Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)
1956-04-11 / 29. szám
1956. április 11. SZABAD nSgrXd Miért nem sikerült a nagybátonyi műszaki értekezlet? Az első negyedév Kikeres lezárása után a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt fizikai és műszaki dolgozói hozzáfogtak a második negyedévi feladatok megoldásához. Az új negyedév 6ikere nagyban függ az előkészületektől, amelyek napjainkban folynak. Az előkészületek során a szénmedence három körzetében: a zagyváiban, a mi- zserfaiban és a nagybátonyiban a tröszt vezetői a bánya- és szolgáltató üzemek vezetői előtt beszámoltak az első negyedév eredményeiről és a tapasztalatok alapján megszabták az új feladatokat. A tröszt vezetőinek beszámolói elsősorban arra voltak hivatottak, hogy segítséget adjanak az üzemek vezetőinek a műszaki értekezletek ég ezt követően a termelési értekezletek megtartásához. A nagybátonyi értekezlet, ahol Vörös Lajos eivtárs, a tröszt termelési osztályának vezetője tartott beszámolót, csak kis részben tudta betölteni ezt a szerepet. Ennek több oka van. Tanulságos lesz, ha a legfontosabbakat megvizsgáljuk.; Közismert tény, hogy a szénmedence súlypontja egyre in- • kább a déli üzemekbe tolódik át. Ezzel természetszerűleg az jár együtt, hogy ezek az üzemek mind nagyobb termelési feladatokat kapnak, természetesen e nagyobb feladatok megoldásához megvannak a lehetőségeik is. Persze, ha a megnövekedett feladatokat mindenki úgy fogadná, mint Fuchs Jenő eivtárs. a szorospataki üzemvezető, aki az értekezleten kijelentette, hogy ő „ideges és nem tud hozzászólni“, akkor tényleg nem jutnánk egyről a kettőre. Fuchs elvtárs e megnyilatkozása egyáltalán nem volt méltó egy olyan bányaüzem vezetőjéhez, amelynek dolgozói jogosan büszkék eddigi nagyszerű eredményeikre. A tröszt déli bányaüzemei összteljesítmény tekintetében hosszú idő óta élenjárnak a ezénmedencében, azonban kalória-terveik teljesítésével mindig bajok vannak. A nagybátonyi osztályozó vezetője. Káldi József elvtárs, már több ízben panaszkodott — éspedig jogosan —, a bányaüzemektől érkező szén minőségére. Hányásról például gyakran érkezik a kasokban sár, néhány lapát szénnel álcázva. Az ilyen ese- j szaki vezetők ellenőrző munkájának hiányáról is beszélnek; Igen sok a pala is az osztályo- zóra érkező szénben. Az ilyen és hasonló esetek után tehát teljesen jogos a kalójúa-tervek megemelése. Az értekezleten az is megállapítást nyert, hogy a bányaüzemek kimutatásai szerint a palaszázalék csökken, viszont csökken a kalória is. Ez egy különös rejtély, amelynek megoldásában egészen bizonyos, hogy nagy szerepe lesz a megemelt kalória-tervek teljesítésének. Tehát nagyon időszerű lesz, ha a jövőben az üzemvezetők a mennyiségi tervek teljesítése mellett a minőségre is több gondot fordítanak, ahelyett. hogy a kalória-tervek felemelése miatt végig panaszkodnak és így sikertelenségre ítélnek egy fontos értekezletet. A harmadik ok, ami miatt a nagybátonyi értekezlet nem érte el célját, abban keresendő, hogy Vörös elvtárs beszámolója igen kevés útmutatást adott az üzemek műszaki vezetőinek a termelési értekezletek megtartásához. pedig az első negyedévben, főleg a szovjet módszer szerint megtartott termelési értekezletek gazdag tapasztalatokat adtak, amelyeket feltétlenül hasznosítani kell más helyeken is. Az értekezlet sikertelensége felvetette azt az elgondolást, hogy az ilyen megbeszéléseket a jövőben jobb lenne központilag megtartani, csak az üzemvezetők részére. Acélgyári vasakarat PAPP ISTVÁN kétszeres szakma kiváló drót- k&tő, a huzalmű dolgozója, az Acélárugyár legjobb tervtel. Jesitől közé tartozik. Május 1- re tett felajánlása szerint 10 nappal előbb fejezi be áprilisi tervét. Felajánlása minél biztosabb sikere érdekében már a hónap első napjaiban is 300 százalékon felül tér. melt LANTOS SÁNDOR az Acélárugyár GSZ Á.üzemá- nek kovácsa május 1-e tiszteletére vállalta, hogy az első negyedévben elért 154 százalékos teljesítményét 2 százalékkal növeli. Ezenkívül szer. számmegtakaritást és minősé, qileg kifogástalan munkát ajánlott fel. A hó eltelt néhány napján átlagosan 160 százalékot ért el yy^onrK-y^wvnooQQpoooooooooooooooojoooeoooooooom Egy percig sem késlekedhetünk a verseny további szervezésével! Szorospatakon két DISZ-brigád vezet a versenyben Szorospatakon április 4 után sem hagyott alább a munka- verseny lendülete. A május 1 tiszteletére indult versenysza- kaszban az utóbbi napokban különösen két elővájó DISZ- brigád tűnt ki. Az egyiket Papp Béla vezeti, ez a brigád állandóan 150 százalék jelett teljesíti napi tervét, a másik pedig a Brabás István brigádvezető irányításával rendszerint 150 százalékos napi teljesítményt ér el. Az új versenyszakaszban javított eredményén Ruzsinszki Pál fejtési brigádja is, amely régebbi 140 százalék körüli napi teljesítménye helyett az utóbbi időben állandóan jóval tek egyes kányási dolgozók lel- j 140 százalék felett teljesíti ter- kiismeretlensége mellett a mű- • vét. // Szénadományotokkal ti is segítsetek az árvízkárosultakon" — Felhívás a nógrádi bányászokhoz — A napokban tért vissza Salgótarjánban az a három bányászküldött, aki a Zagyvái« rakodó szénosztályozójának és gépműhelyének ajándékát, a dolgozók Illetmény szenéből összegyűjtött szénszállítmányt kísérte el a bajai árvízkárosultakhoz. Az osztályozói és gép- műhelyi dolgozók a küldöttek beszámolóiból értesültek arról, hoev a mohácsi és a bajai árvízkárosultak még több szénnek is hasznát vennék. Ezért az alábbi felhívással fordultak a Nógrádi Szénbányászati Tröszt valamennyi üzemének dolgozóihoz: — Nógrádi bányászok! Gcmdoltatők-e arra, hogy amíg meleg otthonotokban pihentek, addia az árvíz pusztításainak helyére visz- szatért menekültek tüzelő- gonddkkal küzdenek? Az áradat nem kímélte a gazdasági udvarokban felrakott tűzifát sem, s az erdőkben kidöntött fákat is magával sodorta. Az épen maradt házak kiszárításául látni az íróasztal mögül Falusi elvtársat, a tröszt versengését. Asztalát félig elkészített rajzok tömkelegé borítja. Helyet próbálunk magunknak csinálni e művészi rendetlenségben, hogy közelebbről megnézzük, mivel is foglalkozik Falusi elvtárs. — Mire készülnék olyan szorgalmasan, Falusi elvtárs? — Május 1-re. Igaz, készülődésünk nem.csupán az ünnepre szól, hanem hosszabb időszakra. •— Hogy értsem ezt? — Talán látta már eddig megjelenő villámhiradónkat? Ha látta, bizonyára nem a legjobb véleményt táplálja felőle. — Valóban így van. — Aíi is tudjuk, hogy az eddigi versenyhíradók sajnos gyengék voltak, sőt nemcsak tudjuk, hanem orvosolni is próbáljuk. A minisztérium megígérte, hogy kapunk egy több színnyomású sokszorosítót. S ha ez meg lesz, minőségileg megjavulnak villámaink. Ezenkívül új kiadványokkal akarjuik meglepni nemcsak a bányász elvtársakat, hanem a bányász asszonyokat, sőt még a kispajtásokat is. — Időszaki kiadványokról van szó? — Nem, ezek közül némelyik rendszeresen megjelenik majd. — Nem beszélne kissé részletesebben róluk? — Szívesen — válaszolja — s már sorolja is: — Lesz villám, fiatalok hangja, családi villám, kispajtások híradója, villámfestő, „Törd a fejed, kispajtás", termelési totó-szelVáltozatos módszerekkel a verseny nyilvánosságáért bányász-híradó, s különféle röplapők. Közöttük kor szerint a villám a legöregebb. 1953-ban született, s azóta már szinte hagyományossá vált bányászaink lközött. Sokan szeretik, de azért akad olyan is, aki haragszik a villámra. Igaz, ez a harag nem hosszúéletű, csak addig tart, amíg a lemaradó élre nem kerül ismét. Ezután is a villám ad majd hírt az üzemek, csapatck eredményeiről, de gyorsabban, rendszeresebben és ötletesebben, mint eddig. A „Fiatalok hangja“ inast jelenik meg először. Ez a lap foglalkozik a DISZ-bri- gádalőkal, a bányász-fiatalokkal. Szükség lett volna erre már régen, de csak most tudjuk megvalósítani. Bizonyára örömmel fogadják fiataljaink az ő külön híradójukat. A „Családi villám"-ot nem adjuk ‘ki rendszeresen, csak egyes alkalmakkor lát napvilágot, például most május 1-én, két oldalon. Első oldalán számokkal, forintokkal mutatjuk meg, mit jelent egy- egy kieső műszak a bányász családjának. Második oldalán ételreceptekkel, szabásmintákkal. gyermeknevelési ta. nácsadával lepjük meg a bányászasszonyokat. Igen sokat várok a kispajtások híradójától is, amely havonként egyszer jelenik meg. Ehhez könyvjelzőt mellékelünk, amelyen meglátni majd azt a papát, aki a legtöbb szenet termeli, de rajta lesz annak a pajtásnak is a képe, áki a legjobban tanul. Bizonyára hoz. a főzéshez, az összedőlt épületek felépítésére tervezett, helyileg készítendő tégla kiégetéséhez szén kell, sok szén. Csupán a mohácsszigetiek tízmillió téglát akarnak égetni, ehhez 320 vagon porszénre lenne szükségük. Mi bányásszuk a szenet, nekünk kell segíteni elsősorban. A zagyvái rakodó osztályozójának és gépműhelyének dolgozói havi keresetük egy részén felül átlagosan négy mázsa szenet ajánlottak fel illetményükből és így 11 vagon szenet küldhettünk Bajára. Ez azonban még nem elegendő, ezért fordulunk most hozzátok: szénadományotokkal ti is segítsetek a károsultakon. Ha szénjárandóságából mindenki csak négy mázsát ad, akkor már 400 vagonnal gyűjthetünk össze. Mi, zagyvaiak szívesen adtuk a szenet. Bízunk benne, hogy felhívásunk nálatok is meghallgatásra talál. bányász-édesapákra, hiszen van-e olyan papa, aki ne szeretné, ha a kisfia olyan könyvjelzőt vinne haza az iskolából, amelyiken az ő képe van?.. i A „Törd a fejed, kispajtás": rejtvény a pajtáscüc részére. Ez már készen is van. Nézze meg például, milyen kérdések vannak: függőleges 20. Kétszeres élüzem. Vizszintes 5. Hátul kullog (hónapok óta) ... Ennél a gyerekék, meg a nekik segítő szülök is játszva, szórakozás közben megismerik a legjobb és leggyengébb bányaüzemeket és eredményeiket. Hasonló célt szolgál a kép- rejtvény is, helyes megfejtése után nem marad el a kispajtások jutalma sem. Az első díj egy-két ietes jutalom üdülés lesz. Ezenkívül társasjátékokat osztunk ki a megfejtők- nék. Ilyen társasjáték például a „Csille Janiból vájár lesz“. Ez igen tanulságos szórakozás. mert izgalmas formában tanítja meg a gyermekeket a balesetvédelem szabályaira. Ha például a versenyző bábuja olyan kockába kerül, amely azt jelzi, hogy Csille Jani rosszul fogja a csillét, vagy otthon felejtette a bőrsapkáját, aikkor a bábunak több koékát vissza kell mennie, s nehezebben jut a célba. Feltételezzük, hogy a játék hatására nem egy gyermek kérdi majd meg: „Apukám, te miért nem hordod a bőrsapkát? Téged nem küldenek vissza ?" Alkalom nyílik a verseny- nyel kapcsolatos totózásra is. Erre lesz hivatott a „Tippenyen rajta lesznek a trösztök, üzemek, a frontfejtések, elő- vájások és a műszakiak, az ő eredményeikre kell tippelni. A 12 találatot itt is díjazzuk. — Milyen egyéb módszerekkel akarják a versenynyilvánosságot megjavítani? — kérdem. — Minden bányász-moziban megszervezzük a bányász-híradókat — válaszolja Faltisi elvtárs. — Mizserfán és Szó-1 rospatakon például rendsze-f résén bemutatjuk a lcét üzem versenyénék eredményét. Ezenkívül különféle röplapokat szerkesztünk. Többék között a bányász népboltdkba kikerülő papírzacskókra a Még a felszabadulási verseny legforróbb napjaiban történt, hogy asszonyküldöttség állított be a mizserfai bányaüzem vezetőségéhez. Az asszonyok — Berta Lászlóné, Bende Jenőné, Pádár János- né és társaik — arra kérték a bánya vezetőit, biztosítsák a jobb talbó-ellátást a bányász- férjeiknek, akik többet akarnak termelni, de jelenleg sok idejük megy veszendőbe a hiányos talbó-ellátás miatt. „Mi asszonyok is azt akarjuk, hogy Mizserfa ismét élüzem legyen" — mondották a küldöttség tagjai. Keresve sem lehetne ennél beszédesebb példát találni arra, hogy a szocialista munkaverseny ma már — közügy. Eredményeiről, vagy a dolgozók munkáját megnehezítő hibákról már nemcsak a gyárakban, munkahelyeken esik szó, hanem a családi otthonokban, esti beszélgetések közben is, és a dolgozók családtagjai is mindinkább felelősséget éreznek a verseny sikeréért. Nagy öröm, hogy már erről számolhatunk be! De ugyanakkor figyelmeztetés is a mizserfai eset. Arra figyelmeztet, hogy azoknak, akiknek bármilyen szerep jut a verseny szervezésében, irányításában, megnövekedett a felelősségük, hiszen a dolgozók fokozódó alkotó vágyának kibontakoztatását kell segíteniük a közös ügy nagyszerűségéhez méltó gondossággal, körültekintéssel. Most, április 4 után, az a legfontosabb feladat, hogy a lelkesedés, amely a felszabadulási verseny során sok száz tonna acélt, csaknem félszázezer tonna szenet eredményezett terven felül üzemeinkben és bányáinkban, továbbra se csökkenjen. Dolgozóinkból most sem hiányzik az egészséges versengési kedv, az élénk kezdeményező szellem. Ezt bizonyítja, hogy az Acélárugyár április 5-1 termelési értekezletein közel 1000 dolgozó vállalta második negyedévi tervének túlteljesítését. Hogy ez a lelkesedés érlel-e olyan, sőt jobb eredményeket, mint amilyenek az utóbbi hetekben születtek, az attól függ, hogyan szervezik meg üzemeinkben a versenyt. A szervezés nem csupán abból áll. hogy papírra vessük, rögzítsük a dolgozók felajánlásait, noha ez is fontos része a munkának. Éppen ezért a jövőben nem szabad megismétlődnie annak, ami Duclos- aknán történt: a márciusi normalapokat — amelyeket a rendelkezések szerint március 5-ig ki kellett volna adni — csak április 3-án osztották ki a dolgozóknak, akik így sem. felajánlásukat, sem teljesítményeiket nem tudták nyilvántartani. A papírmunka azonban csak egyik része a szervezésnek, amelynek során elsőrendű feladat, hogy pártszervezeteink, szakszervezeteink a legfontosabb célkitűzésekre összpontosítsák a dolgozók erőfeszítéseit, felhívják figyelmüket a bánya, vagy üzem megoldást váró kérdéseire. Helyes, ha a dolgozók termelési tervük túlteljesítését vállalják — kell a több szén, tűzhely, eke, kapa —, de nem helyes, ha csak ezt vállalják, hiszen nemcsak több, de jobb minőségű és olcsóbb árura van szüksége az országnak. Ehhez pedig egyrészt takarékoskodnunk kell az anyagokkal, másrészt a Központi Vezetőség novemberi határozatának megfelelően szüntelenül, fáradhatatlanul tökéletesítenünk szükséges a gépeket, technikai folyamatokat. Mindez a felszabadulási verseny idején kissé háttérbe szorult. A pártszervezet népnevelői, az üzemi bizottságok és a szakszervezeti bizalmiak most akkor szervezik igazán jól, eredményesen a verseny új szakaszát, ha megértetik ezeket az összefüggéseket a dolgozókkal, ha segítenek nekik abban, hogy saját munka- területükön kivegyék részüket e nagy feladatok megoldásából. A következő napokban, hetekben el kell érnünk, hogy a verseny középpontjába mindinkább a technikai színvonal emelése, az anyagtakarékosság és az önköltség- csökkentés kerüljön. Szakszervezeteink egyedül, a műszaki dolgozók közreműködése nélkül nem tudják helyes irányba szervezni a versenyt. A technika fejlesztésének távlatait, az üzem korszerűsítésének problémáit a műszakiak ismerik legjobban. Nekik kell hát erről rendszeresen, alaposan tájékoztatni a munkásokat, kérve és igénybe véve azok segítségét. De az a feladat is a műszakiakra vár, hogy bátorítsák a munkásokat, támogassák őket ötleteik, kezdeményezéseik megvalósításiban, s magasabb műszaki képzettségükkel segítsenek nekik egy-egy újítás tervének kidolgozásánál, hiszen sokszor csak a rajztudás, vagy a számításokhoz szükséges matematikai felkészültség hiánya tartja vissza az egyszerű dolgozót attól, hogy hasznos javaslatot tegyen gépe tökéletesítésére, vagy a gyártási folyamat korszerűsítésére. A munkások és műszakiak szoros együttműködése, közös munkálkodása hatalmas sikereket eredményezhet. A felszabadulási verseny tüze még frissen lobog a szívekben a sikereken felbuzdult dolgozók ezrei vágynak arra, hogy a jó tapasztalatokat felhasználva, fokozzák eredményeiket. A lelkesedést csökkenni hagyni — bűn az ország, a társadalom ellen. Pártszervezetek, üzemi bizottságok, műszaki vezetők! Egy percig sem késlekedhetünk a verseny további szervezésével! A végzett munka eredménye Szénbányászati üzemeink legközelebbi bányaüzem ei ed-1 legtöbbje a hó elei lemara- ményeiről beszámoló anyagot f dása után — sok nehézséggel megküzdve — ismét az élenfogunk nyomtatni. így az asszonyok is 'közvetlenül értesülnek férjeik munkájának eredményeiről. Szeretnénk terveinket mielőbb megvalósítani, hiszen a bányászok nagyon várják már ezeket az anyagokat. Bízom abban, hogy a minisztérium hamarosan elküldi a várt gépet és akikor hozzákezdhetünk a rajzos szövegék sokszorosításához — fejezte be nyilatkozatát Falusi elvtárs. Rövid látogatásom során meggyőződtem róla, hogy a tröszt versenyesei sokoldalúan akarják terjeszteni, ismertetni a verseny eredményeit. Ha szép terveik megvalósulnak, ezék ösztönző hatása bizonyára újabb lendületet ad a ver- senynék. Most már azt szeretnénk mielőbb látni, hogy a jó elképzelésékből, helyes tervekből — valóság legyen! vény, újítási, ésszerűsitési ez ^ ösztönzőleg hat majd a lek" röplap. Ezen a szelvé- Hortobágyi András járók közé került. Nagybátony, Szorospatak, amely már eddig is az elsők között teljesítette tervét, az utóbbi napokban is a két első helyet foglalta el. Több üzemegységünk van azonban az adósok között. A negyedév első napjaiban adósságukat még fokozták. Kövessék ezek az üzemek is az élenjárók példáját, igyekezzenek ismét visszajutni az élenjárók csoportjába. ÉLENJÁRÓK: Nagybátony: 352 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. Szorospatak: 324 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Mátranovák: 242 tonna többlet. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János, Mizserfa: 183 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Ménkes: 48 tonna többlet, Üzemvezető: Szabó János, főmérnök: Cserjési Miklós. Kisterenye: 38 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmér* nők: Sándor Gáspár. Tiribes: 1 tonna többlet- üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. ADÓSOK: Kányás: 133 tonna tartozás: üzemvezető: Kovács b. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Zagyva: 208 tonna tartozás, üzemvezető: Simon Ernő. főmérnök: Harmos Mihály. Róna: 339 tonna tartozás, üzemvezető: Bükkhegyj János, főmérnök: Laczkó István. Kazár: 370 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd gy. István. főmérnök: Kreffli Iván. 'Iröszt: 451 tonna többlel.
