszeresére időszak alatt . államosított kell növelni a v. re kell fe- kolhozok számát, L a gépál- jezni a szovhozok és ‘t. lomások villamosítása ^ető- Felhasználva az új le. z új ségeket, a Szovjetunió a, 9Í~ ötéves tervben nemcsak gantikus vízierőművek sorozatát építi meg, hanem több, egyenként 2—2 és fél millió kilowatt teljesítményű atomerőművet is létesít. Lenin elvtárs kezdettől fogva azt hirdette, hogy a Szovjetuniónak gazdasági téren utói kell érnie és meg kell előznie a legfeljettebb kapitalista országokat. Sok területen ez máris megtörtént, s a hatodik ötéves terv célkitűzései elősegítik, hogy a Szovjetunió minden iparágban megszerezze az elsőséget. Ezt szolgálja az ipari össztermelés 65 százalékos növelése, amelynek következtében a Szovjetunió 1960-ban háromszor annyi ipari árut termel, mint 195C-ben és 5,3-szor annyit, mint 1940-ben, a háború előtt, „Á hatodik ötéves terv megvalósítása révén a Szovjetunió 1960-ban több acélt, villamosáramot, cementet, fűtőanyagot termel majd, mint most Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország együttvéve ... 1940-ben mintegy 6 millió tonna, 1955-ben több mint 22 millió tonna cementet gyártottunk, 1960-ra pedig 55 millió tonnára kell emelkednie a cementgyártásnak. Összehasonlítás kedvéért megemlíthetem, hogy az Egyesült Államok 1955-ben mintegy 52 millió tonna■ cementet gyártott“ — mondotta kongresszusi beszámolójában Bulganyin elvtárs. Három kiragadott Példát ismertettünk, de az új ötéves terv minden részletében ki lehet mutálni, hogy a kongresszus felhasználta, méghozzá alkotó módon alkalmazta Lenin elvtárs útmutatásait. Joggal jelenthette ki Bulganyin elvtárs az egész Ikongresszus nevében: „Vlagyimir Iijics Lenin örökül hagyta ránk azt az ismert tanítását, hogy nem lehet hosszú időszakra és komoly sikerre számító terv nélkül dolgozni. Az ötéves tervek kidolgozásában és megvalósításában követett gyakorlatunk a lenini útmutatás teljesítése“. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nap.jaiöan állandóan szoros kapcsolatot tartott a forradalom egyszerű katonáival. Lenin 1917. április 16-án este 11 órakor érkezett a Finn- pályaudvarra, ahol munkások, katonák és matrózok ezrei nagy lelkesedéssel fogadták. Lenin a Kremlben az egyik „kommunista szombaton“ a munkásokkal együtt részt vett az eltakarítási munkálatokban. díva ma. A Szaposkov tér. Mos: #
