Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-28 / 25. szám

1956. március 28. SZABAD nSgrXH 5 MI ÚJSÁG A PÁSZTÓI JÁRÁSBAN Havjár Mihály erdőkürti középparaszt (tsz-tag) befejezte az őszi árpa vetését. ,,Az idő s a főid állapota nagyon alkalmas a ve­tésre. Aki ezt a kedvező alkalmat nem használja ki, az nagyon sokat veszít** — mondotta. Erdőkürt szövetkezeti község lett mint 500 kh földje lett, ame­lyen 76 család folytat szocialis­ta nagyüzemi gazdálkodást. nek. A gazdaság négy traktort adott át segítésképpen a pász­tói állami gazdaságnak, ahol még sok föld vár felszántásra. Teljes erővel folyik a szántás-vetési munka Itt a tavasz! A meleg nap­sugár, s a déli szellő gyorsan pirkasztja a talajt. Benépesült a határ. Szántanák, sdmítóz- nak, vetnek, boronáinak a já­rás termelőszövetkezetei és dolgozó parasztjai. A vetési munkában a va- nyarciak mutatnak jó példát. 215 kh földbe vetettek tavaszi árpát s 78 kh földbe borsót. Egyházasdengeleg szövetkezeti község határában 10 traktor végzi a szántás, vetési mun­kát. A palotási Május 1 Tsz- ben 126 kh gabonavetést fej­trágyáztak s már március 17-én 6 kh földbe vetettek ta­vaszi búzát, majd az utána következő napokban 30 kh földbe borsót. Az erdőkürti gépállomás na­gyon jó munkát végez. A kör­zetükhöz tartozó termelőszö­vetkezetekben befejezték a szántási munkát. 280 kh földet szántottak fel március 9-e óta. Az elmúlt vasárnap is 25 ető- gépük dolgozott a földeken. A dolgozó parasztok földjein szántottak, míg a szövetkeze­teknél 30 kh őszi mélyszántást simítóztak s 20 kh földbe ve­tettek tavaszi búzát. Minden remény megvan arra, hogy a gépállomás április 4-re telje­sítse tavaszi tervét. I Cserhátsurány példát mutat (Tudósítónktól.) Elén járnak a tojás- és baromfi beszolgáltatási kötelezettségük teljesíté­sében a cserhátsurányi i tsz tagjai és a falu dol­gozó parasztjai. A Sza- ( badság Tsz már egész I évi tojás- és baromfi be­adásának eleget tett. A 5 gazdák között Nagy Jó- József, a begyűjtési ál- ; landó bizottság elnöke a mutat példát: eleget tett § évi tervének. Példáját 8 követték a többi gazdák § is. Dovicsiny Mihály, 8 Deák József, id. Stra- j § novszki István, Holes ] 8 István gergely sem tar- s tozik már baromfival és j 8 tojással az országnak. COOOOOOOOOOOOOOCXX)OOOOOCXXXXX)OOOOOOOOOc8 \ Boisósbcrényi Állami Gazdaság dolgozóinak vállalása Az élüzem címmel kitünte­tett Borsodberényi Állami Gaz­daság dolgozói jelentős fel­ajánlásokat tettek évi tervük túlteljesítésére. Többek között vállalták, hogy őszi árpából, őszi búzából, tavaszi árpából és borsóból 10, kukoricából pedig 5 százalékkal takarítanak be többet tervüknél. Bárányszapo­rulati tervüket 170 százalékra teljesítik. Háromszor nagyobb területen vetnek kukoricát elő­irányzatuknál. Ennek 90 száza­lékát négyzetesen vetik. Húsz holdon Kolbai-féle ikersoros vetést alkalmaznak. A párt, a tanács és a gépállo­más népnevelőinek felvilágosí­tó szavai után Erdőkürt. szö­vetkezeti község lett. A község szántóterületének kb. 80 száza­léka szocialista szektorhoz tar­tozik. A kisgazdaságok 76 szá­zaléka a Rákosi, a Dózsa, a Kossuth és az Aranykalász ter­melőszövetkezetekbe, valamint a Petőfi termelőcsoportba tö­mörült. Néhány napja a Rá­kosi és a Dózsa tagsága „Már­cius lő'1 néven egyesült. így a „Március 15*’ Tsz-nek több 452 kh őszi gabona­vetést fejtrágyáztak A sziráki állami gazdaság mezőgazdászai egész télen fi­gyelemmel kísérték az őszi ve­tések fejlődését. Amikor az idő és a talaj állapota megengedte, 452 kh vetésen elvégezték a fejtrágyázást. A legtöbb meny- nyiségű műtrágyát a gyengéb­ben fejlődő vetésekre szórták. A vetések fejlődését ezután is figyelemmel kísérik, s ha fel­fagyás mutatkozik, hengerez­A inczogazdawág elott álló feladatokról A Nógrád megyei Tanács március 23-án Salgótarjánban ülést tartott. Az ülésen meg­tárgyalták az 1955. évi zár­számadást, valamint az 1956. évi költségvetési terveket. Dvorák József, a tervosztály vezetője ismertette az 1956. évi tervet. Az alábbiakban részleteket közlünk a beszámo­lóból. Ebben a gazdasági évben 64 000 hold földön kell kenyér­gabonát termelnünk. Az ősz fo­lyamán lemaradtunk a vetés­tervek teljesítésével, ami azt jelenti, hogy ha eleget akarunk tenni a tervben meghatározott ke­nyérgabona termelési fel­adatnak, akkor most a ta­vasz folyamán 5000 holdon kell a tavaszi búzát sürgő­sen elvetni. Termelőszövetkezeteink tel­jesítették vetési tervüket. Te­— Ülést itiríoit tt hát az 5000 holdas vetésterv teljesítése döntően az egyéni­leg dolgozó gazdák feladatát képezi. Takarmánygabonát 55 000 holdon termelünk. Ennél külö­nös fontossággal bír elsősorban a kukorica termelési terve. Ebben az évben 34 000 hol­don kell kukoricát ter­melni. Ez azt jelenti, hogy megyénk szántóterületének 19 százalékát kell kukoricával elvetni. A ku­korica termelésénél fokozottabb követelmények állnak a ter­melőszövetkezetek előtt. A gaz­daságos állattartás a megfelelő takarmányalap biztosítása in­dokolttá teszi, hogy termelő- srcvetkezeteink az idén a tava­ly1 8 százalék helyett földterü­letük 12—13 százalékán termel­jenek kukoricát. A termelőszö­ntftftfvi tárnics —— vetkezetek vezetőinek úgy kell iiányítani a kukorica vetési munkálatait, hogy már a vetés­nél megteremtsék a gépi mű­velés előfeltételeit. Az állattenyésztés vonalán az elmúlt évben értünk el ered­ményeket. A szarvasmarha- állomány közel 2000 darabbal növekedett. De nem kielégítő a tehénállo­mány növekedése, amely nemhogy emelkedett volna, inkább csökkent. A Minisztertanács által jóvá­hagyott tervein^ szerint, ebben az évben megyénk tehénállo­mányának el kell érni a 19 000 darabot. Különösen komoly tennivalók vannak ezen a té­ren a termelőszövetkezetek kö­zös állatállományának kialakí­tásában. A szarvasmarha-állomány ' .számszerű fejlesztése mellett fokozottabban kell foglal­koznunk a minőségi állo­mány kialakításával is. Megengedhetetlen az, hogy a gyenge kezelés és a nem meg­felelő takarmányozás követkéz, tcben 2—3 liter legyen a fejési átlag. El kell érni, hogy tehe­neink már ebben az évben évi 2200 liter tejet termeljenek; Termelőszövetkezeteinknél a mezőgazdasági munkák nagy részét a gépállomások végzik. Mégis azt látjuk, hogy a közös állatállományban levő 814 da­rab tehénnel szemben, 828 da­rab lovat tartanak. Már pedig a rendelkezésre álló takar­mánykészletek gazdaságos fel- használását, elsősorban a szarvasmarha-állomány fej­lesztésével kell biztosítani. >OOOOOOOOOOOCXXX>OOG(XXXXXXXXXXXXXXX!XDOOOOOOOOC i XX>XJ0OX)000000000<X)CXX)00CXXXX)000000000CX)00000C)000000C5 Mit kell tudni a tavaszi szántásról Állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben az őszi rossz időjárás következté­ben nagyobb területek marad­tak szántatlanul. Egyéni gazda­ságokban pedig régi hagyaték­ként csupán rossz szokásból a tavaszi vetések és ültetések alá, csak tavasszal szántanak. Az elmaradt szántásokat mi­nél előbb pótolni kell. Amint a terület annyira szikkadt, hogy kártevés nélkül lehet szántani, ott azonnal meg kell kezdeni a munkát. A tavaszi szántás idejének megválasztása rendkívül fon­tos. mert egy „szalonnás“, puha szántással nemcsak ez évi termésünket tesszük tönkre, hanem a következő évi termést is veszélyeztetjük. A tavaszi szántás szükség­szántás. A korszerű gépesített mezőgazdaságban a tavaszi szántásra mind ritkábban van szükség. Gépállomásaink és szocialista szektoraink gépi ereje, megfelelő munkaszerve­zése, tökéletesen biztosítja, hogy minden területet ősszel műveljünk meg. Ha azonban bármi oknál fogva, mint az idei tavaszon is. szántani kell, tart­suk azt szem előtt, hogy a ta­vaszi szántással a talajnedves­ség készletének nagy részét el­pazaroljuk. A tavaszi szántás nyomán a talajnedvesség nagy része még abban az esetben is kárba vész, ha azt. csak a leg­szükségesebb mélységre végez­zük és azonnal elmunkáljuk. Ezért a tavaszi szántás soha­se legyen mélyszántás. Soha talajt teljes vastagságába, ha­nem csak közepes mélyen vé­gezzük. A szántás után a ki­száradás ellensúlyozására foga- soljuk rrffeg a területet és amint lehet, vessük be. Állattenyésztő szakemberek a szarvasmarha-tenyésztés fellendítéséért Nógrád megye szarvasmarha­állománya számszerűleg évről évre jelentősen fejlődik. A te­nyésztésben és a tehenek hoza­mának növelésében azonban még mindig sok a javítani való. Ebben az évben 100 állatte­nyésztési szakember és gépál­lomási mezőgazdász határozta el, hogy az eddiginél nagyobb segítséget ad a termelőszövet­kezetek részére. A többi között azokban a termelőszövetkeze­tekben. ahol törzskönyvezési ellenőrzés folyik, megteremtik az egyedi takarmányozás felté­teleit és nagy gonddal vigyáz­nak arra, hogy a vemhes tehe­neket idejében előkészítsék. A törzskönyvezett teheneket már ebben az évben a párosítási terv szerint fedeztetik, hogy a lehető legjobb utódokat bizto­sítsák. A feladat megvalósítá­sához az elmúlt félévben 25 kiváló minőségű tenyész-apaál- latot kapott Nógrád megye. Az állattenyésztők elsőrendű fel­adatuknak tartják azt is, hogy a termelőszövetkezetek ne má­soktól vásárolt, hanem saját nevelésű üsző- és bikaborjakat állítsanak a tenyésztésbe. En­nek érdekében a mezőgazdá­szok már az ellés után kivá­lasztják a legjobban termelő te­henek utódait és ezek nevelé­sére nagy gondot fordítanak. Előzetes számítások szerint az idén a tenyészállatok pótlását a megye régebbi termelőszövet­kezeteiben már 80 százalékban sajátnevelésű utódokból bizto­sítják. Minden termelő idejében megkapja a fémzárolt vetőburgonyát (Tudósítónktól.) Befejezéshez közeledik a tárolt vetőburgonya válogatása megyénkben. Az állami vetőmagfelügyelőség már sok terme­lőszövetkezetben elvégezte a fémzárolást is. A pásztói Szabad­ság Tsz tagjai 350 mázsa vetőburgonyát válogattak át és meg­kezdték a szállítását is. A nagyoroszi Úttörő Tsz 250 mázsa burgonya válogatásával végzett. A késői tavaszodás ellenére is minden termelő idejében megkapja a fémzárolt vetőburgonyát. közösen kisparcellán gazdálkodni? A termelőszövetkezet segítségére siettek Lehet-e Az őszi és téli hónapok so­rán sok községben új termelő- szövetkezet alakult. A megala­kulás után itt is, ott is kér­dezgetik. mikor kezdjék el a közös munkát? Több helyen az a vélemény alakult ki, hogy majd csak az őszön, ha majd tagosítják a földeket. Ezt azzal indokolják, hogy kisparcellán nem lehet közösen gazdálkod­ni. Ez a nézet helytelen, mert az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek már most, a tavasz folyamán meg­kezdhetik a közös munkát az eddig szétszórt kisparcellá- kon is jobb eredményeket tud­nak felmutatni, mint az egyé­nileg gazdálkodók. Ezt bizo­nyítja a galgagutai Táncsics termelőszövetkezet példája, ahol több éven keresztül kis- parcellákon gazdálkodtak. 1952 őszén alakult meg a Táncsics termelőszövetkezet. A 190 hold földjük 225 parcel­lában volt. Mégis már 53 ta­vaszán megkezdték a közös gazdálkodást. A szétszórt par­cellák megnehezítették ugyan a munkát, de a szövetkezet tagjai időt és fáradságot nem kímélve dolgoztak és az ered­mény nem maradt el. Már az első évben többet termeltek, mint egyénileg. A több termés elsősorban búzában mutatko­zott meg, mert a szétszórt par­cellákon is ideiében elvégez­ték a tavaszi fejtrágyázást, a gyomirtást és amint a búza beérett, minden erőt az aratás-' ra fordítottak. A jó munka­szervezés és a tagok lelkese­désének eredményeként búzá­ból 7,5, árpából 6. kukoricá­ból 23 mázsát termeltek egy holdon. Míg az egyéniek csak 6,4 mázsa búzát. 5,5 mázsa ár­pát és 20 mázsa kukoricát ter­meltek. A második év még nagyobb eredményeket hozott. A kis- parcellák csak részben enged­ték meg. hogy gépet alkalmaz­zanak, de ahol csak lehetett, különösen a szántásnál, gépek dolgoztak. A kisparcella akadályozta a gépi munkát, de nem akadá­lyozta meg azt, hogy minőségi vetőmagot jól előkészített ta­lajba idejében vessenek. Az időben végzett munka a jó vetőmag és a pétisó al­kalmazása következtében a termés az elmúlt évinél 1—2 mázsával magasabb volt. Kü­lönösen kukoricából értek el szép eredményt, amelyből az elmúlt évi 23 mázsával szem­ben 28 mázsát termeltek egy holdon. Ezek az eredmények növel­ték a termelőszövetkezeti ta­gok iövedelmét is. Tóth Jó­zsef például 1954-ben 316 munkaegységet dolgozott, s a zárszámadáskor 16 mázsa bú­zát. 4 mázsa árpát. 2 mázsa ku­koricát és egyéb mezőgazda­sági terményt kapott, s ezen­kívül közel 2000 forint 'kész- Dénzt. Jövedelme pénzre átszá­mítva 12 276 forint volt. Eh­hez ’ön még a háztéii gazda­ságból származó jövedelem ami szintén 4—5000 forintot tesz ki. Ez a iövedelem nem nagy, de tiszta jövedelem. Ebből adót, beadást fizetni nem kell. Ezt a jövedelmet egyetlen egyénileg dolgozó paraszt sem tudta abban az évben magá­nak biztosítani, pedig Tóth József jövedelme nem a leg­jobbak közé sorolható. A Tán­csics termelőszövetkezetben több tagnak 400-on felül- volt munkaegysége, mint például Begyóri Pálnak, aki 420 mun­kaegységére 16 000 forintot kapott, nem számítva á háztá­ji iövedelmét. A felhozott példák világosan megmutatják, hogy a közös munka, a közös gazdálkodás nagyobb eredményeket hoz, mint az egyéni. A közös gazdálkodásnál a legfontosabb, hogy iól szervez­zék meg a munkát. A rendel­kezésre álló munkaerő helyes elosztásával eredményesebb munkát tudnak végezni, mint az egyéni gazdaságokban. Vé­nyük például a műtrágvaszó- rást. amely munkánál fontos, hogy nagy területen minél rö- videbb idő alatt végezzék el. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha közösen dolgoznak. Ismere­tes az is, hogv minél többször és ideiében végezzük el a nö­vények kapálását, annál na­gyobb termést kapunk. Több­szöri kapálást pedig csak kö­zösen. összefogva lehet végez­ni. A kaszálás, a szénabetaka- rítás, az aratás mind olyan munka, amit egy-két nap alatt kell elvégezni, mert például ha a renden lévő takarmányt ideiében nem pvűitik össze, az eső hatására elrothad, elpusz­tul. nagyobb területen pedig csak úgy tudiák ideiében el­végezni a betakarítást, az ara­tást. ha nem külön-külön egyénileg, hanem közösen dol­goznak. Következésképpen a közös gazdálkodás eredményeként a kisparcellákon is növekszik a terméshozam. Egyet azonban világosan kell látni. A kis par­cellák közösen való megmű­velésével «-—’-két mázsával le­het csak többet termelni, de tervszerű. nagyüzemi gazdálkodást kisparcellán folytatni nem lehet. Ahhoz, hogv nagyüzemileg gazdálkodjanak, szükséges a földek tagosítása, táblásítása. Sok úi termelőszövetkezetben a tél folyamán nem vált lehe­tővé a tagosítás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már most tavasszal ne kezdjék meg a közös munkát. A galgagutai Táncsics Tsz- ben a növénytermelés mellett már az első évben kialakítot­ták a közös állatállományt, öt pár ló. két nár ökör. 12 da­rab tehén. 10 darab anyakoca képezte az állományt. A közös állattenyésztés növelte a tsz vaPvonát, emelte a tagok jö­vedelmét. Az elmondottakból láthat­juk. hn— helytelen és káros az a nézet, hogy nem lehet közö­sen. kis parcellán gazdálkod­ni. Az úionnan alakult terme­lőszövetkezetek minden kése- de’em nélkül már most hoz­zákezdhetnek a közös munká­hoz. mert közösen a kisparcel- lák ellenére is nagyobb jöve­delmet tudnak elérni, mint az egyénileg dolgozó parasztok. összefogtak Nógrád község kommunista kőművesei, hogy a helybeli Béke Tsz segítségére siessenek — adja hírül Simó Dénes tsz-könyvelő. A szövet­kezet lóistálló építéshez kez­dett, azonban az építéshez szükséges hitel kevésnek bizo­nyult, de nem volt elegendő szakembere, munkaereje sem a Az érsekvadkerti Dimitrov Tsz 131 kh őszi vetésen végezte el a fejtrágyázást (Tudósítónk jelenti) A balassagyarmati járásban is megkezdődött a tavaszi munka. A szántás-vetésben a tsz-ek járnak elől jó példával. Például a galgagutai tsz-ben 15 kh földet szántottak fel s 10 kh földbe vetették el a tavaszi búzát. Az érsekvadkerti Di­mitrov 131 kh őszi búzát, ro­zsot s árpát fejtrágyázott. Most végzik az őszi szántások simí­tózását. A mohorai Kossuth 2 kh mákot vetett. A dolgozó parasztok is hozzá­fogtak a mezei munkához. Ipolyszögön a mákot, Cseszt- vén és Becskén a tavaszi árpát és a búzát vetik. A járásban gyorsítani kell a vetési mun­ka ütemét, mert a talaj álla­pota majd mindenhol kedvez a munkának. Békének. A pártszervezet ké­résére ifj. Rózsahegyi Mihály, Czermann József, Pásztor Mi­hály és Dávid Imre kőművesek vállalták a lóistálló és a takar­mányszín kőműves munkáinak elvégzését. Mihelyt az idő meg­engedi, a tsz héttagú brigádjá­val összefogva munkához lát­nak. Tavaszi árpát vet az újonnan alakult rétsági Új Élet Tsz Tudósítónk jelent: Már 60 hold tavaszi búza került a földbe a rétsági já­rásban. A tolmácsi Szabadság Tsz terven felül 10 hold földbe vetette el a tavaszi búzát. Megkezdték a munkát a dolgo­zó parasztok is. Nőtincsen 14, Romhányban 11, Rétságon pe­dig 8 hold búzát vetettek el. Az újonnan alakult termelő­szövetkezetek közül a rétsági Uj Élet Tsz is elkezdte a kö­zös munkát. Hétfőn reggel fog­tak hozzá a 20 hold tavaszi árpa vetéséhez. 57ARAD NOGRAD Az MDP Nócirád meuvel bizottságának laoia Felelős kiadó: Haldil lózsef Szerkesztősig is kiadóhivatal: Sakjótarián. Damlanlch út 2. Telefon 18-74 19-74 16-83 Terlesztlk: a Megvel Postahivatal Hirlanosztálva is hfrtaokizbesftő nosfahtvatalok Kiőrizeti«, nosta hivataloknál is kézbesítőknél Havi előfizetési d|i 3.50 Ft Szikra t.annvnmda Budapest Vili. Rőkk Szilárd u 6 Felelős vezető: ffotosár Mlhálv Két jelentés a mezei munkáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom