Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-31 / 26. szám

világ proletárjai egyesüljetekr SZOBÁD NÓGROD AZ MDP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. MÁRCIUS 31. A VERSENY SIKERÉÉRT Megyénk dolgozói nagyszerű munkaversennyel köszöntik hazánk felszabadulásának 11. évfordulóját. Élenjáró dolgozóink nyomában ezrek és ezrek tettek felajánlást. Megyénk üzemei a felajánlásokat becsülettel teljesítették, illetve túlteljesítették. Így a szénbányászat 1956. március 25-ig 39 900 tonnát termelt terven felül. Az Acélárugyár dolgozói 2 519 000 forinttal, a Sal­gótarjáni Üveggyár dolgozói pedig mintegy 1 266 000 forinttal teljesítették túl tervüket. De sorolni lehetne megyénk többi üzemeinek jó eredményeit is. Párt-, DISZ- és szakszervezeteink, gazdasági és; műszaki vezetőink azonban úgy gondolják, hogy az éves felajánlások megszervezésével a munkaverseny szervezése befejeződött. Ez a nézet helytelen és veszélyes. Az igaz, hogy az éves felajánlá­sokat megtették üzemeink, azonban ez csak kezdeti lépés. A további fontos feladat a havi felajánlások alapos előkészítése, mert a dolgozók havi felajánlásokat tesznek. Már pedig, ha nem fordítunk megfelelő gondot a havi felajánlások szervezésére, akkor az éves felajánlás csak a papíron marad meg. Hogy mozgalmi szerveink mennyire elhanyagolják a havi felajánlások szervezését, arra elég egy-két példa. A szoros­pataki üzemben az aknászok, vagy a lőmesterek beszélik meg a csapatok vezetőivel, hogy mit vállal a csapat és ezt össze­sítik. Ez rendjén is lenne. A hiba azonban ott van, hogy a csapatvezetők — egy-két kivétellel •— nem beszélik meg a csa­pat tagjaival, s így a csapat tagjai nem ismerik a csapatukra eső felajánlásokat. Ezen túlmenően még mindig áitalásos, hogy a felajánlásokban csupán a mennyiségre törekednek és elha­nyagolják az importanyagokkal való takarékosságot, a minőség megjavítását. Üzemeinkben a versenynyilvánosság megjavítása is fontos feladat. Bár vannak kezdeti eredmények, de korántsem kielé- gítőek. Igaz, az üzemeknél megtalálhatók már a versenytáblák, amelyeken rendszeresen értékelik az üzemek, brigádok, illetve a legjobb dolgozók eredményeit. Már a kultúrcsoportok is kö­szöntik, népszerűsítik az élenjáró dolgozókat, az üzemeket, mint Kisterenyén, Kazáron, Mátranovákon. Ezek azonban kezdeti lépések. Pártszervezeteink, szakszervezeteink még nem hasz­nálják ki azokat a lehetőségeket, amelyek rendelkezésükre álla­nak — faliújság, dicsérőtábla, villám stb. Ezt mutatja az is. hogy a tröszt versenytábláján, amely a város főterén áll, a tavaly márciusi első dekád eredményeinek számadatait csak az elmúlt héten javították ki. Bár egyes üzemeinkben voltak helyes kezdeményezések — így a szorospataki üzemben is, —, lent a bányában körletenként helyezték el a versenytáblákat, amelyeken a csapatok eredményeit és a körletek közötti ver­senyt értékelték. De ezeken a táblákon sem vezetik rendszere­sen az eredményeket, üresen állnak. Pedig bebizonyosodott, hogy .amíg vezették és értékelték a csapatok eredményeit, ko­moly ösztönzést adott ez a verseny lendületéhez, s a csapatok állandóan figyelemmel kísérték a verseny állását. Pártszervezeteinknek, szakszervezeteinknek fel kell szá- molniok e lazaságokat és biztosítaniok kell a verseny nyilvá­nosságát. Az üzemek, brigádok, egyének párosversenyben van­nak egymással, de a versenyt csak néhol értékelik. így a ver­senytársak nem látják egymás eredményeit és nincs a ver­senynek mozgósító hatása. A mizserfai üzem párosversenyben van a szorospataki üzemmel, azonban az eredmények értékelése nem történik meg. Mizserfán az igazgatóság előtt levő páros- verseny-táblán az elmúlt héten még az 1955. decemberi 21-i versenyállás volt kiírva; Vajon ez nem bántotta a pártszer­vezet, a szakszervezet és a gazdasági vezetők szemét? Pártszer­vezeteink ellenőrizzék, hogy a párosversenyben levő üzemek, brigádok közötti eredményeket időben értékeljék és nyilvá­nosságra hozzák. Szükséges, hogy a két üzem vezetői rend­szeresen, havonként közös termelési értekezleten beszéljék meg üzemük eredményét. Pártszervezeteink legfontosabb feladata a munkaverseny fel­karolása, irányítása. Eddig gyakran a pártszervezetek gyűjtöt­ték a felajánlásokat, ők értékelték, ők vállalták a verseny­táblák kezelését. Ez nem a pártszervezet feladata, hanem első­sorban a szakszervezeté. De a pártszervezeteknek is segíte­niük kell a versenyt, mégpedig eleven agitációval. Sajnos, ma még nem eléggé szervezett, irányított a népnevelőmunka. Pe­dig a verseny csak akkor lesz igazi szocialista verseny, ha a dolgozók nemcsak megteszik felajánlásukat,, hanem megértik annak célját. Ha a népnevelők őszintén, egyszerűen elbeszél­getnek dolgozótársaikkal, felvilágosítják őket a verseny cél­járól, ha igyekszenek meghallgatni és orvosolni a dolgozók jogos panaszait, akkor mély politikai tartalmat, nagyobb len­dületet kap a verseny. Pártszervezeteink tanulmányozzák mélyen az SZKP XX. kongresszusának anyagát és adjanak választ a dolgozók prob­lémáira. Dolgozóinkat különös mértékben foglalkoztatják a XX. kongresszus által meghatározott intézkedések, amelyek a nép­jólét emeléséről szólnak, így a bérek növekedése, a munka­idő csökkentése, a munkakörülmények javítása. Nekünk meg kell magyaráznunk dolgozóinknak, hogy a népjólét emelkedése csakis akkor lehetséges, ha minden részletében teljesítjük ter­veinket. Ez az alapja a bérek növekedésének, az árleszállítás­nak, a szociális juttatás kiszélesítésének. Akkor dolgozik jól a pártszervezet, a pártbizottság, ha összehangolja a gazdasági, műszaki vezetők, a szakszervezet és a DISZ-szervezet versenyszervező munkáját. Ha kezdeménye­zésre serkenti és ellenőrzi őket, ha állandóan ébren tartja a versenyszellemet, és céltudatosan neveli a kommunistákat arra, hogy járjanak élen a versenyben. Pártszervezeteink fordítsa­nak fokozottabb gondot a pártcsoportbizalmiak, a húszasbizal- miak munkájára. Segítsék őket, hogy a pártcsoport és szak- szervezeti bizalmiak rendszeresen értékeljék a csoportjukba tartozó dolgozók eredményeit. Foglalkozzanak a csoportjukba tartozó párttagokkal és pártonkívüli dolgozókkal. Néhány nap múlva ünnepeljük hazánk felszabadulásának évfordulóját. Erre az alkalomra eleven verseny folyik. Pártszer­vezeteink úgy dolgozzanak, hogy a versenylendület ezután se csökkenjen, hanem fokozódjék május 1-re. Ennek legfontosabb feltétele, hogy az üzemekben alaposan készüljenek fel az ápri­lis elején megtartandó termelési értekezletekre és biztosítsák, hogy a dolgozók időben megkapják áprilisi tervfeladataikat, s így időben megtehessék felajánlásaikat. Kovács József, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője MAI SZAMUNKBÓL: Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a Heves megyei párták ti va-ér te­lke rieten. (2 o,) — A szovjet fiImküIdöttséq Szécsényben. (3. o.) — A bolgár— angol labdarúgó találkozóról. (4. o.) — Rádió, hétvégi program. (6. o-) Felhívás az állami gazdaságokhoz, gépállomásokhoz, termelőszövetkezetekhez A Minisztertanács és a Szak- kell a dolgozóknak fizetni; A szervezetek Országos Tárná- túlmunkadíjazásban nem rá­csának elnöksége felhívja az szesíthető dolgozók vasárnap, állami, a kísérleti, a tan. és a valamint munkaszüneti napon célgazdaságok, az erdőgazda- végzett munkáját ugyanúgy ságok, valamint a gépá'llomá- kell elszámolni, mint a túl­sók igazgatóit, hogy indokolt munkadíjazásra jogosult mező. esetben, a helyi viszonyoknak gazdasági dolgozókét. megfelelően a Munka Tör­vénykönyve végrehajtási ren­deletének 79. §. (2) bek. és a 82. § (2) bek. b) pontja alap­ján 1956. május 1-ig vasárnap­ra és munkaszüneti nap­ra is rendeljék el a mezőgaz­dasági munkák végzését. A va­sárnapon és a munkaszüneti napon végzett munkáért a Munka Törvénykönyve végre­hajtási rendelete 122. §, illetve a 121. §-ában előírt munkabért A Minisztertanács és a Ter­melőszövetkezeti Tanács el­nöksége a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekhez és a ter­melőszövetkezeti csoportokhoz intézett felhívást. hogy a ta­vaszi mezőgazdasági munkák meggyorsítása végett — a köz­gyűlés vagy a vezetőség hatá­rozata alapján — 1956. május 1-ig munkaszüneti napon, is végezzék a mezőgazdasági munkákat. NÉGY NAPPAL ÁPRILIS 4 ELŐTT Ezerkétszáz tonna árut adnak terven felül az Acélárugyár dolgozói A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói kedden, az első mű­szak befejezése után büszkén jelentették első negyedévi ter­vük befejezését.' Munkájukat dicséri az is, hogy ugyan­ekkor exporttervüket 114,7 százalékra lelj esi tették. E si­kerek kivívásához jelentősen hozzájárultak a műszaki veze­tők, akik helyes intézkedések­kel segítették a dolgozók áp­rilis 4-i felajánlásainak való- raváitását. A negyedév mű­száki intézkedéseinek tervében szereplő 50 feladatból 49-et megvalósítottak. Többek kö­zött a vállalat saját erejéből megtervezte és megépítette a Gazdasági Szerszámgyár kor­szerű körforgató kemencéjét, amellyel 15—20 százalékos tel­jesítménynövekedést értek el a 6000 tonnás sajtoló dolgozói. A műszaki vezetők segítsé­ge, a jó munkaszervezés és a lendületes verseny eredmé­nyeként már 2700 dolgozó tél­iesítetté április 4-i felajánlá­sát. Most, a negyedévi terv- előirányzat határidő előtti be. fejezésekor a vállalat dolgozói megfogadták, hogy a felszaba­dulásunk évfordulójáig ígért háromszázötvennégy tonna he­lyett ezerkettőszáz tonna kü­lönféle acéláruval teljesítik túl előirányzatukat. Eleget tett negyedévi export-feladatainak a Salgótarjáni üveggyár Szép munkagyőzelem született a felszabadulási verseny során a Salgótarjáni Üveggyárban: a gyár dol­gozói március 24-re 101 százalékra teljesítették első ne­gyedévi exporttervüket. Az alábbi képekben két olyan dolgozót mutatunk be, akiknek nagy érdemük van az exportterv túlteljesí­tésében. Somogyi József kétszer szerezte már meg a „szak­ma kiváló dolgozója“ címet. Brigádja a Bauer-brigádda] versenyez, igen jó ered­ménnyel. Somogyi József és társai az exportáruk előál­lításánál rendszeresen 139 százalékot teljesítenek, s ezzel megelőzték verseny­társukat, a Bauer-brigádot; Gibella József, a szakma kiváló dolgozója, brigádjá­val párosversenyre hívta ki Schrenk József brigádját. A versenyben eddig a Gi- bella-brigád vezet 130 szá­zalékos átlagteljesítmény­nyel, amelyet exportra szánt korsók, palackok és fülespoharak gyártásában értek eh Teljesítette negyedévi tervet a Szénbányászati Tröszt ÉLENJÁRÓK: Szorospatak: 3593 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Fe« renc. Mizserfa: 3098 tonna több« let. Üzemvezető: Sándor Bé« la, főmérnök: Józsa Pál. Nagybátony: 2705 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mi« hály. Kisterenye: 2110 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj Já« nos, főmérnök: Sándor Gás« pár. Zagyva: 1823 tonna többlet; Üzemvezető: Simon Ernő, fő« mérnök: Harmos Mihály. Mátranovák: 1690 tonna többlet; Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Ménkes: 1341 tonna többlet; Üzemvezető: Szabó Imre, fő« mérnök: Cserjési Miklós. Tiribes: 360 tonna többlet Üzemvezető: Pintér András főmérnök: Bakos Péter. Hányás: 329 tonna többlet; Üzemvezető: Kovács D. László; főmérnök: Szebényi Ferenc Kazár: 136 tonna többlet; Üzemvezető: Szomszéd Gy; István, főmérnök: Kreffly Iván ADÓSOK: Róna: 754 tonna tartozás? Üzemvezető: Bükkhegyi Já­nos, főmérnök: Laczkó István, Jó munkával készülnek Felsöpctényben Még néhol hófoltok tarkít­ják a felsőpetényi határt, még az északi fekvésű földeken vetéstervét már ősszel teljesí­tették, de most még két és fél holdra kiszórták a tavaszi bú­nem kezdődött meg a munka, za magját, hogy emelt fővel de a déli lejtőket már ekék ha- ünnepelhessék a felszabadulás sítják, nyomában pedig ott járnak a vetőgépek. Elsőnek a Rákosi Tsz látott munkához. Nyolc hold szerződéses étkezé­si borsót vetettek. A szövet­kezet tagjai a kenyérgabona évfordulóját. Az egyéni gazdák sem tétlen­kednek. Közülük elsőnek Tóth András és Laczkovszki György indultak ki földjeikre és ve­tették el a tavaszi árpát. Minden erőgép dolgozik a Pásztói Gépállomáson Minden gépünk dolgozik — jelenti Kazinczi elvtárs. a pásztói gépállomás igazgatója. Gépállomásunk mindent meg­tesz annak érdekében, hogy április 4-e tiszteletére tavaszi tervünk 60 százalékát teljesít­sük. Traktorosaink közül Ko- sik Miklós 151,9. Tóth Józsej 104. Szarvas Károly 106 és Szabó József 107 százalékra! teljesítette tavaszi tervét. A körzetünkhöz tartozó termelő- szövetkezetekben a víz alatti levő területek kivételével már mindent felszántottunk. Erő« gépeink egy része most. a ter­melőszövetkezetekben a ben- gerezést, simítózást és a ve­tést végzik, míg a többi az egyéniek földjein szánt; XX>X)OOOOOOOOOC»OOOOOOOOOOC»CXX)OOOOOOOOOOOOOOOOOOCXX)OOOC I / IVofa délelőtt látogatjuk meg a kist terenyei téglagyárat. Feltűnő, hogy az udvaron semmi jelét nem tapasztaljuk a munkával együttjáró sürgés-forgásnak. Üres a szárítótérség, állnak a téglaszál­lító kocsik. Miért ez a mozdulatlanság? Nem kezdték volna még meg az üzeme­lést? — Sajnos, nem — tájékoztat bennün­ket Kovács András, a gyár ÜB-elnöke. — A hideg időjárás, a tavasz késleke­dése hátráltatta a termelés megkezdé­sét. Az az agyag, amellyel mi dolgo­zunk, nem szárítható akkor, amikor reggelenként még zérus fok körül van a hőmérséklet. Az üzemszünet hosszú hónapjait azonban nem töltötték tétlenül a gyár dolgozói. Körültekintően felkészültek a gyártási idényre. Elvégezlek az égető kemence alapos nagyjavítását, rendbe­hozták, illetve a Zagyvapálfalvi Üveg­gyár műhelyével rendbehozatták gépei­ket, és átrendezték a szabadtéri szárí­tót. Ez utóbbi munkájuknak különösen nagy a jelentősége, mivel az átrende­zés révén megszűnnek azok. a jelensé­gek, amelyek tavaly nagy károkat okoz­tak az üzemnek. Miről van szó? Arról, hogy tavaly a gyár nyerstégla-termelési tervét csupán 98 százalékra tudta teljesíteni azért. § mert az egyik nagy esőzés alkalmával g a szárításra kirakott téglák megdőltek. s s több százezer tönkrement közülük. A 9 szabadtéri szárítón ugyanis csak két sín­OtjOOC»XXX)OOOOOOOOOOOOOOCOGOOOOOOQOOOOOOOOOOOCXXXXX»OCX»OOOCOOOOOOCOOOOOOOC»OOOOOOOOOOOOpOCX)OOOOOOOOOOOOOCXX)Oca; X Gondosan felkészült a termelési idényre a kisterenyei téglagyár pár volt, ezért keresztirányban rakták a téglasoroluit, s ha egy-egy sor meg­dőlt, az a többit is magával sodortat. Most télen azután átrendezték a szárító területet. Kiegészítették a sínhálózatot, úgy, hogy a régi két pár sín helyett im­már öt pár van; ezáltal lehetővé válik, hogy a szárítandó téglákat közvetlenül a sínek mellett halmozzák fel, hossz­irányú sorokban, az eddiginél könnyebb munkával, gyorsabban, de sokkal biz­tonságosabb módon. Ezután már nem kell attól tartani, hogy akár eső, akár szélroham következtében bedőljenek a sorok és tönkremenjenek a téglák. /Vhogyan körülnézünk, látjuk, hogy nagy a sürgés-forgás abban az üzem­részben, ahol a nyers téglákat állítják elő. Ez a munka 1953 óta automatiku­san megy a gyárban. Az anyagot a kör­adagolóból szállítószalag viszi a sima hengerbe, majd onnan a présbe. A prés­ből már készen kerül ki a tégla, csak szárítani és égetni kell. Az automata egyelőre még áll, de egész brigád szor­goskodik körülötte. Ki a motort szereli, ki a prés alkatrészeit vizsgálja felül, — Félóra múlva kezdődhet a próbaüzemel­tetés! — jelentik elégedetten Kovács elvtársnak. A próbaüzemeltetésen válik majd el. rendben van-e tökéletesen, a *XXXX>OOCOCCOOOOOOOC OOOOCOOOOOOOOOOtXŰOOOOOOOOOOOCOL DZ műszaki berendezés, kifogástalanul mű- ködnek-e a gépek, közöttük az új zúzó­henger, amelyet most kaptak. Ha akad még itt-ott kisebb zavar, annak okát sürgősen kiküszöbölik a szerelők, s ak­kor aztán valóban készen áll a gyár ar­ra, hogy bármelyik pillanatban meg­kezdhesse a termelést. — Reméljük, hogy az idő most már javul, s egy-két napon belül kezdhetjük a termelést — mondja a búcsúzáskor Kovács elvtárs. — Nagy feladataink vannak az idén: a belföldi szükségletre való termelés mellett 400 000 exporttég­lát kell gyártanunk. A második ne­gyedévben pótlólag elő akarjuk állítani azt a 200 000 téglát, amellyel — a már­ciusi rossz időjárás miatt — elmarad­tunk. Ha gyárvezetőnknek. Fehér Lász­lónak a kísérletei sikerülnék és az it­teni agyag alkalmasnak bizonyul rá, akkor még ebben az évben gyártani kezdjük a lukacsos téglákat is. ezeknek nagy a keletjük az építőiparban. Bízunk benne, hogy terveinket sikeresen telje­sítjük, sőt túlteljesítjük. Ehhez meg­vannak a szükséges műszaki feltételek, hiszen iparkodtunk lelkiismeretesen fel­készülni. Tegyük még talán hozzá, hoav mi úgv láttuk, a dolgozók lelkesedésében sincs hiány. Most már csak jó időjárás szük­séges. s akkor a téglagyáriak bizonyára szép eredményekkel mutatják meg. mit tudnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom