Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-07 / 28. szám

1936. április 7, SZABAD AOí.nÍD 5 A GYORSÍTOTT YÁGATHAJTÁSRÓL Igen érdekes és tanulságos előadást tartott nemrégiben a gyorsított vágatba jtásról Csil­lag József elvtárs, a Szénbá­nyászati Tröszt műszaki osz­tályvezetője. A Szabad Nógrád most ismerteti az előadásnak azt a részletét, amely a vágat- hajtás meggyorsításénak két fő módszerével: a ciklusidőtartam csökkentésé vei és a ciklus­mélység növelésével foglalko­zik. Az alábbiakban idézünk Csillag elvtárs előadásából. A ciklnsidotartam csökkentésének módszerei Mint a bányászati termelési folyamatok általában, az elő- vájási munka Is az egymást meghatározott sorrendben kö­vető munkafolyamatok által alkotott ciklusok sorozata. Egy meghatározott mélységű vágat- hajtási ciklus időtartamát a munkaidő lelkiismeretes ki­használása mellett kétfélekép­pen csökkenthetjük: egyrészt a ciklust alkotó egyes munkafo­lyamatok időtartamának lerö­vidítésével, másrészt több kü­lönböző munkafolyamatnak egyidejű végzésével. Az egyes munkafolyamatok időtartamának lerövidítését szolgálja a munkafolyamatok gépesítése, például a fúrás, ra­kodás. jövesztés, vagy szállítás mechanizálása; továbbá a munkafolyamatok technológiai tökéletesítése, például a jobb hatásfokú lyuktelepítés (ennek következtében kevesebb lyukra lesz szükség) vagy technoló­giailag fejlettebb robbantási mód (ínillszekundumos rob­bantás alkalmazása. De úgy is megrövidíthetjük az egyes munkafolyamatok időtartamát, ha egyes segéd­műveleteket különválasztunk és előre elvégezhetjük azokat, vagyis külszínen fogazott, mé­retre vágott ácsolatelemeket. vagy készre formált fojtást anyagot alkalmazunk. Végül célszerű az improduktív mun­kafolyamatok gyakori előfor­dulásának kiküszöbölése, illet­ve azok idejének csökkentése, például azáltal, hogy az idő­igényesebb diffuz-szellőztetést ventillációval cseréljük fel. Helyes, ha ezeket a módszere­ket nemcsak egyenként, hanem egymással kombináltan, minél nagyobb mértékben használjuk fel. A ciklusidőtartam csökken­tésének másik alapvető, igen fontos módja az egyes munka- folyamatok egyidejű végzése. Ez a gyakorlatban kevésbé is­mert, ezért szükséges, hogy bővebben foglalkozzunk vele. A különböző munkafolyama­tok egyidejű végzésének sok változata lehetséges, ezek kö­zül a robbantásos jövesztési elővájáscknál leginkább a kö­vetkezőket alkalmazhatjuk: Egyidejűleg végezhető a ra­kodás és az utánjövesztés. min­den különösebb előfeltétel nél­kül, ha a telepített létszám elegendő hozzá. A rakodás és szállítás egyidejű végzése A rakodás és a szállítás egy­idejű végzése szállítószalagra való rakodásnál önmagától megoldódik, ha egyébként a csilletöltő garat alatt folyama­tos a csillék alóllítása. Csil­lékbe történő rakodás esetén a két munkafolyamat egyidejű­ségét váltócsillék alkalmazásá­val biztosíthatjuk. Ezért ilyen­kor a vágatban könnyen átépít­hető és könnyű csillemanipulá­ciót biztosító váltóval, vagy fordítólemezzel ellátott, kettős sínpárnak kell lennie. Ha ugyanis ez hiányzik, a csille­manipulációs idő nagysága miatt a két munkafolyamat is szakaszossá válik: a csillézés idején szünetel a rakodás, a rakodás idején pedig nincs csillézés. A fúrás és robbantás Részben egyidejűleg végez­hető a fúrás és a robbantás is. ha — figyelembevéve közben a biztonsági előírásokat — az egyes lyukak kifúrásával pár­huzamosan tisztítják, töltik és fojtják a már kifúrt lyukakat. Azokon a helyeken, ahol le­robbantották a készletet, s ezt a munkahely-homloktól 2—3 méterre kezdik rakodni, lehe­tőség van arra, hogy a készlet­ben kevés eltérítési munkával kiképzett állásokról a rako­dással egvidőben kifúriák a kö­vetkező fogás felső lyukait, így a rakodás után már csak a szelvény alsó lyukait kell ki­fúrni. A fúrás és rakodás egy­idejű elvégzése érdekében ezenkívül egyes szovjet bá­nyákban a készletnek robban- tó-energiával történő „eldoba- tását” is alkalmazzák azért, hogy a fúrandó szénhomlok közvetlenül robbantás után. te­hát még a készlet felrakása előtt máidnem teljes egészében szabaddá váljék. Hasonló cél­lal teszik azt is, hoav a tala- présbe saraboló-szerű berende­zést csúsztatnak, erre robban­tanak rá. majd néhány folyó­méterre elvontatják azt. A fúrás és rakodás egyidejű elvégzése különösen a nagv- szelvényű elővájásokban igen jelentős, tekintve, hogy ez a két legmunkaigényesebb, illet­ve leghosszabb időtartamú munkafolyamat. Kővetkező számunkban még egy részletet közlünk Csillaq elvtárs előadásából. Ebbein a különböző munkafolyamatok egyidejű végzésének további le­hetőségeiről, továbbá a ciklus- mélység növelésének célszerűsé­géről lesz szó. SZAKMUNKÁSOK LESZNEK 1*Í2£ Dudás Sokat utazgattam, nagyon fáradt vagyok, érthető, hogy várom már a vasárnapot. Mielőtt azonban pihenőre térek utazásaimról egyet-mást mesélek. Külsőről jöttem be valamelyik este, felszállás előtt a pénztárost keresve. De hiába lestem, hiába zörögtem — látták a nyomdászok, ők álltak mögöttem — bezárva maradtaik a pénztárablakok, közben odakint a vonat betolatott. Felszálltam jegy nélkül — mit lehetett tennem? le is csapott rám a jegykezelő menten. „Nincsen menetjegye? Nem. is tudott venni? Nem mentség az! Tessék büntetést fizetni!” Nyomdász barátaim a pártomat fogták, zárva volt a pénztár — ezt bizonyították. Nem hitt a kalauz sem nekik, sem nekem, húsz forint büntetést fizettetett velem. (Hej, hogyha az embert ilyen bajok érik, olcsóbb, ha taxival jön be a Fő térig!) Igazam nem hagytam, hisz’ úgy érzem, károm jogosan lehetne megvenni a MÁV-on. Beadtam panaszom, most folyik a vita — szerintem a pénztárt terheli a hiba! Az indulás előtt jegyet adni tessék, nehogy az utasok netán azt hihessék. azért tart a pénztár ilyen tájban zárva, hogy jó sok büntetés gyűljön a kasszába. . Gyarmatra az ember autóbuszon „vágtat”, ablakából nézve a nógrádi tájat, így tettem hát én is, közben elmerengtem, hogy ne unatkozzam, két almát megettem. Csutkáját — mint illik — be is csomagoltam, hogy leszállás után a szemétbe dobjam _ s Gyarmat legszebb útján negyedórát jártam, mí g egy szemétgyűjtő kosarat találtam ... Mélyen tisztelt Tanács! Ne essék itt sértés, de tán helyénvaló e mélabús kérdés: ha a szemétgyűjtő hiányzik a fákról, minek beszélgetünk a köztisztaságról?! Erről jut eszembe! Ezelőtt két héttel dudáltam., hogy Tarján tele van szeméttel. „Igazad van, Dudás!” — mondták az emberek, de egy szót sem szóltak az illetékesek. A Tanács válaszát most már nagyon várom, $ ha eztán is hallgat, szüntelen dudálom: Mért van annyi szemét? Mért van annyi szemét? Mért van, hogy a Tanács behunyja a szemét?” Lükéről érkezvén, torkom nagyon égett, betértem a Sportba egy pohár bor végett. Kértem, kifizettem — írd és mondd — két decit, s poharamba mérték — legfeljebb a felit. Aztán nagy mogorván csak elibém lökték, olyan arccal, mintha lopnék, csalnék, ölnék. Pedig nem vetettem a pincér szemére, hogy csalt, amikor a boromat kimérte! Hát a Vásártéren! Ott meg tejet vettem — másnap reggel volt ez — s milyen rosszul tettem! Fenn, az emeleten, nyilt ablaknál, helybe’ rázták a szőnyeget — rá az én tejemre. Tiltakoztam, erre lett nagy rikácsolás: „Magának nem tetszik? Nálunk ez a szokás!” Furcsa szokásuk van! De azért annyi szent: ismeretlen lehet náluk a házirend ... Ejnye, most látom csak, éppen itt, a végén hogy beszámolómból kimaradt im’ Szécsény. Pedig izgalmas volt ottani élményem, de ez hosszú lenne, majd a jövő héten elmesélem végig, elejétől, rendre — várjanak, megjövök szombaton reggelre! Tizenegy esztendeje, hogy a szovjet katonák felszabadí­tották hazánkat Tizenegy munkás, dolgos esztendő van mögöttünk — nem teljesen hibák nélkül — de naqyszerű eredményekkel. Mert minek is lehetne nevezni, ha nem egyszerű eredményeknek — hogy a múltban egy.egy mun­kás vagy paraszt gyerekre nem várt jobb sors, mint robotoló aplára — s ma már arról tervezgetnek a fiata­lok, mérnök legyen.e belő­lük, vagy tanár, vagy az érettségi után művelt, jólkép- zett szakmunkásként dolgoz­zanak valamelyik gyárban. Erről, az izgalmakkal téli vá­rakozásról ad hírt levelében a Salgótarjáni Madách Imre Általános Gimnázium két ta­nulója. „Nem volt hiábavaló a négy évi tanulás“ Az érettségi előtt komoly kérdés foglalkoztat bennün­ket: milyen pályát válasz- szunik? Hiszen minden mun­kának megvan a maga szépsé­ge, vonzóereje és a sok lehető­ség közül olyan munkakört kell választanunk, mely ké­pességeinknek legjobban meg­felel. Az általános gimnázium, általános műveltéget nyújt, tanulóit csaknem minden pá­lyára előkészíti. Osztályunk­ból, a IV. b-ből többen egyete­men, főiskolán tanulnak to­vább és mint mérnökök, orvo­sok, jogászok, tanárok végez­nek majd komoly, megbecsü­léssel övezett, de fáradságos mnukát. Sokan vannak olya­nok, akik nem szándékoznak tovább tanulni, hanem — szakmunkás tanfolyam elvég­zése után közvetlenül a ter­melőmunkában szeretnének el­helyezkedni. Milyen lehetőség nyílik szá­mukra? Műszaki iskolákban kiváló mérnökök, tanárok, mesterek aránylag rövid idő alatt, szakmunkásokat képez­nek az érettségizett diákokból. Elsősorban a magasabb fokú technikai ismereteket igénylő szakmákban — a műszeripar­ban. az üvegtechnikában, a villamosiparban — nyílnak nagy lehetőségek. De elhelyez­kedésünk biztosítva van az egészségügy, a közlekedés, a posta, a belkereskedelem, a begyűjtés, az állami erdőgaz­daságok, Valamint a mezőgaz­daság terén is. Én magam is szakmunkás szeretnék lenni. Sokan azt ve­tik szememre: „Ezért tanultál 4 évig?“ Valóban, szakmunkás érettségi nélkül is lehettem volna. De én az általános mű­veltség birtokában akarok dolgozni. Mert nálunk ma már nem azt nézik, hogy 'ki hol végzi munkáját, hanem, hogy milyen érték rejlik benne. MIKLÓS ERNŐ „Megtaláltam életem célját" Most fogok érettségizni. Bár sok lehetőség áll előttünk, mégis nagy gond a pályavá­lasztás. Egyetemeink, főisko­láink kapui nyitva állnak előt­tünk. Igen sokan gondolkoz­nak azon, hogy tovább tanul­janak, vagy termelőmunká­ban helyezkedjenek eL Én orvosi műszerész szeret-. nék lenini. Sókan kérdezték már. hogy akkor miért jártam négy évig iskolába. így hiá­bavaló volt. elveszett a négy év. Ebben persze nincs igazuk; Nem vallom kárát a későbbi­ek folyamán, hogy a gimnázL umot elvégeztem. S nemcsak én döntöttem így. Különböző szakmákban várják az érettsé­gizett fiatalokat. Hiszen orszá­gunknak minden terén jól képzett szakmunkásokra van szüksége. E célt szolgálják az MTH iskolák. A szakmai tár­gyak alapos ismerete egyik módja a szakma jó elsajátítá­sának. Az elméleti oktatást természetesen egybekötik a gyakorlattal. A szakmunkás vizsga után pedig valamennyi tanuló elhelyezkedhet a ta­nult szakmában. Ügy érzem, megtaláltam életem célját. Szüleim sem tekintik elve­szettnek a négv évet. Örülnek, hogy jól választottam: szak­mát tanulok. PÁL GYULA A rádióamatőrök munkájáról Szőrszálait rövidhullámú gé­pen örökre, nyomtalanul eltávo­lítja, továbbá pattanásos, zsíros, szeplős, foltos bőre megszépül­het. Sándorffl József kozmetikus, Budapest. Jókai tér 3. Konyhabútort kisiparostól, fi­zetés-i kedvezménnyel. Budapest, üllői út 5. (Kálvin térnél). Fejőgulyást vesz fel a Szécsé- nyi Tangazdaság. Jelentkezés személyesen vagy levélileg, Szé- csényben, Somogyi Béta üt 10. szám alatt. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak novemberi határozata foglalkozott a híradástechnika, ezen belül a rádiótechnika fej- lesztésável. A rádiótechnika továbbfejlesztésében a gyára­kon kívül igen komoly feladat hárul_ a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség kere­tein belül működő rádió­klubokra. Ezek a klubok Buda­pesten és a megyeszékhelye­ken működnek és különböző szakosztály okra tagozódnak. Megyénkben Salgótarjánban működik a megyei rádióklub és jelenleg a rövidhullámú szakosztály, ezen belül a meg­figyelő és adóamatőrök lét­számának, s ezek szakmai fel- készültségének fejlesztése a legidőszerűbb feladat. Ezt a feladatot természete­sen csak úgy valósíthatjuk meg, ha az amatőröket meg­felelő anyagokkal ellátjuk. Falvakban és üzemékben működő rádiószalclcörökben ezeket az anyagokat a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövete ség díjtalanul bocsátja a ta- nulnivágyók részére. Építhet­nek különböző vevőkészüléke­ket, műszereket és előképzést Ne Gyors ütemben fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom a népi demokratikus országokban Szembetűnően fejlődött nyerhetnek, mint rádiótávirá­•000(xxx»000000c00000c00000000000000000«000000000000080000000000<x»00000000«>0000(> 000cx»0000000000cxxxx OOOCOOQQOOOOOOCOOOIXCOOQCOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOQOOOOflQOOonQaflnfKvmflnnrTftnfWv—vwy—imy—w—SZÓK.. Azonban minden amatőrnek vágya, hogy saját számára is építhessen készüléket, vizsgáló műszereket. Az ezekhez szük­séges anyagok beszerzése azonban eddig nagy nehéz­ségekbe ütközött. Egyrészt nem volt mindig megfelelő al­katrész, másrészt pedig túl drágák voltak. Ezéken a hibákon kíván se­gíteni a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség azzal, hogy létre hozta Salgótarján­ban a rádióamatőrök anyag­ellátóját, ahol az amatőrök ju­tányos áron juthatnék hozzá azokhoz az alkatrészekhez, ami építés- és kísérletezéseik­hez szükséges. így többek között ellenállá- sók (különböző Watt- és Ohm- számúak), papír- és csillám- kondenzátorok, elkők, csövek, tékercstestek, huzalok, mű­szerek stb. kaphatók. A beszerezhető anyagokból a minta megtekinthető a Petőfi téren az SZT bejárata mellett. Az ellátó a megyei rádióklub helyiségében, Salgó­tarján, Petőfi tér 10. szám alatt működik (a posta épülete mögött volt óvodahelyiség). Amatőrtársak. Éljünk tehát az adott lehetőséggel, keres­sük fel az ellátót és építsünk, kísérletezzünk, fejlesszük tu­dásunkat, hazánk rádióamatőr­mozgalmát. GULYÁS IMRE fém szükséges történelem­könyveket vagy egyéb régi írásos hagyományokat fella­pozgatni ahhoz, hogy képet kapjunk a parasztság egykori és mai életéről. Elegendő csu­pán a felszabadulás előtti időkre, a grófok, a bárók, a földbirtokosok uralmára gon­dolni, és máris eszükbe jut a hárommillió koldus országa. De nemcsak Magyaronszá­esztendő telt el azóta. Egy nép történetében tizenegy év nem nagy idő, mégis, ez alatt a rö­vid idő alatt óriási változások történtek nemcsak Magyaror­szág, hanem valamennyi népi demokratikus ország dolgozó parasztságának életében. A felszabadulást követő években Magyarországhoz hasonlóan a többi népi demokratikus or­szágban is egészen újszerűén vetődött fel a közös, termelő­gon volt súlyos a parasztság szövetkezeti gazdálkodás kér­helyzete. Hasonló sorsban él­tek Délkelet-Európa onszágai­dése. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és szinte a felismer­nak és a hatalmas Kínának hetetlenségig megváltozott. parasztjai is. Lengyelország­ban a pánok, Romániában a bojárok, Albániában a bejek, Bulgáriában a csorbadzsiók, Csehszlovákiában és Kínában Délkelet-Európában és Kíná­ban a parasztság helyzete. Hó­napról hónapra, évről évre iz­mosodik, terebélyesedik ezek­ben az országokban a termelő­a földbirtokosok szipolyozták szövetkezeti mozgalom. ki a földet megművelő embe­reket. Hosszú évszázadok tel­tek el anélkül, hogy ezekben az országokban valamivel is javult volna a dolgozó paraszt­ság helyzete. A szovjet hadseregnek a hitleristák felett aratott világ- történelmi győzelme vetett vé­get egész sor országban a grófok, a bárók, a nagybirto­kosok uralmának. Tizenegy A termelőszövetkezeti moz­galom a Kínai Népköztársa­ságban érte el a legnagyobb sikereket. Ennek szemlélteté­sére elegendő csupán a követ­kező számadatokat megemlí- tenni: 1955 nyarán 650 ezer termelőszövetkezet működött Kínában. Ez a szám 1955 őszén már egymillióra emelkedett, 1955 végén pedig már elérte az egymilliókilencszázezret, a ter­melőszövetkezeti mozgalom a Román Népköztársaságban is. Az első ötéves terv végéig 6325 kollektív gazdaság és mezőgaz­dasági társulás alakult, ame­lyekben több mint 382 ezer parasztcsalád dolgozik. Az ország egész vetésterületéhez képest a szocialista szektor ve­tésterülete az 1950. évi 12 szá­zalékról 26.5 százalékra emel­kedett. Jelenleg az RNK me­zőgazdasága több mint har­mincezer traktorral (15 lóerőre számítva), több mint 1500 ma­gán járó-kombájnnal és egyéb korszerű mezőgazdasági gép­pel rendelkezik. A termelőszö­vetkezetek terméshozama je- ____ __ le ntősen magasabb az egyéni- szántóföldjeinek 60 5 leg dolgozó parasztokénál. kát művelik meg ’ Elegendő megemlíteni például a paseáni rajont. ahol a ter­melőszövetkezetek búzából át­lag 9,5 mázsával, kukoricából 1,8 mázsával, cukorrépából 25 mázsával, burgonyából pedig 48,5 mázsával nagyobb ter­méshozamot értek el hektáron- kint. mint az egyéni gazdák. Az albán termelőszövetke­zeti mozgalom is mérföldss léptekkel halad előre. Ebben az országban a felszabadulás előtt úgyszólván teljesen isme­retlen volt a traktor. Jelenleg 21 gépállomás könnyíti meg a dolgozó parasztok munkáját. Az első termelőszövetkezet 1946-ban alakult meg Albániá­ban. Ma már 225 albán falu­ban működik termelőszövetke­zet, és további kétszáz falu­ban alakultak termelőszövet­kezeti csoportok. A Bcigár Népköztársaságban kü. lönösen a múlt évben fejlő­dött ugrásszerűen a termelő­szövetkezeti mozgalom. 1955 első_ tíz hónapja alatt 24 868 egyénileg dolgozó paraszt lé­pett be a közös gazdaságokba, összesen több mint 900 ezer dekár földdel (1 dekár — 0,1 hektárral). Jelenleg összesen 2730 termelőszövetkezet mű­ködik az ország területén. Ezek együttesen az ország százalé- 1956 folya­mán a bolgár mezőgazdaság újabb 2975 traktort (15 lóerőre számítva), 1339 különböző tí­pusú kombájnt és csaknem 21 ezer más mezőgazdasági gé­pet kap. Gyors ütemben fejlődik a kollektív gazdálkodás a Len­gyel Népköztársaságban és a Csehszlovák Köztársaság fal­vaiban is. A Lengyel Népköz­társaságban a termelőszövet­kezetek száma eléri a tízezret. Az ország szántóföldjeinek 24 százalékát a szocialista szek­tor műveli meg. A Csehszlo­vák Köztársaságban 6663 a termelőszövetkezetek száma. A szocialista szektor az ország szántóföldjének 39 százalékán gazdálkodik. A csehszlovák ipar egyre több korszerű me­zőgazdasági gép gyártásával támogatja a termelőszövetke­zeti mozgalmat. Az ország te­rületén működő 256 gép- és traktorállomáson összesen 18,900 traktor áll a parasztság rendelkezésére. Ssmmivel sem marad el a fej­lődésben a többi népi demok­ratikus országok mögött a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. Az NDK területén élő dol­gozó parasztság bebizonyítot­ta: jobb gazdája a földnek, mint a junkerek voltak. Az első termelőszövetkezet 1952- ben alakult meg. 1955 elején a termelőszövetkezetek száma eléri az 5260-at, 1955 végén pedig már az 5700-at. És az- j óta is szinte naponta alakul­nak új termelőszövetkezetek, a régiekbe pedig tömegesen lépnek be az egyénileg dol­gozó parasztok. Ma már csak­nem hatszáz gépállomás segíti a német parasztokat egyre magasabb terméshozamok el­érésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom