Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)
1956-04-18 / 31. szám
V4LAG PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÖD AZ MDP NŐ.GRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM. ÁKA: 50 FILLÉR 1956. ÁPRILIS 18. Takarékosan bánjunk minden gramm anyaggal! Megyénk gyárai és üzemei robbanóanyag-szállító ládák minden 'nagyobb tervidőszak egyikében 50 darab villamosvégén kiváló termelési eredmé- gyutacsot találtak. A villamos- nyeik és állandóan javuló ön- gyutacs ütésre robban, és eb- koltségi mutatóik mellett arról ben az esetben is fennállt a is számot adnak, hogy a különböző nyersanyagokkal sikeresen takarékoskodnak. S anyagtakarékossági eredményeikre jogosan lehetnek büszkék ipari üzemeink fizikai dolgozói és műszaki vezetői, mert ezek nagyszerű munkát takarnak, mutatják azt, hogy dolgozóinknak ma már gondot okoz az, hogy olcsóbban, kevesebb anyagfelhasználással állítsanak elő egy-egy árut. De arról is tanúskodnak a mutatók, hogy gyáraink és bányáink dolgozóinak többsége óvja, féltve ó'rzi az állami, a közösség javait. Rövidebben szólva kialakulóban van dolgozóinkban az új, születő, szocialista ember egyik legnagyszerűbb jellemvonása, a takarékoskodás. Szénmedencénk bányászai, akik az elmúlt negyedév ben országos elsőséget szereztek a termelésben, közel másfélmillió forint értékű anyagot takarítottak meg ugyanezen idő alatt. Gyárainkban is nagyméretű anyagtakarékossági mozgalom von kialakulóban, amely eddig robbanás veszélye, amely történetesen még emberáldozatot és komoly anyagi károkat is követelhetett volna. Az anyagtakarékosságtól elválaszthatatlan a rend és a tisztaság szeretete is. A Salgótarjáni Üveggyár belföldi és export készáru-raktáraiban tapasztalható példás rend és ragyogó tisztaság következménye elsősorban, hogy a raktárban már csak 1 százalékos a töréshiány a felszabadulás előtti 4 százalékkal szemben. Azonban nem mindenütt uralkodik olyan rend és tisztaság a raktárakban, és a raktárterületeken, mint a Salgótarjáni Üveggyár készáru-raktárában. A kányási bányaüzem raktárterületén fa, különböző elhasznált gépalkatrészek, csavarok, sínszegek, fúrók és különböző szerszámok találhatók szanaszét dobálva. A rónabányai üzemvezetőség rend- és tisztaságszeretetének rovására kell írnunk, hogy Saigon a műhely körül valóságos „csilletemető” éktelenkedik. A legtöbb bányaüzem kötélpályájánál a kötélcserék után a lecserélt kötél hosszú hónapokon át ott különösen az import anyagok- pusztul a kötélpálya alatt, pékéi való takarékosságban hozott szép eredményeket. Az Acélárugyárban, hogy Csák néhány anyagtakarékossági forrást említsünk, újból átömlesz- tik a horganyanód maradványokat, vagy a külföldi fehér és színes fém csapcsészék anyagát hazai temper öntvényekkel helyettesítik. Az ilyen és ehhez hasonló anyagtakarékossági eredmények vitathatatlanul értékesek, azt azonban korántsem mondhatjuk el, hogy az anyagtakarékosság minden lehetőségének kihasználásából születtek, mert legtöbb gyárunkban és üzemünkben csak akkor igyekszenek takarékoskodni az anyaggal, amikor abból valamilyen áru készül, pedig akkor is takarékoskodni kell vele, amikor az már készáruként, fogyasztási cikként, vagy éppen géppé és szerszámmá alakult állapotban kerül használatba. Sőt óvni kell az anyagot még akkor is, amikor már, akár elhasznált gépalkatrészként, akár hulladékként a gyárudvarra, vagy a bányaüzemek raktárterületeire teszik. Amint az elmondottakból egyenesen következik, az anyagtakarékosság a jó szaktudás mellett megköveteli a gondosságot, a sokoldalú körültekintést, a rend és a tisztaság szeretetét, s nem utolsósorban jó szervező- képesség is kell hozzá. Az alapos és sokoldalú szakismeretek hiányában nem tudnának műszaki és fizikai dolgozóink helyes anyagtakarékossági -eljárásokat, hasznos újításokat kidolgozni, ezért az anyagtakarékossági mozgalom szélesítése is halaszthatatlanul feitet! és sürgeti a fizikai és műszaki dolgozók továbbképzésének szorgalmazását. A dolgozók és a vezető műszakiak gondosságára és körültekintésére azért van szükség az anyagtakarékosság eredményességének fokozása érdekében, mert ezeknek a tulajdonságoknak a hiánya gyakran okoz és okozhat Váratlan károkat. Nemrégiben a szorospataA TAVASZ! MUNKÁK HÍREI Jól halad a mezőgazdasági munka Nagylócon — jelenti tudósítónk. A tavasziak vetését elsőnek a helybeli Kossuth Tsz végezte el. Az egyénileg dolgozók közül Józsa Kálmán 7 holdas gazda járt az élen. ★ Befejezték a tavaszi árpa és a zab vetését a rétsági járásban. A tavasziak vetése után hozzá kezdtek a kukorica és a burgonya ültetéséhez. A tavaszi munkák elvégzésében Nágrádsáp, Felsőpetény és Kisecset községek vezetnek. ★ Emelkedett a termelőszövetkezeték. tejtermelése az elmúlt hónapban. A járások között folyó versenyben a legjobb eredményt a pásztói járás termelőszövetkezetei érték el 7.2 literes istállóátUig- gal. Másodok a rétsági járás 6.6 literrel. A megyei átlag 5.6 liter. * ’ Vasárnap is dolgoztak a kis- terenyei gépállomás traktorosai. 14 gép indult munkába. 25 holdat szántanak fel, 50 holdon hengeréztek és 10 holdat kultivátoroztak. MAI SZÁMUNKBÓL: A pártaktivák bevonásával javítsa meg a munkát a ronv hinyi pártszervezet (2. oldal). Mit kell tudni az új jövode- lemadóról? (3. oldal). Dunántúli hétköznapok (4. oldal). Szakadék (5. oldal). Sport (6. oldal). 1 Orosz Gábor főcsapoló, a Zagyvarónái Magyar Vasötvözetgyár ♦ kiváló dolgozója, aki a felszabadulási mimkaverssnyben becsü♦ lettel kivette részét, május 1 tiszteletére is megtette vállalását'. ♦ Felajánlása szerint a sztahanovista szinthez megállapított 15 kiJ iogiramm éghető elektróda helyett csak 10 kilogrammot használ J fel. Ezzel jelentősen csökkenti az tize n költségét. Géppel négyzetesen vetette a kukoricát a horpácsi Lenin Tsz Ilyet még nem látott Hor- pács. Még soha nem vetett gép négyzetesen kukoricát a horpácsi határban. Nem csoda hát, ha az elmúlt héten, amikor a Zetor után kiguruit a négyzetbevető gép a Lenin Tsz földjére, a* kíváncsiak jókora serege gyűlt ott össze. Még Borsosbei énybol is eljöttek, ihogy megnézzék, hogyan működik, hogy takarítja meg sok-sok ember erejét, idejét. Aztán, amikor megtörtént a „bemutatkozás” nagyon örült mindenki. Kiváltképp a tsz-tagok. mert a négyzetbevető nagyon jól szuperált. És szaporán dolgozott, ami nadig a lecserélt köteleket szabály szerint leolajozva, kötéldobra kellene hajtani, és száraz helyen tartani az elszállításig. A bányaüzemek mellett a gyárak is gyakran vétenek a rend és a tisztaság ellen. 'A Salgótarjáni Acélárugyár épületei között igen sok a szétdobált értékes anyag, és elég sok a gyár udvarán a szemét is, pedig a rendetlen és piszkos gyárudvaron igen sok anyag megy veszendőbe. Célszerű lenne az Acélárugyárban —de a többi üzemeknél is, ahol szükséges —, hulladékanyag- és szemétgyűjtő ládák és helyek létesítése, s így rendben és tisztán lehetne tartani a gyárak udvarát, az üzemek és a műhelyek környékét és belsejét. Természetesen a hulladék- anyag- és szemétgyűjtő ládák és helyek létesítése még nem teremt egyből rendet és tisztaságot anélkül, ha nem szervezik meg a hulladékanyagok üzemen belül történő felhasználását, ha pedig ez nem lehetséges, akkor azok rendszeres elszállítását. A jó szervezőképesség azért kell az anyagtakarékossághoz, hogy ne fordulhassanak elő olyan esetek, mint amilyen megtörtént a ménkesi kötélpá lyával, amelyen a Nógrádi Szénbányászati Tröszt gépészeti és termelési osztályának hibájából hat hónapja húzódik a kötélcsere. Vagy talán a tröszt vezetői takarékoskodni akarnak a kötéllel? Az a véleményünk, hogy ez igen veszélyes „anyagtakarékosság“, és egy perc halasztást sem tűr a ménkesi kötélcsere. Pártunk Központi Vezetőségének múlt év novemberében hozott nagy jelentőségű határozata az önköltség csökkentésének legfőbb eszközét a munka termelékenységének növelése mellett az anyagtakarékosság fokozásában jelölte meg, ezért kéll tehát megbecsülnünk minden gramm anyagot, mert ahogyan a közmondás is mondja: „sok kicsi sokra Szécsény vezet a párosversenyben (Tudósítónktól) Pásztó és Szécsény községek között folyó párosverseny begyűjtési részének első szakasza hamarosan véget ér. A két község dolgozói parasztjai igyekeznek eleget tenni verseny vállalásuknak. Az eddigi értékelés szerint a begyűjtési versenyben a szécsényiek kerültek az élre. Szécsény Pásztá százaié kban Sertés 130 2 132, Vágómarha 121,4 87 Tojás 97,2 73 Baromfi 209 110 Tej 119,2 77 Takács elvtárs, Pásztó község begyűjtési csoportvezetője elismerésre méltó munká végez, de ezt csak egy ember teszi. A tanácstagok élenjárnak ugyan a kötelezettség teljesítésében, de ennél többet már nem lesznek. Nincs jól kihasználva a hangoshíradó, nem népszerűsítik az élenjárókat és nem bírálják a lemaradókat. Ez az értékelés még nem végleges. A hátralévő két hét még változtathat az eredményeken. A Pásztóiak a tanács és a párt- szervezet segítségével az élenjáró dolgozók bevonásával megelőzhetik a szácsényieket. Varga Albert gyón fontos az ilyen későn jött tavaszon. Nem lesz már gond a 25—30 holdas tábla megművelésére. Nem kell a tsz asz- szonyainak hetekig a kukoricába járni. .Mirít Bogdán Béla, a tsz párttitkára mondotta, az első kapa a borona lesz ennek. Utána meg a gép áll majd bele, ha nagyobbra cseperedik,. Szóval nagyon nagy segítség ez a horpácsi Leninnek. Nemcsak sok időt és sok munkaerőt takarít meg -nekik az újnak a bátor alkalmazása, hanem terméseredménynöveke- dést is jelent. Olyannyira,' hogy most már. a horpácsiak is bekapcsolódhatnak abba az< országos mozgalomba, amelyik a holdanként! 30 mázsás kukoricatermésért indult; Á horpácsiaknak megvan a lehetőségük arra. hogy szép eredményeket érjenek el. Él-, nek is maid ezekkel a Lehetőségekkel és sok más egyéb mellett most már a kukorica-, termésben is bebizonyíthatják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. JAVÍTÖRÉSZLEGET ES MINTASZALpNT hoz létre a Salgótarjáni Ruházati KTSZ a Salgótarjáni Üveggyár környékén. A javítórészleg és mintaszalón éietrehozásának célja: minél jobban kielégíteni a város és környéke lakóinak ruházati igényeit. M _ I Alj u/sag a mohorai növényvédő állomáson ? — Halló, a mohorai növényvédő Állomás7 — Igen, itt Havasy, a mohorai Növényvédő Állomás főagionómusa be- szél. . — Mennyire haladtak a növényvédőiül! munkákkal? — Most a gyümölcsfák permetezését .végezzük. Eddig 6700 termö- faegységen fejeztük bs a riiffyfakadás. előtti permetezést. A termelőszövetkezetnél motoros, a községekben pedig háti permetező gépekkel végezzük a munkát. — Mikor kezdik el a vegyszeres gyomirtást? — A gyomirtás megkezdésére már felkészültünk, csak éppen az alkalmas időt várjuk, hogy h osszá Iá thass ütik. Állomásunk ,a tavasz fclya. mäh 4200 háld őszi búza ■vegyszeres gyomirtását végzi el. 8 darab rapitox és négy darab PP-gép . áll rendelkezésünkre. Elkészítettük •már a gépek rajonírozási tervét is és amint a hőmérséklet, valamint a. gabona fejlettsége megengedi, megkezdjük a gyomir- f fást.. — Köszönjük a felvi- % tagosítást, jó munkát ki- ? vénünk. $ I ki bányaüzemtől érkezett üres megy“. ♦ A- j, : A Pásztói Állami Gazdaság „zoidámgyá| ra“ Salgótarján zöldövezetének egyik t legjelentősebb bázisa. A „gyár“ adja a í legtöbb gyümölcs, s zöldségféleséget a ♦ városi lakosságnak. ♦ A mezővárostól alig pár kilométerre | a kéklő Mátra délnyugati oldalán terül t el a ,,zöldárugyár“ nagyalmási üzem- í egysége. Itt kizárólag csak gyümölcs- t termelés folyik. A város munkásainak I innét szállítják a vitaminokban gazdag, ♦ zamatos téli almát, körtét, cseresznyét, | kajszit, szilvát, s egyéb más gyümölcs- | féleségeket. De ismerik a pásztói téli e.n | almát az északi, s a nyugati államok á- I népei is, akik import útján jutnak a X gyümölcshöz. ♦ Az emberek gyümölcsfogyasztása ug♦ rásszerűen nőtt az utóbbi éveikben. Ez ♦ bizony örvendetes, jelenség, hiszen a | gyümölcs, fényűzési cikkből a dolgozók » elengedhetetlen, és mindennapos táp- í Iáié kává vált. í A gyümölcsféléknek különösen nagy | jelentőségük van a városi emberek táp- | lálkozásában. Az élet számára nélkülőz- t hetetlen cukrokat, nitrogéntartalmú ve- I gyiileteket, zsírokat, ásványi sókat, vi- j taminokat, enzimeket, zamat-, cser és I egyéb anyagokat tartalmazzák. J Ha a városi ember táplálékában J nincs, vagy kevés a vitamin, a szerve♦ zet légyengülését okozza és olyan súlyos | betegségekhez vezet, mint a skorbút, | szembetegségek, daganatok, a szervezet I növekedésének és fejlődésének .vissza- 1 maradása és sok más, A vitaminok Jcö- | z’dl kettő a legfontosabb: az A- és a C- I vitamin. Mindkettőt bárki megleli a I kajsziban, az őszibarackban, a szilvá- t ban, a cseresznyében és az almában. A pásztói „zöldárugyár“ Ma már bátran állíthatjuk: a gyümölcsfogyasztás mennyisége, fejlődő életszínvonalunk, s kultúránk fokmérője. Az üzemegységben most végzik a gyümölcsfák erőművi ápolását. Elvégezték a talaj szerves, szervetlen trágyázását, a fák metszését, s még tart a rügyfakadás előtti permetezés. Az utóbbi nagyon fontos, művelet. Mondhatni azt, hogy a munkások frontális támadást 'kezdtek a gyümölcsfa kártevői ellen. Kétszázalékos töménységű sárgamérgét permeteznek a fákra. Ez a permetlé az összes áttelelő rovarkártevők ellen hatásos, a rovarok tojásait is pusztítja. Hatására a permetezett felületen átmenő — főképpen a bimbó lyukasztó bogarak — rovarok is elpusztulnak. h gyüsnclcsészetbsn dolgozó munkások a tavalyinál magasabb gyümölcshoza- mért küzdenek. A kemény tél után is jó termésre van kilátás. Ez azt, jelenti, bőven lesz gyümölcs az áruházakban, a piacokon, A terv szerint 350 mázsa téli almát exportálnák az északi állantokba, A közfogyasztás is ki lesz elégítve. Többek között cseresznyéből öt. meggyből 31, míg szilvából 51 mázsa kerül a tarjául piacra. A Zagyva folyó két pariján terül el a 210 holdas zöldségtermelő üzemrészle. g. A folyó jobb partján fekvő földtáblából gőzekével szántják ki a nálunk még alig ismert feketegyölceret, amely magas D-vitamin tartalmánál fogva nagy tért fog hódítani a közeliimé zésben, de a gyógyászatban is. Már helyt kapott a legújabb kiadású szakács- könyvben is. Kurzin Gyula, főkertész a következő szövegű receptet írta ki a i szakácskönyvből: „Citromos, vagy ecetes vízzel megmosott, hosszúkás darabokra vágott feketegyökeret, sós citromos vízben puhára főzzük. Szitára téve jó lecsurgatjuk. Borból, lisztből, tojásból !készült sós, palacsinta tésztába mártva forró zsírban, vagy vajban kirántjuk“. Bizony, ez nem is lehet olyan I rossz ... Itt a Zagyva-parti . földön jó í termést; holdanként 25 mázsát adott c i feketegyökér. Bizonyára másutt is si- * kerrel jár majd. a termelése. A folyó balpartján 2500 viele,gágyi * ablak látható. Alattuk 9 millió palántát * nevelnek a kertészeti dolgozók. Csupán | paprikából 2 millió palánta van. Lesz i itt bőven paradicsom, zeller, káposzta, S kelkáposzta, karalábé. Főzőtökből pél- j dóul 9 vagonnal küldenek a tarjám » piacra. Ha az idő járás közbe nem szól: zöldségfélékből nagy árubőség lesz. | A melegágyak mellett 10 kh spenót- ♦ vetés -zöldéll. A sorok között lányok ; guggolnák; szedik a szép, zöld levele- ♦ kei. Naponként két múzsa spe nótot kill- § ásnék a piacra. Ugyancsak megkezdték l a melegágyi „Jégcsap“ . retek szedését, Z piacra szállítását. Három hét múlva a | zöldhagymát is értékesítik. Ebből is j nagy mennyiség lesz, hiszen 100 mázsát » diiggattak el a földbe. A korai fejéssalá- í Ha két hét múlva, a karalábé pedig ma- í jus elején lesz kapható a púinon. Mind- | keltő, ' zöldségf éleségből . 25 000—25 000 i darabot nevelnek a melegágyakban. ♦ A ,.zöltíárugyárban‘ tehát teljes, kőpad- J tással ■folyik a termelés, hogy Salgótar- I ián népe 'korán hozzájusson az olcsó és f b'őválajztékú, vitamindús. gyümölcs,- s | 'zöldségfélékhez. • (lantos) j
