Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-11 / 29. szám

1956. április 11. SZABAD nSgrXd Miért nem sikerült a nagybátonyi műszaki értekezlet? Az első negyedév Kikeres le­zárása után a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt fizikai és mű­szaki dolgozói hozzáfogtak a második negyedévi feladatok megoldásához. Az új negyedév 6ikere nagyban függ az előké­születektől, amelyek napjaink­ban folynak. Az előkészületek során a szénmedence három körzetében: a zagyváiban, a mi- zserfaiban és a nagybátonyiban a tröszt vezetői a bánya- és szolgáltató üzemek vezetői előtt beszámoltak az első negyedév eredményeiről és a tapasztala­tok alapján megszabták az új feladatokat. A tröszt vezetőinek beszámo­lói elsősorban arra voltak hi­vatottak, hogy segítséget adja­nak az üzemek vezetőinek a műszaki értekezletek ég ezt kö­vetően a termelési értekezletek megtartásához. A nagybátonyi értekezlet, ahol Vörös Lajos eivtárs, a tröszt termelési osz­tályának vezetője tartott be­számolót, csak kis részben tud­ta betölteni ezt a szerepet. En­nek több oka van. Tanulságos lesz, ha a legfontosabbakat megvizsgáljuk.; Közismert tény, hogy a szén­medence súlypontja egyre in- • kább a déli üzemekbe tolódik át. Ezzel természetszerűleg az jár együtt, hogy ezek az üze­mek mind nagyobb termelési feladatokat kapnak, természe­tesen e nagyobb feladatok meg­oldásához megvannak a lehető­ségeik is. Persze, ha a megnö­vekedett feladatokat mindenki úgy fogadná, mint Fuchs Jenő eivtárs. a szorospataki üzemve­zető, aki az értekezleten kije­lentette, hogy ő „ideges és nem tud hozzászólni“, akkor tényleg nem jutnánk egyről a kettőre. Fuchs elvtárs e megnyilatkozá­sa egyáltalán nem volt méltó egy olyan bányaüzem vezetőjé­hez, amelynek dolgozói jogosan büszkék eddigi nagyszerű ered­ményeikre. A tröszt déli bányaüzemei összteljesítmény tekintetében hosszú idő óta élenjárnak a ezénmedencében, azonban kaló­ria-terveik teljesítésével min­dig bajok vannak. A nagybáto­nyi osztályozó vezetője. Káldi József elvtárs, már több ízben panaszkodott — éspedig jogo­san —, a bányaüzemektől ér­kező szén minőségére. Hányás­ról például gyakran érkezik a kasokban sár, néhány lapát szénnel álcázva. Az ilyen ese- j szaki vezetők ellenőrző munká­jának hiányáról is beszélnek; Igen sok a pala is az osztályo- zóra érkező szénben. Az ilyen és hasonló esetek után tehát teljesen jogos a kalójúa-tervek megemelése. Az értekezleten az is meg­állapítást nyert, hogy a bánya­üzemek kimutatásai szerint a palaszázalék csökken, viszont csökken a kalória is. Ez egy különös rejtély, amelynek meg­oldásában egészen bizonyos, hogy nagy szerepe lesz a meg­emelt kalória-tervek teljesíté­sének. Tehát nagyon időszerű lesz, ha a jövőben az üzemve­zetők a mennyiségi tervek tel­jesítése mellett a minőségre is több gondot fordítanak, ahe­lyett. hogy a kalória-tervek fel­emelése miatt végig panaszkod­nak és így sikertelenségre ítél­nek egy fontos értekezletet. A harmadik ok, ami miatt a nagybátonyi értekezlet nem ér­te el célját, abban keresendő, hogy Vörös elvtárs beszámolója igen kevés útmutatást adott az üzemek műszaki vezetőinek a termelési értekezletek megtar­tásához. pedig az első negyed­évben, főleg a szovjet módszer szerint megtartott termelési értekezletek gazdag tapasztala­tokat adtak, amelyeket feltét­lenül hasznosítani kell más he­lyeken is. Az értekezlet sikertelensége felvetette azt az elgondolást, hogy az ilyen megbeszéléseket a jövőben jobb lenne központi­lag megtartani, csak az üzem­vezetők részére. Acélgyári vasakarat PAPP ISTVÁN kétszeres szakma kiváló drót- k&tő, a huzalmű dolgozója, az Acélárugyár legjobb tervtel. Jesitől közé tartozik. Május 1- re tett felajánlása szerint 10 nappal előbb fejezi be áprili­si tervét. Felajánlása minél biztosabb sikere érdekében már a hónap első napjaiban is 300 százalékon felül tér. melt LANTOS SÁNDOR az Acélárugyár GSZ Á.üzemá- nek kovácsa május 1-e tiszte­letére vállalta, hogy az első negyedévben elért 154 száza­lékos teljesítményét 2 száza­lékkal növeli. Ezenkívül szer. számmegtakaritást és minősé, qileg kifogástalan munkát ajánlott fel. A hó eltelt né­hány napján átlagosan 160 százalékot ért el yy^onrK-y^wvnooQQpoooooooooooooooojoooeoooooooom Egy percig sem késlekedhetünk a verseny további szervezésével! Szorospatakon két DISZ-brigád vezet a versenyben Szorospatakon április 4 után sem hagyott alább a munka- verseny lendülete. A május 1 tiszteletére indult versenysza- kaszban az utóbbi napokban különösen két elővájó DISZ- brigád tűnt ki. Az egyiket Papp Béla vezeti, ez a brigád állandóan 150 százalék jelett teljesíti napi tervét, a másik pedig a Brabás István brigád­vezető irányításával rendsze­rint 150 százalékos napi telje­sítményt ér el. Az új versenyszakaszban ja­vított eredményén Ruzsinszki Pál fejtési brigádja is, amely régebbi 140 százalék körüli na­pi teljesítménye helyett az utóbbi időben állandóan jóval tek egyes kányási dolgozók lel- j 140 százalék felett teljesíti ter- kiismeretlensége mellett a mű- • vét. // Szénadományotokkal ti is segítsetek az árvízkárosultakon" — Felhívás a nógrádi bányászokhoz — A napokban tért vissza Sal­gótarjánban az a három bá­nyászküldött, aki a Zagyvái« rakodó szénosztályozójának és gépműhelyének ajándékát, a dolgozók Illetmény szenéből összegyűjtött szénszállítmányt kísérte el a bajai árvízkárosul­takhoz. Az osztályozói és gép- műhelyi dolgozók a küldöttek beszámolóiból értesültek arról, hoev a mohácsi és a bajai ár­vízkárosultak még több szén­nek is hasznát vennék. Ezért az alábbi felhívással fordultak a Nógrádi Szénbányászati Tröszt valamennyi üzemének dolgozóihoz: — Nógrádi bányászok! Gcmdoltatők-e arra, hogy amíg meleg otthonotokban pihentek, addia az árvíz pusztításainak helyére visz- szatért menekültek tüzelő- gonddkkal küzdenek? Az áradat nem kímélte a gaz­dasági udvarokban felra­kott tűzifát sem, s az erdők­ben kidöntött fákat is ma­gával sodorta. Az épen ma­radt házak kiszárításá­ul látni az íróasztal mögül Fa­lusi elvtársat, a tröszt verse­ngését. Asztalát félig elkészí­tett rajzok tömkelegé borítja. Helyet próbálunk magunk­nak csinálni e művészi ren­detlenségben, hogy közelebb­ről megnézzük, mivel is fog­lalkozik Falusi elvtárs. — Mire készülnék olyan szorgalmasan, Falusi elvtárs? — Május 1-re. Igaz, készü­lődésünk nem.csupán az ün­nepre szól, hanem hosszabb időszakra. •— Hogy értsem ezt? — Talán látta már eddig megjelenő villámhiradónkat? Ha látta, bizonyára nem a legjobb véleményt táplálja felőle. — Valóban így van. — Aíi is tudjuk, hogy az eddigi versenyhíradók sajnos gyengék voltak, sőt nemcsak tudjuk, hanem orvosolni is próbáljuk. A minisztérium megígérte, hogy kapunk egy több színnyomású sokszoro­sítót. S ha ez meg lesz, mi­nőségileg megjavulnak villá­maink. Ezenkívül új kiadvá­nyokkal akarjuik meglepni nemcsak a bányász elvtársa­kat, hanem a bányász asszo­nyokat, sőt még a kispajtáso­kat is. — Időszaki kiadványokról van szó? — Nem, ezek közül néme­lyik rendszeresen megjelenik majd. — Nem beszélne kissé rész­letesebben róluk? — Szívesen — válaszolja — s már sorolja is: — Lesz vil­lám, fiatalok hangja, családi villám, kispajtások híradója, villámfestő, „Törd a fejed, kispajtás", termelési totó-szel­Változatos módszerekkel a verseny nyilvánosságáért bányász-híradó, s különféle röplapők. Közöttük kor szerint a vil­lám a legöregebb. 1953-ban született, s azóta már szinte hagyományossá vált bányá­szaink lközött. Sokan szeretik, de azért akad olyan is, aki haragszik a villámra. Igaz, ez a harag nem hosszúéletű, csak addig tart, amíg a lemaradó élre nem kerül ismét. Ezután is a villám ad majd hírt az üzemek, csapatck eredményei­ről, de gyorsabban, rendsze­resebben és ötletesebben, mint eddig. A „Fiatalok hangja“ inast jelenik meg először. Ez a lap foglalkozik a DISZ-bri- gádalőkal, a bányász-fiatalok­kal. Szükség lett volna erre már régen, de csak most tud­juk megvalósítani. Bizonyára örömmel fogadják fiataljaink az ő külön híradójukat. A „Családi villám"-ot nem adjuk ‘ki rendszeresen, csak egyes alkalmakkor lát napvi­lágot, például most május 1-én, két oldalon. Első oldalán számokkal, forintokkal mu­tatjuk meg, mit jelent egy- egy kieső műszak a bányász családjának. Második oldalán ételreceptekkel, szabásmin­tákkal. gyermeknevelési ta. nácsadával lepjük meg a bá­nyászasszonyokat. Igen sokat várok a kispajtások híradójától is, amely havon­ként egyszer jelenik meg. Ehhez könyvjelzőt melléke­lünk, amelyen meglátni majd azt a papát, aki a legtöbb sze­net termeli, de rajta lesz an­nak a pajtásnak is a képe, áki a legjobban tanul. Bizonyára hoz. a főzéshez, az összedőlt épületek felépítésére terve­zett, helyileg készítendő tégla kiégetéséhez szén kell, sok szén. Csupán a mohács­szigetiek tízmillió téglát akarnak égetni, ehhez 320 vagon porszénre lenne szükségük. Mi bányásszuk a szenet, nekünk kell segí­teni elsősorban. A zagyvái rakodó osztályozójának és gépműhelyének dolgozói havi keresetük egy részén felül átlagosan négy mázsa szenet ajánlottak fel illet­ményükből és így 11 vagon szenet küldhettünk Bajára. Ez azonban még nem ele­gendő, ezért fordulunk most hozzátok: szénadomá­nyotokkal ti is segítsetek a károsultakon. Ha szénjá­randóságából mindenki csak négy mázsát ad, akkor már 400 vagonnal gyűjthe­tünk össze. Mi, zagyvaiak szívesen adtuk a szenet. Bí­zunk benne, hogy felhívá­sunk nálatok is meghallga­tásra talál. bányász-édesapákra, hiszen van-e olyan papa, aki ne sze­retné, ha a kisfia olyan könyv­jelzőt vinne haza az iskolá­ból, amelyiken az ő képe van?.. i A „Törd a fejed, kispajtás": rejtvény a pajtáscüc részére. Ez már készen is van. Nézze meg például, milyen kérdések vannak: függőleges 20. Két­szeres élüzem. Vizszintes 5. Hátul kullog (hónapok óta) ... Ennél a gyerekék, meg a ne­kik segítő szülök is játszva, szórakozás közben megisme­rik a legjobb és leggyengébb bányaüzemeket és eredmé­nyeiket. Hasonló célt szolgál a kép- rejtvény is, helyes megfejtése után nem marad el a kispaj­tások jutalma sem. Az első díj egy-két ietes jutalom üdü­lés lesz. Ezenkívül társasjáté­kokat osztunk ki a megfejtők- nék. Ilyen társasjáték például a „Csille Janiból vájár lesz“. Ez igen tanulságos szórako­zás. mert izgalmas formában tanítja meg a gyermekeket a balesetvédelem szabályaira. Ha például a versenyző bábu­ja olyan kockába kerül, amely azt jelzi, hogy Csille Jani rosszul fogja a csillét, vagy otthon felejtette a bőrsapká­ját, aikkor a bábunak több koékát vissza kell mennie, s nehezebben jut a célba. Fel­tételezzük, hogy a játék ha­tására nem egy gyermek kér­di majd meg: „Apukám, te miért nem hordod a bőrsap­kát? Téged nem küldenek vissza ?" Alkalom nyílik a verseny- nyel kapcsolatos totózásra is. Erre lesz hivatott a „Tippe­nyen rajta lesznek a trösztök, üzemek, a frontfejtések, elő- vájások és a műszakiak, az ő eredményeikre kell tippelni. A 12 találatot itt is díjazzuk. — Milyen egyéb módsze­rekkel akarják a versenynyil­vánosságot megjavítani? — kérdem. — Minden bányász-moziban megszervezzük a bányász-hír­adókat — válaszolja Faltisi elvtárs. — Mizserfán és Szó-1 rospatakon például rendsze-f résén bemutatjuk a lcét üzem versenyénék eredményét. Ezenkívül különféle röplapo­kat szerkesztünk. Többék kö­zött a bányász népboltdkba kikerülő papírzacskókra a Még a felszabadulási ver­seny legforróbb napjaiban történt, hogy asszonyküldött­ség állított be a mizserfai bá­nyaüzem vezetőségéhez. Az asszonyok — Berta Lászlóné, Bende Jenőné, Pádár János- né és társaik — arra kérték a bánya vezetőit, biztosítsák a jobb talbó-ellátást a bányász- férjeiknek, akik többet akar­nak termelni, de jelenleg sok idejük megy veszendőbe a hiányos talbó-ellátás miatt. „Mi asszonyok is azt akarjuk, hogy Mizserfa ismét élüzem legyen" — mondották a kül­döttség tagjai. Keresve sem lehetne ennél beszédesebb példát találni ar­ra, hogy a szocialista munka­verseny ma már — közügy. Eredményeiről, vagy a dol­gozók munkáját megnehezítő hibákról már nemcsak a gyá­rakban, munkahelyeken esik szó, hanem a családi ottho­nokban, esti beszélgetések közben is, és a dolgozók csa­ládtagjai is mindinkább fele­lősséget éreznek a verseny si­keréért. Nagy öröm, hogy már erről számolhatunk be! De ugyanakkor figyelmeztetés is a mizserfai eset. Arra figyel­meztet, hogy azoknak, akik­nek bármilyen szerep jut a verseny szervezésében, irá­nyításában, megnövekedett a felelősségük, hiszen a dolgo­zók fokozódó alkotó vágyá­nak kibontakoztatását kell se­gíteniük a közös ügy nagysze­rűségéhez méltó gondosság­gal, körültekintéssel. Most, április 4 után, az a legfontosabb feladat, hogy a lelkesedés, amely a felszaba­dulási verseny során sok száz tonna acélt, csaknem félszáz­ezer tonna szenet eredménye­zett terven felül üzemeinkben és bányáinkban, továbbra se csökkenjen. Dolgozóinkból most sem hiányzik az egészsé­ges versengési kedv, az élénk kezdeményező szellem. Ezt bi­zonyítja, hogy az Acélárugyár április 5-1 termelési értekez­letein közel 1000 dolgozó vál­lalta második negyedévi ter­vének túlteljesítését. Hogy ez a lelkesedés érlel-e olyan, sőt jobb eredményeket, mint ami­lyenek az utóbbi hetekben születtek, az attól függ, ho­gyan szervezik meg üzeme­inkben a versenyt. A szervezés nem csupán ab­ból áll. hogy papírra vessük, rögzítsük a dolgozók felaján­lásait, noha ez is fontos része a munkának. Éppen ezért a jövőben nem szabad megis­métlődnie annak, ami Duclos- aknán történt: a márciusi nor­malapokat — amelyeket a rendelkezések szerint március 5-ig ki kellett volna adni — csak április 3-án osztották ki a dolgozóknak, akik így sem. felajánlásukat, sem teljesít­ményeiket nem tudták nyil­vántartani. A papírmunka azonban csak egyik része a szervezés­nek, amelynek során elsőren­dű feladat, hogy pártszerve­zeteink, szakszervezeteink a legfontosabb célkitűzésekre összpontosítsák a dolgozók erőfeszítéseit, felhívják figyel­müket a bánya, vagy üzem megoldást váró kérdéseire. Helyes, ha a dolgozók terme­lési tervük túlteljesítését vál­lalják — kell a több szén, tűzhely, eke, kapa —, de nem helyes, ha csak ezt vállalják, hiszen nemcsak több, de jobb minőségű és olcsóbb árura van szüksége az országnak. Ehhez pedig egyrészt takaré­koskodnunk kell az anyagok­kal, másrészt a Központi Ve­zetőség novemberi határoza­tának megfelelően szüntele­nül, fáradhatatlanul tökélete­sítenünk szükséges a gépeket, technikai folyamatokat. Mindez a felszabadulási verseny idején kissé háttérbe szorult. A pártszervezet nép­nevelői, az üzemi bizottságok és a szakszervezeti bizalmiak most akkor szervezik igazán jól, eredményesen a verseny új szakaszát, ha megértetik ezeket az összefüggéseket a dolgozókkal, ha segítenek ne­kik abban, hogy saját munka- területükön kivegyék részü­ket e nagy feladatok megol­dásából. A következő napok­ban, hetekben el kell érnünk, hogy a verseny középpontjá­ba mindinkább a technikai színvonal emelése, az anyag­takarékosság és az önköltség- csökkentés kerüljön. Szakszervezeteink egyedül, a műszaki dolgozók közremű­ködése nélkül nem tudják he­lyes irányba szervezni a ver­senyt. A technika fejlesztésé­nek távlatait, az üzem korsze­rűsítésének problémáit a mű­szakiak ismerik legjobban. Nekik kell hát erről rendsze­resen, alaposan tájékoztatni a munkásokat, kérve és igény­be véve azok segítségét. De az a feladat is a műszakiakra vár, hogy bátorítsák a munká­sokat, támogassák őket ötle­teik, kezdeményezéseik meg­valósításiban, s magasabb műszaki képzettségükkel se­gítsenek nekik egy-egy újítás tervének kidolgozásánál, hi­szen sokszor csak a rajztudás, vagy a számításokhoz szüksé­ges matematikai felkészült­ség hiánya tartja vissza az egyszerű dolgozót attól, hogy hasznos javaslatot tegyen gé­pe tökéletesítésére, vagy a gyártási folyamat korszerűsí­tésére. A munkások és mű­szakiak szoros együttműködé­se, közös munkálkodása ha­talmas sikereket eredményez­het. A felszabadulási verseny tüze még frissen lobog a szí­vekben a sikereken felbuz­dult dolgozók ezrei vágynak arra, hogy a jó tapasztalato­kat felhasználva, fokozzák eredményeiket. A lelkesedést csökkenni hagyni — bűn az ország, a társadalom ellen. Pártszervezetek, üzemi bi­zottságok, műszaki vezetők! Egy percig sem késlekedhe­tünk a verseny további szer­vezésével! A végzett munka eredménye Szénbányászati üzemeink legközelebbi bányaüzem ei ed-1 legtöbbje a hó elei lemara- ményeiről beszámoló anyagot f dása után — sok nehézséggel megküzdve — ismét az élen­fogunk nyomtatni. így az asszonyok is 'közvetlenül érte­sülnek férjeik munkájának eredményeiről. Szeretnénk terveinket mi­előbb megvalósítani, hiszen a bányászok nagyon várják már ezeket az anyagokat. Bí­zom abban, hogy a miniszté­rium hamarosan elküldi a várt gépet és akikor hozzá­kezdhetünk a rajzos szövegék sokszorosításához — fejezte be nyilatkozatát Falusi elv­társ. Rövid látogatásom során meg­győződtem róla, hogy a tröszt versenyesei sokoldalúan akar­ják terjeszteni, ismertetni a verseny eredményeit. Ha szép terveik megvalósulnak, ezék ösztönző hatása bizonyára újabb lendületet ad a ver- senynék. Most már azt szeret­nénk mielőbb látni, hogy a jó elképzelésékből, helyes ter­vekből — valóság legyen! vény, újítási, ésszerűsitési ez ^ ösztönzőleg hat majd a lek" röplap. Ezen a szelvé- Hortobágyi András járók közé került. Nagybátony, Szorospatak, amely már eddig is az elsők között teljesítette tervét, az utóbbi napokban is a két első helyet foglalta el. Több üzemegységünk van azonban az adósok között. A negyedév első napjaiban adós­ságukat még fokozták. Kö­vessék ezek az üzemek is az élenjárók példáját, igyekezze­nek ismét visszajutni az élen­járók csoportjába. ÉLENJÁRÓK: Nagybátony: 352 tonna több­let. Üzemvezető: Tanyai Fe­renc, főmérnök: Marton Mi­hály. Szorospatak: 324 tonna több­let. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Mátranovák: 242 tonna több­let. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János, Mizserfa: 183 tonna több­let. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Ménkes: 48 tonna többlet, Üzemvezető: Szabó János, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Kisterenye: 38 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmér* nők: Sándor Gáspár. Tiribes: 1 tonna többlet- üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. ADÓSOK: Kányás: 133 tonna tartozás: üzemvezető: Kovács b. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Zagyva: 208 tonna tartozás, üzemvezető: Simon Ernő. fő­mérnök: Harmos Mihály. Róna: 339 tonna tartozás, üzemvezető: Bükkhegyj János, főmérnök: Laczkó István. Kazár: 370 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd gy. István. főmérnök: Kreffli Iván. 'Iröszt: 451 tonna többlel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom