Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-31 / 26. szám

1956. március 31. SZABAD AŐGR'ÍD Egyházasdengdeg szövetkezeti községben már 45 hold tavaszi búzát vetettek Vándorzászlót kap a megye legjobb termelőszövetkezete és a megye legjobb községe Már 500 katasztrális hold tavaszi búza vetését végezték el a pásztói járás termelőszö­vetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai — adja hírül Hu­nyadi elvtárs. a iárási tanács főagronómusa. — Egyházas- dengeleg szövetkezeti község­ben az Üj Barázda Tsz 20, a Rákosi Tsz pedig 25 (hold föld­be vetett búzát. A tavaszi bú­zán kívül a járásban már 610 Mi tavaszi árpát és 250 Mi ko­rai borsó vetésével is végez­tek. 46 000 forint Diósjenő útjainak megjavítására (Tudósítónktól.) Hat napirendi pontot tár­gyalt a legutóbbi ülésén Diós­jenő tanácsának végrehajtó bi­zottsága. A tavaszi mezőgaz­dasági munkák mellett meg­beszélték a község begyűjtés­ben elért eredményeit. Ba­romfiból, tejből, sertésből és vágómarhából teljesítették az április 4-re tett felajánlásu­kat: eleget tettek első negyed­évi kötelezettségüknek. A to­jásbeadásban azonban lema­radtak. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott a községpolitikai terv megvalósításával is. Nyilvánosságra hozta, hogy ez évben 46 000 forintot fordí­tanak a belső utak megjavítá­sára. A Béke. Zrínyi és József Attila utcát, valamint a föld­művesszövetkezét előtti teret kikövezik. Szó esett az ülésen a község egészségügyi helyzetének meg­javításáról. Eddig Diósjenő és Nógrád egy orvossal rendel­kezett. Most Nógrád rövidesen orvost kap, ami lehetővé te­szi azt, hogy az eddigi két községben szolgálatot teljesítő orvos a jövőben csupán Diós­jenő betegeit kezelje’ Korbély István A zagyvái rakodó dolgozóinak kezdeményezése az árvízkárosultakért Egy szerkesztőséghez érkezett levélből A minap levelet kaptunk a zagyvái rakodó pártszervezeté­nek titkárától, Sziszkó József elvtárstól. A levél így kezdődik: „1956. március 22-én délelőtt Nótás István elvtárs, ciki részt vett az árvíz elleni küzdelemben, pártvezetőségi megbeszélésen beszámolt személyes élményeiről. — £ megbeszélés előtt — mesélte Nótás elvtárs — a gép­rakodón jártam és olt egy háromtagú kis csoport kérdéseire elmondtam az árvízvédelmi munka idején szerzett tapasztala­taimat. Az egyik kérdezősködő, Jusztin Jánosné elvtársnő, be­szélgetésünk végén azt javasolta, hogy a rakodókon indítsunk széngyűjtést és mindenki adjon illetményéből annyit, a-meny- nyit tud. A géprakodói beszélgetést követő napon pártvezetőségi ülést tartottunk és elhatároztuk, hogy szélesebb körben, bizalmiak előtt is megbeszéljük Jusztinné javaslatát. A csoportbizalmiak helyeselték a kezdeményezést, amelyet aztán március 24-én reggel röpgyülés elé vittünk. A röpgyűlés egyhangúlag elhatározta a mozgalom elindítását. Azon nyom­ban nagyszerű felajánlások születtek. Váradi János, Lidik Jó­zsef és Kohánka Péter elvtársak 7—7 mázsa szenet ajánlottak tel \M ■ .......m ! . Ez után még harmadosként is tartottunk röpgyüléseket és a gyűjtés egyre szélesebb méreteket öltött. > A gyűjtést március 27-én zártuk le a következő eredmény- tiyel: a műhely dolgozói 449, a zagyvái és vízválasztói rakodó osztályozó dolgozói együtt 667 mázsát, tehát a rakodó dolgozói összesen 1117 mázsa szenet adtak árvízsújtotta dolgozótársaik megsegítésére. A rakodó dolgozói a 10 vagon szenet Baja és Mohács-sziget károsult lakóinak ajánlották fel. A pártvezetőség nagyra értékeli ezt az eredményes szén­adakozási mozgalmat, mert a tröszt legkisebb fizetésű dolgo­zói között keletkezett és hozott nagyszerű eredményeket. A zagyvái műhely és osztályozó dolgozói azonban nemcsak szenet adtak bajba jutott dolgozótársaik megsegítésére, hanem egyöntetűen fizetésük három százaléílcát is felajánlották nekik. Azok a dolgozók pedig, akiknek nincs szénjárandóságuk, arra kérték a pártvezetőséget, hogy tegye lehetővé részükre azt, hogy fizetett szabadságukból egy hetet az árvízsújtotta vidéken tölthessenek és kivehessék részüket a helyreállítási munkából. így forr össze és halad együtt a mi kis üzemünk az árvíz­sújtotta vidékek. Baja és Mohács-sziget bajba jutott lakosságá­val’’ — fejezte be levelét Sziszkó elvtárs. Szécsény község termelőszö­vetkezetének és egyénileg dol­gozó parasztjainak verseny­felhívása alapján lelkesen fo­lyik a munka mind a termelő­szövetkezeteknél, mind pedig az egyénileg dolgozó parasz­toknál. A megyei párt- és a megyei tanács végrehajtóbizottságai, figyelembe véve a dolgozók lelkesedését, munkájuk meg­becsüléseképpen és a feladatok végrehajtásának további ser­kentésére vándorzásziók.at lé­tesített. Vándorzászlóval tünteti ki azt a termelőszövetkezetet, amely a következő feladatokat a legjobb eredménnyel végzi el: Mezőgazdaság:tavaszi bú­za, tavaszi árpa és a zab veté­sét a lucerna, vörösbere, négyzetes kukorica, hibrid- kukorica és kukorica vetését, valamint a napraforgó vetését. Ezen kívül a burgonya ülteté­sét és az őszi kalászosok fej­trágyázását. A feladatokat a megadott határidők betartásával, illetve a határidők megrövidítésével kell elvégezni. Begyűjtés, valamint adó­fizetési kötelezettségek száz, illetve száz százalékon felüli teljesítése. Ezeknek a feladatoknak az összesített legjobb eredménye fogja képezni az elsőséget a vándorzászló elnyerésére. Az értékelés időpontja május 1, augusztus 20. és november 7. Tehát a vándorzászló ezek­ben az időpontokban gazdát cserél és hirdetni fogja, hogy abban a szakaszban melyik termelőszövetkezet dolgozott a legeredményesebben, melyik lett a megye első termelőszö­vetkezete. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok munkája elismerésére vándorzászlót létesített mind a mezőgazdasági, mind a be­gyűjtési mind pedig az adófi­zetési kötelezettségek teljesí­téséért. Az a község tehát, amelyik a három feladat közül valamelyiket a legeredménye­sebben végzi, megkapja a ki­tüntető zászlót. Ahol mind­három feladat teljesitésénél legjobb eredményt mutatnak fel, ott mindhárom zászlónak birtokosai lehetnek. A feladatokat a Szécsény községből elindított felhívás tartalmazza, amelyet a dolgo­zó parasztok gazdagyűlésen már megbeszélték. Azoknak a munkáknak a teljesítése jo­gosítja fel a községet a vándor­zászlók elnyerésére. A verseny értékelése min­den hónap 10-ig történik, ami­kor a győztes község birtoká­ba veszi a zászlót. Induljon meg a nemes ve­télkedés termelőszövetkezet és termelőszövetkezet között, község és község között, a me­gyei elsőségért, és a becsület­tel végzett munka után elnyert zászlók hirdessék a megyében legjobb munkát végző terme­lőszövetkezet, illetve községek jó hírnevét! MEGYEI PÁRT- VÉGREHAJTÖBIZOTTSÁG MEGYEI TANÄCS VÉG REH A JTÓBIZOTTSAGA Vetik a cukorrépát és burgonyát Siótokon A tavaszi árpa és zab ve­téstervének teljesítése után hozzákezdtek a cukorrépa és a burgonya vetéséhez a szá- toki dolgozó parasztok — je­lenti Dudás János VB-titkár. — Néhány nap alatt 32 hold árpa. 4 hold zab. 15 hold cu­korrépa és két hold burgonya került a földbe. A munkák el­végzésében élen jártak a ta­nácstagok. Különösen ió mun­kát végzett Zahar Péter. Nagy Mihály és Hegedűs István. Sikeresen befejezték az eziistkaiászos tanfolyamot A Magyarnándori Állami Gazdaság ezüstkalászos tanfolyamának végzett hallgatói (Tudósitónktól.) Bensőséges ün­nepség keretében megrendezett vizs­gán két esztendei felkészüléséről adott számot a Magyar­nándori Állami Gazdaság ezüstka­lászos tanfolyamá­nak 18 hallgatója. A vizsga azt bizo­nyította. hogy felkészülés eredmé­nyes volt, A hall­gatók két év alatt nagyon sokat tanul­tak. Nemhiába jár­tak el szorgalma­san estéről estére az előadásokra, nagy hasznát veszik majd a tudománynak mindennapi mun­kájukban. A vizsga befejeztével a hall­gatók nevében Ea- ragó László mon­dott. köszönetét pár­tunknak és kor­mányunknak, arai­ért lehetővé tette számukra a tanu­lást. A jelvények kiosztása után a magyarnándori paj­tások kultúrműsor- a ral kedveskedtek az azüstkalászos tanfo­lyam hallgatóinak. Újítókiállítás Mátranovákon Matranovákon nyílt meg a na­pokban megyénk első szénbá­nyászati újító vándorkiállítása, melyen az ország szénbányá­szati trösztjei közül három: a dorogi, a tatabányai és a nóg­rádi tröszt állította ki a jelen­tősebb újítások mintapéldá­nyait. A kiállítás gazdag anya­ga ízelítőt ad a szénbányászat különböző területein már ed­dig bevezetett ésszerűsítések jelentőségéről. Felhívja a bá­nyászati dolgozók figyelmét arra. hogy munkaterületükön milyen széles lehetőségek van­nak egy-egy munkafolyamat, vagy munkaeszköz egyszerűsí­tésére. Ez a kiállítás tehát ta­pasztalatcsere átadás jellegű is. A kiállított tárgyak közül a kiállítás egyik legjelentősebb és a gyakorlatban a bányá­szok által legközkedveltebb szerszáma, a sínkorongból ké­szült spirál alakú vídia fúró­szár. A megnyitó ünnepség egyik részvevőjének. Király Istvánnak, a mátranováki gép­műhely többszörös újító laka­tosának is megragadta a fi­gyelmét ez az újítás. — A sínkoronából készült vídia fúrószár előnye az eddig gyárilag készített munkadara­bokkal szemben az. hogy a szénfalba gyorsabban fúrja a lyukat és teljesen megtisztít­ja a szénportól, ezért a robba­nóanyagot minden akadály nélkül helyezhetik bele. Ezen­kívül élettartama is hosszabb, mivel spirál alakú, s nem haj­lik el fúrás közben. Előállítá­sa is olcsóbb elődjénél, mert házilag az elhasznált sínkoro­nából készíthető. 1953 óta al­kalmazzuk Juhász Sándor mi- zserfai lakatosnak ezt az újí­tását, amely Dorogon, Ózdon is egyaránt közkedvelt. De megemlíti Király elvtárs a saját legutóbb elfogadott újítását is, a „vasembert". — A csúszdagépeket nem tudták megfelelően lerögzíte­ni az alapra mert az állandó rázkódtatástól a csövek elfer­dültek egy idő múltán. Az újí­tás alapján azonban fagörgőt helyezünk a csövekbe, mert ez meggátolja az elhajlást. A sínkoronából készült ví­dia fúrószár mellett közvetle­nül látható Futó Tibornak, a mizserfai bányaüzem dolgozó­jának újítása — amely az elő­ző újítást mintegy kiegészíti — a fúrólyukban bentmaradt ví­dia kivevőkészülék. Többször előfordult, hogy az import­anyagból készült vídia. fúró­fej, bennmaradt a fúrólyuk­ban és ottveszett. Az ennek megakadályozására szerkesz­tett elmés kis készülék a fú­rószárra szerelve könnyen ki­emeli a bennszorult vídiát, megmenti a drága import­anyagot. A megtakarítás mindkét újításnál elég jelen­tős összegű. Juhász elvtárs újításának egy évi gazdasági eredménye 161 618 forint. Futó elvtárs újításáé 91 962 forint. A látogatók figyelmét azon­ban nemcsak a nógrádi szén­medence dolgozóinak újításai kötik le, hanem éppen úgy a dorogiak, tatabányaiak által ésszerűsített gépek, szerszá­mok is. Pusztai Elemér, a mátra­nováki Alkotmány-táró bá- r.yamestere egy tatabányai dolgozónak. Pruzsina Imrének újítását nézi. Öt főleg a ka­parószalagon végzett újítás ér­dekli. — Örömmel veszem, hogy éppen nálunk,. Mátranovákon rendezik meg az első bányá­szati újítási kiállítást és meg­ismerkedhetünk a távolabbi szénbányászati trösztök bá­nyászainak újabb eredményei­vel. Tapasztalatokat, ötlete­ket nyerünk innen — mond­ja Pusztai elvtárs. A kiállítás azonban nem­csak a kiállított újításokkal, hanem az első negyedévi újí­tási verseny céljutalmaival is ösztönzi a szénbányászati dol­gozókat. A fő helyen az öt értékes jutalomtárgy, köztük egy világvevő rádió vonja ma­gára a látogatók figyelmét. A kiállítás falitáblái azt hirdetik, hogy ebben a versenyben ed­dig Kazár és Zagyva üzemek vezetnek, személy szerint Bu­davári Barna kazári és Scholcz József zagyvái dolgozók; A kiállítás bőséges anyaga és az itt szerzett tapasztalatok bizo­nyára tovább fejlesztik Mátra- novák és a körülötte levő üze­mek bányászainak újító ked­vét. Ehhez azonban szükséges, hogy a kiállítás látogatottsá­gát jobban szervezzék meg, mint a megnyitó ünnepélyét. Ugyanis a mátranováki üzem­egység igazgatósága, s a tröszt újítási felelősei nem gondos­kodtak megfelelő számú rész­vevőről. a megnyitó ünnepség sikeréről. Pedig bányászain­kat bizonyára érdekli a kiál­lítás gazdag, érdekes anyaga. Jó propagandával most már arra kell törekedniük a kiállí­tás rendezőinek és szervezői­nek hogy a még hátralevő né­hány nap alatt ne legyen olyan mátranováki bányász, aki ne tekintené meg ezt a vándor- kiállítást. melynek következő állomása Nagybátony lesz; pálinkás jóreggelt! Amint megig. L eldudálom menten, mi történt a Az időjárásra nem lehet már panasz: Megérkezett végre a régenvárt tavasz. Ilyenkor az ember jobb kedvű, vidámabb —1 azért észreveszi így is a hibákat! A héten például egy levelet láttam, benn. a szerkesztőség irattartójában. Azt mondja a levél, Berkényen a tsz építkezni készül s így írt a Tüzéphez: „Küldjétek anyagot, vagy Diós jenőr e, vagy ha úgy jobb. hát a rétsági telepre. Mindkettő közel van, ott könnyen átvesszük, az árát készpénzben azonnal letesszük.” Meg is jött az anyag — de hogy a csudába küldték Rétság helyett el Galgagutára? Most a szegény téesz onnan szállíthatja, képzelhetik, mennyi kára van így rajta! A Tüzépnék persze erre nincsen gondja! „így van ez helyesen" — csak ezt válaszolja. „Ugyan mit bánjuk mi a téesz keservét? Fontos, hogy Guta is teljesíti tervét.” Azért dudálom szét ezt a történetet, mert nincsen az rendjén, hogy a törvényeket semmibe sem véve, önzéstől vezetve, fittyet hányt a Tüzép a közérdekekre! A fiatal téeszt segíteni kéne, — ők meg belenyúlnak a tagak zsebébe. Akad itt még más is, ami méltó rája, hogy közhírré tegye most a duda szája. A napókban, mikor Morgóspusztán jártam. az ottani boltost nagy gondban találtam. „Hát ezzel meg most már mihez is foghatok?” — így szólt és kezében egy bödönt forgatott. Volt ott ebből több is, fenn a polcon, sorban, a legkülönfélébb színárnyalatokban. Hej, karácsony táján de jók lettek volna! Most meg elkívánják őket a pokolba.;» Igazuk is van, mert a disznóvágásra nem küldött egyet sem a Vasért ráktára! Hasztalan rendeltek, hiába is kértek a szentnek sem jötték a zsírosedények. Most aztán már küldik... Éppen a legjobbkor! Bödönvásárlásra ilyenkor ki gondol? Tarjám lakosok panasza is nagy ma: eltűnt az állami boltokból a hagyma, örülnek a kofák, hisz' ők most is mérnek, •kilójáért sokszor tíz forintot kérnek. „Illetédtes szervék!” Figyeljünk fel rájuk! El kéne már egyszer húzni a nótájulk..; Folytathatnám, hiszen tudjuk mindannyian, kereskedelmünkben ma még sok hiba van. Mért nincs makaróni? Hát súrolókefe? Az elosztószervek nem törődnék vele.:, No, de hagyják abba, elég volt egy szuszra majd a jövő héten kezdjük megint újra. Búcsúzóul ennyit: itt az a hír járja, kilyukadt Megyeren Kukucska dudája. Hozza hamar rendbe, azt üzenem néki! Lám, az én dudámat ilyen baj vem éri! Sohasem lyukad ki, soha el nem fárad, táncoltatja sűrűn a bürokratákat! Hírek Erősödül a berkenyéi Petőfi Tsz Uj tagokkal gyarapodott a berkenyéi Petőfi Tsz. öten — Pálinkás Imre, Söfler János, Fuksz József, Stohenberger Má­tyás és Kher Erzsébet — választották a közös gazdálkodás út­ját és máris megkezdték a munkát a szövetkezetben. A tsz tehenészetének dolgozói továbbra is szép eredménye­ket érnek el a tejtermelési versenyben. Az egyedi takarmányo­zást pontosan betartják, aminek eredményeképpen a tejhozam napról napra emelkedik. A berkenyeiek fejési átlaga jelenleg 13,5 liter. A sertéstenyésztésben is jó eredményekről adhatnak szá­mot a Petőfi tagjai. Kudicska József sertésgondozó már 55 szá­zalékra teljesítette évi malacszaporulati tervét, 100 darab szo­pósmalacot nevel. Enuner Ferenc Húsz hold csillagfürtöt ve­tett a Szügyi Tangazdaság — írja Benkó János agronómus. Megkezdték a tavaszi árpa, a mák és a murokrépa vetését is. * Három literrel emelkedett az istállóátlag a berceli Arany­kalász Tsz tehenészetében, a gondos, szakszerű takarmányo­zás bevezetése óta. ifi Nagyszerű eredményt ért el Buják a Tanácsok Lapja terjesztésében. Közel negy­vennel szaporodott az elmúlt néhány hét alatt az előfizetők száma a községben. * Méhészettel is kívánnak foglalkozni a pilinyi Dózsa Tsz tagjai. Húsz család me­het szándékoznak vásárolni. Azok a méhészek, akiknek van eladó méhcsaládjuk, le­vélben, vagy személyesen fel­kereshetik a pilinyieket. * Az Űttörő Tsz kezdett hozzá elsőnek a vetéshez Nagyoroszi­ban — jelenti Kaszás Csaba tudósítónk. A tsz tagjai 10 holdon szórták főidbe a tava­szi árpát. * Megkezdték a szerződéses étkezési borsó vetését a csécsei gazdák is. Molnár János ter­melési felelős rendszeresen járja a határt, hogy a vetésre alkalmas földek gazdáit azon­nal értesítse: szikkadt a talaj, munkához kezdhetnek. » i - — -i~i­Három hír a berceli gépállomásról (Tudósítónktól.) Befejezték a zab és a ta­vaszi árpa vetését a berceli gépállomás traktorosai, a hely­beli Vörös Csillag Tsz-ben. A galgagutai Táncsics Termelő- szövetkezetben pedig végeztek a búza vetésével. A gyenge termelőszövetke­zetek patronálására vállal­kozott a berceli gépállomás. Elhatározták, hogy a becskei Űj Élet, terényi Haladás és a herencsényi Űj Barázda fez­eknek jelentős gazdasági, poli­tikai és kulturális támogatást nyújtanak. * Jól működik a gépállomás kultúrcsoportja. Az elmúlt napokban nagy sikerrel mu­tatták be Legenden. Erdőkür­tön, Herencsényben, Bercelen és Ácsán a Dulszka asszony erkölcse című színdarabot;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom